Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

29 Szombat, 1980. november 1": Közművelődési feladatok A megye közművelődési dolgozóinak szervezett egész napos továbbképzést a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a módszertani intézet tegnap, pénteken a Bartók Művelő­dési Központban. Dr. Kor­mos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályveze­tője a következő ötéves tervidőszak közművelődési feladatairól tartott előadást délelőtt, délután pedig Kiss Tamás vezető szakfelügyelő a művelődési otthonok és a szakfelügyelet kapcsolatairól tájékoztatott. Az 50 ezredik IFA-autó Kábán, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben pén­teken átadták az 50 ezredik Magyarországnak szállított NDK gyártmányú IFA te­hergépkocsit. Az első 300 IFA-típusú gépkocsi 15 esz­tendővel ezelőtt érkezett hazánkba. Cyermek­fog ászát A fogszuvasodás, a legel­terjedtebb népbetegség meg­előzésének gyakorlati kérdé­seiről, elsősorban a gyer­megfogáizatra váró felada­tokról kezdődött pénteken háromnapos tudományos ta­nácskozás Dobogókőn, a Nim­ród-szállóban. A konferen­cia egyúttal a fogászati hó­nap nyitánya is. A Magyar Fogorvosok Egyesülete ren­dezvényén tíz ország szak­emberei véltnek részt, s 22 előadásban számolnak be a fogbetegségek ellent küzde­lemben szerzett tapasztala­taikról. A konferenciát, dr. Hutás Imre egészségügyi miniszter­helyettes nyitotta meg. Be­vezetőjében felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az örök­letes tényezők mellett a fog­betegségek korai kialakulá­sához nagyban hozzájárul a helytelen táplálkozás is. Az ép fogazatnak kozmetikai je­lentőségén túl fontos egész­ségügyi szerepé van. A gyo­morbetegségek, fekélyek, krónikus gyomorhurutos megbetegedések kialakulásá­ban a rossz fogak is szere­pet Játszhatnak. Könyvritkaságok kalapács alatt Tizennegyedik alkalommal rendez könyvárverést az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat antikvár csoportja novem ber 21-én és 22-én. a MOM Sznkaslts Árpád Művelődési Központ színháztermében. Az árverés rendezői elmond­ták, hogy a kalapács alá ke­rülő 608 kötet az előző évek­hez hasonlóan változatos tar­talmú. Nemcsak témában, de a megjelenés idejét tekintve ls széles választékot kínál­nak ősnyomtatványoktól a XX. század első felének nap­jainkban már ritkaságszám­ba menő nyomdatermékekig. Kiemelkedő értékű ős­nyomtatvány például Ange­lius de Clavasio egyik mun­kája, amely az első nyomdal nagyüzemben, a nürnbergi Koberger műhelyben készült 1492-ben. A régi magvar könyvek egyik legbecsesebb darabja az első magyar is­merettár, Apáczai Csere Já­nos Magyar Enciklopédiájá­nak 1653-bell utrechtl kiadá­sa. Hasonlóan ritka kincs Comenius Orbis Plctusánalt négynyelvű változata, amely Lőcsén jelent meg 1085-ben. A könyvaukció kötetei között található a legrégebbi ma­gyar életrajzi lexikon: Czwit­tinger Dávid Specimenje 1711-ből. Az eddigieknél nagyobb számban található a könyvek között helyismereti, helytör­téneti munka, s a természet­tudománynak majd minden területéről is került érdekes­ség az összegyűjtött anyagba Ilermann Ottónak például kilenc műve sorakozik az ár­verési katalógusban. A szakácskönyvek gyűjtő: számára a tavalyinál is gaz­dagabb a választék, így meg­található Kugler Géza cuk­rászata, és Gundel Károly ol­vasmánynak ls érdekes írása a vendéglátás művészeté­ről. Az árverés teljes anyaga előzetes bemutatón megte­kinthető november 10-től 18­ig az AKV antikvár csoport­jának helyiségében (Buda­pest V., Múzeum krt. 21.). Remekművek és az AHZ Zenei naptár Ha nem a világot járt, ki­váló Magyar Állami Hang­versenyzenekar estje lett volna csütörtökön a Zenés Színházban, valószínű ak­kor la teltházat vonzott volna a remekművekből ösz­szeállított. szép műsor, mely ezúttal a francia zenét rep­rezentálta. Versenyművek híján, egy zenekari koncert szólistája valójában a ve­zénylő karmester, aki ez esetben a Kossuth-díjas ze­neszerző. az Operaház igaz­gatója, Mihály András volt. A szólista csodálatos, ele­ven hangszere e zenekar. Az a tény azonban, hogy ezen a hangversenyen él­ményt kaptunk, elsősorban nem a karmesternek köszön­hető. Ravel remeke, a Bolero, nem véletlen váltott ki vas­tapsot az est zárószámaként. Meghökkentő, hogy a kom­ponista ugyanazon ritmus­képlet, ugyanazon dallam ismétléséből mer és tud egy egész azlmfónikus mü­vet felépíteni úgy, hogy an­nak egyetlen pillanata sem unalmas. A rafináltan meg­gondolt. variatlv hangsze­reléssel a legszuggesztí­vebb pianótól a legkáprá­zatosabb, vakítóan sugárzó, harsogó forte' hangzásél­ményig visz el, s a fokozás­nak ez a mámorosan izgató feszültsége, ha olyan jó ze­nekar kelti életre, mint az ÁHZ, meg is születik. A karmesteri tevékenység is e mű előadásánál tűnt a leg­szlmpatikusabbnak. Nem dirigálta túl. feszesen tartot­ta a tempót, s a tetőpont­nál kifejezően lendítette tovább a téma karakterisz­tikus megszólaltatását. Debussy csodálatos kom­pozíciója, A tenger és Ho­negger mesteralkotása, a II. szimfónia előadása már nem tudott úgy magával ra­gadni. A művekből egyéb­ként kiválóan felkészült di­rlgensmuzslkus (a Debussy, s a Ravel müvet fejből ve­zényelte) karmesteri eszköz­tárát nem éreztem olyan gazdagnak, hogy az elegendő lett volna a kompozíciókban rejlő szépség és érzelmi gazdagság felszire eme­léséhez. Ennek áldozatául esett például A tenger el­ső tétele is. A széles Közlekedési balesetek Szegeden, a Makkosházi ut­ca 1. tvámú ház előtt egy személyautó elé lépett a ko­ra esti órákban a 70 éves Ba­kacsi Ferenc, helybeli, Sán­dor utca 29/A alatti lakos. A gépkocsi vezetőjének már fé­kezni sem volt Ideje, így el­ütötte az idős embert, aki a balesetben súlyos sérülést szenvedett. Tegnap délelőtt a József Attila sugárút és a Rózsa ut­ca kereszteződésében, a kije­lölt gyalogátkelőhelyen tör­tént baleset. A 8 éves Palfal­val András, helybeli, József Attila sugárút 77. szám alat­ti lakos a járdán várakozó gyalogosok háta mögül sza­ladt ki az úttestre, a megálló ba érkező villamoshoz. Nem figyelt a forgalomra, féktá­volságon belül egy Algyő íe lé tartó személygépkocsi elé ugrott, azaz az autó Jobb sar­kának ütközött, A kisgyer­mek könnyű sérülést szenve­dett. Tegnap, pénteken reggel hét órától fél 8-ig — egy vil­lamos és egy személyautó összeütközése miatt — nem jártak, illetve a Takaréktár utca és a Lenin körút keresz­teződésétől ingázva közleked­tek a 4-es villamosok. A vil­lamosforgalom ugyanis csak a felelősség megállapítása után indulhatott meg. Az összeütközésért a személyau­tó vezetője a felelős: sza­bálytalanul kanyarodott a villamos elé. espresslvo dallamok ki­bontásához nem tetszett cél­ravezetőnek — oly gyakran és kizárólag — a kéz erő­szakos rázása. A részletek Intenzitásának Ily módon megvalósított erőltetése, szétaprózta a formálás ha­talmas ivét. A tenger titok­zatos, ezerarcú szépsége, a zenitjéig emelkedő nap fénylő ragyogása, egyszóval a komponistában — a ter­mészet szépsége áltál — ki­váltott költői élmény vará­zsa, nem tudott megszület­ni a karmester keze alatt. A háromtételes Honeg­ger-mű téma- és ritmusgaz­dagsága, bruvúl'os szerkesz­tése. zenei történése rendkí­vüli. Az első tétel rideg és szigorú formálása mögött szenvedélyes, belső tűz lo­bog. Itt ls és a második té­telben ls a lassú tempójú témák megszólaltatásét éreztem túl száraznak. Fő­ként a második tétel pana­szos, szeszélyes ritmlkéjú, és a másik nyugodtabb vo­nalú témája igényelt volna bensőségesebb, érzékenyebb megszólaltatást. Legmeg­ragadóbb az erősen ritmu­sosra élezett harmadik tétel előadása volt, ahol Petz Pál nagyon szépen szólaltatta meg trombitáján a tétel vé­gén felhangzó koráldalla­mot. , Berényi Bogáta Dolgozz, fiam, János! Első pontja a pedagógiai parancsolatoknak, hogy ne­veljük munkára a gyereket. Előre tekint vele, mert Is­meri a tételt: amit Jancsi meg nem tanul, azt János nem tudja majd. Van per­sze közelebbi célja is: Jan­csi is véglgnyavalyogná egész gyerekkorát, ha nem érezné, hogy ezt ls, azt is véghez tudja már vinni. Szereti mutatni, hogy 6 már be tudja fűzni a cipőjét, föl tudja venni a ruháját, el tud menni egyedül a boltba, már krumplit Is tud hámoz­ni igazi késsel, a leckéjét pedig egyedül 6 csinálja meg, segítség nélkül. í. Első pontja lett a felnőt­tek parnicsolntának ls, hogy neveljük munkára a felnőttet. Ha nem érezné, hogy ezt ls, ezt ls véghez tudja vinni, erőt venne raj­ta az elbárgyúsodás gyönge­sége, tengene-lengene a világban anélkül, hogy saját értékéről meggyőződhetne. Azért ls vnn ez a parancso­lat, mert különben nem él­ne meg a felnőtt. Ha jól megrágjuk ezt a néhány mondatot, néhány Jó kemény csontot is talá­lunk benne. Ha társadalmi mozgalom lett most min­denféle ösztönzők bevezeté­sével a fölnőttek tartós munkára nevelése, akkor gondolhatjuk, hogy lyuk tá­madt a pedagógia paran­csolatán: nem ' tanítottuk meg a munkára Jancsit. A lehető legkényelmesebb le­cövekelni ennél a gondolat­nál, átháríthatjuk a fele­lősséget az iskolára. Űgyis mondunk neki annyi szem­rehányást, eggyel több vagy kevesebb, észre se veszi. Előáll azonban egy másik kérdés: a felelősség áthárí­tását is az iskolában tanítot­ták velünk? (Ez azért már túlzás, ennyire még nem specializálódott az iskola.) Azért se Igaz a mentség, mert százával tudnék mu­togatni kitűnő koponyákat, akik fél gőzzel se dolgoz­nak. Ügy lehettek kitűnő koponyákká, hogy kemé­nyen hajtottak egész Ifjúsá­guk alatt, aztán hirtelen megpihentek, és úgy ls ma­radtak. Egyik gondolat a másik kezét fogja. Nem igaz, hogy János nem tanult meg tel­jes erőbedobással dolgozni, hiszen ezonnal megfeszíti erejét, ahogy a munkaidő letelt és Ideje van a ma­szekmunkára. Az a gyanúm, nem a képességgel, hanem a szándékkal van tehát baj. Nem kell visszamennünk fölnőtt fejjel az ábécéhez, nem kell átismételnünk a leckét a cipőfűzéstől a krumpllhámozáslg, egysze­rűen csak ki kell monda­nunk: dolgozz, fiam, János! Eddig nem ezt mondtuk? Az a Jelszó, hogy nálunk a munka becsület és dicsőség dolga, nem ebből fakadt? Az egész nagy történelmi fordulat erre alapozódott: munka nélkül senki ne él­hessen. Miért kell nekünk most föltalálni, hogyan le­het biztatni Jánost? Idétlenség arra nevelni, amit tudunk. A fölnőttek megszámlálhatatlan többsé­ge Olyan pontosan és szé­pen dolgozik, hogy annál szebben a költő se mond­hatta kl. Ott dolgoznak leg­pontosabban és legszebben, ahonnan a fizetést kapják, és otthon, hogy pontosan és szépen dolgozni tudó csalá­dot nevelhessenek. Amikor nekifeszülünk az újabb meg újabb szólamoknak, hogy most aztán nem lehet mun­ka nélkül keresethez jutnü a szólam leghamarabb Őket találja el, és megkérdezik: még ez se elég? Rogyado­zom, amikor letelik a nyolc óra, Idegeim össze vannak gubancolódva, tessék mon­dani, mit várnak még tő­lem? Akinek valóban szán­ják a szólamokat, friss és fürge, elhúzódik előle. Észre kellene vennünk, amit a pedagógia mér az Iskolában fölfedezett: szólamokkal nem lehet munkára nevelni. Azt mondja egyik soroza­tunk hozzászólásában a tá­pai hajójavító embere, ahol öten-tízen dolgoznak, ott mindig van egypár, aki nem csinál semmit. A melós nem arra a következtetésre jut, hogy meg kéne győzni őket kenetes szavakkal, micsoda nagy erkölcstelenség a má­sok munkájából megélni, hanem azt, hogy föl kellene fedeznünk végre, hogy aki nem érdemli meg a fizetést, az ne is kaphasson. Aki el­fogja más elől még a napot is, legalább a pénzt ne vi­hesse el előle. Mert egyál­talán nem kell nagy számol­nltudás ahhoz, hogy ki­mondjuk, azt a pénzt ls snegkéreste valaki. mert munka nélkül egyetlen fil­lér nem terem ezen a föl­dön. 2. Ezen aztán megint el le­het rágódni egy darabig. Köd fátyolozhatja a sze­münket, ha nem vess2ük észre, ki dolgozik, és ki nem. Ne legyen harag be­lőle, de a kazánkovács és a főosztályvezető hadd kerül­jön egymás mellé, hiszen semmi különbség nincsen közöttük, ha mindketten a körmüket piszkálják. Abban ls egyeznek, hogy kölcsö­nösen tudják, Jobban föltű­nik, ha csak egy ember nem csinál semmit, ennélfogva tábort gyűjtenek maguk kö­ré, és azt a látszatot keltik, hogy az ő mérhetetlen nagy dolguk éppen az, amit a másik oldalon semmitte­vésnek mondanak. Megor. giinizálják a láblógatást is. száz Jelentésben leírják, mi­lyen fontos az ő munkájux, és százszor eredményeseb­ben dolgozhatnának, ha még többen lennének. A legna­gyobb ködöt innen fújják a szemünk elé. Szokása a tyúknak, hogy kotkodácsol, ha eleget tett kötelességének, és világra hozta a minden napra egy tojást Van olyan is, ame­lyik nem tojik, csak átveszi a slágert. Fül kéne ide. hogy az igazat a hamistól meg tudjuk különböztetni! Fenét kellene. Meg kell néz­ni a tojást! Bocsánatot ké­rek. hogy a kazánkovács és a főosztályvezető után a kendermagost hozom példá­nak, de az üres hangosko­dás rokoniélekké teszi őket. ha hiányzik a produktum. Azért is keverem a példát, mert tanulságot is szeret­nék levonni belőle; látszat­munka van, látszattojás nincsen. A tojás akkor to­jás — ezt már az iskolás gyerek ls megtanulta a munkára nevelés Időszaká­ban —, ha föl lehet törni, fehérje is van benne, és sár­gája is. Munkának meg azt mondjuk, aminek értelme és haszna van. Papirosból akármilyen Bzép hajókat hajtogatunk is. terhelési próba nélkül is elsüllyed mind, csak észre kell ven­nünk. Gazdasági helyzetünk egy­re sürgetőbben követeli, hogy vegyük számba lehe­tőségeinket. Csöndes mor­molással dolgozik a gépe­zet, kutatjuk-keressük a fogódzókat, mert huzatos szelek járnak a pénztárcánk körül. Minden dolgos em­berre és minden termékeny fejre szüksége van ennek az országnak, magától adódik tehát a következtetés: ha ötven ember mellett csak egy ls van olvan, ki aki ál­munkával szédíti társalt. uzt az egyet Is rá kell ne­velnünk a valódi munkára, vagy meg kell kérnünk, hogy álljon odébb. A köve­telmény nagyjából ugyanaz, mint az Iskolai pedagógiá­ban: mindenki érdeme sze­rint. A különbség csak az, hogy itt nem oszthatunk fe­kete és piros pontokat buz­dításként. Annvlt mondha­tunk csak, rendes munkáért rendes bért káosz, és abból rendesen meg Is élhetsz. 16­dörgésért pedig nem fize­tünk semmit. Sem a kazán­kovácsnak, sem a főosztály­vezetőnek. Nehéz tudomány a felnőtt pedagógia, de ez a pontja elég egyszerű. Van. aki azt mondja, érzék kell hozzá. Lehet, hogy még fedetlen itt-ott az érzékünk, de ér­zékenységünk már hibátlan. Horváth Dezső Alkatrészek közös fejlesztése megszakító nélküli gyújtó­berendezéseket, amelyek elő­nye, hogy pontosan beállít­ható velük az optimális gyújtási idő és nagyobb in­tenzitású szikrát adnak, s ennek eredményeként töké­letesebb lesz az égés, csök­ken a fogyasztás és a kör­nyezetszennyezés. Ugyancsak együtt tevékenykednek majd a nagyobb teljesítményű ab­laktörlő kifejlesztésében ls. A jövő Ladájához, az 1980-as évek közepére ter­vezett 2108-as gépkocsihoz szükséges alkatrészek fej­lesztésére együttműködési szerződést kötött a veszpré­mi Bakony Művek és a moszkvai autóvillamossági berendezésekkel foglalkozó Tudományos Kutató és Kí­sérleti Intézet. Ennek értel­mében a következő két év­ben közösen alakítják ki a A ládán is csomót keresnek? Társadalmi munkából visz­szatérve panaszkodtak a diákok: becsapták őket Nem sokkal, kit fél kilóval, kit egy egésszel. Ládánként. Né­mely kistermelők ls panasz­kodnak: becsapják őket Kit kilóval, kit eggyel-kettővel. Ládánként. Piti ügy, filléres — néhol forintos — tételek. De akkor is. A láda általában többet nyom hivatalosan, mint amennyit a mérleg mutat. A Jámbor mázsák — nyilván mit sem tudva holmi vál­lalati utasításokról — az 5 kilóban elszámolt paradicso­mos ládánál legtöbbször csak 1—4,5 kilót jeleznek, a 3 kilósként számon tartott pap­rikás ládát sem igen mérik többnek 7—7,5 kilónál. Ez a kis különbözet azt jelenti : ládánként mondjuk félklló pritamin paprikát Ingyen be­lez kJ a diák, ugyanennyi termést ingyen ad át a ter­melő. A kistermelők több siker­rel hadakoztak ellene: ahol van rá lehetőség, kocsistól, zsákostól megmérik az árut aztán ha lep=volt a gazda, visszamérik a gönsydleget meg a járművet. De ahol ládástól mérnek, ott diák is, termelő is azt számolgatja, mennyi pénz gyűlhet rakás­ra valahol azokból a fél-, egy- vagy másfél kilókból. Csak megveregethetik érte a munkavezető vagy a fölvá­sárió vállát. Azon ls képze­lődnek magukban, hogvan ál­lapították meg a ládák hi­vatalos átlagsúlvát. Esetleg kivártak egy hetes esőt? Nem sok pénzt kereknek a ládán a felvásárlók, tudjuk. Mi sem akarunk a kákán, il­letve a ládán csomót keres­ni. de nem értjük: amikor szárazak a ládák, miért nem veszik ezt figyelembe az el­számolásnál?! T. L » 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents