Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-05 / 260. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 260. szám 1980. november 5.; szerda Ára: 1,20 forint W A Z M SZMP S Z E G ED VÁRÓ S i B IZOTTSÁGÁNAK -LAPJA Beszélgetések a tanácskozási központokban Napirenden: az állampolgárok jogai és kötelességei Mit tud az állampolgár a jogairól és a kötelességeiről? A szabálysértések magas számából arra lehet következtetni, gyakran a legelemibb paragrafusokkal sem vagyunk tisztában. A iogi műveltség átlagszínvonalát nagyon nehéz megítélni. A városi tanács soron következő ülésén szeretné felmérni, hogyan tesz eleget a lakosság kötelességeinek és miképp él jogaival. A tanácsülés előtt a közérdeklődésre számottartó témát társadalmi vitára bocsátják és a döntésnél a testület felhasználja. Ezért hamarosan megnyílnak a tanácskozási központok kapui, ismét benépesülnek a körzeti. kerületi párt- és népfronthelviségek. A lakosság három héten keresztül mondhat véleményt a különböző rendeletekről, jogszabályokról. A tanácskozási központokban a iövő héten megkezdődnek a beszélgetések, az állampolgári kötelezettségek teljesítéséről. illetve azokról a tapasztalatokról, amelyeket az utóbbi években a tanácsi szakigazgatási szervek is szereztek. Ezeken a találkozókon a tanács vezetői is reszt vesznek. Mielőtt e témáról tovább meditálnánk, szólnunk kell a tanácskozási központok jelentőségéről. A fórumok nem ismeretlenek, többéves működésük során bizonyították célszerűségüket életképességüket. Évekkel ezelőtt, amikor a tanácskozási központokat megszervezték. a legfontosabb feladat, az volt, hogy a választók és a tanácstagok kapcsolata szorosabb legyen. Rövid idő alatt kiderült, ez a közéleti fórum alkalmas arra is, hogy Szeged irányító testületei nyíltabb varospolitikát folytassanak. A szegedi kezdeményezés bizonyította, szükség van olyan találkozóra, ahol a különböző intézmények, vállalatok vezetői a lakossággal találkozva megbeszélik a legsürgetőbb teendőket. Az elmúlt években olyan fontos kérdéseket. vitattak meg. mint Szeged tömegközlekedése. az IKV munkája, a városgondnokság tevékenysége. a lakóházak rendjéről szóló tanácsrendelet tapasztalatai. Számos kommunális, vérosellátási gond is napirendre került e témák mellett. Most egy igen érdekes kérdésről beszélgethetnek a szegediek a találkozókon. A tanácskozási központba látogatók előtt nyilvánvaló, hogv az államigazgatás döntései átszövik életünket és még a legtörvénytiszteiőbb állampolgár sem kerülheti el, hogy kapcsolatba kerüljön a tanácsokkal. Már a születése pillanatában mindenki ..ügyféllé" válik és a különböző eljárásokban ilyen minőségben találkozik a hivatalok dolgozóival. A tanácsok ügyfélforgalma évről évre nagyobb, ami a széles körű tevékenységüket is bizonyítja. A szakigazgatási szervek évente 3 millió hatósági határozatot hoznak. 16.5 millió okiratot — mint anyakönyvi kivonat, hatósági bizonyítvány — adnak ki. Szegeden a városi tanács szakigazgatási szervei tavaly 457 ezer ügyet intéztek, ami a lakcímváltozás bejelentésétől kezdve a közterülethasználatig terjed. A gyors ügyintézésnek nemcsak az a feltétele, hogy a tanácsi apparátus felkészült legyen, hanem az is hozzátartozik, milyen a lakosság fegyelme, miképp tesznek eleget a hatósági döntéseknek. A tapasztalatok szerint a jogpropagandát erősíteni kell. A lakosság őszinte véleménynyilvánításával segítheti az államigazgatást abban a kérdésben, hogy milyen területen szükséges ez. S a szegediek egyúttal képet kapnak arról a városi tanács szakigazgatási szerveinél hogyan alakult a szabálysértési ügyintézés, milyen a gyámügyi, a lakás, az építésügyi, a közterület-használattal kapcsolatos eljárás. Különösen figyelemreméltó, milyen gyakori az engedély nélküli építkezés, a felújítási kötelezettségek elmulasztása. Hogy miért? Talán a pontosabb válaszra, az okokra az elkövetkezendő hetekben jobban fény derül. A tanácskozási központok iövő heti programja a következő. November 10-én, hétfőn 17 órai kezdettel a Belváros II-es oártházban (Földvári utca -3.), a kiskundorozsmai ügyfélszolgálati irodán (48-as utca 12.): november í'-é«, kedden 17 órai kezdettel a F.elváros l-es pártházban fVictor Hugó utca 5.). a tápéi ügyfélszolgálati. irodán (Honfoglalás utca 73.). a szőregi művelődési házban (Magyar utca 14.); november 13-án. csütörtökön 17 órai kezdettel az úiszegedi pártnázban (Rózsa Ferenc sugár út 5.). a hattyastelepi általr nos iskolában (Rendező té 3.) kezdődnek a tanácskozó sok. Az újítómozgalom mérlege Az ország gazdasági mérlegében s/.amottevő súllyal esik — méginkább: eshetne — latba az újítómozgalom, az alkotó, jobb megoldásokon gondolkodó szakemberek igyekezete. A becslések szerint nekik — az ésszerűsítésre tett javaslatok eredményének — köszönhető a nemzeti jövedelem mintegy 2 százaléka — mondotta Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden a KNEB székházában tartottak. A színhely nem véletlen, ugyanis a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az újítómozgalom helyzetét. Fejlesztésének lehetőségeit legutóbb 1978-ban vizsgálta, megállapítván, hogy a 70-es évek elején bekövetkezett visszaesés után a különböző állami és társadalmi intézkedések hatására fejlődésnek indult az újítómozgalom. Rávilágítottak azonban számos kedvezőtlen jelenségre is. Az Országos Találmányi Hivatal elemzése szerint miként a tájékoztatón elhang zott — kétségtelenül jelentős eredmények mellett egyes ipari ágazatokban visszaesést jelez a statisztika. Szembetűnő az újítókedv lankadása a kohó- és gépiparban, a nehéziparban és az építőiparban. Figyelmeztető, hogy az ország egyik legnagyobb ipari üzemében, a Csepel Vas- és Fémművekben 30 százalékkal esett vissza az újítások száma, a borsodi szénbányáknál 15 százalékkal. Emelkedett viszont a benyújtott és hasznosított újítási javaslatok száma a szolgáltató ágazatban. s nőtt az újítókedv a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóinak körében. A Találmányi Hivatal elnöke arról is szólt, hogy megfontolandó: nem lenne-e jobb a vállalatok fejlesztési alapjaiból fedezni az újítások díjait, amelyeket jelenleg a részesedési és béralapból fizetnek. Indokolt lenne olyan „elszámolási rendet'1 bevezetni, amely nem adhat okol a félreértésre, s amely nyilvánvalóvá teszi: a jövedelmekből nagyobb részt érdemelnek azok akik többet tesznek le a közösség asztalára, de az egyébként tisztességesen dolgozó munkatársaik sem érzik úgy, hogy érdekeiket csorbították. Szó volt arról is a tanácskozáson, hogy a vállalatok ezekben a napokban dolgozzák ki újítási szabályzataikat, s ez a feladat mind gazdasági vezetőkre, mind a szakszervezetekre komoly felelősséget ró. (MTI) GyógyításMegnyitották a radiológiai klinika új osztályát Ahogy az építők és a taka rítók elvégezték munkáju kat a radiológiai klinika új sugárterápiás osztályán, a kórtermeket, a kezelőket, a laboratóriumokat azon nyomban birtokukba vették a betegek és gyógyítóik, s megkezdte áldásos működését a kobalt besugárzó készülék is. Az új intézményt lapunk olvasóinak is bemutattuk' már. Az osztály ünnepélyes megnyitását tegnap, kedden rendezte meg az orvostudományi egyetem. Dr. Szilárd János, egyetemi tanár, a SZOTE klinikai rektorhelyettese megnyitó beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik a 28 millió forint beruházással épúlt sugárterápiás osztály létrejöttén fáradoztak, köztük Szikora Pál vezető technikusnak, akit a rektor dicséretben részesített. A radiológiai klinika ú: egységét Tóth Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője adta át az ott dolgozóknak, azzal a gondolattal: a szegedi sugárterápiás osztály nemcsak az egyetemre ró új feladatokat. Az egészségügyi tárcától, a többi megyétől érkező segítségre is szükség lesz a továbbiakban. Végül dr. Kelemen János. egyetemi tanár, a klinika igazgatója bemutatta a vendégeknek az új intézetet. Az ünnepség után a SZOTE oktatási központiában tudományos ülés kezdődött, a SZAB és a SZOTE tudományos üléseit szervező bizottsága rendezésében. Dr. Eckhardt Sándor, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója a daganatos betegek ellátásáról tartott előadást. Hangsúlyozta: a lehetséges kezelés háromféle módszere — a sebészi, a sugaras és gyógyszeres kezelés — közül a bete. gek felénél a sugarasnak van nagy jelentősége Ezért olyan fontos, hogy országszerte sugárterápiás . centrumok létesüljenek. A Budapest, Péqs, Debrecen és Miskolc után Szegeden is működő központ lehetővé teszi az egész DélAlföld rászoruló betegeinek korszeré kezelését. I)r. Kuhn Endre egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem radiológiai klinikájának igazgatója a sugárterápia jelentőségéről, lehetőségeiről szólva egyebek között elmondta: a kobalt kezeléssel elérték. hogy a hagyományos röntgenbesugárzáshoz képest 50 százalékkal javultak a gyógyulás esélyei. Ch. A. III üzemeket, ísitéziíiéiifelet adtak át A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából kedden felavatott létesítmények közül kiemelkedik hazánk egyikdag- . nagyobb élelmiszeripari heruházása, a 2,3 milliárd forintos költséggel létesült új Martfűi Növér.yolajgyár. A tervezett hataridőre és az előirányzott beruházási költség betartásával felépült üzem avatásán részt vett és beszédet mondott Marjai József, a Minisztertanács el nökhelyettese, jelen volt a" avatóünnep'őgen Vóncsa Je nő mezőgazdasági és élei mezésügyi miniszter. A növényolaj- és mosószeripari vállalat új nagyüzemének átadásával meg kétszereződik a vállalat növényi olajtermelése. Az új gyár napi ezer tonna napraforgómag, illetve ennek megfelelő 800—850 tonna repce, illetve szója feldolgozására képes. A világpiacon keresett termékét exportálhatja, és a melléktermékként előállított fehérjeA Lenin városban a napokban átadott legkorszerűbb hazai kőolaj-feldolgozó üzem A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóián Emlékünnepség, koszorúzás Szegeden és a szegedi iáráshan is megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulójáról. Szegeden az MSZMP megyei. Szeged városi és járási bizottsága, a megvei és a városi tanács. a népfront megvei és városi bizottsága koszorúzást és emlékünnepséget rendez holnap, november 6-án. csütörtökön. Délután fél 3 órakor koszorúzásokra kerül sor a Dugonics-temetőben. ahol a politikai és állami testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a város dolgozóinak képviselői helyezik el a megemlékezés, a tisztelet koszorúit a szovjet ^ósök sírjánál. F't követően - Széchenvi téri szovjet hősi emlékműveknél 3 órakor, fél 4 órakor pedig a Lenin-emlékműnél koszorúznak. Csütörtökön este 7 órakor a Zenés Színházban rendezik az emlékünn- nséget. Beszédet dr. Somogyi Ferenc, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára mond. Az ünnepség második részében a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével irodalmi műsor következik, takarmánnyal jelentős öszszegű tőkés import megtakarítását teszi lehetővé. A gyár létesítésével egyidejűleg a mezőgazdasági termelési rendszerek és a vállalat együttműködésével megteremtették a szükséges hazai nyersanyagháttere'.. Marjai József avatóbeszédében tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány elismerését a nagyberuházás tervezőinek és kivitelezőinek, majd kitüntetéseket adott át t A további üzemavatások sorában Nyíregyházán átadták rendeltetésének a megyei Zöldért vállalat uj almalésürítő üzemét. A 73 millió forintos költséggel elkészült létesítmény évi 20 ezer tonna ipari minőségű alma feldolgozására képes, s ebből több mim kétezer tonna jó minőségű almalésűritményt állít elő. A most átadott üzemmel együtt az ötödik ötéves tervsorán Szabolcs-Szatmár megyében létesített almaléüzt mek összesen 150 ezer tonn, almát dolgoznak fel évente. Szombathelyen átadták a Kender, és Szövőipari Vállalat új fonógyárát, amely évente ezer tonna zsinegei, kötözőanyagot és fonalat állít elő az eddig nem megfelelően hasznosított lenkócból. Az ajkai bányában ú) szállítószalag-rendszert avattak. amely hosszabb távon is képes a növekvő termelés kiszolgálására, ezzel egyidejűleg véglegesen megszűnt a csillés szénszállítás Ajkán, az utolsó csille :edden délben hozta fel szénszállítmányát a 125 éves bánya Ármin-aknájábóL Mezőtúron 12 tantermes általános iskolát, Zalaegerszegen 200 személyes óvodát, Hajdúszoboszlón 75 fős szociális otthont, Debrecenben öregek napközi otthonát avattak. A Fejér megyei Sárbogárd nagyközségben ezen a napon átadott biológiai szennyvíztisztító napi 1500 köbméter víz megtisztítására alkalmas, és ezzel 12 ezer lakos számára biztosítja a csatornázasl. A BácsKiskun megyei Jiszszenllászlón. ahol eddig száz lakásba veze'ték be a földgázt, kedden került sor az ünnepélyes gázlánggyújtásra. (MTI)