Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 260. szám 1980. november 5.; szerda Ára: 1,20 forint W A Z M SZMP S Z E G ED VÁRÓ S i B IZOTTSÁGÁNAK -LAPJA Beszélgetések a tanácskozási központokban Napirenden: az állampolgárok jogai és kötelességei Mit tud az állampolgár a jogairól és a kötelességeiről? A szabálysértések magas szá­mából arra lehet következ­tetni, gyakran a legelemibb paragrafusokkal sem va­gyunk tisztában. A iogi mű­veltség átlagszínvonalát na­gyon nehéz megítélni. A városi tanács soron követke­ző ülésén szeretné felmérni, hogyan tesz eleget a lakos­ság kötelességeinek és mi­képp él jogaival. A tanács­ülés előtt a közérdeklődés­re számottartó témát társa­dalmi vitára bocsátják és a döntésnél a testület felhasz­nálja. Ezért hamarosan meg­nyílnak a tanácskozási köz­pontok kapui, ismét benépe­sülnek a körzeti. kerületi párt- és népfronthelviségek. A lakosság három héten ke­resztül mondhat véleményt a különböző rendeletekről, jogszabályokról. A tanácsko­zási központokban a iövő hé­ten megkezdődnek a beszél­getések, az állampolgári kö­telezettségek teljesítéséről. illetve azokról a tapasztala­tokról, amelyeket az utóbbi években a tanácsi szakigaz­gatási szervek is szereztek. Ezeken a találkozókon a ta­nács vezetői is reszt vesz­nek. Mielőtt e témáról tovább meditálnánk, szólnunk kell a tanácskozási központok je­lentőségéről. A fórumok nem ismeretlenek, többéves mű­ködésük során bizonyították célszerűségüket életképes­ségüket. Évekkel ezelőtt, amikor a tanácskozási köz­pontokat megszervezték. a legfontosabb feladat, az volt, hogy a választók és a tanács­tagok kapcsolata szorosabb legyen. Rövid idő alatt kide­rült, ez a közéleti fórum alkalmas arra is, hogy Sze­ged irányító testületei nyíl­tabb varospolitikát folytas­sanak. A szegedi kezdemé­nyezés bizonyította, szükség van olyan találkozóra, ahol a különböző intézmények, vállalatok vezetői a lakosság­gal találkozva megbeszélik a legsürgetőbb teendőket. Az elmúlt években olyan fontos kérdéseket. vitattak meg. mint Szeged tömegköz­lekedése. az IKV munkája, a városgondnokság tevékeny­sége. a lakóházak rendjéről szóló tanácsrendelet tapasz­talatai. Számos kommunális, vérosellátási gond is napi­rendre került e témák mel­lett. Most egy igen érdekes kérdésről beszélgethetnek a szegediek a találkozókon. A tanácskozási központba lá­togatók előtt nyilvánvaló, hogv az államigazgatás dön­tései átszövik életünket és még a legtörvénytiszte­iőbb állampolgár sem kerül­heti el, hogy kapcsolatba ke­rüljön a tanácsokkal. Már a születése pillanatában min­denki ..ügyféllé" válik és a különböző eljárásokban ilyen minőségben találkozik a hi­vatalok dolgozóival. A taná­csok ügyfélforgalma évről évre nagyobb, ami a széles körű tevékenységüket is bi­zonyítja. A szakigazgatási szervek évente 3 millió ha­tósági határozatot hoznak. 16.5 millió okiratot — mint anyakönyvi kivonat, hatósá­gi bizonyítvány — adnak ki. Szegeden a városi tanács szakigazgatási szervei tavaly 457 ezer ügyet intéztek, ami a lakcímváltozás bejelen­tésétől kezdve a közterület­használatig terjed. A gyors ügyintézésnek nemcsak az a feltétele, hogy a tanácsi apparátus felkészült legyen, hanem az is hozzá­tartozik, milyen a lakosság fegyelme, miképp tesznek eleget a hatósági döntések­nek. A tapasztalatok szerint a jogpropagandát erősíteni kell. A lakosság őszinte vé­leménynyilvánításával se­gítheti az államigazgatást abban a kérdésben, hogy mi­lyen területen szükséges ez. S a szegediek egyúttal képet kapnak arról a városi ta­nács szakigazgatási szervei­nél hogyan alakult a sza­bálysértési ügyintézés, milyen a gyámügyi, a lakás, az építésügyi, a közterület-hasz­nálattal kapcsolatos eljá­rás. Különösen figyelemre­méltó, milyen gyakori az en­gedély nélküli építkezés, a felújítási kötelezettségek el­mulasztása. Hogy miért? Talán a pontosabb válaszra, az okokra az elkövetkezendő hetekben jobban fény derül. A tanácskozási központok iövő heti programja a kö­vetkező. November 10-én, hétfőn 17 órai kezdettel a Belváros II-es oártházban (Földvári utca -3.), a kiskundorozsmai ügyfélszolgálati irodán (48-as utca 12.): november í'-é«, kedden 17 órai kezdettel a F.elváros l-es pártházban fVictor Hugó utca 5.). a tá­péi ügyfélszolgálati. irodán (Honfoglalás utca 73.). a szőregi művelődési házban (Magyar utca 14.); november 13-án. csütörtökön 17 órai kezdettel az úiszegedi párt­názban (Rózsa Ferenc sugár út 5.). a hattyastelepi általr nos iskolában (Rendező té 3.) kezdődnek a tanácskozó sok. Az újítómozgalom mérlege Az ország gazdasági mér­legében s/.amottevő súllyal esik — méginkább: eshetne — latba az újítómozgalom, az alkotó, jobb megoldáso­kon gondolkodó szakemberek igyekezete. A becslések sze­rint nekik — az ésszerűsí­tésre tett javaslatok ered­ményének — köszönhető a nemzeti jövedelem mintegy 2 százaléka — mondotta Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden a KNEB székházában tartottak. A színhely nem véletlen, ugyanis a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság folya­matosan figyelemmel kíséri az újítómozgalom helyzetét. Fejlesztésének lehetőségeit legutóbb 1978-ban vizsgálta, megállapítván, hogy a 70-es évek elején bekövetkezett visszaesés után a különböző állami és társadalmi intéz­kedések hatására fejlődés­nek indult az újítómozgalom. Rávilágítottak azonban szá­mos kedvezőtlen jelenség­re is. Az Országos Találmányi Hivatal elemzése szerint mi­ként a tájékoztatón elhang zott — kétségtelenül jelentős eredmények mellett egyes ipari ágazatokban visszaesést jelez a statisztika. Szembe­tűnő az újítókedv lankadása a kohó- és gépiparban, a nehéziparban és az építőipar­ban. Figyelmeztető, hogy az ország egyik legnagyobb ipari üzemében, a Csepel Vas- és Fémművekben 30 százalék­kal esett vissza az újítások száma, a borsodi szénbányák­nál 15 százalékkal. Emelke­dett viszont a benyújtott és hasznosított újítási javasla­tok száma a szolgáltató ága­zatban. s nőtt az újítókedv a mezőgazdasági szövetkeze­tek dolgozóinak körében. A Találmányi Hivatal el­nöke arról is szólt, hogy megfontolandó: nem lenne-e jobb a vállalatok fejlesztési alapjaiból fedezni az újítá­sok díjait, amelyeket jelen­leg a részesedési és béralap­ból fizetnek. Indokolt lenne olyan „elszámolási rendet'1 bevezetni, amely nem adhat okol a félreértésre, s amely nyilvánvalóvá teszi: a jö­vedelmekből nagyobb részt érdemelnek azok akik többet tesznek le a közösség asztalára, de az egyébként tisztessége­sen dolgozó munkatársaik sem érzik úgy, hogy érdekei­ket csorbították. Szó volt arról is a tanács­kozáson, hogy a vállalatok ezekben a napokban dolgoz­zák ki újítási szabályzataikat, s ez a feladat mind gazda­sági vezetőkre, mind a szak­szervezetekre komoly felelős­séget ró. (MTI) Gyógyítás­Megnyitották a radiológiai klinika új osztályát Ahogy az építők és a taka rítók elvégezték munkáju kat a radiológiai klinika új sugárterápiás osztályán, a kórtermeket, a kezelőket, a laboratóriumokat azon nyom­ban birtokukba vették a be­tegek és gyógyítóik, s meg­kezdte áldásos működését a kobalt besugárzó készülék is. Az új intézményt lapunk ol­vasóinak is bemutattuk' már. Az osztály ünnepélyes meg­nyitását tegnap, kedden ren­dezte meg az orvostudományi egyetem. Dr. Szilárd János, egyetemi tanár, a SZOTE klinikai rek­torhelyettese megnyitó beszé­dében köszönetet mondott mindazoknak, akik a 28 mil­lió forint beruházással épúlt sugárterápiás osztály létrejöt­tén fáradoztak, köztük Sziko­ra Pál vezető technikusnak, akit a rektor dicséretben ré­szesített. A radiológiai klinika ú: egységét Tóth Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője adta át az ott dolgozóknak, azzal a gondo­lattal: a szegedi sugárterápi­ás osztály nemcsak az egye­temre ró új feladatokat. Az egészségügyi tárcától, a többi megyétől érkező segítségre is szükség lesz a továbbiakban. Végül dr. Kelemen János. egyetemi tanár, a klinika igazgatója bemutatta a ven­dégeknek az új intézetet. Az ünnepség után a SZO­TE oktatási központiában tudományos ülés kezdődött, a SZAB és a SZOTE tudo­mányos üléseit szervező bi­zottsága rendezésében. Dr. Eckhardt Sándor, egye­temi tanár, az Országos On­kológiai Intézet igazgatója a daganatos betegek ellátásá­ról tartott előadást. Hangsú­lyozta: a lehetséges kezelés háromféle módszere — a se­bészi, a sugaras és gyógysze­res kezelés — közül a bete. gek felénél a sugarasnak van nagy jelentősége Ezért olyan fontos, hogy országszerte su­gárterápiás . centrumok léte­süljenek. A Budapest, Péqs, Debrecen és Miskolc után Szegeden is működő központ lehetővé teszi az egész Dél­Alföld rászoruló betegeinek korszeré kezelését. I)r. Kuhn Endre egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem radiológiai kli­nikájának igazgatója a su­gárterápia jelentőségéről, le­hetőségeiről szólva egyebek között elmondta: a kobalt ke­zeléssel elérték. hogy a ha­gyományos röntgenbesugár­záshoz képest 50 százalékkal javultak a gyógyulás esélyei. Ch. A. III üzemeket, ísitéziíiéiifelet adtak át A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója alkalmából kedden felava­tott létesítmények közül ki­emelkedik hazánk egyikdag- . nagyobb élelmiszeripari he­ruházása, a 2,3 milliárd fo­rintos költséggel létesült új Martfűi Növér.yolajgyár. A tervezett hataridőre és az előirányzott beruházási költ­ség betartásával felépült üzem avatásán részt vett és beszédet mondott Marjai József, a Minisztertanács el nökhelyettese, jelen volt a" avatóünnep'őgen Vóncsa Je nő mezőgazdasági és élei mezésügyi miniszter. A növényolaj- és mosó­szeripari vállalat új nagy­üzemének átadásával meg kétszereződik a vállalat nö­vényi olajtermelése. Az új gyár napi ezer tonna nap­raforgómag, illetve ennek megfelelő 800—850 tonna repce, illetve szója feldol­gozására képes. A világpia­con keresett termékét ex­portálhatja, és a mellékter­mékként előállított fehérje­A Lenin városban a napokban átadott legkorszerűbb hazai kőolaj-feldolgozó üzem A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóián Emlékünnepség, koszorúzás Szegeden és a szegedi iáráshan is megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulójáról. Szegeden az MSZMP megyei. Szeged városi és járási bizottsága, a megvei és a városi tanács. a népfront megvei és városi bizottsága koszorúzást és emlékünnepséget rendez holnap, november 6-án. csütörtökön. Délután fél 3 órakor koszorúzásokra kerül sor a Du­gonics-temetőben. ahol a politikai és állami testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a város dolgo­zóinak képviselői helyezik el a megemlékezés, a tisztelet koszorúit a szovjet ^ósök sírjánál. F't követően - Széchenvi téri szovjet hősi emlékmű­veknél 3 órakor, fél 4 órakor pedig a Lenin-emlékműnél koszorúznak. Csütörtökön este 7 órakor a Zenés Színházban rende­zik az emlékünn- nséget. Beszédet dr. Somogyi Ferenc, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára mond. Az ünnepség második részében a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével irodalmi műsor következik, takarmánnyal jelentős ösz­szegű tőkés import megta­karítását teszi lehetővé. A gyár létesítésével egy­idejűleg a mezőgazdasági termelési rendszerek és a vállalat együttműködésével megteremtették a szükséges hazai nyersanyagháttere'.. Marjai József avatóbeszé­dében tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormány elismeré­sét a nagyberuházás terve­zőinek és kivitelezőinek, majd kitüntetéseket adott át t A további üzemavatások sorában Nyíregyházán át­adták rendeltetésének a megyei Zöldért vállalat uj almalésürítő üzemét. A 73 millió forintos költséggel elkészült létesítmény évi 20 ezer tonna ipari minő­ségű alma feldolgozására képes, s ebből több mim kétezer tonna jó minőségű almalésűritményt állít elő. A most átadott üzemmel együtt az ötödik ötéves terv­során Szabolcs-Szatmár me­gyében létesített almaléüzt mek összesen 150 ezer tonn, almát dolgoznak fel éven­te. Szombathelyen átadták a Kender, és Szövőipari Vál­lalat új fonógyárát, amely évente ezer tonna zsinegei, kötözőanyagot és fonalat ál­lít elő az eddig nem megfe­lelően hasznosított lenkóc­ból. Az ajkai bányában ú) szállítószalag-rendszert avat­tak. amely hosszabb távon is képes a növekvő terme­lés kiszolgálására, ezzel egy­idejűleg véglegesen meg­szűnt a csillés szénszállítás Ajkán, az utolsó csille :ed­den délben hozta fel szén­szállítmányát a 125 éves bánya Ármin-aknájábóL Mezőtúron 12 tantermes általános iskolát, Zalaeger­szegen 200 személyes óvo­dát, Hajdúszoboszlón 75 fős szociális otthont, Debrecen­ben öregek napközi ottho­nát avattak. A Fejér megyei Sárbo­gárd nagyközségben ezen a napon átadott biológiai szennyvíztisztító napi 1500 köbméter víz megtisztításá­ra alkalmas, és ezzel 12 ezer lakos számára biztosít­ja a csatornázasl. A Bács­Kiskun megyei Jiszszenl­lászlón. ahol eddig száz la­kásba veze'ték be a föld­gázt, kedden került sor az ünnepélyes gázlánggyújtás­ra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents