Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

8 Szombat, 1980. november 29. Munkásőrök, katonák Borbély Sándor és Szűcs Ferenc látogatása Borbély Sándor, a mun- rendelt egységeinél végrekásőrség országos parancs- hajtott országos parancsnoki noka és Szűcs Ferenc vezér- szemle tapasztalatairól szóló őrnagy, az MSZMP Központi összefoglaló jelentést. A viBizottságának tagjai pénte- tóban felszólalt Borbély Sónkén megyénkbe látogattak, dor is. A végrehajtó bizottSzegeden, a megyei pártbi- ság megtárgyalta a megyézottságon dr. Komócsin Mi- ben levő katonai alakulatokhály, az MSZMP KB tagja, nak a népgazdasági feladaa megyei pártbizottság első tokát segítő tevékenységéről, titkára fogadta éket, majd valamint az ifjúság honvérészt vettek a megyei párt- delmi felkészítésének tapaszvégrehajtóbizoitság ülésén. talatairól készített tájékozA párttestület megvitatta tatót, amelynek kapcsán ela Munkásőrség Csongrád me- mondta véleményét Szűcs gyei Parancsnokságán és alá- Ferenc vezérőrnagy is. Retek, fólia házban Szeged külvárosában és a szomszédos Röszke községben a házak körüli kiskertekben megkezdték a piros retek magjának vetését Mivel úgynevezett hidegfóliás módszert alkalmaznak — vagyis fűtés nélkül termelnek —, a téli időjárás nagyban befolyásolta korábban az eredményt. A biztonságosabb primőrtermesztésre törekedve ma már dupla fólia alá vetnek. belföldre Miniszteri tájékoztató a könnyűiparról Pénteken a Parlamentben Keserű Jánosné könnyűipari a korábbi években már elminiszter az iparág 1980. évi munkájáról, termékszerkezet- kezdett termák- és piacstrukváltásának eredményeiről, a vállalatok további feladatairól túra-váltás tájékoztatta a sajtó képviselőit. A tájékoztatót Bajnok — emelte Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. — A könnyűipar termékei — A tervtől eltérően alaa hazai szüKsegletek több kult a belkereskedelem igémini 80 százalékát elégítik nye is. A lakosság a vártnál eredményekánt ki — az ágazat várható nyeresége jelentősen meghaladja mind a központi, mind a vállalati számításokban tervezett összeget. Ezt követően a -:őnnyűkí '—"mondotta keserü°Já- tobb, olcsóbb ruházati termé- ipari miniszter az ágazat ncsné —' A termelés összeté- ket igényelt emellett potolni további feladatait ismertetnie ma már a korábbi esz- kellett a múlt évben meg- Mlnt. elmondta, a kövsttendökénél jobban igazodik a csappant kereskedelmi kész- Kezo időszakban is o leskövetelményekhez, ennek kő- leteket is A miniszter ked- lantosabb teendők kozc tarszönhetően tovább javmit az vezőnek értékelte, hogy az c « . kulso egyensúlyi ellátás, kevesebb a hiánycikk, ágazat összességében eleget ^yzet javítása, s ennek s gazdagodott a korszerű, jó tett a belkereskedelem több- me^elc}lcn az export tominóségű, az igényeknek letszáUítási igényeinek, s vabbi bovitese, az ^ import jobban megjelelő termékek emellett teljesítette az ál- mérsékelt novc/»u JÍICVCI választéka. Az ágazat tenne- lamközi megállapodásokban Ugyanígy az agoza. lési érteke 1980-ban várható- előírt kötelezettségeit. A nem kötelessége a lninsscg megan az előző évit 0.6 százalék- rubelelszámolású export az £el,fő„ ellatasa, amit «ug nokal haladja meg, ez a terve- idén várhatóan 20 száialék- vekvo mennyiscgü eruvul, zettnél jóval magasabb. Az kai növekszik. Megállapítot- a szükséglété.,nez ^ aüagnal erőteljesebben növe- ta, hogy a szakágazatok kő- "^f3?**:, kedett a nyomda-, a kötszö- zött egyre emelkedik a gaz- nalawaJ Keu biztosi .ama. vő, a konfekció-, a papír- és daságosan exportálo vállala- Ezután Keserű Jánosné a bútoripar termelési értéke, tok részesedese, magasabb a válaszolt az újságírók kárami a té*tíLmétoraru-gyár- jol értékesíthető termékek déseire. Elmondotta, hogy a tóknál az átlagnak megfelelő- aránya is. Ennek kószönhe- könnyűipar termelési szeren, a bőr-, a szőrme-, a cipő-, töen az idén javult az ágazat kezetének további alakuláa kézmű- és a haziiparban dollárelszámolású deviza- sát is várhatóan az V. ötviszont ennél kisebb mér- mérlege, ezen belül a ruha- éves tervidőszak fejlődési tökben emelkedett. zati iparé, az idén aktívvá tendenciái jellemzik majd. A termelés korlátját vált. Ez azt is jelenti, hogy a A ruházati iparban az áthangsúlyozta a m'niszter könnyűipari vállalatok a kül- lagnal erőteljesebb termeváltozatlanul nem a piaci K.e- kereskedelemmel együtt, a lésnövekedésre van lehetőresiet jelenti hanem az, hogy korábbiaknál jobb piaci sege a kotszovő-, a rovidbar a rekonstrukciónalt kö- munkát végeztek. áru- es a konfekcióiparnak, szönhetően rendelkezésre — Az eredmények értékét Előreláthatólag a bor- es áll az alavvető gépi kapacU növeli — hangsúlyozta a mi- cipotermelés mennyiségileg tás a termelés növelésére, niszter —, hogy mindezt a kevésbé emelkedik, fokozott ezek kihasználtsága nem éri vállalatok változatlanul neszükség van azonban az értékesebb gyártmányok Ennek oka elsősorban a lét- között és a tavalyinál 15 ezer- fI®í?l"®íQtnÖVelésér®' „„, A számhiány, valamint eseten- rel kevesebb dolgozóval érték papl ip K a csomaRmo" el lehetséges mértéket, héz külpiaci körülmények ,..„ . , _ , „ , , _ , anyagok iránti növekvő kekent a meg meglevő szerve- el. A tokes export gazdagos- reslefre keU felkészülnie a zesi, kooperációs hiányossá- ságának javítása, a szigorúbb bütoriparban _ mivel el6_ gok. koltseggazdálkodas, valamint reláthatóiag a belföldi forHöveM wSlstáüománY a faivalí baiüíailiau Növekszik a betétállomány, elégítettek ki. Különösen élénkül a kölcsönfolyósítás a élénk az érdeldódes a telepifalusi lakosság bankjaiban, a tési és a mezőgazdasági gép takarékszövetkezetekben, amelyeknek kereken másfélmillió tagja van. A legújabb vásárlási kölcsönök iránt. Jelentősen könnyiti a kis... . , . termelők, allattartok dolgát, összesítés szerint a betetallo- , . ' .. . .,, ? ' hogy az atadott állomány mány az első háromnegyed évben az elmúlt év azonos után a takarékszövetkezetek... ... , , . _ . ben vehetik fel a pénzt. A .doszakahoz képest - 3,9 sza- feh,ásarlo S7ervekP megbiza. A takarékszövetkezetek saból ugyanis a helyi bankok j ul. i-j i utal ak at a háztáji ga/.dasamindjobban bekapcsolódnak ^an termelt áruk ellenőro falna latAcoiff szemelyes a falusi lakosság terveinek Az idén az építési kölcsön iránti igény a legnagyobb. A , . ... ., tökét, éspedig az első háromSS "egyed évben 2,8 milliárd forint ertekben. A kistermelők ... , , , . . „_ legkésőbb 8 napon belül áttavalyihoz képest mintegy 30 veheti áru elJenertékéti szazatokkal nagyobb összege- de a korlat szerint ket folyósítottak erre a cel- ^ még az átadas napján, a(A totarókszovetk«etek de legkésőbb egy-ket napon mindenekelőtt az epületek bejül felújítására, korszerűsítésére adnak előnyös feltételekkel hitelt, amelyet mind többen jelentkezhetnek a takarékszövetkezeti pénztáraknál. A községi bankok ilyen irányú pénzforgalma az elvesznek igénybe.) Továbbra mún időará* vosan 300 ,s jelentős összegeket ko cso- mjjm forinttal haladta nn/npk a knilprmplps foilesznöznek a kistermelés fejlesztésére. Kilenc hónap alatt A takarékszövetkezetek ki575 millió forint értékű hitelt egészítő tevékenysége köziil kaptak a százalékkal kistermelők, tíz a legdinamikusabban a biztöbbet, mint tosítással összefüggő forgat979 első háromnegyed évé- lom nőtt. Csaknem 300 ezer ben. A takarékszövetkezetek biztosítást kötöttek, 15 galom a jövőben csak kis mértékben nő — a termelés bővítése főként az export növelesének lehetőségeitől függ. A könnyűipari vállalatok számára továbbra is elsőrendű időszerű feladat a termékszerkezet átalakítása. Ezért a következő esztendőkben elsősorban azok a fejlesztési törekvések kapnak majd szabad utat, amelyek a nemzetközileg versenyképes termékek minél gyorsabb előállítását, a korábban külföldről behozott nyersanyagok pótlását és a gyártmányok minőségének javítását szolgálják. M

oralizáló korban élünk. Talán soha nem volt olyannyira divat az emberi tisztességre hivatkozni, mint manapság. Mert tán soha nem aposztrofálták ennyit az emberi becsület és tisztesség normarendszerét, pro és kontra, a jó példát többnyire névvel és konkrétan piedesztálra állítva, a rosszat pedig az általánosság és névtelenseg olykor lényeget is elfedő ködével borítva, mint mostanában. Mert divat lett a tisztesség nevében okítani a munkást, aki nem dolgozza végig a munkaidőt vagy nem ügyel túlságosan a minőségre. És divat lett a tisztesseg nevében okítani a főnököt, aki nem teljesen a Vélt vagy tényleges közérdek irányába húzza, mozgatja cége szekerét. És divat a becsület nevében leszólni a mérnököt vagy a technikust, aki esténként maszekmunkákkal egészítgeti ki fizetését, ahelyett, hogy a munkájába fektetné fölös energiáit. Olvassa, hallja az ember a ledorongoló sorokat, akár azt is hihetné, hogy minden bajunk oka a sok, csak félig-meddig tisztességes és becsületes embe-, s hogy népgazdaságunk fizetési mérlegéne'.: egyensúlyát kapásból megteremthetnénk egy átlagos termelési tanácskozás végtelenül mélyenszántó, a bajok gyökeréig eljutó s így az ország egészére kiterjeszthető konklúziójával: dolgozzunk jobban, elvtársak! Legföljebb az üthető s szöget az eml er fejébe, hegy e megváltó konkr'.ci j ellenére másnap minden ugyanúgy megy tovább. Tanácskozunk, vitatkozunk, megáil'ipoeá-.ra is jutunk nagyon -sokszor, leszögezzük a már emlegetett összefoglaló tanulságot (dolgozzunk jobban!!, s alig változik valami. Hát valóban ennyien lennénk tisztességtelenek vagy csak félig-meddig tisztességesek ebben az országban? Hiszen, ha tudjuk mi a teendőnk, s mégsem úgy cselekszünk, az látszólag eleve csak tisztességtelen magatartás lehet. Vajon, valóban az? Kárhoztatjuk a munkást, hogy nem dolgozza végig a munkaidőt, hogy nem ügyel kellőképpen a minőségre. De, ha nem vagy csak fillérekkel honorálják a többletteljesítményt, vagy a minőségileg kifogástalan munkát? Például azért, mert a bérekkel maximálisan csínján bánó szabályzórendszerünk nem teszi lehetővé az igazán differenciált ösztönzést? Akkor a munkás feltétlenül tisztességtelen? Vagy csak ember, akinek viselkedését alapvetően közvetlen érdekei határozzák meg? Lehet, sőt, valószínű, hogy inkább az utóbbi. Igaz, rendben van. De akkor a vezetésben van a hiba — mondhatnánk —, mert miért nem differenciál jobban a meglevő keretekből. Hisz azt megtehetné. Valóban? De kinek a kárára? A vállalatnál több évtizedet eltöltött öreg szakmunkáséra, aki sem fizikailag, sem pontosságban nem képes már lépést tartani a fiaÜlFil talokkal ? Ez sem volna korrekt eljárás. Akkor hát kíséreljük meg komplexmódon differenciálni, a munkában eltelt évek és a teljesítmény és a sokoldalúság szempontjait egyaránt figyelembe veve. Akkor a fiatalt már csak a fiatallal kellene összevetni, s a teljesítményt valóban megbecsülhetnénk. Igen ám, de a munkában töltött évtizedeket, a szövőgépek között szerzett visszereket eddig sem honoráltuk igazán, mert nem volt miből, hiszen a fiatalt is meg kellett fizetni, mert ő többet is bír, mert lakába sincs, mert ahhoz, hogy az életben elindulhasson, ahhoz pénzre van szüksége, s meg kell fizetni ahhoz is, hogy ne kacsintgasson másfelé, hogy teljes értékű tagja legyen a közösségnek. Mindezt még akkor, amikor a komoly, valódi differenciálást még a különböző szabályzók is lehetetlenné tették. Akkor most, a szűkreszabott bérfejlesztések korában hogyan lehetne gyorsan, a szükséges gyorsasággal igazságot tenni? Kárhoztatjuk a mérnököt, a technikust, hogy miért munkaidő után élik ki alkotó energiáikat, maszekban, tisztességtelenül. De hát a technikus, a mérnök is a piacról él, aki plusz munkájával tartja egyenesben amúgy sem túl bőre szabott családi költségvetését, s e munkájával még hiányt is pótol, betölti a társadalmi munkamegosztásban tátongó űröket. Munkahelyén pedig sokszor nem a képzettségének megfelelően foglalkoztatják, javaslatait, elképzeléseit sokszor elutasítják vagy éppen elfogadják, s alckpr is jaj neki, mert akkor ő lesz az irigységek céltáblája. Hát akkor már inkább beáll ő is a középszerűség sodrába. K

árhoztatjuk az igazgatót, mert nem egészen arra húzza a vállalat szekerét, amerre — szerintünk — kellene. Csakhogy az igazgató is a szabályzók adott rendszerében dolgozik, amely rendszer nem biztos, hogy tökéletes, mint ahogyan az sem biztos, hogy a népgazdaság átfogó és általános érdekeiből születve prioritásaiban megegyezik az általunk helyesnek vélt vezetői magatartás normarendszerével. S amellett az igazgató is ki van téve ilyen-olyan presszióknak, kéréseknek és nyomásoknak, tröszttől, főhivataltól, s ki tudja még honnan, amelyek elől kitérnie sem igen lehet. (Még csak egy igazgatót láttam ilyesmiért fölmondani. De akkor mondjon föl az utódja és annak az utóda is?) Igaz, e „nyomások" is áitaláoan tarsadalmi érdekeket szolgálnak, legföljebb a vállalati es a gazdasági érdekkel ellentétben állva. S na az igazgató az olykor nem tökéletes vagy a más, átfogó szempontokban fogantatott prioritásokból született szabályzórendszer ellenében az éppen számon kért társadalmi érdek szerint cselekedne, akkor lenne tisztességes? Hiszen akkor a saját zsebe, de a vállalat és a kollektíva ellenére és kárára is cselekedne. Vajon, akkor tarthatnánk jó igazgatónak? U

" gy érzem, túlságosan sokat beszélünk manapság a tisztességről, s túl keveset a környékéről. Így azután lassan már olyan benyomás alakul ki bennünk, hogy az ésszerű magatartás eleve nem lehet tisztességes, hogy önzetlen, hős lovagokra van szükségünk a munka frontján, akik becsületérzéstől áthatva, mindenféle anyagiasságtól és rút prakticizmustól mentesen cselekszenek. Pedig már megtanulhattuk volna, hogy a tisztességes, de hozzá nem értő emberek sokkal több kárt képesek okozni, mint a racionálisan gondolkodó érdekemberek. Mert az érdekemberek cselekvései mindig kiszámíthatók, praktikus és racionális szférában mozognak, szabályozottságaik és érdekeltségeik szerint. S az egészséges önzés sem kerü! ellentétbe a társadalmi érdekekkel, ha az egyes emberek és csoportok érdekeltségeit okosan szabályozzuk. Hiszen az okos „önzés" éppen hogy föltételezi a hasznos közéletiséget. az értelmes cselekvéseket, beleértve a társadalmi munkát is. Éppen „csak" értelmesen kell szabályoznunk emberek és csoportok érdekeltségi rendszerét. E szabályozást viszont csak nem régen kezdtük tanulni. Hiányosságai nyilván az emberi viselkedést is torzítják. De az emberi viselkedést aligha a prédikációk vagy a tisztességnek a „társadalmi szerződésben" rögzíthetetlenül összetett és kodi.Cikálhatatlan normái fogják megváltoztatni. Amire szükségünk van, az az, hogy az érdekeltség egybeessen a tisztességgel, s a „tisztesség" követelménye ne mondjon ellent az ésszerűségének és a célszerűségének. Ehhez nedig nem annvka erkölcsi kódexre, inkább társadalmi és gazdasági szabályozottságaink további finomítására van szükség. Szávay István Térképei és készítőik Először együtt — Előadások Az MTESZ Geodéziai és sok következtek a térkéKartográfiai Egyesülete — az pészképzés történetéről, ilOrszágos Földügyi és Térké- letve az utóbbi évtizedek pészeti Hivatallal. továbbá térképészeti újdonságairól, az ELTE Térképtudományi Délután az ELTE TérképTanszékével közösen — ma tudományi Tanszékén folyrendezte a diplomás térképé- tatódott a rendezvény. Fószek első találkozóját. rumrendszerű beszélgetést Délelőtt az Anker közben tartottak egyebek között az Hoffer István az Országos egyetemen tanultak gyakorF öld ügyi és Térképészeti Hi- lati . alkalmazásának lehető. segeirol. valamint a terkepösszesen több mint 60 ezer százalékkal többet, mint egy i vatal vezetője nyitotta meg használat elterjedésének akamezőgazdasági kölcsönigényt évvel korábban. la találkozót. Ezután előadá- dályairóL (MTI) ^aiyer—csehszlovák mepeszéíések Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására november 24—28. között Prágában taiv tózkodott az MSZMP pártmunkás küldöttsége, élen Ritter Tiborral, a KB osztályvezető-helyettesével. A küldöttség az agitációs és propagandamunka tapasztalatait tanulmányozta Csehszlovákiában. Jan Böjtik, a CSKP Központi Bizottságának titkára fogadta a magyar küldöttséget. Kárpáti Ferenc altábornagy. honvédelmi miniszterhelyettes. aki katonai küldöttség élén hi» .italos, baráti látogatást tetr. a Csehszlovák Szocialista Köztársaságbon, pénteken hazaérkezett. * Pénteken elutazott hazánkból Jozef Kopca csehszlovák könnyűipari mini. /t.erhelyettes, aki tárgyalásokat folytatott Bakos Zsigmond könynyűipari államtitkarral. Megállapodtak több termék, illetve termékcsoport kölcsönös szállításában. Zöldövezet Az őszi erdőtelepítéssel tovább bővítik Szolnok megye hét városának zöldövezetét. A városi erdőültetvények az idén mintegy 100 hektárral bővülnek. A megyeszékhely, Szolnok, korábban az omszág egyik legfátlanabb váro6a volt. Erdőterületet csupán a Tisza vonalában lehetett találni. A környezet megváltoztatása érdekében csaknem kétezer hektár erdősítését tűzték ki célul. (MTI)