Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

4 Szombat, 1980. november 29. postaláda társszerzőnk az olvasó Környezetvédelem. Divatos fogalom ez manapság. Tény. hogy sokat beszélünk róla, ilyen-olyan üléseken, mégis: vizeink szennyezettek, elavult kazánok eregetik a füstöt a levegőbe, s ha a tervezők, építők útjában áll egyegy fa. a világért sem kerülik ki, inkább kivágatják. S ha netán a környezetszépítő szándék virágokat, bokrokat ültettet és füvet serkent, a neveletlen kéz és láb letépl-letarolja. vagy éppen az autó négy kereke ítéli halálra az ember áhította zöldet. És persze akadnak, akik pasztán viselkedésükkel mérgezik meg maguk körül a levegőt. E heti Postaládánk levelel között erre is akad példa. A zöld védelmében Múlt héten közöltük Détári Józsefné panaszát: a házak előtti parkból eltűntek- a lakók ültette virágok és helyükre ..száraz kórók" kerültek a parképítők jóvoltából. Nem tekintjük hivatalos válasznak, csupán szakszerű hozzászólásnak Mojzet Zsuzsanna levelét, O ugyanis parkgondozó, a szegedi Felazabudulás Mgtsz dolgozója és maga is a Kereszttöltés utcában lakik, ahol a kedvtelésből kertészkedő olvasónk. Leveléből megtudjuk: az 6 házuk előtti területet is parkosították a lakók. de mivel ez nem egyezett a tervrajzon levő elképzeléssel. ki kellett kapálni itt is a virágot a füvet „Sokan szidnak minket amiért szétromboljuk a már kész kiskerteket. Higgyék el. ez nekünk nem öröm. De urr» kérek minden lakót hogy ne minket munkásokat szidjanak, mert nem mi tervezünk. Ami azokat. a ^száraz kórókat" illeti: őszszel nem ültethetünk virágzó. lombos fákat Majd tavaszra, ha kizöldül és kivirágzik. már nem lesz kóró kinézete. Ha ugyan meKéri egyik-másik növény a kikeletet. Sok helyen ugyanis hiába ültetjük be az üres parkot szebbnél szebb virággal. cserjével, a felét még aznap kitapossák, felhúzgálják. Ami a szomorú, hogy nem csak gyerekek, hanem nagyon sok felnőtt is." A levél írója arra kéri a lakókat hogy ha a kertbe elültetnek valamit a hivatásos kertészek, ugyanolyan szeretettel gondozzák ezeket a bokrokat., virágokat is. mint korábban a sajátjukat. Igazi hivatás- és természetszeretet bukkan elő olvasónk soraiból: Mindenkit szépen kérek, bárhol lakik is. vigyázzon a parkok épségére, tisztaságára, mert nemcsak az erdő a természet, hanem a park is az. S ha már elültették azokat a „száraz kórókat", óvják meg .őket a kihúzgálástól. az eltaposástól: hogy tavaszra ne kóróként álljanak ott, hanem zöldellenek kl!" Amellett, hogy egyetértünk levélírónk soraival, a tervezők igényeivel. csak megkockáztatjuk azt a megjegyzést: ilyen takarékos időkben méasem kellene minden, ház előtti kiskertet fölszántani, csak azért, mert gondozói nem az egyetemi tankönyv előírásai szerint rendezték el. tervezték meg ott a növényeket. „Ebben a betonos és motorizált világban én már a gaznak is örülni tudok, ha az zöld" — kezdi levelét Fehér Károly (Palánk 8.). Majd kifejti, sajnos. nem mindenki van így ezzel. Sétái alkalmával számtalanszor látja, hogy lelkiismeretlen / autósok a pazsiton parkolnak. Olvasónk legutóbb lencsevégre is kapott néhány ilyen gépkocsit, s a képeket elküldte szerkesztőségünkbe. egyelőre besatírozott rendszámtáblával. E. P. úgy érzi — joggal — közérdekű AZ a téma. amit levelében szóvá tesz. Szomorúan tapasztalja, hogy o Belvárosban ilyen-olyan építkezés ürügyén, kiirtják a fákat. A Pacsirta utcában például az új garázsok miatt nem fértek el a fák. Igaz. hogy a garázsokra is szükség van — írja —. de a bejárat mellett van annyi hely. hogy a fákat visszaültessék. ..Az építtetőket kötelezhetné a tanács, hogy a kivett fákat visszaültessék. vagy újat telepítsenek." Olvasónk szerint túl sok — a városgazdálkodási vállalat által elültetett — fa nem hajt ki tavasszal. Ennek egyebek között az is oka lehet, hogy a felelőtlen felnőttek és gyerekek megrongálják a fiatal csemetéket. Javasolja: mint más városokban. Szegeden is karókkal védjék meg az újonnan ültetett fákat. Sőt. szerinte nem elvetendő ötlet az ott lakó nyugdíjasok gondjaira bízni őket. Októberi Szocialista Forradalomra emlékeztette a jelenlevőket, a zeneművészeti főiskola hallgatói pedig színvonalas műsort adtak. S hogy mennyire érdeklődőd a nyugdijasok, bizonyítja a számtalan kérdés. mely már üdítő és kávé fogyasztása közben hangzott el" — tudtuk meg Héli Péternetől, a klub vezetőjétől. „November 11-én Budapestre utaztunk. Megnéztük a történelmi múzeumot, s a koronaékszereket, voltunk az Országházban, a pláne táriumban, s ellátogattunk az állatkertbe is. Mindez nagy örömére szolgált a klubtagoknak, hiszen közülünk sokan először jártak a fővárosban. Az elmúlt héter orvosi előadást hallgattunk Kiderült: nem Is betegség minden új jelenség, amelylyel Időskorban találkozunk December 4-én. csütörtökön délután 3 órakor vidám műsoros délutánt tartunk, ahol vendégeink lesznek a vásárhelyi porcelángyár, valamint az olajipar nyugdíjasai. A résztvevődet Szűcs Gyula paródista, valamint a porcelángyáriak citerazenekara szórakoztatja majd. S ezen a délutánon a Télapó Is meglátogatja az Idős embereket. Megértő, baráti közösséget találnak a klubban a nyugdíjasok, ahol megem'ékeznek egymás név- és születésnapjáról is. Közös élményt nyújtanak a színház' bérleti előadások. S must azt tervezgetik: együtt tőitik a szilvesztert is. S azoknak üzenjük, akik egyedül élnek a négy fal között, s nem találták .Tt ^g meg az utat a nyugdíjasok klubjáig: csütörtökönként 3—6 óráig tartjuk foglalKOzásainkat a tarjáni pártházban." Ugyancsak a magányosokról, gondjaikról ír S. S. nyugdíjas olvasónk. A társkeresés szerinte társadalmi ügy, amelynek megfelelő formái nem alakultak ki nálunk. Előfordul, hogy kalandvágyból ad föl valaki házassági hirdetést, a gyanútlan válaszadót pedig — jó társasági szórakozásként — kigúnyolja, kineveti. Olvasónk szeretné, ha Szegeden is nyílna klub magányos emberek részére, ahol tisztességes körülmények között lehetne ismeretséget kötni, társat keresni. Tudomásunk szerint létezik a városban egy önálló magányosok klubja. A Vöröskereszt városi bizottságától azonban megtudtuk, hogy a következő év elején ők is szerveznek egy ilyen, általuk ellenőrzött és fenntartott klubot. Reméljük. oH olvasónk is jó ismerősökre, barátokra, esetleg társra talál. Szót kér a vásárló Úttalan utak B. P. petőfitelepi előfizetőnk szülői segítséggel szert tett egy használt gépkocsira, de fájdalmára alig tudja használni a család. A házukhoz bevezető út a Csap utcától úgy 200 méterig — olyan rossz állapotban van, hogy tengelytörés veszélye nélkül aligha merészkedik oda autó. Illetve csak a terményüzletbe tartó tehergépkocsi, amely mély gödröket váj a sáros útba. Ha legalább törmelékkel, salakkal feltöltonék ezt a rövidke szakaszt, több ott lakó család súlyos gondja oldódna meg. Szenté Imre (Kossuth Lajos sugárút 49—31.) tulajdonképpen egy kérdésre várja a választ. Már hónapok óta figyeli az Északi körút építését, és az a véleménye: igen nehezen készül el a Kossuth Lajos sugarúira kivezető szakasz. Pedig bekapcsolódásával lerövidülne a szállítás útvonala, és gyermekkocsival, kisgyerekkel is lehetne végre ott közlekedni. Kérdése: mi az oka a vontatott építésnek, hiszen a tó mögött már sokan laknak, és oda csak nagy kerülővel lehet bejutni. Nem akar ünneprontó lenni dr. Hárs László (Április 4. útja 33.) — és tőlünk is távol áll ez a szándék, amikor közöljük a Napsugár Áruház leendő vásárlójának véleményét. Olvasónk — mint írja — szívesen figyelemmel kísérte volna az áruház épiuezését, de sajnos az egész területet — érthető okokból — elzárták a „külvilágtól". A napokban sikerült közelebbről leskelődnie, s a látottak alapján vetette papírra két megjegyzését. ..Nem tartom szerencsés ötletnek, hogy a bejárat ajtaját olyan magasan helyezték el; csaknem húsz lépcsőfokot kell megmászni, mire oda jut az ember. Minthogy ezen már nem lehet segíteni, kár is szót vesztegetni rá." Olvasónk ugyanakkor hiányolja, h">T) nincs a lépcsősorok fölött üvegtető, amely az ónos eső. havazás, a fagy és a síkosság ellen védené a lépcsőt, Illetve az ott közlekedőket A levélíró véleménye szerint az úgynevezett passzázs fölötti üvegtető és az épület stílusába harmonikusan beleülő üvegtetőt kellene fölszerelni — a vásárlók testi épségének védelrpében. A: B.-né háromgyermekes édesanya levelét idézzük„Legyenek szívesek meg • kérdezni az illetékeseket, miért nem lehet OTP-részletre venni a 13 600 forintos Minimat mosógépet! Gondolom, hogy ez nemcsak az én álmom lenne, hanem sok más dolgozó édesanyáé is. Én magam a napi nyolcórai munka után végzem az otthoni műszakot, s ebbe a mosás is beletartozik. A nagv családoknál ez a mosógép nem luxuscélokat szolgálna, hanem a kenyeret kereső, gyermekeket nevelő asszonyok komoly segítőtársa lenne. Van-e reményünk, hogy az ilyen kispénzű emberek, mint mi valamikor is megvegyük ezt a gépet?" Olvasónk érvei cáfolhatatlanok, Így nem tehettünk mást, minthogy megkérdeztük „az illetékeseket" a kétségtelenül é"thetetlen eljárásról. A válasz bizonyéra nem nyugtatta meg a hegynyi mosnivaló fölött görnyedő, kispénzű házlaszszonyokat, még akkor sem, ha jól eszükbe vésték: a népgazdasági érdek mindenkor megelőzi az egyénieket. Tehát: a túlzott kereslet miatt a mosógépet gyártó vállalat nem tudta kielégíteni az igényeket. S még úgv sem tudnak eleget gyártari hogy az OTP-hitelakcióból kivonták ezt a terméke*: több a készpénzzel azonnal fizetni hajlandó vásárló mint amennyi az eladandó gép. Vajon milyen következtetést von le mindebből a népesedés. és nőpolitika szellemével átitatott, ám gazdasági kérdésekben járatlan, sokgyermekes dolgozó aszszony? Nyugdíjas olvasónk. Hódi Sándor (Mérey u. 15.) az Idén, az első félévben vásárolt egy Sens Orion televíziót, merthogy 15 éves, Alba Regia készülékével nem tudta fogni a 2-es adás* Azonban, mint írja, rossz vásárt csinált. Este szúnyoghálószerű rács jeli 11 meg a képernyőn. Másnap értesítette a hibáról a Gelkát. Napközben a szerelő meg is nézte a készülékei, és megállapította: a rácsokat külső zavar idézi elő. Javaslatára olvasónk fölkereste a vásárhelyi, postai zavarszűrő állomást, ahonnan meg is érkeztek hozzá a szakemberek. Véleményük szerint a hiba a készülék ben van. A Gelkával azitd is — egy éve — szoros kapcsolata van nyugdíjas olvasónknak: hol ők jönnek, hot a tévét viszik. „Mi Ilyenkor a teendő?" Küldjem vissza a készüléket postán, saját költségemen az Orion gvárnak köszönjem meg a 8050 forintos tévét, s ingyen, bérmentve adjam vissza, vagy netán van rá mód. hogy megjavítja a Gelka? Ügy, hogv ezért a drága pénzért végre rendes készüléket kapjak." Olvasónknak azt tanácsoljuk: ha a Gelkával és az üzlettel, ahol a készüléket vásárolta, nem tud zöldágra vergődni, keresse föl a Kereskedelmi Felügyelőséget. a megyei tanács épületében. Harangozzunk szél ellen! Bevallom, nem sok erőm van ahhoz, hogy egyedül ezt a nagy harangot úgy meg tudjam kongatni, hogy annak hangja eljusson minden arra illetékes füléig — értelméig, mégis elfogadom a Délmagyarország egyik számában megjelent „Csicsőrke" cimű cikk írójának bíztatását, ós olyan értelemben én is elkezdem húzni a harangkotelet, ahogy és amíg erőmből telik. Nagyon szeretném, h* a zengó érchang főleg azoknak válna érthetővé, akiket- illet. Azoknak, akik a tömegtájékoztató és ismeretterjesztő hivatásuknál fogva érdekeltek. £s okulnának belőle. Mert felháborító az a nyelvünk elleni merénylet, mely a fölöslegesen alkalmazott idegen szavakat igyekszik mindennapi beszédünkbe becsempészni. Főleg az újságokból olvassuk, de halljuk a rádióban és televízióban azt a sok-sok kificamodott — magyar nyelvünket rontó — idegen kifejezést, amely ellen az anyanyelvét féltő honpolgárnak — felháborodásán kívül — nagyon nehéz tiltakozni. Jól tudjuk, és hangoztatjuk is lépten-nyomon, hogy beszélni nehéz. Ezt már sokan és sokszor megállapították. így példáid Kecskeméten a magyar nyelv hetén, ahol már ki tudja hányadszor figyelmeztettek rá. hogy a társadalmi egyenlőség nem alakulhat ki, -ha a különböző képzettségű és hivatású emberek a köz- és magánéletben nem értik meg egymást. Félreértés ne essék, nem kifogásolom a műszaki vagy tudományos szövegekben használt idegen szavakat és kifejezéseket, melyekre megfelelő magyar szavunk nincs, vagy olyan fogalmakat fejeznek ki, melysk a fejlődő tudományos közlések megértéséhez szükségesek. De nem fogadhatók el például az újságok idegen szavaktól hemzsegő cikkei sem. A Csicsórke írójával együtt engem is elfog a félelem, hogy máris bekerült a forgalomba egy olyan szemlélet, mely kivonja a mindennapi beszédünkből a szép magyar kifejezéseket. Kezdem azzal, hogy a bemondók műsor helyett programot, küldöttség helyett delegációt, továbbá plenáris és szekció ülést, információt, variációt, fesztivált, optimálist, objektumot, koncepciót. komplikációt, voksot, drukkot mondanak De ha legalább azt hallhatnám a bemondóktól és műsorvezetőktől. hogy első vagy egyes műsoi, illetve második vagy kettes műsor és nem programot mondanának. akkor már az Is felbecsülhetetlenül nagy tredmény lenne. Tovább menve megemlíteném még azt is, hogy a helyszíni közvetítések alkalmaval a tudósítók és a nyilatkozók Is hasonlóan kifogásolható módon beszélnek a nagy nyilvánosság előtt. Például a rádió egyik reggeli párbeszédében, ugyancsak az oktatás korszerűsítéséről (reformjáról) nyilatkozó illetékes a következőket mondta, idézem: „Nagyob elánnal kell azt intenzifikálni." Sajnos a tudósító nem merte S

egkérdeznl a nyilatkozó1. hogy mivel kell mit csinálni? Tisztelet a kivételnek de ha így akarják egyes illetékesek intenzifikálni az oktatást és közművelődést — a minden magyarnak érthető beszédet —, akkor szomorúan kell meeállapí tani. hogy manapság a nagy megbecsülést érdemlő nyelvművelők ellen a nyelvrontó magyartalanftók hada nagyobb tevékenységet fejt kl. Ezért esetenként és helyenként. minden alkalommal, ha szél ellen is, de kongassuk tovább, minél többen ezt a hnungot! Oláh Pál Hullám u. 2 sók meg a gyerekek, maaatartásán háborodtunk föl. Sokszor több kárt csináltak, mini hasznot, labdának használták a paradicsomot, paprikát, és ami a kezükbe került. Azért a sok jó cselekedetért még szép. hogy a téesz nem kért. kártérítést. Különben a kert sem nem üdülő, sem nem játéktér, hanem munkahely." Hát. pont erről kell meggyőzniük a munkaadóknak az életet, a munkát még csak tanuló diákokat. Ez is, az is Sajnáliuk. hogy nem írta alá levelét ^ Gizike cimű írás szerzője, tgv. bármenynyire nemes szándékúak sorai. nem közölhetjük. Olykor nemcsak a rágalmazás, a dicséret is gyanús lehet, ha nincs, aki szavatolja valódiságát P. M.-né azt nehézménvezl. hógv ezüst nyakláncának tisztítását sem a Károlyi utcai. sem a Kígyó utcai ékszerüzletben nem vállalták. De szóvá teszi azt is. hogy november 16-án délben pontatlanul indult a 80-ag busz S. I.-né a lakók nyugalmát zavaró beteg szomszéd miatt fogott tollat. Elhlszszük hogy kellemetlen az efféle, kényszerű együttélés, de tudomásunk szerint erre nincs paragrafus. Talán a körzeti orvos tudna tanácsot adni. esetleg intézkedni. K. A.-nak a szomszédja a garázsával okoz bosszúságot: a melléképületről az esővíz a szomszéd ház falára csorog, „Tudomásom szerint 3 méter távolságot kellett volna hagyni n lakóépülettől. Kérem. Ismertessék, mit mond erről a jogszabály?" A tanácsi hivatal építési osztályán érdeklődtünk. S megtudtuk. olvasónk panaszát már eljuttatta oda is. Válaszunk tehát megegvezik a hivatal válaszával: a fóliás kocsibeálló létesítéséhez nem kell építési engedélyt kérni, s a szomszéd melléképületétől két méterre nem is sérti K. A. érdekeit Válaszol az illetékes A magány ellen Diákmunka — más szemmel „Nincs még nagy múltja a tarjáni nyugdijasklubnak, de a kis közösség máris öszszekovácsolódott. Létszámunk egyre szaporodik, szívesen és rendszeresen jönnek az Idős emberek a programokra. Részt vesznek városunk politikai és kulturális rendezvényein, illetve maguk Is szerveznek találkozót, összejöveteleket igen szép sikerrel. November 6-án például Perényi István nyugdíjas újságíró tartott külpolitika' beszámolót, Vastag György' városi KISZ-titkár a Nagy Postaláda-összeállításunkban — két hete — nem éppen dicsérő sorok jelentek meg — egyik édesanya tollából — a cliákok téeszbel! tapasztalatairól. S minthogy az említett őszi munka színhelyeként a Haladás Tsz-t említette, érthető, hogy az ott dolgozók ..ve'* ék magukra az inget", öt kertészeti dolgozó fogalmazott levelet szerkesztőségünkbe. Anélkül, hogy vitát provokálnánk. Idézünk levelükből: „Mi. kertészeti dolaoLapunk; november 22-1 Postaládájában Kérdések — egyelőre válasz nélkül címmel szó esett a szegedi épületek szanálásáról. A városi beruházási vállalat igazgatója. Pataki Gábor a következőket írta válaszlevelében: „Gonda István Sándorfalva. Csikó*árás 9. sz. alatti lakos érdeklődésére közöliük. hogy a jelenleni állásfoalalások szerint Szeneden szanálások miatt lebontásra kerülő építmények anyanait a városban kell felhasználni. A volt ingatlanok tulaldonosai. használói igen nagy számban nem tudják megszokni a többszintes lakóépületekben történő elhelyezésüket. és úiabb ingatlanvásárlás útján kívánnak építkezni. Támogatásuk kötelességünk. mert több évtizedet saiát házban leélt idős ember már nem tudia másképp elkénzelni életét csak a maga házában. Vállalatunk működési területe Szeged városára terjed ki. és elsődleges feladata Szeged fejlesztésének elősegítése". összeállította: Chikán Arne» v 1