Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

Szerda, 1980. november 19. 3 Inlereíeklro-tanácskozás Oj robbanásbiztos motorok konstrukciójának kidolgozásáról tárgyal az Interelektro, a KGST szervezete egyik munkacsoportja kedden Bgerben kezdődött értekezlete. Olyan villamos motorokról van szó, amelyek robbanásveszélyes környezetben, így a vegyiparban és a bányászatban is biztonsággal működnek. A különböző teljesítményű motorok gyártásához egységes alapelveket rögzítenek, hogy ezek alapján megvalósítható legyen az együttműködő országok közötti szakosítás is. Az egységes gyártási koncepciót 1983-ig kell elkészíteni, 1986-tól pedig valamennyi együttműködő szocialista ország már az új szabványoknak megfelelően gyártja a követelményeknek legjobban megfelelő robbanásbiztos motorokat és azok alkatrészeit. (MTI) A digitális technika és a telefon Tíz ország több mint száz szakemberének részvételével tudományos napok kezdődtek kedden a Posta Kísérleti Intézetében. a digitális technika és a távbeszélő hálózat kapcsolatáról. A kétnapos esemény célja az, hogy a hazai szakemberek megismerjék a digitális technikában elért legújabb eredményeket, s az új információktól függően módosítsák korábbi fejlesztési elképzeléseiket. A téma világszerte időszerű, mert a távközlőipar szinte robbanásszerű ütemben áll át a digitális átviteltechnikai és kapcsolástechnikai berendezések gyártására. így a jövőben a távbeszélőhálózatot ezek gazdaságos felhasználására kell tervezni. Ugyanakkor a postai üzemvitel is gazdaságosabban és rugalmasabban oldható meg programvezérlési központok és digitális átviteltechnika alkalmazásával. A téma azért aktuális, mert a Telefongyár sorozatban gyárt olyan korszerű berendezéseket. melyeket már alkalmaznak is a budapesti hálózatban. Most éppen egy úgynevezett időosztásos programvezérlésű kapcsolástechnikai rendszer licencének a megvásárlása foglalkoztatja a szakembereket, amely korszerű ugyan, alkalmazása azonban módosítaná a központgyártást. Az ilyen és ehhez hasonló problémák miatt a szakemberek nemcsak műszaki—technikai szempontok, hanem a gazdaságosság alapján vizsgálják a diditális technika alkalmazási lehetőségeit. Bányászok munkasikere Kedd hajnalban nagyszerű munkasikerről adtak hírt a mecseki szénbányászok: az éjszakai műszak alatt teljesítették az V. ötéves széntermelési tervet. Csillékbe került az öt évre tervezett 14 497 000 tonna szén utolsó adagja is. Szilveszterig még 350 000 tonnát adnak ráadásként a népgazdaság számára oly fontos mecseki feketeszénből. A tonnákban mérhető teljesítményen túl más eredményekkel is büszkélkedhetnek Baranya legnagyobb ipari vállalatának dolgozói. A széntermelés folyamatossága érdekében az elmúlt öt év alatt 216 kilométer hosszú vágatot építettek ki. Ezzel egyidejűleg az aknamélyítők 1150 méterrel mélyítették az aknákat. A tervidőszak alatt honosította meg a vállalat az önjáró fejtésikerrel, hogy 1980-ban az összes termelés több mint egytizedét az önjáró biztosítással ellátott fejtések adják. A tervidőszak a szociális gondoskodás terén is lényeges javulást hozott. Rendszeresítették a védőruhát, minden széntermelő üzemben folyamatos és korlátozás nélküli a védőital-ellátás. Enyhült a lakásgond is: öt év alatt 3065 dolgozó jutott új otthonhoz. (MTI) egrendelés, válasz nélkül Második VÍZS a makói hagyma I

dén. kilenc hónap alatt, majdnem ötven százalékkal több kötbért vasaltak be a kereskedelmi vállalatok száüftópartereiken — azaz a gyártókon —. mint amennyit a tavalyi év hasonló időszakában. Az ok: a szerződésben foglalt határidők, minőségi jellemzők stb. megsértése, gyakran teljes mellőzése. A szakmabeliek azonban azt mondják az előbbi, meghökkentő tényre, hogy — bár a kötbér nem áru. azaz a felhasználói igények kielégítésében vajmi keveset ér — ezekben az esetekben legalább volt szerződés ...! Nem számít ugyanis ritkaságnak, hogy a megrendelésre se elutasító, se igenlő válasz nem érkezik; hallgatás a felelet. Ilyen idegesítő csend miatt nemcsak a kereskedők nyugtalanok, hanem azok a termelők is. akik másik termelőtől várnak választ, mert ők csak akkor nyilatkozhatnak megrendelőiknek. Furcsa, sőt elképesztő eseteket tárt föl az a népi ellenőri vizsgálat, amely a szerződéses fegyelmről folvt. Az objektív okok mellé — mint amilyen bizonyos importszállítmányok késedelme, elmaradása — olyanok is sereglettek, amelyek miatt nem szabad fölborulnia a szerződéses fegyelem rendjének. Milyen rend lehet azonban ott. ahol a megrendelő cégnek adandó válasz •— ráadásul ez a megrendelés nagy összegű exportmegrendeléshez kapcsolódott — azért váratott magára több mint négy hónapot. mert az ügyintéző a papírokat véletlenül rossz iratgyűjtőbe tette?! Milyen becsülete lehet ott a szerződésnek, és milyen lehet a munka szervezettségének színvonala. ahol a hatodszori sürgetésre is azt válaszolják a panaszkodó vevőnek, hogy szállítási határidőt nem tudnak megjelölni. ám szinte ezzel egy időben, a megrendelő céghez odazúdítiák — minden előzetes értesítés nélkül! — a teljes évi árumenvnyiséget?! Évek óta folyamatosan csökkent azoknak a termékeknek a köre. amelyek szállítására szerződéskötési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok. ígv jó, így helyes, hiszen a vállalati önállóságnak fontos eleme a vállalkozási készség tágítása, legyen e vállaLkozás tárgva komplett gyárberendezés szállítása tömegáru rutinszerű továbbítása. Ebből azonban korántsem következik az a gyakorlat, amit napjainkban tapasztalhatunk: a válasz nélkül hagyott megrendelések sorozata. A termelők egy része azonban úgy gondolkodik: önálló vagyok, azt csinálok, amit jónak látok. Elég. ha egyetlen, kulcshelyzetet elfoglaló vállalat határoz így. mert magatartása következményei úgy keltik a messzire gyűrűző hullámokat, mint a vízbe dobott kő! Valahol, a sokadik hullám peremén levő íölha-málénál, kereskedőnél már nem is tudják, valójában ki és hol hajította el a követ, ám ők is érzik hatását: nem tudnak eleget tor.ni kötelezettségüknek. Pénzügyi elemzések arra mutatnak, hogy a részben vagy egé zben be nem tartott szerződéseknek csupán egyharmada az. aminél a magyarázat a szerződő felek valamelyikén kívül álló ek. A meghiúsulás, a szerződésszegés kétharmada az érintették szervezetén bitül levő ténvezőkre vezethető vissza! Sokatmondó arányok. Kialakulásukban. fennmaradásukban a monopolhelyzet adta kényelemnek éppúgy része van. amint a piaci szükségletek rossz fölmérésének, a gvártóképesség le- vagy túlbecsülésének szintén, s a rövid távú érdekek előtérbe tolakodásának ugyancsak. E

mlíthetnénk a sokszor idézett népgazdasági érdekeltséget — hiszen a vállalatközi kapcsolatok összegeződése már népgazdasági hatások keltője —, ám maradjunk sokkal szűkebb körben. Ott, hogv a megváltozott gazdasági környezetben egv vállalat megbízhatóságának, szavahihetőségének. pontosságának, korrektségének — azaz: üzleti hitelének — fokozatosan megnő p jelentősége. Elég itt utalni a korábban feltételeket diktáló, a megbízások között válogató építőipari vállalatok mai készségeskedésére. mint még ritka, de korántsem folytatást nem ígérő példára. A maga jövőjét kockáztatja az az üzem. amely a partneri kapcsolatoknak nem tulajdonít döntő fontosságot, ahol csak azt nézik, ma mit adunk el. ma miből élünk. A válasz nélkül hagyott megrendelések azt mutatják, hogy sokan űzik ezt a kockázatos játékot, holott tudni illik: minden játékban nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet. S ha ráadásul a játék csupán látszatra az. akkor a vesztes — mivel a tét komoly —. előbb vagy utóbb mindenképp ráfizet Veress Tamás Hosszantartó és sok részletkérdést föltáró tanácskozás volt tegnap délelőtt Szegeden a SZÖVOSZ, a ZÖLDKER, három megye ZÖLDÉRT Vállalata és a vitában érdekeit makói József Attila Termelőszövetkezet szakemberei, illetve irányítói részvételével, hogy tisztázzák a makói hagyma értékesítése körül támadt bonyodalmakat, és a jövőre vonatkozóan következtetéseket vonjanak le. Lapunk indította el a vitát, kötelességünk tehát eredményét is olvasóink elé tárni. A megyei szervezési bizottság szeptemberi ülésén fölszólalt a termelőszövetkezet elnöke és elmondta, hogv a szomszédos megye ZÖLDÉRT Vállalatával kötött értékesítési szerződésüket kénytelenek voltak fölsőbb intézkedésre fölbontani. Lapunk szóvá tette a termelő gazdaság jogainak csorbítását, a SZÖVOSZ elnöke vizsgálatot rendelt el cikkünk nyomán, és kért bennünket, közöljük a leszűrt tapasztalatokat. Készséggel teljesítettük kívánságát, de csatoltuk Berényi János tsz-elnök •írásban tett nyilatkozatát. Fölhívtuk a figyelmet arra hogy a vizsgálat nem vezetett egyértelmű eredményre. A tegnapi párbeszéd végeredményben a vita második fölvonásának és remélhetően lezarásának is tekinthető. Erősen kétséges volt a kapott levél szerint, rendelkezett-e a szövetkezet azzal a hagymával, amit más ZÖLDÉRT Vállalatnak kínált, vagy a Csongrád megyei felvásárló vállalathoz kötötte már érvényes szerződése (Kiderült, hogy a Békés megyei ZÖLDÉRT mellett a Zala megyei is érdekelt az ügyben, és ez újabb félreértés forrása lett.) Alapos egyeztetések után bebizonyosodott, hogy a makói szövetkezet nem, a teljes termésre kötött alapszerződést megyebeli vállalóiunkkal, hanem meghatározott mennyiségre, és ezt a rendeletben engedélyezett eltéréssel teljesítette is. Szabad rendelkezésű hagymát árult tehát. Ezzel végeredményben be is fejeződhetett volna a vita, ha a jelenlevők nem törekedtek volna mindvégig tisztességes alapállásból a tanulságok levonására is. A SZÖVOSZ képviselője elismerte, hogy az első vizsgálat egyoldalú volt, > így szükségszerűen tévútra vezetett, mert nem kérdezték meg a szövetkezet vezetőit. A lülvásárló hálózattól származó értesülések nem tárták föl a valós helyzetet A ZÖLDKER vezérigazgatója elismerte, részben félreértésből származott az a defntése, amellyel két megyei vállalat vezetőjét a még meglévő határok betartására kötelezte, de az első cikkben idézett drasztikus megfenyegetés vádját visszautasította. Természetesen fölmerült az is, hogy a Budapestről, Zala és Békés megyéből, valamint Makóról érkezőkkel összesen tizenöten áldozták idejüket egy olyan ügy tisztázására, amely össze se gubancolódott volna, ha a sokat áhított partneri kapcsolatot mindkét fél egyformán értelmezi. A szeptember óta kígyózó vita zárásaként Panak László vezérigazgató leszögezte, kötelesseae a vállalatnak. hogy szándékát mindig egyeztesse a termelővel, mielőtt dönt. A kölcsönös érdekek parancsolóan írják elő, hogy aeokat egyik oldalról sem lehet következmények nélkül megsérteni. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy a termelőnek szintén kezdeményeznie kell az érdekek egyeztetését, ha azt látja, szerződő partnere eltér a megállapodástól, vagy sérelmes döntést igyekszik ráerőszakolni. Dr. Szamos'köizi László, a SZÖVOSZ főosztályvezető-helyettese a vita legfőbb tanulságaként szintén azt emelte ki, hogy egymásrautaltság esetén a szerződés teljesítésének egész folyamatában kötelező az együttműködés. Megállapítása szerint igen messze állunk még attól, hogy a kölcsönös érdekeltségen alapuló értékesítési szerződéseket kölcsönös felelősséggel teljesítsék. Akkor is kötelező az érdekek egyeztetése, ha mindkét felet sürgeti az idő, hiszen a kellemetlen félresrtásek sorozatának elsődleges oka most is a kölcsönös időzavar volt. Ha az egyenlő partnernek kijáró kötelezettség alól valamelyik is kivonja magát, akkor válthat át a viszony megértésből ellentétbe. Vita föltehetően később is lesz termelők és fölvásárlók között, de — ez a tanácskozás legfőbb tanulsága — őszinte és tisztességes légkörben nem vezethet egymást károsító, egy más hitelét rontó félreértésekhez A vitás kérdéseket olyan őszinteséggel kell föltárni — hangzott el a végső tanács —, ahogy a tanácskozáson tapasztalhattuk. Egyetlen gondolattal egészítjük csak ki a tegnap hallottakat, azon túl, hogy örömünkre szolgál, ha pontot tehetünk a végére: Szükség volt a vitára, haszna föltehetően több oldalon is érezhető lesz. Horváth Dezső Kedvezmények a kistermelőknek V A mezőgazdaság pénzügyi sági termelést szolgáló taszabályozó rendszerének 1981. lajműveló-, vető-, és ültető, évi továbbfejlesztése — valamint növényvédő-, és amelyről kormányrendelet terménybetakarító munkajelent meg a Magyar Köz- gépekre, továbbá az utánfulönyben — továbbra is elő- tókra adnak állami támogairányozza a mezőgazdasápi tást. kistermelés erőteljes, hangsú lyozott támogatását. Az egyes A nem bogyós gyümölcsű Ülést tartott a szövetkezetek koordinációs tanácsa kiemelt ásezatoknái toéhbra fJAf,"'"!'"!'" i. fennmaradnak a Jelenleg Síig * tű*Mm érvényben lévő támogatási formák; sőt egyes területe- A mezőgazdasági kistermeken a kedvezmények tovább lók a bogyós gyümölcsnek nőnek. telepítésekor a szaporítóVáltozatlan mértékben és ff** :s tárnogatása jelenlegihez hasonló félté- f'zl ^l1 áPOn ^ff1" telekkel részesítik támogatás- tha"fk ,meg- ha anna* ^ ban a fólia alatti zöldségter- ^"nesere - az erre kijelölt melést. Továbbra is 20 szá- szervezettel - legalabb 3 zalékos támogatással csök- ?^e,,ertekesitesi szerződést kentett áron vásárolhatnak t- v ' ni rendelet }emeghatározott gépeket a kis- 1hen£jtős konnyltfst ad . azfaltermelők, valamint a gép- bpgy a <f™eatt»s €gyik. ff'" kölcsönzésre jogosult szerve- toSK eaSSlK zeíek. A kerti traktorokhoz tPlepl,<f: ,frulet. perről aOO csatlakozó munkagépek közül "egvzetme^rre csökkenti, azonban csak a mezőgazda- Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a nagyüzem integrációjában, összefüggő területen megvalósuló bogyós gyümölcsű ültetvények telepítéséhez a kistermelök a nagyüzemével azonos támogatást vehessenek igénybe. A kistermelőket a tulajdonukban lévő tehénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támogatás évenkénti összege az első tehén után 2500 forint, a második tehén után az eddigi ötezerrel szemben hatezer forint. Űj vonása a rendeletnek az is, hogy az állami támogatás igénylésekor Tegnap, kedden, a ME- foglalt állást, hogy a vita és SZÖV tanácstermében ülést az előterjesztés alapján a tartott a Csongrád megyei három szövetkezeti szövetszövetkezetek koordinációs ség (a KISZÖV. a MÉSZÖV tanácsa. A testület többek és a TESZÖV) elnöksége között megvitatta, hogy a határozza meg az ágazatok megye három szövetkezeti teendőit a másodlagos gazszövetsége milyen szerepet daságok kiegyensúlyozott fejtölt, illetve tölthet be a má- lesztésében. A testület megsodlagos gazdaságok fej- vizsgálta azt is. hogy az if^íff^^^xJ^ eddig" előírt" íbc-mentesség igazolást nem kell a kistermelőknek bemutatni. (MTI) Bizottságának idei, februá- érvényesülnek a megye szőri határozatára. A tanács úgy vetkezeteiben. Nemzetközi optikai szimpózium Cptika '80 címmel nemzetközi szimpózium kezdődöd kedden a technika házában 140 külföldi és több mint 200 hazai szakember részvéteiével. A háromnapos eseményen — amely felett védnökséget vállalt a nemzetközi és az európai optikai bizottság is — a szakemberek az utóbbi két éviizedben M6-lágkarriert befutott lézere\ ilkalmazási lehetőségeit vi:alják meg. A lézert húsz esztendővel ezelőtt fedezték fel. s ezt az egyszínű, jól irányítható, és nagy teljesítményre képes fényt számos méréstechnikai. vezérlési, gyártási, ellenőrzési feladat végrehajtására használhatják fel. Egymás után jelentek meg p lézerek újabb és újabb fajtái, a gáz-, gőz-, festék-, félvezető- és szilárdtestlézerek. Már arra is mód van, hogy a plazmaállapotú anyagok tulajdonságait optikai módszerekkel vizsgálhassák. A lézerek megjelenése tette lehetővé a magyar származású Gábor Dénes Nobel-dijas fizikus nagy találmányának, a holográfiának is az elterjedését, amely ma már kitűnő eszköz egyebek között az egészen kis méret-, alak- és sűrűségváltozások kimutatására. A lézer gvakorlati alkalmazásának kiszélesítéséből a magyar kutatók is kiveszik részüket, hazánkban például az intenzív lézersugárzás hatását vizsgálják különféle fémfelületekre. sikerrel. Néhány hazai elektronikai gyárban már ellenállások értékbeállítására és hibridáramkörök gyártására használják fel a lézert (MTI) t