Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

4 Szerda, 1980. november 26. íj és korszerűsített kórházak • 1979-otn JWJotl • 1980-ban átadott O 1980-ban átadásra keffl ír A VL ötéves terv végéig átadásra kert® V / Az V. ötéves terv Időszakában köael 17 milliárd forintot fordítanak kórházak, s egyéb fekvőbeteg-gyógyintézetek építésére és rekonstrukciójára. Egyedül a tervidőszak utolsó esztendejében. 1980-ban 2 ezer 500 ággyal bővül a kórházak befogadóképessége. Elkészül, s még az Idén átadásra kerül a főváros új kórháza, a dél-pesti. A 880 ágyas intézmény a VI. ötéves terv során tovább bővül egy 450 ágyas pavilonnal. Ugyancsak Budapesten került átadásra az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet (ORFI) új. 300 ágyas kórházi részlege, valamint a Margit-kórház új szárnya. A műszaki okok miatt kiköltöztetett Országos Traumatológiai Intézet átépítése várhatóan 1983-ban fejeződik be. Az 1979-ben átadott kerepestaresai kórház a VI. ötéves terv Időszakában egy 283 ágyas új pavilonnal bővül. Ugyancsak folytatódik a győri megyei kórház építkezése. A már elkészült 280 ágyas új épület mellé egy 560 ágyas pavilon épül. Bővül az egri megyei kórház is. 1980-ban 380 ágyas sebészeti részleg, a VI. ötéves terv időszakában pedig 180 ágyas nőgyógyászati pavilon kerül átadásra. A körmendi új szülészeti tömb (220 ágy), valamint a szigetvári 300 ágyas új részleg már átadásra került. A veszprémi kórház 300 ágyas belgyógyászati pavilonja csak a következő években készül el. A balatonfüredi szívszanatórium három — egyenként 100 ágyas — pavilonját már birtokba vették a betegek. A 600 ágyas kecskeméti megyei kórház átadására — a terv szerint — még 1980-ban sor kerüL A debreceni a nyíregyházi, a békéscsabai. a dunaújvárosi, valamint a szolnoki kórházak új létesítményei csak a VI. ötéves terv időszakában készülnek el. Térképünk a felsoroltakat ábrázolja. Tévékamerák, elektronikus mérlegek bányákban Szabályosan működnek-e a A komplex Információs kiépítik a mozdonyos szállíföld alatti töltő- és űritő- rendszert — a termelési ft>- tás hírközlő rendszerét is. állomások? Milyen a csille- lyamatot technológiai sor- Nem régiben helyezték forgalom a vágatokban? Za- ként felfogva — 12 alrend- üzembe — kísérletképpen — vartalanul közlekednek-e a szerre osztották fel Az új bá- az oroszlányi 22-es aknánál a dolgozók a bánya legfonto- nyákban csaknem valameny- gépesített frontfejtés sokolöasabb pontjain? Mindezt, és nyit, a működőkben a helyi JQ információs rendszeret, sok egyéb fontos tudnivalót sajátosságoknak megfelelően Tapasztalatait hasznosítva, pontosan nyomon lehet kö- — 6—8-at építenek ki. minden ilyen munkahelyen vetni a felszínen azzal a bá- zárt ipari tévélánc már bevezetik majd. Több bányányát behálózó Ipari tévélánc- több helyen működik. A leg- ban már a villamosenergiacal, amelynek monitorjait a nagyobb a balinkai, amelydiszpécserközpontban tartják ní>k három monitorja hat szemmel föld alatti kamerával főként A korszerű munkalrányí- a személy- és szénszállító- szellőzés és a tűzvédelem tást szolgáló diszpécserrend- helyekről közvetít Minden szer minden eleme megtalál- új bányához húsznál több ható majd a már épülő és távvezérlésű kamerát és hat tervezett új bányákban. Ez monitort építenek majd be. azonban korántsem csak a Hangos hírközlő- és riasztójövő képe. Már 18 termelő rendszert természetesen minbányában működik modern den bánya kap. információs szolgálat. Az auellátásnak. Balinkán a vízki emelésnek is információs rendszere van. Megkezdték a Ilyen rendszerének a kialakítását is. Ennek különösen a mecseki bányákban lesz nagy jelentősége. Berde Éva Edesgyökériiltetvények Az élelmiszeriparban és az orvostudományban széleskörűen felhasználásra kerülő édesgyökér termelésében vezető helyet foglal el a Szovjetunió. Mind a belső, mind pedig a külföldi piacon növekvő keresletnek örvendő édesgyökeret főleg hatalmas természetes ültetvényeken termesztik. A Szovjetunióban Kazahsztán, Üzbegisztán és a Türkmén SZSZK foglalkozik édesgyökér-termesztéssel.' Türkméniában hamarosan homoksivatag oázisainak öntözött földjein létesített szakosított szovhoz kezdi meg a termesztést, több mint 10 ezer hektáron. Itt tíz öntözött parcellát alakítanak ki, amelyekről folyamatosan takarítják be a termést. A szakemberek számítása szerint a szovhoz — az időjárási viszonyoktól függetlenül — több mint 25 ezer tonna édesgyökeret termeszt évente. (APN) Hófehér jurták a hegyvonulat lábánál Természeti szépségek Mongóliában Közép-Mongóliában több mint kétszáz kilométer hoszszúságban húzódik a Khangáj-hegység vonulata. A természeti szépségekben gazdag hegyvidék átlagos magassága háromezer méter a tengerszint felett. A völgyekben kristálytiszta tavak, helyenként mocsaras lapályok találhatók, mindenütt ősfák, rengeteg buja növényzet. A hegyoldalak erdői smaragdzöld szalaggal övezik a vadregényes tájat. ' A hegyvonulat legmagasabb — 4031 méteres pontja az Ofgon-Tenger (magyarul : az Ég Legifjabb Fia), Dzsabkan megye székhelyétől, Uljasztajtól keletre emelkedik. Hófehér piramisra emlékeztet, mert csúcsát örök hó borítja. A régmúlt emberei nagy becsben tartották, és szent hegynek nevezték. Valaha a Khangáj nagy részét gleccserek borították. Ma „örök hó" és kisebb gleccserek csak az Ofgon-Tenger csúcsán találhatóak. A* csúcs oldalán ezüstös vizű f oly ócskák szaladnak alá a völgyekbe, ahol számtalan gyógyforrás fakad. Az egykor szent hegynek tartott Ofgon-Tenger azonban nemcsak gyógyforrásairól, ritka gyógynövényeiről is nevezetes. Az egyedülállóan gzép hegyvonulat lábánál turistákat váró hófehér jurták sora illeszkedik harmonikusan a tájba, amelyre az OfgonTenger hófedte csúcsa a múlt idők néma tanújaként tekint alá. Magyar Madártani Bibliográfia Nemcsak ornitológusoknak szól Álltunk a szikes tó partján ... Nem tegnap, nem is tegnapelőtt, hanem régen, amikor nagyobbnak tűnt a szatymazi temetődomb, meszszebb a város és harangbúgásnyira *• fogadalmi tornya. Mindez régen volt, kisdiák koromban. Álltunk Beretzk Péterrel a csatakos nádszélben, ahol már a tavaszi nád zöld lándzsái áttörték az égkék vízfoltok tükrét és az érkező vízimadarak kavargó tömegét távcsöveztük. Közben mesélt a madártan tudósa, feladatokról, tervekről és a magyar madártan bibliográfiájáról is. Azóta megváltozott a szegedi tóvilág, tu- bibliográfia szerkesztőit, hí dós felfedezője is kiköltözött a szegedi „Öskertbe". Mindezek most jutottak eszembe, midőn kezembe vettem a nemrégiben megjelent „Magyar Madártani Bibliográfia" vaskos kötetét. Örömmel lapozgatom ezt a könyvet, amelynek hiányát már akkor, két, évtizede is éreztük. Mostani megjelenésében az érdem, nemcsali a kötet adatait összegyűjtő vállalkozás, hiszen hiánytalanul ezt megoldani lehetetlen (ezzel elkészítői is tisztában voltak). 1-Ia csak a szegedi adatokat nézzük, több szerző munkásságát, dolgozatokat meg sem említenek (Bálint Sándor, Kárpáti Árpád, Csongor Győző, Magyar Levente stb.). Akadnak más vitatható kérdések is, amelyet a bibliográfia szerzői is felvetnek. Hol húzható meg az a határ, meddig mehetnek el, hogy a dolgozatokat felvették a jegyzékbe anélkül, hogy a szubjektivitás hibájába esnének? Hazánkban (és így van ez külföldön is) az ismeretterjesztő lapokban, szen ° alapvető "munkájuk napilapokban — helyesen Tudományos Koordinációs Bizottságoké is, akik felismerve a hazai és külföldi érdeklődést, a régóta meglevő hiányt, anyagi támogatásukkal lehetővé tették a 650 oldalas munka megjelenését. A könyv Békéscsabán, a Dürer-nyomdában készült. A madártan iránt az érdeklődés itthon és külföldön is roppant megnövekedett, csak a szakfolyóiratok száma meghaladja a százat. Hazánkban a Magyar Madártani Egyesület megalakulásával új, felvirágzó, széles amatőr tömegbázison épülő útjára indult a madarászás. Köszönet és dicséret illeti a nemcsak a kutatók, a felsőoktatás céljait segíti, hanem a széles, egyre jobban terjedő amatőr mozgalmat is, amelynek szerepe a környezet- és természetvédelmi céljainkban pótolhatatlan. A bibliográfia 13 ezer 32 címleírást tartalmaz (német fordításban is) és a mutatókban más-más témák szerint is feldolgozza ezeket. A Papp Józsefné és a szerkesztő hatalmas és egyedülálló haRéthy Zsigmondé, hanem a zsi munka igyekszik felöleiBékés megyei tanács vb ni három évszázad teljes Környezet- és Természetvé- magyar madártani irodaldelmi Bizottságé és a Megyei mát, ez mégis reménytelen tomatizálási munkákat az A diszpécserközpontnak 1970-es évek elején kezdték e®** nélkülözhetetlen al meg, és a várpalotai bányák- rendszere a termelési adatban építették ki az első rend- fejtés. Ezhatározza meg szereket A továbbiakban ugyams többek között, menymindazokban a bányákban ^ biztosító eszközre es más felállítják a diszpécserköz- anyagra, mennyi szállítóesz pontot ahol 1990-ig termel- közre van lent a bányában nek, és 100 vagonnál több szükség milyen a bunkerok szenet adnak naponta. A mű- fogadóképessége. A termeles ködő mélyművelésű bányából mennyiségi adatai elektro35 került a tízéves fejlesztési nikus szalagmérleg révén <ce programba. A diszpécserhaló- rulnek az információs kozzat kialakításának kutatóba- pontba. A minőségi mutatok zisa a Központi Bányászati elemzésére speciális autoFejlesztési Intézet villamos matikus mintavevőket fejautomatikai osztálya, a ter- lesztenek ki. vezö- és gyártórészleg pedig a A szénbányászat mintegy Várpalotai Szénbányáknál 1000 szállítószalagjának a feműködik. Évente 2—4 diszpé- lénél már automatizálták és cserközpontot hoznak létre, folyamatossá tették a száll íA munkához sokrétűen hasz- tást. Ezek több mint ezer nositják a KGST-tagorszá- dolgozót pótolnak. Természegok, elsősorban a csehszlo- tesen ahol van már diszpévák, a szovjet és a lengyel cserközpont ,oda közvetítik a bányák tapasztalatait méréseket Az új bányákban sr rr vízerőmű Megkezdődött a majnl vízi ezer kilowatt, minthogy a köerőmű építése nem messze a zeli óriás kísérőjeként legJenyiszej alsó szakaszán a főbb feladata a folyó vizszajan-susenszkojei erőműtől szintjének szabályozása lesz. (melynek tervezett kapacitá- majnl er6mű vízgyüjtójésa 6 millió 400 ezer kiUowatt). J , ' Az új erőmű teljesítménye vei biztosítható az egyenletes nem nagy, mindössze 320 vízhozam, _ Bevonulók szabadsága K. I,. szegedi olvasónk fia október végén vonult be sor katonai szolgálatra. A bevonulás előtt vitája volt a munkáltatójával a szabadság ki adásáról, és az egyszeri senai szolgálatra hívták be, és vott dolgozónak bevonulási a munkáltatónál eltöltött idő- segély jár a munkáltatótól, vei arányos szabadságát illetve tag esetében a szövetnem kapta meg, azt pénzben kezettől. A bevonulási segély kell kifizetni. Ha pl vasónk összege a havi átlagkereset fiának a bevonulásig ebben ötven százaléka, ha azonban gély kifizetésével kapcsolata- az évben nyolc napi szabad- a hadkötelesnek olyan gyersan. Olvasónk fia a bevonu- ság jár, és ebből hat napot meke van, akinek eltartásalásig nyolc nap fizetett sza- kapott meg természetben, a ról bevonulása előtt maga badságra volt jogosult, ebböl a maradék két napot meg gondoskodott, akkor a teljes hat napot kivett, a fennma- kell váltani pénzben. A ren- átlagkereset jár. A bevonuiáradó két napot a munkálta- delkezés a továbbiakban úgy si segélyt a behívó parancs tója nem volt hajlandó kilí- szól, hogy ha a dolgozó a sor- felmutatásakor köteles a zetni. Kérdezi: jogos volt-c a katonai szolgálatra bevonu- munkáltató kifizetni, egy munkáltató döntése. A másik lásig több szabadsagot vett olyan nyilatkozat ellenében, kérdése az, hogy a rendelke- igényben annál, ami a mun- amelyben a bevonuló kije zések szerint milyen összejü káltatónál töltött időre meg- lenti büntetőjogi felelőssége segély jár a bevonulónak, es illetné, a különbözetre járó tudatában, hogy bevonulási ki jogosult arra? átlagkeresetet nem szabad le- segélyben még nem részesült A sorkatonai szolgálatra vonPÍ a bevonuláskor Egyéb és nyilatkozik arról is. Hogy bevonulók szabadságával ugyams le kell vonni gyermek dtartasárci gondoskapcsolatban pontosan ren- a tobbletszabadsagot. Olva- kodott-e. Ha a behívott sordelkezik a jogszabály, ame- fonk fianfk azt tanácsoljuk, katonai szolgalatara bármilyet illik ismerni minden bogy a két nap. szabadsag- lyen oknál fogva nem kerül kovetelesevel forduljon iras- sor, a bevonulási segely viszmunkáltatónak. Mas az elja- ban a vállalat munkaügyi szafizetésére nem kötelezherás attól függően, hogy előző- döntőbizottságához. tő. Ezzel szemben újabb be leg vett-e már ki szabadsá- A bevonulási segélyről szó- hívás esetén bevonulási segot a dolgozó vagy sem. Ha 16 rendelkezések értelmében gélyre már nem jogosult, a dolgozók év közben sorkata- a sorkatonai szolgálatra behí- Dr. V. M, sok olyan írás jelenik meg, amelynek egyedüli célja a szorosabban vett ismeretterjesztés tudományos igény nélkül. Előfordulhat, hogy némely cikk kezdő próbálkozás. „A mérlegelás pedig igen kétélű fegyver, és magában hordja az elfogultság veszélyét". A bibliográfiában a jó döntés megszületett, és ebben éppen szegedi példa és a Délmagyarország, lapunk „segített". Az 1930-as évektől írt a szegedi napilapban Beretzk Péter, akinek az volt a szokása, hogy a Fehér-tó-járásról hazaérkezve, a friss élmények, megfigyelések' hatása alatt leült írógépe elé, és még aznap este érdekes újságcikket írt a madarakról. Azok hatása, természetvédelmi nevelő értéke messze felülmúlta bármely szigorúan tudományos szaklapban megírt dolgozatokét. Ezért helyes volt a szerkesztő döntése, a napilapok madártani témájú cikkeinek felvétele a Bibliographia Ornithologica Hungarica-ba, de ekkor nagyobb teljességre kellett volna törekedni, mert így az enumeráciő —, ha csak a „Délmagyarországot" vizsgáljuk át, erősen hiányos. összességében úgy véljük, hogy ez a vaskos kötet értékes és alapvető munka a hazai madártani kutatásokhoz és korszerű feldolgozás. A könyvet végig áthatja a tömegekkel kommunikálni vágyó törekvés, hogy ne csak a szakkutatókhoz szóljon. Ez a szerkesztői sugallat olyan kultúrpolitikai hitvallást tartalmaz, amelynek mi, tudománynépszerűsítők és ismeretterjesztők ma is és a jövőben is teljes meggyőződéssel kell elköteleznünk magunkat. Ebben segít ez az alapvetően fontos, az idők távlatában is felhasználható mű. Dr. Csizmazia György