Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

4 Szerda, 1980. november 19. 32 II cigánylakosság helyzete a szegedi járásban A megyei párt-végrehajtóblzottsag tavaly június közepén tartott ülésén foglalkozott Csongrád megye cigánylakosság helyzetével, a körükben végzett politikai munka tapasztalataival, a szocialista társadalomba való beilleszkedésük állapotával. Az akkor hozott állásfoglalás szerint a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága — az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács határozatának megfelelően — kellő gyakorisággal foglalkozott a cigánylakosság helyzetének Javításával. Ezzel kapcsolatban meghatározta a további feladatokat szakigazgatási szerveinek és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak. * Csongrád megye cigánylakossága 6300—6400. az bsszlakosság 1,3 százaléka. 1964-ben még 21 telepen 1755 lakásban élt 2072 család. 1978 végéig 1121 család kapott lakást központi keretből, kölcsönt a belvízkárt enyhítő keretből, tanácsi bérlakásokból, tanácsi értékesítésű lakásokból, lakáscserékkel. 1977-ben közel a felére csökkent a telepeken élő cigánylakosság 6záma, de még mindig 648 lakásra lenne szükség a putrik teljes felszámolásához amellett, hogy az V. ötéves tervben 475 lakást tudnak biztosítani központi keretből és más forrásokból. A cigánylakosság Csongrád megyében elindult a társadalomba beilleszkedés útján, jóllehet életmódja, tudati, szemléletbeli fejlődése eltérő képet mutat. A munkához" való viszonyuk az tttóbbi években kedvezően változott. Rendszeresen dolgozik 5?-,''alkalmilag 27 százalékuk, s ebben a férfiak és a nők aránya nagyjóból megegyező. A gyógyító és megelőző munkában tapasztaltak szerint a cigánylakosság egészségügyi ellátása általában megegyezik Csongrád megye lakosságáéval. Az oktatásban és a művelődésben azonban nagy még a lemaradásuk, jóllehet Csongrád megyében a cigánytanulók 35—40 százaléka végzi el az általános iskola nyolc osztályát. (E tekintetben az országos átlag 15 százalék.) * Helyzetük, életmódjuk, szemléletük megváltoztat,- ha végett, társadalmi felemelkedésük érdekében fontos, a járási pártbizottságok továbbra Is tervszerűen foglalkozzanak a cigánylakosság életkörülményeinek megváltoztatásával. Hol tart ebben a szegedi járási pártbizottság, amelynek végrehajtó bizottsága elsőként foglalkozott a megyében a területén élő cigánylakosság helyzetével. A- járás területén 11 községben 140 cigánycsalád él, lélekszámuk közel 500. Ez a megyében élő cigányság 10,4 százaléka. Cigánytelep már csak Kisteleken van 26 családdal, a többi, 114 család beilleszkedett a községek életébe. Ugyanazok a jogok és kötelességek vonatkoznak rájuk is a gyógyításban, a közoktatásban és a közművelődésben, mint minden más magyar állampolgárra. A községi párt- és tanácsi testületek például Bakson, Bordányban, Zsombón rendszeresen foglalkoznak önálló napirendként a cigánylakosság helyzetével, a társadalomba való beilleszkedésével. Ennek is tulajdonítható, hogy a szegedi járásban élő munkaképes cigánylakosság — férfiak és nők — 41 százaléka rendszeresen dolgozik, 53 százaléka alkalmi munkából éL A közoktatásban és a közművelődésben részt vevő cigánylakosság helyzetében jelentősek az eredmények. Az általános Iskola nyolc jssztályát elvégző cigánytanulók száma évről évre emelkedő, közülük egyre többen tanulnak tovább középiskolában, szakmunkásképző intézetben. Ennek előfeltétele, hogy a szegedi járásban a tanácsok biztosítják a cigánygyerekek napköziotthonos óvodai nevelését. * A cigánylakosság helyzetének javításával foglalkozni továbbra is feladata a helyi párt. és tanácsi szerveknek. Megéri a gondoskodást. Bizonyítja ezt Baks község példája, ahol az utóbbi években alakult 15 tagú cigány néptáncegyüttes szép sikereket ért el fellépéseivel. A csoportot patronálja a Kisteleki Egység ÁFÉSZ és a szegedi ÉDOSZ együttes. Leginkább sürgető feladata a cigánylakosság érdeklődésének felkeltése a közélet dolgai iránt. Törekedni kell a szegedi járásban az utolsó cigánytslepülés megszüntetésére Kisteleken. Ez közös feladata a nagyközségnek és a járási tanács hivatalának a VI. ötéves tervben. Figyelmet kell fordítani továbbra is a közegészségügyi törvény betartására, betartatására, hiszen a munkával, a kultúrálódással, szakmák tanulásával szüntethető meg a cigánylakosság körében is a műveltségi hátrány. Egyáltalán a társadalomba beilleszkedés akadálya. Lődi Ferenc „Drágakcgyár" A romantikus képzelőerejü ember alkimista műhelynek, a gyakorlatias pedig laboratóriumnak gondolná a déllengyelországi siuiwinai aiumíniumkohó egyik csaepokár ban működő kohósört.' A fehérköpenyes, kesztyűs dolgozók, akik a autmatlkus vezérlésű kohók műszereit figyelik és a „készterméket'' szedik ki, inkább az utóbbira engednének következtetni. Az alumíniumkohónak ez a részlege drágaköveket „termel". Szintetikus alapanyagból nagy gonddal, türelemmel, ideálisan tiszta körülmények között készítik elő az itt dolgozók a nem mindennapi kohuszati termékeket, amelyek végül a tucatnyi kohó 2000 Celsius-fok hőmérsékletén nemesülnek szebbnél-szebb drágakövekké. Ahátok, smaragdok, zafírok, kalcedonok „születőhelye" ez a — szellőztetés, nyitott ablakok ellenére is — forró üzemcsarnok. A drágakövek a kohó össztermelésének 3 százalékát te szik ki, egyhavi mennyiségük az egész alumíniumkohó félnapi termelésének felel meg. A kövek iránti kereslet mind belföldön, mind külföldön igen nagy, nincs olyan menynyiség, ami ne lelne azonnal gazdára. A skawínal üzemnek ez a rendhagyó kohászati tevé kenysége 17 évvel ezelőtt indult. Az első monókristaly „megalkotása" az üzem kutatóinak egyévi munkájába került. Maguk dolgozták ki az egész technológi ü folyamatot, és maguk szerkesztették meg a szükséges gépeket, felszereléseket. A „drágakőgyár" kezdetben egy kis pavilonban kapott helyet, ma már nagy üzemcsarnokban dolgozik és saját tervezőirodája van. A skawinal drágakövekből évente több mint 300 kilo grammnyi kerül piacra, részben ékszerekként, részben pedig műszaki • kövekként, elektronikai alkatrészekként, preciziós elemekként. A kövek minősége egyéb ként olyan kiváló, hogy csak nagy tapasztalattal rendelkező szakember tudja őket a valódiaktól megkülönböztetni. Zajosai szakma lett az élelmiszer-feldolgozás Az utóbbi években az élei- mai képzettséggel rendelkemiszeriparban növekedett a ző szakmunkáért, például a zajos üzemrészek, gépek, be hűtőgépészek és turbinakeze rendezések száma; a műszaki lók az áthelyezéskor csak ncteljesítmény emelésével par- hezen jutnak hasonlóan jó huzamosan magasabb lett a kereset biztosító munkahelyzajszint is, és ez esetenként hez. nehéz helyzet elé állítja a Az ÉDOSZ vizsgáiata alapján a vállaiati műszerek atgyárak műszaki gárdáját. rL,T0,tU,iKmeg adásával kiterjesztik a dolED2SL k°zel,multban e,ké" gozók rendszeres hallásvizs szült átfogó elemzese amely ^ á további segítséget arra keresett választ, hogyan B ' , . védekeznek az újabb keletű kérnek maíd a tudományos munkahelyi ártalom ellen a kutatóktól a legjobb megola korábban „rendesebb" dások bevezetéséhez és naüzemekben. gyebb figyelmet fordítanak A nagy teljesítményű pa- az egyéni védőeszközök haszlackozó- és töltőgépsorok ke- nálatára is zeloszemélyzete, a kompreszszorok mellett dolgozó szakemberek, a mesterségesen szellőztetett üzemek brigádjai az átlagosnál magasabb zajártalomnak vannak kité ve. Gyakran okoz gondot az is, hogy a korszerű tüzelőberendezések a régiekhez képest sokkal zajosabbak. A külföldről vásárolt berendezések nagyrésze sűrített levegővel működik; a légsűrítők önmagukban is rendkívül zajosak, a pneumatikus „kapcsolatok" heiyein azonban további zajszintemelkedést mutatnak ki. A vállalatok igyekeznek csökkenteni az ártalmat. Több üzemben műszakonként pihenőidőt iktatnak be. A Rákospalotai NövényolaJgyárban például az egyik te remfcen 2 óránként 20—25 perccel fcsökkentik a zajt MAs üzemekben, közöttük a palackozókban, a zajosabb munkahelyen dolgozókat rendszeresen váltják a csendesebb üzemrészek személyzetével, és így mérsékelik a zajártalom idejét. Az iparban rendszeressé tették a hallásvizsgálatot Több vállalatnál a saját üzemorvos végzi az ellenőrzést, megfelelő műszerek segítségével. Sokat segítenek az egészségügyi intézetek is Az adatok alapján már a kisebb halláscsökkenés jelentkezésekor a veszélyeztetett dolgozót más munkakörbe helyezik. Gondot okoz viszont, hogy a magasabb szakElőkészületek a Pécsi Vásárra Megkezdődött az 1981. évi nyári Pécsi Ipari Vásár előkészítése. A minden második esztendőben megrendezett vásár hagyományos céljainak megtartása mellett jövőre kiemelt helyet kapa korszerű magánlakás-építés. Bemutatják az ú.1 kivitelezési eljárásokat, eszközöket és anyagokat. Az ipari seregszemle vendégeit más látnivalók is várják majd. A vásár ideje alatt tartják például a szövetkezetek nemzetközi néptáncbemutatóját. Országos kézművesvásárt is meghirdettek, amelyre már hetvenöt iparművész jelentkezett. Hagyományok Tápén Öltözködés, viselet Üvegipar Koreában Áz üvegfúvásnak és megmunkálásnak régi hagyományai vannak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Üveggyárai sok százféle művészi kivitelű üvegtárgyakat készítenek; ivópoharakat, kelyheket, virágvázákat, palackokat, üvegkosarakat, ha mutartókat és soklajta dísztárgyat. Az itteniek szívesen díszítik lakásukat a tetszetős tárgyakkal, de ezeknek a koreai üvegeknek nagy a keletje külföldön is. Különösen keresettek az átlátszó kemény üvegből készült kelyhek, a kék és világosszürke színű poharak, a szebbnél-szebb mintákkal ékesített vörös- és rózsa szín teáscsészék, amelyeket különböző méretekben és alakban készítenek. Különösen szépek a kristálypoharai:, kristálytárgyak. Az üveggyártás alapanya • gal bőségesen, jó minőségber találhatók meg aKNDK-ban: Kumipo és Monggumpo vidékén, a nyugati partvidéken szinte kimeríthetetlen készletek vannak kvarctartalmú homokból, bőven található itt fehér kovaföld és márvány is. Üveggyárak az ország min den részén működnek. A legnagyobbak. leghíresebbek: a phenjanl,. a naphói, a csongdzsini, a kaeszongi és a szarivongL HÁZASSÁG Sitkei Béla és Szűcs Ildikó. Bitó Ferenc Péter és Matta Ibolya, dr. Kedves Miklós és Cseri Ida Jolán, Fűz József Géza és Kószo Mária Bernadett, Ferenci Richárd és Mészáros Zsuzsanna, Héder Sándor József és Tóth Klára, Roszik György és Csongor Krisztina, Sándor Ferenc János és Sztankovícs Edit Anna, Szabó Mihály és Forray Zsuzsanna, Ambruzs János és Tóth Mária, Weinhoffer Ferenc és Biczók Magdolna, Negyedes István és Murza Ilona, Szélpál József és Szőrfl Edit Erzsébet, dr. Szabics Imre és Simon Marianna, Bencze Zsolt István és Radek Zsuzsanna, Szentesi József és Ződi Ildikó, Fekete Gábor és Nagy Ilona, Sas László és Horváth-Zsikó Andrea házasságot kötöttek. SZÜLETÉS C.yurosovics Lászlónak és Kovács Juliannának László, Jenei Ferenc Gézának és Mlcsik Marának Péter, Kvakk Péter Istvánnak és Szabó Yella Ritának Zsanett, Kiss Zoltánnak és Zsadányl Júliának Zsolt István, Sárdl Gyula Lászlónak és Manterys Gabriellának Gergely Patrik, dr. Dux Ernőnek és Simor Adrienne Klárának Borbála Adrienn, Bende Istvánnak és Varga Máriának Emese Orsolya. Kovács Jánosnak és Rácz Mária Juliannának Eszter, Sebők Istvánnak és Zsikal Ildikónak Anett Zsuzsanna, Braczkó Sándor Józsefnek és Mezei Katalinnak Katalin Mária, Kószó István Andrásnak és Török Margitnak Zsuzsanna, Bálint Istvánnak és Tüll Emesének Emese, Tóth Sándornak és Kárpáti Anikó Ilonának Sándor, Galzó Ferencnek és Marótl Aranka Zsuzsannának Bernadett Zsuzsanna, Koncz Lajosnak és Szabó Rozáliának Róbert. Paragi Pálnak és Borbola Ibolyának Pál, Tombácz Lajosnak és Mihály Magdolnának Péter, Vecsernyés Lászlónak és Nyári Rozáliának Zsuzsanna, Börrsök István Tibornak és Balla Magdolnának Beatrix, Farkas Imrének és Péter Emíliának Imre, Sonkolyos István Antalnak és Dénes Annamáriának Edit, Kiss György SánCsaládi események nak és Csányl Terézia Máriának Ferenc, Takács Károlynak és Börcsök Julianna Máriának Attila. Pálfia Mihálynak és Jenovai Lujza Máriának Zsuzsanna, Vastag Mihály Józsefnek és Harsányl Katalinnak Mihály, Tóth Tibornak és Tóth Máriának Edit, Nacsa Jánosnak és Nagy Ilonának Attila, Hevesi András Istvánnak és Lukács Anna Ilonának Anita Zita, Boga Istvának és „ , „,, „, .. GUlcze Ilona Piroskának Péter dórnak és Kovács Klára Márlá- Igtváni Acs-Sánta Lajos Zoltánnak Katalin, Sándor Alajosnak nak é8 dr. Sebők Jolánnak Atüla. és Lajkó Borbála Juliannának Bodor Dezsl5 Pétemek és Kovács Zita, Nagy Sándornak és Vágó Máriának Krisztina, Nagy BéláKatallnnak Gábor, Kispéter Vil- nak ég Barabás ndlkónlk Ildikó ??°;;nak us v?ss "°nanak nevű gyermekük született Balla Gábornak és Kálmán Má- " riának Mária, Német Vincének és HALÁLOZÁS Szögi Zsuzsannának Szilvia, Sze- Szabó Laj0sné Szabó Julianna, P£> M1?„ájy Szilveszternek és p Gézáné szaiai Gizella, KisDékány Mariának Zsófia, Király péter MlklóSi Fekete istván, SzaSz vcszternek és Finta Irénnek b6 Mlhélyné Bereczki Anna ZsóNorbert, Szentes lla_ Szemes Sámuelné Sepsei ErLászló Ferencnek és Halász Má- zaébetj Gál Sándor, Keszl Gyuláriának Anita, Tóth Antalnak és né Lebő veronika, Balla AntalZsoldi Ágnesnek Anna Alexand- né Bózsó Terézia, Tari József, ra, Komsa Ferencnek és Szaba- vlgh pál Gábor istvánné Szűcs dos Judit Katalinnak Joel Dávid, juUanna, Zombori Györgyné TőLippai Györgynek és Kónya Bo- rök Anna> szabad Benjáminná nának Zsuzsanna, Bodó Alfréd- Temesvári Anna, Kiss Károly, nak és dr. Bartos Zsuzsannának Lörlk Antalné Nel Rózsa Teré_ Klaudia, Császár Istvánnak és zla> Török Györgyné posa JuHl£2? J"lianná"ak ?ulian"a uanna, Berta József, Olajos Fezsébet, Vincze Csabának és Hl- rcnc, RoiCSik Károly, Kalzer Páldeghéty Katalin Ágnesnek Virág. né Soitész Amélia, Belovai J6Kopján-Kiss Károlynak és dr. zsel LaJkó Lajosné Kormos AnZsembert Mártának Gábor, Vá- dr. JBüth Jolan_ dr. Prettenmos András Sándornak és Műi- hoffer Imre, Tóth István, Koler Franc skanak Attila, Böresök „,„ István, Siklódl Imre, KoczlAndrásnak és Szögi Ilonának At- ha Györgyné Koncz Irén, Karó "la- yorgo Jánosnak és Farkas Benjáminné Tóth Eszter, Takács Etelkának Etelka; ^Furák Zsolt- Mlháiyné Szilágyi Rozália, Teli?" ts V.Ödl £v? AdI1e,nnek At- mesl Antal oltványi Dömötörné tila Zsolt, Botyánszki László Mácsal Márla> Cgányl jözsefné Jánosnak és Krisztin Etelkának Abrahám juiianna, Dobó Etelka, Szilvia, Szél Istvánnak és Mol- Pokrtán Demeterné Rovó Anna, nár Ilonának István Király ist- PlnJung T6zsefné Gémes Rozália, yánnak es Pigmczki Máriának Berta Mlhaly. dr. Tlmkó xibor ?tváa. Kovács Bélának es Ros- György. Molnár Emma, Kiss Mltás Etelkának Katalin Éva. Fe- hályné BaIázs Katalin, Molnár hér Istvánnak és Horváth Kata- Andrásné Dankó Márta, Szalma Unnak Katalin, Huszka József- sándorné Boros Márta, Gárgyán és„Karti Mariannának Gab- Jstvánné Szántó Piroska, Pálinkó rlella Marianna Balogh István- ,stván, 0cskó ,gtvánné Szalal nak és Tóth Juliannanak Ferenc. juiiannai Molnár Józsefné Bápomonkos Lászlónak es Sípos Unt Márlai Dér jenóné Szobácsi Honának Orsolya, Schönberger Eszteri Toth Mária, Forgó János, Pálnak és Bárányos Erzsébetnek Cs(szár Dezső, Nagy Sándor megZsolt, Ormándi Ferenc András- balt. Az emlékezettel elérhető leg- kellett érdemelni, ezért sorégibb idők tápai gyermekei kat és szorgalmasan dolgozegyszál üngben, régebbi ne- tak otthon is. meg a gazdáivén ümöpben, vagy mégln- kodásban is. A téli ruhához kább ubonyban szaladgál- bűrsipkát, lciskacabájukra tak. A néhány éveseké alig meg naavfölőtűt kaptak. A ért a derekukig, az alól fiúk viselete legénvkorban minduntalan kikandikált a sem változott, csupán a fixádnál fütyürű". A hat-hét csórt cserélték föl muzsikáséveseké térden alul ért. Té- szárú csizmára, fejükre meg len ún. hátulgombolós vond- nyáron hatvarásos, más nerát vettek föL ami alá kis vén bokrácskalapot tettek, fehér vászoninget vettek. ... . ... Hátul, a gombok között ki- , A lányok szim,é" az isk?~ lógott az ing széle, lobogott. ltiba Katas^?T olto*fk elt°" mint a tarka macska fehér f2?1- uj ™haba: amit a, ,fa7 jarka luban élő varróasszonyokkal varrattak. Nyáron könnyű A fiúk és a lányok csak festőanyagból készült szokiskolás korba érve öltöztek nya és kis szatyorka került nemüknek megfelelően. A "aiakat, zvalaba ^V.., . . „ , , ágúra, később kétágúra fonfmknak akkor vettek leg- ták< amibe színer> szalasot először „fehér gyócsüngöt kötöttek. Alsóruházatuk raamög gatyát". fejükre kis radt az ing és a pöndöly. zöld kalapot Ünnepélyes pil- Csupán a 20-as évektől kezd,_.,.' ,, ve használnak — kezdetben 1 volt ez- amikor a szep- nyitott, majd ún. csukottúj ruhát életében legelőször bugyit. Nyáron könnyű vámagára vehette, de a láb- szonból. télen flanelból beli. haj... Minek is az? valót. Iskolába a lányok is Tavasztól késő őszig mezit- mezítláb jártak, de a templáb jártak a fiúk, még a lomba menet papucsba léptemplomba is. Télire kaptak tek. és színes, csíkos harisolcsó bűrcsizmát, aminek fi- nyát húztak. Nagylány kocsor volt a neve. Ugyanak- rukban több rend ruhájuk kor vettek nékik posztó-. is volt.Téli fölsőjük neve a vagy bársonyruhát. Tápén a teshönálló, amihez vastag gyerekek minden esztendő- mondolszoknyát húztak. Nében kaptak új ruhát még- kik is Volt csizmájuk, amipedig búcsúra. De azt ki nek varnyú volt a neve. ^^^•^^^^^^^rmamm^mim Módosabbak lilszterből. selyemből varrattak maguknak szoknyát. Hűvösben kázsmér, hidegben berliner, vagy mohirkendöt kötöttek magukra úgy. hogy a fejüket is abba csavarták. Vasárnap délutánokon valóságos tarka virágcsokor haladt a vecsör. nyére, onnan meg a bálba, olyan szép volt a tápai lányok viselete. Szépségüket nem egyszer megörökítette vásznán Heller, Nyllasy, Dorogi. Vinkler. Kopasz Márta és mások. Amíg a férfiak viselete szinte alig változik házasságkötés után, addig a lánynak „bekötik a fejit". A kendő alá kontyot tekernek, rá meg fityulát raknak, amit hátul a kontyfüsű kerekít, hogy szépen álljon rajta a sarkosra hajtott seluömkendő. Aki lánykofában sok gyöngykalárizst kapott. az mönyecske korában is hordta. Ahogy korosodott, úgy változott a ruha színe is: sötétebbeket vett föl. Idős asszonyok viselete sötétzöld, barna, kék és fekete. de a kötényük és a fejkendőjük — a böjti időszakot és a gyászt kivéve — világos és virágos. A tápai asszonyok sem fiatal, sem idős korukban nem húztak sok alsószoknvát. If j. Lele József