Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

Szerda, 1980. november 19. 33 December 1—7. között Miskolcon rendezik a zenet hetet December 1. és 7. közölt rendezi meg a Magyar Rádió és az Országos Filharmónia a zenei hetet; az eseménysorozatnak ezúttal Miskolc ad otthont. Az elmúlt években Szeged, Pécs és Debrecen zenei életét ismerhették meg a rádióhallgatók, ezúttal — neves fővárosi és külföldi muzsikusok közreműködésével — az észak-magyarországi város előadóművészei, együttesei kapnak nyilvánosságot. A Miskolci Szimfonikus Zenekar két koncertjén kívül a Magyar Állami Hangverseny Zenekar, a Budapesti MÁV Szimfonikusok egy-egy hangversenyt adnak — — Ferencsik János, Oberfrank Géza, Fischer Ádám vezényletével. A város szimfonikus zenekarát a nyitóhangversenyen — amelyen a rádióénekkar is közreműködik — Mura Péter, az együttes vezető karnagya, a zárókoncerten pedig NDKbeli vendégkarmester, Heinz Fricke dirigálja. A Magyar Állami Hangversenyzenekar Mozart-esten szerepel, Tokody Ilona és Jandó Jenő közreműködésével. A Budapesti MÁV Szimfónikus Zenekar hangversenyén Melis György Liszt-dalt és Csajkovszkij-áriát énekel. Pászthy Júlia is Miskolcon tartja meg dalestjét. A hét utolsó kamarazenei hangversenyén Hánki Dezső Schubert műveket játszik. Az eseménysorozat programjában sor kerül a miskolci új zenei műhelv hangver. senyére, amelyen Sztravinszkij és Webern művein kívül ma élő külföldi és magyar szerzők alkotásai szólalnak meg. Történészek tanácskozása A magyar köznemesség szerepéről kezdődött hétfőn országos történészkonferencia a szécsényi Kubinyi Ferenc múzeumban a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézete és a Nógrád megyei múzeumi szervezet rendezésében. R. Várkonyi Ágnes, a Történettudományi Intézet osztályvezetője tartott bevezető előadást. A tanácskozás többi előadói, köztük Benczédi László kandidátus és Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese a köznemesség sokrétűségét,, gazdasági, politikai, társadalmi arculatának változatait és változásait rajzoltak fel referátumaikban. A tanácskozás kedden folytatódik (MTI) kiadványok Üjabb könyvsorozattal gyarapszanak a nemzetiségi kiadványok. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége több kötetben megjelenteti a szlovák nemzetiség agrár- és munkásmozgalmi történetét. A sorozat első kötete „Közös sors — közös út" címmel a napokban lá tott napvilágot a Tankönyvkiadók gondozásában. Szerzői: Tilkovszky Lóránt, Szabó Ferenc, Virágh Ferenc, G Vass István és Gyivicsán Anna történészek ismertetik a magyarországi szlovákok forradalmi hagyományait, részvételét a hazai munkás- és parasztmozgalmakban. Á szlovák nyelvű tanulmányok tartalmát magyar és német nyelvű kivonatban közlik. A sorozat második kötete előreláthatólag 1982-ben lát napvilágot. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége már két évvel ezelőtt megkezdte történeti kiadványainak megjelentetését, „Mai tünkből" címmel. Jelenleg a sorozat harmadik kötetét nyomtatják. Ez a magyarországi délszlávok kultúrájának, oktatásának fejlődéséről számol be, s előre láthatóan 1981-ben jelenik meg. Ugyancsak a következő évben hagyja el a nyomdát a hazai dél szláv, német, szlovák, román néprajzi sorozat negyedik kötete. Néprajzi tanulmány kat, népköltészetet, népi szokásokat, a tárgyi kultúra kis emlékeit teszi közkinccsé — a nemzetiségek nyelvén. A következő ötéves terv időszakában nemzetiségi monográfiát, folklórgyüjteményt, szépirodalmi műveket is közzétesznek. Azutőb bi öt évben megjelentetett 54 műnél többet adnak ki. i Népi együttes jubileuma A Szocialista kultúráért, a Kiváló együttes címmel négyszer kitüntetett, a koppenhágai világifjúsági fesztivál Aranyrózsa nagydíját kétszer elnyert Debreceni Népi Együttes 30 éves fennállására összeállított jubileumi műsorát mutatta be vasárnap délután Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A Debreceni Népi Együttes 1950-ben alakult azzal a céllal, hogy elsősorban HajdúBihar és a Tiszántúl tánchagyományait, a Hortobágy és környéke népművészeti kincseit, dalait gyűjtse, műsoraiban feldolgozza, egyben ápolója, művelője, továbbfejlesztője legyen a táncművészetnek. Az együttes tagjai dolgozók középiskolás diákok, egyetemi hallgatók, összes taglétszámuk meghaladja a 300 löt, s művészeti vezetőjük az alakulása óta Béres András Á munkásosztály szabadságra megy Aki valamennyire is ismeri korunk magyar társadalmát, az alábbi szituációt csöppet sem véli elképzelhetetlennek : egy villanyszerelő brigád Balaton melletti háromhetes munkája kezdeteker úgy dönt, hogy — önkényesen szabadságra megy. Vagyis „ráhajtanak", az első héten, a közbülsőn ki-ki élvezi a nyarat a tóparton, a következőn pedig, újfent összeszedve magukat, rohammunkában bevégzik a bevégzendőket. Ügysem kap-, nak beutalót ilyen időben, s az ötletgyártó másik indoka: „Hol van az megírva, hogy mindig rajtunk csattanjon az ostor, csak mert mi vagyunk a végén?" Mert e nyári munka — böjtje is egyben korábbi időszakok szervezetlenségeinek, anyaghiányainak, hibáinak. Vagyis a brigád segített magán, ahogy az adott helyzetben tudott, s a tragédia — Békés József múlt héten pénteken este a Kossuth rádióban, az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatójaként hallott rádiójátékában, a Három mínusz egy, avagy vizsgálja ki más című adásban — szükségszerűen be is következik. Az a sokrétű, öszszetett problematika, amely eme alapszituáció következményeként alig háromnegyed órában elénk tárult, döbbenetes. Egyszerre mutatja fel az egyéni és a kollektív felelősségnek a magyar munkásság jelenlegi helyzetében tükröződő ellentmondásait. Egyfelől a beosztottakon állandóan számonkért „szabálytalanságok, fegyelmezetlenségek", továbbá az önkényes akció erkölcsi abszurditása és többértelműsége, másfelöl a tragikus végkifejlet, az elkövetők alapvető kiszolgáltatottsága, sajátosan mai ízű muszáj-Herkulessége. A „visszapörgetéses" módszerrel (a történteket egy vizsgáló bizottság által utólag felidézve) végigvitt történet igen pontos. hatásos módszerével sikerült Szabó Éva dramaturgnak és Vadász Gyula rendezőnek maradandó élményt 'nyújtania. Tiszta, áttekinthető vonalvezetés, két, különösen kiemelkedő rádiós teljesítmény (Hegedűs D. Gézáé és Papp Zoltáné) — s átgondolt, felelősségteljes, mély és nagyon-nagyon igaz társadalomkritika. Abból a fajtából, amelyből nem lehet(ne) elég. Mert a munkásosztály tekintélyes része bizony, így vagy amúgy, ilyen vagy olyan trükkel, fusizással vagy egyéb ügyeskedéssel néha szabadságra megy, a szó valóságos avagy képletes értelmében. Az ügyeskedés komplex társadalmi jelenség, s mindazzal jár, amit a minőség ostorozásával vélnek megvilágítani bizonyos illetékesek. A rádiójáték brigádja is a nagy sietségben a villanyvezetékekre szükséges hármas kötések helyett kettőseket szerel fel, s e jelentős műszaki hiba okozza éppen — az emberhalált is. Felnőttjáték, magyar módra? A vizsgáló bizottság végül elzárkózik a további kutatás elől. „Vizsgálja ki más." A gond sokkal nagyobb és sokkal mélyebben rejlő annál, hogy holmi egyszerű vizsgálatocska önmagában tisztázni — és főleg megoldani — tudná. Hiszen úgy tűnik, nem föltétlenül az ügyeskedhet, akiben efféle hajlamok rejlenek. Hanem az is — aki előtt netán olykor nincs kiút. „Vizsgálja ki más." De ki? Domonkos László Televízió, rádió, magnetofon Bővül a választék Az utóbbi években a szórakoztató elektronikai termékek iránt rendkívül gyorsan növekedett a lakosság kereslete, ugyanakkor a hazai ipar nem mindig követte időben az igényeket, sőt. mivel néhány eddig gazdaságtalan termék gyártását megszüntették némileg csökkent is a választék. Egyebek között nem gyártunk már lemezjátszókat, orsós magnetofonokat. zsebrádiókat, hagyományos típusú táskarádiókat és mono asztalirádiókat sem. > A KGM felmérése és értékelése szerint a legelterjedtebb tartós fogyasztási cikkek közé tartozó fekete-fehér televíziókból a legkedvezőbb az ellátás. A Videoton és az Orion nagy választékot kínál, a sokféle típust gazdaságos sorozatgyártással készítik. Jelenleg még kétféle hordozható televíziót is gyártanak, a legkisebb méretűek iránt azonban igen kicsi az igény, ezért szó van a gyártás megszüntetéséről. Ebben az évben számottevően megnőtt a kereslet a színes televíziók iránt. Tavaly a Videoton kétféle típust forgalmazott, a Color Start és a Munkácsy Colört. Az idén mind az Orion, mind a Videoton . új, korszerű, modulrendszerű. félvezetőkkel szerelt, kisfogyasztású készülékekkel jelentkezett mintegy 30 ezret adtak a belkereskedelemnek. Rádiókból a hazai gépipar termékei csak kis hányadot képviselnek az ellátásban. A Videoton kizárólag a magasabb igényeket kielégítő, műszakilag igényesebb sztereó készülékeket állítja elő. Az ilyen készülékek iránti kereslet egyre nagyobb hazánkban. Mono készülékekből viszont az igény némileg csökkent a keresletet NDK, csehszlovák és lengyel importból elégítik ki. Hordozható rádióból is importálunk, mert a hazai gyárak nem versenyképesek belföldön sem a nagy tömegben készülő külföldi típusok áraival. A Videoton ugyan gyárt egyféle hordozható rádiót további gyártása azonban kérdéses az igénvek csökkentése miatt. Külkereskedelmünk az idén a korábbinál is nagyobb tételben hozott be zsebrádiókat. így javult a választék, a kínálat. Olcsó, egyszerű kazettás magnetofont gyártanak hazánkban. az ilyen típusok iránti igényt ezekből kielégítik. A magasabb igényeket is kielégítő kazettás és orsós magnetofonokból azonban nemcsak a választék szegényes, hanem általában a hiánycikkek kategóriájába tartoznak. Kevés van lemezjátszókból is. Az idén például importkészülékekből ls kevesebb érkezett be a megrendelt mennyiségnél. A tárca tervei szerint a következő években ezekből az elektronikai szórakoztató cikkekből nagyobb lesz a választék és javul az ellátás. (MTI) Távközlési konferencia Több mint 200 hazai fiatal szakember részvételével Hírközlő rendszerek és berendezések címmel ifjúsági konferencia kezdődött hétfőn a Távközlési Kutató Intézetben. Az esemény szerves része a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi fiatalok Tanácsa és a Magyar tudományos Akadémia tudományszervezési csoportja idei rendezvénysorozatának, amely azt a célt szolgálja, hogy fórumot teremtsen a tudományos pályán induló fiataloknak egy-egy népgazdaságllag fontos szakterület elemzésére. A távközlésben dolgozó fiatal szakemberek első ízben találkoznak ilyen konferencián, s nem kevesebb, mint 80 előadásban számolnak be az adatátviteli s a mikrohullámú technológiák kutatásában, valamint a különféle hírközlési hálózat fejlesztésében elért eredményeikről. (MTI) Találkozások Erikával Erika a film elején: érettségire és színházművészeti főiskolai fölvételire készülő gimnazista. Gyerekkorában családi tragédiákat élt át, amelyek nyilván ott hagyták nyomaikat érzelemvilágán és gondolkodásán. Tény, hogy 17—18 éves korára érettén gondolkodó, céltudatos, határozott, egyéni értékrend szerint élő és ítélő, eszményeket tisztelő, érzékeny ember. Erika a film végén: életharcokban meggyengült, elbizonytalanodott, elkeseredett, kissé riadt fiatalasszony. Értékrendje kuszáltabb, eszményei, céljai, bár vannak még, homályosabb távolságokba zuhantak. Legfőbb foglalatossága: élesztgetni magában a bizakodást, a hitet, a tettvágyat, hogy hajdani igazságát megvédelmezhesse. beteljesíthesse. Alig múlt tizennyolc. Erika: riportalany, aki hajlandó volt legszemélyesebb dolgairól beszélni a rengeteg idegennek. Hagyta, hogy arcáról, szeméből „olvassa" a kamera azokat a legbensőbb érzés- és gondolatvillanásokat, amelyeket nem is lehet szavakba foglalni. Erika gáttalan és gátlástalan őszinteséggel kitárulkozott. Megismerni és érteni a másikat — mióta a világ világ, ez az ember egyik alapélménye. A mód ezerféle, ahányfélék az emberi kapcsolatok. Azt is mondhatnánk, a kapcsolatteremtésnek újfajta módja, formája találtatott föl, mióta a televízió portrékat készít és sugároz. A Találkozások Erikával című pénteki film példa lehet arra, hogy ilyenformán is születhetnek teljes értékű ismeretségek, bár a felek a szó konkrét értelmében sosem találkoznak. Szegvári Katalin ugyanis pontosan azt kérdezte Erikától, amit én kérdeztem volna, ha történetesen nekem hajlandó elbeszélni az életét; s a kamera úgy dolgozott, mint a szemem. Helyettesítettek tehát, helyesebben olyan pontosan konstruáltak egy művi helyzetet, hogy az tökéletesen életszerűnek, a valóságban megtörténhetőnek hatott. A dokumentumfilm nézőjeként valóban találkozhattam Erikával. Dicsérhetnénk a műsor készítőinek szerkesztéstudományát, kiemelhetnénk hatásművészetüket, miegyéb, szakmai erényüket. De őszinte kíváncsiságuk, nyitottságuk, emberies segítő szándékuk, beleérző-kepességük — sokkal nagyobb erényeknek tűnnek a szakma iáknál. Nem csoda, ha mentegetőző „élőbeszédet" fűztek filmjükhöz: ne haragudj. Erika, hogy végül is riportalany lettél. Hiszen nem biztos, hogy a film minden nézője úgy fogadta Erika sorsát, történetét, ahogy igazi beszélgetőpartnerei, a műsor készítői. Erika, miközben filmje pergett, kiszolgáltatott volt. hiszen mi, a nézők nagyon sokfélék vagyunk. Csak remélhetjük, hogy többen, akik legalább egy dokumentumfilm kapcsán konstatálhatják: nem veszett még ki belőlük a mások Iránti érzékenység. a megértés és a „másik felfogásának képessége" (Erika fogalmazása), s akikben még mindig tiszteletet ébreszt az őszinteség. 8. F. Ezen a héten folytatódnak a szegedi járásban megrendezendő falugyűlések. Mórahalmon ma, kedden délután 6 órakor a művelődési házban, Röszkén holnap, szerdán, délután 5 órakor szintén a helyi művelődési házban lesz falugyűlés. November 20-án rendeznek falugyűlést Pusztamérgesen. a művelődési házban, délután 0 órakor; Ojszentivánon, a tanácsházán, délután 6 "órakor; valamint Csengelén délután 5 órakor. November 21-én Rúzsán, a pártházban délután 6 órakor; Szatymazon és Deszken, a művelődési házban, délután 5 órakor; Bordányban, a művelődési házban délután 6 órakor lesz falugyűlés. November 23-án a helyi művelődési házban gyűlnek össze a falu lakói Zákányszéken, délelőtt 11 órakor; Kisteleken és Asotthalmon pedig 10 órakor. Filmszemle Dombóvárott vasárnap befejeződött az országos néprajzi és a dél-dunántúli amatőr filmszemle. A három napig tartó szemlén összesen harminc amatórfilmet bírált el két zsűri. A néprajzi filmek csoportjában a székesfehérvári Medvigy Gábor —Deák Péter alkotópáros nyerte a Negreni című, erdélyi vásárt megörökítő színes filmjével a kétezer forintos nagydíjat. Az első díjat megosztva Korecskó István Mezítlábas Notre Dame és Velkey Mária Tulagodán című filmjéért adták ki. Különdíjban részesült Katona Gyula Szekszárdi szövőműhely című, valamint Kárász Endre Lóré című filmje. A dél-dunántúli amatőrfilmszemlén a pécsi Auth Attila—Szalóczi Géza, valamint a dombóvári Csáki László—Ozorai Gábor alkotópárost összevont első-második díjjal jutalmazta a zsűri. Különdíjat kapott a székesfehérvári Timke Miklós, valamint a pécsi Litauszki János, a dombóvári Takács György és Takács László. (MTI) A mártélyl Fürst Sándor TJI igáslóés csikóárverést tart 9 tehenéS7eü telep bekötő útja melletti legelőn 1980. november l»-én 9 örakor.