Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

91 Vasárnap, 1980. október 12. MAGAZIN Az orvostudományi egyetem kutatószobáiban Gyógyszerrel az infarktus ellen S

záz esztendeje diagnosztizáltak az első szívinfarktust. Az akkori kuriozitás ma a fejlett országokban népbetegség. Az orvostudomány fejlődésével, az új gyógyszerek feltalálásával visszaszorították a világ nagy részén a fertőző betegségeket, járványokat, legyőzték a régebben tömegesen pusztító betegségeiket. A másik serpenyőben viszont új népbetegségek kialakulása figyelhető meg. Itt elsősorban a rákra, valamint a rohamosan emelkedő szív- és érrendszeri megbetegedésekre kell gondolni. Ez utóbbiak teszik ki a fejlett ipari országokban az összhalálozás több mint 55 százalékát A szív- és érrendszeri megbetegedések között előkelő helyet foglal el a koszorúsér elmeszesedésből következő szívinfarktus. (A koszorúerek meszesedése folytán elzáródás keletkezik. emiatt elhalnak a szív bizonyos izomterületei.) Az infarktus megelőzésére, gyógyítására szakemberek serege fogott össze, kialakultak a kiváló műszerekkel. eszközökkel felszerelt Intenzív osztályok, s a gyógyszerkutatók is felvették a kesztyűt Idézet dr. Szekeres László egyetemi tanárnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézete igazgatójának két évvel ezelőtt elhangzott előadásából: „...A felmérések tanulsága szerint hazánkban, de más fejlett országokban is az infarktus fellépésétől a kórházba szállításig legkevesebb egy, de általában három-négy óra telik el A késlekedés gyakran végzetes következményekkel jár. Egy amerikai kutató szerint az infarktus-halálozás kétharmad része kórházba szállítás előtt bekövetkezik. Mindezek figyelembe vételével azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ezt a korai periódust. pontosabban a koszorús ér-elzáródás után eltelt első fél órát tanulmányozzuk, tisztázzuk az infarktus után fellépő korai szívritmuszavarok kifejlődésében szerepet játszó tényezőket... és megvizsgáljuk a gyógyszeres megelőzés lehetőségeit." Az utóbbi években a szegedi egyetem gyógyszertani intézete nagy nemzetközi érdeklődéssel kisért kutatásai hogyan kezdődtek? — A legtöbb problémát, kutatási témát maga az élet veti fel S ha ez találkozik egy kutatóhely vagy tudományos bázis hosszú évek során kialakult profiljával, akkor kezdődhet a munka. Napjaink egyik legégetőbb kérdése az infarktussal kapcsolatos hirtelen halál. Ez sajnos nemigen befolyásolható állapot, a beteg összeesik, s rövid időn bélül meghal. Az orvosok kimutathatják a szívbetegséget, a koszorúér-elzáródást, de egyáltalán nem biztos, hogy az elhunyt tudott a betegségéről, volt orvosnál. kezelték már. Az események olyan gyorsan követik egymást. hogy a beteg meghalhat, még mielőtt orvoshoz kerülne. Mi éppen azt vizsgáljuk, hogy mi történik ezen rövid Időszak alatt, amely a rosszulléttől a halálig, vagy szerencsés esetben az intézetbe jutásig terjed. Ebből a célból állatkísérletben az egyik fő koszorúér lekötésével mesterségesen Idézzük elő ezt az állapotot. Rövid idő alatt, ez néhány perctől fél óráig terjedhet, szívritmuszavarok lépnek fel, amelyek egyes esetekben a kamraizomzat rostlainak teljesen rendezetlen összehúzódásához, az úgynevezett kamraremegéshez vezetnek. Ilyenkor már nincsenek koordinált összehúzódások. a szív pumpáló funkciója megszűnik és ezzel együtt a szervezet vér-, oxigén- és tápanyagellátása te. Bekövetkezik az agy. majd a szervek halála. Az infarktusban szenvedőnek ezt az időszakot kellene túlélnie. Ez volt a kiindulópontunk. Vizsgálatainkat altatott kutyákon és macskákon, továbbá éber patkányokon végeztük. Jóllehet az előbbi nagyobb állatok szervezete közelebb áll az emberéhez, a jelenség tanulmányozásánál az egy törzsből származó, azonos korú és nemű patkányok közel egyforma sajátságokkal rendelkező egyedeket képviselnek, amelyek kellő számban viszonylag megbízható statisztikai értékelésre adnak lehetőséget. Ezzel szemben nagyobb állatokon például kutyákon rendkívül nagyok az egyéni eltérések, amelyek mind a kóros behatással mind a gyógyszerekkel szemben mutatkozó eltérő egyéni érzékenységben, eltérő idegrendszeri anyagcsere. táplálkozási és egyéb sajátosságokban nyilvánulnak meg. Ez még fokozottabban vonatkozik az emberre és így érthető, nogy megbízható terápiás következtetést csak meglehetősen nagyszámú betegen nyert tapasztalatok alapián lehet levonni. Biokémiai és eiektrofiziolóKiai vizsgálataink alapján valószínűnek látszik, hogy az életet fenyegető kamrai arrhytmiák kifejlődéséért a vérellátás nélkül maradt szívizomterületen: az úgynevezett ischemiás gócon kívül az épnek tekintett szívizomzatban bekövetkezett változások is felelősek, melyek létrejöttében a vegetatív idegrendszer izgalma, elsősorban a szívműködést és szívanyagcserét serkentő szimpatikus tónus fokozódása jelentős szerepet játszik. A szívanyagcsere megváltozása viszont befolyásolja a ritmuszavarokért felelős elektromos folyamatokat a szívben. Megfigyeléseink módot adtak az ésszerű gyógyszeres megelőzés lehetséges irányainak felvázolására. A tisztán elméleti megfontolások alapján készített tervezet helyességét igazolta, hogy a javasolt szerek állatkísérletben tényleges védőhatást fejtettek kl az infarktus után fellépő korai arrhytmiákkal szemben. Azt találtuk, hogy többféle gyógyszeres beavatkozás is képes védelmet nyújtani az infarktust követő hirtelen halállal szemben. Jelenleg az előttünk álló fő kérdés az, hogy megtaláljuk az optimális, tehát leghatékonyabb, legkevesebb mellékhatást okozó gyógyszert, amely lehet egyetlen szer, esetleg több gyógyszer kombinációla. — A kővetkező kérdés, hogy mikor alkalmazható ez az optimális szer? —• Mivel a kamrafibrillációt kővető hirtelen halál a kórházba történő beszállítás előtt, tapasztalt orvosi személyzet és megfelelő életmentő berendezés távollétében következik be. a íarmakotherápiának elsősorban a megelőzésre kell Irányulnia. — Ezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a megelőző gyógyszer előállítását kutatják, olyat, amelyet a szívinfarktussal fenyegetett emberek szedhetnek majd. — Valóban így van, olyan gyógyszer kutatása a célunk, melyet megelőző céllal huzamosan kell adagolni. A kérdés az, hogy kinél alkalmazzunk tartós preventív gyógyszerkezelést. Az a véleményünk, hogy mindazon személyek, akiket szívinfarktus veszélye fenyeget. Ilyen tartós preventív gyógykezelésben kell hogy részesüljenek. Kik vannak veszélyeztetett helyzetben ? Veszélyeztetettnek tekinthetők elsősorban azok, akik már átestek egy infarktuson. Ma a nagyközönség körében is ismeretesek az infarktus veszélyeztetettséget növelő, úgynevezett rizikó faktorok, melyek közül első helyen említendő a magas vérnyomás és a magas vérzstrszint. A preventív gyógyszerelés indokolt lehet tehát azon szívinfarktust még nem szenvedett egyéneknél is, akiknél több riztkó faktor együttes jelenléte állapítható meg. így az előbb említetteken kívül még elhízás, mozgásszegénység, izgalmakkal teli életviteL Miután e preventív kezelés eredményességét már igazoltuk és a megfelelő állatkísérletes modellek is rendelkezésünkre állnak, jelenleg, mint említettem, a legfontosabb feladatunk, hogy kivólaszszuk a lehetőségek közül az optimális szert, illetve szerkombinációt. amelyet ártalom nélkül hosszú időn át szedhetnek a betegek, meghatározzuk az alkalmazandó adag nagyságái ugyanakkor igyekezünk képet kapni a más szerekhez viszonyított hatékonyságról, mellékhatásokról stb. Ez a tulajdonképpen nagy türelmet és precizitást követelő apró munka. Az is elképzelhető, hogy egyetlen szer alkalmazása valószínűleg nem lesz képes a problémát megnyugtatóan rendezni és több, különböző támadáspontú szer ésszerű kombinációjától remélhető csak optimális védőhatás. Esetünkben olyan kíméletes terápiát kell kidolgozni, amelyet az infarktustól fenyegetett réteg állandóan alkalmazhat anélkül, hogy befolyásolná munkavégző képességél közérzetét A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének kollektívája az infarktussal kapcsolatos arrhythmiák és az ezeket megelőzd gyógyszerek kutatásában elért eredményeiért világszerte az érdeklődés homlokterében van. Kis éber állatokon végzett modellkísérleteik megérdemelten részesülnek kiemelt nemzetközi figyelemben. Dr. Szekeres László a közeljövőben éppen Svájcban számol be kutatásaik eredményeiről. T, L. Vásárhelyi Őszi Tárlat Gazdagodó realizmusképiet Bizony a 27. Vásárhelyi öszi Tárlat néhány műve nehezen gyömöszölhető be a hagyományos realizmus-skatulyába. Mert hogy is szól ez az olv 6okat Idézett realista hittétel?! Tematikájában az alföldi tájjal, a parasztemberekkel vállalt azonosulás; formai sajátosságaiban a leképezett valóság; eszményeiben Tornyai, Endre Béla, Koszta festői hagyománya; szándékaiban, tartalmában — egy szűken értelmezett „emberközpontú" művészet végvára. Am ami progreszszív lehetett a század első évtizedeiben, vagy éppen az ötvenes, majd a hatvanas években, annak törvényszerűen meg kell változni napjainkra, alkalmazkodni kell az új feltételekhez, gazdasági, társadalmi, politikai tudati viszonyokhoz. A bezárkózás helyett a nyitottság vállalása szinte kötelességszerű követelménnyé lett. A hatvanas évek végére, hetvenes évek elejére befejeződött egy nagy történelmi munka, a mezőgazdaság kollektivizálása. Egybe szántották a nadrágszí jparcellákal lóhúzta eke helyett megjelentek a nagy gépek, sok tanyát lebontottak vagy elhagytak, fölépültek az ég és föld egységét vizuálisan megbontó téeszközpontok, üzemegységek, a dúlóutakon is megjelent a gépkocsi, a volán mellett gyakran fejkendős asszonyokkal, gázfáklyák gyúltak ki a horizonton, szekerezés helyett autóbuszmegállóban gyülekező asszonyok csoportjai jelentik a megváltozott témát. Vihart* hullámverésében szervezték meg a vásárhelyiek 27. őszi tárlatukat. Hogy az egy éve tartó vita nem múlt el nyomtalanul, hogy a vélemények tanulsága akarva akaratlanul megtapadt a szervezők, rendezők szándékaiban, azt a tárlat bizonyltja. Elsősorban az. hogy a friss és korszerű szemiélel a fiatal művészek nyitottabb világlátása, érzékenysége már nemcsak jelen van a kiállításon, de hivatalos elismerésben is részesül. A díjazottak többsége nem Vásárhelyen élő. harminc éveibe épp lépő művész, akiknek műveit a legnagyobb jóindulattal sem helyettesíthetjük be Vásárhely hagyományos realizmusképletébe. S mivel a mostanit nem egyszerű és véletlen esetnek érzem, úgy gondolom, a vásárhelyi szellem nyitásál az idekötődő realizmus gazdagodását is köszönthetjük a mostani seregszemlén. A világot leképező nosztalgikus tájak, színdús csendéletek, prof! portrék mellett egyre több intelHcrceg Árpád Betyárok: ködben lovagolnak Kívúl-belül: korbácsos ősz van — gyermeksírás szitál október hóhérlegénye rázza rázza az ország almafáil Koponyacsősz botjával dobol: vigyázz! vigyázzI vigyázz! rakd félre csorba késeid gyújtogatják menedékeit a rongyos kis isteneknek — S míg ezer városlakó iáz: felégeti ének® szád a Láz. Betyárok vonulnak: ködben lovagolnak — a nyár szétzüll®ztett csapatai menekítik aranyos fokosukkal védik a galambröptű igéket. A Fagy kínzó kamrájában vergődik sikolt az abroncsos ének. Csíki László Régi barátaimhoz hét éve élek már komoly fejezetekben a velencei szobákban szaporodó ősök nyilak tökéletesedő pisztolyok rokkák hazajáró eszmék s egyéb százados női dísz között micsoda legfelsőbb fokon szervezett labirintus micsoda múzeumi készültség s mily belső világítás de én már láttam mikor egy tavaszon mosolyotok délre költözött és én már nem akarok kijönni ott ahol vasban csipkében a szavaitok az én útjaim mások mint a meghallgatott gondolatoké de mit ls teszek istenem ha egyszer kikiáltom fejetekben a köztársaságot Győri László Az őszi kocsikon Az őszi kocsikon tökinda, folyondár lobogott szárazon, a szulák, a tökszár lobonca, ökörnyál: ahogyan a puli csomósodott, barbár, kócos gubancai. ágyból kiugró lány zsír® hajszálai, slamposan, mogorván lógtak a tengeri hosszú levelei, kókadt levelel lektuális töltésű, a groteszk elemelt fölhasználó, a naturalizmus és a szürrealizmus átértékelt hatásaival is élő, a többsíkú és montázstechnikával dolgozó művek előretörése érhető tetten. Mindenekelőtt a Tornyai-plakettel díjazott ifjú művész. Kárpáti Tamás három alkotása lehet a vízválasztó. Kárpáti romantikusnak tűnő m®etájakba helyezett történelmi-tudati látomásainak ironikus-groteszk nyomatait adja közre. Költői világ az övé, melyben egy érzékeny fiatalember méri fel uira és újra történelmünk, nemzeti tudatunk megannyi eseményéi jellegzetességét Csodálatosan harmonikus színvilága, gyöngyházfényű lazúrjai kimagasló mesterségbeli tudásról tanúskodnak. Kárpáti művészetének egyik oldalán helyezkednek el a hagyomány® realista törekvésekhez kötődő művek, másik oldalán az ő művészetéből is levezethető, összetettebb, korszerűbb törekvések. Nézzük először az előbbit Németh József hatalmas csongrádi freskójának jókora szénvázlat-részletét mutatja be. Ebből a tervből is sejteni lehet hogy ez a közösségi mű Németh József pályájának eddigi legnagyobb szabású szintézise. Fejér Csaba, Csikós András és Holler László bravúr® mesterségbeli felkészültséggel dokumentálja az immár jelképpé vált. egykor realista jelentéstartalmú tárgyakai tájképi elemeket. Kurucz D. István meglehetősen merev figurái mellett Szurcsik János alakjai mozgalmasabbak, s mégis elszürkülnek Vecsési Sándor érzelmekben gazdag férfias lírával telített, bravúrosan megf®tett Férfiak című képe mellett Emlékezetesen szép Patay László Ezüst tenger című nagyméretű temperája, felületében gazdagodik Fülöp Erzsébet festészete, nagyszerű a Krúdy álomvilágát idéző Som®-képek sora. Somos Miklós alkotásai köthetők leginkább ahhoz a vonulathoz, melyet Kárpáti neve fémjelez. A másik póluson a nagyon tehetség® Kéri László fáziseltolódásokat festői elemzéseket parafrázisokat öszszegző képei. Soós Tamás Kondor világából táplálkozó grafikái és f®tményeí, s — egy másik szálon — Marosvári György hlpernatunalista emlék-konzervei és Zoltánfi István asszociatív képei találhatók. A grafikának szinte egész anyaga ehhez a forráshoz köthető, legyenek bár a fametsző hagyományokat újjáélesztő metszetek (Agotha Margit), az emberi kapcsolatok bonyolultságát kifejező rézlcarcsorozat (Sulyok Gabriella), grot®zk víziók (Korányi Gábor), bolyongó tollhegyfutamok (Varga Hajdú István), vagy magasf®zültségú. gondolati töltésű képzettársítás-sor (Pöspöky István). A szoboranyag már jobban polarizálódik. Legszínvonalasabbnak a két évvel ezelőtt Kolozsvárról Szegedre költözött Kotsis Nagy Margit művelt érzem. Az emberi viszonylatok, kapcsolatok kérdéseit kutatja érzékeny felületű, töredezett, textúrák nyomait is őrző kompozícióiban. A közös bánatok, gyötrelmek. remények szülik a Hajnalvárás terrakotta változatait Bravúros és szellemes Kutas László ólom-kisplasztikája, szépek Lantos Györgyi szobrai, Kalmár Márton, Fritz Mihály portréi. szellem®ek Lóránt Zsuzsa plakettjei. A hagyományt képviseli Sz. Egyed Emma architektúrába műemlék-plakettsora. Szabó Gábor és Szabó Iván érmei. Érdekes összehasonlításra ad alkalmat Kákonyi István Négy évszak című illusztratív vörösréz domborítása és Rajki László Évszaké* I—IV. című domborműsorozata. Medgyessy Sarlózó asszonya ezúttal tán kevesebb, de az eddigieknél nagyobb reményekre jog®ító termést gyűjtött be Vásárhelyen. Reménykedjünk. ez nem egyszeri, véletlen, hanem tudat® kultúrpolitikai szándékot tükröz. TANDI LAJOS