Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

92 Vasárnap, 1980. október 12. Bethlen Gábor * Apu mint lányos anya E

bben az évben 400 esztendeje annak, hogy megszületett Marosillyén Bethlen Gábor (1580—1629), akiből Erdély nagy fejedelme és választott magyar király lett. Mohács után Magyarország és népe a két hatalmas birodalom, a török és a Habsburg között morzsolódott anélkül, hogy saját xezébe tudta volna ragadni sorsának irányítását. Buda veszése (1541) óta több mint fél évszázad pergett le az idő homokóráján, míg Erdély — sok kitérővel és buktatóval — a történeti tények kényszerítő hatására ráébredt: saját lábán kell megállnia, saját útját kell járnia mindaddig, míg a nemzetközi helyzet a három részre tört ország újbóli egyesítését lehetővé teszi. E felismerés első megfogalmazása Bocskai István nevéhez fűződik, de aki ennek mélységét átlátta, s a magyarság egészének sorsára kiható jelentőségét felismerte, és uralkodása alatt a helyzet engedte határokig érvényt szerzett neki: Bethlen Gábor, Erdély legnagyobb fejedelme. Joggal tekintjük nemzeti, sőt nemzetközi mércével is kiemelkedő történelmi személyiségnek. Bethlen Gábor politikai célkitűzéseinek realitásáról, és az ezek megvalósítása érdekében használt eszközök helyességéről négy évszázados vita folyik, amely természetesen kiterjed a fejedelem személyére, egyéniségének megítélésére is. Már életében a Iegellentétesebb megítélések kereszttüzében állott. Hívei és követői égi hatalomtól rendelt vallási, nemzeti szabadsághőst láttak benne, ellenségei és ellenfelei pedig a keresztény kultúra pusztulást hozó, hitét, fajtáját eláruló, a török hatalmi erdekeket fenntartás nélkül kiszolgáló ördögi hatalomnak tekintették. Voltak, akik sokat vártak, akadtak, akik nagyon féltek tőle, de történelmi jelentőségét nem vonták kétségbe. Kedvezőtlenül befolyásolta Bethlen politikájának és Habsburg-ellenes küzdelmeinek megítélését az a történelmi körülmény, hogy harcát török szöveteégben vívta. A magyar uralkodó osztálynak legveszélyesebb ellensége a török hatalom volt, mégis a nemesség egy része — igy maga Bethlen is — a „természet szerint való ellenséghez" fordult segítségért a ..természetes szövetséges", a Habsburghatalom ellen Az óriási anyagi és katonai erőforrások felett rendelkező spanyol és osztrák Habsburgok — noha főként az utóbbiaknak a legközvetlenebb érdeke a török elleni harcot követelhette volna meg —, hosszú időn át csak a fennálló helyzet megtartására törekedtek a törökkel szemben, s ennek érdekében készek voltak nagy engedményeket is tenni. A magyar polgári történetírás alapvetően pozitívan értékelte Bethlen politikáját és háborúit Az értékelés alapja azonban nem a fejedelem erőfeszítéseinek a gazdasági, társadalmi haladáshoz való viszonya volt hanem nemzeti. vallási, alkotmányjogi és egyéb szempontok. Ennek következtében általános jellemvonásként húzódik végig a magyar polgári történetíráson a Bethlen-kori társadalmi viszonyok idealizálása, az osztályellentétek és az osztályharc elhallgatása vagy kendőzése és a nacionalista történetszemlélet Igy születtek meg a különböző Bethlenportrék: a misztikus szabadsághős. az alkotmányvédő, a „magyar kultúrfölény" megtestesítője. Szekfű Gyula kiemelte ugyan Bethlen alakját a liberális történetírás romantikus eszményesítő területéről, de valódi helyére tenni nem tudta. A magyar marxista történeti és hadtörténeti irodalom Bethlen Gábor politikáját és háborúit döntő mértékben pozitívan értékelte; Habsburg-ellenes háborúit a gazdasági, társadalmi haladást szolgáló igazságos háborúknak minősítette. A teljes ismeretlenségből a fejedelmi trónra emelkedett Bethlen a Báthori Z*tg. mond uralkodása idején anarchiába süllyedt, kifosztott Erdély gazdasági életét korszerű, merkantilista alapon lépésről lépésre kiépítette, megerősítette. Országában béke, rend és törvényesség honolt Támogatta az erdélyi ipar fejlődését külföldi mestereket hívott Erdélybe. Alvincre telepitette a Morvaországból elűzött anabaptista habánokat Az ipari termelés fokozásával, az állammonopolizmussal, a forgalom fejlesztésével bizonyos ösztönös kezdeti lépések figyelhetők meg a merkantilizmus, az aktív kereskedelmi mérleg biztosításának politikája felé. Bár a nagy fejedelem rendszeres tudományos képzésben sohasem részesült — műveltségét fáradságos önképzéssel szerezte —, a korabeli Európa legmodernebb abszolutista kormányzási elveit alkalmazta. Mindent azért tett, hogy az országot saját jogara alatt egyesíthesse. Ezt szolgálták gazdasági, kereskedelmi reformjai, Habsburg-ellenes fegyveres fellépései, diplomáciai erőfeszítései, és ennek a törekvésnek volt szerves része művelődéspolitikája. kulturális építő tevékenysége is. Tudatosan és rendszeresen fáradozott a nemzet általános műveltségi színvonalának emelésén, Ízlésének finomításán. s kulturáltabb élet utáni vágy felébresztésében. Az udvari élet fő színtere a gyulafehérvári fejedelmi palota volt Muzsikusokat hívott otthonába. könyvtáráról még a kortársak is csodálattal beszéltek. Nem volt még egy fejedelme Erdélynek, aki oly nagy jelentőséget tulajdonított volna az új értelmiség felnevelésének, mint Bethlen Gábor. A földesuraknak megtiltotta a tanulni vágyó tehetséges jobbágygyerekek erőszakos visszatartását. Oktatási programjának kiindulópontja a hazai iskolaügy új alapokra helyezése volt. Székvárosát „keleti Heidelbergává" kívánta fejleszteni. Tanárokat külföldről hívott meg. Ezek sorában Martin Opitz, a XVII. századi német költészet mintaadó mestere volt az első, aki Erdélybe érkezett. Az őt követő Alstedt, Bisterfeld és Piscator — európai hírű német professzorok — munkássága nyomán emelkedett a gyulafehérvári tanintézet valóban főiskolai rangra. A fejedelem életében a kálvinista vallás elsőbbsége mellett a többi felekezet irodalma, kultúrája is fejlődött. A református Bethlen támogatta a jezsuita Káldy György magyar bibliafordítását. Ó kezdeményezte az első román bibliafordítást is. Kancellárja, Péchy Simon, a szombatosok vezére volt, s az unitáriusok irodalma is bizonyos fellendülést mutatott Bethlen Gáborban rendkívüli elhivatottságérzés élt. Nem alaptalanul mondatta vele az egykori énekszerzó, hogy a régi jeles magyar királyok nyomdokain jár, Hunyadi János vitézsége kél új életre benne, és Attilához hasonlóan isten kardját h»«-dozza az oldalán. Küzdelmének eredményeként a Habsburgok elismerték % magyar rendi önkormányzatot és a protestáns val1 ásszabadságot Tragikus vonás a nagy fejedelem politikájában, hogy a magyarországi rendek megnyerése uralmának Magyarországra történő kiterjesztése érdekében szinte a lehetetlenséggel volt határos. Így csak saját erőire támaszkodhatott. Ezt csak kiegészíti az a feloldhatatlan ellentmondás, mely az önálló Magyarország létrehozására irányuló szándék és a töröktől való függés, általában pedig a kedvezőtlen nemzetközi körülmények között fennállott A legyőzhetetlen nehézségek megemlítése azonban nem csökkenti, sőt inkább reálisabbá teszi az olyan nagy egyéniségnek az érdemeit, mint Bethlen. Nagyságát már a kortársak felismerték. Méltán írta róla egykori apródja, később maga is erdélyi fejedelem. Kemény János: „Virtusaihoz hasonló az ő idejéig az előtt sem azután az erdélyi fejedelmek idején ekkoráig nem tanáltatott." A fejedelem hívei tudatában úgy élt mint népének Gedeonja, mint egy mesebeli erős óriás, mint „nagy erős kővára az magyari nemzetnek." Bethlen Gábor politikai és katonai tevékenysége éppúgy, mint nagyszabású tudomány- és művészetpártolása, vallási és nemzeti türelmessége egy-egy része annak a nagv építőmunkának, amely a haladásért küzdő történelemformáló hős nevéhez fűződik. A nagy fejedelem 16 éves uralkodása idején országában jólétet teremtett Erjjélyt bekapcsolta a nemzetközi diplomácia áramkörébe, több hadjáratban eredményesen szembeszegült a bécsi kormányzat ellenreformációs törekvéseivel, magyarellenes politikájával. Ezért most — kései unokák — születésének négyszázadik évfordulóján, az egykori énekmondóval emlékezünk rá: „Elménkben viseljük, Nevét emlegessük Kegyes fejedelmünknek." SZÁNTÓ IMRE S

zakállas Apuék elsőnek érkeztek. A rendelés még nem kezdődött meg. de a fehér csempés váró ajtaja már nyitva volt. — Tépjél sorszámot! — mondta Szakállas Apu Dórának, és újságot vett elő táskájából. — Ne rohangálj, ne kiabálj, ne fogdoss össze semmit! — És ne pipázz — folytatta kuncogva a felsorolást Dóra, ám a biztonság kedvéért két székkel arrébb ült le. Egy szőke hajú anyuka, egy piros trikós kisfiú, egy csiga és egy marék fű érkezett A kisfiú az anyukához tartozott. A csiga és a marék fű a kisfiúhoz. — Neked sincs tetűd? — állt a fiú Dóra elé, a piros trikóján hatalmas felirattal: bumm! — Most nincs — sóhajtott Dóra, de bánat nem érződött a hangján. — Ezért kell az igazolás. hogy nincs, hogy mehessek az üdülőbe! — Remélem, én is megkapom az igazolást — mondta a piros trikós bumm —, az ergónak már a szagát sem érezni! — Pfffu — húzta el a száját Dóra —* borzasztó büdös tud lenni! Szakállas Apa az újságba mélyedve egy nagyon érdekes cikket olvasott. A piros trikós anyukája egy könyvet tartott a kezében. de nagyon érdekes lehetett az is. Szinte eltűnt a könyv mögött — Téged bumm nak hívnak? — kérdezte Dóra, és a trikóra mutatott — Miért, téged úgy hívnak: paff? — bökött a fiú Dóra trikóján a feliratra — Különben István vagyok. Vagy Péter! — Mi az, hogy vagy Péter? — furcsálkodott Dóra. — Hát István is vagyok, meg Péter is. Két keresztnevem van! A váró ablaka fenyők övezte kis parkra nézett, kimentek hát A csigát István vagy Péter Dórának nyújtotta Leggugoltak a fűbe. István vagy Péter és Dóra. A csiga nem. A csigát letették. — Anyu! — Szaladt be a váróba István vagy Péter —>, ugye a csiga nem legel? — Nem kisfiam, csak a.... — folytatta volna István vagy Péter anyukája, de a piros trikó eltűnt A rendelés megkezdődött — Apuuu... — lihegett Dóra, a sietségtől szinte kapkodva a levegőt —. ugye a csigát nem is lehet kiterelni? — Nem kislányom, kiterelni nem lehet! — ráncolta homlokát Szakállas Apu. — Vagy kijön, vagy nem! — Mint István vagy Péter? — tette a kíváncsit Dóra, de nem várta meg a választ Ha jól lehetett látni az ablakból, Dóra is talált egy csigát. Ezt rögtön István vagy Péternek ajándékozta. mivel neki már úgyis volt egy. István vagy Péter. ha jól lehetett látni az ablakból, nagyon örült. Aztán a két csigát Dórának ajándékozta, mert neki egy sem volt. Különben is megbeszélnivalója támadt Sürgős lehetett mert lassú léptekkel érkezett a váróba. Félrehajtotta édesanyja vállig érő, szőke haját és a füléhez hajolt Oda suttogta, amit Szakállas Apu sem hallott. Csak a választ: — Majd tíz év múlva! Nem kell elsietni, fiam! István vagy Péter szomorúan távozott. Ha jól lehetett látni az ablakból, Dóra vigasztalóan IsU ván vagy Péter vállára tette kezét Dóra is szomorúnak látszott István vagy Péter vigasztalón Dóra vállára tette kezét. Jól lehetett látni az ablakból. Dórának megbeszélnivalója támadt Sürgős lehetett, mert lassú léptekkel érkezett a váróba. Félrehajtotta Szakállas Apu vállig érő haját és a füléhez hajolt Oda suttogta: — Apuuu, mondjuk véletlenül férjhez megyek, Istvánná vagy Péterné leszek? — Istvánná — súgta Szakállas Apu is, aztán felemelte hangját hogy mindenki hallja. — De ez nem olyan sürgős nekünk! Még mindig csak ketten ültek a váróban István vagy Péter anyukája és Szakállas Apu. A doktornő ebben a pillanatban érkezett Az ABC-ben a kosarat mindenáron Dóra akarta cipelni, Édességért sem nyafogott és, egyetlen konzervet sem akart, megvetetni azok közül, amelyeknek nem tudta elolvasni a címkéjét. A hűtőpultnál szólalt meg: halkan. — Apuuu, én is szeretném, megnézni a Dzsungel könyvét a holnapi matinén. Kilenckor! — Miért, még ki szeretné meg. nézni? — kérdezte Szakállas Apu, mintha oda sem figyelne — Gondoltam, te is megnéznéd — próbálta elkapni Szakállas Apu tekintetét Dóra. Dóra frissen ébredt Kétszer is. De ötkor még vissza kellett feküdnie. Hatkor már nem. Nyolcra tetőtől talpig elkészült Háromszor. Ugyanis kétszer átöltözött Három nyáriruhája volt. — Apuuu. siess! öt perc múl. va kilenc! — Na, és.— dörmögte Szakállas Apu, s közben úgy döntött nyakkendőt azért mégsem köt —. talán randevúd van? Dóra olyan lett mint a céklásüveg a kamrában. Nem poros. Piros. — Ha meg randevúd van, akkor el is késhetünk — igazított gallérján Szakállas Apu —, hiszen én vagyok a lány... akarom mondani; lányos anya... illetve lányos apa a fene egye meg.. elkészültél már!? A sarokról már lehetett látni a mozit. A nagy óra pontosan kilencet mutatott VERBOCZY ANTAL Kérdőjelek Oswald körül Furcsa szenzációt keltett a hír: t,e» Harvey Oswald özvegye kérte férje sírjának felnyitását „Erös a gyanú — mondja Marina Oswald Porter —. hogy Harvey holtteste nincs a Rose Hill-i temetőben". A Kennedyrejtély, más szóval az Egyesült Államok egyik legmisztikusabb bűnügye újra a lapok hasábjaira került. Ha válóban felnyitják a sírt, elképzelhető, hogy fény derül néhány titokra. Mi is történt tulajdonképpen tizenhét esztendővel ezelőtt? Két nappal a dallasi Kennedy-gyilkosság után. 1963. november 24én. Jack Ruby lokáltulajdono6 lelőtte Lee Harvey Oswaldot, méghozzá éppen akkor, amikor az amerikai elnök elleni merénylettel vádolt személyt a városi fegyházból az állami börtönbe akarták átszállítani. Ruby hetven egyenruhás és civil rendőr sorfala mellett, könnyen, háborítathatatlanul, közvetlen közelről adta le a halálos lövést. Még érdekesebb, hogy a lokáltulaidonos nem sokkal később — gyanús körülmények között — elhunyt. Állítólag rák végzett "vele. még mielőtt a bíróság előtt válaszolhatott volna a kérdésre: miért ölte meg Oswaldot? A Kennedy-gyilkosságról kiadott Warren-jelentós nem tisztázta ezt az ügyet sem, de meghagyta a korábbi kérdőjeleket is. Melyek ezek? 1963. november 22. Dallas, 12 óra 30 perc: a lövések időpontja. 13 óra: John Kennedy elnök meghalt 13 óra 15 perc lelőttek egy Tippit nevű rendőrt. 13 óra 45 perc: a Texas moziban letartóztattak egy 24 éves fiatalembert. akit Kennedy elnök és Tippit rendőr meggyilkolásával gyanúsítottak: Lee Harvey Oswaldot A 15 órás kihallgatás során Oswald tagadta a vádakat. Két nap múlva Oswald már halott. A Warren-bizottság megállapítása szűkszavú: Kennedy elnököt Oswald, Oswaldot Ruby lőtte le — és kész Mindkét gyilkos gyenge idegzetű, úgymond közönséges őrült, s tettüket egyedül, magányosan hajtották végre. Indíték? Nincs. Viszont vannak további kérdőjelek. Oswald kihallgatásáról — állítólag — nem készült jegyzőkönyv. Rubyéről sem. de az biztos, hogy ő igen jó kapcsolatban állt a dallasi rendőrséggel. Sok tekintélyes jogtudós, ügyvéd foglalkozott már a Kennedy-rejtéllyel. Egy angol ügyvéd, Michael Eddowes tizenhat esztendeje kutat bizonyítékok után. Tiz évvel ezelőtt már kérte a bíróságot, hogy vizsgálják meg a holttestet Az a gyanúja ugyanis, hogy a sírban nem Oswald fekszik. Szerinte a Kennedy-gyilkosság időpontjában nem Oswald volt Dallasban, hanem egy hasonmása. A kérést többször elutasították, de a közelmúltban a sír felnyitásához sikerült megnyernie az özvegy hozzájárulását valamint egy amerikai képviselő, Jerry Pittman támogatását Mit vár a brit ügyvéd az exhumálástól? Eddowes teóriáját három bizonyítékra építi föl: 1. a tetem szerinte öt centivel rövidebb, mint amennyi az amerikai haditengerészet nyilvántartása szerint Oswald volt; 2. Oswald állkapcsának egy részét eltávolították, de a letartóztatás után készült több tucat fényképen e műtétnek nyoma nem látszik, s a boncolási jegyzőkönyv sem tesz róla említést; 3. Edgár Hoover, az FBI egykori nagyhatalmú főnöke 1960-ban, vagyis még a gyilkosság előtt, éppen Oswaldról — saját ügynökéről — olyan bejelentést kapott, miszerint nincs kizárva annak lehetősége, hogy egyszer fölbukkanhat a hasonmása. Szeptember végén egy texasi bíróság döntése egyelőre megakadályozta a sír felnyitását, így Eddowes és segítőtársai mo6t a fellebbezést fontolgatják. Bármiképp is fordul az ügy, egy dolog bizonyos: még mindig sok kérdőjel marad a tragikus 1963. november 22-i napról és az azt követő eseményekről. s. r. )