Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

92 Vasárnap, 1980. október 12. Bethlen Gábor * Apu mint lányos anya E bben az évben 400 eszten­deje annak, hogy megszü­letett Marosillyén Beth­len Gábor (1580—1629), akiből Erdély nagy fejedelme és vá­lasztott magyar király lett. Mohács után Magyarország és népe a két hatalmas birodalom, a török és a Habsburg között morzsolódott anélkül, hogy saját xezébe tudta volna ragadni sor­sának irányítását. Buda veszése (1541) óta több mint fél évszázad pergett le az idő homokóráján, míg Erdély — sok kitérővel és buktatóval — a történeti tények kényszerítő hatására ráébredt: saját lábán kell megállnia, saját útját kell járnia mindaddig, míg a nemzetközi helyzet a három részre tört ország újbóli egyesí­tését lehetővé teszi. E felismerés első megfogalmazása Bocskai Ist­ván nevéhez fűződik, de aki en­nek mélységét átlátta, s a ma­gyarság egészének sorsára kiha­tó jelentőségét felismerte, és uralkodása alatt a helyzet en­gedte határokig érvényt szerzett neki: Bethlen Gábor, Erdély leg­nagyobb fejedelme. Joggal te­kintjük nemzeti, sőt nemzetközi mércével is kiemelkedő történel­mi személyiségnek. Bethlen Gábor politikai célki­tűzéseinek realitásáról, és az ezek megvalósítása érdekében használt eszközök helyességéről négy évszázados vita folyik, amely természetesen kiterjed a fejedelem személyére, egyénisé­gének megítélésére is. Már éle­tében a Iegellentétesebb megíté­lések kereszttüzében állott. Hívei és követői égi hatalomtól ren­delt vallási, nemzeti szabadság­hőst láttak benne, ellenségei és ellenfelei pedig a keresztény kul­túra pusztulást hozó, hitét, faj­táját eláruló, a török hatalmi erdekeket fenntartás nélkül ki­szolgáló ördögi hatalomnak te­kintették. Voltak, akik sokat vár­tak, akadtak, akik nagyon féltek tőle, de történelmi jelentőségét nem vonták kétségbe. Kedvezőtlenül befolyásolta Bethlen politikájának és Habs­burg-ellenes küzdelmeinek meg­ítélését az a történelmi körül­mény, hogy harcát török szövet­eégben vívta. A magyar uralko­dó osztálynak legveszélyesebb el­lensége a török hatalom volt, mégis a nemesség egy része — igy maga Bethlen is — a „ter­mészet szerint való ellenséghez" fordult segítségért a ..természe­tes szövetséges", a Habsburg­hatalom ellen Az óriási anyagi és katonai erőforrások felett ren­delkező spanyol és osztrák Habs­burgok — noha főként az utób­biaknak a legközvetlenebb érde­ke a török elleni harcot követel­hette volna meg —, hosszú időn át csak a fennálló helyzet meg­tartására törekedtek a törökkel szemben, s ennek érdekében ké­szek voltak nagy engedménye­ket is tenni. A magyar polgári történetírás alapvetően pozitívan értékelte Bethlen politikáját és háborúit Az értékelés alapja azonban nem a fejedelem erőfeszítéseinek a gazdasági, társadalmi haladáshoz való viszonya volt hanem nem­zeti. vallási, alkotmányjogi és egyéb szempontok. Ennek kö­vetkeztében általános jellemvo­násként húzódik végig a magyar polgári történetíráson a Beth­len-kori társadalmi viszonyok idealizálása, az osztályellentétek és az osztályharc elhallgatása vagy kendőzése és a nacionalis­ta történetszemlélet Igy szület­tek meg a különböző Bethlen­portrék: a misztikus szabadság­hős. az alkotmányvédő, a „ma­gyar kultúrfölény" megtestesítő­je. Szekfű Gyula kiemelte ugyan Bethlen alakját a liberális tör­ténetírás romantikus eszménye­sítő területéről, de valódi helyé­re tenni nem tudta. A magyar marxista történeti és hadtörténeti irodalom Bethlen Gábor politikáját és háborúit döntő mértékben pozitívan érté­kelte; Habsburg-ellenes háborúit a gazdasági, társadalmi haladást szolgáló igazságos háborúknak minősítette. A teljes ismeretlen­ségből a fejedelmi trónra emel­kedett Bethlen a Báthori Z*tg. mond uralkodása idején anar­chiába süllyedt, kifosztott Erdély gazdasági életét korszerű, mer­kantilista alapon lépésről lépés­re kiépítette, megerősítette. Or­szágában béke, rend és törvé­nyesség honolt Támogatta az erdélyi ipar fejlődését külföldi mestereket hívott Erdélybe. Al­vincre telepitette a Morvaország­ból elűzött anabaptista habáno­kat Az ipari termelés fokozásá­val, az állammonopolizmussal, a forgalom fejlesztésével bizonyos ösztönös kezdeti lépések figyel­hetők meg a merkantilizmus, az aktív kereskedelmi mérleg biz­tosításának politikája felé. Bár a nagy fejedelem rendsze­res tudományos képzésben soha­sem részesült — műveltségét fá­radságos önképzéssel szerezte —, a korabeli Európa legmodernebb abszolutista kormányzási elveit alkalmazta. Mindent azért tett, hogy az országot saját jogara alatt egyesíthesse. Ezt szolgálták gazdasági, kereskedelmi reform­jai, Habsburg-ellenes fegyveres fellépései, diplomáciai erőfeszí­tései, és ennek a törekvésnek volt szerves része művelődéspo­litikája. kulturális építő tevé­kenysége is. Tudatosan és rend­szeresen fáradozott a nemzet ál­talános műveltségi színvonalá­nak emelésén, Ízlésének finomí­tásán. s kulturáltabb élet utáni vágy felébresztésében. Az udvari élet fő színtere a gyulafehérvári fejedelmi palota volt Muzsikusokat hívott ottho­nába. könyvtáráról még a kor­társak is csodálattal beszéltek. Nem volt még egy fejedelme Erdélynek, aki oly nagy jelen­tőséget tulajdonított volna az új értelmiség felnevelésének, mint Bethlen Gábor. A földesuraknak megtiltotta a tanulni vágyó te­hetséges jobbágygyerekek erő­szakos visszatartását. Oktatási programjának kiin­dulópontja a hazai iskolaügy új alapokra helyezése volt. Székvá­rosát „keleti Heidelbergává" kí­vánta fejleszteni. Tanárokat kül­földről hívott meg. Ezek sorá­ban Martin Opitz, a XVII. szá­zadi német költészet mintaadó mestere volt az első, aki Erdély­be érkezett. Az őt követő Als­tedt, Bisterfeld és Piscator — európai hírű német professzorok — munkássága nyomán emelke­dett a gyulafehérvári tanintézet valóban főiskolai rangra. A fejedelem életében a kálvi­nista vallás elsőbbsége mellett a többi felekezet irodalma, kultú­rája is fejlődött. A református Bethlen támogatta a jezsuita Káldy György magyar bibliafor­dítását. Ó kezdeményezte az el­ső román bibliafordítást is. Kan­cellárja, Péchy Simon, a szom­batosok vezére volt, s az uni­táriusok irodalma is bizonyos fellendülést mutatott Bethlen Gáborban rendkívüli elhivatottságérzés élt. Nem alap­talanul mondatta vele az egyko­ri énekszerzó, hogy a régi jeles magyar királyok nyomdokain jár, Hunyadi János vitézsége kél új életre benne, és Attilához ha­sonlóan isten kardját h»«-dozza az oldalán. Küzdelmének ered­ményeként a Habsburgok elis­merték % magyar rendi önkor­mányzatot és a protestáns val­1 ásszabadságot Tragikus vonás a nagy fejede­lem politikájában, hogy a ma­gyarországi rendek megnyerése uralmának Magyarországra tör­ténő kiterjesztése érdekében szinte a lehetetlenséggel volt ha­táros. Így csak saját erőire tá­maszkodhatott. Ezt csak kiegé­szíti az a feloldhatatlan ellent­mondás, mely az önálló Magyar­ország létrehozására irányuló szándék és a töröktől való füg­gés, általában pedig a kedvezőt­len nemzetközi körülmények kö­zött fennállott A legyőzhetetlen nehézségek megemlítése azonban nem csökkenti, sőt inkább reáli­sabbá teszi az olyan nagy egyé­niségnek az érdemeit, mint Beth­len. Nagyságát már a kortársak felismerték. Méltán írta róla egykori apródja, később maga is erdélyi fejedelem. Kemény Já­nos: „Virtusaihoz hasonló az ő idejéig az előtt sem azután az erdélyi fejedelmek idején ekko­ráig nem tanáltatott." A fejede­lem hívei tudatában úgy élt mint népének Gedeonja, mint egy mesebeli erős óriás, mint „nagy erős kővára az magyari nemzetnek." Bethlen Gábor politikai és ka­tonai tevékenysége éppúgy, mint nagyszabású tudomány- és mű­vészetpártolása, vallási és nem­zeti türelmessége egy-egy része annak a nagv építőmunkának, amely a haladásért küzdő törté­nelemformáló hős nevéhez fűző­dik. A nagy fejedelem 16 éves uralkodása idején országában jó­létet teremtett Erjjélyt bekap­csolta a nemzetközi diplomácia áramkörébe, több hadjáratban eredményesen szembeszegült a bécsi kormányzat ellenreformá­ciós törekvéseivel, magyarellenes politikájával. Ezért most — ké­sei unokák — születésének négyszázadik évfordulóján, az egykori énekmondóval emléke­zünk rá: „Elménkben viseljük, Nevét emlegessük Kegyes fejedelmünknek." SZÁNTÓ IMRE S zakállas Apuék elsőnek érkeztek. A rendelés még nem kezdődött meg. de a fehér csempés váró ajtaja már nyitva volt. — Tépjél sorszámot! — mond­ta Szakállas Apu Dórának, és újságot vett elő táskájából. — Ne rohangálj, ne kiabálj, ne fog­doss össze semmit! — És ne pi­pázz — folytatta kuncogva a fel­sorolást Dóra, ám a biztonság kedvéért két székkel arrébb ült le. Egy szőke hajú anyuka, egy piros trikós kisfiú, egy csiga és egy marék fű érkezett A kis­fiú az anyukához tartozott. A csiga és a marék fű a kisfiúhoz. — Neked sincs tetűd? — állt a fiú Dóra elé, a piros trikóján hatalmas felirattal: bumm! — Most nincs — sóhajtott Dó­ra, de bánat nem érződött a hangján. — Ezért kell az igazo­lás. hogy nincs, hogy mehessek az üdülőbe! — Remélem, én is megkapom az igazolást — mondta a piros trikós bumm —, az ergónak már a szagát sem érezni! — Pfffu — húzta el a száját Dóra —* borzasztó büdös tud lenni! Szakállas Apa az újságba mé­lyedve egy nagyon érdekes cik­ket olvasott. A piros trikós anyu­kája egy könyvet tartott a ke­zében. de nagyon érdekes lehe­tett az is. Szinte eltűnt a könyv mögött — Téged bumm nak hívnak? — kérdezte Dóra, és a trikóra mu­tatott — Miért, téged úgy hívnak: paff? — bökött a fiú Dóra tri­kóján a feliratra — Különben István vagyok. Vagy Péter! — Mi az, hogy vagy Péter? — furcsálkodott Dóra. — Hát István is vagyok, meg Péter is. Két keresztnevem van! A váró ablaka fenyők övezte kis parkra nézett, kimentek hát A csigát István vagy Péter Dó­rának nyújtotta Leggugoltak a fűbe. István vagy Péter és Dó­ra. A csiga nem. A csigát letet­ték. — Anyu! — Szaladt be a vá­róba István vagy Péter —>, ugye a csiga nem legel? — Nem kisfiam, csak a.... — folytatta volna István vagy Pé­ter anyukája, de a piros trikó eltűnt A rendelés megkezdődött — Apuuu... — lihegett Dóra, a sietségtől szinte kapkodva a levegőt —. ugye a csigát nem is lehet kiterelni? — Nem kislányom, kiterelni nem lehet! — ráncolta homlo­kát Szakállas Apu. — Vagy ki­jön, vagy nem! — Mint István vagy Péter? — tette a kíváncsit Dóra, de nem várta meg a választ Ha jól lehetett látni az ablak­ból, Dóra is talált egy csigát. Ezt rögtön István vagy Péternek ajándékozta. mivel neki már úgyis volt egy. István vagy Pé­ter. ha jól lehetett látni az ab­lakból, nagyon örült. Aztán a két csigát Dórának ajándékozta, mert neki egy sem volt. Külön­ben is megbeszélnivalója támadt Sürgős lehetett mert lassú lép­tekkel érkezett a váróba. Félre­hajtotta édesanyja vállig érő, szőke haját és a füléhez hajolt Oda suttogta, amit Szakállas Apu sem hallott. Csak a választ: — Majd tíz év múlva! Nem kell elsietni, fiam! István vagy Péter szomorúan távozott. Ha jól lehetett látni az ablakból, Dóra vigasztalóan IsU ván vagy Péter vállára tette ke­zét Dóra is szomorúnak látszott István vagy Péter vigasztalón Dóra vállára tette kezét. Jól le­hetett látni az ablakból. Dórá­nak megbeszélnivalója támadt Sürgős lehetett, mert lassú lép­tekkel érkezett a váróba. Félre­hajtotta Szakállas Apu vállig érő haját és a füléhez hajolt Oda suttogta: — Apuuu, mondjuk véletlenül férjhez megyek, Istvánná vagy Péterné leszek? — Istvánná — súgta Szakál­las Apu is, aztán felemelte hang­ját hogy mindenki hallja. — De ez nem olyan sürgős ne­künk! Még mindig csak ketten ültek a váróban István vagy Péter anyukája és Szakállas Apu. A doktornő ebben a pillanatban ér­kezett Az ABC-ben a kosarat min­denáron Dóra akarta cipelni, Édességért sem nyafogott és, egyetlen konzervet sem akart, megvetetni azok közül, amelyek­nek nem tudta elolvasni a cím­kéjét. A hűtőpultnál szólalt meg: halkan. — Apuuu, én is szeretném, megnézni a Dzsungel könyvét a holnapi matinén. Kilenckor! — Miért, még ki szeretné meg. nézni? — kérdezte Szakállas Apu, mintha oda sem figyelne — Gondoltam, te is megnéz­néd — próbálta elkapni Szakál­las Apu tekintetét Dóra. Dóra frissen ébredt Kétszer is. De ötkor még vissza kellett fe­küdnie. Hatkor már nem. Nyolc­ra tetőtől talpig elkészült Há­romszor. Ugyanis kétszer átöltö­zött Három nyáriruhája volt. — Apuuu. siess! öt perc múl. va kilenc! — Na, és.— dörmögte Sza­kállas Apu, s közben úgy dön­tött nyakkendőt azért mégsem köt —. talán randevúd van? Dóra olyan lett mint a cék­lásüveg a kamrában. Nem po­ros. Piros. — Ha meg randevúd van, ak­kor el is késhetünk — igazított gallérján Szakállas Apu —, hi­szen én vagyok a lány... aka­rom mondani; lányos anya... il­letve lányos apa a fene egye meg.. elkészültél már!? A sarokról már lehetett látni a mozit. A nagy óra pontosan kilencet mutatott VERBOCZY ANTAL Kérdőjelek Oswald körül Furcsa szenzációt keltett a hír: t,e» Harvey Oswald özvegye kér­te férje sírjának felnyitását „Erös a gyanú — mondja Ma­rina Oswald Porter —. hogy Harvey holtteste nincs a Rose Hill-i temetőben". A Kennedy­rejtély, más szóval az Egyesült Államok egyik legmisztikusabb bűnügye újra a lapok hasábjai­ra került. Ha válóban felnyitják a sírt, elképzelhető, hogy fény derül néhány titokra. Mi is történt tulajdonképpen tizenhét esztendővel ezelőtt? Két nappal a dallasi Kennedy-gyil­kosság után. 1963. november 24­én. Jack Ruby lokáltulajdono6 lelőtte Lee Harvey Oswaldot, méghozzá éppen akkor, amikor az amerikai elnök elleni merény­lettel vádolt személyt a városi fegyházból az állami börtönbe akarták átszállítani. Ruby hetven egyenruhás és civil rendőr sor­fala mellett, könnyen, háborítat­hatatlanul, közvetlen közelről ad­ta le a halálos lövést. Még ér­dekesebb, hogy a lokáltulaido­nos nem sokkal később — gya­nús körülmények között — el­hunyt. Állítólag rák végzett "ve­le. még mielőtt a bíróság előtt válaszolhatott volna a kérdésre: miért ölte meg Oswaldot? A Kennedy-gyilkosságról kiadott Warren-jelentós nem tisztázta ezt az ügyet sem, de meghagyta a korábbi kérdőjeleket is. Melyek ezek? 1963. november 22. Dallas, 12 óra 30 perc: a lövések időpontja. 13 óra: John Kennedy elnök meghalt 13 óra 15 perc lelőttek egy Tippit nevű rendőrt. 13 óra 45 perc: a Texas moziban letar­tóztattak egy 24 éves fiatalem­bert. akit Kennedy elnök és Tip­pit rendőr meggyilkolásával gya­núsítottak: Lee Harvey Oswal­dot A 15 órás kihallgatás során Oswald tagadta a vádakat. Két nap múlva Oswald már halott. A Warren-bizottság megállapítá­sa szűkszavú: Kennedy elnököt Oswald, Oswaldot Ruby lőtte le — és kész Mindkét gyilkos gyen­ge idegzetű, úgymond közönsé­ges őrült, s tettüket egyedül, ma­gányosan hajtották végre. Indí­ték? Nincs. Viszont vannak to­vábbi kérdőjelek. Oswald kihall­gatásáról — állítólag — nem készült jegyzőkönyv. Rubyéről sem. de az biztos, hogy ő igen jó kapcsolatban állt a dallasi rendőrséggel. Sok tekintélyes jogtudós, ügy­véd foglalkozott már a Kenne­dy-rejtéllyel. Egy angol ügyvéd, Michael Eddowes tizenhat esz­tendeje kutat bizonyítékok után. Tiz évvel ezelőtt már kérte a bíróságot, hogy vizsgálják meg a holttestet Az a gyanúja ugyanis, hogy a sírban nem Os­wald fekszik. Szerinte a Ken­nedy-gyilkosság időpontjában nem Oswald volt Dallasban, ha­nem egy hasonmása. A kérést többször elutasították, de a kö­zelmúltban a sír felnyitásához si­került megnyernie az özvegy hozzájárulását valamint egy amerikai képviselő, Jerry Pitt­man támogatását Mit vár a brit ügyvéd az ex­humálástól? Eddowes teóriáját három bizonyítékra építi föl: 1. a tetem szerinte öt centivel rö­videbb, mint amennyi az ame­rikai haditengerészet nyilvántar­tása szerint Oswald volt; 2. Os­wald állkapcsának egy részét el­távolították, de a letartóztatás után készült több tucat fényké­pen e műtétnek nyoma nem lát­szik, s a boncolási jegyzőkönyv sem tesz róla említést; 3. Edgár Hoover, az FBI egykori nagyha­talmú főnöke 1960-ban, vagyis még a gyilkosság előtt, éppen Oswaldról — saját ügynökéről — olyan bejelentést kapott, mi­szerint nincs kizárva annak le­hetősége, hogy egyszer fölbuk­kanhat a hasonmása. Szeptember végén egy texasi bíróság döntése egyelőre meg­akadályozta a sír felnyitását, így Eddowes és segítőtársai mo6t a fellebbezést fontolgatják. Bármi­képp is fordul az ügy, egy do­log bizonyos: még mindig sok kérdőjel marad a tragikus 1963. november 22-i napról és az azt követő eseményekről. s. r. )

Next

/
Thumbnails
Contents