Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

Vasárnap, 1980. októfccr íí: Árvíz után K

örös-körül a Körös körül le nem irható pusztítást lát. aki most Jár arra, és a lábadozó élet Jeleit, A folyó úgy meghúzta magát a meder fenekén, ránézésre vádolni se lehetne, hogy valaha kint Járt, emberek ezreit riogatta, hadakat mozgósított, és emberi hajlékokbúi sárkupacokat csinált. Bár elénk hozta a televízió akkor a riadalom képelt, meg az erőfeszítésekét is, sok baj van a világban, egyik szorítja a másikat, kezdjük feledni, akik messze estünk tőle. Erőfeszítés most ls van, az élet kezdi visszaszerezni kötelességeit. Egyik-másik magasabb táblán már megszántották a földet, hadd szellőzzön Jobban, a másikon még csak árkokat húz a lánctalpas traktor keresztbe-hosszába, és víz fut a nyomába, a harmadikon tüzeket gyújtanak, és lángok legelik le amit learatni nem lehetett. Pusztító aszály képét idézi a Toldi sora: Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben. Most látom, árvíz után sincsen. Pák, füvek, kukoricák, cirkok állva fulladtak bele, és zörgősre száradtak. A szentesi halászok nyelvéből ismerős a fafandzm. Vízben álló fa szőrös — gyökeres — derekát Jelenti, ahová ívni Járnak a halak. Doboztői a tarhosi körtöltésig szakállas fák szegélyezik most az irtait és a tanyákat. Embermagasságban, vízimértéket lehetne hitelesíteni utánuk. Kerítésen, kú tágason ott a Jel íratlanul: a víz Itt volt 1980 nyarán. Az egyik árokparton méhkaptár, az ár hagyta itt, oldalra billenve. Árva méhek Járnak ki-be a nyílásán- Messzire szállhatnak, ameddig a szem ellát, szálával se találnak virágot. Milyenek a tanyák? Földre szállt a tetejük, sárból vert faluk elomlott a vízben. Padlás lett a szobából, szekrény tartja a szelement Az ereszről bika orrába való karika lóg láncostól, és biclkllbelsők. Aki oda tette, azt mondhatta, jó lesz még valamire. Ebben a tanyában nem hizlalnak több bikát és nem ragasztanak több bldkUgumit. Ahol a Körös járt egyikben sem. Az pedig mindenhová bement. A kotlústyúk boritója fönnakadhatott a bokorben, itt maradt. De szépen tudott vesszőből kötni, aki itt lakott! Az ágyak dunyhástói, az asztalok- a székek, kihűlt tűzhelyek a földbe vannak temetve. Nincsen ablak, ahol be lehetne nézni, föl kell mászni a tetőre, tördelt cserepek közül is csak száradt iszap látszik. Barta János az első ember, akit a romok között találunk. Apja tanyája volt. még nem mert bemászni a tető alá. Az ajtó megindult kifelé, félúton megállt. — Kisegítő gátőr voltam, ott tanultam meg, hogyan lehet állva aludni, ha tovább nem bírja az ember. Tarhos, amíg falu lesz, hálás lehet, hogy megmenekült. Dolgozott is minden férfi, végkimerülésig. Fodré János ls föltekinteni jött csak, mi maradt a mama tanyájából. — Antikor a víz jött, helikopter szállt előtte, a tanácselnök és a rendőr minden tanyába bement, nem. maradt-e valaki ott. — A marna? — Bent van nálunk, sikerült bevinni még. A disznókat a munkásőrök segítették vinni, jószág nem maradt más. csak egypár tyúk, amelyik elröpült a riadalomban. A másik tanyában már kétéltű vei mentették az állatokat. Ázott könyvek, újságok vannak az egyik udvarban, ha jód látni még, hogy Itt volt az udvar. A viz leszedte az emulziót a régi fényképekről, alig-alig látni, férfiról vastv nőről készült valamikor. Jótállási Jegy a szemét között, a csepeli kerókpárgyár állította ki 1951. január 14-én. Olvasható az írás a másik lapon is: Zálogolási jegyzőkönyv, Fodor Gábomé. 1965. XI. 25. Ennyi maradt. Nincs jótállás tovább, ós nem zálogol itt már senki. Most jön a gazda, Gábor bácsi: — Az unokám jött értem este, elvitt busszal. Azt gondoltuk, reggel jövünk majd. és pakolunk. Este tízkor állt meg az óra, akkor érte el a viz a kaszli tetején. Egv héttel később a földre szállt háztetőn találjuk a 77 éves István Istvánt Adogatja a cserepet a vésztői embernek. A konyhaszekrény hason fekszik alatta. — Vizesfán vettem házat, üveggang, villany, kövesút mellett, rettenetes Jó hely. Hajóval vittünk el egyetmást innen, a vejem segített. Nyugodt vidék volt ez mindig, el nem hittük volna, hogy baj lesz belőle. Mindent elvitt a víz, csak a rókát nem. Ami tyúk itt maradt, mind megfogta. — Mibe került a másik ház? — Harmincezerért megkaptuk. Volt egy kis félretett pénzünk, az a szerencsénk. Kettő és fél ezret kaptunk segély gyanánt, de talán kapunk még valamit a jövő héten. A biztosítással van itt most a legnagyobb baja mindenkinek. Fizettünk, de csak most derült ki, hogy árvízre nem érvényes. Tarhoson. a tanácsnál Fábián Mihály ls azt mondja, senki nem hitte, hogy baj lehet. A hetvenes áradás után erősítették meg a gátakat, mindenhol kitörhet a víz, de itt nem. — Amikor futott be a gátőr, Kovalovszky Pista, hogy meneküljön a falu, mert kirobbant a Körös, azt mondtuk neki. ne hülyéskedj, Pista. Veszély esetén ml különben is befogadók vagyunk, nem kitelepülök. Első nap vittük el az asszonyokat, gyerekeket, öregeket, betegeket, másnap az állatokat, harmadnap az ingóságokat hordtuk föl a téglaépületek padlására. Tudja, mi a szerencsénk? Csak a Fekete-Körös áradt. Ha vele tart a Fehér is, akkor Sarkad, Vésztő, Doboz, Tarhos le lenne már törölve a térképről. Augusztus huszadikán kaptunk engedélyt, hogy visszaköltözhetünk. — A falu megmenekült, tanyája azonban már csak a körtöltésen belül van. — Harminckét tanya dőlt öszsze, de csak tizenkilencben laktak. Velük mi lett? Sokan beköltöztek Békésre — onnan vált le a falu 1955-ben —, tizenöt lakás építésére folyik az előkészítés. Hárman tanyát vettek a tanya helyett, öregek már, nem vágnak bele új építkezésbe. — Biztosi tá3? — Négynek volt csak árvízre is érvényes kötvénye, most folyik az elbírálás. A nagy bajban egye dül ók kaphatnak teljes kártérítést. — Segélyek? — Most értesítettek bennünket, hogy a SZOT ad a megyének jejelntős összeget, fölterjesztettük azok nevét, akik rászorulnak. Herpai Sándor, a tanácselnök a2t mondja, minden bajnak sok tanulsága van, azt is összegyűjtik mindet. A megyei védekezési bizottság például úgy döntött, hogy ezután az a gazdaság gondoskodjék a gátak védelméről, amelyiknek a földje ott van mellette. Nagyon sokan jöttek segíteni, megköszönni se tudjuk mindenkinek, de be kell kapcsolnunk azt, a többletenergiát ls, amit a saját vagyon védelme jelenthet. Benne vagyunk az őszben, természetesen körülnéztünk a készülő házak környékén is. Dobozon a szegedi házgyár épít három mustraházat, hogy ne papíros után kelljen választani annak, aki panelből készült családi házat rendel. Azt vállalják a DÉLÉP emberei, hogy két hónapon belül teljesítik a megrendelést. Békés városának a szélén három házgyár csöndes vetélkedője folyik. A szegedi mellett a debreceni és a miskolci is épít a választás megkönnyítésére, egymás mellé. Egylken-másikon már fönn volt a cseréptető, amikor ott jártunk. Sokszor vagyunk kénytelenek rosszat írni az építőkről. Dobozt és Békést látva, most a jóra kényszerít rá bennünket az iparkodó*. Igaz, sok idő elment a terület kijelölésével, a tervek elkészítésével, és a más svádájú panelek gyártásának előkészítésével, de láttunk egyetlen hét alatt fölépülni házat. Legszívesebben név szerint fölsorolnám, kik illesztettek, kik hegésztettek, kik ácsoltad kik cserepeztek, mert ilyen igyekezettel, Ilyen szervezetten régen nem láttam építő embereket dolgozni. Ezt a szervezést lenne jó átmenteni későbbre is. Köszönet érte. HORVÁTH DEZSŐ Abu Ali ibn Sziná oktatóversei A dúsaknak csak teher a teli gyomor. Miközben szegényítl őket a lelki nyomor. Nyakló nélkül csak ivott-evett. Míg azt nem érezte, a gyomra szétrepedt A falánk önmagát, az ármány minket büntet. S elpusztít akkor is, ha akarja üdvünket Az igaz boldogságot az ismeri meg. Ki az igazságért kiáll gyötrelmeket Ne feledd, hogy Ifjabb korodban Heves voltál, mint ez ifjú — mostan. Okítsd a legényt, hogyan, s mit tehessen. De hogy öreget oktass, attól mentsen isten. Adhatsz jótanáesot. lelked öntsd eléje — Ügy érzi, tüske ment a tenyerébe. (Ferencz Győző fordítása) A tudományok zsenije Ezer éve. 980-ban született Abu Ali ibn Sziná. akit Európában Avicennaként tisztelnek. Bukharában nőtt föl. s még kamasz gyerekként öreg orvos tanítómesterével, Komarival titokban egy éjszaka Ismeretlen betegségben elhunyt ember tetemét boncolta, kockáztatva a fővesztést is. Egész életében egyaránt égette a tudásvágy, s az. hogy fölhalmozott óriási ismereteiből minél többet továbbadjon. Tucatnyi tudományágnak és művészetnek nem csupán művelője volt de szinte valamennyiben korszakosén újat alkotott. „Az orvoslási tudomány kánonja" című munE

Jnye, no! Szóval szaglászunk, szimatolunk?! Jó napot! — Hogy!... Mégis van itt valaki..., illetve jó napot..., illetve dehogy szimatolgatok! — Ha nem, hát nem! Viszont szerencséje van, amiért velem akadt össze! Én ugyanis nem alkalmazok rögtön erőszakot senki idegen ellen, hátha nem is tolvaj az illető! Én mindig megkérdezem, hogy ki kicsoda, és mi dolga! Mert Itt, az építkezés területén nem lehet ám csak úgy lecengélni, csámborogni, lógni! Ahhoz itt minimum segédmunkásnak kell lenni! Mert ez itt egy födémcserés átalakítás, nem pedig mozielőtér! Egyszóval beszélhet! Ordítani nem muszáj, legföljebb majd leolvasom a szájéról! Tehát, mit csinál itt? — Keresem a lakásom! Az újság szerint tegnap elkészültek a renoválással! — Azzal el, ha ezt írták, de,.. azért árulja már el, hol lát itt ilyet? Ilyen... teloválásfélét! Én kizárólag födémcseréről tudok, ami viszont valóban hamarosan elkészül, már csak a födémek cseréje van hátra. Nem kell elkeseredni! Sőt! Ha velem jön, megmutatom kivételesen csak egy százasért a lakását! Szabad a nevét? — Dr. Kránitzbraun Béla... — Hijnye! De ősmagyar neve van! Mire valaki megtanulja, elfelejt magyarul! Ennek ellenére köszönöm a százast, és a nevem Pont Pál! Odanézzen, látja? Ott a törmelék mögött? Az lesz a laFelújítás kása! Az már majdnem kész van! — Kész? Hiszen még egy válaszfal sincs ott! — Dehogynem! Csak nem láthatók, mert eldőltek! De majd felállítjuk őket, mert azok a fürdőszoba falai,.. — Azok a görbék?! — Nem görbék! Ívesen egyenesek I — És ajtó sincs rajta...! Hol teszik be a fürdőkádat? — Sehol! Mi ilyesmivel nem vergődünk! Felesleges, hiszen egy kád pont kétszer hosszabb, mint ez a helyiség, és különben isi A fürdőkádban való fürdés egészségtelen! A zuhany! Az az egészséges! De az sem lesz, mert amiatt az új födém is elázna! Tehát marad a strandi — Ember! Csak nem gondolja, hogy a partfürdőre Járunk mosakodni? — Hja kérem, ha önök nem szeretnek tisztálkodni.., — Egy szóval sem mondtam! — Én sem dicsekednék vele! De jöjjön, megmutatom a nappalit! Nos, mit szól? Szép tágas, világos! Nem? — Ügy, ahogy mondja: Nem! Mert például, hol vannak az ablakok?! — Ott... — Ott egy vastag fal van a keretben! — Igaz. Azt találtuk kl üveg helyett, mert az meg elfogyott ... — Akkor venniük kellett volna! '— Minek, ha tégla volt elég?! — Ne bolondozzon! Azon a falon nem lehet kilátni! És szellőztetni! — Nagyon téved! Egy hőnap nem sok, és a huzat mind kihordja a téglák közül a habarcsot! Lesz annyi lyuk, csak győzzön kinézni rajta! — Kérem, én már öt éve lakom egy cserelakásban! — Hé! Engedje el a lábaimat, és állítson vissza a talpaimra, mert dühös leszek, és szó nélkül olyat mondok, hogy... Na! — Most megbűnhődik! Rettenetes lesz a büntetése! Itt és rögtön! Érti?! Ebben a pillanatban fogja a szerszámait, és elkezdi építeni a lakásomat! Vagy... — De uram! Én csak egy csóró, tanulatlan segédmunkás vagyok... — Én meg vérszomjas! — Akkor rendben ... csak ne hadonásszon már azzal a csákánnyal... Két hét múlva munkatársai lemondtak Pont Pál további kereséséről, és eltűntnek nyilvánították. A hírt Pont Pálnéval a vállalat központjában egy művezető közölte. — Talán önhibáján kívül berúgott, és elaludt egy habarcskeverőben, vagy valamilyen eldugott helyen... szóval lehet, hogy az átalakítás területén tűnt el... — szipogta könnyes szemmel az asszony. — Hát... — tűnődött egy kicsit a művezető — ... az igaz, hogy eszünkbe sem jutott ott keresni őt! No, de az merő képtelenség, hogy ott legyen! Oda ő még dolgozni sem járt kl soha, nemhogy eltűnni... RE1SZ ANTAL kája évszázadokig világszerte az orvosképzés alaptankönyve volt. Filozófus volt, Arisztotelész tanainak továbbfejlesztő követője, s mint ilyen az orvosi munkában is összefüggéseket keresett a testi és a lelki betegségek között. Ibn Sziná fejében és gyakorlatában így hatoltak egymásra az általa művelt tudományok. Két nyelven írt. Munkái zömét — négyszáznál többet — arabul, kis hányadát fárszi nyelven írta. a mai arabok, illetve fárszi nyelvű perzsák számára ls tökéletesen érthetően. A tudományokon kívül irodalommal, költészettel is foglalkozott, sőt a zeneszerszámok kiváló kezelőjeként dalszerzéssel is. Egy anekdota szerint hogy színesítse az egyhangú sivatagi utat a tevék nyakára olyan csengőket kötött föl, amelyek így. együttesen szép dallamokat játszottak eL Hatalmas életművet hagyott maga után ez a zseniális tudós, aki bátran szorgalmazta a parasztok adóterhelnek eltörlését, a hadsereg létszámának csökkentését. s a leszerelt katonákkal öntözőcsatornák ásását. Az emberi nyavalyák mellett a társadalmi bajokra is orvosságot koresett. A perzsiai Hamadánban halt meg. 1037-ben. FERENCZ GYÖZÖ SONKOD1 ISTVÁN RAJZA i v