Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

4 Péntek, 1980. október 10. 3 Szovjet történészek Szegeden A vegyes bizottság tagjai a megyei pártbizottság első tlt kárának tájékoztatóját hallgatják. (Fotó: Somogyi Ká­rolyné) Tegnap, csütörtökön két- ményeit, a megye gazdasági napos látogatásra megyénk- szerkezetének átalakulását és be érkezett a Magyar—Szov- jelenlegi helyzetét, az okta jet Történész Vegyes Bizott- tási, kulturális és tudomá­ság kilenctagú küldöttsége. A nyo6 tevékenységet, vala­történettudósokból és régé- mint a történeti, munkás székből álló bizottság A. P. mozgalom-történeti kutatások Okladnyikov akadémikus, a eredményeit szovjet tagozat elnöke és Mé- A történészbizottság tag­mag^Utego^deSeUSvezea tegnaP ^keresték a ve­tésével délelőtt ellátogatott a gedi József Attila Tudo­megyei pártbizottságra, ahol manyegyetemet is, ahol dr. dr. Komócsin Mihály, az Antalffy György rektor fo­MSZMP Központi Bizottsá- „„..., ... , ... .­gának tagja, a megyei párt- gadta oket ezt Vetően pe bizottság első titkára fogadta dig ellátogattak a Móra Fe­a delegációt. A találkozón dr. renc Múzeumba. Mai prog­Komócsin Mihály rövid átte- ramjukban Vásárhelyen meg kintést adott megyénk életé- tekintik a Tornyai János Mű­ről, vázolva a közelmúlt zeumot és látogatást tesznek meghatározó történelmi ese- a Majolikagyárban is. Űj étterem Vásárhelyen I Tegnap, csütörtökön át­adták Hódmezővásárhelyen a 3 ezer adagos, vendéglátó komplexumot, a Tisza étter­met és konyhát. Az ötödik ötéves terv egyik legna­gyobb vendéglátóipari beru­házása — amelynek avatá­sán ünnepi beszédet Csiz­madia Sándorné dr., a váro­si tanács elnöke mondott — annak a kereskedelempoliti­kai célkitűzésnek magvalósí­tását szolgálja, amely az étkezési szolgáltatások szín­vonalának emelését, a gyer­mekélelmezés gondjainak enyhítését határozta meg fő feladatként. A létesítmény elsősorban az általános is­kolások napi háromszori ét­kezését biztosítja. Délután zenés étteremként működik, az étterem melletti presszó pedig egész nap fogadja a vendégeket A vendéglátóipari egység 27,6 millió forint ráfordítás­sal készült. A létesítmény közel 1500 négyzetméter alapterületű. Együttesen az étterem és a presszó 280 vendég fogadására képes, nyári időszakban az épület előtti terasz további 150 vendégnek ad helyet A kivitelezést, mint fővál­lalkozó, a CSOMIÉP végez­te, jó együttműködést, ru­galmas módszereket kiala­kítva a beruházóval. Ennek eredménye, hogy az eredeti­leg kitűzött határidő előtt, a költségvetési kereten belül átadták a létesítményt fl „holondéria" haszna E' A gépipar tíz éve Dinamikusan nőtt a termelés Csongrád megyében a gép- fejlesztések — pénzügyi okok múlt évtizedben mindenütt iparban foglalkoztatottak 30, miatt, nem terjedtek ki a dinamikus volt a gyarapo­technológia korszerűsítésére, dós, jóllehet még jelentős Szegeden összpontosul. A vá- . .. . _, tartalékok föltárására van rosban nyolc állami vállalati A gépiparban csaknem telje- lehetŐ6é& egység és kilenc szövetkezet sen gépesített a közvetlen működik. Helyi központú termelés. Viszonylagos elma­üzem nincs, így a vezetési radottsá a tószolgiló Tend_ funkciók jelentós részét — , , ; ., a vállalati, vagy a tröszti heréknél tapasztalható, pél­6zervezetnek megfelelően — dául az anyagmozgatásnál másutt látjuk el. Tíz év és a csomagolásnál A kapa­alatt a vállalati összes lét- citások kihasználása ^„bani szám 29 szazalekkal nőtt, , , . ezen belül a fizikai dolgo- fokozatosan javul, a veszte­zóké 31 százalékkal. A ter- ségidők föltárása és kikü­melékenység majdnem meg- 6zöbölése folyamatos. kétszereződött. A szövetke­lőször csak megmosolyogták az in­tézetben a doktor urat ..Nézd már", bökdöste az egvik kék köpenves a másikat ..saját kocsiján szállítja ezeket a rozsdás vasakat Ugyancsak megérheti ne­ki. ha nem félti azt a csodaautót" Elnéz­ték, hogy az orvos kollégái segítségével cipeli az alagsorba a nehéz rudakat, ame­lyeket a helyi MÉH-telepen vásárolt meg. Aztán elnézték a vasakat is. ott a folyo­són, átléptek rajtuk, nap mint nap. pedig lett volna némi hegeszteni valójuk is. „Csak nem törjük magunkat azért, hogy ő meg aztán fölvegye, az újítási díjat, saját bo­londéri áiáért." Azt mindenki egyből észrevette, hogy „megtollasodott" külföldi útján a doktor úr. ferde szemmel, irigykedve nézték a nyugati márkáiú gépkocsit. Az már kevés­bé érdekelte őket. hogy gazdagítana ő bennünket is. hogy hozott ő sok minden mást is. értékesebbet Pénzzel alig kife­jezhetőt a köz javára fordíthatót: a fejé­ben. Adná is. osztaná is a tanulmányúton szerzett szellemi kincseit, de segítség nél­kül, drukkerek nélkül, sőt nemegyszer el­lendrukkerekkel körülvéve, ez nem megy. Ez az orvos is, akár sok. más szakmáié kutatótársa, iária a világot. Az ország pén­zén. s ha ebből nem telik, a maga oénz­táreáiából ls utazik. Nem a szórakozás és a nagyzolás: az egészséges becsvágy, a szakma szeretete, a megismerés, a több tu­dás reménye, a saiát ismeretek átadásá­nak kényszere haitja. S az is ösztönzi: idehaza, a mi egészségügyünknek is le­gyen minél több jó eljárása, gyógyítási módszere, hasznos műszere, ami más or­szágokban már az emberek javát szolgál­ja. Az Egyesült Államokban például létezik egy 15 ezer dolláros berendezés, amellyel a koraszülött, gyönge magzatok életét le­het megmenteni. Inkubátor ez, de nvitott. s egyben műtőasztal is. lélegeztető készü­lékkel. Amíg az anyja melegétől túl ko­rán megvált újszülött megkaoia a bizton­ságos hőmérsékletet, az orvos szabadon •vizsgálhatja, kezelheti operálhatja akár. Életmentő szerkezet ez. elkelne minden kórházban, szülőotthonban egy ilyen, de sok ezer dollárért? Szegény ember az eszével gazdagodhat Az orvos, nap nap után. mikor kibújt a fehér köpenyből, nekilátott és tervezett, rajzolt, számolt maid ócskavasakat válo­gatott. mesteremberekkel tárgvalt és vára­kozott. elnézte, hogy megmosolyogják „bo­londériáiáért", amelv lassan, akár a Luca­széke. c»ak elkészült. A berendezés hazai mása mindari tudja, amit az amerikai, csak nem 15 ezer dollárért, hanem kétezer forintért! „Csecsemőhalálozás". „devizahiánv". gazdaságosság". ..úiítási kedv" — mind olyan aktuá'is címszavak, amelyekből azt következtethetné az ember: két kézzel kap az ország egy ilyen lehetőség után. De nem. Orvosunk egész dokumentációját átadta az illetékes gyárnak, úsv öt éve. s azóta csend és némaság. Se újítási díj — mint sokan gondolták —, se sorozat­gyártás a mi koraszülötteink éltetésére, se saját „bolondéria". Én azt hiszem, azzal veszítettünk a legtöbbet, hogy megöltük valakiben a „bo­londériat", a közösség gazdagítására képes alkotókedv. Oly hamar észrevesszük, hogy egyetlen ember mivel gyarapodott, de nincs elég képességünk meglátni: az ér­dektelenség mi mindentől fosztja meg az egész országot. Orvosprofesszor panaszolja: hiába isme­rik el külföldön kutatási eredményeit, hiába kínálta föl idehaza a népbetegség megelőzésének gyakorlati módszerét hiá­ba végzett közgazdásznak is dicséretére váló gazdasági számításokat, hiába írta le lépésről lépésre a teendőket — minden javaslata süket fülekre talált A megva­lósítás szakemberei még csak válaszra sem méltatják. A nemzetközileg is elis­mert, ősz tudós megalázott elkeseredett embernek érzi magát; amíg elképzelései csak papíron léteznek, nem tud hasznára lenni az emberiségnek. Pedig erre tette föl az életét. Ilyen „megszállottai" azonban nemcsak az orvostudománynak vannak. Matemati­kusok, fizikusok, kémikusok is tudnának beszélni meg nem valósult álmaikról. Egyikük például így fogalmazta meg ta­pasztalatait: hiába tudom én. hogy az alapkutatás során iparban hasznosítható eredményre jutottunk, hiába hívom föl külön erre a gyár figyelmét, hiába kilin­cselek. az új technológiából nem lesz sem­mi. Vagy mert egyszerűen kényelmesek a vezetők, félnek az újtól, vagy azért, mert a termelés bizonyos irányba már „beállt", bonyolult költséges lenne a változtatás, vagy a mi iparunk nincs olvan fejlettségi szinten, hogy az új eljárást bevezethet­nénk. így fordul elő aztán az a furcsa helyzet hogv a külföldi tapasztalatokat idehaza „továbbgondoló" magyar kutató új eredményeit — mindenféle kilincselei, nélkül, a nemzetközi folyóiratban közölt dolgozat alapján — nyugati gyár már al­kalmazza. V alaki egyszer így fogalmazott: ..A kutató olyan, mint egy haszonállat, amely csak holta után hajt hasz­not." Eri a véleményt imigyen cáfolta meg a Magyar Tudományban az egyik érde­kelt: „Ha nem láthatom, hogy még éle­temben hasznos lehetek, akkor minek élek?" Ehhez csak annyit: ha nem hasznosítjuk az alkotó ember gondolatait nem érde­meljük meg, hogy gazdagabban él jünk." Chikán Ágnes Születésnapi köszöntés zetekben ugyanennyi idő vé­Tíz év alatt dinamikusan gén 412 fővel dolgoznak ke- nőtt a szegedi gépipar ter­vesebben, s igen kedvező, melése: a vállalatoknál idén hogy közben kis híján há- eléri az 1970. évinek 284, a remszoresára nőtt a terme- S2Övetke2etekben ^g a nnenyse 22g százalékát A Mindkét széktorban a ter- növeked<Éseben lelf,ntA. „„ melésben közvetlenül részt- novekedéseben jelentós sze­vevők túlnyomó része — reJPe vo1* a mar említett mintegy 90 százaléka — tel- gyártmánykorszerűsítésnek, jesítménybérben dolgozik, s az új termékeknek. Az Ika­a technika korszerűsítésével rusgyár új autóbusz-alkat­arányosan nőttek a követel- részekkel jelentkezett, a ké­mények. A munka színvo- belgyár a gépparkját újította nalának megfelelő differen- föl, a vasöntöde elkezdte az ciáltság azonban csak az alumínium-, réz- és bronz­utóbbi időben javult vala- öntvények termelését, a ké­mélyest. Az állami üzemek- ziszerszámgyár új árukat bo­bén az éves bér az ipari át- csátott ki, az AFIT jelentő­lag körül mozog: 42 ezer növelte kapacitását, s a ,, , . műszerezettséget A 6zövet­416 forint, a szövetkezetek- ke2etek töb^száz féle ter_ ben 41 ezer 298 forint. mékeinék 60 százaléka — a A vállalatoknál az utóbbi Piac> igényekhez igazodva — évtizedben jelentősek voltak ^^ő^^ék^t a beruházások, amelyeknek képvisel a lakossági szolgál­egy része új termékek gyár- tatás. tását, a még meghagyottak Kétségtelen, a szegedi gép­korszerúsítését, illetve a ipar gyér önállósága nehe­munkakörülmények javítását zíti az ágazati és a területi eredményezte, például a vas­öntödében, a kábelgyárban, mel mert a minisztérium a a MAHART-nál, a kéziszer- vállalati központokkal törő­számgyárban, az AFIT XI. dik jobban. A lakossági számú vállalatnál. Sokat fej- szolgáltatást végző uzemek­.... . ben megfelelő a tanács irá­lődott a technológiai szmvo- ny(tása> úgyszintén a szövet­nal is, különösen az állami kezetekben is. Végeredmény­üzemekben. A szövetkezeti ben elmondható, hogy az el­A vállalati szervező munkáról A szervezési tárcaközi bi- tárásával és hasznosításával zottság csütörtöki ülésén Trethon Ferenc munkaügyi miniszter elnökletével a vállalati szervezőmunka fej­lesztésének kérdéseit vitat­ták meg. Megállapították: a következő középtávú terv emelni kell a vállalatok ál­talános szervezettségi szín­vonalát; és meg kell akadá­lyozni a szervezetlenség új­ratermelődését. Megvitatták a szervezési módszerek, eljárások köz­Képünkön (balról jobbra): Török József, az ünnepelt dr. Koncz János és Tegnap, csütörtökön ünne- élete. Tatabányán a Nőmun­pelte 80. születésnapját özv. kás című lap terjesztője, mi­Biebert Antalné, a munkás- közben tanul és megszerzi a mozgalom régi harcosa, szülésznői képesítést. 1936 nyugdíjas, aki a Szocialista ban férje révén jut ki Spa­Hazáért Érdemrend és a Fel- nyolországba, ahol hét hóna­szabadulási Jubileumi Em- pot tölt a fronton a nemzet­lékérem tulajdonosa. Fogad- közi Vöröskereszt ápolónője­ta és köszöntötte őt születés- ként. napja alkalmából a szegedi városi pártbizottságon tegnap délelőtt dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára és Török József, Visszatérte után Magyar országon börtönbüntetésre ítélték, azt követően is rend­őrségi megfigyelés alatt állt. A negyvenes években letar­időszakában — összhangban ponti nyilvántartási rend­a gazdaságpolitikai célkitű- szerének létrehozására vo­zésekkel — a tartalékok fel- natkozó javaslatot is. (MTI) Magyar gazdasági napok a Szovjetunióban Kereskedelmi a korábbi gazdasági napo­Műszaki és kon is szerepelt, a KGST-n Egye- bejajj kooperációs és szako­sületek Szövetsége október- sodási irányvonaInak meg. ben negyedik alkalommal A Magyar Kamara és a Természettudományi rendezi meg a Szovjetunió­ban a magyar gazdasági na­pokat. A hétfőn kezdődő rendezvénysorozatnak három felelően, kerüL ismét napirendre Az előadássorozat prog­ramját a helyi igényekhez köztársasági főváros — Ki- igazították. Kijevben példá­elsöetUkárV^r<>SÍ pártbÍZ°ttSá8 tóztatták, majd bizonyítékok Biebertné 1917-ben párt­szervezőként kapcsolódott a munkásmozgalomhoz, 1919­ben Garbai Sándor titkárnő­je, s ebben az időszakban futárszolgálatot is teljesített. Változatos és izgalmas az tagja. hiányában felmentették, ké sőbb internálták. A felszabadulás után ke­rült Szegedre, a 2. ukrán front kórházába, mint ápoió­nő. Nyugdíjas, ma is a Bel­város I. pártalapszervezet jev, Tbiliszi és Ashabad — ad otthont, azzal a céllal, hogy a két ország szakem­berei újabb lehetőségeket tárjanak föl a szocialista in­tegráción belüli magyar— szovjet együttműködésben. A tervek szerint több mint 50 előadás hangzik majd el Magyarországról, il­letve főként a magyar gaz­daság legkülönbözőbb terü­leteiről. Több téma, amely ul külön kérésre hangzik majd el előadás a meleghá­zi növénytermesztés műsza­ki követelményeiről, a nö­vényolajgyártás és -csoma­golás tapasztalatairól, és a húsfeldolgozás technológiá­járól. Az előadásokat dia. és filmvetítések kísérik, utá­nuk pedig lehetőség nyílik majd a közvetlen eszmecse­rékre is. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents