Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

Szerda. 1980. október 8. 3 Új tárolási módszer Fóliába csomagolják a kukoricát jg htkoricatárolás új módszeréről tartottak bemutatót tegnap, kedden Kiszomboron. A makói Lenin Tsz ládányi tehenészeti telepéi az úgynevezett nedves kukoricabetakarítás, -tárolás és -fölhasználás folyamatát tekintették meg a gazdaságok szakemberei, A makói Lenin Tsz-ben vegyszer nélkül, légmentesen tárolják az összezúzott kukoricát. A föld fölé prizmákba rakják a takarmányt, és utána fóliával, majd pedig földdel takarják be. Lényegében teljesen becsomagolják a darált szemeket, hogy ne kapjanak levegőt, s erjedés után is sokáig elálljanak. Könnyebb a betakarítok dolga, mert nem kell a szárítóba hordani a kukoricát, hanem egyből a kívánt helyre — általában a takarmányosokba — vihetik. Energiát és vele együtt pénzt is takarítanak meg azok a gazdaságok, ahol már hasonló módon tárolják a takarmányt így 600 forinttal olcsóbb egy tonna takarmány előállítása. Előny még, hogy e módszerrel gyorsabb a betakarítás. Attól sem kell tartaniuk az állattartóknak, hogy majd a sertések, a tehenek nem eszik az új takarmányt, az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A jól elkészített kukoricazúzalákot — megfelelő keverés után — nagyon szeretik az állatok. Sőt még jobban is híznak tőle, mint a darától. A nedvesen tartósított kukorica felhasználásának a legnagyobb abrakfogyasztóágazatban, a sertéstartásban van különösen figyelemre méltó jelentősége. A súlytól függően sertéseknél 20—50 százalék nedvesen tartósított kukorica etetése látszik optimálisnak. A Komáromi Állami Gazdaságban a nedvesen tartósított csöves kukoricazúzalék etetésével napi 3 forint takarmányozási költségcsökkentést értek el a vemhes kocáknál. Nemzetközi vasúti tárgyalás Szegeden Tegnap, kedden Szegeden, a MÁV Igazgatóság épületében háromnapos magyar— NDK vasúti tanácskozás kezdődött. A két ország vasútjai almunkacsoportjának 15. ülésén részt vevő delegációkat Simon László, a MÁV és dr. Fritz Mardorf, az NDK államvasút szakosztályvezetőhelyettesei vezetik. A tanácskozáson értékelik a két ország közötti vasúti személy- és áruszállítással kapcsolatos tevékenyseget. Megvizsgálják a darabáruszállítást, továbbá személyszállításnál a jegykiadás automatizálásának lehetőségét és az ezzel kapcsolatos együttműködést. A tárgyalás napirendjén szerepel a két vasúti üzemek együttműködése is. ! Munkásőrök, eskütétel előtt A lőtéren a foglalkozások szünetében beszélgettünk az előképzős munkásőr-alegység parancsnokának helyettesével, Tóth ImreveL Ö civilben a gyufagyár dolgozója, s arra valaszolt, hogy milyen eredményt vár a munkásőr jelöltektől. — A lehető legjobbat — mondotta —, tekintettel arra, hogy eddig mind az elméleti. mind a gyakorlati foglalkozásokon jól szerepeltek. Fiatalok, erősek, tettrekészek. Bízom bennük, mint ahogy az elődeikben sem csalódtam. Közülük többen teljesítenek szolgálatot a megyei, a városi törzsben. — Hogyan lesz valakiből munkásőr? — Először is önkéntes jelentkezés alapján úgy, hogy a munkahely pártalapszervezetének javaslata is megerősítse a jelentkezést. Utána következik az egészségügyi óva munkásőr, a megyei tük is helytállnak, s ugyanvizsgálatok sora. s a megfe- törzsben teljesít szolgálatot. így a feleségek, anyák is. lelés után a kiképzési terv Apósa, Kószó András tarta- Az előképzős munkásőrök szerint az elméleti ismere- lékállományban van. elméleti és gyakorlati kiképtek elsajátítása, majd agya- Mari Mátyás a DÉMÁSZ- zése ezekben a napokban bekorlatok. Ez több hónapig üzemmérnök, 1972 óta. fejeződött. Fükő József, a tartó munka, helytállás itt Katonai szolgálata időszaká- szegedi Gera Sándor munés otthon. — a család bele- ban lett párttag. A bátyja is kásőr zászlóalj parancsnoka egyezéséveL Nálunk megta- munkásőr Kalocsán. szerint mind az elméleti, lálható az előképzősök sorá- A kiképzősöket sorra kér- mind a gyakorlati kiképzés ban a szakmunkás, a fizikai dezhettük volna. Egytől jól sikerült. Következik majd dolgozó, a számitógépes irá- egyig rátermettek arra. ami- ünnepélyes eskütételük a nyitó mérnök, a vezető be- re önként vállalkoztak. Párt- haza a nén ^znlPlatóra ^zfác,-, * o —lagok és pártonkívüliek. ' nCP szol«alataraMunkatársaik büszkék rá- szociahsta vívmanyaink megjuk, — míg ők fegyveres védésére, szolgalatot tel jesítenek —ér- L. F. Somogyi Károlyiíé íetvétóle A kiképzősök alegysége Alkalmazkodni n löcögő konflis és szuperszonikus repülőgép sebességének összehasonlítása csak látszólag képletes. Okos statisztikusok számították ki. négyszer gyorsabban, intenzívebben élünk, mint múlt század végi Ő6eink. Tíz éve tanulmányok sora jelent meg a gyorsuló időrőL Ma- a felgyorsult időben élünk. És kell, muszáj alkalmazkodnunk hozzá. Az az ember pontosan dolgozott, szinte egyetlen felesleges mozdulat nélkül. Csodáltam érte. A gépe kezes jószágnak látszott. Ö maga — így tudtam meg a fiától — nyugodt, kiegyensúlyozott, olyan, akire a köznapi szóhasználattal azt szokták mondani: boldog ember. Később azt hallottam, hogy beteg, kimerültek az idegei. s egyéb nyavalyák is megtámadták. Még később a valószínű okokról is értesültem. Átszervezés után egy újabbfajta gépre került, amelyikkel már nem értett szót sehogyan sem.. Vinokurov. a költö szép sora jutott eszembe akkor — ..Szokások kérge lep be." És eszembe jutott az is, hogy életünket szokások és szabályok rendezik; a lehetséges reakciók zűrzavarából megteremtik a tapasztalat támogatta, eredményes és összehangolt cselekvést. Igenám. de meddig? Ezt a fajta tapasztalatot más szóvaj rutinnak nevezzük. A haladás pedig — tudjuk — rutinok cserélődése. Az egyiket kiszorítja a másik, az új. s ez jelenti a fejlődés magasabb szakaszát. A folyamat nemcsak egyetlen ember életére jellemző, a társadaloméra is. A gazdaság extenzív fejlődésének korában kialakult rutinok ma alig jók valamire. A folyamatokat közgazdasági eszközökkel szabályozzák, ami azt jelenti, hogy a tervszerűség fokát manapság nem az méri. mennyiben igazodnak a vállalatok az állam által a középtávú vagy az éves operatív tervben rögzített egyes tervmutatókhoz. Ha ugyanis megváltozik a körülményeknek az az együttese. amit az állami tervezés alapul vett, akkor éppen bizonyos tervmutatóktól való eltérés jelentheti a tervszerűség magasabb fokát A közgazdasági eszközökön alapuló szabályozásnak éppen a változó viszonyokhoz való alkalmazkodás a lényege, amely a társadalmi és a vállalati érdek egyeztetésével valósítható meg. Az új kÖéüTrríényekhez vajón az egyén, vagy a sok egyénből álló szervezet alkalmazkodik-e könnyebben? Könnyebb dolga kétségtelenül az egyénnek van. A szei-ve-. zeteké a nagyobb lecke. „Az ipari termelést — idézem a XII. kongresszus jegyzőkönyvét — adottságainak figyelembevételével az eddigieknél differenciáltabban kell fejleszteni. Mindenekfölött azoknak a termékeknek az arányát kell növelni, amelyek kevésbé anyagés energiaigényesek, illetve importmegtakarítást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé. Minden Ipari vállalat annak tudatában alakítsa termékszerkezetét, hogy a hazai és a világpiac egyaránt a hatékony munkát, a korszerű, jó minőségű versenyképes termékeket értékeli megfelelően. Csak az ilyen termelésnek van jövője. Az előbb feltett kérdésre ez a feladatsor válaszol is. Valamennyi benne foglalt cél elérése új szemléletet, rugalmasságot feltételez. Szkepticizmusra hajlamos közgazdászok és felelőtlen drukkerek nem is hittek abban, hogy a kongresszus iránymutatása megvalósítható, vagyis, hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzete javulhat, megvédhetjük eddig elért életszinvonalunkat. A tények mást mutatnak. A magyar gazdaság élen járó vállalatai igenis tudnak alkalmazkodni a változott körülményekhez. Ezt a kormány expozéja is bizonyítja: „Intézkedéseink hatására kedvező folyamatok indultak el. Ez legkézzelfoghatóbban a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkenésében mutatkozik meg. amit jól szemléltet, hogy a tőkés valutában számolt behozatali többlet az év első nyolc hónapjában az 1978. évinek mintegy ötödére esett vissza." Hozzátehetjük, hogy ebben Szeged ipari vállalatainak is része van. hiszen az innen dollárpiacra került termékek mennyisége 12 százalékkal növekedett Meg kell azonban állapítani, hogy sikerült ugyan előbbre lépnünk, de haladásunk üteme még mindig nem eléggé intenzív. Azzá lehet persze, de csak akkor, ha ez a mostani, az új követelményeknek megfelelő gyakorlat jól megrögződött szte-_ reotípiává. a munkát segítő rutinná válik. Rutinná, de nem merev sémává. Az alkalmazkodni tudást igen sok pszichológus az intelligencia legfontosabb ismérvének tekinti. s nem véletlenül, mert ez a tulajdonság teszi egyedül lehetővé, hogy különösebb mértékű befektetések nélkül érjünk el jobb eredményeket. Lényegében ezt a gondolatot, fogalmazta meg parlamenti beszédében is Kádár János, amikor a következőket mondta: „Hogyan javítsunk a helyzeten? Talán nem árt ha azt hangsúlyozzuk, hogy mi hem több fizikai erőfeszítést, nem vért és verejtéket követelünk a dolgozóktól. Nem azt hajtogatjuk, hogy dolgozzatok többe — mert az emberek nagy része enélkül is tisztességgel és becsülettel dolgozik —. hanem azt. hogy jobban kell dolgoznunk. A termelékenységet kell emelni. , joBb üzemszervezésre és irányításra van szükség. a műszaki színvonalat kell feileszterii. és természetesen jobban ki kell használnunk a munkaidőalapot is." z alkalmazkodáshoz új rutinokra van szükség. Üjakra és jobbakra. Olyanokra, amelyek segítik mindennapi munkánkat, s oly mérvű rugalmassággal. hogy rutinoknak igazából már nem is nevezhetők. P. F. osztású, s a pedagógus. — Valóban? Tegyünk próbát. Tóth Imre bemutatta nekünk Záhonyi Ferencet, a textilipari szakközépiskola matematika-fizika szakos tanárát, aki ugyanott párttitkár. — Kivel beszélte meg, hogy munkásőr akar lenni? — Először is a feleségemmel, aki sokáig úttörővezető volt. azután önmagammal. Két gyermek apja vagyok. Érthető, az otthoni munkát nem segíteni, hanem megosztani kell a családdal. — Nők a munkásőrségben? Erre példa Pap Edit, az úiszegedi szövőgyárból és még több nőtársa az alegységben. Felnőttként tanult szakmát a gyárban. Apja nyomdokába lépett, aki ugyancsak munkásőr és párttag. mint a lánya. Dr. Sánta Imre. a JATE kísérleti fizikai tanszékének dolgozója, nős, két gyermek édesapja. A családban hagyományos a munkásőrségbe® «alo béiytállas. Apja 22 Három KGST-tanácskozás kezdődött kedden Magyarországon. Siófokon megkezdte munkáját a KGST építésügyi állandó bizottságának városrendezési és lakásépítési szekciója. A négynapos ülésszakon a tagországok szakemberei elsősorban a városok régi lakónegyedeinek rekonstrukciójáról, a gyermeki ntézméOj kereskedelmi jogszabályok A Minisztertanács rendeletet hozott a kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek új működési lehetőségéről, szerződéses üzemeltetéséről. Ennek végrehajtására adott ki a belkereskedelmi miniszter jogszabályt, amely a Magyar Közlöny legutóbbi, szeptember 30-i számában jelent meg. A közlöny ismerteti az üzletek bérletéről, valamint a magánkereskedelmi jogszabályok módosításáról szóló miniszteri rendeletet is. A végrehajtási rendelet szerint 1981. január 1-től a vállalatok és a szövetkezetek a legfeljebb öt dolgozót foglalkoztató kiskereskedelmi üzlet, valamint a hat — illetve melegétel-készítés esetén 12 — dolgozót foglalkoztató vendéglátó üzlet szerződéses üzemeltetésére köthetnek megállapodást az arra vállalkozó személlyel vagy kisebb, legfeljebb öttagú kollektívával. Szerződés csak azzal hozható létre, aki a vállalattal munkaviszonyban áll, vagy azt vállalja, megfelelő ozakmai képzettséggel rendelkezik, s a nyilvánosan meghirdetett — a sajtóban közölt — pályázat alapján tartott versenytárgyaláson a legkedvezőbb ajánlatot teszi, vagyis a legmagasabb díj fizetésére kötelezi magát. Az üzlet és az értékesebb berendezések változatlanul szocialista tulajdonban maradnak. Az új üzemeltetési rendszer az úgynevezett szabadkasszás — közismert néven gebines — forma továbbfejlesztése, lényegében azt váltja majd fel. Éppen ezért állami vendéglátó üzlet 1983. január 1-től — a melegkonyha nélküli büfék és a munkahelyi büfék kivételével — szabadkasszás elszámolásban nem működhet, sőt 1981. január 1-től. néhány üzlettípustól eltekintve, újabb üzletek, szabadkasszás elszámolásra nem is jelölhetők ki. A miniszter másik rendelete szerint ezentúl az állami vállalatok nemcsak kiskereskedelmi, hanem vendéglátó üzleteket is bérbe adhatnak magánkereskedőknek. Ilyen üzletet több, legfeljebb négy személy is bérelhet. Az üzletek bérbeadását ugyancsak nyilvánosan hirdetik meg, és versenytárgyaláson döntenek. A bérleti rendszer kiterjesztéséről és a magánkereskedelemről szóló jogszabályok hatályba léptek. (MTI) nyek építésének korszerűsítéséről és az építőipar hoszszú távú fejlesztéséről tárgyalnak. A bőr- és cipőipari gépek és berendezések gyárlásszakosításáról és az ezzel kapcsolatos kooperációs együttműködésről kötött egyezményben részt vevő KGSTországok és a megállapodáshoz szintén csatlakozott Jugoszlávia küldöttségei Egerben tanácskoznak. Az ötnapos ülésen megvitatják az 1976-ban megkötött egyezmény aláírása óta elért eredményeket, és meghatározzák a következő' öt évre szóló feladatokat. Négynapos nemzetközi tudományos konferencia kezdődött kedden, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen, a KGST-együttműködés időszerű pénzügyi kérdéseiről. Kohászati konferencia A gyártmányszerkezet korszerűsítésével, a minőségi és továbbféldolgozott termékek arányának emelésével egyharmaddal növelhető a ma gyar . hev.gereltáru termeié értéke és tovább fokozhat• az acél- és alumínium finomlemezek világpiaci versenyképessége. A magyar vaskohászati vállalatok fejlesztésire az elmúlt 10 évben 1" milliárd forintot fordított a népgazdaság és ez a beruházás a termékszerkezet átalakításával 25 milliárd forinttal növelheti az ágaza termelési értékét évente — összegezték kedden Székesfehérváron. a 6. OrszágoKohászati Hidegalakító Konferencia első napján. Az Országos Magyar Bányászati é Kohászati Egyesület háromnapos tanácskozásán ismer tetik a hazai acél- és alumiA konferenciát a Magyar' niumipar, valamint színes Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete rendezi bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDKbeli és szovjet tudósok, pénzügyi szakemberek részvételével. Képviselteti magát Jugoszlávia is. A KGST-országok pénzügyi mechanizmusánaK fejlesztését, a valutáris együttműködés teendőit vitatják meg a soproni tanácskozáson. A részt vevő tudósok, szakemberek egyeztetik véleményüket, javaslatokat dolgoznak ki az együttműködés új formáiról. (MTI) fémkohászat új eljárásait, fejlesztési eredményeit. Mint a székesfehérvári konferencián elhangzott a konverteres illetve kombi nált, acélmüvek építése, a jobb minőségű, vagy dúsítót i vasércek feldolgozása, a hazai szénre alapozott kokszgyártás fejlesztése, továbbá a minőségi finomlemez- és másodtermékgyártás bővítése jelentős önköltségcsökkentést és nagy értékű tőkés exporttöbletet eredményez a hatodik ötéves tervidőszak végére. (MTI)