Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

4 Szerda, 1980. október 8. íaróthy István az elemi iskolát szülővárosában, középiskoláit ugyanitt és Aradon, a bölcsészetet a pesti egyetemen végezte. ..Gyönge testalkata mellett lelki tehetségei kiskorában mutatkoztak már. hajlama tudományom pályára vezeté" — írta róla életrajzában, melyet Bálint Sándor tett közzé 1967-ben. bátyja. Mátyás. 1819-ben a bölcselet tanárává képesítették, de ő azonnal nekilátott orvosi tanulmányainak is. Ahogy Mátyás írta: „Csak azért tanulta az orvosi tudományokat is. hogy általuk minden nemzetnél, melyet útjába ejt, hasznos szolgálat ja által magát keresetté és tiszteltté tehesse. személyét biztosíthassa, s hogy nemcsak a szegénység kalibál, hanem a fejedelmek palotái is megnyíljanak előtte." Ez a számítása bevált: orvosi tudománya az uralkodók trónusáig vezették. Rendkívüli szorgalommal vetette magát a nyelvek tanulmányozásába, Megtanult németül, olaszul, franciául, angolul, törökül; természetesen latinul; elsajátította mind az ó-, mind az újgörög nyelvet. Utóbb Belgrádban a szerbet. Konstantinápolyban (Isztambulban) az arabot, a perzsát és az örményt, majd keleti útjai során a zend (óperzsa) és a pehlevi (úa középperzsa) nyelvet ls. 1824 augusztusában indult keleti útjára. Legkedvesebb barátjától, Vörösmarty Mihálytól búcsúzott el utoljára. A költő emlékül Kisfaludy Károly egyik művét adta n*kj, tiszta • előzéklapjára a következő verset írta: ' BOCSO Vesszen el, aki remeg küszöbén túlmenni; de éljen Aki megyen, míg más ezreket álom ölel. Menj te is el, könyvem; lelkem fele gondja veled megy; Ügy hiszem Istenemet, téged meglát szemem egykor, Vagy ha nem ís, poromat jó szelek arra viszik. Most menj, aki viszen, légy annak híve háláiig, És csak az adhasson vissza kezembe, ne más! A vers mindennél meggyőzőbben mutatja Vörösmarty vágyakozását Kelet után. Az a szellemi légkör ez, amelyből a nemzeti romantika táplálkozott, amely a Zalán futását is termette. Gyulai Pál, Vörösmarty első életrajzírója a pesti dlákoskodásáról szólva hangsúlyozza: „Tanulótársai közt nem volt senki, kl írogatott volna, vagy akitől némi szellemi hatást vehet vala. Csak egy Maróthy nevű orvosnövendék volt reá hatással, ki keleti nyelveket tanult, és keletre készült a magyarok őshazája fölkeresésére ... Vörösmarty maga is foglalkozott ezzel az eszmével, és sokáig sajnálta, hogy nem vándorolhatott ki barátjával." Ez utóbbinak bizonyítéka van Vörösmarty levelezésében. Barátja, Stettner (később Zádor) György (1799— 1866) országjáró útjáról, Temesvárról 1825. július 29én arról számolt be Vörösmartynak, hogy Szegeden találkozott Maróthy Józseffel. „A múlt vasárnap ugyanis, azaz e folyó hó 24-én Szegeden együtt ebédeltem Maróthynak testvéröccsével, kit te Pesten kerestél, s akit én most homlokáról és szeméről ismertem meg. Kérdezősködtem tőle a bátyja felől: de többet nem tudott ő is, mint amit mi már tudunk. Szüléihez sem jutott a ml keleti vándorunknak azon egynél több levele, melynek tartalmát a télen veíünk Náray [Antal] közlötte. A fiúnak nagyon szívére kötöttem, hogy ha Pestre menend, felkeresésedet el ne mulassza." Vörösmarty augusztus 2-1 válaszában nyugtázza Stettner közlését: „Először is Maróthy Másik is elmegy majd, csak köszönöm. Hidd el. te tanyára talál). m0st ls utána járnak gondolataim, noha kevés a reméCaspium, és te nagyobb teii ger, légy addig is üdvöz, üdvöz légy Kurgur s Üzbe- nyem, hogy valaha még ki drága vidék, csak hírét hallhassam Is." Augusztus 27-én ls visszatért a dologra. „Mily boldog Maróthy 1 Mért nem tanultam én az ő mesterségét, nyelveit: elmennék a Jegekhez, hogy fagyasszanak meg, el Kaukázushoz, hogy temessen el engem: itt még a holttestemnek is fájni fog a föld..." Egy hónap múltán, szeptember 28-án, ugyancsak Stettnernek írta a Börzsönyből: „Haj! Csak 16 esztendős koromtól fogva nevelhettem volna mostani ésszel magamat. Maróthy most nem menne maga, s én nem tépelődném gyávaságomon." Egy év múlva, 1826. 1únius 17-én Fábián Gábor, szintén a baráti kör tagja, Világosról keltezett levelében számol be Vörösmartynak: „Én Szeged felé tévén utamat; felkerestem ottan Maróthynak szüléit. Értettem tőlük, hogy Pista barátunk nékik is írt mostanában Constantinápolyból; de nem azon az úton, amelyen nékünk, hanem postán. Ezen levelében nékik azt az utasítást adta, hogy ha hozzá írni akarnak: Szeben felé küldjék postán a levele*... Egyebaránt haza is Igen flegmatice ír — állapotjáról, szándékáról, s klnézéseiről egy szót sem említ; ez egyen kívül, hogy most Constantlnápolyban a céljára megkívántató arabs nyelvet tanulja. Még eddig csak három levelét vették szülei: egyet Belgrádból, másodikat Viddinből, az utolsót Constantinápolyból. Megmondtam az öregeknek, hogy öccse számára ls zárt a miénkbe egy levelet; és hogy az nálad van letéve. Minthogy pedig ez az öccse Szegeden patvaristáskodik: kérnék, hogy küldd le neki az említett levelet postán minél elébb. Mátyást, az auctort [írót] nem találtam otthon, és így tőle semmi litteratúrai újságokat nem vehettem." Az utóbbi mondatból kiviláglik, hogy Vörösmarty tudott Maróthy Mátyás dolgát szépirodalmi mu.nkálkodásánéha 's- István neve ettől fogva homályba került. (Következik: „Éljen a magyar!") Péter László A nem fizikai munkál végző nyugdíjasok keresetéről # A nyugdíjas dolgozók fog- lagát, a tízezer forintot nem lalkoztatását szabályozó ren- haladja meg. delkezésekről érdeklődik F. S. szegedi olvasónk. Szeretné tudni: mennyit kereshet az, aki nem fizikai munkakörben dolgozik, továbbá azt is, hogy mi számít ebből a szempontból keresetnek? Beszámít-e az engedélyezett összegbe például E határösszeg szempontjából keresetként kell figyelembe venni minden olyan pénzbeli és természetbeni juttatást, amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni. Így a munkabért, a prémiumot, jutalmat, év végi részesedést (eredménytől függő részevan eltérés. Az ilyen címen kapott összegeket Ugyanis mindig a kifizetés naptári évére kell számításba venni. Dr. V. M. A műszaki-tudományos munkában meglevő erőink és lehetőségeink minél észszerűbb összpontosítására kell törekednünk mindazokon a területeken, amelyeken a feltételek az eddigieknél nagyobb eredmények elérésére adnak lehetőséget. Mindezek érdekében célratörőbbé kell válnia a tudományos intézmények és a termelőüzemek együttműködésének, hogy napjaink műszaki-tudományos társadalmi rétege mihamarabb ki tudja elégíteni a „tudományos Összmunkás" fogalmát, ahogy Marx nevezte a Tőkében a szakmunkás-technikus-mérnök hibridet. E követelménynek akkor tudunk leghasznosabban eleget tenni, ha a mindennapi munkában nem feledkezünk meg az önképzésről, és ezt állandósítjuk önmagunkban, környezetünkben. A műszaki irodalom; a könyv és a tudományos publikációk nyomon követése annál Ls inkább szükséges, mert hovatovább sokszor tengeri kígyónak tűnő szakmai Információáramlásban elég nehéz eligazodnunk. Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Műszaki Könyvkiadó és társkiadói ebben az évben 19. alkalommal rendezi meg az országos műszaki kőnyvnapokat annak a társadalmi fejlődésünk alapjait befolyásoló felismerésnek jegyében, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé válásával a műszaki-tudományos szakirodalom napjáinkoan már szerszám, termelőeszköz. Hogy ez mennyire valóban így van, csak két adatot hozzunk: 1961-ben ez a kiadó 1700 szakkönyvet jelentetett meg, az elmúlt évi műszaki könyvtermés pedig már megközelítette a 6 ezret Az országos műszaki könynapok központi megnyitójára tegnap, kedden, Tatabányán került sor, ahol Kapolyi László akadémikus, nehézipari miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. A következő három hétben a műszaki irodalom a rendézvények sokasága útján eljut a gyárakba, az üzemekbe, az intézményekbe, a kutató, és termelőmunka közvetlen életközelségébe. S a különböző rendezvényformákon kerül a műszaki könyv az érdeklődés homlokterébe," igazolva azt a tényt, hogy e kiadványok valódi anyagi erővé válhatnak, a hármas érdekeltséget szolgálva. Elérkezett az ideje annak is, hogy közműveltségünkben a műszaki-tudományos intelligenciánkat hordozó művek is helyet kapjanak, hiszen a műszaki-tudományos forradalom ma már hazánkban is általános társadalmi igényeket elégít ki. és eredményeivel rendszerint az embert szolgálja. A mindennapi termelőmunka, az új tervciklusra való felkészülés, a szigorúbb gazdálkodási követelmények is ezt mondatják velünk. Az elmúlt 18 év alatt hazánkban mintegy 30 millió példányszámban jelent meg műszaki-tudományos és ismeretterjesztő mű, és e folyamat jelenlegi szakaszában joggal állíthatjuk, hogy o műszaki könyv hétköznapjaink szerves részévé vált. Jó példa erre az elektronikai hobbikkal foglalkozó, vagy a személygépkocsik üzemeltetésével kapcsolatos szakkönyvek. Azt a művet is megemlíthetjük itt. amely a személygépkocsi üzemeltetéséről ad tájékoztatást, és egyben az autóvizsgára is felkészít. A most megjelenő 48 szakkönyv előállításából a Szegedi Nyomda ismét kivette részét, igazolva az Itteni nyomdászok magas fokű felkészültségét, kiemelkedő nyomdatechnikai tudását. Az összes előállított könyvnek 20 százaléka Szegeden készült, köztük olyan jelentős munka, mintSchuster Ede Adatfeldolgozási esettanulmányok című műve. A műszaki-tudományos kultúra napjainkban általános műveltségünk szerves része, de távlatilag még inkább megváltoztatja egész civilizációnk jellegét. Erre a követelményre már ma fel kell készülnünk. Dr. Bátyai Jenő, az MTESZ megyei szaktitkára Aranyérmes halak Úttörők a nemesítésben ké A hal — ha nem Is a Tisza vizében fogták — a szegedi halászok hírnevét öregbítette. Az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításról a szegedi Állami Gazdaság halai aranyérmet hoztak haza. Az aranyhalak elődeit — mint az orosz népmesében — vissza kellett dobni a Fehér-tóba, mert csak úgy hoztak igazi értéket. A történet előtt illik megismerkedni a halak életkorával. A harmadik évben levő hal mér vihető a piacra. Ügy mondják a fehér-tói halászok, ez már áruponty, és ebből az idén 125 vagonnal küldenek a hazai és a külföldi fogyasztóknak. (Nagyobbrészt exportra.). A fehér-tói „aranyhalak" története is a múltban gyökeredzik. A Szegedi Állami Gazdaságban másfél évtizede már mesterségesen keltetik a halakat. Úttörői a módszer bevezetésének a fehér-tói halászok. Hosszú évek kitartó és fáradságos kísérletével olyan anyahalakat tenyésztettek, amelyek — kevesebb létszámmal — évente 10—15 százalékkal több Ivadékot hoztak, mint az elődeik. A természetes szaporodáshoz 3 ezer anyahalat tartottak, s velük csak a baj volt, mert helyet foglaltak, gondos felügyeletet kívántak. Az „aranyhallal" még 1966-ban elkezdték a kísérleteket. A szakemberek által legjobbnak tartott anyát kiválasztották, annak ikráját lefejték, megfelezték, és a legjobbnak vélt két hímhal tejével megtermékenyítették. Az utódokat fölnevelték, és azok leszármazottaiból válogatták a mostani 600-as anyaállományt. A tőlük származó halak külleme szép, húsuk ízletes és elégedettek velük a nyugati kereskedők ís. A kiállítás után ismét a vízbe dobták a mesterséges „aranyhalakat" — az lvadékokat, és az egynyaras pontyokat — mondván, teljesítsék a halászok kívánságát, minél több valutát hozzanak. M. T. az a fizetés, illetve prémi- sedést), továbbá a nyugdíjas um, amit az elmúlt esztendőben végzett munkáért kapott, ae csak az idén fizették ki? részére kifizetett táppénzt, baleseti táppénzt, vagy betegségi segély összegét is. A különféle címeken kapott juttatásokat arra a naptári évre kell számításba venni, amelyre az a végzett munka alapján járt, függetlenül attól, hogy a kifizetés mikor történt meg. Ha tehát valamilyen pénzbeli juttatás — például prémium — az elmúlt évi muna reá Irányadó kaviszonyban elért eredmékereten belül nye alapján Illeti meg a nyugdíjast, az a 30 ezer forint keretösszegbe akkor sem számítható be, ha ebben az évben fizették ki részére. Ettől az általános szabálytól egyedül az év végi részesedés (eredménytől függő részesedés) tekintetében A társadalombiztosítási törvény rendelkezései szerint ez év január 1-től a nem fizikai munkakörben munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, vagy bedolgozói jogviszony alapján foglalkoztatott nyugdíjasnak a nyugdíját foglalkozási is csak addig lehet folyósítani. amíg keresete a naptári év folyamán a harmincezer forintot, de ezen belül ls legfeljebb addig, amíg a nyugdija és a keresete együttes összegének a naptári évre számított havi át-: Az újra felfedez©?! papirusz Az egyik nairobi (Kenya) egyetemi intézet javaslata szerint a papiruszcserjét (Cyperus papyrus) fel lehet használni arra, hogy a segítségével megvédjék KeletAfrika tavait és folyóit a többi vízi növény elburjánzásától. A papirusznövény úszó szigeteket alkot és akár öt méterrel is a víztükör fölé magasodik. Kivonja a vízből a tápanyagokat, így a többi vízi növény nehezen tud fejlődni. Ezáltal el lehetne kerülni, így javasolják a tudósok, a rettegett eutroflzálódást, az algák és növények túlméretezett növekedését, ami a vizek elmocsarasodásához vezet. A papirusz ezenfelül sokoldalúan hasznosítható növény. Az egyiptomiak már 4000 évvel ezelőtt nemcsak az ismert írópapíriukat állították elő a velejéből, hanem a fiatal hajtásait is elfogyasztották főzeléknek, a gyökereivel pedig tüzeltek. A papirusz szárából kosarakat, sőt hajókat is csináltak, és ezek, mint azt Thor Heyerdahl a RA-expedícióval bebizonyította, tengerállók voltak. A Cyperus papyrus vetése és aratása tehát, a vizek védelmén és tisztántartásán kívül, még új iparágak kialakítását is ígéri Kelet-Afrikában. A Naivasha-tón Kenyában folytatott kísérletek során már jelentkeztek az első eredmények. (MTI) Látta-e már Budapestet éjjel ? vidám. zenés divatshow 1980. október 10-én, pénteken délután 5 és este 8 órakor a Zenés színházban (Szabadság mozi) Közreműködnek: FELEKI KAMILL Kossuth-díjas, kiváló művész. PSOTA IRÉN Kossuth-dí jas érdemes művész. SAROSI KATALIN, ARADSZKY LÁSZLÓ, PAPRIKA DUÖ, REVÜ TÁNCKAR KÉKESI TRIÖ és SOKAN MÁSOK. Jegyek a színház jegyirodájában válthatók Kárász u. 15 Telefon: 12-392.