Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

12 Vasárnap, 1980. október 5, S33HHLDM Kamu Stefi Senki nem vádolhat vele, hogy elkapkodom a riportomat: erre például két évem ment rá. Egyáltalán, megér ennyit egy... üveg sör?... Egy soha el nem készült riport készítésére útban Miskolc felé, engedtünk a moz­góbüfés alakjában felbukkant csábításnak. Kértük & sört. Stefi, kérem tisztelettel, az annyi mint egy üveg huszonhat, kettő üveg ötvenkettő, tessék parancsolni, Stefi, azaz a népszerű osztrák, schwechati első reakció volt, a második pedig: te jó ég, mi ez7 Afféle átmeneti íze volt. Átme­net az állott Kőbányai és a friss fáradt olaj között. Lehet, hogy így nem elég pontos, az viszont biztos, hogy rossz volt Ezt olvastuk le a fintorgó kis­katona arcáról, ezt mondja fül­keszomszédunk, az egyetemista fiatalember, s elég volt egymás­ra nézni. Magunknak csak hi­szünk. Ez a Stefi nem Stefii A felismerés tettre sarkallt, egyéni sérelmünk az utastársak biztatására közüggyé duzzadt, mint annak a sörnek a habja, amelyet, ha megkapunk, eszünk­be sem jut reklamálni. így vi­szont: jobb oldalt magnó, bal oldalt sörösüveg és póruljárt utasok, s irány a büfékocsi. — Uraim, megállapítom, hogy önök provokálnak... — mondta bele a mikrofonba az önérzettől duzzadó keblű díjbirkozó-büfés. — Vegyék tudomásul, hogy önöknek nincs joguk ilyen kér­déseket feltenni. Értsd: megkérdezni, mit kap­tunk világmárka címén, mi az, amit meginni nem tudunk. A purparlé a görög tragédiák nagyjeleneteit megszégyenítő feszültségekkel, szópárbajokkal folytatódott mindaddig, míg a főnök a bűnjelként mutogatott felbontatlan üveget (Ezt majd elküldjük minőségvizsgálatra!) kezébe nem kaparintotta, s hát­ra nem vitte megmutatni bévirl dolgozó kollégájának. Akkor az­tán visszatérve hangot váltott Uraim, most felveszünk egy jegyzőkönyvet leragasztjuk az üveg kupakját, maguk pedig vihetik, ahová akarják. Felvettük, leragasztottuk, vit­tük. Tudtuk mindketten, hogy az orrunk előtt cserélte kl, s tud­tuk azt is, aki ennyire szemér­metlen nagyvonalúsággal vágja ki magát azt nekünk már csak bámulni lehet Nem vagyunk egy súlycsoportban: minket át lehet verni. Csak a forma kedvéért: ava­tott minőségvizsgálóval meg-mi­nőségvizsgáltattuk. Felbontotta, sörözgcttünk egyet („Ivott a jó öreg"), és annyiban maradtunk. Felejtsük ell Próbáltam felejteni — mint ahogy sokan mások rajtam kí­vül, akik nem veszik, mert mi­nek is vennék a fáradságot hogy ügyet csináljanak egy üveg sör, vagy más enni-innivaló okozta bosszúságból, mígnem valaki megkért vagy fél éve, hozzak neki két üveg sört a közeli presszóból. Hozok. Pincér ismerős, jön, viszi a szatyrot, áll a söntés hűtőszek­rénye előtt, valamit matat az aj­tó mögött, odanézek, rámkacsint, bambán állok (lehet, hogy visz­sza kéne kacsintanom?), gyors koccanással becsúsztatja a két üveget, számol az annyi mint tizenhárom, húszhat a két üveg Kőbányai. Újabb kacsintás. Még mindig nem értem, mit kell pislogni két üveg sörhöz, s indulok kifelé, az ülővendégek asztala előtt. Már kint járok, amikor nyugtalanság vesz raj­tam erőt: az asztalon STEFFL sör volt. Címkéje szerint leg­alábbis. És akkor az ára szerint ls/... Utánajárok most már, kössek ki akár elvonókúrán, akár a di­liházban) (Hót tessék megmon­dani, normális ember kerít ek­kora feneket ilyen semmi dolog­nak?) Utasellátó a vonaton. Ké­rek egy üveg Steffl sört. (Más nincs is.) Másik vonat, másik utasellátó, másik üveg. De ni­csak! Ezen egészen másféle ku­pak (most már „sörösül" is tu­dok: koronadugó) van! Az előző feliratos: SCHWECHATER KRONE. emez meg sima sárga, akár a Kinizsié. Jó, akkor most egy Jegyzőkönyv, ragasztás, mi­nőségvizsgálat. — Mit képzel uram!? Semmi­féle jegyzőkönyvet nem veszek föl magánaki Nekem tiszta a lelkiismeretem. — Ha tiszta, okkor igazán megteheti, ^ hogy legalább én is tisztán lássak. — Hagyjon dolgozni. — Adna ragasztót T — Nem adnék. Viszontlátásra. A bogár a fülemben duruzsolt, döngött, nem hagyott nyugodni. Ragasztót kerítettem, tanút, aki látta, hogy leragasztottam (Nagy István, Túrkeve), tanúkat, akik látták, hogy ő látta, továbbá, akik látták, hogy a vonatról le­szálltam, kezemben a leragasz­tott micsodával (állomásfőnök­ség, szolgálattevők. Mezőtűr), to­vábbá az elkövetkezendő Időben szereztem még információt: a) Utasellátó, ellenőr: az a Steffl, amelyiken nincs feliratos koronadugó, nem eredeti. b) Utasellátó, ellenőrzési osz­tály: ez nem igaz, de ha két­ségei vannak, küldje fel a min­tát utánvéttel. De tudja igazolni, hogy... c) Kőbányai Sörgyár kiren­deltsége, Szeged: Régebben Ma­gyarországon is palackozták, s akkor jelöletlen koronadugóval zárták le. Most eredeti reke­szekben Ausztriából kapjuk. Jel­zett kupakkal. Már éjszakánként csupa ala­csonyan szálló jelzett kupakos sörökkel álmodtam, amelyeknek úgy elmenőben átváltott jelölet­lenre a dugója, úgyhogy mentő­ötletként elővettem a telefon­könyvet, a Jött a d) Osztrák Köztársaság Nagy­követsége, Budapest. Elment a levél, miszerint tisz­telettel kérem, mondják már meg valakik, hogyan STEFFL a STEFFL, é« nincs-e itt valami svindli? Blztoe, ami biztos, ezalatt a kérdéses két üveget a szekré­nyem tetején nyugtattam: várja­tok csak, majd kiderül a szem­besítésnél, s ráérek azután is felküldenl elemzésre. Eltelt egy hét, két hét, három, s hónap múltán jön az udvarias válaszlevél, melyből kiderül, hogy az a feltételezésem, hogy valamilyen visszaélés történt, nem állja meg a helyét. A Steffl-exportnál ugyanis késve érkeztek a feliratosdugó-szállít­mányok, így kénytelenek voltak sima kupakkal ls forgalmazni. Na végre! Legalább most már tudóm, hogy nem csaptak be, s ezentúl nem nézek görbe szem­mel senkifla büfésre. No. erre (bocsánat, doktor úr) iszunk! Hat hete áll a söröm, szavatos­sága pedig ennyi hónapra szól, bátran bontom hát. Hoppá 1 A feliratos dugós üvegben aranytiszta sör, a sima kupakosban viszont ujjnyi vas­tag üledék! Kérdem a Szeged étterem pincérét, hogy lehet ez? — Az a sör kamu sör volt — Ml az, hogy kamu? — Más van az üvegben, mtnt a címkén. Most aztán mit csináljak. Higgyek, ne higgyek? Lehet, hogy a pincér ls kamu volt??? IGRICZI ZSIGMOND Az ígéretes lehetőségek jegyében... Érdekességek az új színházi évad műsorából Az idei évad első felének leg­főbb jellemzője a klasszikus mű­vek „dömpingje". A népszerű­ségi listán változatlanul Shakes­peare vezet. Több színházunk is mutat be müveiből. A Nemzeti Színház ritka feladatra vállal­kozott IV. Henrik bemutatásá­val. Az angol drámaíró két es­tére tervezett művét a korabeli színre vitelnek megfelelően két, egymást követő este játsszák: először november 21-én és 22­én. Ilyen típusú bemutatóra az elmúlt fél évszázadban nem volt példa. A Shakespeare-mű „fér­fidarab": a bemutató a társulat szinte valamennyi férfitagját érinti. Az előadás rendezője Zsámbékl Gábor, a címszerep alakitója a színházhoz vissza­szerződött Bessenyei Ferenc. A Népszínház is Shakespeare­rel kezdi az évadot: egyik leg­szebb késői játékát, a Vihart mutatják be Vámos László ren­dezésében, Az előadás nagy le­hetőség a Prosoerét játszó Gá­bor Miklós számára. Shakespeare-bemutatóval nyit a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház is. amely az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját Ebből az alkalombői ünnepi dísz­előadáson mutatják be a Szent­ivánéji álmot Ács János rende­zésében. A jubileumi évad során több színházi vendégjátékra is sor kerül Kaposvárott Shakes­pearc-bemutatót terveznek Mis­kolcon is az évad második felé­ben. A Lear király-t a színház főrendezője. Csiszár Imre állítja színpadra, a címszerepre Major Tamást kérte fel. A klasszikus bemutatók közül talán a legdicseretesebb, hogy hosszú szünet után most három színházunk is elővette Madách Imre remekét Az ember tragé­diáját először Szolnokon mutál­ják be (rendező: Pual István), decemberben a Madách Szín­házban (rendező; Lengyel György), az évad második leié­ben pedig Pécsett (rendező: S<k Ferenc). A három vállalkozás egyidejűsége az összevetésre ls módot ad. Számos új magyar darabot la találunk a színházak ídei mű­sortervében: a kortárs írók Je­lenléte a kortárs színpadon Ör­vendetes Jelensége szellemi Je­tünknek. A József Attila Szín­ház fennállásának 23. évforduló­A zenélő bili ötletéről jó másfél esztendővel ezelőtt hallottam először. Akkor azt hittem, valami vicc, vagy új­fajta „Jelkép". Hanem aztán Enyingen jártamban — mert­hogy ott a gyárja — megbizo­nyosodtam: valóságos talál­mányról és szabadalomról van szó. Mérnök, orvos, technikus, mindenféle komoly ember törte a fejét, amíg megszületett. Lé­nyege annyi: mikor a kisded be­lecsurgat, a nedvesség zárja az áramkört, s a bili madárcsicser­géssel honorálja a baba ügyessé­gét, miközben dalban értesíti az aggódó és őrködő szülőt a dolog megtörténtérőL Sosem gondoltam volna azon­ban, hogy ezt az ötletet valaha komolyan vesszük. Azt hittem, olyanféle játék lesz ez. mint a röhögő automata — valaki meg­csinálja vele az üzletét, s majd feledésbe megy, akár a hula­hopp karika, meg a mágneses érkötő. De nem. A zenélő bili komoly karrier előtt áll. Nyá­ron a szegedi ipari vásáron is „nagy elismerést aratott" — ol­vasom egy mai híradásban, amely még arról is tudat, hogy „Ausztriába háromszáz minta­példányt szállítottak, s máris harmincezerre érkezett megren­delés. Az osztrák televízió au­Sikerélmény gusztus 29-én mutatta be a sza­badalmat." A többi szerény jós­lás: „Itthon várhatóan a kará­csonyi vásár slágereként kerül az üzletekbe." Komolyra vált tehát a dolog. S hiába élcelődöm én ezen, megvan rá a tudományos ma­gyarázat: „...minden gyermek érzékenyen reagál a fény, a ze­ne és általában a hangingerek­re... Feltételes reflexeket vál­tanak ki belőle. Egyfajta felté­teles reflex a salakanyagok ürí­tése is..A dolog mechaniz­musa pedig: „Ha egyszer-kétszer sikerült, a gyermek felfigyel rá, s igényli a sikerélményt jelentő cselekményt... a korai gyer­mekkorban szerzett sikerélmény meghatározhatja reflexei későb­bi pozitív alakulását is." Itt, a sikerélménynél horgo­nyoztam le gondolatilag. Ez az, ez kell! Gyereknek, felnőttnek, öregnek, kétkezinek, szellemi dolgozónak, hivatalnoknak. Mert nem a zenélő bili fontos nekem, hanem az ideológia, ami benne van. S szomorúan gondolok rá vissza, pár ezer évig hány gene­rációt fosztottunk meg C6ak et­től az örömtől. Belecsurgattunk a pelenkába, és nem szólalt meg a duda; bilire szoktunk és nem harangoztak, ha eredménnyel keltünk fel róla; önállók .let­tünk szükségeink elvégzésében, és nem csendült fel kantáta. Szoktunk néha találkozni kül­földi hírekben hasonló találmá­nyokkal. Valamelyik jeles tehe­nészet egyik szenzációja volt, hogy fejéskor zene szólt az is­tállóban. Nem akármilyen zene — klasszikus I Kipróbálták ugyanis, hogy zeneszóra jobban tejel a tehén. Ha jól emlékszem, Bach volt a legsikeresebb fejő­nő; az ö zenéjére bővebben cso­bogott a tej. Többet aztán nem hallottam a kísérlet felől. Le­het, hogy hangversenybérletet vettek a teheneknek, és ma már takarmányozni sem kell őket. Ne tessék azt gondolni, hogy netaiántán könnyelműen vicce­lődöm az új találmányon. Szó sincs róla — ellenkezőleg: én mér a továbbfejlesztés ötleteit keresgélem. Hogy például: me­sét is mondhatna; esetleg nem­csak a klsdolgot regisztrálná és jutalmazná, hanem a komolyabb sikerélményt is. Fanfárok szó­lalhatnának meg olyankor. Es mi az, hogy csak gyerekeknek? A felnőttben is kiépíthetők új reflexek. Miért ne szólhatna pár barátságos szót, biztató igét, vi­gasztaló kenetet az angolvécé is? Ha többet nem, csak annyit: „Egészségére!" Üzemi, vállalati illemhelyeken beválna a ser­kentő szöveg. De ha az induló­dallamokat jobbnak ítélnék a tudós kutatók — hát legyen va­lami semleges tartalmú induló. Kicsinyke félelmemet ts kibe­szélem azért. Merthogy a refle­xek ... Azt tudniillik, hogy visszájára ne fordulhasson a dolog. Nehogy a kisded elenged­je, ha más madárcsicsergést hall ls... Nehogy — ha eset­leg a felnőttekre is kiterjedne a kutató-feltalálók figyelme — az emlegetett hangjelzés-variá­ciók váltsák ki magát a cselek­vést. Végül egy aprócska örömömet teszem még hozzá a témához. Mostanság emelték a zománco­zott holmik árát. Vigaszom, hogy a zenélő bili műanyagból van. Mennyivel rokonszenvesek1" lesz így a karácsonyi sláger. ja alkalmából magyar évadot tervez: a már repertoáron levő darabok mellett Csurka István, Maróti Lajos, Mülier Péter. Páskándl Géza egy-egy művét mutatják be. Az első bemutató október 4-én MaróU Pályamódo­sítás című műve, amelyet Bene­dek Árpád rendez, A József At­tila Színház Kamaraszíopadári, Óbudán fiatal magyar író mü­vének budapesti bemutatójára kerül sor. A tavaly Kaposvárott bemutatott Halmi Bereményl Géza nagy vitát kiváltó, frtaa szellemű, izgalmas műve. Mo­dern Hamlet-történet, amely ko­runk egy veszélyes tünetéről, a hiánybetegségről szól. (Az elő­adást a fővárosi közönség is lát­hatta a tavaszi vendégjátékon!) Halmi megformálója Józsa Im­SZ. S. I re, a József Attila Színház tehet­séges, fiatal művésze. Az előadáa rendezője; Barlay Gusztáv. A Vígszínház továbbra is a legfőbb műhelye a kortárs ma­gyar drámairodalomnak; az idén többek között Kardos G.György, Füst Milán, Gyurkovlcs Tibor műveket terveznek. Az első be­mutató a Pesti Színházban be­tegség miatt októberre halasz­tódott: Székely Jánoa Protestán­sok című művét nyáron a Gyu­lai Várszínházban Szinetár Mik­lós rendezésében állították szín­padra. A bemutató ennek at előadásnak a? átigazított válto­zata. A következő bemutató szintén új változata egy, már bemutatott műnek. A kecskemé­ti Katona József S/ít.há* tavaly játszotta Gyurkovtcs Tibor Ma­gyar menyasszony című gro­teszk játékát. Most erősen átdol­gozott változatban. Isten bokré­tája címmel kerül bemutatasra a Pesti Színházban. A rendező most ís, mtnt n 'agflihh Gvurko­vics-mü esetei d ; Kapós Dezső, Érdekes vállalkozás készül a Vígszínház stúdióiéban is. ame­lyet fiatal, lelkes művészek hoz­tak létre. Vállalkozásaik jogos­ságát a tavaly Inmemoriam ö. I. cimú bemutató igazolta, amely az évad egyik legnagyobb sike­re lett Franz Xavér Kroett nyu­gatnémet drámaíró Vadászat Al­só-Bajorországban című darab­jót Marton László rendezi. Űj magyar darabot tűz műso­rára a Thália Színház is: annyi sikeres színpadi mú után új da­rabbal jelentkezik Fejes Endre. A Szabadszombat színpadi vál­tozata az azonos című regényből készült A rendező: Kazimir Károly, az emlékezetes Rozsda­temető első bemutatójának ren­dezője. A Thália nagy vállalko­zása a Kassák-regényből készülő Egy ember élete című színpadi mű. Az adaptációt az író özve­gyével együtt Elbert János vég­zi. Várhatóan az évad másik fe­lében nyílik meg a Thália új stúdiója a Nagymező utcában, amely elsősorban a fiatal mű­vészek kezdeményezéseinek kí­ván lehetőséget és teret adni. A veszprémi Petőfi Színháznak ls régi hagyománya a magyar drá­ma ápolása. Ennek a feladatá­nak idén is eleget kíván tenni. Fiatal magyar szerzőt avat a Heródes című darabbal: Kolln Pétert. Egy nagy sikerű regény színpadi adaptációjára is vállal­kozott a színház: Vadász Ferenc Karolina Negyvenkilenc szeo­-rber című művé' Pethes •••örgv rendezi. A mű • té-vben -zerepel többek között Németh László: Széchenyi, Bíró Lajos— Lengyel Menyhért: A cárnő, Shakespeare: Ahogy tetszik.

Next

/
Thumbnails
Contents