Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

Vasárnap, 1980. október 5. 3 A munkapadtól a vezérigazgatóig A Délmagyatország vitafóiuma Irány ító mechanizmus és a hatékonyság A szerkesztőség Gerencsér adott szervezet a reális Pártunk XII. kongresszu­Ferenc cikksorozatával igye- anyagi és erkölcsi elisme- sának határozata, s ennek kezett utat keresni a racio- rést Ennek az alapelvnek alapján a hatodik ötéves nálisabb vállalati irányítás azért van döntő szerepe, terv országgyűlési vitája is gondolatköréhez. S hogy mert az emberi tevékenység azt jelzi, hogy a gazdasági nagy az érdeklődés, méltán alkotó erejét csak a jó muv- élet irányításának rncgújú­jelzik a kapcsolódó írások, kahelyi körzérzettel lehet lását, a korszerű termelésre A cikkíró is tesz utalást ar- kellően kihasználni. alkalmasságát csak az üzemi ^Ldlir^vöritó Népgazdaságunk különbö- demokrácia jó felhasználása kor az egyeüui, üdvözítő ző ágazatai önmagukban is „ ,, . , . . megodásnak a gazdasági sí- differenciált irányítási meg- mellett lchet elérni, mert ez kerekhez vezető úthoz a oldást kívánnak. De számol- esetben bontakozik ki teljes­vállalatok szervezeti felépí- ni kell a vállalatok nagy- ségében az emberi tényezők tését ajánlották. Nevezetesen ságrendjével, technikai és hatása arra szeretnék itt utalni, ha technológiai adottságával, a egy vállalat valóban több vállalatok munkáiéban részt A vállalatok szervezeti fel­lépcsőt illeszt be az irányi- vevő vezetők és dolgozók építése és belső m.e,ohcíniz­tás különböző szintjeinél, politikai és szakmai felké- musa ott tud csak jól ki­amire valóban szüksége van, szültségével. De még azsem alakrulri ahol az éleniárók az feltétlenül időveszteséget hagyható figyelmen kívül, t ™? * . * ? élenjárok és ráfordítási költség-nőve- hogy milyen volt a vállalat kedvező tapasztalatát, de a kedést jelent. korábbi irányító tevékeny- saját lehetőségét is szám­A korszerű Irányításban a sége. oavéve a gyakorlat tükrében meghatározó szerepe a ki- Ezért az állam a vállala- vizsgálják. A szervezetek alakított vallalati szerveze- tok irányítását csak kőzve- ötletszerű változtatási rövid tok tartalmi munkájaban tett módon igyekszik befő- "-f j'J f 7 keresendő. Arra gondolok, lyásolni és a jogot a vál- idokoz^ben epp oly káros hogy mennyiben tud élni az lalatokra bízza, hogy saját lehet, mint a későbbi módo­adott lehetőségein belül, az rendszerét kidolgozza, ter- sítása egy-egy elavult rend-! onalló tevekenységgei pozi- mészetesen nem figyelmen szernek tív és negatív irányban ki- w felügyeleti •zűrhető-e a tevékenysége a luvul nagyva a rewgyeieu Az érvényesülés útjai o vállalati egészből és meg kapja-e munkája után az sem. szervek ezirányú jogkörét Aradi életjel „Az egész várőrség tal­pon es fegyverben volt, a falakra felvont ágyúk mel­lé égő kanóccal állottak ki a tüzérek. A nyomorult osztrákok féltek Arad va­ros polgárságától — ezért volt e szörnyű előkészület." Szemtanú. Baló Béni re­formátus lelkész emlékezett így arra a bizonyos őszi reggelre. Csöpörgött az eső, borús, ködös, hűvös hajnal volt 131 évvel ezelőtt Ara­don. A várudvaron minden helytállás, a hűség, a haza­és szabadságszeretet örök mementójává Teljesen lé­nyegtelen. mikor mik az egyén szubjektív szándé­kai: ha áldozata földre ti­nóit nemzete reménytelen ségének bénaságát oldja fők szellemi értelemben képes győzedelmeskedni az elmúlás felett. Hiszen éle­tébe nagyszerűséget nem vihet a külvilág ha benne magában nincs nagyszerű­ség. Azzal bizonyít, hogy készen állt. Tichy őrnagy eppen azért öLték meg, suhintott kardjával és amit tett. Hogy érdemes. Dessewffy Arisztid. Lázár mindig érdemes hasonlót Vilmos. Schweidel József tenni, ha a hatalom még és Kiss Ernő összesen 14 az öldöklés hajnalán is golyótól találva terült el a puskával, ágyúval, netán földön. Majd kilenc akasz- gépfegyverrel és tankkal is tófa „népesül be". sorra így retteg — még akkor is. egymás után: először Pöl- midőn győztesnek érezheti tenberg Ernővel, majd Tö- magát rök Ignáccal. azután Kné- Arad óta sok-sok év el­zich Károllyal, Lahner telt ám ha szétnézünk a Györggyel. Nagysándor Jó- világban, épp úgy van el­zseffel, Leiningen-Wester- nyomó hatalom és küzde­burg Károllyal Aulich La- lem, épp úgy vannak fegy­jossal, Damjanich Jánossal verek, kivégzések és áldo­és legvégül Vécsey Károly- zatok. mint akkor. S épp lyal. Elvégeztetett. úgy létezik a reménytelen­Az aradi vár udvarán ti- ségben az a remény, zenhárom magyar katona a amelyre tizenhármuk neve szó közvetlen, fizikai ér- (ugyan, hányan tudják ma telmében megszűnt tovább Magyarországon felsorol­élni. A bóhért Damjanich ni?) a legszebb biztosíték, maga mellé ültette a ko- Az. emberi fejlődésnek és a csin _ így vitték a vesztő- haza szabadságának szol­helyre, mankóval, törött lábbal — átölelte a nya­kát. s így szólt hozzá: „ön ma az öl legjobb bará­tom!" Amikor a bitófához kezdték volna ráncigálni, egy mitológiai hérosz sza­vaival mondta: „Csak las­san ! Nélkülem úgysem mentek semmire." Meghal­ni tudni kell. \ Magyarország két nagy­hatalom pörölycsapásai alatt, bénultan hever, for­radalma-szabadságharca le­i verve, úgy tűnik, hadse­regének tizenkét táborno­ka és egy ezredese mintegy gálata: a forradalom ma­ga. A forradalom, melynek nevével oly sokszor és oly következetesen visszaé' korunk, s amely mégis lé­tezik. él. Miként Magyar­ország is. S velünk ők. ti­zenhármán is. itt a Duna— Tisza táján. Kockáztassuk meg: nem­csak a magyar történelem, hanem talán a XIX. száza­di egyetemes történelem­nek is egyik legfenségesebb pillanata volt az. midőn Vécsey. az utolsó kivégzen­dő forradalmár, nem lévén már kitől elbúcsúznia oda szimbolizálja sorsát. Egy lép Damjanich Jánoshoz szabadságáért ki tudja, há­nyadszor küzdő kis nem­zetét. mely mindahányszor konok elszántsággal áll talpra, újra meg újra. már­már abszurd következetes­séggel­Igen. meghalni tudni kell. Nagyjából úgy. aho­gyan ők tették. Hiszen egvéni iorsuk a közös sors­vállalás oltárán nemesedett csodálatos jelképpé: a — magyar gróf a szerb népfihez —. s megcsókolja a halott bajtárs kezét. Ez a nagyszerű, valóságos tör­ténelmi vízió Arad életie­le. Legfőbb tanulsága, me­lyet. ők tizenhármán csont­jaikból haló poraikból összegyúrva alkottak hal­hatatlan élőképpé. Hajtsunk hát főt ma előt­tük! Domonkos László A vállalatok vezetőinek a jól megszervezett informá­ciós rendszeren belül min­denkor módjuk van áttekin­téshez jutni, amely segíti a nelyes felismerést, ami ugyan önmagában, még ke­vés, mert cselekedni is kell. Ebben az esetben azonban már eljutottunk a gazdasági élet másik izgalmas kérdé­séhez, a kockázat vállalásá­hoz. Szabó József munka- és üzemszervező Tatabánya Kimagasló teljesítményt ért el a Tatabányai Szénbá­nyák csordakúti bányájában Békési Károly elővájo bri­gádja: egy hónapon belül 250 méter hosszú, nagyszel­vényű vágatot hajtott ki. A tatabányai medencében föld alatti vágatépítésnél eddig még egyetlen brigád sem ért el ilyen magas teljesítményt. A „csúcsot" mostanáig a nagyegyházi bányában dol­gozó Németh Ferenc bri­gádja tartotta havi 204 mé­teres előrehaladási sebes­séggel. (MTI) , lvasom a gratuláló levelet és kissé el­érzékenyülök. Sajnálom mindkettő­jüket, mert úgy érzik, az élet igaz­ságtalan volt velük szemben. Csak az 5. ikl szűkön túl érték el azt a célt amit mások negyvenévesen. Ismerve a képességeket, a sikerre valóban rászolgáltak volna. Nem volt szerencséjük, vagy kitartásuk? Nem tudni mi okozta, hogy felesleges ösvényt cserkésztek be. A levél érdekes, mert az élet girbe-görbe útjairól beszél, amit utó­lag ismertek fel. Tévedés lenne azt hinni, hogy mindegyik korosztálynak diadalme­net az előrejutás. A mai ötvenéveseknek is voltak emelkedők és mély völgyek. Többé­kevésbé egyforma az előrelépés társadalmi természetrajza, legföljebb a történelmi helyzetek tarkítják az eseteket. Hallgatom egy nyugdíjas igazgató kesergését, akinek lapjára mindig csak jót írtak, őszülő ha­lántékkal szerzett diplomát, és amikor a legmagasabb végzettségét elérte, hirtelen azt vette észre, már nincs rá szükség. Egy­re csak emlegeti, sokáig megfeltem diplo­ma nélkül és mire agyontanultam magam, „alkalmatlan" lettem. Ez az ember ma már nemcsak lelkibeteg, egészsége is ráment a túlfeszített tempóra, illetve élete várat­lan fordulatára. Harmincéves korától kezd­ve vezető volt, s úgy érzi, a sors ellene for­dult. Helyét nem találja. Mindig izgatott, hogy az embert mi űzi hajtja előre, hogy több legyen a koponyá­jában, hogy jobban el tudjon igazodni a vi­lág dolgaiban... A sok tényező, doppin­goló ok között állandó: az érvényesülés. Nehéz a szót meghatározni. De hiszen, min­denki sejti, mit jelent ez. Többé-kevésbé; amikor a társadalom, egy közösség beosz­tással, fizetéssel honorálja a tudást, a rá­termettséget, a szorgalmat, a munkát Első riportomban is ezt a kérdést kutattam, a gimnazisták között kérdezősködtem, mint képzelik el az érvényesülést Akkor úgy látszott, a képlet egyszerű: nagyobb tu­dással és tehetséggel, jó munkával... A vé­lemények egyeztek a korábbi évjáratoké­val, akik különösen nagy lelkesedéssel hir­dették: csak tanulni, tanulni. Mintha megkopott volna mára ez a fel­fogás. Egyetemi oktatók panaszkodnak, né­hány diplomás szakmát a fiatalok nagyív­ben elkerülnek. Lasszóval kell fogni az if­jakat. Hogy miért? Kevés a pénz. Másod­éves orvostanhallgató ismerősöm latolgat­ja, jobban járna, ha átmenne fogorvosf' szakra. Később jól menő magánrendelője, gondtalanabb megélhetése lehetne. Okleve­les könyvelő barátom fizikai munkásnak ment el és a dupláját keresi, mint koráb­ban. Ennél szélsőségesebb példákat is tud­na mindenki mondani. De végül is sajná­lom azt a nebulót, aki látja, hogy a tanár úr inkább gyümölcsöt bérfuvaroz Zsigulijá­val hétvégeken az olvasás, az önképzés he­lyett. Persze, esetleg a diák is tudja, hogy a kettő plusz egyes OTP-lakás beugrója 190 ezer forint, és a tanár úr 15 évig is el'güriz­het. míg a fizetéséből ennyi pénzt összespó­rolhat. És ha nem segítenek a szülők, a nagybácsik, akkor nem jut könnyebben la­káshoz. Talán a diák is azon töri a fejét, olyan szakmát választ, ahol mellékes is van, s az úgynevezett másodlagos gazdaság­ból több hasznot húzhat. Nem szeretnék 6enkit sem ostorozni az anyagiasság miatt. Épp az elmúlt időszak­ban kapott nagyobb hangsúlyt az anyagi érdekeltség. Ha ilyen elv szerint szervezik munkájukat a vállalatok, üzemek, miért lenne mentes e felfogás alól a tisztelt ál­lampolgár, — ahogy mondani szokták, ó is a piacról él. No de hogyan állunk az érvényesüléssel? Tudathasadásos lett e fogalom? Létezik egy erkölcsi oldala, amire szép címkéket ra­gasztunk, és ugyanakkor van egy másik ol­dala, amit ostorozunk is, mert nem egyszer elegendő a szerencse, az ügyeskedés, az okos helyezkedés és így bárki kis munká­val, kis tehetséggel jobban él, mint nagy tudással, több szorgalommal. Sok helyen kérdezhetnénk, hiánycikk az egészseges te­hetségkultusz? Vagy nem kap eléggé pol­gárjogot a felkészültség, a munka rangja hétköznapjainkban ? Kára és haszna egyaránt érezhető. A fej­lett nyugati országokban a nemzeti jövede­lem egy része találmányok eladásából szár­mazik. Rossz ellenpélda, de igaz; a napok? ban felkeresett egy autószerelő, s elmesél­te, az újításba csak azért vette be az osz­tályvezetőt, hogy valaki menedzselje ügyét. Ügy érzi, különben munkája elvész a kö­zömbös akták sűrűjében. Az annyit emlegetett másodlagos elosz­tás, a különböző manipulációk, ügyeskedé­sek depressziós hatására nem ma jöttünk rá. A XII. pártkongresszuson is nagy fi­gyelmet kapott, hogy az életszínvonal-poli­tikában jobban érvényesüljön a munka sze­rinti elosztás. „A társadalmi igazságosság­nak az felelne meg, hogy a jelenleginél na­gyobb különbségek alakuljanak ki a mun­ka díjazásában, a teljesítmények, a végzett munka mennyisége és minősége alapján. El kell érni, hogy a munkamegosztás minden szintjén, a beosztottaknál és a vezetőknél egyaránt érzékelhető különbség legyen a munkából származó jövedelmekben asze­rint, ki hogyan dolgozik, önkritikusan meg kell mondani, hogy a pozitív törekvések és erőfeszítések ellenére még nem tudtunk kellő eredményt elérni a becsületes embe­reket joggal felháborító antiszociáláis je­lenségek ... felszámolásában." T lnfflíszetes és nyilvánvaló, aZ végez­ze a megfelelő, a „neki való" mun­kát, és olyan beosztásban, aki tehet­sége, felkészültsége, szorgalma alapján hi­vatott erre. Sokszor meditálok, de jó len­ne, egyre több olyan egészséges karrieris­tával találkozni, aki így gondolkozik: ez vagy az akarok lenni, mert csak én tudom azt jól megcsinálni... Ehelyett gyakran hallom; megfelel a szerény beosztás, csak két mellékállásom legyen. Egészséges becsvágy, többet akarás nél­kül olyan élete van az embernek, mint a félszárnyú madárnak. Halász Miklós Kapunyitás a téli kikötőben Az egymást váltó nyári árhullámok nagy mennyisé­gű iszapot raktak le a Tisza partján, és valósággal elzár­ták a tápéi téli kikötő bejá­ratát. A folyó szegedi sza­kaszán állomásozó fürdő- és csónakházakat, a Szőke Tisza vízi vendégfogadót, vala­mint. az uszályok egy részét Kommunista műszak nemsokára bevontatják téli szálláshelyükre. Ezt megelő­zően azonban — mint sok más korábbi esztendőben — tágítani — szélesíteni és mé­lyíteni — kellett most is a tápéi öblözet kapuját. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat egyik hajója folyamatosan, éjjel­nappali műszakban üzemelt. A gépészek és más dolgozók jó munkájának eredménye­ként a tervezettnél előbb vé­geztek a rájuk bízott fel­adattal. Mintegy 14 ezer köbméter iszaptömeget távo­lítottak el, s ezáltal megfe­lelő szélességű és olyan mélységű kaput nyitottak, hogy a legalacsonyabb vízál­lásnál is meg legyen a há­romméteres merülési mély­ség. A Mazyar Kábe'művek cze-edi eyárában és Msfeleki trvár­egységében több m'nt 650-en dolgoztak tegnao. szabad szombat luken. Az ős zes munka értéke mcgha'adja a 2 millió forintot. A vállalat a murkabért a társadalmi köl­csönalaphoz használja fel, a dolgozók lakásépítését segíti ezzel. Kénünkön: a Kábel-brigád, készárut csomagolnak Küldöttség hazaérkezése Tegnap, szombaton délután hazaérkezett Jugoszláviából az SZMT háromtagú kül­döttsége amely a vajdasági szakszervezeti szövetség sza­badkai közsági tanácsának meghívására október 2-án utazott el Jugoszláviába Ko­vács Sándornak, az SZMT titkárának vezetésével. A de­legációt a röszkei határállo­máson dr. Dobóczky Károly­ne. az SZMT titkára fogadta. Hétfőtől Engedményei bútorvásár Hétfőtől, október 6-tól 20­ig készleteiből árengedmé­nyes vásárt rendez a BO­TORÉRT. A vállalat a szo­kásos őszi bútorcsúcsforaa­lom előtt rendezi akcióját, amelyben 52-féie bútort kí­nálnak olcsóbban. Az aján­lat 55 százaléka kírpitozott bútorokból áll. a többi első­sorban gyermek-, konvha­és kiegészítő bútor. Bevon­tak az engedményes vásár­ba szekrénysorokat és gard­robe-szekrénveket is. Egyes foteleket étkező-, dohányzó­asztalokat. valamint gard­robe-szekrényeket 40 száza­lékkal. kárpitozott garnitú­rákat pedig 30 százalékkal árusítanak olcsóbban. Né­hány bolt árengedményt ad megbontott lakószobákból, s kárpitozott garnitúrákból megmaradt egves darabokra is. Az előző éviekhez képest mérsékeltebb nyári bútorke­reslet miatt a nagykereske­delmi és a bolti raktárakban kész'etek halmozódtak fel, ame'yeket most mintegy 150 millió forint értékű kedvez­ményes árualappal igyekez­nek csökkenteni 4

Next

/
Thumbnails
Contents