Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

Vasárnap, 1980. október 26. 3 Ujabb elemes bútorcsalád Üj, variálható elemes bútorcsaládot fejlesztettek ki a pécsi bútorgyár tervezői. A Garzon, a Réka, a Mozaik és a Hobby mellé felsorakozó „Zengő" kisebb alapegységekből áll, mint elődei, így j jobban illeszkedik az eltérő lakásméretekhez. Tizenhatféle eleméből változatos öszszetételű és különböző magasságú bútoregyüttest lehet majd kialakítani. Ajtós, polcos, fiókos és sarokba állítható egységeinek felületét a fa eredeti erezete díszíti. A Zengő sorozatgyártását jövőre kezdi ef a mecsekaljai gyár, s az elemes bútorok adják majd termelésének harmadrészét. Kezdetben csak kész elemeket állítanak elő, később, rátérnek az úgynevezett „lapraszerelt" gyártásra is. (MTI) Harmincnyolcmillió tégla Sopronból Befejeződött a próbagyártás az Észak-dunántúli Tégla- és Csercpipari Vállalat új soproni téglagyárában. A tervezők és az építők évi harmincmillió tcgla gyártását garantálják. A közelmúltban befejeződött próbaüzem ennél jobb eredménnyel zárult. Az előzetes tervek szerint évente nyolcmillió darabbal több tégla gyártására nyílik lehetőség Népfrontválasztások Porszemekből sziklák Hányszor, de hányszor panaszoljuk, milyen nehéz kicsalogatni a tarjáni embert családja kis „csigaházából". A tudósító „felülve" az évek óta hangoztatott véleménynek, arra készült, hogy foghíjas széksorok fogadják majd a Révai József Altalános Iskolában, a Tarjan l-es számú körzeti népfrontbizottság igen későn, 6 órakor kezdődő választási gyűlésén. Annál nagyobb volt azonban a meglepetés: munka utáni fáradság, otthoni teendők ide vagy oda, zsúfolásig megtelt az iskola galériája. A hosszú együttélés, a közös gondok és örömök, a közös lakóhely szépítésének szándéka és a kétkezi munka csak összekovácsolja a panelházak rengetegében élő embereket is, persze azokat, akikben meg is van erre a hajlandóság. A közös föllépés, a közös tettek általában az egesz közösséget gazdagítják. Az iskolások rövid műsorukban a költők szavaival válaszoltak a kérdésre: „Hogyan lesznek a porszemekből sziklák?" A népfrontosok pedig arra szánták ezt az estét, hogy meghányják-vessék, a négy év folyamán sikerült-e nekik „sziklává" egyesíteniük a sok-sok apró porszemet, s ha nem, miféle, eléjük gördült akadályok gátolták ezt meg. Soós J. Zoltán titkár beszámolójában elmondta: sikerült úrrá lenniük az elszigeteltség okozta gondokon. Közelebb kerültek egymáshoz a városrész lakói, kapcsolatot tudott teremteni a népfrontbizottság a körzetében levő néhány intézménnyel is: a „Lila Akác" szocialista brigáddal, a „76os ABC", a Tarján bisztró, az Olajipari Vállalat szocialista brigádjával és a Révai általános iskola pedagógusaival. Nagy fájdalmuk viszont az, hogy az érteimiségiek — jogászok, műszakiak. mezőgazdasági szakemberek — továbbra is elzárkóznak a lakótelepet érintő közügyektől. Pedig képzettségükre, tapasztalatukra, ötleteikre szükség lenne, hogy azok a porszemek sziklákká egyesüljenek... De nemcsak ezen múlik, hogy olykor a porszemeket egyszerűen elfújja a szél. A lakóbizottságok sem állnak helyzetük magaslatán — tisztelet a kivételnek. Hiányosan tájékoztatják a lakosságot a különböző várospolitikai elképzelésekről,. így nehezebb is mozgósítani az embereket egy-egy közös munkára, rendezvényre. A tanácskozási központokban szó esett ugyan a tanács elképzeléseiről, az előadók válaszoltak is a kérdésekre, de a szavakat nem követték intézkedések. A borsót falra hányi — fárasztó és kedvet szegő elfoglaltság, egy idő után azt is meggondolja a lakóbizottságí tag, szóra nyissa-e a száját. Eperjesi József szerint pedig „Aktivitás nélkül nem megy a várospolitika. Hiába képvisel egy ügyet" a népfront, ha az ember csak kilincsel, de hiába. Az eredménytelenség lelomboz..." A mondókát félbeszakító taps a teljes egyetértést fejezte ki. Kasza Ferenc éppen e gyűléssel cáfolta meg, hogy Tarjánt megilleti a „bezárkózott" jelző. Kinyiinak az ajtók és. nyitva is maradnak, ha a lakosság a tettekben is érzi, figyelnek a szavára. Varga Márton elmondta esetét a padokkal: 1978-ban vetette fel a körzeti népfrontnál a lakók óhaját: el kellene intézni, hogy legyen pad a 208 és 209-es ház előtt. A válasz: adja be kérvényét írásban. Beadta, várt. Érdeklődésére azt mondták, adjon be tervrajzot. Kislánya közreműködésévei ez el is készült, elküldte, majd ismét várt. Két év után most végre állnak a padok. Nem lehetne mindezt gyorsabban? — kérdezte Sok emberben megvan a szándék, hogy szépítse lakóháza környezetét. A tarjániak nemcsak arra vállalkoznak, hogy a négy fal között végeznek nagytakarítást: részt vettek a Tiszta Szegedért mozgalomban, a lomtalanításban is, ástak, gereblyéztek, ültettek. Kedvüket szegte azonban néhány szervezési hiba, hogy nem kaptak a társadalmi munkához eszközöket. Buti Mihály fölszólal ásá ban ugyanakkor elmondta, még mindig többségben vannak azok, akik az erkélyen könyökölve nézik, miként serénykednek a többiek. Sőt nem ritka az sem, hogy az önzetlen munkával elültetett virágokat reggelre kelvén letiporva találják. Nem elég társadalmi munkára buzdítani az embereket, meg is kellene tanítani őket az értékek megbecsülésére. Porszemekből sziklák ... Nem lehet ezt rábízni a maguktól érvényesülő fizikai törvényekre. Ahhoz, hogy az apró emberi tettekbői közösséget, társadalmat gazdagító eredmény szülessék, közös akarat, az összehangolt munka kohéziójára van szükség. * A tarjáni l-es számú körzeti népfrontbizottság elnökévé ismét dr. Lévai Sándort, titkárává Soós J. Zoltánt választották. A Il-es számú bizottság elnöke Mészáros János, titkára pedig Szécsi Istvánná. Chikán Ágnes Bővül a gyapjúváiaszték A hazai juhászatok, élve a korábbinál kedvezőbb jövedelmezőséggel, újabban nemcsak a termelést fokozzák, nanem a minőségre is többet adnak. Az idei rekord-gyapjútermeléssel hosszú évek óta először a hazai textilipar szükségletének már több mint jelét a magyar juhaszátok adjak. A többlet az ötödik ötéves terv időszakában az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség által ' nagy szakmai hozzáértéssel szervezett állománybővítés eredménye: a tervidőszakban 300 ezerrel nőtt az anyaállomány, amely jelenleg 1,7 milliót számlál. Azt, hogy az állattenyésztésnek ez az ágazata reneszánszát éli, jelzi: a gyapjúválaszték bővítésére is van vállalkozó kedv. A felügyelőség a hazai finomgyapjas juhállomány további nemesítésére Ausztráliából kivá ló genetikai értékű tenyészállatokat importált. A iuhászat kínálata rövidesen tovább bővül. Az OÁF a kitűnő képességű, durvagyapjas Kent-fajtájú juhokból 250-et hoz be Lengyelországból. Elsó lépésként 500 tonna durva gyapjút ad majd a hazánkban elszaporított Kent-állomány. Ezután növelik majd fokozatosan a hazai durvagyapjú arányát. (MTI) A munkapadtól a vezérigazgatóig A Délmagyarország vitafóruma Érvényesüljön jobban a vállalati önállóság Több mint egy hónapja, hogy a Délmagyarország közölte Gerencsér Ferenc háromrészes írását a vállalati belső mechanizmus korszerűsítésének szükségességéről. A cikket, nagy figvelemmel olvastam el és érdeklődéssel vártam a hozzászólásokat. Megítélésem szerint a visszhang igen kedvező. Nagy felelősséggel és hozzáértéssel mondtak vé'eményt a szakembereken és vezetőkön kívül a fizikai dolgozók is. A véleményekkel alapvetően egyetértek. Nem vitázni, hozzászólni kivánok néhány témához. A város iparának egyik jellemzője, hogy túlsúlyban vannak a gyárak. gyáregységek. kevés az önálló vállalat. Ez a politikai munkában és a terület gazdaságpolitikai munkájának szervezésében is sok gondot jelent. Sok formában és sajátos módszerekkel kell kapcsolatot teremteni a vállalati központokkal. hogy a helyi elképzelések és feladatok végrehajtását úgy tudjuk megjelölni és szervezni, hogy az egybeessen a vállalati célokkal is. Ez nem megy ütközés nélkül, de ez nem is lenne baj. A gond az. hogy a vállalati központok a koncepciókat már előzőleg egyeztetik a minisztériumokkal. így több. szerintünk helyes elképzelés nem valósítható meg. mert a kialakított vállalati elképzeléshez már nem tudjuk hozzáigazítani. Ezen a megyei vezetés úgy igyekszik segíteni — többségében eredményesen —. hogy minden év elején a minisztériumok és a főhatóságok vezetőivel a helyszínen beszélik meg a legfontosabb tennivalókat. ők azután a döntéseket érvényesítik a vállalati munkában. Az iparirányítás várható korszerűsítése — ami. reméljük. a trösztök és ipari nagyvállalatok számának csökkenését fogja jelenteni — valószínűleg újabb módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A tröszti kötöttségektől megszabadult vállalatokkal való együttműködés máris javult. A Központi Bizottság 1971. decemberi határozata után a szervezési munka a szervezetek felülvizsgálatával kezdődött el. Az akkor létrehozott szervezeti felépítésben részben az élet által megkövetelt módosításokat hajtották végre a szegedi gazdasági egységek is. de egészségtelen jelenségekkel ennek ellenére is találkozunk. Vannak olyan egységeink, amelyek lemerevedtek. másutt viszont az indokoltnál többször hajatanak végre változtatást. A változások egvik jelelmzőie. az ésszerűség, ám megtalálható az irányítási lépcsők számának növelésére való törekvés is. Azt hiszem. leszögezhetjük. hogv manapság a mi gazdasági eevséeeinknél is hosszú az út a munkapadtól az igazgatóig, a vezérigazgatóig. Ezen pedig változtatni kell és ez nemcsak szervezési. gazdasági hanem politikai feladat is. A belső mechanizmus. a szervezeti felépítés vizsgálatánál találkozhatunk egy helytelen vezetői szemlélettel is. Vannak olvan vezetők. akik ugyan ..élharcosai" a nagyobb önállóságnak, az irányításuk alatt működő egységek belső mechanizmusának korszerűsítésében felső utasítasra vagy legalább1 is útmutatásra várnak. Sajnos. ebben a véleményben még a párt- és társadalmi szervek vezetőiben is partnerre találnak. A jelenlegi tröszti, vállalati szervezetek bírálatának fenntartása mellett szeretném leszögezni, hogy még a mostani rendszer is nagyobb lehetőséget ad a gyárak, gyáregységek belső irányítási rendszerének tökéletesítésére, mint amit eddig kihasználtunk. Gazdasági egységeink dolgozói. társadalmi és gazdasági vezetői egv re többet tesznek a termelési és gyártmányszerkezet javításáért. Látnunk kell azonban azt is, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése csak a vállalati koncepcióknak megfelelően. a vállalati vezetés szándékával egvezően valósulhat meg. Gyáraink, gyáregységeink csak javaslatokat tudnak tenni: a megvalósítás feltételeivel önállóan nem rendelkeznek. Furcsa helyzetekkel is találkozunk. Nemegyszer a gyári, gyáregységi vezetőknek. szakembereknek „harcot kell vívni" a központokkal. annak bizonyításáért, hogy az általuk kikísérletezett új termék jó. bevezetése indokolt. A gyártmányfejlesztők nemegyszer keserűen jegyzik meg. hogy csak az az elgondolás a jó. ami a vállalati központban született meg. Ügy gondolom, hogy a meglevő és helyes politikai döntések alapján ezen a területen is lényeges változtatásra van szükség és itt sem kell központi döntésre várni. Joggal állapította meg nemrégen a megyei és városi párt-végrehajtóbizottság is. hogy például a gépiparban megvannak a lehetőségei a helyi kutató- és gyártmányfejlesztő munkának is. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása valamenpyiünk érdeke. A vitaindító cikkben és a vita során is többször felvetődött. hogy az indokoltnál nagyobb mértékű horizontális tagoltság alakult ki a gazdasági egységekben. A megjegyzésekkel egyetértek, de hozzáteszem, hogy a speciaIizáció miatt szükséges tagoltságot helyesnek tartom. Nem tartom viszont egészséges jelenségnek azt. hogy a termelési tényező legfontosabb elemének: a dolgozó embernek a gondjaival foglalkozó szakapparátusoknak a kiépítése vontatottan halad. Ma még nem jellemző a gyári szervezetekben a szociális és személyzeti vonal kiépítettsége. Pedig a dolgozó emberrel nemcsak mint munkaerővel kell foglalkozni. hanem politikánk alapelveinek megfelelően. mint szubjektumról mint a társadalom hordozójával is. Az ezzel foglalkozó tudományágak már kifejlődtek. Itt az ideje, hogy eredményeiket a gyakorlatban is hasznosítsuk. Természetesen ezzel nem tagadom. hanem erősítem a helyes és jól értelmezett, jól alkalmazott munkaerő-gazdálkodás felelősségét, e téren szintén sok tennivaló van még. Politikánk egvik sarkpontja a demokratikus vonások ei ősítése. A demokratizmus érvényesülésével, az üzemi demokrácia fórumrendszerének feladataival már mások is foglalkoztak a vita során. A leírtakkal egyetértek. Hozzáteszem azonban, hogv egy. a jelenleginél jobb, korszerűbb vállalati belső mechanizmus még inkább azt igényli. hogy a demokratikus fórumok munkájának tartalmát is tovább kell javítani. Az eddiginél jobban szükséges biztosítani, hogy a dolgozók a közvetlen és közvetett demokratikus fórumokon egyaránt, még a döntés előtt elmondhassák véleményüket, hogy minden jó. ésszerű javaslatot már a döntés előkészítésekor megismerjen a vezetés, és azt figyelembe is tudja venni a döntesnél. Természetesen ezzel nem vitatom a szakszervezeti fórumok döntési jogát, szerintem a dolgozók bevonása a döntések előkészítésébe a hatékonyabb döntések feltételeit is javítja. Pártunk Központi Bizottsága a legutóbbi ülésén állást foglalt az iparirányítás korszerűsítésében. Egyetértett ésszerű szervezeti változtatásokkal. hatásköri összevonásokkal. átcsoportosításokkal A Minisztertanács ezzel kapcsolatos intézkedései biztos. hogy megalapozottak reálisak lesznek, a vállalati munka jobb feltételeit fogják biztosítani. A parlament legutóbbi ülésszakán Lázár elvtárs miniszterelnöki expozéjában e témával kapcsolatban többek között, a következőket mondotta: intézkedéseket kívánunk tenni azért, hogy még inkább érvényt szerezzünk annak az elvünknek, amely szerint a döntéseket akkor és ott kell meghozni, amikor, ahol azt az ügy természete indokolja. Más szóval, hogy a minisztériumok és a főhatóságok a gazdaság fő folyamataira összpontosítsák figyelmüket. nagyobb teret adva ezzel a vállalati önállóság érvényesülésének.. Azt várjuk a megmaradó trösztök és a vállalatok vezetőitől. hogy ezt a gondolatot, valósítsák meg egészen a gyáregységi szervezetekig. Ebben a munkában is segítőik és jó munkatársaik lesznek a helyi és az üzemi párt- és társadalmi szervezetek is. A Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása többek között leszögezi: „A vállalati önállóság növekedésével a szervezeti és belső irányítási rendszer fejlesztésével egyidejűleg tovább kell erősíteni az üzemi demokráciát. A vállalat munkáját. fejlődését, a kollektívát érintő fontos kérdésekben javítani kell a döntéshozatal demokratikus előkészítését. és egyben növelni szükséges az operatív döntéseket viselt személves felelősségét . .." Az állásfoglalás csak következetes helyi munkával valósítható meg. de az állásfoglalásból az is egyértelmű, hogy a vállalati önállóság növekedése, a belső irányítási rendszer tökéletesítése nemcsak újabb lehetőséget ad a vezetés számára a hatékonyabban végzett munka irányítására, hanem nagyobb felelősséget is ró minden szintű vezetőre. Bízom abban, hogy ez • vitasorozat segítséget ad gazdasági egységeink párt-, társadalmi és gazdasági vezetőinek ahhoz, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásából adódó tennivalókat, a Minisztertanács maid megjelenő döntéseit iobban hatékonyabban. eredményesebben hajtsák végre Berta István, Szeged városi pártbizottság titkára * v