Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

4 Vasárnap, 1980. október 26. 11 természet védelme Imi eszközökkel Un valaki rendszeresen ""* olvassa a Búvár vagy a Nimród cimü folyóiratokat, gyakran találkozik olyan írásokkal. amelyek arról szólnak, hogy védett madarak pusztulnak el mérgezésektől. Lelkes madárbarátok pedig arról számolnak be, hogy különböző „gyűjtögető" emberek kifosztják, megrongálják ragadozó madaraink fészkét.. Nem kis gond a „zugmadarászok", vagy légfegyverrel vadászok tettenérése sem. Számos külföldi gyűjtőt is vonz néhány magyarországi állatföldrajzi ritkaság, mint például az orgoványi mocsarak területe. A Metelka — medvelepke — vonzza elsősorban ezen a környéken az idegeneket. Éppen a gyűjtők túlzott érdeklődése miatt valószínűleg már a közeljövőben védetté nyilvánítják ezt a környéket. Nyugat-európai országokban napjainkban reneszánszát*éli az idejét múlt sólymászat. A magyar bűnüldöző szerveknél tett feljelentésekből lehet tapasztalni, hogy a kerecsensólyom fiókéinak külföldre csempészésével például már szervezetten ls foglalkoznak. E ritka madárfaj hazai és európai állományát ugyanakkor végveszély, a kipusztulás fenyegeti. A példák minden természetszerető ember számára elszomorítóak, e veszélyhelyzetek felismerése miatt szükségessé vált értékeinknek büntetőjogi eszközökkel való védelme is. Ezen túlmenően azonban csak széles körű társadalmi összefogás hozhat eredményt, mindennek feltétele viszont, hogy az erdők, mezők kirándulói ismerjék 's azokat a rendeleteket, amelyeket a természetvédelem érdekében hoztak a jogalkotók. A természet kiemelkedően fontos része. Az állatok az emberi környezet jogi védelem alatt álló tárgyai közé tartoznak. A védetté nyilvánított állatok károsítása, pusztítása tilos; ezt különböző büntető szankciók is biztosítani igyekeznek. A magyar jogi szabályozásban az állatok büntetőjogi védettségét a Btk. 281. paragrafusa tartalmazza. A védett állatok köré viszont túlságosan széles, az ezekkel kapcsolatos jogsértéseknél rendszerint szabálysértési felelősségre vonást alkalmaznak. A természetvédelmi szabálysértést a módosított és kiegészített 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 111. paragrafusában fogalmazták meg. A gerinctelen állatok — például lepkék — védelmével a 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelet és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 290/1974. számú határozata szabályozza. Természetvédelmi szabálysértést követ el például az, aki védetté nyilvánított természeti tárgyat elpusztít, megrongál, engedély nélkül birtokában tart; illetve védetté nyilvánított állatot elfog, elejt. Szabálysértést követ el az is, aki például a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet végez, vagy mással végeztet, így különösen, ha barlangot tár fel, használ, természetes formáján változtat; védetté nyilvánított állatot vagy növényt gvűit; ezeket kikészíti, értékesíti, vagy külföldre juttatja. Szabálysértés például a védetté nyilvánítás jogszabályban előírt kötelezettségeinek megszegése, illetve az ilyen jellegű bejelentési kötelezettség elmulasztása is. A természetvédelmi szabálysértés elkövetőjét a tanácsi szabálysértési hatóság 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja. A természetkárosítás bűncselekményét követi el viszont az, akt fokozottan védett növényt, állatot vagy ilyen állattól származó tojást elpusztít, illetve gyűjt; barlangot, vagy védett földtani alakulatot súlyosan megrongál; s az ls, akt természetvédelem alatt álló területet hátrányosan megváltoztat. A Btk. 281 paragrafusához fűzött miniszteri indoklás megállapítja, hogy jogértelmezési kérdés az. melyik növény vagy állat védett fokozottan. A védettség foka a növények és állatok elszaporodásától vnr*y pusztulásától függően változhat, A védett állatok pusztítása természetesen kártérítési fe lelősséget von maga után. A hazánkban vő természet védelmi jogszabályok nagyon körültekintőek. A természetvédelem területén adódó problémák abból erednek, hogy a jogszabályukat sokszor nemcsak a lakosság, de még az illetékes szer vek képviselői — néhol mezőőrök, .máshol egy-egy va dásztársaság tagjai — sem ismerik eléggé, s azért nem tartják be a rendelkezéseket, A természetnek szerencsére tudatosan nagyon kevesen el lenségek De ilyenek is vannak, ezért kell többet törődnünk madár- és állatvilágunk TflMelméva. Add!*" kelT törődni, amíg_ a gyakran okozott károk nem pótolha tatlanok. Dr. Pajtás István Á papírgyűjtés, avagy a cipész és kaptafa A gyerek: Jó kis buli ez a papírgyűjtés! Én még ennyi Délmagyart meg Népszabadságot életemben nem láttam. Persze, a színes lapok az igaziaki Emléikszem, tavaly, amikor mindenki dobálta föl a kocsira a csomagokat, nyüzsögtünk ott vagy kétszázan, Döncl szépen félrevonult az udvar sarkába; valami Izgalmas képregényre bukkant. Nem is adta oda a MÉH-nek, hazavitte. Hogy el bírtam-e hozni a csomagot? öt kilót ezekkel a muszklikkal?! Az Örs persze nem miattam lesz első. ha az lesz, hanem a Jocó miatt, akinek a papája húsz kilót hozott el a kocsiján. A papa: Délután fél háromkor renderik kérem ezt a gyűjtést. S akkor a szülő hagyjon ott csapot-papot, rohanjon, mert a gyerek nem képes annyi papírt egyedül elcipelni az iskoláig. Na és hogy ott az iskolaudvarban mi van?! Szülők, gyerekek egymás hegyén-hátán. szegény pedagógusok porfelhőben mérik azokat a koszos papírokat, a gyerekekkel dobálják föl a MÉH autójára a csomagokat, a MÉH embere meg odafentről nézi... Jó kis munkamegosztás! Népgazdasági érdek, tudjuk! De a MÉH érdeke és haszna is — a pedagógus, a szülő, a gyerek energiájából! A MÉH illetekese: Kevés a rakodónk, mindössze nyolc fő. Hogy abba az iskolába küldtüjik-e valakit, nem tudom, ma az exportvagon ls adott munkát. Hogy normálisnak tartom-e, hogy a pedagógus mér és rakodik? Hát persze, ezt teszik a pénzükért a mi embereink is. A csapatvezetőkkel szerződést kötöttünk, egy kiló újságpapír után 8 fillért fizet nekik a vállalat! Ezért tenni kell valamit Hogy a szervezés is „valami"? Pefsze. Az egyik nagyközségben a pedagógus annyi fáradtságot se vett, hogy megjelenjen az Iskolában a gyűjtés napján, aztán meg tartotta a markát. A csapatvezető: Kollegáim is tisztában vannak azzal, hogy a papírgyűjtés hasznos és szükséges munka. Ezt mondjuk a gyerekeknek is. Hasznos a népgazdaságnak és hasznos az úttörőcsapatnak. Minden évben kétszer idejön a MÉH autója, s akkor csaknem 600 gyerek hozza be a magagyűjtötte papírt, s a rajvezető tanárokkal. úttörőkkel együtt másfél óra alatt túl vagyunk az egészen. Hogy nekem kell mérnem? Félre ne értse: nem a MÉH-nek dolgozunk, magunknak! Hogy végül tudjuk, melyik őrs hozta a legtöbb papírt, merthogy versenyezünk ls közben. Nem, egyáltalán nem zavar, hogy ilyennel is foglalkoznom kell. Évek óta csináljuk ezt, minden zökkenő nélkül. Valahol pedagógiai feladat is a hulladékgyűjtés, hiszen a munkára nevelés egyik formája. Meg aztán az úttörőcsapat egyébként szegényes kasszája is telik általa; legnagyobb bevételünk, évente úgy 5 ezer forint a papírgyűjtésből származik. Nagyon jól jön ez az összeg a közös kirándulásokon. Igazán kérem, ne sajnáljanak bennünket. No, nem a pénz miatt, hisz ha adják, hát elfogadom, tavaly 240 forint jött a nevemre. Higgye el. annyi mindent megteszünk külön juttatás nélkül, pont ezt miért ne tennénk? Együtt vagyunk közben a gyerekekkel, s fölfoghatjuk úgy is, mint egy fizikai munkával töltött úttörőfoglalkozást. Nem mondom, hogy elég időm Jut olvasásra, önművelésre, továbbképzésre, de hát a pedagógusnak van más feladata is. A kívülálló: Amondó vagyok: az is népgazdasági érdek, hogy a cipész mégiscsak maradjon a kaptafánál... Ch. A. Pályázati felhívás A Művelődési Minisztérium pályázatot hirdet külföldi ösztöndíjra az európai szocialista országokba, teljes egyetemi képzésre. Külföldi ösztöndíjra pályázhat az a nőtlen. Illetve hajadon magyar állampolgár, aki az 1980 81-es tanévben végzi a középiskola negyei dik osztályát, vagy aki magyar felsőoktatási intézI ménybe előfelvételi nyert az ! 1981/82-es tanévre. illetve jelenleg ott folytatja tanulmányait az első évfolyamon. Pályázhat továbbá minden érettségizett dolgozó fiatal, aki 1980. december 31-lg nem tölti be 25. életévét. A választott szakokat, a pályázat módját, a felvételi vizsgák Időpontját és témaköreit, a külföldi ösztöndíj elnyerésének feltételeit tartalmazó ,,Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra az 1981/8? és az m2;83-as tanévre" aimű füzet, valamint az annak mellékletét képező jelentkezési lap kapható Budapesten a 17. számú pedagógus könyvesboltban (V., Múzeum körút 5.),, a 44. számú Móricz Zsigmond könyvesbolthan (Budapest, V., Deák Ferenc utca 15.) és a 4. számú tankönyvboltban (Budapest. V., Október 6. utca 8.), vidéki városokban pedig a tankönyvárusitásra kijelölt könyvesboltokban. E boltok címéről a középiskolák igazgatói adnak tájékoztatást. (MTI) Zenei nagyhatalom? Közhely, hogv a bérlet általában megbízhatatlan fokmérője a közönségstatisztikának. Eladják jó előre, aztán alkalmanként kifüggesztik a „táblás ház" címkét, tovahessentve a pénztártól a spontán ér-* deklődőket, akiknek éppen az este szottyanna kedve színi előadást látni, koncertet hallgatni. Közönségszervezők örök dilemmája, mi módon hozható szinkronba a hivatalos nézőszám és a valóságos — a szereplők, közreműködők alternatívája meg alig több, mint művészi önbecsülésük vállalása, vagy szenvedés az üres nézőtér előtt. A megyei tanács vb művészeti tanácsadó testületének ülésén járt kézen egy kimutatás a filharmóniai koncertekről, pár adata, s a mögéjük fölsorakoztatott tények, elgondolkodtatóak. Áz 1979/80as évadban 36 koncertet rendeztek a megyében (Szegeden 12-t) általános iskolásoknak, ezekre 2817 bérletet (jegyet) adtak el (Szegeden 1117-et), ténylegesen pedig 2422 gyerek (Szegeden 890) ült be a hangversenyekre. Csongrád megyében hozzávetőlegesen 46 ezer általános iskolás diák tanul, az ifjú bérlők aránya tehát szerény 5 százalék, az effektív hallgatóké ennél is kevesebb. Középiskolásoknak csak Szegeden hirdettek négy-négy koncertet. Az egyik sorozat kizárólag a Bebrits Lajos szakközépiskoláé volt, ahonnan 633 bérletet Igényeltek, 620-an rendszeresen meg is jelentek — a másik 633 bérletet az összes többi szegedi középiskolában sem tudták „elsütni" úgy, hogy alkalmanként 360 tanulónál több igénybe is vette volna. Az adatok további ra gozása helyett (immár szóbeli tájékoztató alapján) annyit még, hogy a művészeti szakközépiskolából egyetlen bérlet sem talált gazdára, a tanárképző főiskola ének-zene tanszékén pedig hiába kértek ötvenet, a fele kelt el csupán. A nyolc koncertből álló egyetemi bérlet alkalmanként eladott 378 je gyéből egyébként nem verbuválódott népesebb hall gatóság az esetenkénti 250 nél. Az ének-zenei nevelés általános és középiskoláinkban nem tartozik az úgynevezett favorizált pedagógiai célkitűzések közé. (Űjfalussy József profeszszor, a zeneakadémia rektora írta le a közelmúltban: a tantárgy az Iskolák zömében elszigetelt... az óraszám különösen a középiskolákban csökkent érzékenyen, ám ennél is nyomasztóbb, hogy a szakmunkások képzésére hivatott középfokú intézetekben teljesen hiányzik a szervezett ének-zene tanítás.) Maradna hát az esztétikai nevelés eme érzékenyen fontos területén az élő zenei propaganda és ismerétterjesztés — az emberi élet legfogékonyabb periódusában, a tanulóévekben. Mit mondjunk? Kodály Zoltán hazájában, 1980-ban, a kilátások nem túl fényesek. Pedig, úgy hírlik a világban, zenei nagyhatalom vagyunk ... N. L Olcsón utazni jó - lenne! Utazni Jó, de egyre többe kerül. Az utazóknak mind mélyebben kellene a zsebükbe nyúlniuk — változatlan színvonalú szolgáltatásokért Szívják a fogukat az utazási irodák is, mert egyre nehezebb eladni az utakat. A fiataloknak van a legkevesebb pénzük, mégis szeretnének kellemes körülmények között utazni. Utazási iroda juk, az Expressz, továbbra ls növelni szeretné bevételét. Ennek érdekében egyre rugalmasabb módszerekkel próbálja felhajtani lehetséges ügyfelelt. A meghirdetett utaknak csak kisebb része kel el úgy, hogy az érdeklődők bemennek az utcáról a kirendeltségekre, és Jelentkeznek valamelyik utazásra. A népszerűbbek. Van azonban a társadalmi szervezetekben és a nagyobb vállalatoknál kiépített aktívahálózata" az Expressznek. Afféle természetben fizetett ügynökök, akik utasokat toboroznak a munkahelyükön, cserében bizonyos utakon maguk ls részt vehetnek csoportvezetőként. A nagyobb csoportokat, a tömeget ők szervezik az iroda útjaira, A felhőtlen konjunktúra éveiben nem volt divatban, Jubileum Harmincéves fennállását ünnepli az ország első énekzenei általános iskolája Kecskeméten, amelyben Kodály Zoltán irányításával, zenepedagógiai módszereivel 1950-ben kezdték meg a tanítást. Az azóta világhírűvé vált, gimnáziummal kibővített intézmény általános és középiskolai tagozatén 600 gyermek tanul. A kecskeméti példa követőkre talált itthon és külföldön, hazánkban ma csaknem 130 ének-zene tagozatos iskola működik, és számos országban tanítanak Kodály módszereivel. Az elmúlt héten, a jubiláló iskolában nyílt tanítási napokai tartottak, bárki részt vehetett az ének, illetve a közismereti órákon. Vasárnap a volt növendékek hangversennyel köszöntik a 30 éves iskolát. (MTI) hogy külön fórumon kérjék ki véleményüket az utazások színvonaláról. Az idők változását jelzi, hogy a közelmúltban erre ls sor került. Eljött Szegedre az Expressz igazgatója és belső ellenőrző hálózatának vezetője. Véleményeket, javaslatokat kértek. Korábban ilyesmire nem volt szükség. A vállalatok, intézmények ugyanis a mai helyzethez képest „degeszre tömött tárcáikból", a jóléti alapjaikból finanszírozták az arra érdemesnek tartottak jutalomutazását. A társadalmi aktivisták beszervezték a jutalmazottakat az utcáról el nem adható utakra, így mindenki Jól járt, ráadásul az ajándékba kapott utazás színvonalát sem illett kritizálni. Ennek a kényelmes helyzetnek vége. A jutalomutaz tatásra felhasználható alapok összezsugorodtak, az árak megemelkedtek, az utazni vágyónak kevesebbet ér a pénze, és jobban megnézi, mire költi el. Most már szükség van a tapasztalatok összegezésére, hogy ebből okulva olyan utakat szervezzenek, olyan színvonalon, amelyekért a saját pénzükön utazók is hajlandók megnyitni bugyellárisukat. Az aktivisták dicsérték a szegedi Expressz-kirendeltség dolgozóit, a központról azonban nem volt ilyen jó véleményük. Egyik csoportnál négyszer változtatták meg a valutára befizethető összeget, más esetben kisebb létszámú csoportot jeleztek a külföidi partnernek, mint amennyien befizettek az utazásra. Nyugati utakra furcsa módon többnyire budapesti csoportvezető kíséri a vidéki csoportokat is. Azt is megfogalmazták az egybegyűltek, mit kívánnak az utasok: mielőtt döntené nek, pontosan tudni akarják, mennyi pénzért, hol és milyen színvonalú szolgáltatást kapnak. Elegük van az utóbb fölfelé módosuló irányárakból, a szálláshelyek homályos megjelöléséből, a programok elmaradásából. Előre szeretnének tisztában lenni még az olyan apróságokkal is, hogy lesz-e fűtés és meleg víz az első osztályúnak titulált szállodában, lesznek-e rovarok... Nincs könnyű helyzetben az Expressz. Az áremelkedéseket nem hagyhatják figyelmen kívül, ám azt sem mondhatják ügyieleiknek, akinek kevés a pénze, az köriekedjen gyalog, ne panaszkodjon a koszos szállodára, vagy az udvariatlan bánásmódra. A partnerszervezetekkel sem mindig könnyű a szerződéseket betartatni: ahhoz, hogy egy utazás kifogástalanul sikerüljön, a közlekedéstől kezdve a szálláson, étkezésen át a színvonalas idegenvezetésig, sok cégnek kell korrekt módon együttműködnie Azonkívül például az első osztályú szállodán mást értenek Közép-Ázsiában, mint valamelyik nyugat-európai országban. S ahhoz, hogy az Expressznek legyen erkölcsi alapja követelményeket támasztani, nálunk is kifogástalan körülményeket kell teremteni az ideérkezőknek. Nemcsak a szervező munkán, hanem a propagandán is javítani kell, hogy a lehetséges ügyfelek időben és pontosan tájékozódhassanak az egyes utakról. Azt is jobban lehetne propagálni, milyen kedvezményekben részesülhet, aki az Expresszel utazik, vagy milyen feltételek mellett lehet hitelben igénybe venni az iroda szolgáltatásait. A fiatalok továbbra is utazni akarnak — annyi pénzből, amennyi van nekik. Az Expressz tovább akarja növelni a bevételét — ahogy lehet. Csak egyféleképpen lehet: maximális összhangot teremtve az utazni vágyók igényel és a lehetőségek között. Tanács István