Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

4 Péntek, 1980. október 17: 3 Rába gyár Rendkívüli jutalom Tizenkétmilliárd forint értékű termelési értéket képeztek az év élső háromnegyed évében a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. Minden keresletet kielégítettek a gyár termékeiből: motorokból. futóművekből, mezőgazdasági erőgépekből, kamionokból, állattartó berendezésekből. pótalkatrészekből. Azoknak a munkahelyeknek a dolgozói, akik feladataikat a kívánt szinten, vagy azon felül látták el, rendkívüli jutalomban részesültek. Kilencezer fizikai munkás, technikus, mérnök, különböző szintű vezető kapott jutalmat. összesen több mint 20 millió forintot fizettek ki. Belépett a gazdálkodó szervek „kapuin" Népfront és gazdaságpolitika Négy esztendő munkáját tette mérlegre a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai bizottsága csütörtöki, tegnapi ülésén. A bizottság — amelynek a pénzügyi, életszínvonal-politikai és termelés politikai albizottságaiban 35 szakember tevékenykedik — az utóbbi esztendőkben számottevő eredményeket mutatott fel. a gazdasági életet szabályozó, országos érvényű iogszabályok megalkotásának támogatásában, a különböző törvények előkészítésében. Tagiai szoros kapcsolatot tartanak a területi népfrontbizottságokkal. sok ezer aktivista munkáiát hangolták egybe az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldására. A néofrontmozgalom — szögezték le a tanácskozáson — belépett a gazdálkodó szervek „kapuin", az országos és helvi gazdasági igazgatás partnerévé, egyik segítőiévé vált A mozgalom gazdaságpolitikai tevékenységének legidőszerűbb tennivalója most a VI. ötéves terv előkészítésének támogatása, megalapozása. Ez egyébként nemcsak a népfront hanem az egész ország küszöbönálló feladata. természetes hát. hogy a legszélesebb tömegbázisú mozgalom is ezt tekinti legfontosabb teendőjének. (MTI) Kiút a kátyúból Fodrozik a Tisza vize a tápéi komp körüL A motor csendes berregéssel viszi az óriás deszkaladikot Miután a parthoz ér. Széli András befűzi a hatalmas láncot a karikába. — Tudom, mire kíváncsi — pillantott rám. — Húsz év után nehezen válik az ember a földtől. De a végén már nem lehetett bírni, ami ott történt Feketedett a széna, a lucerna. 130 forint jutott egv napra és a tíz órai munka ára annál több nem lehetett Bent a majorban, a hosszú istálló végében Tóth József k'skocsiból lapátolia a darát Kertelés nélkül mondja a magáét: — Azért süllyedt Idáig a gazdaság, mert tönkrementek a jószágok. Harmadjára esett vissza a tejük. Nem pihentek az állatok. Behajtottunk. kihajtottunk. ez ment egész nao ... Ügy néztek ki az istállók mint akinek se ura se gazdája. Megesett. hogy három napig nem volt kihordva a trágya. A délután gondozót nem érdekelte. hogy én reggel két vödör vízzel mosom le a tehén tőgyét Miközben befejezi az abrakolás! bekapcsolia. s fölakasztia a csőre a fejőgépet, egv vödör vízzel három tehén tőgyét is megmossa. — Én gazdája vagyok ennek a harminchatnak — mutat végig a betonvályúba görnyedt állatokon. Tudom, hogy magamon segítek. ha rendesen megcsinálom a munkám. Ügv vo't már. hogy én is odébb állok. Nagv laoáttal letolta a hetonplaccról a trágyát s közben szabadkozik: azért még sok minden döcög, de már papucsban végig lehet menni az istállón. * Nyártól úi szakem^-ek lrán-'ítiák a téeszt Ádám Sándor elnök Mihálvtelekről került ide. Első dolga volt. hogv a tehenészeti telepen rendet tegyen. — Sainos. röstellni való át'i.potok uratkodtak. La->os helyre építették az istállókat. a szennyvíz előr.ti a környéket De ez a kisebb gondunk. A téesznek csaknem 200 millió forint értékű a vagyona és 20 millió a vesztesége. A 4 ezer 400 hektár területbe két idegen gazdaság. a nagyfai és az algyői téesz ékelődik. Amikor magas a Tisza vize. drágán — 70 kilométeres kerülővel, Algyőn át — közlekedünk egyik parcelláiról a másikra. Fele földünkön az olajosok dolgoznak, pontosabban a terület 70 százalékán. Az elnök folytatja: — Az olaiinar tisztességesen térít, de az elmaradt jövedelem megfizethetetlen. Sainos. éppen azokon a földeken. ahol az olaiipari létesítmények vannak, elmaradt a belvízrendezés. Most már késő. hiszen ha utólag csinálnánk meg 200—300 millió forint terméskiesésük lenne az olajosoknak a leállásból. — A többi föld milyen? — Elkezdtük a vízrfendezést Olyan állapotot szeretnénk teremteni, hogv a természetes talaivíz ne okozzon kárt. Az idén 600—800 hektárral leszünk készen, s u'ána még két nekibuzdulásra mamd 1600 hektár. — Tudíák használni a drága pénzen épült istállókat. ólakat? — A szakosított sertéstelepe n'-ön az volna a cél hogv minél több disznót vágjunk és dolgozzunk föl. mert csak az érné meg. Egyelőre a malacokkal nem tudunk mit kezdeni. Ugyanis ezer kocát tartunk és kevés a hozzávaló hizlaldánk. Veszteségesek vagyunk, új beruházásokra nem is gondolhatunk. Két megoldás közül választhatunk: vagy bérben hizlaltatjuk a sertéseket, vagy nagyon olcsó ólakat építünk a magunk erejéből Kiss Tibor főmezőgazdász teszi hozzá: — Rosszul választották meg a gazdasági épületek helyét A folyó két oldalá-a tetíék a szárítókat. az istállót, az ólakat. Azt se látták el "re — nemcsak a táoéiak — hogy a sertéskombinát felé terjeszkedik a város, és most nem tudunk mit csinálni az ólak szennyével. Naponta a 200 köbméter híg trágvát a Tiszába nem engedhetjük. öntözésre nem használ1-atiuk. mert az olajosok féltik a drága berendezéseket a rozsdásodástól. A tatabánya'ak aiánlkoztak. hogv 30 millió forintért megpróbáliák biológiai úton eltávolítani a szennyvizet Ilyen megoldásra gondolni se merünk. Már csak azért sem. mert a szennyvíztisztítók egyedüliek az ors-ágban. s ki tudia. nem faragunk-e be velük is mint már más csodálatosnak kikiáltott kollektívával. Mert hiába költöttek sokat — felújították a méregdrága, zárt rendszerű sertéstartó telepet —. az most sem tökéletes. Kevés a helyük, sok malac döglik, nem járja körbe a levegő a kutrieákat. elhasználódtak az etetők. Kancsolóláncot és a hozzávaló dobozokat sehol se kapnak. Ameddig 1200 tonna sertést nem ad évente a telep, addig nem gazdaságos az üzemeltetése. A téesz kátvuba ragadt maguk ereiéből nehezen jutnak ki onnét Tudíák ezt a városi pártbizottságon Is, ezért adnak meg minden segítséget Hozzáértő szakemberek gyakori vendégek a szövetkezetben, s tanácsokkal. javasatokkal segítenek. A tanok is bizalmat szavaztak az új vezetésnek. Márta János háztáji felelős. aki úgy ismeri a táoaiakat mint a saját tenyerét, olyasmit is észrevett, amire azelőtt nem volt példa: búcsú szombatján is dolgoztak a fogatosok. sőt előtte kérték, hogy ne hozzanak ide idegeneket, behordják maguk a szalmát Bujdosó bácsi, a portás pedig körbebiciklizte a téeszt. és maga szemével győződött meg. hogv tényleg fölszántották a földet. Közben hallotta: annyi takarmányt raktak össze, mint máskor három évben sem. Beszélték, hegy a kompos Széli Antal, meg Ambrus Béla beadta a fölmondást Visszakérték magukat a téeszbe. Majoros Tibor AMPS-szisztéma Munkaszervezés felsS filcen — A termelékenység tizenöt a termelés 10 százalékkal növekszik változatlan létszám mellett. — Jól értettem a számokat? Mészáros János, a textilművek igazgatója bólint — Üj gépeket vettek? — Nem. Üj munkaszervezési módszert alkalmazunk, az AMPS-szisztémát. — Hallottunk eddig ZDröl, MTM-röl... — Az AMPS-szisztémát az amerikai Werner International cég szervezői honosították meg Magyarországon, először egyik testvérvállalatunknál, a Kőbányai Textilművekben vizsgázott — Hogyan? — Jelesre. A módszert magát a Könnyűipari Minisztérium javasolta a kőbányai kollegáknak, akik meg is ismerték, s vállalták, hogy a minisztérium módszertani és továbbképző intézetének segítségével a többi pamutipari vállalatnál is adaptálják. — Ez történik most? — A kettes fonoda dolgotóit tanítjuk be. Egy csoport kilenc emberből áll, egy tanfolyam négy hétig tart. Az első héten felmérik azt, hogy a dolgozó milyen kézügyességgel rendelkezik, a másodikon a munkafázisokat gyakorolják, majd üzemi gyakorlat következik. Kezdetben tulajdonképpen tesztelés folyik; megállapítják azt is, hogy a munkásnak milyen az általános intelligenciája és felismerő képessége. — Miért van erre szükség? — Az AMPS-szisztéma a fonómunkát három alaptevékenységre osztja. Ki kell deríteni, hogy a fonónők melyikre legalkalmasabbak. Ezután kezdik a műveleteket gyakorolni. Mindezt addig csinálják, míg az adott munkafázisra megadott szintidőt el nem érik. — És ha elérik? Egy géppel többet tudnak kezelni. — A terhelés? — Ugyanannyi! — Nehezen értem! — Pedig egyszerű. Ha a fonónő racionálisabb mozdulatokkal oldja meg a feladatot, egyszersmind könnyebben is oldja meg. — A dolgozók szívesen vállalkoztak a tanfolyamra? — Kezdetben minden új dolog ellenállásba ütközik. Már a kőbányai tapasztalatok is azt mutatták, hogy a munkások kezdetben csak arra gondoltak; — több orsót kell kezelni... — Most? — Látják az előnyőket — A fizetést tartalmazó borítékban is? — Természetesen. Egy-egy fonónő bére átlagban ezer forinttal lett magasabb. Az AMPS-szisztéma ugyanis bérezési elveket is előír. — Miért? — Hogy valóban működőképes legyen a munkarendszer. És előír egy sor munkaszervezési kritériumot is. A szervező javaslatokat tesz az alapanyag-ellátás optimális módjára, a gépek kar* bantartására; elmondja, hogy milyen legyen a technológia. Mint mondtam: az AMPS nemcsak a dolgozók átképzésének módszerét tartalmazza, hanem munkaszervezési rendszer is. — A tudást általában nem adják olcsón... — Egy dolgozó kiképzése húszezer forintba kerüL — Száz fonónő tanul. Ez kétmillió. Megtérül? Mészáros János felhfv valakit a gyárból. Rövid konzultáció következik, majd mondja: — Körülbelül egy év alatt térül meg a költség. És hogy mi lesz a következő évben, az ebből a tényből már megbecsülhető ... — Egyszóval érdemes volt bevezetni az AMPS-szisztémát? — Feltétlenül, de m»gkell jegyeznem, hogy a szövődében is egyre jobbak az eredményeink. Itt a nálunk kidolgozott új munkaszervezési rendszer hoz jó eredményeket. De bizonyítsák ezt a számok; 1972-ben egy munka őrához 227 kilométer szövet termelése tartozott, 1979ben pedig már 276. Ez évben további hatszázalékos termelékenységnövekedéssel számolunk. A verseny élesedik. És talpon kell ebben a versenyben maradni A műszaki fejlesztési források gyengén csordogálnak; az a tendencia pedig, hogy évente átlagban öt százalékkal fogy a létszám, tartósnak mutatkozik. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? A gépek sebessége a minőség romlása nélkül nem növelhető. A szinte egyetlen út az élőmunka termelékenységének növelése, s a minőség javítása. Ezt ismerte fel a Könnyűipari Minisztérium, amikor a PANYOVA gyárainak azt ajánlotta, hogy alkalmazzák az AMPS-szisztémát Pénzbe kerül, de a befektetés igen hamar és igen jó hatásfokkal térül meg. Ügy vélem, hogy a textilipart ért bírálatokra ez csattanós válasz. Előbbre kell lépni, s íme lehet is. Csak egyetlen adat: a textilművek kettes fonodájában 100 ezer kilométer fonalat hetvennyolc perc alatt állítanak elő. Tavaly ez a munka nyolcvanhat percet vett igénybe. Az új szisztéma bevezetése óta csökkent a kilépők száma is. Petrl Ferene Paprika, kiííSüidro Hétköznapok NÉrcden út Pasiról vezet Van, akinek ünnepnap az életében, amikor elhatározza: külföldre utazik. Az indulás boldog napjáig azonban sok hétköznap telik el, szervezéssel, tervezéssel, s nemagyszer fölösleges bosszankodással Egyik olvasónk olasz túrára szánta el magát. Mint elmondta: hónapokon át gyűjtötte a rávalot, bújta az útikönyveket, böngészte a térképeket, mígnem öszállt a terv: mikor mely városokat szeretné megnézni. S minthogy, autója nem lévén, vonattal akarta bebarangolni Olaszország szép tájait, meg kellett volna tudnia, egyik városból hogyan juthatna el a másikig, melyik vonat mikor indul, hol és meddig áll meg, hogyan kap csatlakozást az utas és a többi Olvasónk legnagyobb meglepetésére azonban az IBUSZ-nál csak a hazai, nemzetközi menetrendből tudtak fölvilágosítást adni, amely a Budapestről külföldi városba induló vonatokat sorolja föl Az olaszok használta belföldi menetrend — s föltehetően a többi ország saját belföldi menetrendje sem hozzáférhető az utazni vágyó magyar turisták számára. Márpedig de másként használja ki az ember a külföldön oly drága perceket ha előre tervezheti az idejét! Nem tehetné meg a szegedi IBUSZ-iroda is azt a szívességet, amit a világ sok utazási irodája, hogy beszerzi ezeket a külföldi menetrendeket? Aligha hihető, hogy ennek anyagi akadályai lennének. Savanyú a túró Nagy László felvétele Kedvelt é« ke-e-ett cikkek külföldön a magvar szárított zöldségek. A ZÖLDÉRT Dorozsmai ÚH Iranzittelenén most a paradicsompaprika feldolgozása tart. Narmnta 350 mázsa szárított priiaminpaprika kerül a zsákokba. Ennek nagy részét az NSZK-ba szállítják, ahol főként leves ízesítésére használják. Képünkön: a Za'ka Máté szocialista brigád válogatja a készárut Apró semmiség, talán szóra sem érdemes. Ki ne vett volna már melegítéskor megsavanyodó tejet, szikkadt kenyeret, záptojást, ütődött gvümö1csöt? Boszszankodunk először, aztán legtöbbször napirendre térünk fölötte. Nem így az a földúlt háziasszony, aki a napokban mérgében beszaladt a szerkesztőségbe. Törzsvendég az egyik ABC-ben, ahol gyakran savanyú túrótárulnak. Mit neki csomagolás, ő él a gyanúval, s biztos, ami biztos, belecsíp a túróba, mielőtt megvenné. Legutóbb is ráéhezett egy jó túrós csuszára, bement az üzletbe, a csippentés azor. ban elmaradt, s odahaza derült ki, ismét savanvú a túró. Mérgében kiöntötte az. egészet, de visszament rek lamálnl e'őbb a boltba, onnan az ÉLTKER-központba. onnan vissza a boltba . túrómintáért". maid az ÉLIKER-hez és végül a szerkesztőségbe. Mondhatnám, ennyi hűhó egy pár forintos túró miatt,1 meg ugyan, kinek van erre' ideje, meg hogy van nekünk ennél nagyobb bajunk is! De nem ezt mondom. Áruljon csak a kereskedelem friss túrót! Ch. A. 4