Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

4 Csütörtök, 1980. október 16. Megyehatár, sorompó nélkül a krumpliról Pár évvel ezelőtt, a zöld­ség- és burgonyatermesztés! társulás megalakulásakor azt • nyilatkozatot adta mun­katársunknak Sándor Tibor, a társulás vezető gazdasá­gának elnöke, hogy az egész megyét el tudják majd lát­ni enni való krumplival. A megyei mezőgazdasági szer­vezési bizottság legutóbbi ülésén viszont az hangzott el, hogy előreláthatóan Sza­bolcs megyéből kell ide szál­lítani még ebben az évben jelentős tételeket, de az is lehet, hogy külföldről beho­zott krumplit is eszünk majd. Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy ígéretünk van, társulásunk is van, de krumplink nincsen annyi, amennyi kellene. Szembesí­tettük ezt a gondolatot a hajdani nyilatkozóval. — Tehát előre szaladtunk az ígéretekkel? — Egy cseppet se. Inkább szoríthatunk rajta: nem a társulás, a Haladás Tsz egye. dül is el tudná látni Csong­rád megyét. — Ha tudná, miért nem látja el?. Idén rossz volt a termés? — Szinte csoda, hogy 120 napos aszály ellenére ennyi termett. — Mennyi? — A mi szövetkezetünk 400 hektáron termelt, hek­táronként 200 mázsát, ösz­szesen 8 ezer tonnát. Csong­rád megyének ennyi elég, de ha nem, meglevő géppar­kunk még száz hektár rá­adást elbír. — TaMn a krumpli rossz? — Nincs baj a minőség­gel. Már nevetnek, ha el­kezdem sorolni: a forráskú­ti burgonyának jó ize, színe és aromája van, eltartható­sága kitűnő. Üjabban hoz­záteszem : természetes ele­ganciája is van. — Mennyibe került a gé­pesítés? — Körülbelül húszmilliót áldozott rá a szövetkezet és a népgazdaság, hiszen Je­lentős állami támogatást kaptunk. Rendszeresen cse­réljük, illetve javítjuk a gé­peket, hogy a lehető leg­korszerűbb eszközökkel dol­gozhassunk. — A fajtában lenne a hi­ba? — Váltjuk a fajtákat a' vevő kívánsága szerint. Mi ugyan azt mondjuk, a sár­ga fajták éppen olyan íz­letesek, mint a rózsaszínű­ek, de ha a vásárlók emezt szeretik, ezt termeljük. — Itt van tehát a nagy kérdés: ha van, miért nin­csen? — Jövőre eltűnnek a szer­ződéses sorompók ls a me­gyehatárról, a szerződésen fölült mennyiséget ml idén Is oda szállítjuk, ahol töb­bet adnak érte. — Hová? — Nehéz lenne elsorol­ni. Budapestre a legtöbbet. — Mennyiért? — Államilag szabott kis­kereskedelmi ára van a bur­gonyának, ehhez igazodik a piac. Kilónként 4,80—5 fo­rintot kapunk érte. — Számítsuk le belőle a szállítási költséget! — Marad négy és fél fo­rint — Az itteni kereskede­lem? — Kínál érte 3,40-et, no­ha a vásárló itt is 5,40-ért kapja. — A világért se monda­nám, hogy Írjuk elő a tár­sulásnak, lássa el Csongrád megyét, mindenáron, hiszen most nyílnak csak föl a so­rompók, de óhatatlanul föl­merül a kérdés: ha itt meg­terem, miért viszik másho­vá, és miért hoznak más­honifan ide? A krumpli sze­reti, ha utazhat? — Kárára van, és sölc munkával jár. Munkaerőt, szállítóeszközöket köt le, és értelmetlen. — Számoljunk torábbf A társulásnak mennyi ter­mett? Vast Lajos válaszol: — Nyolc gazdaság 880 hektáron termel, a tervek szerint 13 ezer 567 tonnára számíthatunk. Különböző szerződésekkel 9 ezer 100 tonna burgonyának van elő­re meghatározott helye, a többit piacon értékesítik. A sándorfalvi szövetkezet ve­tőgumó-problémák miatt nem tudja teljesíteni szer­ződésben vállalt kötelezett­ségét. de gondot ez sem je­lent ellátás szempontjából, mert a társulás többi tag­ja pótolni tudja. — Mit lehetne tenni, hogy itt maradjon, amire itt van szükség? — Az itteni kereskede­lemnek kellene megvásárol­nia. — Készségét nyilvánítot­ta rá. — Egyszerű a megoldás: árat kell mondania. — Hallottam a szervezési bizottság ülésén, későn tud­ta meg a termelő a fölvá­sárlási árat, mert központi­lag későn döntöttek. A termelő két okból nem várhatja meg a kései intéz­kedést. Az újburgonyától kezdődően csak úgy lehet­séges folyamatos az ellátás, ha nem raktározva várjuk, mennyit adnak majd ér­te, hanem piacra visz­szük. De nincs is annyi raktár — fölösleges is lenne építeni —, amibe ez a hatalmas mennyiség be­rakható, és amiben eltart­ható. Ha mi akkor kezd­tük volna fölszedni, ami­kor a fölvásárlási árat meg­mondták, úgy járhattunk volna, mint néhány évvel ezelőtt: a fagy tönkre ten­né. Oda vittük tehát a szer­ződéssel lekötött mennyisé­gen fölül a termést, ahol biztos pénzt adtak érte. — A szabolcsi krumpli mennyiért jön ide? — Számoltunk, szállítási költség nélkül 4,20-ért Eny­nyiért mi is hajlandók va­gyunk adni bármikor, és még mindig megtakarítható a szállítási költség és a szállítási veszteség. Beszélgetés közben érke­zett Martonosi József, a ZÖLDÉRT Vállalat kiren­deltségvezetője, hogy újabb száz vagonra kössön pót­szerződést a szövetkezettel. Föltettük neki is a kér­dést: — Termett a megyében annyi, amennyire szükség van? — Termett. — A keresztbe szállítást el lehetne kerülni? — El. — A termelők arra pa­naszkodnak lépten-nyomon, hogy a szerződés mindaddig csak fikció, amíg árat nem írnak rá. ön kereskedő, rá merné írni? — Rá. — Mit venne alapul ? — A szükségletet ismer­jük, és a termelési költsé­geket is. — ön bajban lenne bő termés esetén. Nem tud­ná annyiért eladni, ameny­nyit a szerződésben vál­lalt. — Meg lehetne találni a bőség csatornáit is. — Nem tart attól, hogy gyöngébb esztendőben más­nak adnák a termést? — Ha itt is annyit kapna érte a termelő, amennyiért másik megyében megvesz­szük, természetesen nem vinné máshová. A termelő­nek nem mániája, hogy mindenáron szállítsa, csak fut a pénze után. — Ha ennyire egyszerű, miért nem igy csinálják? — Központi szabályozás köt bennünket. Mit tehetnénk mi ehhez? Központi megfontolást ké­rünk. Annyi szállítanivalónk van ősszel, és olyan drága kezd lenni az üzemanyag, ami maradhat, hadd marad­jon. A fölösleget viszont szerződéses garanciával sze­retnék a termelők is elad­ni, mert a jó szerződés megnyugtat, és biztonságot ad. Horváth Dezső Megoldandó rejtély Ma már senkit sem lepnek meg az olyan jelentések, hogy a Szovjetunió északke leti részén jó állapotban megmaradt mammutmarad­ványokat találtak. A legutób­bi ilyen felfedezés azonban szenzációt váltott ki. A le ningrádi tudósok által a Ko­lima és a Katanga folyók me dencéjében talált mammut­maradványokban lipideket, olyan szerves anyagokat mu­tattak ki, amilyenek csak az emberek és a magasabb ren­dű állatok agyvelejében van­nak. Abban, hogy ezek az anyagok 40 000—50 000 évig természetes módon konzer­válódni tudtak, az a megle­pő, hogy a laboratóriumok­ban eddig, fagyasztás révén, egy hónapot alig meghaladó ideig lehetett csak konzervál­ni a lipideket (BUDAPRESS —APN) Takarékos fénycsövek Az Egyesült Izzóban új tí­pusú. energiatakarékos fény­csövek sorozatgyártását kezd­ték meg. A váci gyáregység­ben készülő fénycsövek első­sorban a korszerű lakásvilá­gításban alkalmazhatók. A korábbi típusok 38 millimé­ter átmérőjűek voltak, az új fénycső 26 milliméter átmé­rőjű, vagyis keskenyebb, 30— 35 százalékkal könnyebb, s így sokkal előnyösebben szál­lítható, raktározható, tárol­ható. cserélhető. Az új fény­csövek tíz százalékkal keve­sebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos típu­sok, s nagy előnye. hogy minden átalakítás nélkül fel­szerelhetők a régebbi lám­patestekbe is. A gyár tervei szerint még az év végéig több mint egy­millió darab energiatakaré­kos fénycső készül el, főleg exportra, de a belkereskede­lem rendeléseinek is eleget tesznek. Az ilyen típusú fénycsövek rendkívül kere­settek külföldön, s mivel az Egyesült Izzó szinte az egész világra exportál különböző lámpákat, köztük fénycsöve­ket az új típus exportlehe­tőségei korlátlanok. Éppen ezért jövőre már 6 millió da­rabot készítenek. Egyébként a szakemberek kiszámították, mennyi ener­gia takarítható meg az új fénycsővel, ha országosan el­terjed használata. Hazánkban mintegy 10—15 millió fény­cső ég rendszeresen, s ha azokat az úi típusúra cse­rélnék ki, átlagosan napi két­órás égést számítva, akkor a Dunamenti Hőerőműben ter­melt energia egynegyede megtakarítható. Ha a követ­kező évek világításfejleszté­seit is belekalkuláljuk, vagy­is még több ilyen fénycsövet használnának az országban, akkor egy egész erőmű ener­giáját fordíthatnák más fon­tos célokra. (MTI) Munkássága összeforrt Szeged történetével Dénes Leó hagyatéka a Móra Ferenc Múzeumban A sötétlila krétarajz szem­üveges, kalapos, szigorú te­kintetű férfit ábrázol. Dé­nes Leót, Szeged kommunis­ta polgármesterét, majd ta­nácselnökét. A rajz 1948-ban készült, szignója szerint egy Gerő nevű művész készítet­te. Ez a rajz több száz do­kumentummal együtt az el­múlt hónapokban került a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum új és legújabb kori történeti osztályára. Nem véletlenül. A 19-es vörös­katona csehországi emigrá­ciója után, a 20-as évek végén Szegedre érkezett, s ettől kezdve egészen 56 végéig élete, sorsa és mun­kássága összefonódott a vá­ros történetével. Először fa­ipari munkás, majd egy hitelszövetkezet alkalma­zottja, később vezetője. 1944. novemberétől polgármester­helyettes, később polgár­mester, majd 1950. január­jától 1956. december 31-ig Szeged tanácselnöke. Akkor költözött Budapestre, ahol 1965-ig a Kulturális Kap­csolatok Intézetének igaz­gatója. 1977-ben, 80 évesen halt meg. Dénes Leó özvegye hatá­rozott úgy, hogy a hagyaték Szegedre kerüljön, abba a városba, ahol négy évtize­den át tevékenykedett Sze­ged első kommunista pol­gármestere. A hatalmas anyagból még csak cseme­gézni lehet. Íme az 1944. no­vember 21-i keltezésű ki­áltvány gépiratának néhány sora: „Budapest Népe! Ma­gyar Honvédek! Elhangzott a kormányzói szózat, a Vörös vezérkari főnök kiáltványa, amellyel Hozzátok fordult. Szeged népe aggódva vár­ja, hogy mikor tesztek ele­get a törvényes, alkotmá­nyos parancsnak. Ha nem követitek: Budapest, Ma­gyarország Szíve és kincses­háza és Ti. Honvédek a vég­ső pusztulás előtt álltok. Átérezve a történelmi órát, az ország második városa szól Hozzátok, hogy feltárja előttetek az igazságot..." Egy igazolvány, a Magyar— Szovjet Művelődési Társa­ság tagsági könyve 1945­ös bélyegekkel; újévi üd­vözlet Hajtovics alezredes városparancsnoktól: egy 1945. június 23-án készült fotó, amely az első közmunkán, vasúti sínek mellett, lapát­tal a vállán ábrázolja Sze­ged polgármesterét: „Ha nem lehettél szálfa" cím­mel Veres Péter gépelt ver­se Dénes Leóhoz; Szirmai István és feleségének kö­szönőlevele; fotók sora az 1919-es északi hadjáratról, a szolnoki csatáról, a felsza­badulás utáni első színházi előadás megnyitásáról; fény­képek Révai József, Zöld Sándor. Kádár János, Or­bán László és mások tár­saságában; feljegyzések, kéz­iratos fogalmazványok az 50-es évek elejéről, a város tán legnehezebb korszaká­ból. munkalehetőségek hiá­nyáról, nehéz lakáshelyzet­ről, szociális intézkedések terveiről... A hatalmas anyag leltá­rozásra, feldolgozásra vár. Ez a hagyaték gondozóján nak, dr. Sárközi István kan­didátusnak, az új és leg­újabbkori történeti osztály munkatársának a feladata. Leltárba kell venni a tár­gyakat, a munkakönyveket, igazolványokat, okmányokat, megbízatási dokumentumo­kat, határozatokat, jegyző­könyveket, adatfeljegyzése­ket, önéletrajzokat, plaká­tokat. újságokat, könyveket, előadásainak kéziratait, a fotók sokaságát, a jelvénye­ket, érmeket és sorolhat­nánk. Ezután következhet majd a részletes feldolgo­zás, munkásmozgalmi és közéleti tevékenységének föltérképezése. Később a Fekete-házban önálló kiál­lításon mutatják majd be Szeged első kommunista polgármesterének és tanács­elnökének országos figye­lemre is érdemes munkás­ságát. Az anyagból annyi máris kiderül, hogy Dénes Leó munkássága összef orrot Sze­ged felszabadulás utáni tör­ténetének első évtizedével. Aki ezekből a dokumentu­mokból fogja megismerni emberi tulajdonságait, an­nak egy, széles látókörű, nyugodt mentalitású, fi­gyelmes, a nagy terveket és komoly terheket vállára ve­vő, céljaiért teljes erejével küzdő közéleti férfiú voná­sai bontakoznak ki. Olyan ember portréja, mely ér­demes a széles körű megis­merésre. T. L. Érintés­védelmi és szabványossági felülvizsgálatok végzésére munkavállalókéi felveszünk. „Energiafelügyeleti vizsgával 6170" Jeligére a Sajtóházba. Több lény ­kevesebb energiával, kisebb költséggel SKÁLA-;. ;«ÍV A lakás úi, korszerű fényforrása a fénveső. Élettartama hét és félszerese az izzóénak, azonos erősségű világítás ötödannyi költséggel 1ár. Az új ENTA fénvcsőlámnák formájukkal és tompított fényszínűkkel beilienek az otthon hangulatába. A lakás minden helyiségében esztétikus, gazdaságos az ENTA fénycsőlámpa ENTA család — energiatakarékosság a családban! Gyártja a VBKM. Kapha'ó a fogyasztási szövetkezetek Skála-Coop áruházaiban Fénycsővel: 1 év villanyszámlája, öt év alatt Saját szükségletünkre, vállalati költségen SZEMÉLT- ÉS TEHER (B+C) KATEGÓRIÁJÚ Gépjárművezetői tanfolyamot szervezünk Szegeden A tanfolyam idejére ellátmányt biztosítunk. Jelentkezni lehet: teherforgalmi üzemegység, munkaerő-gazdálkodáson. Szeged. Bakay Nándor u. 48.

Next

/
Thumbnails
Contents