Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

Vasárnap, 1980. szeptember 21. 133 ŰMJEEm Egy hússzoros szocialista brigád életéből 2C szocialista brigádmozgalom fejlődésének minőségi szakaszát éljük, amelyjpen a brigádok egyik legnagyobb gondja a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" célkitűzés egységes, a helvi körülményekhez alkalmazkodó megvalósítása A Kőolajkutató Vállalat „Münnich Ferenc" brigádja tapasztalatainak, módszereinek a közzétételével igyekszünk bemutatni, hogv konkrét helyzetben egy olajbányászbrigád hogyan értelmezd és valósítja meg e mozgalom célkitűzéseit A kollektíva nehézgépszerelő szakmunkásbrigád. feladata a Szeged környékén dolgozó 20—21 kőolaikutató és -feltáró berendezés folytonos, két műszakos helyszíni javítása, üzemének biztosítása. A brigád üj módszerekkel kísérletezik a munkaszervezésben, a szocialista tudat, az üzemi demokrácia fejlesztésében. Vezetőjét évente, titkosan választják, a kaoott jutalmaknak csak egv részét osztják fel. a többit a brigád működéséhez használják fel. Ezt a célt szolgálja a brigádtagdíj is. 1967-t>en a brigádtagok negyedének nem volt meg a nyolc általános iskolai végzettsége és senki sem érettségizett közülük. 1979-re a harmincnyolc tagú brigádból mindenki megszerezte az eredeti szakmája mellé a másik, rokonszakmából a szakképzettséget. és elvégezte a marxista középiskolát. Emellett tizenketten érettségiztek, egy fő pedig egyetemet végzett Sajátos módszerűk, hogy a brigád vállalását egyénekre bontiák. alapul véve a tagok képességeit és lehetőségeit. Ezt a módszert a KISZ gyakorlatából vették át A brigád kiemelkedő társadalmi tevékenységet folytat A tagok közül 22-en viselnek valamilyen választott tisztséget. A fiatalok közül 14-en érték el a szakma ifjú mestere címet, közülük 7-en többször is. Az 1967—1980 közötti időszakban hatmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek, zömében Szegeden szocialista szervezetek. intézmények részére. • A társadalomhoz való kötődés hű kifejezője a végzett munka mennyisége és minősége, a munkához való viszony. Kétségtelen ténv. hogv a munkához való személves viszonyt az anvagi érdekeltség erősen motiválja. De ez természetes, mert az egész szocialista elosztási rendszer erre épül. Azt azonban figyelembe kell venni. hogy általános emberi igény a jól végzett munka iránti elismerés. amely szinte egyöntetű kívánalma a brigád tagjainak. A brigád módszere: a kollektív munkát és benne az eevént külön-külön is értékelik. A brigádvezető és a gazdasági vezető egyenként elbeszélget a brigád tagjaival, megbeszélik egész tevékenységét. s ha kell, addig vitatkoznak. míg közös állásoontra nem jutnak. Áttekintik a jövőbeni tennivalókat. lehetőségeket (továbbképzés, személyi problémák. az előrelépés lehetősége és időpontja stb.). Ezután kerül sor brigádgyűlés keretében a kollektíva és az egyén munkájának értékelésére. Van-» olyan operatív munkaszervezési módszer, amely együtt tesen alkalmas a személyiség formálására és a munka hatékonyságának növelésére? A brigád a magának feltett kérdésre egy salát „fazonjára" kidolgozott szervezési sémával válaszolt, amely a következőn alapszik. A brigád több kis csoportból áll. ezekben négv-öten dolgoznak. A konkrét feladat a mezőt>en dolgozó berendezések helyszínen történő (lakatos. hegesztő, dízelszerelő, villanyszerelői stb.) javítása, üzembe helyezése. Több éves erőfeszítés eredményeként sikerült elérni, hogv mindenkinek több szakmája van. a csoport tagjai közül gépkocsit is vezet legalább egy fő. Így egy-egy feladat gyorsabban, feleannyi emberrel elvégezhető, hiszen a lakatos motort is szerei. hegeszt, esetleg a műhelykocsit is ő vezeti, és mindenki képes töl>b. különböző feladat elvégzésére, amelyet a több szakma ismerete, az átlagosan 13 és fél éves gyakorlat. a folyamatos továbbkéozés garantál. E gyakorlat eredménye 1975—1980 között 50 millió forint többlet termelési érték előállítása volt • Az üzemi demokrácia a munkásosztály hatalmát erősíti, szervezete és lehetősége az üzemeknél, így a brigád munkaterületén is. meglehetősen biztosított. A fő kérdés az. hogy mennyire valósul meg. sikerül-e háttérbe szorítani a ragályos és nehezen kezelhető betegséget, a formalizmust A jogszabályok tömege biztosítja a hatalomban való részvétel szerteágazó. sokféle lehetőségét. Mindez azonban csak lehetőség, amelyet a megfelelő módszerek. a gyakorlat tölthet meg tartalommal. A brigád sokrétűen él a lehetőséggel. a hagyományos és széles körben ismert eszközökön túl új módszerekkel kísérletezik és alkalmaz az üzemi demokrácia fejlesztésében. A brigád gyakorlatában sikerült megtalálni azt az utat. amely segítségével elkerülhető a formalizmus és elérhető, hogv a döntés valóban kollektív legyen. Leglényegesebb a döntések előkészítése Némi túlzással mondhatjuk; nagyobb hangsúlyt kell fordítani, mint magára a döntésre. A brigád kéthetente rendszeresen gyűlést tart. a munkakezdés előtt egy órával. (Ezért akkor, mert ritkán tudni előre, hogy mikor végeznek a munkával és érkeznek be az olaimezőről.) Előtte minden taggal csoportonként, egyenként megvitatják a tárgyalásra kerülő naoirendet. majd a brigád elé kerülő döntési javaslatot a gyűlés előtt négv-öt naopal közzéteszik. Eredménye az alanos széles körű tájékozódás, a döntés-előkészítés brigádszintű társadalmasítása, az adott helyzetben a legcélszerűbb, a formaiizmust mellőző döntés meghozatala a brigádgyűlésen. Az egyéni vélemény kibontakozására. az önálló gondolkodás és vélemény fejlesztésére gyakran alkalmaznak titkos szavazást. Rendszeresen így történik a döntés a kitüntetések odaítélésénél, a brigádvezető megválasztásánál. Egyedi a brigádvezető évenkénti választása. Az üzemi demokráciában meglevő. brigádtól független, formalizmus elleni harc már ióval nehezebb és bonyolultabb feladat, amelv szinte elkerülhetetlenül összeütközéshez vezet a vezetés valamelyik szintjével. Az eredményes küzdelemnek csak akkor van reális esélye, ha e törekvésben van segítő társ. például: maga a vezetés, az MSZMP-szervek. A fegyelmi jogkör brigád általi, kollektív gyakorlása, egyedi útkereső tevékenység. Lényege, hogv a vállalat igazgatója a fegyelmi jogkörét a szocialista brigád vezetőjére ruházta át. aki ezt a közösség — a brigádgyűlés útján — gyakorolja. Az erre vonatkozó eljárási szabályzatot külső segítség nélkül maga a brigád dolgozta ki. és a brigádgyűlés hagvta jóvá. A jogkört a brigád 1976-tól gyakorolja. így már vannak tapasztalatok. A fegyelmi eljárás előkészítése, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs tevékenység a brigádvezető feladata. Az eljárás nyilvánosság előtt történik, a brigádtagok aktív részvételével, amelyet akkor lehet lefolytatni, ha q brigád tagságának kétharmada ielen van. Á határozathozatalhoz ismét kétharmados többség kell. Az eljárás alatt mindenki kifejtheti véleményét. aki jelen van. A fegvelmi javaslatot a brigád vezetőie terjeszti elő. A határozat ellen fellebbezési lehetőség is van. az MDB-hez. A jogkör gyakorlására több esetben sor került kisebb vétségeknél, amikor is a döntéseket minden esetben hosszú vita előzte meg. Aligha kell bizonyítani az ilyen viták jelentőségét és nevelő hatását. A közösség, ha nem klikk, általában helyesen itél. bár a döntést a személyes viszony is befolyásolhatja. A büntetés pedig a személvre és a kollektívára is sokszorosan pozitívabban hat. mint egv általánosan, sematikusan gyakorolt vezetői fegyelmezés. A munkásművelődés gyakorlata csak az egyéniségre szabva érvényesülhet. A műveltség és a kultúra a brigádmunkában nem absztraktan. hanem konkrétan jelentkezik. Bármennyire is szinkronban van az egyén, a társadalom érdeke, ha az egyéni törekvést a szűkebb kollektíva, a brigád nem támogatja, az aligha valósítható meg. A művelődéshez, a továbbtanuláshoz, az egyéniség kibontakozásához nem elég egy aláírás, javaslat, a lehetőség adminisztratív biztosítása. Előfordulhat, hogv a kollektívának nem érdeke a továbbtanuló támogatása, az számukra terhet jelent. Az ilven állásponttal a különböző munkahelyi közösségekben az ismertnél jóval többször találkoznak. A brigádban a kezdeti időktől eltekintve, ilyen konfliktusokra nem került sor. Ennek egyszerű, máshol is megvalósítható oka az volt hogv a különböző továbbképzéseket maga a brigád hagvta jóvá. Vagyis az érdemi döntést a kollektíva — arpelv ténylegesen biztosítja a feltételeket — hozta meg. Egyetlen kollektíva — amelvet a közös munka, vaev a feladat hoz létre — sem válik önmagától tudatos szocialista közösséggé. A szocialista gondolkodásmód és ennek próbaköve, a cselekvés számtalan, sokszor ismeretlen körülménytől függ. A brigádban a kezdetben arra törekedtek, hogy a légkört, a hangulatot a brigádban levő pozitív töltetű személvek határozzák meg. ezzel szabva viselkedési formát, a többiek számára is. Később felhasználták annak lehetőségét, hogv a brigádon belüli egy viszonylag nagv és erős oártcsoport működik, tízenkét fővel. Ez fontos segítséget jelentett, mert minden lényeges kérdésben előzetesen kikérték a pártesoport véleményét. így az előkészítésben, a végrehajtásban fokozottan támaszkodhattak a segítségükre. • Befejezésként: a brigád Szegeden egyedüli képviselője a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címnek, ezért tevékenysége szinte állandóan „kirakatban" van. A brigád módszerben és gyakorlatban segíti az olajbányászatban. de a más területen dolgozó brigádokat. Jelenleg például a harmadik játszóteret építi Szegeden. úgy. hogv más brigádokat is bevon a társadalmi munkába. A vállalatnál több olvan szocialista brigád van. amelynek vezetője ennek a brigádnak volt a tagia. itt tanulta a szocialista brigádmozgalmat, és alkalmazza a brigádnál már bevált módszereket. Az üzemi demokrácia brigád általi gyakorlása önbizalmat és bátorságot ad más kollektívák és brigádok számára is. hogv ne fogadják el a formális, a tartalmat nélkülöző hatalom gyakorlását. a formális vezetői válaszadást. A brigád az országiján az elsők között volt. akik kezdeményezték az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére az országos méretűvé vált munkaversenyt. A munkaverseny eddig eltelt szakaszában ugyancsak kiemelkedő eredményeket értek él. mind a gazdálkodásban, mind a brigádmozgalom korszerű célkitűzéseinek megvalósításában. CSONTOS SZABOLCS, a Münnich Ferenc szocialista brigád tagia Konczek József A balhé Grasszáló senki. Csók-Vitéz, szívednek édes mákteje, tán tizenhat-forintos ész ... de voltam-e? De voltam-e'.' Voltam, ki nincs itt. s nincs amott. Csupán egy fintor, mely sovány arcomra lókor ráfagyott, miként akartam, ostobán. te nem vagv ó. te nem vagv ó mélyemnek lelkes támasza . .." míg nyaggatta a gramofont, én elfutottam. Nosza! S állt a balhé! Érthető, s tűnődtem, mint az ámulat, kalvibán. rácson, pléhtetőn röpdöstek lökák. kannyulak. Marco Polo u azasai Marco Polo volt az első európai, aki beutazta a Távol-Keletet es eljutott Pekingbe, sőt Japánba is. Ennek az utazásnak érdekes előzménye az volt, hogy Kubláj kán, kínai uralkodó, 1269-ben levelet küldött a pápának és arra kérte, hogy küldjön 100 keresztény tudóst és művészt Kínába a keresztény vallás és kultúra elterjesztésére. A küldöttség azonban a pápa halála miatt nem indult el. De Velencében elhatározták, hogy felkeresik a kánt és kereskedelmi kapcsolatba lépnek vele. A küldöttségnek tagja volt a 17 éves Marco Polo is, akit apja és nagybátyja javaslatára vittek magukkal. 1271-ben indultak el Ázsiába és útjukat gyalog, lovon, kocsin folytatták. Bagdadon át Perzsiába, majd Pamír érintésével a Lop-nor sóstavához jutottak. Katkei városát útbaejtve érkeztek meg Kubláj kánhoz, aki nagy örömmel fogadta a velenceieket és ettől kezdve vendégei voltak. Megtetszett neki Marco Polo gyors észjárása, műveltsége és bizalmába fogadta. Elküldte Kína belsejébe, hogy látogassa meg a nagy birodalom csodálatos vidékeit, és kinevezte Kiangnan tartomány helytartójává. 1292-ben elbúcsúzott a kántól a velencei kereskedők csoportja, és Marco Polóék a Délkínai-tengeren át elérték a Szunda-szigeteket, Elő-Indiát, majd tovább utaztak Konstantinápoly érintésével Velencébe, ahová 1295-ben érkeztek meg. Marco Polo a velencei haditengerészethez került, és egy hadihajó kapitányaként egy csata során a genovaiak elfogták és bebörtönözték. 1298— 1299-ben egy fogolytársának, Rusticiani da Pisának lediktálta útiélményeit, tapasztalatait. A könyv kézirata franciául készült el, tehát Marco Polo ezt a nyelvet is jól ismerte. Emlékirataiban sok csodálatos dologról tett említést. Így például Zipangu Japán lakosait igen barátságos embereknek mondja, akik igen gazdagok, sok aranyuk és gyöngyük van, annyi, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, mert az ország uralkodója nem engedi meg a kivitelt. A királyi palota falait, padlózatát is aranylemezekkel borították. Ceylon szigetéről írja, hogy itt őrzik a világ legnagyobb méretű drágakövét, mely a királyé. Emberi kar vastagságú, és arasz hosszúságú, gyönyörűen ragyogó rubintot látott, melyhez hasonló nincsen a világon. Más kincseik is vannak, mint zafír, ametiszt, topáz stb. Féltékenyen őrzik, még Kubláj kánnak sem adták el, pedig egy városnak megfelelő értéket kínált érte. Az elutasításnak az vc-lt az indoka, hogy a király őseitől örökölte, ezért idegen kézre nem kerülhet. Marco Polo a kínai életről is írt. Kubláj kán idejében a .kincstárnok túlságosan magas adót vetett ki a teatermelőkre, amiért ezek tiltakoznak a kánnál, és abbahagyták a termelést. A kán igazat adott nekik, és elzavarta kincstárnokát, mert nem engedte meg a nép sanyargatását. Marco Polo jegyzeteiben szerepel a későbbiek során világszerte elterjedt fagylalt is. /Elmondja, hogy a kínaiak jég között meefagvasztották az édes gyümölcsleveket, és ezt a csodálatos csemegét a gazdagok asztalán látta. Marco Polo utazásai, az azok« ban szereplő nagyszerű • tájak, kincsek, emberek, felkeltették az utazás iránti vágyat, és sorra jelennek meg Európa történelmében a világjárók, utazók, felfedezők. R. J. BÉNYI LÁSZLÓ: GALAMBDÚCOK