Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

122 Szombat, 1980. szeptember 20. l€é«8ár János beszéde az országgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) Jetimió és az Egyesült Alig; mok képviselői által Bécs­ben alairt SALT— U. szerző­dés hatályba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is vonat­kozó SALT— III. szerződés megtárgyalása előtt. Ezek a mi alapvető kül­politikai törekvéseink, ame­lyekről nyugodtan elmond­hatjuk, hogy bennük nem­csak pártunk és kormá­nyunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszin­te óhaja is kifejezésre jut Mi, a szocializmust épitő magyar nép. a világtól sem­mi mást nem kívánunk, mint azt, hogy béke legyen, és folytathassuk építőmunkán­kat. Mindaz, amiről eddig szól­tam, természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink. hanem kifejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat ts. Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést amely a mi vé­dőpajzsunk. de még ennél is több: a világ-imperializ­must féken tartó leghatalma­sabb erő. amely ma létezik. Ennek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival külpolitikai kérdésekben ta­nácskozunk és széles körű összehangolt együttműkö­désre törekszünk. Együtt­működésre. álláspontunk egyeztetésére törekszünk ki­vétel nélkül az összes szo­cialista országgal is. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk. Kapcsolataink Lengyelországgal és Jugoszláviával A szocialista országok kö­zül kettőről külön is szeret­nék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar közvélemény is sokat foglal­kozik. Mint ismeretes. Len­gyelországban a társadalom életében felhalmozódott kü­lönböző problémák miatt túlius végén, augusztusban széles körű munkabeszün­tetésekre. sztrájkokra került sor. politikai konfliktusok támadtak. Ezeket az ese­ményeket egész népünk nagy figyelemmel és bizo­nyos aggodalommal kísérte. Mi szolidárisak vagyunk • testvéri lengyel néppel, lengyel testvérpártunkkal, a Lengyel Népköztársasággal, s ennek több oka is van. Egyrészt a történelmi, ha­gyományos lengyel—magyar barátság amely az utóbbi évtizedekben szocialista ala­pon tovább erősödött és szi­lárdult A lengyel nép ne­héz történelmi útján — a mi népünkhöz hasonlóan — sokat szenvedett és alap­vető törekvése. hogy a megtalált igaz úton. a szo­cialista építés utján békében hatadhasson előre. A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársa­ság között sokoldalú együtt­működés van. Politikai, gaz­dasági és kulturális kap­csolataink, a tömegek széles körű érintkezésének révén mint partnerek is érdekel­ve vagyunk abban, hogy a Lengyel Népköztársaság helyzete szilárd legyen. Ezt az elvtársi, testvéri kapcso­latrendszert, sokoldalú együttműködést a jövőben még tovább akarjuk fejlesz­.teni. Hazánk és Lengyelország a Varsói Szerződés szerve­zetének tagállama. A Varsói Szerződés egysége, ereje lét­fontosságú a magyar és a érzéssel, ésszel és szfwel lengyel barátaink mellett ál­lunk Erről a miniszterelnöki programbeszéd is hangsúlyo­zottan szólt Még azt fűz­ném hozzá, hogy a társada­lom fejlődési problémáit a lengyel népnek magának kell megoldania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt veze­tésével. Mi teljes sikert kí­vánunk lengyel elvtársaink­nak, barátainknak, a test­véri lengyel népnek. Aho­gyan Lázár elvtárs is meg­fogalmazta. azt kívánjuk, hogy valamennyi fontos és aktuális kérdésre igazi szo­cialista megoldást találjanak. A másik szocialista or­szág. amelyről szólni kívá­nok. Jugoszlávia. A közel­múltban teljes együttérzé­sünket fejeztük ki Jugoszlá­via népeivel abban a nagy veszteségben és gyászban, amely őket Tito elnök el­hunytával sújtotta. Ezt az alkalmat és az azóta létre­jött kapcsolatainkat is fel­használtuk arra. hogy nyo­matékosan hangsúlyozzuk: miként eddig, úgy a Jövőben is arra törekszünk, hogy si­kerrel épitsük a kölcsönösen hasznos magyar—jugoszláv politikai, gazdasági, kulturá­lis és sportkapcsolatokat. a lakosság szélesebb körű érintkezését az egymás bel­ügyeibe való be nem avat­kozás elve alapján, kiin­dulva abból. I hogv mi a Varsói Szerződés tagállama vagyunk. Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország. Kapcsolataink jelenlegi ál­lapotával elégedettek va­gyunk és úgy tapasztaljuk, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat kapcso­lataink további kiszélesíté­sére. elmélyítésére. Érde­keltek vagyunk abban, hogy szomszédságunkban egysé­ges. szocialista Jugoszlávia fejlődjék. Ez nemcsak a két gokat — mint például a lét­biztonsághoz. a munkához való jogot — mi jobban biz­tosítottuk. mint a kapita­lista országok. Ezzel kapcsolatban azért meg kell említeni egy-két dolgot mindazon jóindula­tú emberek számára, akik a tőkés világban is meggyőző­désből valliák az emberi jo­gok szükségességét. Mi nem helyeseljük például, ha vala­ki valamely ország nevében egy másik országban akarja biztosítani az emberi jogokat Azt tartjuk, hogy a felelős tényezőknek saját országuk­ban kell érvényesíteni az emberi szabadságjogokat. Az emberi jogok kapcsán a népek jogára is gondolni kell, mert a kettő nagyon nehezen választható el egy­mástól. Miféle emberi jo­gokról lehet beszélni olyan népek esetében, amelyek el­nyomás alatt élnek és a vi­lágnak még mindig nem je­lentéktelen részén kénytele­nek elszenvedni a faji el­nyomást és üldözést, a bőr színe alapján való megkü­lönböztetést vagy a külföldi imperialista fegyveres be­avatkozást? Érvényesülhet­nek-e az emberi jogok ott, ahol az imperializmus meg­akadályozza, hogy nemzeti kincseikkel maguk rendel­kezzenek, s elnyomják a né­pek elemi törekvéseit a sza­badságra, a szuverenitásra, a gazdasági egyenlőségre? Fi­gyelmükbe ajánljuk mind­azoknak, akik az emberi jo­gokat a szívükön viselik: a népek jogait kell biztosítani ahhoz, hogy az emberi jogok a világ valamennyi országá­ban ténylegesen érvényesül­jenek. A népek jogaihoz pe­dig hozzá tartozik a társa­dalmi cél és rend szabad megválasztása is. Egyaránt ellenezzük a forradalom és az ellenforradalom export­ját. Teljes szolidaritást vál­lalunk a gyarmati elnyomás, az űjragyarmatosítás ellen küzdő népekkel. Elutasítjuk azt a rögeszmét, hogy Dél­Afrika színes bőrű lakossága, Namíbia népe vagy más or­szágok népei azért küzdenek a kolonialfzmus ellen, mert valamiféle kommunista ügy­nökök uszítják őket. Ez nem igaz, s ezt azok is tudják, akik ezt a rágalmat terjesz­tik. Mi, kommunista meg­győződésű emberek lehetősé­geinkhez mérten, a nemzet­közi jog tiszteletben tartásá­val segítjük a harcolo népe­ket. Nekem egyébként is mély meggyőződésem, hogy ha va­laki közülünk Dél-Afrika színes bőrű lakóinak, Namí­bia népének vagy a politikai terrorgyilkosságokkal fenye­getett latin-amerikai haladó embereknek azt mondaná — ami persze a mi oldalunkról kizárt dolog —, hogy tűrje­tek, ne harcoljatok, akkor sem hallgatnának ránk. Mert — s ezt mindenkinek meg kellene értenie — új világ született, amelyben a szocia­lizmus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer klasz­szikus formájában egyszer s mindenkorra megsemmisült, és az újgyarmatosítás min­den formája is pusztulásra van ítélve. A népek többé nem viselik el az idegen igát. Éppen ezért harcukat min­den tisztességes embernek támogatnia kell. ról és törekvéseinkről mon­dott, szólni kivánok néhány más természetű kérdésről, s ennek sorén ismerős dolgok­ról is. Hiszen sokszor a régi dolgok sem vesztik ei aktu­alitásukat. Gondolok egye­bek között arra, hogy megéri a fáradságot, ha a csaknem negyedszázaddal ezelőtt né­pünknek tett ígéretünket — amikor nagyon nehéz belpo­litikai helyzetben voltunk és kiutat kerestünk — össze­vetjük azzal, amit abból megvalósítottunk. Először a Magyar Szocia­lista Munkáspártról szeret­nék szólni. Jól ismert, hogy alkotmányunk is rögzíti: társadalmunk vezető ereje a magyar munkásosztály mar­xista—leninista pártja. A vezetést mi eszmei-politikai irányításnak tekintiük, melynek az a funkciója, hogy szervezze és mozgósít­sa a tömegeket »* építő­munkára. Ezt értiük a ve­zetésen. hozzátéve, hogv a pártnak az alkotmányban is rögzített szerepe számunk­ra természetesen végtelenül megtisztelő, de egyben na­gyon nehéz és felelős szol­gálat is. Nem uralkodás, ha­nem a nép ügyének becsüle­tes szolgálata. Ez a lényege a párt vezető szerepének. Legfőbb módszerünk a meggyőzés, nem a paran­csolgatás. Különleges törté­nelmi helyzetekben egv nér» forradalmi erőinek arra is készen kell lenniük, hogy a haladás ügyét erővel vé­delmezzék. Dr ez a történe­lem ritka pillanataira vo­natkozik. A konszolidált épí­tőmunka korszakában másra van szükség. Azt valljuk — s ezt vallottuk a kaDitalista rendszer, a tőkés hatalom ellen vívott harc idején is —, hogy mi annyian va­gyunk. ahány embert iga­zunkról és a szükséges ten­nivalókról képesek vagyunk emberi szóval meggyőzni. Ez vezérel bennünket a jövő­ben is.}' Ebben a politikában és az ilyen módszerekben van pártunk ereje. Amit annak idején megfogadtunk. azt ma az ország egész népe a gyakorlatban tapasztalja: mindig csak olyan határoza­tokat hozunk, amelyek kizá­rólag a párt taglóira és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségre kötelezőek, hiszen az a párt Ifjúsági szervezete. Ha a párt vezető testületeiben az ország alapvető, fő kérdései-' ről tárgyalunk, vagy bár­milyen más témát megvita­tunk, mindig figyelembe vesszük és tiszteletben tart­juk az állami szervek, vala­mennyi társadalmi szerv és mozgalom önállóságát, fele­lősségét. Eddig is erre töre­kedtünk, és erre törekszünk a továbbiakban is. A tömegszervezetek szerepe Készek vagyunk az értelmes együttműködésre lengyel nép, valamennyi ország népének válik javá­tagállam népének, sőt a vi- ra. hanem ennek még szé­lág népeinek szempontjából lesebb nemzetközi jelentősé­iá. Szolidaritással. együtt- ge ia van. Az emberi jogok szocialista gyakorlata Szólni kívánok — mégpe­dig megelégedéssel — a fej­lett tőkés országokkal fenn­álló kapcsolatainkról is. Mi a békés egymás mellett élés elvét a gyakorlatba átültetve Jó kapcsolatokra törekszünk ezekkel az államokkal. Ezt sok országgal sikerült meg­valósítani. Ezek közé tarto­zik például Finnország, a szomszédos Ausztria, a Né­met Szövetségi Köztársaság. Franciaország. Olaszország — és így lehetne még sorol­ni tovább. Az Amerikai Egyesült Államokkal is ren­dezni tudtunk több — s ezen belül két lényeges — vitás kérdést. Kapcsolatunk normalizálódott. A haladás erőivel való teljes szolidari­tásunk mellett a fejlett tő­kés országokicai békés egy­más mellett élésre, sokolda­lú, gyümölcsöző kapcsolatok­ra törekszünk. Ide sorolha­tók a politikai kontaktusok, a szükségszerű eszmecserék, a kölcsönösen előnyös gaz­dasági és kulturális kapcso­latok. sőt a lakosság széles körű érintkezése is. Tapasz­talataink szerint ez a poli­tika nem válik hátrányunk­ra. A lakosság széles körei­nek kölcsönös látogatása is a mi igazságunk felismerését szolgálja. Ennek hatására nálunk eltűnnek a nyugati paradicsomról kialakult il­lúziók. a nyugati látogatók­ban pedig szertefoszlanak — a burzsoá propaganda által táplált — életünkkel kapcso­latos rémképek, s inkább azon csodálkoznak, hogy mi­lyen emberi és nyugodt élet van Magyarországon. Amikor' hangsúlyozzuk, hogy készek vagyunk az együttműködésre minden re­álisan cselekvő politikai té­nyezővel, akkor hozzátesz­szük: a tőkés világban ilyen kapcsolat csak azokkal ala­kulhat ki, akik valóságun­kat, a Magyar Népköztársa­ságot a tényeknek megfele­lően fogadják el, akik tisz­teletben tartják, hogy né­pünk a szocializmus építésé­nek útján jár, és azon fog járni a jövőben is. Akik ezt tudomásul veszik — s ne­künk egvéb feltételünk nincs —. azokkal készek vagyunk mindenféle értelmes együtt­működésre. beleértve azt a törekvést is, hogy a világon béke legyen. A népek békeakaratától támogatva Szolidárisak vagyunk Viet­nam, Laosz. Kambodzsa né­peivel abban a harcban, amelyet függetlenségükért, szuverenitásukért. felemel­kedésükért vívnak. Kiállunk az afgán forradalom mel­lett Támogatjuk a Közel­Kelet arab népeit — külön is említve a palesztin népet — amelyek harcolnak a min­den népnek kijáró törvé­nyes jogok érvényesüléséért, az agresszió következményei­nek felszámolásáért. A Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezetet a palesztin nép egyedüli törvényes képvise­lőiének ismerjük el Szolidárisak vagyunk Ázsia, Afrika, Latin-Amerika né­peivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadsá­gukért függetlenségükért, egy új gazdasagi világrend kialakításáért. Bővülnek kapcsolataink a gyarmati sorból nemrég fel­szabadult valamennyi fejlő­dő országgal — ezt kifejezi Losonczi elvtárs mostani afrikai látogatása is. Érté­keljük az el nem kötelezett országok mozgalmát, mind­azt. amivel ez a mozgalom hozzájárul a világbékéért folytatott küzdelemhez. Tá­mogatjuk az el nem kötele­zett államok minden olyan lépését, amely az imperializ­mus megfékezését szolgálja. Az utóbbi években a po­litikában — a nemzetközt politikában ts — gyakran találkozunk az emberi jo­gok fogalmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gon­dolat. de talán szükség volna az emberi jogok fo­galmának bizonyos tisztázá­sára is. Ami bennünket il­let. készek vagyunk ehhez hozzájárulni és a jogok ér­vényesülését mindenütt a vi­lágon elősegíteni. Meggyő­ződésünk. eddig a szocialis­ta országok tették a legtöb­bet ezen a téren, mert az élet nélkülözhetetlen alap­feltételeit jelentő emberi jo­A világhelyzet áttekintése erősíti azt a mély meggyő­ződésünket, hogy az enyhü­lés az egyetlen ténylegesen járható út. A feszültség nö­velése, a hidegháború, zsák­utca. Ennek a zsákutcának a végén egy erős fal van, amelyen még a kalandorlé­pésekre leginkább hajlamos imperialisták sem hatolhat­nak át Mert ennek a zsák­utcának a torlasza: a világ összes népeinek békeakara­ta! Ha egyszer megszavaz­tatnák a világ népeit akkor minden országban, minden nép — társadalmi rendsze­rétől függetlenül — a béké­re szavazna Eri 161 kifejezi a jelenleg Szófiában' ülésező népek vllágparlamentje a békéért., amelyen 120 or­szágból több mint 2 ezer résztvevő — politikai hova­tartozására, világnézetére, hivatására való tekintet nélkül — az emberiség el­szánt békeakaratát képviseli. A békéért, s a társadalmi haladásért folyó küzdelem­nek óriási a jelentősége, mert nincs olyan ország, amely­nek kormánya figyelmen kí­vül hagyhatná a közvéle­mény szavát Ez a rhi külpolitikai el­vünk és gyakorlatunk. Min­den tettünket az a mély meg­győződés vezérli, hogy nem­zetközi harcunk összhangban áll szocialista célkitűzéseink­kel, népünk elemi érdekeivel és akaratával. Legfőbb módszer • a meggyőzés Belpolitikai kérdésekre rá- társaság belpolitikai hel"ze­térve szeretném én is alá- te kiegyensúlyozott, szilárd, húzni, amit Lázár elvtárs' s ez a jövőben is így lesz. programbeszéde is hangsú- Egyetértve mindazzal amit lyozott: a Magyar Népköz- Lázár elvtárs belpolitikánk­Társadalmunk politikai rendszerének fontos eleme az állam, amellyel a mar­xista—leninista elmélet tu­dományos alapossággal so­kat foglalkozott. Megállapí­totta, hogy az állam az osz­tálytársadalmak szülötte, amely meghatározott körül­mények kőzött majd el fog halni De a történelmi fej­lődés jelen szakaszában is szükséges pontosan megha­tároznunk az állam szerepét. A szocialista rendszerben az állam funkciója és tevékeny­sége megváltozik. Magyar­országon, a szocialista fej­lődés jelenlegi szakaszában nincsenek antagonisztikus, kibékíthetetlen osztályellen­tétek. nincsenek kizsákmá­nyoló osztályok. Az állam elnyomó funkciója — belpo­litikai értelemben — elhal­ványult. s már-már eltűnő­ben van. Növekszik viszont — és véleményünk szerint a szocialista építés egész sza­kaszában növekedni és erő­södni fog — áz állam szer­vező funkciója a gazdasági és kulturális építés legfon­tosabb területein. Mi így fogjuk fel az állam szerepét, amely egyben országunk szabadságát, szuverenitását, nemzeti függetlenségünket is védelmezi, amire a jelen­legi világhelyzetben szükség van. Politikai rendszerünkben a tömegszervezetek, a tö­megmozgalmak nélkülözhe­tetlenek. Munkájukban a párt tagjai minden szinten részt vesznek. Ezek a szer­vezetek önállóak és rendel­tetésüknek megfelelően mű­ködnek. így például a szak­szervezetek — amint ezt tegnapi felszólalásában Her­czeg elvtárs nagyon helye­sen megemlítette — önálló: an dolgoznak, végzik a nin­gük — a mi viszonyaink kö­zött több irányú — felada­tait. Fundamentális táma­szai a nép hatalmának, és segítik az anyagi javak lét­rehozását. Másfelől védik, képviselik tagságuk minden­napi érdekeit Ez nem üres sző. hanem valódi igény és szükséglet Irányítási rendszerünk a gazdasági életben — de nemcsak ott — decentrali­zált, nagy önállóságot bizto­sít az egyes gazdasági szer­veknek, üzemeknek és válla­latoknak. Ez nemcsak az ál­lami. gazdasági vezetők ön­állóságát és felelősségét fo­kozza. hanem az ott dolgozó pártszervezetekét, -szakszer­vezetekét. KlSZ-szervezete­kél Isi Hiszen i egv jóravaló igazgató mellett, aki első­sorban a termelékenység fo­kozását, a vállalat nyeresé­gét tartja szem előtt, kelle­nek olyan intézmények, amelvek révén ellenőrizhető a politika helyessége, és le­hetővé válik a dolgozók ele­mi. napi érdekeinek védel­me és képviselete. Így mű­ködik politikai rendszerünk, és ugyanezen az úton aka­runk továbbhaladni. Vannak-e hibák politikai intézményeink működésé­ben? Űgy gondolom, van­nak. ezt a pártkongresszus is megállapította. Ez alól a párt, a szakszervezet, az if­júsági szövetség sem kivétel. Miféle hibák ezek? A gya­korlat hibái, a határozatok végrehajtásának gyengesé­gei, de akadnak másfajta hibák is. A pártszervezetek, a tömegszervezetek és a tö­megmozgalmak munkájában konszolidált helyzetből faka­dó betegségeket is fölfedez­hetünk. Elfeledkeztünk bizo­nyos tanulságokról és egy kicsit túlszerveztük saját magunkat és társadalmun­kat is. Egy ülésre — legyen az párt-, szakszervezeti vagy KISZ-ülés — szinte már csak tudományos felkészü­léssel lehet elmenni. Annyi papírt és statisztikai adatot kell elolvasni, hogy szédül tőle az ember. Mindig eszembe jut, hogy milyen nehéz helyzetben lehet egy fiatal magyar állampolgár, példáuj egy leány, aki párt* tag, szakszervezeti tag. KISZ-tag, s talán még a népfrontban is aktíva. Va­jon hányszor magyarázzák meg neki, és sajnos ugyan­azokkal a szavakkal, hogy mi a helyzet és mi a tenni­való? Nehezítő tényező a he­lyenként növekvő bürokrá­cia is. Ez úgy látszik, nem*

Next

/
Thumbnails
Contents