Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

122 Szombat, 1980. szeptember 20. l€é«8ár János beszéde az országgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) Jetimió és az Egyesült Alig; mok képviselői által Bécsben alairt SALT— U. szerződés hatályba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is vonatkozó SALT— III. szerződés megtárgyalása előtt. Ezek a mi alapvető külpolitikai törekvéseink, amelyekről nyugodtan elmondhatjuk, hogy bennük nemcsak pártunk és kormányunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszinte óhaja is kifejezésre jut Mi, a szocializmust épitő magyar nép. a világtól semmi mást nem kívánunk, mint azt, hogy béke legyen, és folytathassuk építőmunkánkat. Mindaz, amiről eddig szóltam, természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink. hanem kifejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat ts. Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést amely a mi védőpajzsunk. de még ennél is több: a világ-imperializmust féken tartó leghatalmasabb erő. amely ma létezik. Ennek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival külpolitikai kérdésekben tanácskozunk és széles körű összehangolt együttműködésre törekszünk. Együttműködésre. álláspontunk egyeztetésére törekszünk kivétel nélkül az összes szocialista országgal is. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk. Kapcsolataink Lengyelországgal és Jugoszláviával A szocialista országok közül kettőről külön is szeretnék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar közvélemény is sokat foglalkozik. Mint ismeretes. Lengyelországban a társadalom életében felhalmozódott különböző problémák miatt túlius végén, augusztusban széles körű munkabeszüntetésekre. sztrájkokra került sor. politikai konfliktusok támadtak. Ezeket az eseményeket egész népünk nagy figyelemmel és bizonyos aggodalommal kísérte. Mi szolidárisak vagyunk • testvéri lengyel néppel, lengyel testvérpártunkkal, a Lengyel Népköztársasággal, s ennek több oka is van. Egyrészt a történelmi, hagyományos lengyel—magyar barátság amely az utóbbi évtizedekben szocialista alapon tovább erősödött és szilárdult A lengyel nép nehéz történelmi útján — a mi népünkhöz hasonlóan — sokat szenvedett és alapvető törekvése. hogy a megtalált igaz úton. a szocialista építés utján békében hatadhasson előre. A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között sokoldalú együttműködés van. Politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink, a tömegek széles körű érintkezésének révén mint partnerek is érdekelve vagyunk abban, hogy a Lengyel Népköztársaság helyzete szilárd legyen. Ezt az elvtársi, testvéri kapcsolatrendszert, sokoldalú együttműködést a jövőben még tovább akarjuk fejlesz.teni. Hazánk és Lengyelország a Varsói Szerződés szervezetének tagállama. A Varsói Szerződés egysége, ereje létfontosságú a magyar és a érzéssel, ésszel és szfwel lengyel barátaink mellett állunk Erről a miniszterelnöki programbeszéd is hangsúlyozottan szólt Még azt fűzném hozzá, hogy a társadalom fejlődési problémáit a lengyel népnek magának kell megoldania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével. Mi teljes sikert kívánunk lengyel elvtársainknak, barátainknak, a testvéri lengyel népnek. Ahogyan Lázár elvtárs is megfogalmazta. azt kívánjuk, hogy valamennyi fontos és aktuális kérdésre igazi szocialista megoldást találjanak. A másik szocialista ország. amelyről szólni kívánok. Jugoszlávia. A közelmúltban teljes együttérzésünket fejeztük ki Jugoszlávia népeivel abban a nagy veszteségben és gyászban, amely őket Tito elnök elhunytával sújtotta. Ezt az alkalmat és az azóta létrejött kapcsolatainkat is felhasználtuk arra. hogy nyomatékosan hangsúlyozzuk: miként eddig, úgy a Jövőben is arra törekszünk, hogy sikerrel épitsük a kölcsönösen hasznos magyar—jugoszláv politikai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatokat. a lakosság szélesebb körű érintkezését az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján, kiindulva abból. I hogv mi a Varsói Szerződés tagállama vagyunk. Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország. Kapcsolataink jelenlegi állapotával elégedettek vagyunk és úgy tapasztaljuk, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat kapcsolataink további kiszélesítésére. elmélyítésére. Érdekeltek vagyunk abban, hogy szomszédságunkban egységes. szocialista Jugoszlávia fejlődjék. Ez nemcsak a két gokat — mint például a létbiztonsághoz. a munkához való jogot — mi jobban biztosítottuk. mint a kapitalista országok. Ezzel kapcsolatban azért meg kell említeni egy-két dolgot mindazon jóindulatú emberek számára, akik a tőkés világban is meggyőződésből valliák az emberi jogok szükségességét. Mi nem helyeseljük például, ha valaki valamely ország nevében egy másik országban akarja biztosítani az emberi jogokat Azt tartjuk, hogy a felelős tényezőknek saját országukban kell érvényesíteni az emberi szabadságjogokat. Az emberi jogok kapcsán a népek jogára is gondolni kell, mert a kettő nagyon nehezen választható el egymástól. Miféle emberi jogokról lehet beszélni olyan népek esetében, amelyek elnyomás alatt élnek és a világnak még mindig nem jelentéktelen részén kénytelenek elszenvedni a faji elnyomást és üldözést, a bőr színe alapján való megkülönböztetést vagy a külföldi imperialista fegyveres beavatkozást? Érvényesülhetnek-e az emberi jogok ott, ahol az imperializmus megakadályozza, hogy nemzeti kincseikkel maguk rendelkezzenek, s elnyomják a népek elemi törekvéseit a szabadságra, a szuverenitásra, a gazdasági egyenlőségre? Figyelmükbe ajánljuk mindazoknak, akik az emberi jogokat a szívükön viselik: a népek jogait kell biztosítani ahhoz, hogy az emberi jogok a világ valamennyi országában ténylegesen érvényesüljenek. A népek jogaihoz pedig hozzá tartozik a társadalmi cél és rend szabad megválasztása is. Egyaránt ellenezzük a forradalom és az ellenforradalom exportját. Teljes szolidaritást vállalunk a gyarmati elnyomás, az űjragyarmatosítás ellen küzdő népekkel. Elutasítjuk azt a rögeszmét, hogy DélAfrika színes bőrű lakossága, Namíbia népe vagy más országok népei azért küzdenek a kolonialfzmus ellen, mert valamiféle kommunista ügynökök uszítják őket. Ez nem igaz, s ezt azok is tudják, akik ezt a rágalmat terjesztik. Mi, kommunista meggyőződésű emberek lehetőségeinkhez mérten, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával segítjük a harcolo népeket. Nekem egyébként is mély meggyőződésem, hogy ha valaki közülünk Dél-Afrika színes bőrű lakóinak, Namíbia népének vagy a politikai terrorgyilkosságokkal fenyegetett latin-amerikai haladó embereknek azt mondaná — ami persze a mi oldalunkról kizárt dolog —, hogy tűrjetek, ne harcoljatok, akkor sem hallgatnának ránk. Mert — s ezt mindenkinek meg kellene értenie — új világ született, amelyben a szocializmus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer klaszszikus formájában egyszer s mindenkorra megsemmisült, és az újgyarmatosítás minden formája is pusztulásra van ítélve. A népek többé nem viselik el az idegen igát. Éppen ezért harcukat minden tisztességes embernek támogatnia kell. ról és törekvéseinkről mondott, szólni kivánok néhány más természetű kérdésről, s ennek sorén ismerős dolgokról is. Hiszen sokszor a régi dolgok sem vesztik ei aktualitásukat. Gondolok egyebek között arra, hogy megéri a fáradságot, ha a csaknem negyedszázaddal ezelőtt népünknek tett ígéretünket — amikor nagyon nehéz belpolitikai helyzetben voltunk és kiutat kerestünk — összevetjük azzal, amit abból megvalósítottunk. Először a Magyar Szocialista Munkáspártról szeretnék szólni. Jól ismert, hogy alkotmányunk is rögzíti: társadalmunk vezető ereje a magyar munkásosztály marxista—leninista pártja. A vezetést mi eszmei-politikai irányításnak tekintiük, melynek az a funkciója, hogy szervezze és mozgósítsa a tömegeket »* építőmunkára. Ezt értiük a vezetésen. hozzátéve, hogv a pártnak az alkotmányban is rögzített szerepe számunkra természetesen végtelenül megtisztelő, de egyben nagyon nehéz és felelős szolgálat is. Nem uralkodás, hanem a nép ügyének becsületes szolgálata. Ez a lényege a párt vezető szerepének. Legfőbb módszerünk a meggyőzés, nem a parancsolgatás. Különleges történelmi helyzetekben egv nér» forradalmi erőinek arra is készen kell lenniük, hogy a haladás ügyét erővel védelmezzék. Dr ez a történelem ritka pillanataira vonatkozik. A konszolidált építőmunka korszakában másra van szükség. Azt valljuk — s ezt vallottuk a kaDitalista rendszer, a tőkés hatalom ellen vívott harc idején is —, hogy mi annyian vagyunk. ahány embert igazunkról és a szükséges tennivalókról képesek vagyunk emberi szóval meggyőzni. Ez vezérel bennünket a jövőben is.}' Ebben a politikában és az ilyen módszerekben van pártunk ereje. Amit annak idején megfogadtunk. azt ma az ország egész népe a gyakorlatban tapasztalja: mindig csak olyan határozatokat hozunk, amelyek kizárólag a párt taglóira és a Kommunista Ifjúsági Szövetségre kötelezőek, hiszen az a párt Ifjúsági szervezete. Ha a párt vezető testületeiben az ország alapvető, fő kérdései-' ről tárgyalunk, vagy bármilyen más témát megvitatunk, mindig figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk az állami szervek, valamennyi társadalmi szerv és mozgalom önállóságát, felelősségét. Eddig is erre törekedtünk, és erre törekszünk a továbbiakban is. A tömegszervezetek szerepe Készek vagyunk az értelmes együttműködésre lengyel nép, valamennyi ország népének válik javátagállam népének, sőt a vi- ra. hanem ennek még szélág népeinek szempontjából lesebb nemzetközi jelentőséiá. Szolidaritással. együtt- ge ia van. Az emberi jogok szocialista gyakorlata Szólni kívánok — mégpedig megelégedéssel — a fejlett tőkés országokkal fennálló kapcsolatainkról is. Mi a békés egymás mellett élés elvét a gyakorlatba átültetve Jó kapcsolatokra törekszünk ezekkel az államokkal. Ezt sok országgal sikerült megvalósítani. Ezek közé tartozik például Finnország, a szomszédos Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság. Franciaország. Olaszország — és így lehetne még sorolni tovább. Az Amerikai Egyesült Államokkal is rendezni tudtunk több — s ezen belül két lényeges — vitás kérdést. Kapcsolatunk normalizálódott. A haladás erőivel való teljes szolidaritásunk mellett a fejlett tőkés országokicai békés egymás mellett élésre, sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatokra törekszünk. Ide sorolhatók a politikai kontaktusok, a szükségszerű eszmecserék, a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok. sőt a lakosság széles körű érintkezése is. Tapasztalataink szerint ez a politika nem válik hátrányunkra. A lakosság széles köreinek kölcsönös látogatása is a mi igazságunk felismerését szolgálja. Ennek hatására nálunk eltűnnek a nyugati paradicsomról kialakult illúziók. a nyugati látogatókban pedig szertefoszlanak — a burzsoá propaganda által táplált — életünkkel kapcsolatos rémképek, s inkább azon csodálkoznak, hogy milyen emberi és nyugodt élet van Magyarországon. Amikor' hangsúlyozzuk, hogy készek vagyunk az együttműködésre minden reálisan cselekvő politikai tényezővel, akkor hozzáteszszük: a tőkés világban ilyen kapcsolat csak azokkal alakulhat ki, akik valóságunkat, a Magyar Népköztársaságot a tényeknek megfelelően fogadják el, akik tiszteletben tartják, hogy népünk a szocializmus építésének útján jár, és azon fog járni a jövőben is. Akik ezt tudomásul veszik — s nekünk egvéb feltételünk nincs —. azokkal készek vagyunk mindenféle értelmes együttműködésre. beleértve azt a törekvést is, hogy a világon béke legyen. A népek békeakaratától támogatva Szolidárisak vagyunk Vietnam, Laosz. Kambodzsa népeivel abban a harcban, amelyet függetlenségükért, szuverenitásukért. felemelkedésükért vívnak. Kiállunk az afgán forradalom mellett Támogatjuk a KözelKelet arab népeit — külön is említve a palesztin népet — amelyek harcolnak a minden népnek kijáró törvényes jogok érvényesüléséért, az agresszió következményeinek felszámolásáért. A Palesztinai Felszabadítási Szervezetet a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőiének ismerjük el Szolidárisak vagyunk Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért függetlenségükért, egy új gazdasagi világrend kialakításáért. Bővülnek kapcsolataink a gyarmati sorból nemrég felszabadult valamennyi fejlődő országgal — ezt kifejezi Losonczi elvtárs mostani afrikai látogatása is. Értékeljük az el nem kötelezett országok mozgalmát, mindazt. amivel ez a mozgalom hozzájárul a világbékéért folytatott küzdelemhez. Támogatjuk az el nem kötelezett államok minden olyan lépését, amely az imperializmus megfékezését szolgálja. Az utóbbi években a politikában — a nemzetközt politikában ts — gyakran találkozunk az emberi jogok fogalmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gondolat. de talán szükség volna az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázására is. Ami bennünket illet. készek vagyunk ehhez hozzájárulni és a jogok érvényesülését mindenütt a világon elősegíteni. Meggyőződésünk. eddig a szocialista országok tették a legtöbbet ezen a téren, mert az élet nélkülözhetetlen alapfeltételeit jelentő emberi joA világhelyzet áttekintése erősíti azt a mély meggyőződésünket, hogy az enyhülés az egyetlen ténylegesen járható út. A feszültség növelése, a hidegháború, zsákutca. Ennek a zsákutcának a végén egy erős fal van, amelyen még a kalandorlépésekre leginkább hajlamos imperialisták sem hatolhatnak át Mert ennek a zsákutcának a torlasza: a világ összes népeinek békeakarata! Ha egyszer megszavaztatnák a világ népeit akkor minden országban, minden nép — társadalmi rendszerétől függetlenül — a békére szavazna Eri 161 kifejezi a jelenleg Szófiában' ülésező népek vllágparlamentje a békéért., amelyen 120 országból több mint 2 ezer résztvevő — politikai hovatartozására, világnézetére, hivatására való tekintet nélkül — az emberiség elszánt békeakaratát képviseli. A békéért, s a társadalmi haladásért folyó küzdelemnek óriási a jelentősége, mert nincs olyan ország, amelynek kormánya figyelmen kívül hagyhatná a közvélemény szavát Ez a rhi külpolitikai elvünk és gyakorlatunk. Minden tettünket az a mély meggyőződés vezérli, hogy nemzetközi harcunk összhangban áll szocialista célkitűzéseinkkel, népünk elemi érdekeivel és akaratával. Legfőbb módszer • a meggyőzés Belpolitikai kérdésekre rá- társaság belpolitikai hel"zetérve szeretném én is alá- te kiegyensúlyozott, szilárd, húzni, amit Lázár elvtárs' s ez a jövőben is így lesz. programbeszéde is hangsú- Egyetértve mindazzal amit lyozott: a Magyar Népköz- Lázár elvtárs belpolitikánkTársadalmunk politikai rendszerének fontos eleme az állam, amellyel a marxista—leninista elmélet tudományos alapossággal sokat foglalkozott. Megállapította, hogy az állam az osztálytársadalmak szülötte, amely meghatározott körülmények kőzött majd el fog halni De a történelmi fejlődés jelen szakaszában is szükséges pontosan meghatároznunk az állam szerepét. A szocialista rendszerben az állam funkciója és tevékenysége megváltozik. Magyarországon, a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában nincsenek antagonisztikus, kibékíthetetlen osztályellentétek. nincsenek kizsákmányoló osztályok. Az állam elnyomó funkciója — belpolitikai értelemben — elhalványult. s már-már eltűnőben van. Növekszik viszont — és véleményünk szerint a szocialista építés egész szakaszában növekedni és erősödni fog — áz állam szervező funkciója a gazdasági és kulturális építés legfontosabb területein. Mi így fogjuk fel az állam szerepét, amely egyben országunk szabadságát, szuverenitását, nemzeti függetlenségünket is védelmezi, amire a jelenlegi világhelyzetben szükség van. Politikai rendszerünkben a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak nélkülözhetetlenek. Munkájukban a párt tagjai minden szinten részt vesznek. Ezek a szervezetek önállóak és rendeltetésüknek megfelelően működnek. így például a szakszervezetek — amint ezt tegnapi felszólalásában Herczeg elvtárs nagyon helyesen megemlítette — önálló: an dolgoznak, végzik a ningük — a mi viszonyaink között több irányú — feladatait. Fundamentális támaszai a nép hatalmának, és segítik az anyagi javak létrehozását. Másfelől védik, képviselik tagságuk mindennapi érdekeit Ez nem üres sző. hanem valódi igény és szükséglet Irányítási rendszerünk a gazdasági életben — de nemcsak ott — decentralizált, nagy önállóságot biztosít az egyes gazdasági szerveknek, üzemeknek és vállalatoknak. Ez nemcsak az állami. gazdasági vezetők önállóságát és felelősségét fokozza. hanem az ott dolgozó pártszervezetekét, -szakszervezetekét. KlSZ-szervezetekél Isi Hiszen i egv jóravaló igazgató mellett, aki elsősorban a termelékenység fokozását, a vállalat nyereségét tartja szem előtt, kellenek olyan intézmények, amelvek révén ellenőrizhető a politika helyessége, és lehetővé válik a dolgozók elemi. napi érdekeinek védelme és képviselete. Így működik politikai rendszerünk, és ugyanezen az úton akarunk továbbhaladni. Vannak-e hibák politikai intézményeink működésében? Űgy gondolom, vannak. ezt a pártkongresszus is megállapította. Ez alól a párt, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség sem kivétel. Miféle hibák ezek? A gyakorlat hibái, a határozatok végrehajtásának gyengeségei, de akadnak másfajta hibák is. A pártszervezetek, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak munkájában konszolidált helyzetből fakadó betegségeket is fölfedezhetünk. Elfeledkeztünk bizonyos tanulságokról és egy kicsit túlszerveztük saját magunkat és társadalmunkat is. Egy ülésre — legyen az párt-, szakszervezeti vagy KISZ-ülés — szinte már csak tudományos felkészüléssel lehet elmenni. Annyi papírt és statisztikai adatot kell elolvasni, hogy szédül tőle az ember. Mindig eszembe jut, hogy milyen nehéz helyzetben lehet egy fiatal magyar állampolgár, példáuj egy leány, aki párt* tag, szakszervezeti tag. KISZ-tag, s talán még a népfrontban is aktíva. Vajon hányszor magyarázzák meg neki, és sajnos ugyanazokkal a szavakkal, hogy mi a helyzet és mi a tennivaló? Nehezítő tényező a helyenként növekvő bürokrácia is. Ez úgy látszik, nem*