Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

/ Vasárnap, 1980. szeptember 21. 82 Séta egy szám körül Harmincéves a Zeneműkiadó A

magyarországi zeneműkiadás hosszú ideig magánkézben volt. E viszonylag kis kapacitású, különböző eivek alapján működő vállalatokat 1950. júliusában egyesítették: s a Zeneműkiadó Vállalatot a világ egyre több táján ismerik, Ejditió Musica néven. — Első kiadványunk Bartók Gyermekdalok című műve volt —- mondja Dr. Eősze László művészeti vezető, — azóta ez a szerzemény hússzor látott napvilágot kiadásunkban. Kezdettől napjainkig pedig tízezer kiadványt bocsátottunk útjára — évente csaknem ezer kottát. — Némi szemléltető statisztikát szeretnénk hallani a kiadott művek mennyiségéről, műfajáról. — Tavaly pontosan 935 kiadványunk került a bolthálózatba; 887 kotta. 48 könyv. Példányszámról szólva: Egymillió hétszázezret meghaladó kotta, és csaknem hatszázötvenezer kötet könyv. A 725 komolyzenei és 47 könnyűzenei kiadvány közül a legtöbb, 547 klasszikus és modern szimfonikus és kamarazenét mű; ebből 192 újdonság. — Közismerten elindult egy folyamat, amely a kortárs magyar zeneművészetet — zeneszerzést és interpretálást — igyekszik propagálni a világ mind több táján. Hogyan veszi ki részét ebből a Zeneműkiadó? — Néhány évvel ezelőtt. 1976ban 18 zeneszerzőnk 58 művét adták elő külföldön, az Idén 30 kortárs magyar szerző művéből 132 külföldi előadást szerveztünk. Abszolút számok mutatják a mai magyar szerzemények kiadását. s felkészültünk a külföldi megrendelők kiszolgálására is Jelenleg négyezer cím azonnali külföldre szállítására vagyunk felkészülve — Értesülésünk szerint 1979ben minden eddiginél több magyar művet játszottak szerte a világon. S ennek az örvendetes szellemi terjeszkedésnek különféle pozitív hatásai vannak, például a kölcsönös látókör szélesedés. A hazai zenei műveltség, a zenei érdeklődés ugrásszerűen megnövekedett és sokrétűbbé vált az utóbbi időben. A zenei műfajok, történelmi korok, hangszerek iránti érdeklődés változatos. Munkájukhoz elsőrendűen fontos az eziranyu jOlertesültseg. Üj életre keltek a kollektíva muzsikálást szokások, a kórusművészet. — a Páva-körök bizonysága szerint. Ismét divat a pengetős hangszer, a középkori és a barokk zene, minden ami archaikus, vagy archaizál. Közkedvelt a folk. az eredeti népzene, s nem vesztett népszerűségéből az opera- és a klasszikus szimfonikus zene sem. A beat és sokasodó válfajainak világhóditásáról nem is szólva, ismét hódít a dzsessz valamint a dixie, és a többi. Ügy tetszik sokrétűbb lett a mai közönség zenei igénye. Nehéz-e a szinkronitás? — Bonyolult feladat, de azt hiszem, nem maradtunk le — sőt alighanem kölcsönösen fejlődik az igény, és az igényt kiszolgáló -növeló kiadó tevékenysége. Húsznál több kötetet adtunk ki a Kezdők Muzsikája sorozatban; az Idén újabb kamarazene-gyűjtemény. gitár és klarinét-duók gyarapítják e sorozatunkat. A tizedik kötetnél tart a hatvanas evekben indult Liszt Ferenc összkiadás. Kétféle változatban adtuk közre a XVI. század legnagyobb magyar lantművészének, Bakfark Bálintnak összes müveit. Opera Omnia címmel; az első kötetben lant. a másodikban gitár feldolgozásban. Figyelemmel a kórusművészet reneszánszára. folytatjuk a Régi Mesterek Vegyeskarai című sorozatot; kiadunk harminc új szerzeményt, köztük Balázs Árpád. Bárdos Lajos, Farkas Ferenc. Lendvay Kamilló. Saokolay Sándor műveit. ŰJ gyűjtések első közléseként adunk ki két kötetet Eger vidékének népdalkincséből. ebben jellegzetes palóc daltípusokat sorakoztatunk fel. Szeretnénk kielégíteni az országszerte szaporodó Páva-körök Igényelt is. és ha kell. soronkívül készítünk utánnyomást. — Ismét terjed a kamarazene iránti igény, nem csak passzív zenehallgatók, hanem a társas zenélés, a házimuzsika kedvelői körében ís. — Tíznél több kötetben adtuk kl Régi Kamarazene című sorozatunkat. Ennek füzetei könnyű technikájú, de magas színvonalú darabokat tartalmaznak. Gitáriskola, az ABC-től kezdve: Szendrey Karper László. Mosóczl Miklós és Nagy Erzsébet munkái. Közkedvelt Musica Rinala sorozatunk későbarokk és klasszikus szerzők műveinek első kiadása; az Urtext-sorozat pedig a régi zenét teszi hozzáférhetővé. például Scarlattl kétszáz szonátáját A zongoratanulóknak készült a Zongoraetűdök kezdőknek című. jegyzetekkel, Instrukciókkal ellátott gyűjtemény. — Mivel készülnek a Bartókcentenáriumra? — öt Bartók-kottát adunk ki, szokványos és hasonmás — facsimile — változatban. Számos tanulmány, emlékezés, képeskönyv, breviárium, forrásjegyzék és más műfajú kötet emlékezik Bartókra, emellett Bartókírásokat, és kotta utánnyomásokat ls készitünk. — Munkájukhoz tartozik a menedzselés is. És szóljunk néhány szót a magyar könnyűzenéről is. amely újabban szintén a világhírt ostromolja, $ amely azért is fontot terület, mert a fiatalságot bevonja a zenehallgatásba. aktív zenélésbe, hiszen a mai, világméretű konkurrenciával versengő könnyűzene már invenciót és felkészültséget feltételez. — A könnyűzenei impresszálást 1977 elejétől vontuk be tevékenységünkbe. Kitűnő' kapcsolatok rendszerét építettük ki külföldi zeneműkiadókkal, lemezgyárakkal, producerekkel, előadókkal, szövegírókkal. E háZe/e/ Miklós Triptichon Ego még álldogálnék de veszélyesen közelítenek a fényépezőgéppei egyetlen vonással áthúzom magam Cardiolórfa medicinpuska steril puffogás A fénykép lelkében váratlan grundok temetetlen bombatölcsérek foghíjas idejében lábukat lógatják halottal rom év alatt csaknem 50 magyar könnyűzenei mű lemeze szerepelt a külföldi lemezpiacon. És — de ez minden zenei műfajra érvényes — könnyű műfajban csekély a jelentősége a kotta kiadásának. A döntő a lemez, a lemez közkézre adása. Ehhez tévéadók, rádiók, fesztiválok — élő kapcsolat, és élő szereplési lehetőség kell. S mi nem csak azért tartjuk fontos célnak a magyar zene propagálását, menedzselését, mert. ez nirt és devizát jelent. Hogy Connie Francis amerikai popsztár magyar dalokat énekel idegen nyelven nagylemezre, hogy olaszul hallgatják a nagyvilágban Eisemann Mihály egykorú nótáját — azt hogy Gyűlölöm magát, vagy hogy a torontói Boot Record és a japán Toshiba angolul adja kt a magyar Neoton-família lemezét. — ez tegnapi és mai könnyűzenei nyelvünkkel ismerteti meg a világot. Az, hogy a magyar zeneszerzők és előadóművészek minden műfajban elismertek ma már, hogy nincs a koncert-évadban olyan hét. amikor valahol a világhan ne hangzana el magyar zenemű, a hogy Európa zenei életében tényezővé vált hazánk zenéje — ez az, amiért dolgozunk. S ez a néhány mozzanat talán szemlélteti némileg, hogy harminc '"es fennállásunk eredménye nemcsak ez a kerek szám. PÉRELI GABRIELLA Pátkai Tivadar Délután, rozsda-délután Csak kinézni a pince ablakán, mint rakja hanglemez tűjét a Napra e szeptember délután. A pince ablakán nézni csak kifelé a vetkőző karó-töke párra s Idemotyogni elé; HOSSZÜ. MADARAS ÖSZT KÍVÁNOK VALAHÁNY KÉTKEZI GAZDÁNAK. NEM ILY SEREGÉLYORSZÁGOST! Csak megkérdeni az asszonyoktól: No, mennyi must lesz? No. milyen must lesz? „Mennyi-milyen?! Hát ennyi-Ilyen P Már a nevetésünknek ls örülni, a kádakból megfúlt darazsakat halászni és ámulni és ámulni e Méz Asszonyokat, lábikrájuk fölött a visszereket — mielőtt idillbe vált a délutáni 01r Romlandó emlékművek A

hajdani épületek egy része műemlékké változott. a mai építmények pedig potenciális műtárgyak. Déd- és ükunokáink eldöntik majd: melyik létesítményünk érdemel védelmet, melyik szolgálhat tanulságokkal a változó időben. A jelenlegi jóslatokban mindenesetre kevés a derűlátás, hisz válságos, vajúdó korszakban van az építészet Makovecz Imre például „provinciális eredményekről". „amatőr színvonalról" beszél, és saját műveit is „romlandó emlékművek"-nek tartja. Az egyik legtehetségesebb, legeredetibb építész mondja ezt, akit Frank János művészettörténész mutat be a Corvina műterem kiadványok legfrissebb kötetében. Hogy mit takarnak a lesújtó vélemények, s miféle emberi-alkotói magatartásból fakadnak? EH keli olvasni, érdemes átlapozgatni ezt a szellemes és rendhagyó könyvet, aztán ki-ki véleményt formálhat Rendhagyó kötetről beszélek, elvégre nemigen szerepelt még kortárs építőművész önálló kiadványban. Legfeljebb, mint szerző, mint szakmai- közéleti tollforgató, csakhogy ez másfajta pozíció. Műfaji frontáttörés történt tehát. ami elsősorban a kiadó és a szerző érdeme. Ugyanakkor a látványos, változatos összeállítás, a közvetlenebb hangú bemutatásmód is rájuk jellemző. Aki ismeri az eddig megjelent kiadványokat, netán a szerző publicisztikáját. annak persze mindez természetes. Am Frank János kötete ezzel együtt is meglepetéseket tartogat. Hamar feltűnik a különös, katalógusszerű vonalvezetés. Rövid előkészítés, aztán szépen, időrendben haladunk előre. A puritán fejlécek pusztán az évszámokat, a hozzájuk kapcsolódó alkotásokat, kísérleteket vagy szakmai tanulmányokat jelzik, alattuk pedig sok-sok képet s rövidebb-hoszabb értelmezéseket. vallomásokat találunk. Leg több helyen maga az építész kalauzol bennünket, de a kollega, a barát, a kritika is szóhoz jut „Életrajz helyett" született ez az egyszerre tárgyilagos és személyes hangvételű összeállítás, amely egyszersmind az alkotáséi tevékenységközpontú jellemzés létjogosultságát bizonyítja. A részletmegoldások is ötletesek, tanulságosak. A fekete-fehér és színes fotók szomszédságában ott találjuk Makovecz tervrajzalt. ráadásul igazi pausz lapokon. Szinte belátunk így az építész tervezőasztalára, ahol a balatonfüredi Koloska-csárda vagy a szegedi vendéglő arányés formarendje először testet, öltött. De Rudolf Steiner. továbbá a Wright-iskola képviselőinek Jellegzetes architektúrái is helyet kapnak a képanyagban, felkínálva a szellemi irányadók és az agilis tanítvány műveinek összevetését. Nem is szólva a műhelykísérletek, a pedagógiai vállalkozások változatos dokumentálásáról. noha az utóbbi résznél s a személyesebb tárgyú szemléltetésnél mintha célját tévesztené a kiadvány. Időnként silabizálni kell a kézírásos szövegeket. a pályázati felhívást, a nevelési programok pedig túlméretezettek. Makovecz Imre portréja ettől persze sértetlen marad, legalábbis lényeges vonásaiban. A bevezető riportban megpendített építészeti elvek és törekvések a későbbiekben fokozatosan konkretizálódnak, életszerű bizonyítást nyernek. Szó esik többek között a népi ihletésű építészet- • rőL mert Makovecz munkássága többször belekerült ebbe a stílusskatulyába. És többnyire felszínes jegyek alapján. Mert a csárdák, az éttermek maguktól kínálták a népi tárgyformálás hagyományainak kamatoztatását, a különféle faanyagok pártolását pedig praktikus és személyes okok indokolják. Asztalos családban nevelkedett az alkotó: nemcsak szereti, hanem ismeri is ezt az anyagfajtát. Am a sajátságos, átfogóbb jellegű építészeti felfogásban is logikus elem a faanyag. Makovecz az organikus, emberközpontú térszervezés híve. szüksége van az intim, rugalmas, meleg hatású eszközökre. Számára az épületek eleven létezők, látnak, lélegeznek s a környezetükkel együtt funkcionálnak. Nem véletlen hát, hogy a szekszárdi Sió-csárda homlokzata a nyitott szemeket vagy a felcsapott sisakrostélyt asszociálja, a pilisi szálló épületei meg „gombák módiára" nőnek ki a földből. Ebből a humanizált szemléletből ered a szimmetrikus elrendezések és tagolások következetes használata. Elismeri ugyan a művész az asszimmetria térformáló lehetőségeit, ém az egyetemesebb, tisztább rendező elvet az ellenkező oldalon keresi. Persze a gyakorlat frontja minduntalan próbára teszi az építész elképzelését. Csatázni kell a tervezőintézettel, az építtetővel. a hatóságokkal, sőt a munkásokkal is. Szerencsére Makovecz Imrének hite. állóképessége van ehhez a többfrontos harchoz, s minden bizonnyal neki lesz igaza. Fontosabbnak tartja az egyéni felelősséget, a szisztematikus előrehaladást, mint az anyagi feltételek latolgatását. Talán ennek köszönhető, hogy negyvenkétévesen ugyanennyi épülete állt szerte az országban, köztük megannyi hangulatos, igényes kiképzésű vendéglő, csárda, kisáruház vagy éppen ravatalozó. Más kérdés, hogy mit vállal mindezekbői az építész, s melyek kedvesek az olvasónak, a használóknak. A magasrendű alkotói mérce mindenesetre a közönséget is inspirálja, akárcsak az újszerű, hézagpótló kiadványok. Frank János kötetének átlapozása után például kedvünk támadhat egy kiadós városnéző sétára. Hisz szűkebb környezetünk sem szűkölködik „provinciális eredményekben", esetleg térszervezésekben, noha a fordítottjaira is találunk példákat Márpedig: „Ha az ember felismeri határait, ezzel együtt lehetőségeiről is megtud valamit." (Corvina műterem. Bp., 1980.) SZUROMI PAL Makovecz Imre—Mezei Gábor: A farkasréti temető ravatalozója (1975—77)