Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

10 Vasárnap, 1980. augusztus 10. Kohászok helytállása A tatabányai alumínium­kohóban az olvasztókádak közvetlen közelében szinte perzsel a hősugárzás, a 960 fokon fortyogó alumínium­olvadék 70 fokra is felme­legíti a környező levegőt. A csarnokban olyan szóda­gyártó készülékeket állítot­tak fel, amelyek automati­kusan megfelelő hőmérsék­letre hűtik le a frissítőt. A kohó dolgozói a kánikulai körülmények között is vál­tozatlanul naponta 45,7 ton­na alumíniumot gyártanak. Seprügyár Alkalmazkodnak a körülményekhez Hazánk a világpiaci átla­got tekintve, közepesen fej­lett ország. Az európai me­zőnyben azonban, sajnos, a gyengébbek közé tartozunk. Ez a helyzet, s tennünk kell ellene A legfontosabb, hogy az eddiginél sokkalta rugal­masabban reagáljunk a piac változásaira. Ebben a meg­állapításban benne van az is: gyáraink termékszerke­zetét gyorsan kell megvál­toztatni tudnunk. Hogy van ez a Szegedi Ecset- és Seprűgyárban? A vállalat igazgatója, Kispál Jenő azt mondja: ha vevő érkezik, leüzennek a gyár­tócsarnokba, s mire a meg­beszélés véget ér, már lát­hatja a kuncsaft az addig ismeretlen új terméket. Ma­napság egy kisvállalat nem boldogulhat másképp; kü­lönösen akkor, ha az általa felhasznált alapanyagok nagy része külhoni piacról származik. A vállalat ha­gyományos termékeinek alapanyaga, a fa és a sörte jelentősen megdrágult az elmúlt években. Exportlehe­tőségei ugyanakkor csök­kentek. Mit lehetett tenni ebben a helyzetben? A ha­tékonyság növelését tűzték ki célul, 70 mutatót vizs­gálnak. Az első félév ta­pasztalatai azt mutatják, hogy erőfeszítéseik sikert hoztak. A termelési tervet 103 százalékra teljesítették; ecsetből 5. seprűből 3'"száza­lékkal állítottak elő többet, mint tavaly. A számok ál­talában, különösen, ha szá­W zalékokkal fejezzük ki őket, zavarba ejthetnek bennün­ket. Nos, a szegedi gyár 460 ezer darab ecsettel többet gyártott idén eddig. mint tavaly hasonló időszakban. Eredményeik nem kicsik, különösen, ha meggondol­juk. hogy ez év januárjában leégett a vállalat egyik rak­tára, s ennek az újjáépítési költsége is terhelte, még­hozzá alaposan, a vállalati kasszát Kispál Jenő örömmel mondta el, hogy a marok­nyi szakembergárdának kö­szönhetően a. náluk dolgozó importgépek jobb hatásfok­kal termelnek, mint azok­ban az országokban, ahol ké­szítették őket. Az sem le­becsülendő. hogy valameny­nyi beruházásuk idő előtt térül meg. Az ötödik ötéves tervre 11 millió forint in­vesztálását tervezték. Végül •s 22 millió forintot ruház­tak be a gyár fejlesztésére, saját erőből. A belföldi piac igényeit minden évben ki tudták elé­gíteni. A gyorsaság, a ru­galmasság jellemzi a gyárat. s az, hogy az igényeknek megfelelően változtatják termelési szerkezetüket, Szép eredményeikhez ter­mészetesén hozzájárul az is, hogy a vállalat brigádjai si­kereket érnek el a munka­versenyben. Ennek bizonyí­tására elég egyetlen adat. Az élőmunka hatékonysága több mint 8 százalékkal javult egyetlen esztendő alatt. E. F. A gazdasági építőmunka eredményei, feladatai "i * Közlemény az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának üléséről Megyénk gazdasága a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1979. de­cemberi határozatának, a megyei pártbizottság ez évre szóló állásfog­lalásának megfelelően — a pártszer­vek és -szervezetek hatékonyabb irá­nyító tevékenységével, segítségével alapvetően a megjelölt irányban fej­lődött. A gazdálkodás külső és belső feltételeivel bekövetkezett változások a korábbiaknál alaposabb helyzetfel­tárást, alkalmazkodást és célirányo­sabb kezdeményezőkészséget váltot­tak ki. A párt-, állami, tömeg- és érdekképviseleti szervek munkastílu­suk és módszereik továbbfejlesztésé­vel segítették az egységes cselekvés kibontakoztatását. Az összehangolt politikai és állami szervezeti munka eredményesen segítette a dolgozók tudatformálását. A politikai tuda­tosság fokozódásának egyik lényeges eredménye a szocialista munkaver­seny fejlődése. A Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához tör­tént gyors és széles körű csatlakozás s az is, hogy a brigádvállalások job­ban igazodnak a feszítettebb gazda­sági körülményekhez. A vállalások teljesítése időarányos. Bár több he­lyen nehezítette a dolgozók nemes vetélkedését alapanyaghiány, a ko­operációs fegyelem lazulása. A vállalati gazdálkodással szem­ben támasztott követelményekhez va­ló igazodás több bizonytalansági té­nyező miatt némi késedelemmel va­lósulhatott meg. A megkezdett folya­matok viszont jelentős szemléletvál­tozást tükröznek, és a hatékonyság növelését szolgálják. Minden ágazatban ütemes a gaz­dálkodási tevékenység felülvizsgá­lata, a tartalékok feltárása. Általá­ban a gyártmányszerkezet változása eredményeként mérséklődött a ter­melés anyag- és energiaigényessége. A termelés szerkezetét több területen jobban igazították a piaci igények­hez. Vállalataink törekedtek a mun­kaerő hatékonyabb foglalkoztatására. Több helyen belső létszám-átcsopor­tosításokra került sor. Korszerűsítet­ték a szervezeti rendszert, s nem fi­zikai munkaköröket, osztályokat szüntettek meg. csökkentették az irá­nyítási lépcsők számát Felülvizsgálták a beruházási célo­kat. Fokozottabban törekszenek a rekonstrukciókra, a rövid átfutási idejű és kisebb fejlesztési igényű technikai korszerűsítésekre, a tech­nológiai folyamatok egyszerűsítésére. A beruházásoknál a fejlesztések népgazdasági szintű visszafogása me­gyénkben eddig alig éreztette hatá­sát. A korábbiakhoz mérten számot­tevően nem csökkent a beruházási piac feszültsége. A munkaerő-gazdálkodásban az előző évben megkezdődött kedvező tendenciák folytatódtak, sőt több te­rületen az új szabályozással össze­függésben felerősödtek. Meghatáro­zóvá vált a létszám szinten tartása, illetve csökkentése. A korábbinál job­ban előtérbe került a hatékony fog­lalkoztatás vállalaton belüli megol­dása. A létszám továbbra is a mező­gazdaság. az építőipar és az ipar te­rületén csökkent a legnagyobb mér­tékben. De kevesebb munkaerővel oldotta meg feladatait a közlekedés és a kereskedelem is. Kedvező, hogy mérséklődött a munkaerő-kereslet és a munkaerőmozgás. Javult a munka­időalap kihasználása, csökkentek az egész és törtnapi veszteségek. A megvalósított bérfejlesztés alap­vetően a létszámcsökkentésből szár­mazó lehetőségre épült. A vállalatok általában a kisebb kockázattal járó mozgóbérnek biztosítottak elsődleges­séget. a termelés volume­ne a vállalati szá­mítások szerint az előző év szintjén alakult. Az adottságok jobb kihasz­nálásával az élelmiszeriparban 2.5, az ipari szövetkezeteknél 4,6 száza­lékos növekedés valósult meg. Az ipari teljesítmények differenciált alakulásában a piaci helyzethez való jobb igazodás, a minőségi és haté­konysági követelmények előtérbe ke­rülése volt a meghatározó. A válla­latok fokozták a piackutatást, rend­szeressé vált a termelési szerkezet felülvizsgálata, szélesedett a gépipari Az iparban Dolgozik a korszerű berendezés * AZ MSZMP CSONGRÁD ME­GYE] BIZOTTSÁGA AUGUSZ­TUS 8-AN TARTOTT ÜLÉSÉN MEGVITATTA A VÉGREHAJ­TÓ BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓ­JÁT A GAZDASÁGI ÉPÍTŐ­MUNKA 1980 ELSŐ FELEVI ERED MENYEIRŐL.. A TOVÁBBI FELADATOKRÓL ES HATÁRO­ZATOT FOGADOTT EL. gyáregységek közvetlen kapcsolata a vevőkkel. A nehezebb külpiaci lehetőségek ellenére a tervezettet megközelítve 6.5 százalékkal nőtt az export. A ter­vet meghaladóan közel 25 százalék­kal emelkedett a dollárelszámolású kivitel. A vállalati piaci munka ered­ményességét tükrözi, hogy az idén számottevő áremelést tudtak elérni, s ez jelentősen javította az export­termékek jövedelmezőségét. A gazdálkodás hatékonyságának ja­vítására tett intézkedések mellett ne­hezítette a termelőmunkát az, hogy esetenként nem állt rendelkezésre időben alapanyag. De az év eleji alacsony rendelési állomány miatt is romlott a kapacitások kihasználtsága. Az építőipar közel 3 százalékkal a tervezettet és az országos fejlődést meghaladóan növelte termelésének volumenét. A vállalatok törekedtek az előző években hozott kiemelkedő jelentőségű párthatározatok megvaló­sítására. Az építőipari szervezetek együttműködésének és a kapacitások összehangolásának javítása érdekében megkezdte működését a Csongrád megyei Építőipari Társulás. Az épü­letfenntartási kapacitás fejlesztésére tett intézkedések eredményeként — Szeged kivételével — többségében ki­elégíthetők a felújítási és karbantar­tási igények. Általában kedvezően alakultak a mezőgazdasági célkitűzések elérésének feltételei. A növénytermesztés terve ugyan feszített, de a jelenlegi helyzet figyelembevételével teljesíthető. Az állami termékkibocsátás előirányzata mind az állomány, mind a takar­mány szempontjából megalapozottnak mondható. A növénytermelés kilátó-' sai kedvezőek, a kalászos gabonák a viharkár ellenére a tervezettnél jobb termést ígérnek. Viszont jelentősen károsította az időjárás a kender- és a fűszerpaprika-termést. A kukorica vetésterülete kisebb a múlt évinél. A termésátlag és a minőség stabilizálá­sa lehetővé tette a cukorrépa-terület jelentősebb csökkentését. A kedvező jövedelmezőség hatására a tervezett­nél gyorsabban nőtt a napraforgó te­rülete. A zöldségfélék termelése job­ban igazodik az igéóyekhez. burgo­nyából is biztosítható a megye el­látása. Az állattenyésztés eddigi teljesítmé­nye további erőfeszítéseket igényel. Ugyanis csökkent a szarvasmarha­állomány elsősorban a kisgazdaságok­ban. Kedvező viszont a tejtermelés 6.6 százalékos növekedése. A terme­lőszövetkezeteknél 14 százalékos volt az emelkedés. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátása egyes alkatrészek és növény­védő szerek kivételével megfelelő volt. A fejlesztési források csökke­nése miatt mérséklődött a gépvá­sárlás. A ijijnííppri javítására, a haté­III lllUdCl) konyság növelésére a mezőgazdasági nagyüzemek rzámos intézkedést terveztek, illetve valósí­tottak meg. Jelentős előrelépés tör­tént a termőföld hasznosításában. Minimálisra csökkent a beműveletlen földterület, meggyorsult a romos ta­nyák felszámolása. A három tájkörzeten belül befeje­ződött a mikrokörzetek kialakítása. Ez is elősegíti a kölcsönös segítség­nyújtást a fontosabb mezőgazdasági munkák időszakában. A tudomány eredményeinek gyakor­lati alkalmazásával meggyorsult az új fajták, technológiai eljárások be­vezetése. Jelentősnek mondható az ószibúza-vetőmag felújítása. A kor­szerű fajták területe eléri az 50 szá­zalékot. A fajtaváltás fokozódott a kukoricatermelésben is. A terv sze­rint nőtt az exportáru vöröshagyma­szárítmányból, vágómarhából. élő sertésből, krémfehér sajtból stb. Az import növényvédő szerek, mű­trágyák és fehérjék egy részét hazai készítményekkel, illetve saiát terme­lésű takarmánnyal váltották fel a gazdaságok. A ráfordítások csökkenése érdeké­ben energiakímélő technológiákat al­kalmaznak a takarmánygazdálkodás­ban. Nőtt a melléktermékek haszno­sítása is. A múlt évben veszteséges termelő­szövetkezetekben ielentős erőfeszíté­seket tettek. Felülvizsgálták a tevé­kenységi köröket: megszigorítottak a gazdálkodás gyakorlatát. A közlekedési ágazat teljesítménye a gazdasági növekedés ütemének mérséklésével, a határ menti fuvaro­Összességében zási igények megszűnésével összhang­ban nem érte el a tervezettet A lakosság pénzbevétele az orszá­gossal azonosan, közel 11 százalékkal emelkedett részben az árintézkedé­sekhez kapcsolódó jövedelemkiegészí­tés, valamint a felvásárlási árak emelkedésén alapuló mezőgazdasági termékértékesítésből származó bevé­tel eredményeként. Az átlagkeresetek 3,5—4 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi értékesítés volu­mene — az élelmiszerek kivételével — alatta marad az elmúlt évinek. A la­kossági árualap — bár az év máso­dik negyedében mennyiségben és szerkezetében egyaránt jobban iga­zodtak a kereslethez — nem minden területen tették lehetővé az ellátás színvonalának megőrzését. A keres­kedelmi szervező munka fokozása csak részben enyhítette a gondokat. Bár több területen számottevő az elő­relépés. A nagy- és kiskereskedelem 15—20 százalékkal növelte a helyi árualapok beszerzését, javultak a vá­sárlási feltételek a szegedi Domus Áruház megnyitásával, több üzlet fel­újításával. Szegeden megkezdődött a tartós fogyasztási cikkek minta utáni értékesítése. A tapasztalatok kedve­zőek. A szolgáltatások teljesítményértéke a tervezettet meghaladva 7—8 szá­zalékkal növekedett. Csökkent a ga­ranciális javítások mennyisége, vi­szont az átlagot meghaladóan nőtt az építőipari javító-karbantartó tevé­kenység. megállapítható, hogy megyénk­ben a gazdasági építőmunkát az első félévben alapvetően a központi és helyi célokkal összhangban lévő ten­denciák jellemezték. Felgyorsult és tevékenyebbé vált a gazdasági élet­ben a követelményekhez való igazo­dás. Az 1980. évi feladatok megol­dása érdekében azonban szükség van a kedvező irányú folyamatok erősí­tésére. Az MSZMP Központi Bizott­sága 1980. június 24-i határozatát megvalósítva el kell érnünk, hogy a pártszervek és -szervezetek, a szak­szervezetek, a KISZ, a különböző társadalmi, tömeg- és állami szer­vekben dolgozó kommunisták, gaz­dasági vezetők mindent kövessenek el annak érdekében, hogy eredmé­nyesen teljesítsük ez évi feladata­inkat. Fordítsunk megkülönböztetett fi­gyelmet a lakosság életkörülményei­nek javítására, különösen az áruellá­tásban tapasztalható hiányosságok mérséklésére. A bérfejlesztési lehető­ségek kihasználására, az alapbéresí­tésnél tapasztalható visszásságok fel­számolására. Az ez évi feladatok teljesítése szol­gálja az 1981-re való felkészülést. Állítsuk a beruházási munka előte­rébe a tervszerűség fokozását, a fo­lyamatban lévő létesítmények befe­jezését. A VI. ötéves tervre történő átmenet feltételeinek biztosítását, a körültekintőbb előkészítést, a minő­ség javítását. A termelési struktúra korszerűsíté­sének követelményeit figyelembe véve fokozzuk a létszámgazdálkodás tervszerűségét, a vállalaton belüli és gazdálkodó szervek közötti létszám­átcsoportosítás megalapozását. Folytatódjon a jövedelmező dina­mikus fejlődésre képes ipari vállala­tok termelésének gyors növekedése. Ehhez javítani kell a piaci munkát, a termelési feltételek biztosítását és hatékonyabb hasznosítását. A mezőgazdaság kedvező termés­kilátásának megőrzése érdekében fo­kozott figyelmet kell fordítani a vesz­teségmentes betakarításra, a minőség megóvására. Az állattenyésztésben fontos feladat az állatlétszám stabi­lizálása. illetve több területen növe­lése. a tenyésztői munka hatékony­ságának fokozása. A közlekedési ágazat készüljön fel körültekintően az őszi szállítási csúcs­ra. biztosítsa az építési.' a mezőgaz­dasági tömegáruk időben történő el­szállítását. Teremtsék meg folyamatosan a munkaverseny feltételeit a gazdál­kodó szervek, hogy a feladatok vál­tozásait rugalmasabban követhessék a brigádvállalások. Fokozzuk a ver­seny propagandáját, anyagi, erkölcsi elismerését Az elöltünk ánó fiatok WUUUiin megoldása to­vábbra is igényli a nagyobb kezde­ményezőkészséget. az öntevékenysé­get, s minden területen az ésszerű takarékosságot. Mindezzel járuljunk hozzá a népgazdasági egyensúly javí­tásához.

Next

/
Thumbnails
Contents