Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

I Vasárnap, 1980. augusztus í(fc Fél Képzeletünkben a kórház mindig mint a „tisztásán hajléka" jelenik meg. Egészen addig, amíg személves ta­pasztalat meg nem cáfolja a képzeletet. Es ez bizony gyak­ran előfordul. Nemrég sebészeti intézetben jártam, amely az átlagosnál jóval tisztábbnak tűnt Az ablakokat viszont még a téli korom és a tavaszt eső maradványai tették a tej­üveghez hasonlóvá. Egy másik fekvőbeteg-intézetben, ahol nem ooerálnak. csak rehabilitálnak, a kétes tisztaságú ágy­neműről kiderült, hogy kéthetenként cserélik. Kétségtelen, hogy egyik is. másik is nehezen illeszthető be a kórházhoz fűződő képzeteink közé. Az Igényesség helyett Igénytelen­ségről. a nehézségek passzív tudomásul vételéről árulkodó tünetek azonban nemcsak a Iy5rház higiéniáját, veszélyez­tetik. Bár ez sem leklcslnylendő veszély.. A következetes számonkérés feladata ugyanis akarva-akaratlanul tért hó­dít és rombol más vonatkozásban ls. Nem ls olyan régen, néhány évtizeddel ezelőtt, még ál­talános gyakorlat volt. hogv a főorvosi vizit a vécében kez­dődött. A ma már tipikusnak korántsem mondható gyakor­lat hatása meg ls látszott, és elhagyása sem maradt követ­kezmények nélküL Sajnos, nemcsak a vécékben. Folyosó­kon. kórtermekben egyaránt találna kifogásolnivalót az egy­szeri. ma már esetleg ódivatúnak tartott főorvos. Az Ilyen bíráló észrevételekre többnyire elhangzik a sok tekintetben kétségtelenül megalapozott védekezés. Ne­hézségekről. magas költségekről, létszámhiányról. ..Nincs ta­karítónő" — hangzik a refrénszerfl kifogás. Valóban nincs, azaz jóval kevesebb van a kelleténél. Különös azonban, hogy míg a kifogás általános érvényű, maga a helyzet kór­házonként. illetve egy-egy intézeten belül osztályonként változik. Egyazon épületben az egyik osztályon kifogástalan rend. tisztaság uralkodik, a máslkon méltán panaszkodnak a betegek rendetlenségre, piszokra. Ez a nem kívánatos változatosság a vezetés követke­zetlenségének árulkodó 1ele. Az Igénytelenség tünete, amely mögött a vezető beletörődik a vitán felül létező nehéz­ségekbe. És felmenti magát az alapvető kötelességeinek tel­jesítése alól. A kórházi higiénia biztosítása ugyanis alapvető vezetői kötelesség. Nem alá. hanem mellérendelt feladat. A gyó­gyítás egvéb tudnivalóival párhuzamosan tel iesítendő. Mert elhanyagolásán életmentő műtét. Intenzív gyógykezelés szen­vedhet hajótörést. Emberéletet veszélyeztet, amely minden­nél drágább. Olyan értelemben is. hogy a modern beteg­ellátás rendkívül költséges, hogv egy-egy sokkos állapot el­hárítása. egy szívműtét előkészítése, lebonyolítása, a beteg válságon való átsegítése százezreket ís fölemészthet Ennek sikerét kockáztatja a nem makulátlanul tiszta orvosi kö­peny. a piszkos folyosóról a cípőtalpon becipelt kórokozó, vagy más higiéniai hanyagság. Lehet., hogy sokan elcsépeltnek tekintik a közmondást: a tisztaság fél egészség, de egyik-másik kórházunkban még­sem ártana komolyan venni 1 " ,rn U M. SZEGEBI ÜNNEPI HETEK Szakest Lakatos Béla— Csemer Géza: Piros kara­ván. Előadás a Dóm té­ren, ma este 9 órakor. Népzenei találkozó a do­rozsmai szélmalomnál, ma délelőtt 10 órától. Meghí­vott csoportok: a SZOTE citerazcnekara, az algyői népi együttes, a lápci ncpi együttes, a kiskundorozs­mai tam burazenekar, a Dankó Pista citcrazenckar, a szegedi ÉDOSZ tánc­együttes Huzavona-együtte­se, valamint a baksl ci­gány néptáncegyüttes. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály ut­cai Képtárában. Tóth Valéria szobrász­művész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájá­ban. Fotóklubok lő. szegedi szalon la a Bartók Béla Mű­velődési Központban. Bahget Iskander fotóki­állítása a Bartók Béla Mű­velődési Központ udva­rán. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Megázott a Karaván Pedig minden olyan szé­pen Indult.., A napok óta tartó forróság mintha eny­hült volna, a tér kőkatlanja friss léghuzatot ígért. A sza­badtéri játékok valós és jel­képes értelmében is. Az égen szikráztak a csillagok, a nézőtéri széksorok zsúfolá­sig megteltek. Izgalommal teli várakozás a szabadtéri népstadionjában. Nem vélet­lenül. Az Operettszínházban már százszor Játszott cigány­musical premierjére, a Piros karaván szabadtéri debütá­lására készült mindenki. A rendező, Vámos László, az új Léptékek, váltások Csikós Attila két feladatáról Fákat csavart ki, villamos vezetékeket szakított le az orkán Szegeden és környékén enyhült az aszály Heves villámlással, menny­dörgéssel és sok helyütt jég­esővel kísért orkán erejű szélvihar söpört végig ha­zánkon pénteken az esti órákhan és szombatra vir­radóra. A szél ereje elérts a 90—100 kilométer órán­kénti sebességet, ami rög­tön 6—7 fokkal csökkentet­te a hőmérsékletet A Bala­ton környékén és a fővá­rosban jég.-ső esett. Sok he­lyen, így Budapesten ls víz­és porfelhő lepte el az ut­cákat. A meteorológusok tá­jékoztatása szerint szombat reggelre a Vihar országszer­te gyengült, s délelőtt már csak egy-két helyen esett az eső. A péntek esti. éjszakai vi­har megnehezítette a for­galmat az országutakon. A felhőszakadás miatt az M7-e» autópályán és az l-es úton sok helyen 20 centimé­teres víz volt. ós ezért a személygépkocsik kényszer­pihenőt tartottak, s a le­állósávban várakoztak. Este mintegy fél órán át egyet­len kocsi sem tudott köz­lekedni a balatoni autópá­lyán. A vihar gondokat oko­zott a MAV-nak ls. Többek között a Tárnok—Marton­vásárhely és a Vác—Balas­sagyarmat útvonal egyes szakaszaira fák dőltek, ezért órákon ót szünetelt a for­galom. Áramkiesés miatt éjszaka nem Jártak a vona­lok Tata és Tatabánya kö­zött sem. A lcaposvár—sió­foki vonal egy 30 kilométe­res szakaszán az esővíz el­öntötte a vágányokat, és ezért még szombat reggel sem közlekedtek ott a vo­natok. A7. utasok szállítását autóbuszokra való átszállás­sal oldják meg. Zavarok vannak néhány helyen az áramszolgáltatás­ban a főváros külső részem. Áramkiesés volt Gödöllőn, Ráckevén és Szeged körwyé kén is. A vihar okozta károk helyreállításán szombaton is dolgoztak a tűzoltók, illetve a KPM brigádjai. » Mintegy két hétla nem esett az eső Csongrád me­gyében. Mivel korábban ls csak annyi csapadék hullott, amennyi a talaj nedvessé­gét szűken pótolta, a szá­razság veszélyeztette a zöld­ségféléket és a kukoricát. Mórahalom és Rúzsa térsé­gében megfonnyadt a para­dlcíom, sokfelé összesodró­dott a kukorica levele. Meg­sínylették a hosszan tartó, száraz meleget a paprika­táblák, Zákányszéken és Mórahalmon a barackosok. Ahol erre lehetőség volt. öntöztek a gazdaságok. Kü­lönösen a paprikafőldeken igyekeztek megvédeni a ter­mést. Éjjel-nappal dolgoz­tak a szivattyúk a szegedi Móra, a Tisza-Maros-szög, az ŰJ Élet és a röszkei Kos­suth Tsz-ben, A Tisza vo­nala mellett érte a legsú­lyosabb jégkár a paprikát, a növények az aszály miatt nem tudtak regenerálódni. Nehezíti a helyzetet például a rőszkei Kossuth Tsz-ben, hogy lassan kimerülnek a víztárolók Is. Szegeden és környékén péntek éjszaka heves ziva­tar vonult át; mintegy 10— 12 milliméter eső esett. Ez enyhített valamit a helyze­ten. Az öntöző berendezések azonban nem álltak le. ez a csapadékmennyiség — fő­leg, ha nem követi újabb eső — csók néhány napra Szünteti meg az aszályt. A meteorológiai Intézet tájé­koztatása szerint nagyobb mennyiségű esőre a közel­jövőbén sem lehet számí­tani, így, ahol lehet, a gaz­daságok folytatják az öntö­zést (Csikós Attila fáradt. Éj­jel a Danáin György díszlei­tervein dolgozott, aztán ki­kísérte feleségét, Csarnóy Katalint a repülőtérre, aki négy esztendeje a Maurice Bejárt Balett szólótáncos­nője. Ezt követően ült kocsi­ba, s a jtillesztő melegben autózott Szegedig. Itt. ezen a nyáron, már második munkája várta, a Kálmán király díszletterveit követő­en ő alkalmazta a dóm szín­padára a Piros karavánt. Kass János megálmodott színpadképét.) — Hitkán szoktunk vissza­térni elmúlt produkciókhoz. Hadd tegyük ezt most mégis, hiszen a mostani szegedi prőzabemutatő, a Kálmán király díszlete meglehetősen nagy vitát váltott kl nézők­ben. kritikusokban egyaránt. Az Üj Tükör kritikájában többek között ezt olvashat­tuk: „Csikós Attila magasba nyúló vascsövei egyetlen pil­lanatra sem kerültek) sem­miféle kapcsolatba a szín­padon zajló cselekmények­kel. Fölöslegesen álltak tehát ott, értelmetlenül." A Nép­szabadság írása sem hagyja szó nélkül a szokatlan szín­padteret: „Csikós Attila dísz­letében egyébként az áll­ványzat oly mértékben túl­teng. hogy tulajdonképpen valamiféle önálló és öncélú konstruktivista kompozíció benyomását kelti, míg a fa­lakról nem tudni pontosan, hogy épülnek-e vagy éppen romok." Az Élet és Iroda­lom kritikusa elnézőbb: „Ér­dekes Csikós Attila díszlete ls: a fennkölt templom elé fémvázakat tervezett, mint­ha éppen az épület vagy a múlt tatarozására készül­nénk." Mit szól mindehhez a tervezd? — Valóban ritkán váltott kl ilyen visszhangot. Ilyen vitát díszlet az utóbbi Idő­ben. Ennek — őszintén mon­dom — csak örülni lehet. Egy díszlet megszületésének története azonban nem olyan egyszerű és sima. mint azt néhányan gondolják. Az ere­deti elképzelés szerint — makettjét a szabadtéri játé­kok igazgatóságán bárki megtekintheti — egy hatal­mas alumínium szerkezet töltötte volna be a színpadot, mely átlósan egy hatalmas lámpákkal teli keresztet raj­zolt volna kl. Olyan vizuá­lis élményre törekedtünk, mely egyszerre sugallja egy „nagyberuházás" erőfeszíté­seit és a lámpafüzérek segít­ségével utal ennek szimbo­likájára ls. A helyzet ott kezdett bonyolódni, amikor az árakról és a kivitelezők­ről esett szó. Mert az anya­gok éra egyre emelkedik, a keretek változatlanok, dísz­letmunkás pedig mind ke­vesebb. A legkézenfekvőbb megoldás az lett volna, ha visszaadom a megbízást. De úgy éreztem, ilyen helyzet­ben kutya kötelességem al­kalmazkodni. s maid aztán levonni a tanulságokat Így született meg az öszvérmeg­oldás. a rácsrendszer szinte értelmét vesztette. Pedig ez az egyszerű szimbólum az egész darab kulcsa. Ide nem lehetett román stílusú boltíveket tervezni, inkább Igyekeztem hasonlítani a ha­todik kerületi IKV építkezé­sére. Az építkezés pedig egy­általán nem szép dolog. Az eredmény, a szép. A szerke­zetre. a lehetőségre kell te­hát utalni, azt sugallni, hogy majd a kész épület, az ered­mény lesz a szép. . Legyen az egy bazilika, egy élet vagy egy ország. Hiszen er­ről szól a darab... (Csikós Attila az utóbbi években hazajár Szegedre. A Székelyfonó sokak által megcsodált díszlete volt név­jegykártyája a szegedi szín­házban, melyet azóta tíz kö­vetett. Egyszer már a sza­badtérin is dolgozott, a Ci­gánybáró díszleteit készítet­te. ,Elsősorban zenés dara­bokhoz tervezett színpadké­pet, a Székelyfonó mellett legkedvesebb számára a Vil­lon és a Cosi fan tutte. Ruszt József mellett most prózai darabhoz konstruált színpad­tervet, s vállalta a Piros ka­raván különös feladatát: a szegedi születésű Kass János Elbúcsúzott a Carmen Zsúfolt nézőtér előtt bú­csúzott az idei szabadtéri játékok második operapro­dukciója, Bizet Carmenje. Az előadást Szinetár Miklós ál­lította színpadra, a karmes­ter Pál Tamás volt. A fő­szerepekben Mészöly Kata­Unt, llosfalvy Róbertet és Ivan Ponomarenkót láthatta a közönség. A Carmen dísz­leteit Varga Mátyás, jelme­zeit Márk Tivadar tervezte. A tegnap esti előadást meg­tekintette Putlai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, közlekedési és postaügyl miniszter, látványterveiből megteremti a cigánymusical hatalmas szinpadterét. Kass elsősorban az intim műfajok mestere: tervez bélyeget, készít il­lusztrációt, önálló grafikát, könyvet, a plasztika sem ide­gen tőle. de a színház egy külön világ...) — Mi a feladata a szín­padra állítónak egy Ilyen esetben? — Már az operettszínházi bemutató Idején is én te­remtettem meg Kass szép vízióinak színpadi realitását. Feladatunk tulajdonképpen egyszerű, át kell hidalni azt a különös távolságot, mely egy lapra sűrített kép és egy háromdimenziós színpadtér között van. Ez az ellentét itt még csak növekedett, hiszen nyolcszáz négyzetméternyire kellett nagyítani a leiképes és valóságos körzőnyílást Realizálni kell a látomást, közvetíteni a grafikus és a műhelyek között A hatal­mas léptékkülönbségek mel­lett Kass apróbb változáso­kat ls készített, a kőszínház­ban alkalmazott rongyfosz­lány ég helyett színes virá­gokból szőtt kendőkkel vi­dámabbra hangolta az él­ményt A feladatban az az érdekes, hogy én ls megter­vezhettem a Piros karaván díszleteit, amikor a szerző. Csemer Géza megrendezte darabját Csehszlovákiában. Kass földbe vált barlangla­kásaival ellentétben én egy óriási bádogvárost készítet­tem. egy színpadi Mária Va­léria telepet autóroncsokkal, gyümölcsösládákkal.., (Csikós Attila rengeteget dolgozik. A Ljubljanai Ope­rában Fodor Antal koreog­ráfiája alapján állítják szín­padra a Hamupipőkét. a díszletterveket ő készíti. A jövő évadban a Várszínház és a Józsefvárosi Színház hét feladattal bízta meg. A szegedi színháznak ís tervez, két prózai műhöz és két ope­rához készít díszleteket. S talán a jövő nyáron Ismét találkozunk vele a Dóm té­ren ...) Tandl Lajos környezethez idomította a J61 futó művet, csakúgy, mint Csikói Attila, aki Kass János látványterveit alkalmazta a dóm színpadára. A főszere­pekben az operettszínházi százas sorozat résztvevői — Suka Sándor, Kertész Péter, Galambos Erzsi, Farkas Bá­lint, Kovács Zsuzsa, Harsányt Frigyes — mellett a jelekből ítélve izgalommal készült a friss szín és erő. Kishonii Ildikó, Harsányt Gábor... Az „intermezzót" persze sejt­hettük volna. A háromnapos hőség sem bírta tovább vil­lámlásokkal és mennydörgé­sekkel kísért zivatar nélkül, s Bánó. a rendőrré lett ci­gány. valamint Káló. a ban­davezér egymásnak feszülése már a játék elején sejteti a készülő „tragédiát". Az öt­venes évek Magyarországá­nak ellentmondásoktól ter­hes világába helyezi törté­netét a szerző-páros, s ezek az ellentmondások vérre menő ellentétekké súlyosbod­nak a cigányság periférikus, társadalmon kívüli világá­ban. Ősi ösztönök, évszáza­dos hagyományok, generá­cióról generációra áthagyo­mányozódó szokásjogok üt­köznek itt egy új társada­lom őszinte jószándékával. Vér nélkül, halál nélkül, veszteség nélkül nem halad­hat a Piros karaván útja. Raffael, a kóbor cigányfiú hozzájut Káló elrejtett pisz­tolyához, s ennek a pisztoly­nak (a dramaturgia régi tör­vénye szerint) el kell sülnie. Annál is inkább, hiszen a cigányrendőr és Raffael egy­aránt a bolond Nániért ra­jon gana, csakhogy..: A Piros karaván pénteki premierjén nem tudhattuk meg, elsül-e a pisztoly, s ha Igen, kit talál el?! A pisz­toly dördülése előtt ugyanis az ég dördült meg. A máso­dik rész kezdetén azt hit­tük, csupán amatőr fénykén pészek vakul villannak, de amikor égi mordulás kísérte a fényjelenségeket, megmoz­dult a nézőtér. Néhány perc múlva ázott a Piros karaván, s áztunk ml ls. Az árkádok védelmet nyújtottak a hir­telen jött zivatar előL So­kan, dacolva az esővel, foly­tatták a produkciót a világí­tótornyok tövében, az áll­ványzat árnyékában. Átvet­ték a cigánymuzsika dalla­malt, ritmusát, mígesak a mikrofonhang be nem Je­lentette: nem folytatják az előadást. Torzóban maradt a Piros karaván. Premierje, az Igazi bemutató — ha az időfelelő­sök ls úgy akarják — ma, vasárnap este lehet... T. L. Pullai Árpád a nézőtéren Papp Gyula társaságában %

Next

/
Thumbnails
Contents