Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

6 Péntek, 1980. augusztus í.' Kelendő a magyar falburkoló csempe A hazai boltokba 1,2 mil­lió négyzetméter falburko­ló csempe jutott az év első felében. Emellett a magyar finomkerámiaipar történeté­ben először a nem rubelel­számolású csempeexportból származó bevétel hat hó­nap alatt meghaladta az egymillió-kétszázezer dol­lárt. A javarészt hazai alap­anyagból készülő termék ma már minden piacon gaz­daságosan értékesíthető. Az idei kereskedelmi siker mel­lett igazolja ezt az is, hogy a magyar csempe Ausztriá­ban, az NSZK-ban, Dániá­ban, valamint Közel- és Kö­zép-Keleten is kelendő. A terméket a Finomkerá­miaipari Műves budapesti, hódmezővásárhelyi, és rom­hányi gyárában készítik. A romhányi beruházás révén jelentősen bővült az áruvá­laszték. Emellett főként az összehangolt gyártmányfej­lesztés és a gyárak közötti együttműködés javulása tet­te lehetővé az idei, tervezett­nél is nagyobb mértékű dol­lárbevételt. A megrendelések alapján várható, hogy a fal­burkoló csempe kiviteléből származó bevétel év végé­re meghaladja a kétmillió dollárt. (MTI) Föld alatti boeremüvek A leningrádi Bányászati Kutató Intézet munkatár­sainak elképzelése szerint a Föld belső hője felhasznál­ható népgazdasági célokra is. Két, párhuzamosan ha­ladó, mintegy három kilo­méter mély fúrólyukat kell kialakítani a felső kemény kőzetekben, majd ezek ösz­szekötésével megteremthető a cirkulációs rendszer. A fúró­lyukba vizet vezetve tekin­télyes mennyiségű hőener­gia nyerhető, hiszen a nagy mélységekben a hőmérséklet meghaladja a 100 Celsius-fo­kot. A számítások arról ta­núskodnak, hogy az ilyen erőművek még kisebb telje­sítmény esetén ie gazdasá­gosak. Szakszervezeti tanácskozások ogatas Kolozs megye Ha elmegy az ember Ko­lozsvárra, s aztán föl a fel­legvár kilátójára, hogy szét­tekintsen, rögtön megragad­ja a város szépsége. Lábam alatt zúg el balra a Kis Sza­mos, amely tegnap még ka­vicsokat görgetett medrének fenekén, ma meg esőtől duz­zadtan kiöntéssel fenyeget. Az ott középütt gótikus ívei­vel, kihegyesedő tornyával az öreg Mihály-templom. Túl rajta, a sűrű lombegyüttes a Házsongárdi temető, ahova Kányádi Sándor szinte ké­zenfogva vezetett el, hogy Aletta van der Maet vélt nyughelye előtt én is megkö­szönhessem Apáczai Csere János professzor úr boldogí­tását. Kissé keletnek magaso­dik a Farkas utcai reformá­tus templom, ellenkező olda­lon a klinikák épületei búj­nak a lombok alá. Távolabb a Bukarest felé vezető üt tengelyében látszik a román színház, mellette a kupolás bazilika. És hol van az áilami magyar színház és opera? Itt pár lépésnyire a Szamos­hoz, de most a nyári szünet idején csendes körülötte a sétány. Szembetűnik persze az is, megyénél: 6654 négyzetkilo- sertéshúst kedvelik jobban, méter, s 1977. január elsején 717 ezer lakosa volt. Hat vá­rosa közül egyedül Kolozs­váron 264 ezren, a nem ál­landó lakhelyükkel együtt 350 ezren élnek. Négyszáz kisközséget 74 nagyközséggé vontak össze. A hivatalos ki­mutatás szerint a népesség 74 százaléka román, 23,9 szá­zaléka magyar, a többi egyéb nemzetiségű. Kolozsvár ma­gyar lakossága 75—80 ezer­re tehető. Természetes, hogy az iparo­sítás itt is az 1944-es fölsza­badulás után indult meg. s az utóbbi 15 évben vált len­dületessé. Hogy meddig ju­bizonyos feszültség észlelhe­tő. Igaz, a bonchidai sertés­telep egymaga 40 ezer vágó­sertést produkál, de tekintet­tel az exportkötelezettségek teljesítésére is, kevés. Ezért Torda közelében hamarosan átadnak egy még nagyobb hizlaldát. Idén három hetet késik az aratás. Sok a megdőlt gabo­na, emiatt kevesebb termés­re számítanak a tavalyinál, s valószínűleg a minőség is romlik. Egyre kevesebb fa­lun a munkáskéz, a fiatalok aránya elenyésző. A mező­gazdasági munka elnőiesedé­sére jellemző, hogy egyes vá­tottak, érzékeltetésül csak rosközeli falvakban a női annyit: a gyárak termelésé- munkaerő aránya a 80 száza­nek értéke az 1938-asnál har- lékot is eléri. Tudják, csak. minchatszor nagyobb, s a korszerűsítéssel érhető el a megye már öt esztendővel gondok enyhítése, az, hogy a ezelőtt többet termelt, mint mezőgazdaságban szükséges 1938-ban egész Románia, dolgozók száma legalább a Meghonosodott a gépipar, a felére csökkenjen, kohászat, a vegyipar, az Bejártam Kolozsvár gyár­köny- negyedét, élelmiszerboltjait és áruházát, szétnéztem a A szakmai szakszervezetek rendszeresen értékelik a munkaverseny szervezésében elért eredményeket, s meg­határozzák az éppen ak'tuális tennivalókat. Tegnap két szakma — az élelmiszer-, va­lamint a helyiipar és város­gazdálkodás — dolgozói szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága tűzte na­pirendjére a termelésben az első félév során elért ered­mények elemzését, s azt, hogy a munkasikerekben mi­lyen része van a szocialista versenymozgalomnak. A két ülésen a vezetőtestületek részletes beszámoló alapján szinte szervezői a szükséges szabad szombati, hétvégi műszakoknak. A helyiipar­ban is van azonban hasonló tapasztalat. Ha szolid mértékben is, de a vállalatoknál és szövetke­zeteknél — elsősorban a he­lyiipari és főként a városgaz­kifogásolt minőségű munká­ért a megrendelő nem fizet díjat. Feltétlenül elismerésre méltónak minősítették mind az élelmiszeripari, mind pe­dig a tanácsi szektorhoz tar­tozó szakszervezeti vezető­testületek, hogy a sokszor dálkodásí egységeknél — az igen nehéz termelési és gaz­év első felében tervszerűbbé vált a munka. Van azonban gond bőven a tanácsi vállalatoknál, első­sorban Szegeden, ahol a munkaerőhiány nagyobb mértékű a könnyen viselhe­tőnél. Nem utolsósorban emiatt a hangszergyár, vala­értékelték a tapasztalatokat, mint az ecset- és seprűgyár s ugyanakkor számos vonat- elég számottevő mértékben kozásban mutattak rá a? ép- maradt el vállalt exportköte­pen aktuális tennivalókra, lezettségeinek teljesítésétől. Elsődlegesen abból a szem- Ugyanakkor a gazdaságossá­pontból, hogy a Verseny min- got kedvezően befolyásoló dálkodási helyzet mellett is nagy gondot fordítottak ' a kollektívák a művelődésre, társadalmi munkákra, és nem utolsósorban a szocia­lista életmód jegyeinek' ter­jesztésére. A két szakmai szakszerve­zet megyei bizottsága az első félévben elért eredmények értékelése során arról is meggyőző vitát folytatott, hogy a nagy tömegszervezet­ben mind általánosabbá vá­lik az érdekvédelmi munka den gyárban, szövetkezetben gyártmányszerkezet változta- megfelelően széles értelme­az egész népgazdaság szem­pontjából fontos exportot, minőségjavítást, körültekin­tő takarékosságot szolgáljon. tást sem hajthattak végre ezek az egységek, hiszen megrendelőik jórészt a már sok év alatt megszokott ter­Mind az élelmiszer-, mind mékeket igénylik tőlük. pedig a helyiiparban dolgo­zó vállalataink az első félév során tulajdonképpen meg­birkóztak feladataikkal, né­hány kivételtől eltekintve erőiket a valóban lényegbe­vágó feladatokra koncentrál­ták. A nyári szezon megkez­dése óta például a Szegedi Konzervgyárban a brigádok Döntő mértékben a szocia­lista brigádok kezdeménye­zőkészségének köszönhető a szolgáltató vállalatok mun­kájával szembeni jogos vá­sárlási reklamációk számá­zése. Elismeréssel állapítot­ták meg azt is, hogy a terme­lésszervező tevékenység szín­vonalasabbé vált, s ez ked­vezően hatott a munkahelyi demokrácia szélesítésére is. A feladatokat jól ismerő kö­zösségek mind gyakrabban arról vitatkoznak a termelési tanácskozásokon, bizalmi ér­tekezleteken és a szakszerve­nak csökkenése. A Szegedi zeti gyűléseken, hogy a si­Patyolatnál például általá- ker reményében mit kell nossá tették máig, hogy a jobban, körültekintőbben csi­tisztítószalonokban az okkal nálni, mint korábban. építőanyag-ipar a nyű- és élelmiszeripar. Az ipartelepítés új ele­meként könyvelik el a nagy gyártelepek kialakítá­sát, ami lehetővé teszi az üzemek közti jobb együttmű­ködést, s megkönnyíti a hogy ez a szép nagy város, akárcsak Szeged, valahogy szociális beruházásokat, kezdi elveszíteni egyéniségét. A valószínűleg jól szolgáló új tízemeletesek éppolyan szür­kék és falanszterszerűek, mint nálunk, sőt a nyugati szélekre telepítettek, mintha zsúfoltabbak lennének a mi tarjáni házainknál. Bántja a szemet a Malomárok partjá­ra illesztett teleíonpalota, amely kevéssé sikerült mo­dernségével megtöri patinás környezetének varázsát, s a panoráma is romlott tőle. Az új háztömbök, ahogy itt mondják, blokkok pihenő otthont adnak sok ezer olyan embernek, akiket a rohamos iparosodás vonzott ide, eddig azonban a Nagy Bihar zord szorításában, vagy a vízben megye 12 faiujában. A látot­tak igazolták Aurél Negu­cioiu szavait F. Nagy István ezes az ar enen w Körtöltést építenek Ujladánynál A Körösök vízrendszeré­ben apadnak a folyók, csök­kent a vízszint a Tisza felső szakaszán és mérsékelten apad a Bodrog is. bár még mindig nagy víztömeget hor­doz. Felsőbereckinél ugyanis a korábbi maximumot meg­haladó hétfői tetőzés óta csupán 21 centiméterrel apadt a víz. Sárospataknál pedig tovább árad. s várhatóan 660 centiméterrel tetőzik. Tokajnál a Tisza vízmércéje csütörtökön 824 centiméteres vízszintet jelzett, s még árad a folyó közeledve a 880 cen­timéteres maximumhoz. A A munkások keresete meg­felel az országos átlagnak — 2300 lei körül mozog. Ügy ítélik meg, hogy az admi­nisztrációs létszám nem duz­zad, egyes vállalatoknál azonban nagyobb a kelleté­nél. Vagyis az ügyvitel gépe­sítésével nem csökkent ará­nyosan az improduktív mun­ka. Munkaerő-vándorlás van, de nem számottevő. Egyes szakmák utánpótlásáról per­sze gondoskodni kell, mert például a kohászat, az építő­ipar, a bányászat alig vonz­za a fiatalokat. Az érdeklő­dés fölkeltése végett fokoz­ták -az anyagi ösztönzést, könnyítik, gépesítik a mun­kát, az érintett városokban és Ellenőrzés - képmagnóval szegény Mezőség kényelmet- köz'ségekben javítják az élet. len falvaiban eltek. körülményeket. kényelme­De van-e illetékesebb be­mutatója a mai Kolozsvár­nak és környékének, mint Aurél Negucioiu egyetemi tanár, a megyei pártbizott­ság titkára? öt kértem meg, hogy Keszthelyi Gyulának, az Igazság című magyar­nyelvű napilap főszerkesztő­jének segítségével vázolja föl legalább áz utóbbi 15 esztendő eredményeit, gond­jait. Mondhatom, készséges választ kaptam valamennyi kérdésemre, amelyeket nem készen vittem magammal, hanem a beszélgetés közben rögtönöztem őket. Az így ki­bontakozó kép tehát a követ­kező. Kolozs megye egyike az aránylag fejletteknek Romá­niában, s a 39 között sor­rendben a hatodik. Jó más­félszer nagyobb Csongrád sebb lakásokat építenek. Más a helyzet a mezőgaz­daságban, itt kevésbé lehet büszkélkedni. Erre vall a megye 22. helyezése is. A magyarázat: a 11 állami gaz­dasági vállalat és a 148 téesz fekvése nem teszi lehetővé a korszerű termelést. Az ál­lattenyésztés számára jobbak a föltételek. Ha a 200 ezer hektár rétet és legelőt jól gondozzák,-; a takarmány­gond megszűnik. Ehhez azonban fokozni kell a tala­jok termőképességét, a me­gye adottságainak megfelelő növény- és állatfajtákat mu­száj meghonosítani. Kritikus a helyzet a sertéshúsellátás­ban, és sajnos, a baromfi is kevés.' A hiányt marhahús­sal igyekeznek pótolni, de mivel Kolozs megyében a Ne tekintse 'senki nagyzolásnak, hogy a 10-es számú Volán forgalombiztonsági csoportja képmagnót is használ a vállalat gépjárművezetőinek ellenőrzésekor. A felvétel megmarad a számonkérésig, segíti a továbbképzések veze­tőinek munkáját, s a veszélyes szituációkról készült kép­sorok tanulsággal szolgálhatnak másoknak. A tegnap dél­előtti ellenőrzésen is ió néhány rendszámot örökített meg a felvevőgép: az Izabella-híd felé hetvennel igyekvő teher­autóét. a DÉLÉP Dorozsmai úti telephelyén harminc helvett ötven kilométeres sebességgel haladó ZIL-ét, autóbuszét, amelv a garázsból hibás féklámpával iött ki. A rendszeres ellenőrzés célja a balesetek megelőzése, eszköze a felelős­ségrevonás. Eredménye periig áz a ténv hogy a legtöbb hi­vatásos gépjárművezetőt 'oglalkoztató Csongrád megyei vállalatnál az utóbbi időben kevesebb fegyelmit, prémium­csökkentést kellett kezdeményeznie a forgalombiztonsági csoportnak. (Felvételünk a tegnapi képmagnós ellenőrző körúton, a Csongrádi sugárúton készült.) Körösök mentén szerdán és még csütörtökön is záporok áztatták a gátakat és az uta­kat Tarhos. Bélmegyer és Vesztő környékén, s elsősor­ban a Sebes Körös vízgyűj­tő területén. Helyenként megközelítően 80 milliméter csapadékot mértek. A kiadós esőzés hatására az előrejel­zések szerint ujabb nagy árhullám kialakulására lehet számítani, s így súlyosbodik a Körösvölgy árvízvédelmi helyzete. Mintegy 5500-an védekez­nek a Kettős-Körös jobb parti töltésszakadásának tér­ségében, ahol már mintegy 15 ezer hektárt öntött el a kiáradt víz és több szaka­szon átlépte a Doboz-Tar­hos utat. Ennek lokalizálá­sára a Doboz—Sarkad út mentén kerül sor. Megfe­szített munkával védik a Hosszúfoki-csatorna mentén erősen átázott lokalizációs vonalat. Tarhos község kör­töltését két-három méteres víz támadja, s mintegy 500 árvédekező munkájának eredményeként a töltés si­keresen állja a nagy víznyo­mást. Doboz község körtölté­sét csaknem félig körülölelte már a víz, de a védvonal kellő biztonságot nyújt. s nem került sor kitelepítésre. Ujladánynál új körtöltést épí­tenek. A Kettős-Körös jobb part­ján a mintegy 80 méter szé­les szakadás gátcsonkjainak erősítését befejezték, s fel­készültek arra,. hogy amint kiegyenlítődik a folyó és a kiáradt víz szintje, azonnal megkezdjék a szakadás elzá­rását. Az összpontosított, gyors munka érdekében csü­törtökön a helyszínre érke­zett a Nyíregyházi és a Szegedi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztaga is. Így most már hat gépesített osz­tag áll ugrásra készen, hogy amint lehet, hozzáfogjon a szakadás elzárásához. A megáradt folyók men­tén több mint kétezer kilo­méter hosszú gáton tartanak árvízvédelmi készültséget. Ebből 726 kilométer hosszú szakaszon a harmadfokú erők védik a Bodrog, a Kraszna, a Lónyai-csatorna felső sza­kaszának. Tokaj és Tiszafü­red között a Tisza bal part­jának és a Kőrösök víz­rendszerének gátjait. Az erőteljes szivattyúzás ellenére tovább terjeszkedett a belvíz: 97 000 hektárt bo­rított el. ebből 33 000 hektár vetés áll víz alatt. Váci út, metróépítés Kazettában a fúrópajzs Üj alagútépítési techno­lógiát dolgoztak ki a 'met­ró szakemberei. Az épülő északi szárnyvonalon meg­nehezült a munka: a Váci út alatti alagutakban tengeri üledékeö anyagból folyami hordalékos, vízzel átitatott talajba érkeztek a fúró­pajzsokkal, s mivel a met­rószakasz viszonylag közel van a Dunához, a talajban gyakoriak a vízáramlások. Az új technológia lényege, hogy a fúrópajzsokat spe­ciális kazettába helyez­ték. Olyan építménybe, amelyet vízzáró réteggel bo­rítottak be, s a gépek ab­ban törnek maguknak utat a víztelenített talajban. Jelenleg a jobb oldali alagutat építik, a bal oldali fúrópajzs pedig az indítás­ra vár. A vonalalagút szigetelé­se a Nyugati pályaudvarig már kész, s megkezdődött a vágánybeton építése. Az Arany János utcai állo­mástól húzódó két alagút­ban eddig 150 ezer csillére va]ó, összesen 75 ezer köb­méter földet mozgattak meg. A metró északi szárny­vonalán a pálya a Deák tértől a Balzac utcáig mély vezetésű, azaz ezen a ré­szen 20—12 méter mélység­ben robognak majd a vo­natok, a Balzac utcától pe­dig kéreg alatti alagútban, és a felszín felé enyhén emelkedő útpályán futnak be az Élmunkás téri ideig­lenes végállomásra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents