Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

4 Szombat, 1980. augusztus 30. Szakképzett kereskedők lesznek... Talán már nem Is okozna nyebb megoldás érdekében iparcikk-kereskedelemben feltűnést, vagy csodálkozást, — az általános iskolai ala- ugyanis vannak még „menő szakmák", melyek vonzzák ha az élelmiszerboltok és pok híján — a számlákat iparcikküzletek kirakataiban általában kerekítik, mert nem lenne ott a megszokott nehezen végeznék el a vi­táblácska, mely azt tudatja, hogy eladókat — szakkép­zetteket és szakképzetlene­ket egyaránt —, valamint pénztárosokat felvesznek. A kereskedelem munkaerő­gondjai ugyanis közismer­tek, s éppen ezért magától adódik a kérdés, vajon mi­lyen lesz az utánpótlás, a most tanuló kereskedőnem­zedék, mely majd a pultok mögé áll!? A létszám nem minden Ha a létszámot vizsgál­juk, nincs okunk különö­sebb aggodalomra. Az ötö­s-« "st SS-ttS szonylag komplikáltabb számtani műveletet... Sze­rencsére vidéken valamivel jobb a helyzet, mert keve­sebb népszerű szakma vonz­za el a fiatalokat, s így az általános iskolát jobb ered­ménnyel végzett fiatalok közül is többen jelentkez­nek kereskedőtanulónak. Vannak menő szakmák Vitathatatlan, hogy a vál­lalatok többsége — mivel ez saját érdeke is — lépéseket tesz a tanulóképzés érdeké­ben. Tanegységeket hoznak létre, tanulmányi eredmé­képzését írta elő. E beisko­lázási terv realitását igazol­ja, hogy az ötödik ötéves terv befejezéséig az elő­irányzott hatvanöt és fél ezerrel szemben hatvanhét­hatvannyolc ezren tesznek szakmunkásvizsgát. Az igaz, hogy a fiatalok száma elő­reláthatóan kétezerrel keve­sebb lesz, a felnőttoktatás ban ••M öt és fél ezerrel többen vesznek részt. Ezek a biztató adatok Bzonban korántsem adhat­nak okot különösebb derű­látásra. Hiába vezettek be ugyanis a kereskedelmi szakmunkásoktatásban új szakmai, elméleti és gyakor­adnak, s még számos ked­vezményt biztosítanak, ami különben nem lenne köte­lességük. Sajnos azonban az üzletekben — a kényszerítő körülmények miatt — a gyerekeket nem mindenhol kezelik tanulóként, hanem ugyanazt a munkát várják tőlük, s néha még a meg­a fiatalokat. Ilyen például a kozmetika és az óra-ékszer, amikre többszörös a túlje­lentkezés, míg a ruházati szakmánál legalább még a hármas tanulmányi átlag sem lehet követelmény. Hogyan tovább? Amíg az illetékesek azon fáradoznak, hogy mind ma­gasabb fokú legyen a ke­reskedelmi szakmunkáskép­zés színvonala, ez a pálya — mi tagadás — még min­dig nem tartozik a legvon­zóbbak közé. Pedig már be­vezették jelentős előrelépés­ként a negyvennégy órás munkahetet, a keresetre sem lehet különösebb panasz, s a vállalatok azon vannak, hogy a szociális körülmé­nyeket állandóan javítsák. A kereskedői szakmának mindezek ellenére még sincs kellő rangja, s annak visszaállításához vagy újra­teremtéséhez kellenek a va­engedettnél hosszabb ideig lóban jól képzett, szakmá­viszont *a'tervezettnél gfclgjj^^wb- jukat ért6 és szeret6 kere3. ható, hogy a képzés első és második évében általában húsz-huszonöt százalékos a lemorzsolódás. kedők. Persze az sem árta­na, ha a pályaválasztási ta­nácsadók melegebb szívvel ajánlanák a fiataloknak a kereskedőszakmát és a ke­, ,, . , reskedelmi vállalatok a vég­pótlás-nevelés helyzete, mint , , ... , , .. „ az élelmiszer-kereskedelem- z«s nyolcadikosok között na­latl tárgyakat,~mlnt például be.n- Elvileg ugyan ők is gyobb propagandát fejtené­Kedvezőbb az kereskedelemben iparcikk­az után­oz etika, az eladástan, az egészségügyi és munkavé­mindenkit felvesznek — né- nek ki, megismertetve hány éve még volt módjuk lük ennek az 6si foglalko. arra a szakmára, melyre az Illető jelentkezett. Az delml ismeretek, a követel- rostálni — legfeljebb nem , , mény mégsem lehet több, arra a "akmám ™ivrP zasnaK szépségéit. mint az alapok ismerete. Ta­gadhatatlan tény ugyanis, hogy gyakran csak azok Je­lentkeznek élelmiszer- vagy Iparcikk-kereskedő tanuló­nak, akiket rendkívül gyen­ge általános iskolai végzett­ségük miatt máshová nem vesznek fel. Nem véletlenül panaszkodik nem egy üz­letvezető, hogy a nemrég szabadult fiatal kereskedő­ket jószerivel felelősségre sem lehet vonni hibás szá­molás miatt, hiszen a köny­A. T. Selyemszövő asszonyok A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban a he­lyiipar kis- és középüze­meinek fontos szerepe van a lakosság ellátásában. Kö­zéjük tartozik a köztársaság északi részén fekvő Csongd­zsin város selyemszövödéje, „Testvérvárosi" szilveszter Lédzban és Szegeden Három éve annak, hogy az Express, a fiatalok uta­zási irodája, s a lengyel zül a Szegedhez fűződő ba­rátságot érezzük a legerő­sebbnek. Nem árulok el tit­testvérszervezet, a Juwen- kot azzal sem, hogy a len­tur szegedi, illetve lódzi ki­rendeltségének vezetői kap­csolatba léptek, s az együtt­gyelek számára a magyar­országi utazás igen vonzó, szeretünk ide jönni, s ez tu­a két testvérváros fiataljai azóta rendszeresen elláto­működés eredményeképpen risztikai számadatokkal is alátámasztható. Ami pedig a két ifjúsági utazási iroda gatnak egymáshoz. Turista- szoros együttműködését il­leti, azt hiszem, ez annak is köszönhető, hogy kölcsö­csoportok cseréje — a szó szoros értelmében cserenla­pon, tehát valutafelhaszná- nősen olcsóságra törekszünk. lás nélkül — ez ennek a közös munkának a látható, számokkal is kifejezhető eredménye. Ám az utóbbi Elérhető áron kínálhatjuk útjainkat, mert nem a hasz­not, hanem a jóbaráti kap­csolatok ápolását tartjuk időben egyre fontosabbnak fontosnak. Újdonsággal már tartja mindkét szervezet, az idén is szolgálhatunk: hogy a fiatalok érdeklődésűekkel kozhassanak Lengyelország­a hasonló testvérvárosok közti szil­is talál- vesztert rendezünk szege­diekkel Lódzban, lódziakkal ban, illetve nálunk, azaz Szegeden. A szakmai cso­hogy szakmai programok ré- portok fogadásáról — ilyen vén kerüljenek szorosabb például a textilesek, vagy a kapcsolatba a vendégek, s vasutasok csoportja — a vendéglátóik. Jacek Jedrys, mi hasonló munkahelyeink a lódzi Juwentur igazgatója fiataljai gondoskodnak. A n napokban épp ezeknek az néhány napos kiránduláso­újfajta programoknak az kat is szeretnénk arra fel­használni, hogy bizonyítsuk magyar barátainknak: Len­gyelország nem fejeződik be egyeztetésére érkezett Sze­gedre. — A két Ifjúsági szerve­zet, s néhány sportegyesület Krakkónál, Zakopánénál... már meglevő testvérvárosi Lódz textilipari város, ezért kapcsolatát szeretnénk a aztán ugye érthető, hogy magunk eszközeivel elmé- Lénárt Bélától, a szegedi lyíteni. S hogy nem ered- Express-iroda vezetőjétől ménytelenül, annak bizony- barátilag azt kértem: főként ságára elmondhatom: Lódz fiúkból álló csoportokat külföldi testvérvárosai kö- küldjön.-, P. K. a Ranam selyemgyár, amely hazai alapanyagból szebb­nél-szebb selyemszöveteket készít. Az üzem érdekessége, hogy dolgozói kivétel nél­kül háziasszonyok, akik — otthoni feladataik ellátása mellett — becsülettel helyt­állnak: a második hétéves tervidőszakban előírt napi és havi teljesítményük so­sem mutat elmaradást, in­kább fokozatos növekedést és eközben a minőségre is gondosan ügyelnek. Kezük alól kerülnek ki a szép sza­ténkelmék. a „szaekdong­dan", „mobondan" nevű selymek, az ünnepi öltöze­tek szép alapanyagai. A Szovjetunió „a nagyvá­rosok országa". A legutób­bi népszámlálás adatai sze­rint 272 városban érte el a lakosság száma a 100 ezret. Milliós városa 19 van. Az előrejelzések is az ur­banizáció további gyors elő­retöréséről tanúskodnak. 199l-re már további 10 vá­ros lakosainak a száma éri ei az 1 milliót. A metropoliszok általában igen sok megoldhatatlan probléma kialakulásáért fe­kialakulásában a legfonto­sabb ösztönzőt. Tehát a vá­ellátnl. A múltban a nagy­városoknak csak szálláshe­rostervezési ésszerű ipartelepítés, illetve tudományos kutató közpon­tok létrehozása hatást gya­korolhat az urbanizációs fo­lyamatokra. És mindenek­előtt kiválthatja a közepes és a kis városok gyors fej­lődését. A Szovjetuniónak e téren már vannak tapasztalatai. Az utóbbi tíz év leghatal­masabb ipari létesítményei szempontból lyéül szolgáló bolygóváro­lelősek. A teljesség igénye kis városkákban épültek fel. nélkül csak a legfontosab bakat soroljuk fel: gazda­sági nehézségek, közlekedési csőd, demográfiai problé­mák. Ezeken a területeken olyannyira aggasztóvá vált a helyzet, hogy jelenleg az egyik legaktuálisabb kérdés, hogyan lehet megállítani a milliós városok növekedését. A milliós városok és met­ropoliszok mindezek ellené­re ugyanúgy vonzzák az embereket, mint korábban. Mi is csábítja az embere­ket a nagyvárosokba? Első­sorban a jobb áruellátás, a változatosabb munkalehető­ségek. Fontos szerepe van a magas szintű kommunális hálózatnak, a széles körű kulturálódási és tanulási le­hetőségeknek. A vidékről feláramló népességnek a nagyvárosok hátrányai ele­inte nem okoznak különö­sebb gondot. Amennyiben nem válto­zik a Föld lakossága és vá­rosi lakossága növekedésé­nek jelenlegi aránya, akkor már 2020-ra az egész embe­riség városokban fog élni. Egyes becslések szerint a városlakók nagy része úgy­nevezett megalopoli szókban — 100 milliós gigantikus vá­rosi agglomerációkban — koncentrálódik majd. A megapoliszok már nem tartoznak a fantázia világá­ba. Például az Amerikai Egyesült Államok Washing­ton és Boston közötti keleti partvidéke már ma egy Az új üzemek ilyen mód­szerrel történő telepítése megfelelő hatékonysággal képes irányítani fejlődését. sokban — a fejlett terme­lési infrastruktúra, illetve a korszerű kulturális és szolgáltató hálózat kiépíté­se eredményeképpen — csökkenthető az ingázók száma. A nagyvárosok problémái­nak ilyen szemléletű meg­oldása a Szovjetunióban eredményesen befolyásolja az urbanizáció folyamatát, elkerülhetővé teszi annak káros hatását. Elegendő megemlíteni, hogy a fi mil­liós Moszkvában, a 4.6 mil­liós Leningrádban, a 2.1 a városok milliós Kijevben az életfel­tételek. a természeti környe­Az úgynevezett bolygóvá- zet állapota nemhogy nem rosokat pedig vonzó mun­ka, lakás, pihenési és tanu­lási lehetőségekkel kívánják romlik, hanem évről évre közeledik a szakértők által előírt normákhoz (APN) Kipusztulóban a tigrisek? Nemzetközi statisztika sze- rei. Itt az elmúlt évtized­rint a vadon élő tigrisállo- ben 250 szibériai tigris látott mány — szemben az 1926. napvilágot. Ez a szám kö­évi százezerrel — 1960-ban rülbelül ugyanannyi, mint csak 30 ezer volt. A számú- amennyi ebből az alfajból kat ma mindössze ötezerre szabadon él. A tigrisivadé­becsülik. kok felnövekedvén ma már. Manapság ezeknek a esi- a világ különféle állatkert­kos nagymacskáknak majd- jeiben „laknak". így az eu­nem egyhatoda állatkertek- rópai állatkerteken kívül ben él. A faj fenntartásán, amerika és Kanada hasonló amelynek eredeti hazája intézményeiben. Ezért a Szumátrától Indián keresz- lipcsei állatkert kapta a tül az Amur—Usszuri vi- megbízást a „Tigristenyésztés dékig terjed, ma a világ könyve" vezetésére, amelyet 300 tenyésztőhelye fáradó- 1976 óta az állatkert igazga­zik. Közülük igen elismerésre tója. dr. Siegfried Seifert és méltó munkát végeznek a munkatársai évről évre kiad­lipcsei állatkert szakembe- nak. (ADN) Bélyeggyűjtőknek Augusztus 15-én Szegeden tartotta ülését a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének Területi Bi­Ilyen '35 millió lakosú óriási , zottsága. Dr. Bozó Sándor városnak tekinthető. Los ' '' " ----­Angeles 120 kilométer hosz­szan terül el a Csendes óceán partján és egyre lob­ban megközelíti San Fran­ciscót Mintegy 45 millió nyugat-európai él a Brüsz­szel—Köln—Amszterdam háromszögben. Egymás felé közeledik Moszkva. Vlagyi­mir és Gorkij. A Don-me­dencében is — négy közeii n agy városcsoportot magába foglaló — gigantikus urba­nizációs agglomeráció van kialakulóban. A Szovjetunióban — mi­ként a világ más tájain is — nem kevés gondot okoz a metropoliszok Indokolat­lan növekedése. Jelenleg az ipar és a tudományos ku­tatások jelentik a városok megnyitója után Deák End­re tartott előadást — „A bélyeggyűjtő körök helye Csongrád megye kulturális életében" címmel Dr. Be­rentés Béla beszámolt a délmagyarországi bélyeg­gyűjtő körök és ifjúsági szakkörök tevékenységéről és létszámának alakulásáról. Az ülésen résztvett és fel­szólalt' Kiss Ernő. a MABÉ­OSZ főtitkára is. A szovjet-magyar űrrepü­lés tiszteletére háromértékű sorozat jelent meg a Szov­jetunióban. A bélyegeken az együttműködésre utaló emb­léma a két ország nemzeti zászlójából alakult ki. Az egyes címletek orvos-bioló­Gyes után, újra munkában R. B.-né szegedi olvasónk jelenlegi munkahelyén 1970. óta dolgozik, mint statiszti­kus. Már jó ideje. 1978. ja­nuár elsejétől gyermekgon­segélyről szóló rendelkezés van mód és lehetőség, ha adja meg A gyermekgon- ezen eredeti munkakör át­dozási segélyről szóló 3/1967. szervezés, összevonás, vagy (I. 29.) Korm. sz. rendelet más ok következtében meg­végrehajtásáról intézkedő szűnt, illetve módosult volna dozási segélyen van, és mun- 3/1967. (II. 26.) MüM. számú és ilyenkor áll elő a hivat­i endelet 1. paragrafus (3) kozott hasonló munkakör­bekezdése előírja, hogy a ben történő foglalkoztatás dolgozó nőt a gyermekgon- kötelezettsége, dozási segély lejárta esetén . . „ - v „pr,nt „ a munkáltatónál korábbi , Af. rendelkezések szerint a munkakörében vagy ennek fentiektől elterően más hiányában hasonló munka- {™<^°rbe vagy munka­körben korábbi kereseti le- helj7e 0 csonkát vág ege­kakörét a vállalat egy ideig szerződéses dolgozókkal töl­tötte be. Amikor a vállalat­nál legutóbb bent járt, meg­lepetéssel tapasztalta, hogy munkakörét egy régi mun­katársnője tölti be, aki kö­zölte vele, hogy a vezetés véglegesnek tekinti ezen a területen beosztását. Olva­sónkat aggasztja ez a hely­zet, mert pár hónap múlva felveszi a munkát, és szeret­ne eredeti munkakörébe ke­rülni. Kérdezi: a visszatérést Követően kérheti-e a korábbi munkakörében és munkahe­lyén való foglalkoztatását? Olvasónk kérdésére a vá­laszt a gyermekgondozási hetőségének megfelelően be°sztanl, vagy «helyez­kell foglalkoztatni. Olva- ni csak a ve,e történt kozta munkaköre, melyben megegyezés sónk a gyermekgondozási segély ideje előtt dolgozott, a kö­zölt adatokból kitűnően je­lenleg is fennáll. A hivat­kozott rendelet alapján a munkáltató így köteles visszatérését követően a korábbi munkakörében to­vábbfoglalkoztatni. Ettől el­térő megoldásra csak akkor alapján lehet. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a jövő­ben netán nem a munkál­tató azon egységénél kíván­ják tovább foglalkoztatni, ahol korábban dolgozott, hanem attól távolesően, a városban levő más egység­nél. Dr. V. M. gial kísérleteket, a kozmo­nauták találkozását az ösz­szekapcsolás után és a vi­lágűrben tartott sajtókonfe­renciát ábrázolják. A MABÉOSZ az 53. Bé­lyegnap keretében szeptem­ber 13—21-ig nemzetközi részvétellel rendezi meg az Országos Bélyegkiállítást A kiállításon bemutatják mindazokat a jelentősebb magyar bélyeggyűjteménye­ket, amelyek az elmúlt években rendezett nemzet­közi és világkiállításokon arany, vermeil és ezüst ér­met nyertek. A kiállítást a Magyar Posta blokk és há­romértékű sorozat kiadásá­val köszönti. Az egyes cím­leteken és a blokkon kü­lönlegesen megmunkált üvegtárgyakat láthatunk. Sok még az analfabéta a világon. Ezért is figyelem­reméltó az a kiadvány, me­lyet a kolumbiai posta adott ki. Harminc címletű soro­zaton olvasni tanítják az analfabétákat. A sorozat egyes bélyegein az abc egy-egy betűje és az adott betűvel kezdődő nevű állat rajza látható. Az Egyesült Államokban a múlt év végén bélvegsor jelent meg a moszkvai olim­piai játékok népszerűsítésé­re. Miután ismertté vált, hogy az USA sportolói nem vehetnek részt az olimpián, március 11-én betiltották a sorozat további árusítását. Előzőleg már nagy mennyi­séget eladtak a bélyegekből, az üzérek mégis felhajtot­ták a bélyegek árát. A si­keresen lezajlott versenyek után az amerikai posta ve­zetői is belátták, hogy ..a bélyegek értékesítésének ntnes politikai hatása". A bélyegek árusítását ismét engedélyezték. Így megbu­kott ez a bojkott is. D. E. >

Next

/
Thumbnails
Contents