Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

3 Szombat, 1980. augusztus 30. B vezetést segítő ellenőrzésről Sajtótájékoztatón közölte a szövetkezeteknél működő kedd délelőtt a Szervezési és belső ellenőrzési rendszer Vezetési Tudományos Tár- munkájának tapasztalatait, saságnál Badacsonyi György, Szó lesz a különféle ellen­a pénzügyi és ellenőrzési őrzési formák szakember­szakosztály elnöke, hogy képzéséről és továbbképzésé­augusztus 28—29-én Pécsett ről, a revizorok oktatásáról rendezik meg a IV. országos is. A konferencián ajánlá­ellenőrzési konferenciát, sokat dolgoznak ki az ellen­amelynek témája: „Ellenőr- őrző munka javítására, kor­zés a vezetés szolgálatában", A Pollaok Mihály Műszaki Főiskolán az ellenőrzés leg­különfélébb területein dol­gozó több száz szakember mondja el tapasztalatát, ér­tékeli : milyen eredmények születtek az utóbbi években annak az 1977-ben hozott minisztertanácsi rendeletnek a végrehajtásában, amely az állami ellenőrzés fejlesztését írja elő, mozgósítva a tár­sadalmi erőket és eszközöket is erre a tevékenységre. A megnyitó előadást Szakali József államtitkár, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke tartja majd arról: miként segítheti, kell hogy segítse az ellenőrzés országos szinten, ai intéz­ményeknél és különösen a gazdálkodó szerveknél a ve­zetést és az irányítást, öt szekcióban megtárgyalják a tanácskozáson a népi ellen­őrzés, a vállalati felügyeleti ellenőrzés, a vállalati pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzés, valamint a vállalatoknál és szerűsítésére. Hazaérkezett a megyei pártküidöttség A megyei pártküldöttség, amely Papdi Józsefnek, a megyei pártbizottság titká­rának vezetésével a Román Kommunista Párt Temes megyei Bizottságának meg­hívására Romániába látoga­tott és részt vett a Román Szocialista Köztársaság fel­szabadulásának ünnepségein, augusztus 25-én hazaérke­zett Temesvárról. Színképelemző szeminárium A színképelemzés az ipar­ban és a mezőgazdaságban — s újabban a régészeti ku­tatásokban is — egyaránt fontos vizsgálati módszer, amelyet ma már széles kö­rűen alkalmaznak a termelés és a kutatás számos szférájá­ban. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem adott helyet a kedden kezdődött négyna­pos vándorgyűlésnek, ame­lyet a Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Kémi­kusok Egyesülete és az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, közösen szervezett. A szemináriumon 58 előadás hangzik el. Ezek többsége a népgazdaság kü­lönböző területein alkalma­zott vizsgálati módszerekről és az ezekkel kapcsolatos kutatási eredményekről szá­mol be. Bizonyára nagy ér­deklődésre számíthat az a beszámoló is. amely római kori maradványok színkép­elemzéssel. végzett vizsgála­táról tájékoztat Négy hazai vegyész falfestmények fes­tékanyagának vizsgálatára a festékek összetételének, ke­verési arányának, a külön­féle alkotóelemek származási helyének meghatározására vállalkozott. A vizsgálatok­hoz a legkorszerűbb eszközö­ket vették igénybe A fes­tékanyag és a festési techni­ka vizsgálata mellett a szín­képelemzők segítséget nyújt­hatnak a restaurátoroknak is, a leletek töredékeinek csoportosításához; helyreállí­tásához. (MTI) Tégla, cserép, cement Az építőanyag-ellátás helyzete Divat lett a TÜZÉP-röl beszélni. A divat nem is mai keletkezésű, hiszen fűteni mindig kellett, fára, szénre mindig szükség volt. Azon­ban a hetvenes években a nagyarányú építkezések mi­att egyre több kuncsaftja lett a telepnek. A figyelem kö­zéppontjába ekkor került igazán a TÜZÉP. A népsze­rűségben gyakran az is köz­rejátszott, hogy hiányzott a kisméretű tégla, vb-gerenda, ablak és ajtó. A magánépí­tők fohásza leginkább a ke­reskedelmi hálózatot érintet­te, nem pedig az építőanyag­lat a lehetőségekhez képest mindig azon volt, hogy a hiányzó építőanyagot helyet­tesítő termékkel pótolja. Persze néha ez drágább volt, mint a keresett jártak két évvel szegedi ipari vásáron bemu­tatott amerikai szabadalom alapján gyártott Span—Deck födémszerkezettel. Magas ára miatt hamar elkoptak a vá­sárlók. Még a vállalatok sem keresték. A hiánycikkek között ma is gyakran említik a kismé­retű téglát. A TÜZÉP ta­valy megkezdte a gipszkerá­ipart Ugyanis tégla- és ce- mia válaszfallapok forgalma mentügyben az okok lánco­lata nem a hetedik menny­országba, hanem a tégla- és cementgyárakhoz vezet. A lakosság egy része pedig év­ről évre még mindig tanács­talan az építőanyag-ellátás kérdésében. Sokan bizonyta­lanok, az idén, jövőre vagy később kezdjenek házuk ala­pozásához. Mi a teendő? A válasz nem egyszerű. Csak egy olyan helyzetjelen­tést lehet adni a TÜZÉP forgalmáról, amiből követ­keztethető: volt jobb vagy lesz jobb? Talán vigasztaló, hogy a lakosság nincs ma­gára hagyva, a közigazgatási szervek rendszeresen figye­lemmel kisérik a vállalat forgalmát, az ellátás helyze­tét. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén például azt tanulmá­nyozta, miképp lehet az épí­tőanyagok piacán javítani. Egyáltalán hol, milyen te­rületen van erre szükség. A statisztika qzt bizonyítja, hogy az építkezők idősza­konként eleget bosszankod­hatnak. Az országos ellátási helyzethez hasonlóan ae. V. ötéves terv elején a cement és a mész volt hiánycikk. Aztán a kisméretű téglából, fenyőfűrészáruból, vasbeton­gerendából nem volt elegen­dő. Jelenleg pedig annyi a cement a telepeken, hogy nem tudják tárolni. Az el­múlt években különösen a födémszerkezetek hiánya mi­att panaszkodtak az építők. A TÜZÉP úgy igyekezett a gondokon enyhíteni, hogy a vb-gerendát födémpanel! <pl pótolta. Majd egy másikfaj­ta gerenda forgalmazását kezdték el. Végülis a váUa­A vásárlók azt is igénylik, hogy kulturáltabb legyen a kiszolgálás. Sajnos, a TÜ­ZÉP-nek még mindig gon­dot jelent telepeinek elma­cikk. Így radott állapota. Sok helyen ezelőtt a a szabad ég alatt tárolják az árukat, pedig az eső és napt­sütés nem mindegyik anyag­nak használ. A vásárlók azt is gyakran panaszolják, hogy sárban, latyakban nehéz köz­lekedni, több utat kellene építeni a telepeken. Nem megfelelő a géptesítés, így az árumozgatás lassú és nehéz. A lakosság jogos követelmé­nye, hogy oldják meg a ko­csira rakodást, aminek díját tartalmazza a fogyasztói ár. A vállalat az elmúlt há­rom évben hat és fél millió forintot fordított telepeinek gonddal foglal- fejlesztésére. Hódmezővásár­épületszigetelő- helyen raktárt, Kiskundo­rozsmán új épületet, Szente­sen tüzelő- és építőanyag­boltot, Széged-Rókuson szo­ciális épületet létesítettek. Azt tervezik, hogy a követ­kező ötéves tervben még je­lentősebb lesz a fejlesztés. Szentesen új tüzelő- és épí­tőanyag-telepet alakítanak ki, közel 20 millió forintos Hatmillió fo­zását, amivel szeretnék eny híteni a téglahiányt. A vál­lalat kiemelt feladatának te­kinti az új, korszerű termé­kek megismertetését. Külö­nösen nagy koznak az anyagok értékesítésével. Az átmeneti hiánycikkek köré­nek szűkítésére különböző megoldásokat keresnek. A kőpor helyettesítésére beve­zették a Stollogént és Terra­novát. A szegedi ipari vásá­ron p>edig bemutatták a fa­házakat pótló új hétvégi há­zakat, melyek közül az Al­föld és Kecskemét gyorsan népszerű lett, építési enge­dély nélkül felállítható. Lé nyeges változásra azonban beruházással. csak az építőanyag-ipar még jelentősebb fejlesztése után számíthatunk. A megyei tanács vb meg­állapítása szerint a TÜZÉP az elmúlt négy és fél év alatt biztosította a tervezett hétezer családi házhoz szük­séges anyagokat. Sőt, a vál­lalat egyre javuló kereske­delempolitikájával elősegí­tette, hogy közel tízezer csa­ládi ház épüljön fel. Igaz. egyetlen statisztika sem szól arról, hogy egy-egy építőnek esetenként mennyit kellett várni, utazni, tégla- vagy cserépügyben. A végrehajtó bizottság azt javasolja a TÜZÉP-nek, hogy megyén­ként jobban mérje fel mire van szükség. (TÜZÉP műkö­dési területe Csongrád mel­lett Bács-Kiskun és Békés megyére is kiterjed.) így na­gyobb biztonsággal garantál­ható a kiegyensúlyozott áru­ellátás. rintot költenek szeged-rókusi telepének korszerűsítésére, ahol olyan bázist szeretné­nek létrehozni, ami alkal­mas a teljes árukínálat be­mutatására is. H. M. Gyerek a járda szélén é lindul a gyerek, világfölfedező nagy útjára, az utca túlsó oldalára, de nem érkezik meg. Visszafelé néz, apjára, anyjára, örül, hogy megszökhetett kezük közül, és találgatja magában, mi­lyen büntetés lesz az ára a magára kapott szabadságnak. Fölfogni sincs ideje, mi lesz ebből, figyelni sincs ideje. Minden báleset megrendítő. Ha gyereket ér. sokszoro­san az. Sofőröket úrvezetőket ritkán érheti vád, legtöbb azonnal óvatos lesz, ha gyerek van a láthatáron. Féktávolság, megengedett sebesség, váratlan pillanat vizsgálatkor mind mellette szól. de ha az önvád bele­fészkel, holta napjáig benne is marad. Ho­gyan feledhetné, hogy aprócska ember, ön­tudatlan jókedvében az ő kocsijának rücs­kös kerekei alatt lelte a halálát vagy maradt nyomorék egész életére. És a szülő? Az ő fájdalmára nincs or­vosság Meg nem vigasztalja az a tudat hogy korunk nagy vívmánya és egyik nagy átka a motorizáció. A vak véletlen­re lehet hivatkozni, de gyógyítani az se képes. Adjátok vissza gyerekemet! Nin­csen. aki vissza tudná adni. öt kíméljük, a szülőt, amikor nem merjük végiggon­dolni. ml lehetett volna abból a gyerek­ből, aki nem tanulta meg még hogy az élet néha szép. néha nagyon nem az. Tu­dós. talán százezrek gyógyítója, vagy újabb száguldások kitalálója? Dohoghat átkozódhat a jámbor lélek, amikor a várast agyonnyomorító autóára­datot nézi. de kénytelen elfogadni, hogy így van. Változásra van kilátás, föltehe­tően még több lesz. Káromkodhat az autós is, hogy nem sikerül kitiltani az embere­ket az útjából, ennél fogva lépésben me­het csak. tudomásul kell vennie, vannak még gyalogosok, és ugrándozó gyerekek is. Vigyáznia kell, minden idegszálát a fékkel és a kuplunggal kell összekapcsol­nia. Nem mernék előállni bölcs tanácsadó­ként mert nem tudnám előszámlálni, hány pillanatban hányféleképpen kellene óva­tosnak lennünk, gyalogosoknak és kocsi­zóknak. Vádat se mernék szórni senkire és vád alól fölmenteni se tudnék sokszor senkit Azt pedig végképpen nem mondha­tom. hogy százalékoljunk szépen, mert az lenne a vége. hogy a gyerekek elenyésző­en kicsi százaléka, netán ezreléke sérül meg autós baleset következtében. Mire megyünk véle? Anyuka rémüldözik, mert kisfia elsza­ladt tőle. pedig százszor megmondta már neki. hogy az úton nem mehet át Tanít­juk gyermekeinket, tanítja az óvoda is, is­kola is, némelyik mégis szertelen, és csak azért is átszalad. Életbe vágóan fontos a lecke, aki nem tudja, nem fekete pontot kap. mégis, mintha tehetetlenek lennénk. Az a gyanúm, nem tanítanunk, hanem rá­szoktatnunk kellene. Hozzászoktatnunk. Hogyan? Nem kitaláció, amit mondok, szülők mondják egymás között, hogy be­vált Ügy tanul meg beszélni is a gye­rek, hogy olyanokat mondunk neki. amit még nem tudott. Fürösztés közben is be­szél neki édesanyja, öltöztetésnél, pelen­kázásnál is. Mondja azt is. most a jobb lábadra húzzuk a harisnyanadrágot, most a balra, noha tudván tudja, csöppségének teljesen mindegy. Ennek a mindig mon­dásnak köszönhető, talán egyikünk se ké­pes visszaidézni a nagy pillanatot, ami­kor megtanulta, melyik a jobb. melyik a bal. Miért éppen akkor hallgatna el anyuka, amikor az utcán megy kicsinyé­vel? Még kocsiban ülve mondja, ha a jár­da végéhez ér, hogy most megállunk, kö­rülnézünk. és ha nem jön autó. akkor szépen átmegyünk. Figyeli a gyerek, vagy nem? Életének talán egyetlen szakaszá­ban nem tanul olyan telhetetlenül. mint apró korában. Amikor kézen fogva men­nek már. akkor is mondja anyuka, hogy most megállunk, körülnézünk, és ha nem jön semmi, akkor szépen átmegyünk. El­szaladni még nem tud, még örül. ha ka­paszkodhat, de azt tudja, hogy meg kell állnia, és körül kell néznie. Illetve, azt nem tanulja meg. hogy megállás nélkül is le lehet lépni a járdáról. Pszichológusok méregetik, hány simo­gatás, hány kapaszkodás kell napjában a gyereknek, hogy egészségesen, a védettség tudatában nevelkedjen. Ebben a korban nélkülözhetetlen számára a szülői kéz érintése, melege, markolás a. Csak később jön az a szakasz, amikor kitépi magát anyja-apja kezeiből, és fut Mutatni akar­ja, hogy önálló már. Ahogy nem fogja meg a kályha tüzes ajtaját csupán ellen­kezésből, ha tudja, hogy abból baja lehet a beleivódott közlekedési tilalmat se hág­ja át ha minden megállásra előre figyel­meztetik. és elismeréssel nyugtázzák. El-' télhetetlen éhség dolgozik benne. képes gyűjteni az elismeréseket szünet nélkül, miért éppen most fukarkodnánk vele? Sziszifuszi munka, örök gügyögés, állan­dó figyelem, ki győzi ezt türelemmel, ener­giával? Ezt mondanánk, ha nem saját gyermekünkről lenne szó. és ha nem élet­be vágó lenne a tét Mi lehet a kárpótlás? Az a pillanat amikor majd ő mondja ne­künk. hogy itt megállunk, körülnézünk, és csak akkor megyünk át, ha nem jön sem­mi. Erre is megtanítható úgy. mint arra. hogy a piros tilosat, a zöld pedig szabadot jelez. Meddig kell mindezt csinálni? Ad­dig mindenképpen, amíg a veszély fölis­merése át nem veszi a kormányzást a szaladó lábak fölött De ha lehet még most sem érdemes abbahagyni. Ezer ördög dolgozik a gyerekben, adódhat pillanat amikor ellenkezik, és a legváratlanabb pillanatban lelép. Ahogy minden jót nyug­táztunk eddig, ez sem múlhat el nyom nélkül. A családi nevelés eszköztárában ott van a szükséges és nélkülözhetetlen módszerek sokasága, a legmegfelelőbbet nem nehéz elővenni. elegügyögjük a gyerek fejébe, hogy óvatosnak kell lennie, mert hatal­mas a veszedelem. Bele kell mor­molnunk azonban továbbra is az igét minden kormány mellé ülő fölnőtt fejébe is. hogy százszor jobban vigyázzanak, ha gyereket látnak. Bízhatunk a sikerben, mert az ember végeredményben tanulé­kony. Ha ketten vigyáznak, talán keve­sebb lesz a baj. Horváth Dezsó B Tudomány és mezőgazdaság Tizenöt európai és tenge­rentúli országból érkezett 200 szakember részvételével kedden nemzetközi konfe­rencia kezdődött a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen „A mezőgazdasági anyagok fizikai tulajdonságai és ha­tásuk a különböző termelés­technológiai rendszerekre" címmel. Augusztus 29-én, pénteken pedig a főváros­ban tanácskoznak a hazai mezőgazdasági szakemberek a környezetkímélő növény­védő eljárásokról. Mindkét rendezvény szervezői a MÉM, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Magyar Agrártudományi Egyesület II gyógyszergyártásról Az orvostudománynak két új követelménye van a ku­tatókkal és a gyógyszeripar­ral szemben: olyan gyógy­szereket kér, amelyek egy­részt hosszú ideig eltartha­tok, másrészt pedig a hatá­suk is hosszantartó. Az előb­a napi négyszeri-ötszöri adag helyett egy adag gyógy­szer hozza meg ugyanazt az eredményt. E követelmények kielégí­tése, nagyipari mértékű al­kalmazása a különböző te­rületen dolgozó szakemberek binek, mint a kedden Sop- — vegyészek, gyógyszerészek, ronban megnyitott országos mérnökök — összehangolt gyógyszertechnológiai tanács- együttműködését tételezik kozáson hangsúlyozták, gaz- fel. Ennek fontosságát hang­dasági előnye van. az utóbbi súlyozza, s ennek szolgála­pedig azért kívánatos, mert tában áll a soproni orszá­a beteg szervezet szempont- gos tanácskozás is. jából sokkal előnyösebb, ha (MTI) és más MTESZ egyesületek. A tanácskozás programjáról kedden sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők A gödöllői konferencián három nap alatt 50 előadás hangzik el a mezőgazdasági művelésre alkalmas talaj­fajták, a termesztett növé­nyek, a növényi és állati termékek és anyagok fizikai tulajdonságairól. valamint az egyes országokban alkal­mazott sokféle és gyakran eltérő termelési technológi­ákról. A nemzetközi össze­jövetel alkalmából 1200 ol­dalas kiadvány is készült, amely 264 szakértő 164 dol­gozatát, véleményét összesí­ti a konferencia témájával kapcsolatban. A budapesti növényvé­delmi tanácskozás egyúttal jubileum köszöntése is; ha­zánkban 100 éve kezdték el a rendszeres növényvédelmi kutatásokat és vizsgálato­kat, az akkor alakult phyl­loxera kísérleti állomáson. Azóta a növénytermesztés és a növényvédelem óriási fejlődésen ment keresztül, megsokszorozódtak a ter­méshozamok, de legalább ilyen mértékben fokozódott a termést veszélyeztető gyomnövények, állati kárte­vők és betegségek károk hatása. Ezek miatt jelenleg a világ mezőgazdasági ter­mésének átlag 35 százaléka rendszeresen elpusztul, illet­ve használhatatlanná válik. A hozamok fokozása, vagy akárcsak szinten tartása is ma már elképzelhetetlen a kémiai védekezési eljárások rendszeres alkalmazása nél­kül. Mindez persze egyre több energiát igényel, és erő­sen szennyezi a környeze­tet. Másfél—két évtizeddel ezelőtt a hazai növényvéde­lem csaknem kizárólag egy­egy nagyobb pusztulással fenyegető károsító ellen lé­pett fel. s időről időre per­meteztek. Az utóbbi időszak­ban ezeket a gazdaságtalan és környezetszennyező prog­ramokat komplex védekezé­si technológiák váltották fel, amit egy adott növénykultú­ra valamennyi fontosabb ká­rosítójának összehangolt, egyidejű leküzdésére irányul. Ezzel a módszerrel nálunk kiemelkedő eredmények szü­lettek a napraforgó, a lu­cernatermesztés. az alma és a szőlő védelmében. Egy­úttal jelentős költségmegta­karítást értek el a környe­zetet szennyező hatása is mérséklődött. Minderről és a következő évek. évtizedek növényvédelmi feladatairól esik szó majd a hét végi bu­dapesti tanácskozáson. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents