Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

10 Vasárnap, 1980. attgusrtns 2Í. Trösztbontás Megszüntettek három trösztöt Az esemény izgalmakat keltett, kiváltképpen az érintett mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban. Sokan tudni véltek valamiféle, „vezetési-szervezési problémákról ', személyi ellentétekről ls. Pedig erről szó sem volt, s hogy találgatások se legyenek, hivatalos közlemény adta tudtul az intézkedés lényegét. E szerint a tröszti szervezet átalakítását a gyakorlathoz, a való élet igényeihez való szorosabb alkalmazkodás érdekében hajtották végre. Azaz így — a volt tröszti vállalatok nagyobb, teljesebb körű önállóságával és felelősségével — eredményesebben gazdálkodhatnak. A korábbi közlemény is sejtetni engedte, s az azóta a tárgyban elhangzó nyilatkozatok,, közlemények nem hagytak kétséget afelől, hogy a „trösztbontás" nem marad kivételes, egyedüli eset. Nemrég, a rádió sajtókonferenciáján Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár valamint e tárca miniszterhelyettese, Kovács Imre elmondta: napirenden van újabb trösztök átszervezésének terve is, szigorúan az ésszerűség és a mai követelmények figyelembevételével. Azonnal hadd jegyezzük meg — a nagyvállalatitröszti átszervezés nem csak a MÉM elképzelései között szerepel, s nem csak e területen várható és szükséges hasonló Intézkedés. Erre világít rá a Pénzügyminisztérium több, e témakört érintő' vizsgálata — elemzése. A Szegeden közelmúltban megtartott közgazdász vándorgyűlésen már nyilvános ' előadás is tárgyalta például aíokat az okokat, amelyek e 'tárca-vizsgálatok sarán kiderültek. trösztügyekben. No6: a trösztfelbontás nem valamiféle változó közgazdasági divat irányzatból kerül -napirendre, hanem azért, hogy a gazdasági struktúrákban tisztábban érvényesüljön az érdekeltség és a felglősség. Ne működhessen az egységes népgazdaságban egy másik zárt egység, amely saját érdekei alapján újra elosztja — csoportosítja tagjainak jövedelmét. (Nem egyszer az anyagi ösztönzés elveivel teljesen szembekerülve...) Sokat mond erről egy konkrét példa. Az 1979-es mérlegekből — ha a tröszti tagvállalatok eredményeit önállóan szerepeltették — mintegy 10 milliárd forintnyi veszteséges termelésre derült fény. Ha viszont a tröszti közös mérlegeket nézték a pénzügyi szervek — tehát ahol csak a tröszt szerepelt a végelszámolásban — már csak 2,3 milliárd forint értékű veszteséges termelésre bukkantak. A 7,7 milliárd forintnyi veszteség egyszerűen nem volt tettenél hető, eltűnt... Hogyan lehetséges ez? Oly módon, hogy a tröszt, a saját kereteiben, a nyereségesen dolgozók jövedelmét átcsoportosította a veszteségeseknek. a jól dolgozók és a nem jól dolgozók ily módon azonos vagy csaknem azonos nyereségszintre kerülnek. Nyilvánvaló, hogy mindez nem egyszerűen adminisztratív kérdés: nem mindegy ugyanis, hogy a perspektivikusan, nyereséggel termelő — azaz saját maguk fejlődését egyébként is biztosítani képes — vállalatok hozzájuthatnak-e munkájuk gyümölcséhez! Nem mindegy dolgozóik, beruházásaik, fejlődésük szempontjából, hiszen ha a tröszti átcsoportosítás rendszeresen elviszi tőlük a többletjövedelem nagy részét, akkor nem lesznek érdekeltek hosszú távon a többletjövedelem létrehozásában. És ugyanígy: a „kedvezményezett" vállalat sem lesz érdekelt abban, hogy gazdálkodását rendbehozza, termelékenyebben dolgozzon — ha a tröszti pénztár átutalja a szükséges pótlólagos jövedelmeket Való Igaz, a ma is működő trösztök jelentős része arra törekszik, hogy ezt a sajátos Jövedelem-elosztó szerepet fönntartsa, mivel abban érdekelt, hogy egész szervezete funkcionáljon. Csakhogy a népgazdasági érdek és a tröszti érdek éppen ezért ütközik: a népgazdaságnak, a társadalomnak az az elsőszámú érdeke, hogy adottságait, emberi-anyagi forrásait a legteljesebben és a legnagyobb hatékonysággal kiaknázza. Amikor a tröszti újraelosztás akadályozza a legdinamikusabb tagvállalatokat fejlődésükben — jövedelmük lefölözése ezzel egyenértékű —, akkor akadályozza az imént vázolt népgazdasági érdek érvényesülését. S tulajdonképpen akadályozza azzal ls, hogy külön „kisállam! támogatásban" részesíti a veszteséges, vagy nem eléggé hasznos tagvállalatait * Ezek után nem szükséges külön magyarázni most már a trösztbontások okait — Indokait és szükségességét, sem. Ámde az ls nagy károkat okozna, ha most általánosan minden trösztöt azért fölszámolnának, hogy a tagvállalatok minél nagyobb önállóságot és mozgásteret nyerjenek A gyakorlati tapasztalatok azt ir= megmutatták, hogy tröszt és tröszt között a tevékenységi körre, a munka természete szerint jelentős különbségeket kötelező tenni: és éppen ezeknél az okoknál fogva nem célszerű fölszámolni adott esetben az átfogó nagy szervezeti rendszert. Speciális kutatások, sikeres kooperációk Fü/-, orr-, gégeorvosok kongresszusa kezdődik Szegeden A Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesülete háromévenként tartja kongresszusát, élénk nemzetközi figyelem kíséretében. Tizenhárom esztendő után holnaptól, hétfőtől Ismét Szegeden lesz a tanácskozás színhelye. Az ünnepélyes megnyitót hétfőn délelőtt 9 órakor rendezik meg a Szegedi Orvostudományi Egyetem központi oktatási épületében. Az augusz. tus 27-ig tartó kongresszus szervező bizottságának elnöke dr. Rihári Ottó egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem fül-, orr-, gégeklinikájának igazgatója. — A holnaptól kezdí^IŐ kongresszusunkra mintegy 320 hazai szakember mellett közel 90 külföldi kutató ls jelezte részvételét. A szocialista országok képviselői mellett várjuk például a görög. NSZK-beli, svájci, ír, angliai fül-orr-gégészeket Három fő témát vitatunk meg négy szekcióban, összesen 183 előadás hangzik majd el a kongresszus három napján. — A tanácskozás nyitó témája a fül-orr-gégészeti határterületek problémái. Ez a téma bizonyára összefügg az orvostudomány szakosodásának. és a különböző szakterületek közös tevékenységének kérdéseivel — A specialígáció és Integráció a mai orvostudomány egyik legfontosabb kérdésköre. A különböző szakterületeken doigozó kutatók, orvosok közös műtéteket hajtanak vég^e, közös kutatási témákon dolgoznak. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen erre a kooperációra ideálisak a lehetőségek, hiszen kis területen koncentrálódik a szakembergárda nagyszerű szellemi íöikészültsége, a műszerezettség, technikai bázis. Korszerű együttműködés nélkül ma már lehetetlen előrelépnünk. Ezért foglalkozunk kiemelten szakágunk határterületeivel. Fül-orr-gégészek számára minden orvosi szakma határterületnek számít, mely a fejjel és a nyakkal kapcsolatos. Így az általános sebészet — elsősorban a nyelőcső és légcsősebészet —, a szájsebészet, a szemészet, az idegsebészet, a röntgenes diagnosztika és izotópvizsgálatok számunkra is izgalmas problémáit vitatjuk meg. — Korunk legrettegettebb betegsége a rák. A rosszindulta daganatok orr-fül-gégészeti kérdéseit, eredményeit vizsgálják a második témacsoportban. — A mi területünkön is erősen megszaporodtak a daganatos megbetegedések. Elsősorban a gégerákosok száma emelkedett ugrásszerűen, ennek legfőbb oka feltehetően a dohányzás. Azt ls el kell mondani, hogy ez az egyik legjobban gyógyítható rákfajta. Elsősorban azért, mert tünete, a rekedtség már korai stádiumban föllsmerhetővé teszi, s amíg a daganat a gégetokban van, műtéti beavatkozással 70—80 százalékban gyógyítható. Igen korai stádiumban mikroszkopikus műtéttel az eredmény közel 100 százaléI Az utca tapétásai „Tanévkezdés" az iskolatelevízióban A tanév közeledtével az Iskolatelevízió munkatársai sz utolsó simításokat végzik az oktatást segítő műsorai* kon. A 16. tanévét kezdő ITV — a hagyományokhoz híven — elsőként ezúttal is a pedagógusokat Invitálja a képernyő elé. E hónap utolsó kedd délelőttjétől sugározzák a pedagógusok továbbképző sorozatát, amelynek egyes adásai az ű! tantárgyakról tájékoztatnak, módszertani útmutatást adva a tanároknak, a tanítóknak. . A továbbképző adások újdonsága a harmadikosok környezetismeret, a nyolcadikosok fizika tantárgyának oktatásához nyújt segítséget, Filmszalagra rögzítették már a középiskolai tanárok számára készített továbbképző sorozatot is. amely egyes tárgyak világnézeti vonatkozásalt elemzi — Világnézeti alapfogalmak címmel A gyerekeknek szóló tantárgyi műsoroknál nem új programok kialakítására törekedtek az ITV munkatársai, hanem a sugárzási rendet módosították Az általános iskolák 11 napos ciklusához igazítva az órarendet". Eszerint minden úi tantervi műsornak két különböző vetítési időpontoi biztosítanak. Ez nagyobb lehetőséget ad az iskoláknak ahhoz, hogy könnyebben alkalmazkodjanak tanítási rendjük elkészítésekor az ITV adásaihoz. Az első iskolatelevíziós órát szeptember harmadik helétől sugározzák. Az általános iskolások ismereteinek bővítéséhez tfz tantárgy televíziós feldolgozásával járul hozzá az ITV az új tanévben. A VIII. osztályosok fizika tantárgyához is elkészült a program, amelyben a fizikai sorozatok állandó munkatársaként ismét találkozhatnak a nézők a népszerű Sas Elemérrel. Az Idei tanévben is rendszeresen jelentkezik majd a VII—VIII. osztályosok világnézeti, politikai tájékoztatását segítő műsor, az aktuális politikai kérdések. A középiskolások részére kevesebb tantárgyhoz készítenek műsort az ITV-s szakemberek; a hangsúlyt a világnézetünk alapjaira és a filmesztétikára helyezik. Ezenkívül angol, francia és orosz nyelvre oktatják a tizenéveseket Levetítik számukra a Korok művészete című a komplex művészeti nevelést szolgáló sorozatot ls. amely az irodalom. a képzőművészet. a zene és az építészet rejtelmeiben sggít eligazodni a diákoknak. Jártunkban-keltünkben — i legtöbbször — szinte észre sem vesszük a plakátragasztókat, akik különleges munkájukkal ugyanúgy hozzátartoznak a mozgalmas utcaképhez, mint a sok színes reklám, folyton cserélődő plakát. S kl gondol arra, hogy a plakátragasztás — nehéz fizikai munka. Igaz, lói meg ls fizetik. Az alapbéren felül, a teljesítmény után Is rendszeresen borítékol plusz-pénzt a munkáltató: a Magyar Hirdető. Budapesten 23 plakátraTasztó dolgozik. A reklámszakmában úgy nevezik őket: az utca tapétásai. Nem sérelmes nekik, inkább — mint mondják — kedves, elismerő ez a „szakimásítás". Miként a tapétákkal otthonunkba varázsolunk kellemes környezetet, a színes plakátkompoziciék az utcát teszik hangulatossá, ..otthonossá". Mindkét munkában ihlető tényező a szépészet. Bizonyos értelemben egyfelől a plakátvllág életünk tükre, másfelől igyekszünk úgy élni, ahogyan a plakátok befolyásolnak bennünket. Figyeljük meg tüzetesebben — hisz' hányszor láttuk már futtában — a plakátosok serénykedéSét. Amint ..föllépnek" valahol, pár nerc alatt ott a kíváncsi közönség ls. Ha színes figurák formálódnak a ragasztótól puhuló papírlepedőn, ugyan ki nem várja ki,- hogy mit mutat a teljes kompozíció? Ha meg szapora szöveget sejtet a szétnyíló papírhenger, mindjárt tudni akarjuk: miről szól a közlemény vagy hirdetmény? Gyakorta a hirdető hengereket böngésszük azért ls, hogy gyorsan megtudjuk: mit játszanak a mozikban, hogyan alakul a színházak, koncerttermek műsora. A hirdetésragasztók felszerelése: tízliteres színes műanyagvödör (mert „múzeumba" került már a hajdani cslriztartó nehéz fakanta), kenőanyagnak csomómentesre kikeverhető szintetikumot használnak, kéznél a nagy korongecset és a simítókefe, jókora méretű vászontarisznyában a friss plakátok és kell még egy többméteres létra. Mindezt — s ezért is nehéz a munka —• kézben-vállon viszi a „sétáló tapétás". A Belvárosban ugyanis — ahol rffiood a parkolás, ugyanakkor sűrűn sorakoznak a hirdetési felületek — gyalog járnak a plakátragasztók. Valóságos főhadiszállás az Alpári Gyula utcai központ, ahol pontos nyilvántartást vezetnek Budapest minden egyes plakátalattnyl helyéről. A felületkapacitást úgynevezett l/l-es méretben számolják, ami azt jelenti, hogy az egy ívben nyomtatott alapméretű „álló" (59x P4 cm) vagy „fekvő" (lOOx 70 cm) plakátból egyszerre hányat lehet kitenni -közszemlére. Jelenleg a fővárosban mintegy 40 ezer ilyen plakáthely van a belterületen. A peremkerületekben, az új lakótelepeken további 10—12 ezer. Hirdetőoszlopokra, fatörzseket körülölelő hengerekre, a MAHIR reklámtábláira kerülnek a friss plakátok. Falra már hoszú ideje nem szabad ragasztani! Változó mértékben ugyan, de mindig „hizlalják" a hirdetőfelületet az építkezéseket határoló kerítések. Sőt — eleve ilyen kettős céllal — bérelhetnek az elkerítésre kötelezettek a MAHIR-tól 2x2 méteres, fémkeretes táblát. A „plakátközpontban" minden hirdetőoszlop hengerpalástja és minden más rendelkezésre álló felület hálózatos beosztással nyilvántartásban szerepel. A rajzolaton az egyes négyzetekbe bejelölik a hirdetmény típusát — rajzos vagy szöveges, színes vagy fekete-fehér —, s azt is, hogy mikor tették ki és meddig maradhat. Az időt és legtöbbször a kiragasztás helyét is a megrendelő, a hirdettető szabja meg. Akárcsak a méretet: a legkisebb plakát 17—24 centiméter, a legnagyobb 140—200 centiméter. Ragasztónak a csiriz már a múlté. Hajdanán 600—700 literes üstökben főztek péppé évenként vagy száz mázsa „láblisztet". Ma már inkább malacokat hizlalnak ezzel az összesöpört őrleménnyel, a magtárak, malmok melléktermékével — nem hlrdetőoszlopokat. A plakátragasztók mostanában „Széplak" fantázianevű faltapéta-ragasztót használnak, amelynek porszerü alapanyagát vízzel oldva a helyszínen tudják kikeverni a kellő mennyiségben, tehát legalább ezt nem kell cipelniük. Kesztölcön, a „Jószerencsét" Tsz tapétaüzemében gyártják ezt a ragasztóanyagot, amelyből évi 700—800 kilogramm kell a budapesti plakátokhoz. Tóth Ferenc kos. Rendszeres szűrővizsgálatok jelentős mértékben csökkentenék e rákfajta további terjedését. A kongreszszus előadásai foglalkoznak az áttételek problematikájával, a plasztikai rekonstrukció kérdéseivel. A részeredmények azzal biztatnak, hogy tovább javítható a gyógyítás hatásfoka; remény van arra, hogy ezeket az áttételes daganatokat kombinólt -műtétekkel — sebészeti beavatkozás, sugárkezelés, gyógyszerezés — visszaszoríthatjuk, eredményesen gyógyíthatjuk. — A kongresszuson lehetőséget adnak olyan tudomá. nyos eredmények bemutatására is, amelyek nem szoríthatók az előző két témacsoportba. — A szabadon választott témák keretében elsősorban a fiatal fül-orr-gégészeknek szeretnénk lehetőséget adni arra, hogy beszámoljanak saját kutatásaikról, eredményeikről. Több figyelemre méltó előadás között fokozott érdeklődésre számíthat egy nemrégiben külföldön elkezdett kísérletről szóló beszámoló. Teljes süketség esetén a belső fülbe ültetett elektródok segítségével bizonyos hallást lehet elérni. E kutatások jelenlegi állásáról, első eredményeiről hallhatnak a kongresszus részvevői. Külön gyermekszekcióban foglalkoznak a legfiatalabb korosztály fül-orr-gégészeti kóreseteivel. A tudományos információ új formált és módszereit alkalmazzuk, poszterbemutatókat, filmvetítéseket tartunk. A tanácskozás idején hazai és külföldi cégek kiállításokon mutatják be új műszereiket, gyógyászati eszközeiket, hallókészülékeiket. A Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesületének háromnapos tudományos programját orgonahangverseny, bugaci és vásárhelyi kirándulás, szegedi városnézés egészíti ki. T. L. Elment a főszereplő Egy furcsa történelmi „kegyes csalás" főszereplője távozott el az élők sorából Norman Shelley angol színész halálával pénteken. A név a külföldiek számára nem sokat mond. s az angolok is csak rádiós karakterszínészként tartották számon Shelley-t, míg tavaly az érdeklődés reflektorfényébe nem került. Ugyanis kitudódott, hogy a második világháború ideién világszerte hallgatott híres Churchillbeszédet arról, hogy az angolok „soha meg nem adíák magukat, s ha kell, a végsőkig harcolnak a partokon" — nem a miniszterelnök, hanem Norman Shelley mondta hanglemezre. A dolog úgv történt, hogy Churchill 1940-es híres beszédét — válaszul a náci Invózlós fenyegetésre — az angol alsóházban mondotta el, s az másnao a sa> tóban meg is jelent. Az amerikaiak támogatásáért küzdő britek azonban felbecsülhetetlen értékű propagandaeszközt láttak a beszédben, s világszerte ismertté akarták tenni. Kérték Churchillt, mondja azt lemezre, de a háború súlyos óráiban a kormányfőnek erre nem volt ideje, így esett a választás az utánzóképességéről ismert Norman Sbelley-re, aki aztán megtévesztésig híven utánozta miniszterelnökét