Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

10 Vasárnap, 1980. attgusrtns 2Í. Csongrád inggye története gazdag a haladó mozgalmak, a forradalmi harcok, a munkásmozgalom kiemelkedő eseményeiben. Nem véletlenül nevezték e vidéket a szomszédos területekkel együtt Viharsaroknak. A felszabadulás óta eltelt időszakban sok lelkes, öntevékeny kutató foglalkozott a gazdag történelmi múlt írásos és tárgyi emlékeinek összegyűjtésével, feldolgozásával. A felsőfokú oktatási intézmények, a levéltárak és múzeumok szakemberei, a tudományos diákkörökben részt vevők, az úttörők és KISZ-tagok gyűjtő-feldolgozó munkájának eredményeként sok részlet vált ismertté. Számos tanulmány jelent meg az egyes települések, üzemek és intézmények történetéről, egy-egy jelentősebb eseményről vagy személyiségről. A kiemelkedő történelmi időszakokról átfogó kép és értékelés készítésére is voltak figyelemre méltó kísérletek. Területünk munkásmozgalmának története azonban mind ez ideig szakszerűen és részletesen nem került feldolgozásra. A tapasztalatok viszont azt bizonyítják, hogy erre nagy szükség van. A ma itt élők joggal érdeklődnek azok iránt az előzmények iránt, amelyek szocialista fejlődésünkhöz elvezettek. Az ország lakosságának nagy része ma még többet tud Horthyék itteni tevékenykedéséről, mint a forradalmi harcosok áldozatos tevékenységéről. A magyar munkásmozgalom hiteles történetének feldolgozását megírását hatásosan segíti az egyes tájegységekben folyó kutató és feltáró tevékenység Márpedig Csongrád megye munkásmozgalma jelentős részét képezte az országosnak, szoros kölcsönhatásban volt azzal. Különösen jelentős összefonódás volt a szomszédos megyék munkásés agrárszocialista mozgalmaival, melyek érthetően nem igazodtak közigazgatási határokhoz. Az itt élők tanultak a szomszédos megyék forradalmi harcosainak tapasztalataiból és viszont. Egymás módszereit szervezeti formáit tanulmányozták és átvették. Területünk földrajzi helyzetéből adódóan a múltban itt folyt mozgalmi tevékenység a kölcsönös kapcsolatok révén hatott, a szomszédos országok egyes területi egységeinek — így a jugoszláviai Vajdaság. a romániai Temes és Arad megyék — forradalmi mozgalmaira, és azok nemkülönben hatottak a miénkre. Mint az eddigi kutatómunka tapasztalatai mutatják, a munkásmozgalom területünkön sem volt önmagában zárt. A munkások harca összefonódott a parasztság, a haladó értelmiség forradalmi mozgalmaival. A munkásmozgalomba nem ritkán bekapcsolódtak a kistulajdonosok felvilágosult elemei is. Támaszt kerestek és találtak a munkásság szervezeteiben a' hatalmi szervek velük szemben is megnyilvánuló önkényeskedései ellen. A munkások politikai követelései — mint például az általános, egyenlő, titkos választójog stb. — az egész elnyomott nép követelései voltak. ígv a munkásmozgalom történetének feldolgozása jelentőségében jóval túlnő a témakörön, egész népünk története leg•zebb legdicsőségesebb részének feltárától jelenti. Mindezt felismerve határozta el a Csongrád megyei pártbizottság és tanács, hogy tudományos alapossággal összegyűjteti és a nyilvánosság elé tár.ia mindazokat a fellelhető dokumentumokat, melyek területünk munkásmozgalmának megismerését lehetővé teszik. Több mint tíz évvel ezelőtt elhatározásra került, hogy az összegyűjtött dokumentumokat öt kötetben kinyomtatjuk. és így megteremtjük az alapját a Csongrád megyei munkásmozgalom története részletes, szakszerű megírásának. Djynnwól'O nem mindenki előtt értUUUliyuia hető hogy az öt kötet miért nem időrendben jelenik meg. Mint ismeretes, 1969-ben — a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából — jelent meg a második kötet (az 1917—19-es időszakról szóló); 1970-ben — hazánk, népünk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából — jelent meg a negyedik kötet (az 1944-45ös időszakról szóló); 1977-ben — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából — jelent meg a harmadik kötet (1919—44-es időszakról szóló); és 1980-ban. felszabadulásunk 35. évében jelenik meg az első kötet (az 1868—1917-es időszakról szóló). A közeljövőben — előreláthatólag — nyomdába kerülnek a felszabadulás utáni évek (1944—1948) dokumentumai. így megjelenik az ötödik kötet. A nagy történelmi események évfordulóin kívül e sorrendiséget indokolta az egyes időszakok feltáró munkájának előrehaladottsága. valamint a még élő szemtanúk és résztvevők visszaemlékezésének, ismeretanyagának összegyűjtése és hasznosítása is. A most kiadásra kerülő első kötet sajátos történelmi időszak dokumentumait foglalja magában. Az 1868-tól 1917-ig terjedő időszak jellemzője világviszonylatban, hogy a kapitalizmus kimeríti korábbi fejlődési forrásait. A klasszikus kapitalizmus végkifejlődéséhez jut. s a XIX. század utolsó harmadában. a XX. század elején átfejlődik imperializmussá. Erre az időszakra jellemző. hogy a munkásmozgalom helyi mozgalomból országos és nemzetközivé válik, önálló szervezeti hálózata kiépül. Ekkor * ELŐSZÓ A VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK CSONGRÁD MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL 1888-1911 CIMÜ KÖTETHEZ. Történelmi múltunk megbecsülése' Irta: Dr. Komócsin Mihály történnek a proletariátus első nagy — történelmi kihatású — forradalmi fellépései a hatalom megszerzése, a munkáshatalom kiépítése érdekében. Ennek legjelentősebb eseményei az 1871-es Párizsi Kommün, az 1905-ös oroszországi forradalom. A munkásosztály nemzetközi szerveződésének és szolidaritásának megnyilvánulásaként 1890től rendszeresítésre kerül május 1-ének. a munka ünnepének évenkénti megrendezése. E nagy jeleníeséső hangot kaptak hazánkban is. ahol a kapitalizmus gyors fejlődése — elkésve ugyan a nyugati országokhoz képest — ezekben az évtizedekben bontakozik ki. A munkásosztály számbelileg gyarapodik, létrehozza önálló szervezeteit. Élénk reagálásokkal kíséri a munkásosztály a helyzetét. érintő legjelentősebb nemzetközi eseményeket. A mezőgazdaság kapitalizálódása. a mezőgazdasági bérmunkások tömegének kialakulásával, s az agrárszocialista mozgalom fellendülésével jár együtt. A kapitalista fejlődés szükségleteinek kielégítésére kibontakozó út-, vasútépítések, folyószabályozások egy sajátos munkásréteget alakítottak ki, a kubikosokat, akiknek az agrárszocialista mozgalomban, a szocialista eszmék terjesztésében jelentős szerepük van. Csongrád megyében különösen számottevők e munkásrétegek, s így szerepük is az országos átlagnál nagyobb. E területen a kapitalista fejlődés legerőteljesebben a mezőgazdaságban és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági nyersanyagot feldolgozó iparban jelentkezett. Ugyancsak jellemző vonás e táj fejlődésének sajátosságaként az építőipari munkások és nyomdászok nagy száma és szerepe a forradalmi munkásmozgalom fejlődésében. Csongrád megye birtokviszonyainak és mezőgazdasági termelésének egyik sajátosságaként a kistulajdonosok. kistermelő hagymások, kertészek. kisbérlők is társként kapcsolódnak a forradalmi munkás- és agrárszocialista mozgalomhoz. Az országoshoz hasonlóan a csongrádi települések öntudatos munkássága és parasztsága, de nem különben haladó értelmisége is élénken reagált a nagv. világrengető eseményekre, mint a Párizsi Kommünre, az 1905-ös oroszországi forradalomra. a munkásosztály nemzetközi szervezkedésére. A nemzetközi munkásszolidaritás nagy ünnepét, május 1-ét már az első évtől kezdve rendszeresen politikai megnyilvánulásokkal kísérve ünnepelték. Nemzetközi visszhangot kiváltó, kiemelkedő eseményei ezen időszak munkásmozgalmi fejlődésének a Szántó Kovács János vezette hódmezővásárhelyi agrárszocialista mozgalom, amely 1894-ben érte el csúcspontját, melyre Engels is felfigyelt. és több munkájában hivatkozott. Ugyancsak nagy visszhangot váltott ki az 1895-ös szegedi zendülés, a nagv aratósztrájkok. az elsők közé tartozó nagy áltálános sztrájk, különböző szolidaritási megnyilvánulások és más országos kihatású események. Mint általában a munkásmozgalom kezdetére. itt is jellemző volt. hogy az első időszakban a munkások a munkaadó hatása. befolyása alatt álltak, s ezek megpróbálták megőrizni később is gyámkodásukat a munkások szervezkedése felett, és szerették volna azt önképzőkört és önsegélyezési színvonalon tartani. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott a termelőerők alacsonyabb színvonala e területen és az osztálytudat ebből adódóan alacsonyabb foka. A mozgalom indulása itt is segélyezés, önképzés. művelődés és érdekvédelem formájában jelentkezett, de rövid időn belül eljutott az osztályharcos nevelőmunkához, a szocialista eszmék terjesztéséhez, a gazdasági harc élesebb formáihoz és a politikai harchoz is. A munkásosztály — köztük a földmunkásság is — nemcsak a tulajdonosok, de a hatóság részéről is erős nyomás alatt állott. Így sokszor kellett kerülőutakat keresni a munkás- és .parasztmozgalmaknak az eredeti céljukhoz vezető úton. Jellemző példája ennek az országosan nagy visszhangot kiváltó dorozsmai parasztmegmozdulás. ahol a kántorválasztás mögé rejtették a földosztást akaró parasztok harci célkitűzéseiket, de fellépésük végül is olyan forradalmi jellegűvé vált. hogy a hatóságok kénytelenek voltak még a katonaságot is .bevetni ellenük. A hatóság beavatkozása a munkások, szegényparasztok szervezkedéseibe rendszeres volt. A Belügyminisztérium rendeletben tiltja a munkásszervezeteknek a sztrájkok szervezését, vezetését. a harcoló munkások segélyezését, a politikai kérdésekkel foglalkozást. Ennek ellenére a munkások jogos önvédelmi harcában utat törtek a legváltozatosabb formákon keresztül a munkásszolidaritás megnyilvánulásai és hangot kaptak a politikai célkitűzések. A sztrájkokban nem ritka a közös fellépés különböző szakmájú munkások részéről, mint például a szegedi nyomdász és fűrészgyári munkások közös fellépése a sztrájktörők ellen. A szervezetlen munkások is részt vettek az anyagi bázis megteremtésében a munkából sztrájk miatt kizárt munkások megélhetésének biztosításához. Mint a dokumentumkötetben levő anyagok bizonyítják 1907ben az építőmunkások szegedi szervezete a pozsonyi szervezet után a legtöbbet adta a sztráikoló budapesti építőmunkások segélyezésére. A munkaadók feketelistáival szembeállították a munkásszervezetek feketelistáit. Bojkottot hirdettek azok ellen a munkaadók ellen, akik szervezték a munkásvezetők alkalmazásának eltiltását A

íf'prf'jectlj és politikai harc összebOtuaatyi kapcsolódott. A gazdasági követelések mellett — mint a kötetben közölt dokumentumok bizonyítják — szerepeltek a bizalmiválasztás jogosultságának elismerése, a május i-e munkásünnepkénti elismerése, a választójog demokratizálása. a munkásszolidaritás érvényre juttatása, az internacionalizmus eszméje, a sztrájkellenes törvénytervezettel szembeni fellépés, az állam és az egyház különválasztásának a követelése, a nők egyenjogúságának hangoztatása és más. az adott időszakban fontos politikai követelések. Tért nyert az a felismerés, hogy a munkásosztály eredményesen úgy folytathatja tevékenységét, ha növeli műveltségi színvonalát. ha tudást szerez, mert a tudás az hatalom. Ezért rendszeresen szerveztek előadássorozatokat társadalom- és természettudományos témákból, a művészetről és irodalomról, az egészségügyről, a jogról. Irodalmi délutánokat és esteket, rendeztek, könyvtárakat létesítettek, és más módon is ösztönözték a munkások kulturális színvonalának emelését. A dokumentumkötetben böngészve, meglepő dolgokat lehet találni e törekvésekkel kapcsolatban. Jellemzője volt a Csongrád megyei munkás- és szegényparaszti mozgalomnak, hogy nemcsak az iparosodó, de többségében az Alföldre jellemző nagy parasztvárosokban. hanem a falvakban is elterjedt, s alig volt a megyének olyan települése, ahol ne lettek volna szervezkedések, munkás- és szegényparaszti megmozdulások. Különösen jelentős szerepe volt nemcsak a megye, de egész Délkelet-Magyarország munkásmozgalmának fejlődésében Szeged városának. Szegeden létesült az elsők között a szociáldemokrata párt területi titkársága. amely egész Délkelet-Magyarországra kiterjesztette tevékenységi körét Szegeden tartottak 1910. október 30-án országos kihatású nagygyűlést az általános, egyenlő, titkos választásokhoz való jog megszerzésére. E gyűlés forradalmi hangulatot tükrözött. Áchim András is felszólalt, a gyűlésen. A megye más városaiban is történtek országos visszhangot kiváltó munkásmozgalmi megnyilvánulások. Így például 1906. december 25-én Csongrádon tartották meg — Nyisztor György elnökletével — a kubikosok országos értekezletét. Számos egyéb példát is sorolhatnánk még. A dokumentumkötet mindezt szemléltetően bemutatja, bizonyítja. Bár nem feladata e kiadványnak, mégis adja az adott kor vázlatos rajzát, szemlélteti a munkások, a dolgozók életkörülményeit, bemutatja a különböző politikai áramlatokat és azok kölcsönhatásait is. A kutatók, dokumentumgyűitő és feldolgozó munkát végzők helyzete nem könnyű. Különösen az első kötet időszakának. már nemigen vannak élő szemtanúi. résztvevői. Érthetően, a mozgalom ve-' zetői. a hatósági nyomás miatt is. tevé-\ kenységük zömét — méghozzá a legértékesebbet. a politikai tevékenységet — nem, vagy csak kevéssé dokumentálták. A forradalmi mozgalmak résztvevői — sokszor törvényen kívül helyezve — nem készítettek. nem is készíthettek jegyzőkönyveket, hiteles feljegyzéseket. A visszaemlékezéseknek felbecsülhetetlen az értéke. Még akkor is. ha tudiuk. hogy az emlékezés az idők távlatában elmosódik. és ígv pontatlanul adhat vissza megtörtént eseményeket, vagy rosszul időzíti azokat. Elkerülhetetlen egy bizonyos mértékű szubjektivizmus is. akár a saiát. akár mások szerepének, a lefolyt események értékelésében. Mégis ezek a legjelentősebb forrásai a kutatómunkának, hiszen összevetve ezeket, egymással hiteles dokumentumokkal pontosabb képet lehet sokszor belőle kialakítani, mint a hatóságok által készített, levéltárakban őrzött, anyagokból. A sajtóanyagok is értékesek a kutatók számára, bár ezekben is előfordultak torzítások, és nem ritkán pontatlanságok is. Hiszen attól függően. hogy ki pénzelte az adott sajtómunkát. nyilvánvalóan egy-egy esemény értékelése. megvilágítása másképp és másképp történt. Sokszor, különösen a hatóságok által üldözött munkásmozgalmi megmozdulásokról nem is tudtak pontos, hiteles képet megörökíteni. Így nyilvánvalóan a kutatóknak. a dokumentumgyű.i tőknek nagy gonddal, nagy megfontoltsággal kell kezelni, elemezni, összevetni a rendelkezésre álló dokumentumokat. Sajnos, a történelemkutatás döntően a volt hatalmi szervek hivatalos anyagaira kell, hogy támaszkodjon. Ezek torzító hatása kimutatható már akkor is. ha a helyi sajtótermékekkel vagy különböző helyen készített dokumentumokkal összevetjük. A helyi állami szervek vezetői saiát védelmükre sokszor próbáltak olyan látszatot kelteni, mintha a területükön kialakult mozgalom jelentéktelen volna, annak helyi talaja nem is volna, valami külső bujtogatásra. internacionalista izgatásra alakult volná csak ki. Nem ritka, hogy szándékosan eltorzítják a mozgalom az esemény jellegét, pontatlan számokat, közölnek a mozgalomban vagy eseményen részt vevőkről, hogv ezáltal is felsőbb szerveik előtt kedvezőbb képet rajzoljanak magukról. Csongrád megyében a történelemkutatók helyzetét külön nehezíti, hogy a mai közigazgatási terület négy korábbi közigazgatási egységből, a volt Csongrád megyéből. a volt Csanád megye egy részéből. Szeged és Hódmezővásárhely törvényhatósági városokból jött létre. Az iratanyag különböző okokból nem került megfelelően rendezésre, sokszor károsította tűz. árvíz. szakszerűtlen tárolás, kezelés. A dokumentumok között található olyan is. amelv utólag visszadátumozva készült, önigazoló jelleggel, és így pontatlanul, más megvilágításban tükrözi a történteket A magánszemélyeknél található dokumentumokból fiatal vagy idősebb korú gyűjtők sokat összeszedtek. Sainos. ezek közül számos el is kallódott, feledésbe merült, esetenként jó, vagy nem egészen jórlak minősíthető szándékkal elfektetésre került. Teliesnek tehát nem lehet tekinteni sem az eddig megjelent köteteket, sem a most megjelenő első kötetet. Reméljük, a kötetek kiadása ösztönözni fogja a kutatókat, a dokumentumok birtokosait újabbak feltárására. Ezáltal bizonyos események leírása pontosításra kerülhet, esetenként új megvilágítás, az értékelés módosítása, az elemzés elmélyítése is szükségessé válhat. A dokumentumkötetek azért sem teljesek, mert máshol már publikált anyagokat a kutatók, szerkesztők nem szívesen vesznek át. Munkájuk eredetiségét, tudományos elismertségét féltik az ilyen átvételtől. Ez nyilvánvalóan a kötet anyagának hasznosítását is nehezíti. Amikor megfogalmazásra kerültek a dokumentumkötetek kiadásának céljai, az lett meghatározva: adjanak alapot a megve történetének feldolgozásához, pontos, hiteles megírásához; szolgálják a munkásmozgalom történetének országos kutatását és feldolgozását; segítsék a történelemoktatást és tanulást. Ezért elsősorban a történetírók számára, a történelmet oktató pedagógusok, propagandisták számára ajánlották a kötetek hasznosítását. A három, már megjelent kötet hasznosításának, terjesztésének tapasztalatai rendkívül figyelemreméltóak. A kötet — elkerülhetetlenül — nagy terjedelme, a feldolgozás indokolt tudományos módszere miatt sokan a dokumentumkötet tanulmányozásától visszariadnak. Aki viszont belemélyed a kötetek anyagának olvasásába, az bizonyára érdekfeszítőnek találja. A bevezető tanulmányok — mint az első kötet bevezetője is — nagyon jó összefoglalását adják a kötet dokumentumanyagának, élvezetes olvasmányt jelentenek a történelem iránt érdeklődőknek. In azonban, hogy egy ilyen jellegű könyv nem egyszeri végigolvasásra készül. A történelmi műveltség megszerzésének fontos kézikönyve. Ismerete és használata hozzátartozik a korszerű műveltséghez. Aki megbecsüli könyvtárát, az természetesnek tartja, hogy lexikonokat is elhelyez könyvpolcain. Azt sem szokták az emberek egvültükben végigolvasni. Hasznosítják kézikönyvként. amikor valamilyen munkájukhoz, tevékenységükhöz. valami ellenőrizendő, vagy új ismeretre van szükségük. Ilyen íellegűek ezek a dokumentumkötetek is. Így nyilvánvaló, hogy a történelemkutatókon és oktatókon túlmenően, e köteteket iól hasznosíthatják a népművelők, az ismeretterjesztő tevékenységet végzők, különböző rendezvények előadói, a helytörténet iránt érdeklődők, de az egyes területi egvségek fejlesztési tervein munkálkodók is. Például ha valaki május 1-i. vagy más történelmi eseményhez kapcsolódó beszédet kíván tartani, a dokumentumokból kikeresi azokat a részleteket, melyek az első ér a későbbi máius elseiék megünnepléséhez kapcsolódtak. Ez számára segítséget ad es" történelmi hattér megrajzolásához, mondanivalója hitelességének növeléséhez. Kapóidat említettem, de százat, ezret is lehetne említeni a kötet hasznosítása szem pontjából. Történelmi múltunk megbecsülése ieler ti annak megismerését, tanulságainak has' nosítását naniaink feladatainak megvalós tásában. Ebben a Csongrád megvei munkásmoz galom válogatott dokumentumait tartalmazó kötetek felbecsülhetetlen segítséget adnak mindannyiunk számára.