Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

Szombat, 1980. augusztus 2. 3 Eredményes kutatások Hét szabadalom az olajpala hasznosítására A magyarországi olajpala hasznosításával kapcsolatos kísérletek eredményeképpen már hét eljárást, illetve ter­méket fogadott el szabada­lomnak az Országos Talál­mányi Hivatal. Ezek közül húrom teljes egészében a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szakembereinek munkája, további négyet pedig közö­sen dolgoztak ki az említett kutatóintézet, valamint a Veszprémi Vegyipari Egye­tem. a Nehézvegyipari Ku­tatóintézet és a Nyugat-du­nántúli Állami Gazdaságok szakszolgálat} állomásának munkatársai. Ezek a szaba­dalmak megfelelő alapot ad­nak ahhoz, hogy megkez­dődjön a hazai gazdag olaj­palakészletek feldolgozása. A magyar olajpala-előfor­dulások földtani kutatásai 1972-ben kezdődtek a Ma­gyar Állami Földtani Inté­zet irányításával. Először Gércen és Pulán mérték fel a készleteket, legújab­ban pedig a várpalotai me­dencében találhatók. A egymástól eltérő tulajdon­ságúak, s így felhasználha­tóságuk is eltérő. A legna­gyobb készletek — mennyi­ségük milliárd tonnákban mérhető — a várpalotai me­dencében találhatók. A hasznosításra vonatkozó kí­sérleteket 1975-ben kezdték meg. A széles körű tudomá­nyos munkát a Magyar Ás­ványolaj- és Földgázkísérleti Intézet irányítja. A kutatás során eddig előállítottak már az olajpalából derítőanya­got. nagy szervesanyag-tar­talmú koncentrátumot, portland cementet, hő- és hangszigetelő anyagot és növényi növekedésserkentő anyagot. A tudományos eredményeket már szabada­lom védi és gyakorlati al­kalmazásukat megkezdték a szilikátiparban és a mező- ] gazdaságban. (MTI) I Műszer­iparunkra! Az elmúlt néhány évben kedvezett a világpiaci hely­zet a műszeripari termékek exportjának. Az elektronika, a számítástechnika és az automatizálás gyorsan tért hódított, mely űj mérőesz­közök. szabályzó műszerek fejlesztését tette szükséges­sé, s ezek számára nagy piacot biztosított. A takaré­kosság előtérbe helyezésé­vel rendkívüli módon meg­nőtt a kereslet a különböző mérő. és más precíziós mű­szerek iránt is. A vasas­szakszervezet pénteki el­nökségi ülésén a KGM ve­zetői arról adtak számot, hogy a kedvező világpiaci helyzetet a magyar műszer­ipar is jól kihasználta. Eb­ben az ötéves tervidőszak­ban évi 20 százaléknál is nagyobb mértékben nőtt az alágazat kivitele, s a hagyo­mányos exportcikkek mel­lett új termékeket is beve­zettek a piacon. Az idén már nyolc, de a többi mű­szeripari vállalat is egyre többet szállít külföldre ver­senyképes termékeiből. (MTI) Szék nincs isten háta m A szegedi járásban A fáma szerint amikor az isten hátravetett kézzel azon gondolkodott, melyik telepü­lést hová rakja a Földön, Szék községet véletlenül el­ejtette. Azért mondják, hogy oda vau az isten háta mögött Kolozsvárról jő másfél óra alatt elérhető, ennek az idő­nek felét azonban fölemész­ti az a kátyús tizenkét kilo­méter, amely ezt a túlnyo­mórészt magyar lakosú ro­mániai települést a szamos­újvár-szászrégeni úthoz kap­csolja. Másfelől nincs ki-be­járás a községbe, aki tehát elzarándokol ebbe a saját­ságos hangulatú etnikumba. annak kétszer kell végigrá­zatnia magát ezen a gyöt­relmes útszakaszon. A göd­röket több milliós költség­gel állítólag már rég eltün­tette volna az állam, de va­lamilyen oknál fogva máig is késik a mindössze 600 ezer szétágazó község fejlődéséről. Büszkélkedtek egy kicsit. Széken is az utóbbi 15 év hozott áldásos eredményeket. Cementlapokból olyan jár­dák épültek, hogy hetes eső­ben is tiszta lábbelivel le­het közlekedni. Hetvenhá­romban egy nyolctantermes iskolát hoztak tető alá, így most már zavartalanul ta­nulhat mind a 603 tanköte­les gyerek. A házakról el­tűnt a századokig uralkodó remóniás menetben, tehát az igazi széki lakodalom helyett amolyan „urasat" rendeztek. Este a vacsora is hagyomá­nyos volt: négyszáz személy­nek terítettek az „Isten ho­zott" bejáratú sátorban és a fiatal pár egészségére ki­fogyhatatlan szilvapálinkát kortyolgatott a tarka, de nem rikító öltözetű násznép. Nem várhattuk meg az úgyneve­zett „mutatást", ami azt je­lenti, hogy éjfél után ezer zsupfedél. mindössze kettő leiket dobálnak össze di­maradt mutatóba. A vidámí- csekvően a menyasszonynak, tó piros cserepek láttán talán Ügy számítják: egy szokvá­csak az a sajnálatos, hogy nyos lagzi belekerül 25—30 a karakteresen szép nyereg- ezerbe, de megéri. mert tetős otthonok helyén sok a százezer össze szokott iön­tojásegyforma sátorteteiű. Fontosabb azonban, hogy a családi házak 80 százaléká­ban most már ott a tiszta ivóvíz, amelyet az egyik ma­gaslaton épített tároló nyom a csapokba. ni a véndégek zsebéből. Serestéig Istvánék ottho­nában búcsúztunk el Szék­től. Náluk derült ki a be­szélgetés folyamán. hogy nem csökken a lakosság, a természetes szaporodás pó­tolja az elhaltakat. Az úi­iövetelkor buzgón rázatja magát az ingázó buszokon. S hogy el ne felejtsük. leinyi lakossági hozzájáru- megvan az új. tágas, prak- ságolvasásban harmadik-ne­lás. Az ország különböző ré- tikus beosztású művelődési gyedik helyen áll a község, szein dolgozó széki férfinép otthon, amelynek létrehozá- s a kolozsvári Igazságnak is tehát minden hétvégi haza- sához mindössze 180 ezer 395 előfizetője van. Járnak leivel járult hozzá a lakos- színházba, legutóbb a dési súg. Megfelel mozinak, szín- teátristák vendégszerepeltek háznak, klubnak, szakkörök- a művelődési otthonban. Kő­nek. táncháznak. Este a kék- lozsvárra, ha jobb előadást lajbis és szalmakalapos legé- hirdetnek, két busszal 80— nyek meg a fekete mellényes 100-an is elmennek szín­és piros szoknyás lányok be házazni. Elképesztően ráz a is mutatták a páratlanul hí- bekötő út. mégsincsenek el­res széki táncrendet. A zárva többé a világtól. Szé­„Lassú és Csárdás" zenéje úgy pert élnek, boldogulnak, mű sikong, jajong — Illyés Gyu­a fű­Valamikor zsarnok sze­génység tartotta igájában a négyezer főnyi lakosságot, s az élet leginkább annak volt romantikus, aki kívülről néz­ve csak a gyönyörű széki muzsikát, a különleges szép­ségű varrottasokát és az íz­léses népviseletet vette ész­re. Kányádi Sándor Fekete- la szavaival — mint piros című verse azonban réSz foga közé szorult resze­megsejteti a székiek haidani kínjait, kitartó elszántságát a mai megélhetésért. Közis­mert, hogy a széki kubiko­sok képesek naponta 7—8 köbméter földet ls megmoz­lő", mégis olyan gyönyörű, ősi szenvedéseket idéző, hogy lehetetlen szabadulni tőle. S ezt nemcsak idegenek részé­velödnek. Id. Serestély Ist­ván derűs örömmel mutatta meg azt a jelvényt és ok­mányt. amely bizonyította, hogy 1979-ben a Megének­lünk Románia elnevezésű or­szágos vetélkedőben második dijat és Népi énekes címet eatni. az ő kezük nyomán és Ritka tempóval", a „Ma­marad a legszebb rézsű, ha gyar négyessel", a „Porka re produkálják, ez a „Sűrű nyerí- A mi tiszteletünkre is elénekelt két régi magyar népdalt, s búcsúzásul meg­hatómét ásnak valahoL összesen 880 ember, a hat­-an éven aluli férfilakosság •íromnegyed része ingázik, megkeresi fejenként a ha­•i 3500—4000 leit. Az asz­'onyok jórészt otthon dol­znak a közös gazdaságban, mert ipar nincs, egyedül a -veamosújvári keletiszőnyeg­és hétlépéssel" együtt szerves része az életnek, ahogyan a munkához tartozik a pihentető szórakozás: „Kék ibolya a temetőm / Haragszik • rám a szeretőm / Ha haragszik, nem bánom / Mással élem világom." S a táncházon kívül ezt ropták Boldizsár János és kóstoltatta velünk szíves kínálatú szilvapálinkáját. F. Nagy István si félév Az 1980-as gazdaságpoliti- kezet egyszerűsítésében álta- felmérése, amely tájanként eltérő. Különösebb aggoda­kai irányelvek végrehajtásá- Iában lépést tartanak a gaz nak tapasztalatait az év első daságok, ugyanakkor az ál- lomra azonban nincs ok. A felében párt. és gazdasági latáilomány és az ültetvé- többi területen a kapásoknak fórumokon vitatták meg a nyek fejlesztése kisebb üte­közelmúltban. A szegedi já- mű a tervezettnél. rás mezőgazdasága, ipara és — A termelés fejlesztésére a szegedi "járás termelőszö­kereskedelme is fontos szere- mekkora összegű hitelt vet- vetkezeteinek pet kapott a gazdaságpoliti- tek igénybe a szövetkezetek? nem kedvez a nyári aszály. A beszélgetésben szó esett kai irányelvek végrehajtásé­gatásáról is. állami támo­Ocskó László Az év első felében 357 tájékoztatása szerint ez az ból, különös tekintettel a táj millió forintot. Ez 15,1 szá- összeg 1980-ban közel 60 mii. adottságaira. Ezúttal csak a zalékkal magasabb, mint az ÜÓ forint, amelyből több mint mezőgazdaság néhány terüle- előző esztendő hasonló idö­tére szorítkozva beszélget- szakában. Beruházási hitelük 12 millió forint a fejlesztési hozzájárulás. A többi a melio­tünk Ocskó Lászlóval, az pedig 50 százalékkal maga- rációt, az erdő- és gyeptele MSZMP szegedi járási bizott- sabb, mint a múlt év első pítést' segíti. Másfél millió sága gazdaságpolitikai osztá- felében volt. A gazdálkodásra forintot fordítanak a romos, .lyának vezetőjével. általában kedvező, hogy a elhagyott tanyák felszámolá­— Mit mutat eddig a mér- fordulóponton az utóbbi sára. A telepítési program legelés, amelyet egyik ülésén évekhez viszonyítva a legna- szerint 1980-ban 403 hektár elvégzett a járási párt-vég- gyobb létszámú állatállomá- szőlőt és 272 hektár gyü­rehajtóbizottság is? nya volt a szövetkezetnek. A rnölcsöst kell telepíteni. Eb­— E táj gazdaságaira, sző- takarmányozásra bőséges volt ből az első félévben mégva­vetkezeti és állami iparára a készlet. Az őszi vetesek lósujt 139 hektár szőlő és 54 szintén vonatkozik — mon- az adottságokhoz mérten hektár gyümölcsös telepítése dotta — a gazdálkodás szín- megfelelőbb fajtaösszetétel­vonalának emelése, a terme- ben megerősödve teleltek ki. lési szerkezet rugalmas kor- Ennek is tulajdonítható, hogy ... szerűsítése, az ésszerűség ha- a kalászosok téli kipusztulása 3arásban és ezután is az ma tárán belül a takarékosság alig érte el a szegedi járás- md fokozása, a gazdálkodásban ban az 1,5 százalékot, míg az kialakult kapcsolatok bőví- előző évben meghaladta a tése és erősítése, a mi ese- 12 százalékot is. tünkben különös tekintettel — Adat van arra, hogy a '•— A háztáji gazdaságok termelése, jelentős a szegedi — Tavaly közel 700 millió forint értékű terméket érté­kesítettek a nagyüzemi gaz­daságok közvetítésével — a kialakított mikrokörzetekre. tavaszi vetésű növények na- hangsúlyozta Ocskó László. — Mit tükröznek eddik az gyobb károsodást szenvedtek, eredmények a mezőgazda- mint az elmúlt évben. A ságban? hosszú hideg, az esős tavasz —j Biztatóak. Á gazdasá- miatt a kukorica 25—30 szá­gok igyekeznek alkalmazkod. zalékát kellett újra vetni. ni a megváltozott gazdasági A fűszerpaprikát és a para- zaléka a szabályozókhoz, vagyis ered- dicsomot pedig erős homok- duktuma. ményesebben gazdálkodni. A verés érte. Most mik a kilá mezőgazdasági termelés 8 tások, különösen a százalékos növelését tűzték nagy jégeső után? ki az irányelvek, ezen belül — Néhány községünk, a növénytermesztésben a ho- Deszk, Domaszék, Ásottha­zamok 10 százalékot is meg- lom. Zákányszék, Mórahalom haladó emelkedését A ter- és Röszke térségében mint­melési szerkezet korszerűsí- egy 8 ezer hektáron érte tése — az erre vonatkozó jégverés a növényeket, a pa­párthatározat alapján — fo- radicsomot, a paprikát, a ku. lyamatossá vált. A vetésszer- koricát. Még tart a károk Véleménye szerint ebben az évben is hasonló mennyiségű és értékű termés várható tőlük. Például a szegedi já­rásban felvásárolt tej 72 szá­kistermelök pro­Hízósertésből az év első felében átadott meny. júliusi nyiség mintegy 2 százalékkal nagyobb a múlt esztendő ha­sonló időszakához viszonyítva. Továbbra is fontos feladat párt-, gazdasági- és tanácsi szerveknek a háztáji kisegí­tő gazdaságok sokoldalú se­gítése, ahogy ez eddig is program volt. L, F. Újabb árhullámok Megkezdték a Kettős-Körös töltésszakadásának elzárását T'i'I— A Kárpát-medence keleti és északkeleti térségében le­hullott kiadós eső árhullá­mokat indított el a foly&k felső szakaszán. Heves ára­dás alakult ki a Körösök vízrendszerében, Körössza­kállnál a Sebes-Körös fél nap alatt 60 centiméterrel, Antnál pedig a Fekete-Kö­rös> 130 centiméterrel áradt. Az árhullámoknak ez a második sorozata súlyosbít­ja a helyzetet, s ezért a vízügyi szervek nyomban intézkedtek a veszély elhá­rítása érdekében szükséges és lehetséges előkészületek­ről. Ujabb vízügyi és hon­védségi erőket, mintegy 2000 embert és gépeket irányítot­tak ebbe a térségbe, s így most már 8 ezren védik a Körösök gátjait. A közelgő második ár hullámok miatt a Kettős­Körös szakadásánál nem várták meg a folyó és a ki­áradt víz szintjének kiegyen­lítődését, hanem az össze­vont hat gépesített osztag még a péntekre virradó éj­szaka megkezdte a szakadás elzárását. Teljes erővel dol­goznak, hogy a második ár­hullám megérkezése előtt befejezzék a szakadás elzá­rását. A Kettős-Körös átszakadt gátja Hosszúfoknál .'.yárnak van itt üzemegysé- Juhos Erzsébet lakodalmán ahol harminc nő dolgo- js ök már mindketten dip­:ik. lomát szereztek, de a szü­Székely István párttitkár lök és a hagyomány ked­tanácselnökkel és Sükösd véért hazajöttek házasodni. István elnökhelyettessel be- Nem öltöztek népviseletbe, a szélgettünk a gyéren fás he- nyoszolyólányok is talpig ró­gyek közé három irányban zsaszinben bandukoltak a ce­Szőlőtelepítés A legtüzesebb magyar vö­rös borok termőhelyén, a villányi dombokon befejező­dött a kékszőlőprogram el­ső szakasza. 1976 és 1980. között háromszáz hektáron telepítettek szőlőt a társult gazdaságok. Az új ültetvé­nyek a nagyüzemi művelési módnak megfelelően széles sorközűek és teljesen gépe­síthetők. A telepített oltványok na­gyobb része kékfrankos volt. A szákemberek véleménye szerint a holnap vörös bora az úgynevezett „telt fürtű kékfrankos" lesz. amelyet az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai Villányban ne­mesítettek ki. (MTI) A második árhullám ma­gasságának csökkentése, megcsapolása és a gátak ol­dalára nehezedő nagy víz­nyomás enyhítése érdekében újabb szükségtározók meg­nyitását készítették elő. A megáradt folyók men­tén 2100 kilométer hosszú gátszakaszon tartanak árvíz­védelmi készültséget. A har­madfokú készültség erői összesen 726 kilométer hosz­szú gátat védenek. Jelenleg több mint 12 000­en vesznek részt a Tisza-völ­gyi ár- és belvízvédekezés­ben, s munkájukat több mint ezer jármű és gép se­gíti. A Körösök völgyében a veszélyeztetett településekről áttelepített lakosokat Vész­lön, Mezőberényben és Bé­késen helyezték el. Soku­kat rokonok, ismerősök fo­gadták be. s a többiekről a tanácsok gondoskodtak. Az állami szervek nyújtotta se­gítség mellett a szolidaritás szép példáit mutatják azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek támogatásukat ajánlot­ták fel az elemi csapások miatt nehéz helyzetbe ke­rült közös gazdaságoknak. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság is újabb erősítést küldött a Gyulai Vízügyi Igazgatóság területé­re. Jelenleg több mint 220 tagú az Ár- és Belvízvédel­mi Készenléti Szolgálat Kö­rös mentén tartózkodó véde­kező osztaga. A Maros a tetőző vízállás­nál várhatólag elönti a bal­oldali hullámteret. Deszk alatt is átmenetileg kimegy a víz az ártérre. A Makó felöli oldalon ahol a kis­kertek vannak, a tetőző víz­állásnál sem fenyeget ve­szély. A vízügyi szolgálat meg­ítélése szerint "00—810 cen­tis 'egmagasabb vízállást várnak majd a Tiszán Sze­gednél és tartósabb árhul­lámra kell felkészülni. Ez a vízszint a gátak mostani ál­lapota szerint nem fenyegető.

Next

/
Thumbnails
Contents