Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
Szombat, 1980. augusztus 2. 3 Eredményes kutatások Hét szabadalom az olajpala hasznosítására A magyarországi olajpala hasznosításával kapcsolatos kísérletek eredményeképpen már hét eljárást, illetve terméket fogadott el szabadalomnak az Országos Találmányi Hivatal. Ezek közül húrom teljes egészében a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szakembereinek munkája, további négyet pedig közösen dolgoztak ki az említett kutatóintézet, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem. a Nehézvegyipari Kutatóintézet és a Nyugat-dunántúli Állami Gazdaságok szakszolgálat} állomásának munkatársai. Ezek a szabadalmak megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy megkezdődjön a hazai gazdag olajpalakészletek feldolgozása. A magyar olajpala-előfordulások földtani kutatásai 1972-ben kezdődtek a Magyar Állami Földtani Intézet irányításával. Először Gércen és Pulán mérték fel a készleteket, legújabban pedig a várpalotai medencében találhatók. A egymástól eltérő tulajdonságúak, s így felhasználhatóságuk is eltérő. A legnagyobb készletek — mennyiségük milliárd tonnákban mérhető — a várpalotai medencében találhatók. A hasznosításra vonatkozó kísérleteket 1975-ben kezdték meg. A széles körű tudományos munkát a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet irányítja. A kutatás során eddig előállítottak már az olajpalából derítőanyagot. nagy szervesanyag-tartalmú koncentrátumot, portland cementet, hő- és hangszigetelő anyagot és növényi növekedésserkentő anyagot. A tudományos eredményeket már szabadalom védi és gyakorlati alkalmazásukat megkezdték a szilikátiparban és a mező- ] gazdaságban. (MTI) I Műszeriparunkra! Az elmúlt néhány évben kedvezett a világpiaci helyzet a műszeripari termékek exportjának. Az elektronika, a számítástechnika és az automatizálás gyorsan tért hódított, mely űj mérőeszközök. szabályzó műszerek fejlesztését tette szükségessé, s ezek számára nagy piacot biztosított. A takarékosság előtérbe helyezésével rendkívüli módon megnőtt a kereslet a különböző mérő. és más precíziós műszerek iránt is. A vasasszakszervezet pénteki elnökségi ülésén a KGM vezetői arról adtak számot, hogy a kedvező világpiaci helyzetet a magyar műszeripar is jól kihasználta. Ebben az ötéves tervidőszakban évi 20 százaléknál is nagyobb mértékben nőtt az alágazat kivitele, s a hagyományos exportcikkek mellett új termékeket is bevezettek a piacon. Az idén már nyolc, de a többi műszeripari vállalat is egyre többet szállít külföldre versenyképes termékeiből. (MTI) Szék nincs isten háta m A szegedi járásban A fáma szerint amikor az isten hátravetett kézzel azon gondolkodott, melyik települést hová rakja a Földön, Szék községet véletlenül elejtette. Azért mondják, hogy oda vau az isten háta mögött Kolozsvárról jő másfél óra alatt elérhető, ennek az időnek felét azonban fölemészti az a kátyús tizenkét kilométer, amely ezt a túlnyomórészt magyar lakosú romániai települést a szamosújvár-szászrégeni úthoz kapcsolja. Másfelől nincs ki-bejárás a községbe, aki tehát elzarándokol ebbe a sajátságos hangulatú etnikumba. annak kétszer kell végigrázatnia magát ezen a gyötrelmes útszakaszon. A gödröket több milliós költséggel állítólag már rég eltüntette volna az állam, de valamilyen oknál fogva máig is késik a mindössze 600 ezer szétágazó község fejlődéséről. Büszkélkedtek egy kicsit. Széken is az utóbbi 15 év hozott áldásos eredményeket. Cementlapokból olyan járdák épültek, hogy hetes esőben is tiszta lábbelivel lehet közlekedni. Hetvenháromban egy nyolctantermes iskolát hoztak tető alá, így most már zavartalanul tanulhat mind a 603 tanköteles gyerek. A házakról eltűnt a századokig uralkodó remóniás menetben, tehát az igazi széki lakodalom helyett amolyan „urasat" rendeztek. Este a vacsora is hagyományos volt: négyszáz személynek terítettek az „Isten hozott" bejáratú sátorban és a fiatal pár egészségére kifogyhatatlan szilvapálinkát kortyolgatott a tarka, de nem rikító öltözetű násznép. Nem várhattuk meg az úgynevezett „mutatást", ami azt jelenti, hogy éjfél után ezer zsupfedél. mindössze kettő leiket dobálnak össze dimaradt mutatóba. A vidámí- csekvően a menyasszonynak, tó piros cserepek láttán talán Ügy számítják: egy szokvácsak az a sajnálatos, hogy nyos lagzi belekerül 25—30 a karakteresen szép nyereg- ezerbe, de megéri. mert tetős otthonok helyén sok a százezer össze szokott iöntojásegyforma sátorteteiű. Fontosabb azonban, hogy a családi házak 80 százalékában most már ott a tiszta ivóvíz, amelyet az egyik magaslaton épített tároló nyom a csapokba. ni a véndégek zsebéből. Serestéig Istvánék otthonában búcsúztunk el Széktől. Náluk derült ki a beszélgetés folyamán. hogy nem csökken a lakosság, a természetes szaporodás pótolja az elhaltakat. Az úiiövetelkor buzgón rázatja magát az ingázó buszokon. S hogy el ne felejtsük. leinyi lakossági hozzájáru- megvan az új. tágas, prak- ságolvasásban harmadik-nelás. Az ország különböző ré- tikus beosztású művelődési gyedik helyen áll a község, szein dolgozó széki férfinép otthon, amelynek létrehozá- s a kolozsvári Igazságnak is tehát minden hétvégi haza- sához mindössze 180 ezer 395 előfizetője van. Járnak leivel járult hozzá a lakos- színházba, legutóbb a dési súg. Megfelel mozinak, szín- teátristák vendégszerepeltek háznak, klubnak, szakkörök- a művelődési otthonban. Kőnek. táncháznak. Este a kék- lozsvárra, ha jobb előadást lajbis és szalmakalapos legé- hirdetnek, két busszal 80— nyek meg a fekete mellényes 100-an is elmennek színés piros szoknyás lányok be házazni. Elképesztően ráz a is mutatták a páratlanul hí- bekötő út. mégsincsenek elres széki táncrendet. A zárva többé a világtól. Szé„Lassú és Csárdás" zenéje úgy pert élnek, boldogulnak, mű sikong, jajong — Illyés Gyua fűValamikor zsarnok szegénység tartotta igájában a négyezer főnyi lakosságot, s az élet leginkább annak volt romantikus, aki kívülről nézve csak a gyönyörű széki muzsikát, a különleges szépségű varrottasokát és az ízléses népviseletet vette észre. Kányádi Sándor Fekete- la szavaival — mint piros című verse azonban réSz foga közé szorult reszemegsejteti a székiek haidani kínjait, kitartó elszántságát a mai megélhetésért. Közismert, hogy a széki kubikosok képesek naponta 7—8 köbméter földet ls megmozlő", mégis olyan gyönyörű, ősi szenvedéseket idéző, hogy lehetetlen szabadulni tőle. S ezt nemcsak idegenek részévelödnek. Id. Serestély István derűs örömmel mutatta meg azt a jelvényt és okmányt. amely bizonyította, hogy 1979-ben a Megéneklünk Románia elnevezésű országos vetélkedőben második dijat és Népi énekes címet eatni. az ő kezük nyomán és Ritka tempóval", a „Mamarad a legszebb rézsű, ha gyar négyessel", a „Porka re produkálják, ez a „Sűrű nyerí- A mi tiszteletünkre is elénekelt két régi magyar népdalt, s búcsúzásul meghatómét ásnak valahoL összesen 880 ember, a hat-an éven aluli férfilakosság •íromnegyed része ingázik, megkeresi fejenként a ha•i 3500—4000 leit. Az asz'onyok jórészt otthon dolznak a közös gazdaságban, mert ipar nincs, egyedül a -veamosújvári keletiszőnyegés hétlépéssel" együtt szerves része az életnek, ahogyan a munkához tartozik a pihentető szórakozás: „Kék ibolya a temetőm / Haragszik • rám a szeretőm / Ha haragszik, nem bánom / Mással élem világom." S a táncházon kívül ezt ropták Boldizsár János és kóstoltatta velünk szíves kínálatú szilvapálinkáját. F. Nagy István si félév Az 1980-as gazdaságpoliti- kezet egyszerűsítésében álta- felmérése, amely tájanként eltérő. Különösebb aggodakai irányelvek végrehajtásá- Iában lépést tartanak a gaz nak tapasztalatait az év első daságok, ugyanakkor az ál- lomra azonban nincs ok. A felében párt. és gazdasági latáilomány és az ültetvé- többi területen a kapásoknak fórumokon vitatták meg a nyek fejlesztése kisebb üteközelmúltban. A szegedi já- mű a tervezettnél. rás mezőgazdasága, ipara és — A termelés fejlesztésére a szegedi "járás termelőszökereskedelme is fontos szere- mekkora összegű hitelt vet- vetkezeteinek pet kapott a gazdaságpoliti- tek igénybe a szövetkezetek? nem kedvez a nyári aszály. A beszélgetésben szó esett kai irányelvek végrehajtáségatásáról is. állami támoOcskó László Az év első felében 357 tájékoztatása szerint ez az ból, különös tekintettel a táj millió forintot. Ez 15,1 szá- összeg 1980-ban közel 60 mii. adottságaira. Ezúttal csak a zalékkal magasabb, mint az ÜÓ forint, amelyből több mint mezőgazdaság néhány terüle- előző esztendő hasonló idötére szorítkozva beszélget- szakában. Beruházási hitelük 12 millió forint a fejlesztési hozzájárulás. A többi a meliotünk Ocskó Lászlóval, az pedig 50 százalékkal maga- rációt, az erdő- és gyeptele MSZMP szegedi járási bizott- sabb, mint a múlt év első pítést' segíti. Másfél millió sága gazdaságpolitikai osztá- felében volt. A gazdálkodásra forintot fordítanak a romos, .lyának vezetőjével. általában kedvező, hogy a elhagyott tanyák felszámolá— Mit mutat eddig a mér- fordulóponton az utóbbi sára. A telepítési program legelés, amelyet egyik ülésén évekhez viszonyítva a legna- szerint 1980-ban 403 hektár elvégzett a járási párt-vég- gyobb létszámú állatállomá- szőlőt és 272 hektár gyürehajtóbizottság is? nya volt a szövetkezetnek. A rnölcsöst kell telepíteni. Eb— E táj gazdaságaira, sző- takarmányozásra bőséges volt ből az első félévben mégvavetkezeti és állami iparára a készlet. Az őszi vetesek lósujt 139 hektár szőlő és 54 szintén vonatkozik — mon- az adottságokhoz mérten hektár gyümölcsös telepítése dotta — a gazdálkodás szín- megfelelőbb fajtaösszetételvonalának emelése, a terme- ben megerősödve teleltek ki. lési szerkezet rugalmas kor- Ennek is tulajdonítható, hogy ... szerűsítése, az ésszerűség ha- a kalászosok téli kipusztulása 3arásban és ezután is az ma tárán belül a takarékosság alig érte el a szegedi járás- md fokozása, a gazdálkodásban ban az 1,5 százalékot, míg az kialakult kapcsolatok bőví- előző évben meghaladta a tése és erősítése, a mi ese- 12 százalékot is. tünkben különös tekintettel — Adat van arra, hogy a '•— A háztáji gazdaságok termelése, jelentős a szegedi — Tavaly közel 700 millió forint értékű terméket értékesítettek a nagyüzemi gazdaságok közvetítésével — a kialakított mikrokörzetekre. tavaszi vetésű növények na- hangsúlyozta Ocskó László. — Mit tükröznek eddik az gyobb károsodást szenvedtek, eredmények a mezőgazda- mint az elmúlt évben. A ságban? hosszú hideg, az esős tavasz —j Biztatóak. Á gazdasá- miatt a kukorica 25—30 szágok igyekeznek alkalmazkod. zalékát kellett újra vetni. ni a megváltozott gazdasági A fűszerpaprikát és a para- zaléka a szabályozókhoz, vagyis ered- dicsomot pedig erős homok- duktuma. ményesebben gazdálkodni. A verés érte. Most mik a kilá mezőgazdasági termelés 8 tások, különösen a százalékos növelését tűzték nagy jégeső után? ki az irányelvek, ezen belül — Néhány községünk, a növénytermesztésben a ho- Deszk, Domaszék, Ásotthazamok 10 százalékot is meg- lom. Zákányszék, Mórahalom haladó emelkedését A ter- és Röszke térségében mintmelési szerkezet korszerűsí- egy 8 ezer hektáron érte tése — az erre vonatkozó jégverés a növényeket, a papárthatározat alapján — fo- radicsomot, a paprikát, a ku. lyamatossá vált. A vetésszer- koricát. Még tart a károk Véleménye szerint ebben az évben is hasonló mennyiségű és értékű termés várható tőlük. Például a szegedi járásban felvásárolt tej 72 szákistermelök proHízósertésből az év első felében átadott meny. júliusi nyiség mintegy 2 százalékkal nagyobb a múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Továbbra is fontos feladat párt-, gazdasági- és tanácsi szerveknek a háztáji kisegítő gazdaságok sokoldalú segítése, ahogy ez eddig is program volt. L, F. Újabb árhullámok Megkezdték a Kettős-Körös töltésszakadásának elzárását T'i'I— A Kárpát-medence keleti és északkeleti térségében lehullott kiadós eső árhullámokat indított el a foly&k felső szakaszán. Heves áradás alakult ki a Körösök vízrendszerében, Körösszakállnál a Sebes-Körös fél nap alatt 60 centiméterrel, Antnál pedig a Fekete-Körös> 130 centiméterrel áradt. Az árhullámoknak ez a második sorozata súlyosbítja a helyzetet, s ezért a vízügyi szervek nyomban intézkedtek a veszély elhárítása érdekében szükséges és lehetséges előkészületekről. Ujabb vízügyi és honvédségi erőket, mintegy 2000 embert és gépeket irányítottak ebbe a térségbe, s így most már 8 ezren védik a Körösök gátjait. A közelgő második ár hullámok miatt a KettősKörös szakadásánál nem várták meg a folyó és a kiáradt víz szintjének kiegyenlítődését, hanem az összevont hat gépesített osztag még a péntekre virradó éjszaka megkezdte a szakadás elzárását. Teljes erővel dolgoznak, hogy a második árhullám megérkezése előtt befejezzék a szakadás elzárását. A Kettős-Körös átszakadt gátja Hosszúfoknál .'.yárnak van itt üzemegysé- Juhos Erzsébet lakodalmán ahol harminc nő dolgo- js ök már mindketten dip:ik. lomát szereztek, de a szüSzékely István párttitkár lök és a hagyomány kedtanácselnökkel és Sükösd véért hazajöttek házasodni. István elnökhelyettessel be- Nem öltöztek népviseletbe, a szélgettünk a gyéren fás he- nyoszolyólányok is talpig rógyek közé három irányban zsaszinben bandukoltak a ceSzőlőtelepítés A legtüzesebb magyar vörös borok termőhelyén, a villányi dombokon befejeződött a kékszőlőprogram első szakasza. 1976 és 1980. között háromszáz hektáron telepítettek szőlőt a társult gazdaságok. Az új ültetvények a nagyüzemi művelési módnak megfelelően széles sorközűek és teljesen gépesíthetők. A telepített oltványok nagyobb része kékfrankos volt. A szákemberek véleménye szerint a holnap vörös bora az úgynevezett „telt fürtű kékfrankos" lesz. amelyet az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai Villányban nemesítettek ki. (MTI) A második árhullám magasságának csökkentése, megcsapolása és a gátak oldalára nehezedő nagy víznyomás enyhítése érdekében újabb szükségtározók megnyitását készítették elő. A megáradt folyók mentén 2100 kilométer hosszú gátszakaszon tartanak árvízvédelmi készültséget. A harmadfokú készültség erői összesen 726 kilométer hoszszú gátat védenek. Jelenleg több mint 12 000en vesznek részt a Tisza-völgyi ár- és belvízvédekezésben, s munkájukat több mint ezer jármű és gép segíti. A Körösök völgyében a veszélyeztetett településekről áttelepített lakosokat Vészlön, Mezőberényben és Békésen helyezték el. Sokukat rokonok, ismerősök fogadták be. s a többiekről a tanácsok gondoskodtak. Az állami szervek nyújtotta segítség mellett a szolidaritás szép példáit mutatják azok a termelőszövetkezetek, amelyek támogatásukat ajánlották fel az elemi csapások miatt nehéz helyzetbe került közös gazdaságoknak. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság is újabb erősítést küldött a Gyulai Vízügyi Igazgatóság területére. Jelenleg több mint 220 tagú az Ár- és Belvízvédelmi Készenléti Szolgálat Körös mentén tartózkodó védekező osztaga. A Maros a tetőző vízállásnál várhatólag elönti a baloldali hullámteret. Deszk alatt is átmenetileg kimegy a víz az ártérre. A Makó felöli oldalon ahol a kiskertek vannak, a tetőző vízállásnál sem fenyeget veszély. A vízügyi szolgálat megítélése szerint "00—810 centis 'egmagasabb vízállást várnak majd a Tiszán Szegednél és tartósabb árhullámra kell felkészülni. Ez a vízszint a gátak mostani állapota szerint nem fenyegető.