Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

6 Péntek, 1980. augusztus í.' ü helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján Ünnepi illés a Parlamentben • Budapest (MTI) A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évforduló­ján. tegnap, csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bi­zottsága. A Parlament vadásztermében megtartott tanács­kozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfi%nt ..Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin-békedíjas Raymond Ooor kanonok, az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottsá­gának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF OT és az EBMB elnöke nyitotta meg. a többi között hangsúlyozva: — A helsinki záróokmány aláírása a békés egymás mellett élés híveinek sikere volt. Megszületésével a vi­lág haladó közvéleménye jog­gal remélhette: a dokumen­lum a különböző társadalmi berendezkedésű országoki közötti együttműködés alap­ja lesz. Az európai bizton­ság és együttműködés mad­ridi értekezlete előtt felada­tunk, hogy közösen, reálisan fölmérjük az utóbbi öt év­ben megtett utat, az elért eredményeket, s megvitas­suk azokat a kérdéseket, amelyek a békés egymás mellett, élés, az enyhülés megszilárdítását szolgálják. A jövő szempontjából a leg­fontosabb az lenne, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel kapcsolatos értekezlet össze­hívásáról. Az elnöki megnyitót köve­tően Péter János, az ország­gyűlés alelnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­nak tagja mondott beszédet. A feszültségek mai hul­lámverésében is szilárdak azok az eredmények, ame­lyekre a helsinki konferen­•cia előkészítése épült. 3 ta­pasztalatai a mostani hely­zetre vonatkozóan is érvé­nyes útmutatást nyújtanak — hangsúlyozta. Az egyik legdöntőbb tanulság: Hel­sinkibe a tárgyalások vezet­tek el. Ugyanakkor a kölcsönös bizalom megtapasztalt gya­korlatának olyan eredmé­nyei léteznek, amelyeknek féltését a francia köztársa­sági elnök varsói útja és Leonyid Brezsnyevvel lezaj­lott találkozója. valamint Helmut Schmidtnek. a Szov­jetunióban tett látogatása is bizonyítja. — Alapvető és jövőbe mu­tató tanulság az ls, hogy a bizalmatlanság fegyverkezési versenyt, a fegyverkezési verseny pedig bizalmatlan­ságot szüL Ezt az ördögi ltÖTt kell a politikai és a kntonal enyhülés egy betar­tatásának gyakorlatával meg­törni. — A Magyar Népköztár­saság minden állami és tár­sadalmi testülete részt vett a helsinki felé vezető út egyengetésében. A találkozó után pedig a finn főváros­ban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nem­zetközi feszültségek növeke­désének legelső jeleitől kezd­ve Magyarország mindent elkövetett az együttműkö­désért azokkal, akik fékez­ni szeretnék a feszültségek növekedését és meg kíván­ják tartani az enyhülés ered­ményeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az eny­hülés űl lehetőségei, a Ma­gvar Népköztársaság vala­mennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös biza­lom előfeltételeinek a meg­teremtésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírá­sának évfordulóján megtar­tott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán is megfogalmazott két szó a jelszava: „Béke kell". Nem szubjektív vágyak­ról, hanem korunk objektív követelményeiről van szó. amelynek előttünk világosak a távlatai. Látjuk azokat az utakat és módokat is. ame­lyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta be­fejezésül Péter János. Ezt követőén Raymond Goor emelkedett Szólásra, tolmácsolva az európai biz­tonság és együttműködés nemzetközi bizottságának üdvözletét, jókívánságait. — Budapest nekem mindenek­előtt az a város, ahol a Varsói Szerződés tagállamai közzétették az európai eny­hülésre szólító felhívásukat — hűzta alá bevezetőjében, majd így folytatta: — Most az a feladatunk, hogy helsinki eredményét — amely mindannyiunk sikere ls — megvédjük, továbbvi­gyük sőt fejlesszük. Közösen ós sürgetően kell fellépnünk mindenekelőtt a fegyverke­zési verseny ellen, hiszen a katonai egyen; ily helyébe egyre inkébb .1 fölényt szol­gáló próbálkozások lépnek. — Kontinensünkön már folynak azok a tárgyalások, amelyek a bizalmat, a biz­tonságot. a békés együttmű­ködést erősíthetik. A mad­ridi találkozó azonban csak akkor lesz igazán eredmé­nyes. ha az európai katonai enyhülés és leszerelési érte­kezletről kedvező döntés szü­letik. A reális alap ehhez adott Az ünnepi ülésen felszó­laltak a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői is. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fo­gadtak el. — Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága nagyra értékeli a táróokmányban szereplő és a kölcsönös elő­nyök alapján kialakult lehe­tőségeket a politikai, a gaz­dasági. a kulturális és az emberi kapcsolatok fejleszté­sére a különböző társadalmi rendszerű országok és né­peik között Az elmúlt évek­ben a szocialista országok jelentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósítá­sa érdekében. A katonai fö­lényre törekvő Egyesült Ál­lamok és a nyugat-európai tőkés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gya­korlati lépésekkel segítette volna a záróokmány végre­hajtását. nyíltan arra töre­kedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szel­lemét elferdítve a szocialis­ta országok belügyeibe tör­ténő beavatkozásra szerez­zen jogot. A Szovjetunió, s a szoci­alista országok jószéndékú, kezdeményező magatartásá­nak. valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reak­ciós erők aknamunkája elle­nére kontinensünkön az utóbbi években a történe­lemben egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődós folyamatát akarjuk fenntartani, s késtek vagyunk Európa minden né­pével együtt arra. hogy jó­zan és reális politikánk szel­lemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szo­cialista országok törekvéseit megértő, s az európai biz­tonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szólítják fel Euró­pa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő fe­lelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek között dön­teni kell — valamennyi európai nép érdekét figye­lembevéve — az európai ka­tonai enyhülési és leszerelé­si értekezlet összehívásáról U. A A Béka-világtanécs elnök­ségének ez év májusi buda­pesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa va­lamennyi becsületes embe­réhez szól. s amelyhez az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bi­zottsága ez úton ls csatla­kozik: „Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szirtien — a pár­beszédet. hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen csele­kedhessünk!" — Hangsúlyoz­za többek között a magyar nemzeti bizottság állásfogla­lása. Jeon Francois-Poncet sajtóértekezlete 0 Budapest (MTI) Giscard á'Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra látogat, újabb fontos állo­másaként a jól fejlődő kap­csolataink elmélyítésének —, jelentetté be Jettn Francois­Poncet elutazása előtt a Hilton-szállóban megtartott nemzetközi sajtókonferenciá­ján. A két ország történel­mében ez lesz az első állam­fői látogatás — jegyezte meg a Francia Köztársaság kül­ügyminisztere, derültség kö­zepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hívatlan magyar­országi vizitét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplo­máciai űton állapodnak meg — jól illik abba a láncba, amelynek erős szemelt jelen­tették a magyar miniszter­elnök 1070-os franciaországi, Raymond Barre 1977-es ma­gyarországi. Kádár János 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaorszá­gi tárgyalásai. — A mostani megbeszé­léseink nagyon hasznosak voltak nyílt, szívélyes lég­körben zajlottak la Púja Frigyessel — húzta alá a továbbiakban Jean Fran­cois-Poncet. — Rendkívül gazdag tartalmú volt az a beszélgetés, amelyet Kádár Jánossal folytattunk. Csü­törtökön Budapesten írtuk alá a magyar—francia iog­segélyegyezményt is. ami­hez meg kívánom jegyezni: ez az első Ilyen megállapo­dás, amit Franciaország szocialista állammal köt. — Megvitattuk a nemzet­közi kérdéseket. Megvizs­gáltuk a nemzetközi fe­szültség okait, megnyilvá­nulási formáit. Szót váltot­tunk a madridi találkozó előkészületeiről, az európai leszerelés kérdéseiről, a v enyhülésről. Szóba került Afganisztán ügye, és a kö­zel-keleti kérdés is. Fran­ciaország nagy jelentőséget tulajdonít az európai biz­tonság és együttműködés madridi értekezletének, ál­talában az enyhülési politi­kára nagy hatású helsinki megállapodásnak — mon­dotta egy kérdésre válaszol­va a francia diplomácia vezetője. — Mi egyforma súlyt helyezünk a záródoku­mentum mindhárom kosa­rára, valamennyi pontjára. Mint ismeretes Franciaor­szág javaslatot tett az eu­rópai leszerelési konferen­cia összehívására. A magyar-francia együtt­működés valamennyi terü­letének nagy figyelmet szentelt tájékoztatójában Jean Francois-Poncet Ki­emelte: jelentősen fejlődtek a két ország politikai kap­csolatai. A gazdasági együtt­működés azonban még nem érte el azt a szintet, amely tükrözné a két ország veze­tőinek törekvéseit, a két nép egymás iránt érzett ro­konszenvét. Franciaország a nemzetközi sorrendben Ma­gyarországnak a tizedik Vá­sárlója, a kilencedik szállí­tója A fejlődéshez megvan a kellő szándék, s további, jelentős erőfeszítések is vár­hatók. — A kulturális együtt­működés Vizsgálatánál meg­állapítottuk, hogy bizonyos történelmi kapcsolatokat, okokat nem szabad figyel­men kívül hagynunk. Így például érthető tény, högy nem a francia a legismer­tebb nyelv Magyarországon. Eltérő véleményekkel szem­ben azt kell mondanom: a magyar kultúra jelen van Franciaországban, hat köz­véleményünkre, s ez reali­tás. Tárgyalásunkon ls el­mondottam például. hogy tavaly decemberben a ma­gyar filmek párizsi feszti­váljának 18 ezer nézője volt. Bartók születésének száza­dik évfordulóját a Magyar Operaház együttesének fran­ciaországi fellépésével ls ünnepeljük, s megállapod­tunk abban: a kétoldalú kapcsolatok erősítésében a kulturális területnek a lövő­ben megkülönböztetett fi­gyelmet biztosítunk. — Végezetül őszinte kö­szönet a meleg fogadtatá­sért. a vendégszeretetért, a szívélyes légkörért. Remé­lem, hogy a mostani láto­gatás újabb állomása volt országaink jól fejlődő együttműködésének — mon­dotta befejezésül Jéan Francois-Poncet Közlemény a francia külügyminiszter magyarországi 0 Budapest (MTI) jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság kül­ügyminisztere Púja Frigyes­nek, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterének meghívására 1900. Július 30­án és 31-én hivatalos láto­gatást tett a Magyar Nép­köztársaságban. A francia külügyminisztert fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt i Központi Bizottságának el­ső titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Tárgyszerű, szívélyes lég­körben folytatott megbeszé­lésükön a külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi kontinensünk "békéjének és ridi találkozó előkészületei­nek, a miniszterek kifejez­ték reményüket, hogy ez a találkozó eredményesen fog­ja szolgálni a részt vevő or­szágok együttműködését helyzet időszerű kérdéseit, és a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit, Kü­lönös figyelmet fordítottak az európai biztonsággal össze­függő kérdésekre. Mindkél fél hangsúlyozta az enyhü­lés szükségességét. Egyetér­biztonságának megszilárdí­tása érdekében. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcso­latai az elmúlt időszakban számos területen, örvendete­sen fejlődtek. Mindkét fél Sikeres köreit/ találkozó a Krímben földet 0 Moszkva (MTI) A csütörtök délután, ma­gyar Idő szerint negyed hat­kor sikeresen végrehajtott le­szállással véget ért a nyolc­napos szovjet—vietnami űr­kísérlet. Viktor Gorbatko és Pham Tuan utolső munka­napját a világűrben teljes egészében a legizgalmasabb és legfelelősségteljesebb mű­velet, a leszállás előkészí­tése és végrehajtása töltöt­te kl. Az utolsó, közösen el­fogyasztott reggeli után Rju­min, Popov, Gorbatko és Pham Tuan együtt ellenőriz­te még egyszer a Szojuz—36 fedélzeti rendszerelt, majd a két Crpáros búcsút vett egymástól. Gorbatko és Pham Tuan megköszönte vendéglátói sok-sok segítsé­gét, majd elhagyta a Szaljut —6-ot. A két visszatérő űr­hajós valamivel 11 óra előtt beszállt a Szojuz—36-ba, majd bezárult az űrhajót a Szaljut—6-tal összekötő zsi­lipkamra. A szükséges elő­készítések után valamivel 14 óra előtt a Szojuz—36 le­vált az űrállomásról, A Szojuz—38 űrhajó le­szállóegysége a Szovjetunió területének megadott térsé­gében, Dzsezkazgan várostól 180 kilométerrel délkeletre ért földet. Br«zsnf@v- Gierek megbeszélés 0 Moszkva (TAHZSZ) vői megállapították: jélén­A Krím-félszigeten csü- lég a sorsdöntő kérdés az, törtökön találkozott Leonyid hogy bekövetkezik-e, vagy Brezsnyev, az SZKP KB fő- sem a fegyverkezési hajsza titkára, a Szovjetunió Leg- új fordulója. A szocialista és felsőbb Tanácsa Elnökségé- a tőkés országok vezető nek elnöke és Edward Gie- személyiségeinek az utóbbi rek, a Lengyel Egyesült Időben lezajlott találkozá­Munkáspárt Központi Bi- sal és tárgyalásai tanúsítják, zottságának első titkára, aki hogy a nehézségek, ame­lyekkel szembetalálta ma­gét az enyhülés, leküzdhe­tők. Feltétlenül szükség van azonban arra, högy egyik fél se próbálja, megbontani a katonai erők létrejött .egyen­súlyát, Az ilyen kísérletek kilátástalanok, és cSupén a nemzetközi helyzet új bo­szólva a találkozó résztve- nyódalmaihoz vezethetnek. tettek abban, hogy békés teljes készségét nyilvánította tárgyalások útján kell meg- a magyar—'francia együtt­teiálni a jelenlégi feszültség működés továbbfejlesztésére, feloldáséhoz, a vitás kér- A látogatás során Jean Fran­dések rendezéséhez vezető cois-Poneet és Púja Frigyes utat. A miniszterek állast nláírta a Magyar Népköz­foglaltak amellett is, hogy u jelenlegi világhelyzetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. Ennek érdekében különös fönto&Sága vatl annak, hogy az enyhülést katonai térre is kiterjesszék és az egyeh­16 biztonság elvének tiszte­letben tartásával megfelelő előrehaladás történjék a le­szerelés, a fegyverzetek csök­kentése területén. Nagy fon­tosságot tulajdonítva a mad­térsaság és a Francia Köz­társaság jogsegélyegyezmé­nyét. A francia külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. szabadságát tölti a Szov­jetunióban. Leonyid Brezs­nyev és Edward Gierek tá­jékoztatták egymást orszá­guk helyzetéről, azokról a problémákról, amelyek meg­oldásán dolgozik jelenleg az SZKP és a LEMP. A nemzetközi helyzetről 65 négyzetméter alapterületű száraz helyiség RAKTÁRNAK. ÜZLETNEK VAGY MŰHELYNEK KIADÖ. „Magánház 5301" a Sajtóházba. Jeligére „Altalános Fogyasztást Értékesítő és Beszerző szövetkezet 15. sz. élelmiszerboltja Szatymaz, József A. u. 11." feliratú bélyegzője elveszett, használata érvénytelen Egyiptomi tiltakozás 0 Kairó (MTI) „Egyiptom soha nem fogad­ja el Jeruzsálem keleti ré­szének izraeli fennhatóság alá helyezését" — mondta Kamal Hasszan Ali egyip­tomi külügyminiszter szer­dán. Még azzal ls fenyegető­zött, hogy Egyiptom esetleg ismét megszakítja a palesz­I tin autonómiáról folyó tárt gyalásokat, és visszahívja izraeli nagykövetét, miután ismeretessé vált az izraeli parlament többségi dönté­se: Jeruzsálem ezentúl „hi­vatalosan" is az ország „oszt­hatatlan fővárosa mindörök­re". Végezetül azonban meg­állapította: Jeruzsálem arab részének sorsa Egyiptom szerint továbbra is „tárgya­lási téma". LAKATOSMÜHELY KIALAKÍTÁSÁRA helyiséget bérbe vennénk, vagy felszerelt l&kmfQsmííheSyt föérefiséfik Szerződést kötnénk kizárólag jól felszerelt és képzett lakatos kisiparossal szerszámok készítésére és karban­tartására. ..Szegedi ipari szövetkezet 1843/12" Jeligére a Sajtóházba.

Next

/
Thumbnails
Contents