Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

rHÁG PRO LÉTÁR/At. EGYESÖLJETE4U 70. évfolyam 163. szám 1980. július 13.; vasárnap Ara: 1,60 forint Csaknem 80 ezer hektár búzát aratnak az idén a gazdaságok Csongrád me­gyeben. A szegedi járás né­hány közösségében a Sze­ged környékén beérett a takarmánynak való búza. Mint arról már hírt adtunk, a szegedi Üj Élet Termelő­szövetkezetben és Mórahal­mon. a hét közepén beálltak a gépek a búzatáblákba. Néhány téesz tegnap követ­te példájukat, hozzáfogtak a búzaaratáshoz. A szőregi Tisza—Maros-szög, a szegedi Felszabadulás téeszben is munkába állították a kom. bajnokat, teherautókat, bá­lázókat. A korábban érő búzafajtákat aratják, csépe­lik. Csongrád megyében több mint 700 kombájn és „hoz­závaló" gépek — teherau­tók, bálázók — készenlétben állnak, hogy idejében fedél alá kerüljön a gabona. Az aratnivalót most az őszi és a tavaszi vetések adják. Ta­valy szeptembertől ez év áprilisáig több mint 100 ezer hektár földre szórták ei a kalászosok magját, A búzán kívül még rozsot, ta­vaszi árpát, repcét, rizst. A kedvező időben szépen fej­lődtek a gabonák, s ígéretes termést mutattak a táblák. Ezért lényeges a szervezett, gyors, időbeni betakarítás. Csongrád megyében az összes vetés csaknem 80 százalékán kenyérnek való gabona terem, majdnem 19 ezer hektáron őszi árpa. 4 ezer 3é5 hektáron pedig rozs. Tavasszal 2012 hektár­ra vetettek árpát, és kicsi­vel nagyobb területre zabot. A kalászosok többsége a szövetkezeteknek ad bevé­telt. A termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek össze­sen 61 ezer 105 hektár bú­zát aratnak az idén. Több mint hatszorosát az állami gazdaságokban vetett gabo­nának. Hasonló az arány a többi kalászosnál is. Bár rozsból a szövetkezeteknek 2464 hektár az aratnivaló, mig az állami gazdaságok­nak csak 40 A Gabonatermesztési Ku­tató Intézet kísérleti par­celláin is megkezdték a ga­bona aratását. A kombájnosok. a többi gazdaságban az időnek meg­felelően. vasárnap is arat­nak. Néhány közösségben, ahol levágták az őszi árpát, hozzáfogtak a tarlohántás­hoz, és a jobb földekre má­sodvcteményként burgonyát, káposztát ültettek, csalamá­dét vetettek. Például a for­ráskúti Haladás Tsz-ben. a dorozsmai József Attila Termelőszövetkezetben, s a zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben. A szövetkezet szakemberei egyelőre a motor hidegindí­tóknál, valamint az egyik fajta jégoldónál teremtették meg az áttérés műszaki fel­tételeit. Ezekből már elküld­ték az első exportszállítmá­nyokat különböző északi or­szágokba. ahol egyébként már be is tiltották a freon­gáz alkalmazását. Tervük szerint a gyártmányok ki­lencven százalékánál meg­oldható a freonnak széndi­oxiddal való felváltása. Ez évente mintegy ötmillió fo­rint értékű devizamegtakari­tást jelent majd az üzem­nek, a népgazdaságnak. Növényvédő csipkeháló A szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat csipke­szerű, különleges műanyag­hálókat gyárt. A nagyüzemi kertészetek részére, hogy a zsenge növényeket megvéd­hessék az erős napsugártól. A növényeket a kora tavaszi hidegtől sikfóliával óvják. Ugyanez az alapanyaga a csipkehálónak is: a fóliát keskeny csíkokra hasogatják. utána megsodorják, majd hurkológépekkel könnyű hálóvá alakítják, amely a napsugarak egy részét felfog­ja, a levegőt átengedi, ugyan­akkor az esetleges jégverés­től is megóvja a primőröket, virágokat. Az év végéig mintegy 200 000 négyzetmé­ter ilyen finom hálót gyárta­nak javarészt mezőgazdasági nagyüzemeknek. | Hétfőn érkezik hazánkfia Veszelin Gyuranovics Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszí tertanácsa elnökének meghívására július 14-én, hétfőn hi­vatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik Vesze­lin Gyuranovics. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke. (A ju­goszláv kormányfő életrajzát a 2. oldalon ismertetjük.) Déli szennyvízátemelő ! NyÜíOÍSj Kevés zöldség termett A vásárló vágya: legalább I nyáron vegyen magának ol­csó zöldséget. Hiába sóvárog a boltokban, a piacokon még sajnos „tavasz" van. Leg­alábbis az árakat illetően. A háziasszonyok, bevásárlók már tudják, ha valami „zöl­det" tesznek a kosárba, alig kapnak vissza valamit a szá­zasból. Nem kedvezett az időjá­rás a kertészeknek. Keveset ' teremtek a kiskertek és a nagyüzemi parcellák, s ez a fölvásárlásban is megmutat­kozott. Az első félév össze­gezésekor innen-onnan hi­ányzik pár vagon a tervezett termésből. „Elvitte az idő.-' Hónapos retekből például a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat felvásárlói 12 millió csomóra kötöttek szerződést. Ennek csak a felét tudták leadni a termelők, s így ex­portra is csak 5 millió cso­mó jutott. Szerencsére a bel­földi ellátásban nem volt fönnakadás. Akárcsak a fó­lia alatt termelt salátából. Ezen a tavaszon félmillió tő hozott olyan termést, amely a felvásárlóknak is tetszett. A szabad földön már sokkal több saláta fejesedett be. A ZÖLDÉRT 2 millió 900 ezer bokor salátára számított. En­nél jóval több termett s ez némi értékesítési nehézséget is okozott. Sok saláta a ker­tekben öregedett meg. Az is a valósághoz tartozik, mond­ták a fölvásárlók, hogy az áru kései megjelenése miatt a tavasszal-az ünnepek előtt például nem tudtak minden boltba küldeni salátát. A karalábéból majdnem annyit vettek át, mint amennyit terveztek, csaknem 10 millió darabot. Ebből 2,5 milliót fólia alatt neveltek a termelők. A karalábénak a demokratikus országok pia­cain volt keletje. Az áru 70 százalékát az országhatáron túlra szállították. A korai fejes káposzta ez­előtt nagyon keresett volt a tőkés országokban. Két éve egyre kevesebbet vásárolnak, idén csak 75 vagonnal. Több jutott a hazai fogyasztóknak. 90 vagon káposzta kelt el itthon. A csanyteleki korai kar­fiol még Moszkvába is elju­tott. Repülőgép vitte az olimpiai faluba a zöldséget Ezerhétszáz tonna ú j bur­gonyára szerződtek a terme­lők. s ennek többségét át­adták a fölvásárlóknak. A balástyai. kisteleki gazdálko­dók termeltek szén — mi­nőségileg kifogástalan — burgonyát. Több mint másfél millió csomó petrezselyemmel, sár­garépával „lepték meg" a termelők a felvásárlókat Eddig még mind el is ad­ták, nem úgy, mint ta­valy. amikor fele ennyi ter­mett. és majdnem a nya­kukra száradt. Primőr para­dicsomból, paprikából, ubor­kából csak a megye ellátá­sára futotta. A szabadföldi termésre még várnunk kell, Csak július végére érik be a homoki gazdaságokban a paradicsom. Az olcsóbb pap­rikát augusztus első felére várják a kereskedők. Szamócából, cseresznyé­ből, eltenni való meggyből nagyon kevés termett. Ké­sőbb kezdték meg az őszi­barack szállítását, csak 25— 30 vagonnal vásároltak egv hét alatt. holott ilyenkor már tart a szezon. Piacra készítik az őszibarackot a morahalmi Homokkul­túra Szakszó vetkezetben ­Előkészítés próbaüzemelésre Egy település városiaso­dását, vagy „városiasságát" nem csupán az utak. terek rendezettsége, emeletes há­zak. lakótelepek sokasága, vagyis a szemmel látható építmények alapján ítélik meg. Ahhoz. hogy fönt rend és a korkövetelmé­nyeknek megfelelően kiala­kított élettér legyen, a föld alá kell beépíteni milliókat. Szeged városfejlesztése sem képzelhető el megfelelő csa­tornarendszer nélkül. s aligha tudják terebélyesedő városunk lakói, hogv fél­milliárd forintot építettünk a földbe: ennyibe került ugyanis az a nagy kapaci­tású főgyűjtőrendszer. amely a várost átszelve a Tarjanvárostól a déli Haty­tyastelep alatt éri el a Ti­szát. A csapadék- és szennyvíz elvezetésére szolgáló közaí csatorna vizét nagy teljesít­ményű szivattyútelep, a szakemberek által déli át­emelőnek nevezett létesít­mény juttatja a Tiszába. A több épületből álló együttes a napokban ké­szült el. s most az utolsó simításokat végzik a dolgo­zók A 80 millió forint be. ruházási költséggel épült átemelő tervelt a MÉLYÉP­TERV készítette, kivitelezé­sét a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) dolgozói végez­ték Mint Szillérl László. a Szegedi Vízművek és Für­dők Vállalat főmérnöke el­mondta. a szivattyúházhoz olyan berendezésekre volt szükség, amelyek évtizedek múdán is alkalmasak az évről évre növekvö mennyi­ségű szennyvíz átemelésé­re. Jelenleg másodpercen­ként mintegy 500 liter szennyvizet kell továbbíta­ni, távlatokban azonban ez a mennyiség a dupláját is j Bajbakev megbeszélése Faluvégi Lajossal Nyikolaj Konsztantyinovics Bajbakov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, az állami Tervbi­zottság elnöke szombaton Moszkvában fogadta Faluvé­gi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét, és meg­beszélést folytatott vele az 1.981—85. évi tervidőszak gaz­dasági kérdéseiről. MTI) Műszaki újítás I a MEDI­KÉMIA-nál A megszűrt szennyvízből a felfogott szerves törmeléket a Geigcr-rács segítségéve! távolítják el. Képünkön a kieme­löszerkezet szerelés közben. meghaladja majd, s ha eh­hez hozzászámítják a csapa­dékvizet. végül is több ezer literes másodpercenkénti mennyiséggel . kell megbir­kózniuk a gépeknek. A próbaüzemelés előtt álló rendszer azonban így is nagy értéke a szegedi kom­munális ellátási rendszer-" nek. Ha a — tervek szerint — negyedik negyedévben bekapcsolódó déli átemelő és a hozzá csatlakozó fő­gyűjtő továbbítja a város területén keletkező szenny­vizet, megszűnik az eddig sem szívesen eltűrt négy tiszai szennyvízbevezető hely, amelyek a város la­kott területén öntötték bű­zös terhüket a folyóba Vé­get érhet az az áldatlan ál­lapot. amelyben a Holt-Ti­szába torkolló hattyasi nvflt árok környékén laKók kény-­szerültek élni a szalámigyá­ri hulladéktól teli vize „jó­voltából". Dr. Takács An­tal igazgató szavai szerint a déli átemelő üzembe lépése után megnyílik a lehetőség a Holt-Tisza kitisztítására. A svéd FLYGT-cég és a gyárral TESCO-kapcsolat­ban levő Építéstudományi intézet szakembere a na­pokban részt vesz a próba­üzemre előkészítő munkála­tokban. Kaiserfeld Guido, a FLYGT műszaki tanács­adója elégedetten nyilatko­zott az építésről, s az ösz­szesen 5 ezer 200 liter má­sodpercenkénti csúcsteljesít­ményű berendezés szerelé­séről. Évente mintegy kétmillió flakont tölt meg a szegedi Medikémia Ipari Szövetke­zet az általa gyártott külön­féle autóápolási cikkekkel, hidegindítóval, jégoldóval, páragátlóval, üvegtisztítóval. Az önkiszóró palackokat eddig freongázzal töltötték meg, amelyről az újabb tu­dományos kutatások alapján ismeretes, hogy nagy meny­nyiségben a spray-ből ki­szabadulva és felszállva, ká­rosan befolyásolja a magas­légköri viszonyokat. Ezért, főképpen környezetvédelmi szempontból, folyamatosan áttérnek a széndioxid alkal­mazására, amely ugyan­olyan jól kiszorítja a flako­nok tartalmát. Emellett fon­tos gazdasági előny, hogy a tőkés importból beszerezhe­tő freonnal szemben a szén­dioxid hazai. Ugyanakkor ol­csóbb és tizedannyi elegendő belőle, mint az importanyag­ból. 4 1 * t

Next

/
Thumbnails
Contents