Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

Szombat. 1980. július 12. 5 Megalakult a megyei KEB Tegnap késő délután dr. Kukuszi László, a megyei NEB elnök vezetésével meg­tartotta alakuló ülését a Csongrád megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Az ülésen részt vett Szakali József ál­lamtitkár, a NEB elnöke és Papdi József, a megyei párt­bizottság osztályvezetője. A bizottság egyetértett azzal. Hogy a megyei NEB elnöké­nek általános helyettese Ti­hanyi Ernő legyen, illetve az elnökség három tagból az el­nökből é6 két helyettesé­ből álljon. A megyei NEB elnöke Is­mertette a bizottság előtt ál­ló feladatokat, a főbb vizs­gálati témákat. Ezután Sza­kali József kért szót, kö­szöntve valamennyi NEB ta­got. Beszélt a népi ellenőrök feladatairól, s megfogalmazta azt az igényt, hogy vala­mennyi népi ellenőr úgy dolgozzék munkahelyén, hogy elismerően szólhassanak róla. Felhívta a figyelmüket arra, hogy az ellenőrzés valóban a vezetés szerves része, s a né­pi ellenőröknek segítséget kell adni a vezetőknek ellen­őrzéseik során. Ugyanis a népi ellenőrzés célja az, hogy a párt poli'tikája érvényesül­jön, eredfnényeink jobbak legyenek és az élet minden terül etén h atéko nyabban dol­gozzunk. Szólt a következe­tes utóellenőrzésről, a jó munkastílus kialakításáról és a közérdekű bejelentések lelkiismeretes kivizsgálásá­ról. Idegenforgalmi megállapodás A magyar—csehszlovák Idegenforgalomról tárgyalt Budapesten dr. Juhár Zol­tán belkereskedelmi államtit­kár és dr. Mirko Svoboda, a csehszlovák nemzetközi ide­genforgalmi kormánybizott­ság első elnökhelyettese. Megállapodást írtak alá, amely célul tűzi ki, hogy az 1981—35. közötti időszakban a Magyarországról Csehszlo­vákiába irányuló szervezett turizmus évente 8—10 száza­lékkal, a Csehszlovákiából Magyarországra irányuló szervezett turizmus pedig évente 3—5 százalékkal nö­vekedjék. (MTI) Befejeződölt a Kincskereső­tábor Ünnepélyes táborzárással, zászlólevonással és tábor­tűzzel fejeződött be tegnap, pénteken este a Kincskere­ső című gyermekfolyóirat 9 napos olvasótábora. A részt­vevők — mintegy száz felső tagozatos általános iskolás — élményekkel, tapasztala­tokkal gazdagodva térhet­nek vissza az ország külön­böző helységeibe. A tábor­ban találkozhattak a folyó­irat szerkesztőségének tag­jaival, valamint a laphoz közelálló írókkal, előadómű­vészekkel. Számos művé­szeti ágazat alapelemeivel barátkozhattak, bepillant­hattak az újságkészítés rej­telmeibe. továbbá sportver­senyeken mérkőzhettek egy­mással. Iskolájuk Kincske­reső-szakkörében, -klubjá­ban bizonyára jól tudják majd hasznosítani a tanul­takat. Az utolsó nap ellá­togattak a táborba a gyere­kek szaktanárai is. baráti beszélgetést folytattak a tá­bor vezetőivel, szaktanács­adóival. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Farkas Pál szobrászmű­vész kiállításának megnyi­tója ma, szombaton este 6 órakor, a Bartók Béla Mű­velődési Központ udvará­ban. Hermán Lipót emlékkiál­lítás a Móra Ferenc Mú­zeumban. Bálint Endre fotómontá­zsai a Bartók Béla Mű­velődési Központ nagyter­mében. Lóránt Zsuzsa szobrász­művész tárlata a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és föld­gáz; Szegedi Galéria; Lucs­képgyűjtcmény; Hunok, avarok, magyarok; „Vas­virágok"; Móra-emlékszo­ba; „Tűzön-vizén keresz­tül él Szeged". A Fekete­házban : „Szeged felszaba­dításától az ország felsza­badításáig." Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa .Nők a szövetkezetekben A két királyné ( Kálmán király első felesége, Buzilla: Sára Bernadette. A másik, Eufémia: Szakács hyszter, A királynék a próbák ideje alatt sokat ülnek a néző­téren. Egyelőre farmerben, dzsekiben, az éjszakai hideg ellen védekezve, olvasnivalóval fölszerelve, a várakozás hosszú óráit kitöltendő. Néhány mondatos szerepeik, rö­vid jelenéseik funkciója: Kálmánt, jellemezni. A királyt, aki jóelőre kijelenti: „az országnak házasodom". S aki nem kíváncsi a szicíliai „nagybecsű szűzre"; az a lényeg. hogy Buzillának ne hiányozzék egyetlen' tagja sem. És.legyen teje." A színésznők várakoznak. Szinte ugyanazokkal a sza­vakkal. mondják: izgalommal és érdeklődéssel figyelik a próbákat, drukkolnak Ruszt József vállalkozásának si­keréért. „Hogyan terhelhetnénk még azzal is. hogy ke­resni kelljen bennünket, ha éppen szükség van ránk? Egyelőre rapszódikusan követik egymást a különböző je­lenetek próbái..." A fogyasztási szövetkeze­tek látják el az ország lakos­ságának zömét, és sokrétű tevékenységük révén jelentős részt vállalnak a nők gazda­sági, szociális helyzetének ja­vításából. Miközben rendel­tetésüket teljesitik, céltuda­tosan a párt nőpolitikái ha­tározatának végrehajtásáért is munkálkodnak — hangsú­lyozta Szlamenicky István, SZÖVOSZ elnöke, a Magyar Nők Országos Tanácsának ülésén, pénteken a Parla­mentben. Az Erdei Lászióné elnökletével megtartott ta­nácskozáson a párt nőpoliti­kái határozata megvalósítá­sának szövetkezetben tapasz­talatait elemezték. Elmond­ták: ma már az ÁFÉSZ-ek kezelik az ország bolthálóza­tának csaknem 50, a vendég­látóhelyek 43 százalékát. Az utóbbi évtizedben 369 ABC­és kis áruházat, 74 nagy áru­házat építettek, az utóbbi 3 évben több mint 500 köz­szükségleti cikkeket árusító üzletet nyitottak meg Az éttermek, vendéglők, étel­bárok, bisztrók, falatozók száma 170-nel gyarapodott. Tejet, tejterméket szinte minden községben, húst. konyhakész, előrecsomagolt és mélyhűtött élelmiszereket egyre több üzletben árusíta­nak. Az utóbbi 5 évben meg­sokszorozódott az üzemi konyhák, éttermek száma: ma már 350-nél is több; és több mint 25 ezer tanuló ét­keztetéséről is gondoskodnak. A szövetkezetek más szolgál­tatása, a többi között a mo­sás, a lakáskarbantartás, a gyermekmegőrzés szintén a nők gondjait enyhíti. A hatodik ötéves terv Idő­szakában szándékaik szerint főleg a kistelepüléseken lé­tesítenek szövetkezeti bolto­kat az elnéptelenedő falva­kat mozgó boltok látják el. A fogyasztási szövetkeze­tekben dolgozó nők helyzeté­ről, munkájáról szólva han­goztatták: a szövetkezetek több mint 3 millió tagja és 175 ezer dolgozója közül több mint egymillió nö. A szövet­kezetekbe belépők 50 száza­léka szintén nő. Túlnyomó többségük helytáll a munká­ban, a munkaversenyben, so kan a közéletben is tevé kenykednek. A nődolgozók 64,5 százaléka szakképzett, egyre kevesebb azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osz­tályát. A közép- és felsőfokú iskolákban azonban kevesen tanulnak tovább. A fogyasz­tási szövetkezetek országos tanácsa felhívta a szövetke­zetek figyelmét, a dolgozók, köztük a nők szakképzésé­nek, továbbképzésének a jobb megszervezésére. Egyre több nő vesz részt a vezető testülelekben, vezetői beosz­tásban azonban kévés nő dol­gozik — hangsúlyozták a pénteki ülésen —, bár a SZÖVOSZ ösztönzi a vezető­ket, a választott testületeket, hogy bátrabban helyezzenek vezető funkcióba politikai­lag, szakmailag képzett, ve­zetésre alkalmas nőket. A tisztújitások. a következő kongresszus előkészületei le­hetővé. szükségessé teszik a megfelelőbb káderpolitika érvényesítését. Az utóbbi években jelen­tősen csökken a nők és a férfiak bére közötti indoko­latlan különbség, — de még mindig nagy: 22 százalék. Ennek további csökkentése, Illetve megszüntetése fontos feladat — hangsúlyozták a felszólalók. Elismeréssel nyugtázták: számos üzletben könnyítették a nők munká­ját, a gépesítés, a konténeres szállítás azonban még sok helyen szükséges lenne. A tanácsülésen Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára tartott tájékoztatót a Béke-világtanács elnöksége budapesti ülésének állás foglalásáról. (MTI) Július 14.—augusztus 2.: Engedményes fiizelvásár A mintegy kétmillió isko­lás tanszerellátásáról jó elő. re gondoskodott a papír- és írószer-kereskedelem. amely az őszi zsúfoltság elkerülé­sére július 14.—augusztus 2. között rendezi meg a ha­gyományos kedvezményes iskolafüzet-vásárt — jelen­tették be pénteken a PI­ÉRT és az ÁPISZ közös saj­tótájékoztatóján. Az akció­ban országosan egységesen 30 százalékkal olcsóbban árusítják az iskolákban elő­írt füzeteket, füzetcsomago­kati A kiskereskedelmi vállalatok szabad elhatáro­zásukból 40 százalékra nö­velhetik az engedményt. Az ÁPISZ például az iskolai füzetcsomagokra, az első osztályosoknak pedig az író- és iskolaszer csomagok­ra is 50 százalékos árenged­ményt ad. A szakkereskedelem ve­zetői beszámoltak a tanszer­ellátás jelenlegi helyzetéről, kilátásairól. Elmondották, hogy a tanévxe szükséges iskolafüzetek már csaknem teljes mennyisége, a tan­szereknek is a 80 százaléka rendelkezésre áll. A tervek szerint 45 mil­lió iskolafüzet kerül forga­lomba. A termelés bővíté­sének eredményeként a ko­rábbi évekhez képest kor­látlanul kapható spirálfü. zet is. Patronos töltőtollból és golyostollból szűkítették ugyan a választékot, a mennyiséa azonban elegen­dő. A kézben és á háton egyaránt hordható iskola­táskákból 30-féle, egyéb tás­kákból 25-féle közül választ­hatnak az iskolások, a szü­lők. Hiánytalanul kielégítik az igényeket rajztáblából, rajzlapokból is. Az előírás szerint az általános iskolák­ban csak a 4-es és a 10-es méretű ecsetek használata kötelező, ezekből — import segítségével —. s hozzájuk festékből, van elég. Közölték a tájékoztatón azt is. hogy az év elejei ár­rendezés nem érintette a füzetek, a rajzpapírok és a rajztáblák fogyasztói árát. Jó néhány fajta iskolaszer — például táska, tolltartó, belföldi grafitceruza, import radír, hazai és tőkés im­port iskolai körző. színes papírlap, betűkártya. szá­molókorong. fűzölap. festék­doboz. kézimunkatasak — ára emelkedett. Olcsóbbak viszont a belföldi golyóstol­lak és tollbetétek, a töltő­tollak, a szocialista import grafitceruzák, a hazai és az NDK-import ecsetek. a műanyag vonalzók, a gomb­festékek. a szocialista im­port körzők, a füzetborítók, a ceruzahegyezők. Az átla­gosan 5—55 százalékos ár­emelések és -csökkentések, a forgalomba kerülő meny­nyiségeket figyelembe véve megközelítően kiegyenlítik egymást. (MTI) Sára Bernadette Sára Bernadette a főiskola után, Szakács Eszter a sze­gedi színházból szerződött Kecskemétre — mikoriban ott kezdett épülni hazai szín­játszásunk egyik vára. Szá­mos darabban szerepeltek együtt, voltak királynék és királynők is, csupa jó emlé­ket, nagy szerepeket sorol­hatnak, amikor egyáltalán nem titkolt nosztalgiával be­szélnek „vidéki színész"-ko­rukról. Nem kell keresgélni további „közös dolgaikat" sem. Miután királynékkéni megadnak majd egy-egy színt, árnyalatot a dómszín­padi Kálmán király portré­jához, mindketten, még au­gusztusban Prestly-darab főbb szerepeit kezdik pró­bálni. A Józsefvárosi szín­ház első bemutatója lesz az angol társadalmi krimi, A veszélyes forduló. Az új évadban mindketten a Nép­színház tagjai. Sára Bernadette: „Egyelőre maradok a helyemen, bar amióta Budapestre kerültem, éppenhogy a helyemet ke­resem. Azt hiszem, nem én egyedül; a három társulatot egyesítő Népszínházban még nem volt elég az idő az ösz­szerázódáshoz, a művészi kö­zösséggé alakuláshoz. Bár, ki tudja, nem túlzott igény-e ez? Bennünket, Kecskemét­ről elszármazottakat, elké­nyeztetett színészeknek is tartanak. Mindenesetre egyetlen, alapvető és szin­tén nagy igényemet nem sze­retném föladni: játszani aka­rok, jó szerepeket, jó dara­bokban, jó rendezőkkel. Ha­bozás nélkül szerződöm bár­hova, ahol ez megadatik, Szakács Eszter bármikor, ha már meggyő­ződtem róla, hogy a pillanat­nyi helyemen viszont nem sikerül." (Ilyen alapállásból — mi­ért is ne maradna? Hiszen csak a közelmúlt: Füst Mi­lán Negyedik Henrik ki­rályában két szerepet is ka­pott Gábor Miklóstól, Acs jános vizsgarendezésében játszott, a Szinetár Miklós­rendezte Moliére Don Jüan­ban Donna Elvira alakját je­leníthette meg.) Szakács Eszter: „Mindig is átmenetinek tekintettem a filmgyári státust. Eleve fel­tétellel szerződtem, évadon­ként két színházi szerep vál­lalására hivatalos engedé­lyem volt. Játszottam is, Kecskeméten Sütő András Kain és Ábeljében, a Félke­gyelműben, aztán a Várszín­házban és a Józsefvárosiban, mégis hiányérzettel küszköd­tem. Ha nem tartozik az em­ber egy társulathoz, hívhat­ják, foglalkoztathatják ugyan, de rizikót nemigen vállal­nak. Vagyis olyan feladato­kat kaphat, amilyeneket egész biztosan meg tud csi­nálni, amilyenekben már bi­zonyított. Ruszt József vi­szont akárhányszor kockáza­tot vállalt Kecskeméten, ki­próbálhattam magam a leg­különbözőbb szerepekben — elég volt, ha csak sejtette, megérezte, hogy tudni fogom a megoldást. Más tekintet­ben talán túl jó dolgom volt a filmgyárban. Rendkí­vül szervezetten működtetik ' a foglalkoztatási rendszert, nincsenek egyeztetés hajci­hők, akkora a kényelem, a nyugalom, mintha nyugdíj­ban lenne az ember. Mind­ezek miatt, és mert sokat vá­rok az új művészeti vezető­től, Vámos Lászlótól — a Népszínházhoz szerződtem. A filmgyári éveimet korántsem sajnálom, játszhattam a Dö­mölky János-rendezte Lédá­ban — már ezért az egyet­len feladatért is megérte volna. Nemrég fejeztük be Gladkov Cementjének for­gatását, Szász Péterrel, erre is nagyon szívesen emlék­szem vissza" Sulyok Erzsébet Száz grafika Hermán Lipót­emlékkiállítás is. a Száz rajz: önarcképvázla- szi indulásának Ideje tok, aktok, mitológiai témá- Szép emlékei voltak hát jú lapok, tájképek, portrék; városról az 1972-ben el­Rippl-Rónai, Hunyady Sán- hunyt mesternek, özvegye a dor, Molnár Ferenc, Szomory Dezső; „Szép Ernő alszik". A század első évtizedeinek jel­legzetes figurái, történései, hangulatai. A vázlatok is művészi pontosságról valla­nak. Az életmű — melynek eg'yrésze ez a száz lap — ha­talmas életanyagról, az em­bernek, a természetnek, a vi­múzeumnak ajándékozta a hatalmas hagyatékból a most kiállított száz rajzot. A Sze­lesi Zoltán művészettörténész rendezte tárlat megnyitóján — amelyen ott voltak a me­gyei és a városi pártbizottság képviseletében Tóth Zsu zsanna és Kormányos And­rás munkatársak, a megyei lág dolgainak mély ismereté- és a városi tanács művelő­teljesség, a szépség művészi érzékenység­ről, a Iránti rőL A Móra Ferenc Múzeum­ban tegnap, pénteken este megnyílt Hermán Llpót-em­désügyi osztályainak vezetői. dr. Müller Józsefné és Csa­nádi Géza — Trogmayer Ot­tó, a múzeum igazgatója kö­szönte meg a becses ajándé­kot Herman Lipót özvegyé­lékkiállitás rajzai között egy nek. Rapcsányi László tár­újságcikk fénymásolata: latmegnyitójában a festő em­„Második szülőföldjének" ne- beri-művészi portréját raj­vezi benne Szegedet a festő, zolta fel eleven szavakkal, Három évig járt itt felsőke- Gordon Zsuzsa színművész reskedelmi iskolába, de ez az a mester kedvenc verseiből időszak (1898—1901-ig) művé- szavalt néhányat

Next

/
Thumbnails
Contents