Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
Fentek, 1980. július 11. 3 Tudományos megbeszélések Szegeden A Minisztertanács tárgyalta Hz újítómozgalom helyzete Á Budapesten hamarosan megrendezendő nemzetközi élettani kongresszus speciális, az izomkutatás témáival foglalkozó szimpozionját Szegeden tartják meg. A konferencia tegnap, csütörtökön kezdődött az Akadémia biológiai központjában. A megnyitón ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, a városi pártbizottságot Kormányos András munkatárs képviselte. Dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora köszöntötte a nemzetközi szimpozion résztvevőit és megnyitotta a tanácskozást. A háromnapos előadássorozat házigazdája a szegedi orvosegyetem biokémiai intézete, ahol nagy jelentőségű tudományos eredményeket értek már el az izomkutatásokban. Ezen a konferencián. — melyen a világ legkülönbözőbb országaiból érkezett szakemberek, orvosok, biológusok, vegyészek összesen 80-an számolnak ba a legújabb kutatási eredményekről — tiz előadást tartanak szegedi kutatók is. A tanácskozáson dr Guba Ferenc intézetvezető, egyetemi tanár elnököl, és részt vesz a szimpozionon a nemzetközi élettani társaság izomkutatási bizottságának holland elnöke, W. Mommaerts, valamint az élettani kongresszus rendező bizottságának belga elnöke, G. Marechal is. A központi témakör: az izom differenciálódásának és alkalmazkodóképességének kérdései. A szimpozion zárónapján, szombaton kerekasztalkonferenciát rendeznek, melynek témája: az izom, mint táplálék. * Nemzetközi szimpózium kezdődött tegnap, csütörtökön Szegeden az orvostudományi egyetem Kórélettani Intézetének rendezésében, az egyetem oktatási épületében. Témája a méhlepény transzport funkciójával, annak metodikai problémáival, valamint az eredmények értékelésével foglalkozik. A háromnapos tanácskozáson, melyet a 28. Nemzetközi Élettani Kongresszus csatlakozó szimpóziumaként tartanak, s házigazdája a szegedi orvosegyetem, rendezői pedig dr. Telegdy Gyula egyetemi tanár, a Kórélettani intézet igazgatója, valamint dr. Young professzor, a londoni szülészeti klinika professzora, a tegnapi hivatalos megnyitón dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Pelri Gábor egyetemi tanár. az orvosegyetem rektora is üdvözölte a résztvevőket. A tanácskozáson tizenhárom ország nemzetközileg ismert képviselői vesznek részt. A főpróba sikerült Bármennyire is fölkészül- ' tek a gazdaságok, a felvásárlók az aratásra, az igazi erőpróba ezután kezdődik. Ha gyorsan növekszik a tarló, a megadott terv szerint haladnak a kombájnok, a vártnak megfelelően telnek a hombárok, az aratásért felelős emberek, mint a jó rendező a főpróbán — nyugodtak lehetnek. * Tóth Jenő és Verebély János a fűzfa hűvösében várja vissza a bálázót. Bozsó János a túlsó oldalról, az út felé hajtja a sort gépével. Fölszedi az árparendeket, a kombájnok után. A pótkocsin Kéri István és Matuszka Antal igazgatja a szalmakockákat. • A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben javában aratnak. A kombájnok a tagok parcelláit vágják, a bálázóbrigád a közös tábláról hordja be a szalmát. A katonákat is segítségül hívták. — A laktanyában még márciusban kiválasztottak bennünket — mondja Verebély János —, azok nevét írták föl, akik értenek az aratáshoz. Hárman jöttünk Kiskőrösről, a negyedik srác halasi. Azt se tudtuk, hol van Zákányszék. — És most már? — Otthon vagyunk, jő a kaja... Közben megérkezett Vass Imre ágazatvezető, akik az aratás menetéért felelős. — Miért kellettek a katonák? — Sok a gépünk, kevés rá az emberünk. Szerződést kötöttünk, a pénzt ott kapják a teljesítmény alapján Már előre kiszámították, mennyivel emelkedik majd a zsold, hiszen civilben Verebély János, Horváth Sándor, Papp Sándor és Kiss József is aratott már géppel néhányszor. — Mit kap, aki jól arat? — Prémiumot. A szállítóknál minden háromezer mázsa után. A kombájnosoknál, ha kevés szemet szór el, akkor adunk plusz-pénzt — informál az ágazatvezető. — Ellenőrzik a munkál? — Naponta megnézzük a tarlót és szólunk, ha valami nem stimmel. Kisebb hibák adódnak, de jegyzőkönyvet még nem kellett fölvenni. Ami akkor szükséges, ha az arató többször elengedi a füle mellett a figyelmeztetést. A zákányszéki közösségben — ha az idő engedi -ma kezdik a búza aratását. Évekig tartó, lendületes fejlődés után kisebb-nagyobb megtorpanás jellemzi az újítómozgalmat — állapították meg a Minisztertanács csütörtöki ülésén. Igaz ugyan, hogy ma már kétszázezres az újítók tábora —, a hetvenes évek elején még százezren sem voltak — ám az utóbbi két évben megcsappant az újítókedv. 1977-ben még 132 ezer javaslat érkezett az újítási irodákba, tavaly viszont már ötezerrel kevesebb; s a hasznosított újítások száma is kétezerrel csökkent. Különösen az ipari ágazatokban szembeszökő a viszszaesés. Akad olyan gépipari nagyvállalat, ahol egyetlen év alatt harminc százalékkal csökkent a benyújtott javaslatok száma. Az átmeneti visszaesés a vállalati érdekeltség és az újítómozgalom ellentmondáI sos kapcsolatából fakad. A vállalatok ugyan hosszú távon érdekeltek az újítások hasznosításában, ám rövid távon legalább ennyire nem érdekeltek azok anyagi elismerésében. Az újítási díjak kifizetése ugyanis a bér-, illetve részesedési alapból történik. A hasznos ötletek, javaslatok pénzbeni elismerése gyakorlatilag a vállalati kollektíva bér- és jövedelemforrásait szűkíti. Anyagi elismerés híján viszont — érthetően — lanyhul az újítási kedv is. Pedig a vállalatok tisztában vannak azzal, hoíy fejlődésük egyik 'lényeges belső tartaléka éppen az újítómozgalom. Ezt bizonyítja egyébként a tavalyi — nem túl erős év — statisztikája is: 1979-ben hetvenezer újítást vezettek be a gyakorlatba, s ezek csaknem négymilliárd forinttal gyarapították a vállalatokat. Az ellentmondás parsze nem elsősorban azoknál a vállalatoknál látszik igazán, amelyek gazdasági nehézségekkel küzdenek, s a kis nyereségük okán kicsi a bérfejlesztési, illetve részesedési alapjuk. Az erőforrások szűkös voltának tulajdonítható az is, hogy a vállalatoknál számos esetben indokolatlanul mellőzik az újítások bevezetésével kapcsolatos gazdasági számításokat. Terjed az a gyakorlat, hogy inkább eszmei díjjal jutalmazzák az újítókat. A gazdasági számítások nélkül díjazott javaslatok arányára jellemző, hogy tavaly száz újítás közül már hetvenhétnek az aktájára írták, hogy „eszmeileg díjazott". Ezzel voltaképpen kényelmességre, az újításokkal kapcsolatos felelősség elhárítására, és persze pénzbeni megtakarításra törekednek a vállalatok. Az újítások hasznosításával összefüggő, és ráadásul népgazdasági vetületű gond az újítások vállalatok közötti áramlása. Jóllehet, az utóbbi három év alatt négyszáz újítás helyett már több mint hétszáz hasznosítható ötletet adtak át a vállalatok más gyáraknak, a megvalósított javaslatoknak még mindig csak egy százaléka kerül gyárkapun kívülre. Ez megint csak a vállalati érdekeltség hiányára vezethető vissza. A jelenlegi tapasztalatok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy az újítómozgalom rendszerét megváltoztassák. Most arra van szükség, hogy pontos kép rajzolódjon ki az év elején hatályba lépett új szabályozó rendszer tényleges hatásáról. A nagy kérdés nemcsak az, hogy miképpen, de az is, hogy milyen mértékben hatnak az új szabályozók az újítások iránti vállalati igényre, és a dolgozók újítókedvére. Ezért a Minisztertanács állásfoglalásának értelmében már a közeljövőben sor kerül a szabályozó rendszer tényleges hatásának feltérképezésére. E vizsgálat eredményeinek ismeretében kerülhet majd sor az újításokkal kapcsolatos szabályozás korszerűsítésére. Az újítók gondjainak, elképzeléseinek további megismerését szolgálhatja az újítók és feltalálók V. országos tanácskozása is, amelyet 1981. második felében hívnak össze. II Művelődési Minisztérium céljáról, feladatáról Báláznak Zákányszéken — Most nem aratnak a gépeink, mert az árpa lejárt, a búzát meg hétfőn kezdjük — mondja Bata István brigádvezető, a rúzsai Népszabadság Tsz tarlóján. A fogatasokat, a szalmaliordókat irányítja —, de ismeri a téesz többi teendőit is. — Nyári legeltetésre szoktunk idehozni marhákat — mutat az út menti karámra, ahová a kazlat rakják — s azok alá lesz a szalma. Ha az anyaszéna is bekerül, rögtön kihajtjuk ide a csordát. Közben Papp Szilveszter jobbról. Simán Sándor meg balról löki a szalmatéglákat a kocsira. Ábrahám Imre alig győzi kápkodni azokat. Rakja, sorolja, tapossa a bálákat. Amikor váratlanul megindul a két ló a kocsival, mérgesen rájuk szol: „Hej, Csinos, Bogár, rosszabbak vagytok, mint a két kévehányó ..." Akik persze erre csak somolyognak. Nem is munka az olyan, ahol ne 1,csipkednék." egymást a társak. A két rúzsai, a pusztamérgesi és az öttömösi termelőszövetkezet szakemberei megállapodtak, hogy segítenek egymáson, ha az aratás úgy kívánja. A mikrokörzetben *a munkabérekben is megegyeztek. Egy hektár árpa és búza betakarításáért 1100, míg a rozsért 1300 forintot fizetnek egységesen. Tarifát szabtak a bálázásra, tarlóhántásra, tárcsázásra is. Ettől függetlenül a gazdaságok igyekeznek a maguk elejéből learatni. * A magtárakban gyűlik az idei termes. Aránylag jol fizettek az árpaföldek. A Csongrád megyei Gabonatorgalmi és Malomipari Vállalatnál nincs fönnakadás az átvételnél, idejében fölkészültek. Kenyérnek valóból még nem vittek — még kóstolót sem a gazdaságok —, de előreláthatóan több gondjuk lesz vele, mint az elmúlt esztendőben volt. Akkor ugyanis nagyon kevés termett — sajnálatukra. Mert a „van"-tól sose félnek úgy az emberek, mint a „nincs"-től. A gabonaior-. galmisok is jól tudják, búzából sohasem sok a sok. A jó gabona — aranyat ér. Mindnyájunknak bíztató, hogy a főpróba — az árpa aratása — jól sikerült. Az emberek, a gépek állták a próbát. A város környéki termelőszövetkezetek homokos parcelláin és a szegedi járásban többfelé kasza alá. érett a búza. A mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezetben és Mórahalmon, a Homokkultúra Szakszövetkezetben a tagok földjein a kombájnok „kóstolják" a gabonát. A takarmánybúzát vágják. A kenyérnek való gabonát még érleli egy kicsit a nap, s utána megkezdődhet az étkezési búza aratása. A legfontosabb nyári munka neheze... Majoros Tibor A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az államigazgatás ésszerűsítését szolgáló átfogó törekvések értelmében törvényerejű rendeletet alkotott a Művelődési Minisztérium létrehozásáról. Az új minisztérium az oktatási és kulturális tevékenység állami irányításának. illetve felügyeletének egységes központi szerve. Feladata az oktatási és kulturális ágazat egymásra épülő, egymást kiegészítő tevékenységének öszszekapcsolása, a kultúra társadalmi szerepének növelése, az oktatással szemben ta-, pasztaiható, egyre fokozódó i népgazdasági és társadalmi igények jobb kielégítése, valamint a művelődés és a társadalmi-gazdasági fejlődés teljesebb összhangjának meg' teremtése. E törekvésnek felel meg a Művelődési Minisztérium feladatköre, amely felöleli és egységes államigazgatási rendszerbe foglalja a közoktatást, a szakmunkásképzést, a felsőoktatást, az iskolarendszerű felnőttoktatást és továbbképzést, a posztgraduális képzést, a kulturális nevelést és a közművelődést. Hatáskörébe tartozik a művészetek támogatásával, fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátása, a kulturá- j lis és oktatási rendszerbe il- I leszkedö tudományos kutatás, I valamint az állami vezetőképzés szervezése, irányítása. Munkájához tartozik a nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok tartalmi irányítása, az e kapcsolatok fenntartását, fejlesztését szolgáló államközi egyezmények végrehajtásának megszervezése és a — részben — koordinálása is. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai céljaink eredményes megvalósítása, az oktatáspolitikai, közművelődési és művészetpolitikai határozatok végrehajtása során jelentkező új feladatok megoldása érdekében a minisztérium a korábbiaknál nagyobb mértékben épít a felügyelete alá tartozó intézmények önállóságára. A tanácsi irányítás sajátosságainak figyelembe vételével tart kapcsolatot az intézményhálózat tevékenységében érdekelt állami és társadalmi szervekkel. Az egységes szervezetben jelentősen növekszik a koncepciók kidolgozására alkalmas szervezetek és tanáésadó testületek szerepe. Előtérbe kerülne) az elemző-tervező, valamin az elvi-politikai irányítás szolgáló, a szervező és felit gyeleti tevékenységet egy« sítő szervezeti formák. Korszerű, kényelmes Az orvos-egészségügyi előírásokat is figyelembe veszik a Kontakta Alkatrészgyárban a vezérlőtermek és diszpécserközpontok pultrendszereinek építésében. A KONTASET műszerváz- és -pultrendszer minden részegysége a kezelőszemélyzet kényelmét szolgálja. A Modul rendszerű vezérlőasztalok pultjai süllyeszthetők, székei dönthetők. (MTI) Augusztus 20-án: Szegedre látogatott a Béketanács főtitkára Dr. Kovács Béla. az Országos Béketanács főtitkára tegnap Szegedre látogatott. A Hazafias Népfront megyei bizottságán felkereste Molnár Sándort, a népfront megyei bizottságának titkárát, akivél a megyénkben rendezett májusi béke- és barátsági hónap tapasztalatait, valamint a mozgalom következő országos és megyei feladatait beszélte meg. A Béketanács főtitkárát a megyei pártbizottságon fogadta dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. Gazdag program az firpád-emlékmíínél A Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a Csongrád megyei tanács a hagyományokhoz híven, idén is Ópusztaszeren, a Nemzeti Emlékparkban rendezi meg az augusztus 20-i, alkotmány napi ünnepségek megyei eseménysorozatát. Ebben az évben is változatos, színvonalas program várja az Ópusztaszerre látogatók sokaságát, a munkás-paraszt találkozó résztvevőit: az ünnepi nagygyűlés után a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének énekkara, tánckara és zenekara ad műsort, délután pedig a Skála-áruház rendez nagyszabású divatbemutatót — budapesti művészek felléptével. Délután 2-től rendezik meg a szokásos lovasbemutatót. Az érdeklődők jó néhány népművész munkáit is megtekinthetik. Az alkotmány napi, egész napos programra megtörténtek a megfelelő előkészületek. Több vendéglátóipari egység büféi, lacikonyhái várják majd az ünneplőket, s a Volán 10-es számú vállalata ezúttal is különbuszokat indít Szegedről Ópusztaszerre'. Alkotmányunk, az idei új kenyér és 1. István király ünnepén tehát minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy az Arpádemlékmühöz zarándokló ezrek nyugodtan, felszabadultan és örömmel ünnepelhessenek, szórakozhassanak.