Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

Fentek, 1980. július 11. 3 Tudományos megbeszélések Szegeden A Minisztertanács tárgyalta Hz újítómozgalom helyzete Á Budapesten hamarosan megrendezendő nemzetközi élettani kongresszus speciá­lis, az izomkutatás témáival foglalkozó szimpozionját Sze­geden tartják meg. A kon­ferencia tegnap, csütörtökön kezdődött az Akadémia bio­lógiai központjában. A meg­nyitón ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizott­ság titkára, a városi pártbi­zottságot Kormányos And­rás munkatárs képviselte. Dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora köszöntötte a nem­zetközi szimpozion résztve­vőit és megnyitotta a tanács­kozást. A háromnapos előadásso­rozat házigazdája a szegedi orvosegyetem biokémiai in­tézete, ahol nagy jelentősé­gű tudományos eredménye­ket értek már el az izom­kutatásokban. Ezen a konfe­rencián. — melyen a világ legkülönbözőbb országaiból érkezett szakemberek, orvo­sok, biológusok, vegyészek összesen 80-an számolnak ba a legújabb kutatási eredmé­nyekről — tiz előadást tarta­nak szegedi kutatók is. A ta­nácskozáson dr Guba Ferenc intézetvezető, egyetemi tanár elnököl, és részt vesz a szim­pozionon a nemzetközi élet­tani társaság izomkutatási bizottságának holland elnö­ke, W. Mommaerts, valamint az élettani kongresszus ren­dező bizottságának belga el­nöke, G. Marechal is. A köz­ponti témakör: az izom dif­ferenciálódásának és alkal­mazkodóképességének kérdé­sei. A szimpozion zárónap­ján, szombaton kerekasztal­konferenciát rendeznek, melynek témája: az izom, mint táplálék. * Nemzetközi szimpózium kezdődött tegnap, csütörtö­kön Szegeden az orvostudo­mányi egyetem Kórélettani Intézetének rendezésében, az egyetem oktatási épületében. Témája a méhlepény transz­port funkciójával, annak me­todikai problémáival, vala­mint az eredmények értéke­lésével foglalkozik. A háromnapos tanácskozá­son, melyet a 28. Nemzetközi Élettani Kongresszus csatla­kozó szimpóziumaként tarta­nak, s házigazdája a szegedi orvosegyetem, rendezői pedig dr. Telegdy Gyula egyetemi tanár, a Kórélettani intézet igazgatója, valamint dr. Young professzor, a londoni szülészeti klinika professzora, a tegnapi hivatalos megnyi­tón dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára és dr. Pelri Gábor egyetemi ta­nár. az orvosegyetem rektora is üdvözölte a résztvevőket. A tanácskozáson tizenhárom ország nemzetközileg ismert képviselői vesznek részt. A főpróba sikerült Bármennyire is fölkészül- ' tek a gazdaságok, a felvá­sárlók az aratásra, az igazi erőpróba ezután kezdődik. Ha gyorsan növekszik a tar­ló, a megadott terv szerint haladnak a kombájnok, a vártnak megfelelően telnek a hombárok, az aratásért felelős emberek, mint a jó rendező a főpróbán — nyu­godtak lehetnek. * Tóth Jenő és Verebély János a fűzfa hűvösében várja vissza a bálázót. Bo­zsó János a túlsó oldalról, az út felé hajtja a sort gé­pével. Fölszedi az árparen­deket, a kombájnok után. A pótkocsin Kéri István és Matuszka Antal igazgatja a szalmakockákat. • A zákány­széki Egyetértés Szakszövet­kezetben javában aratnak. A kombájnok a tagok par­celláit vágják, a bálázóbri­gád a közös tábláról hordja be a szalmát. A katonákat is segítségül hívták. — A laktanyában még márciusban kiválasztottak bennünket — mondja Vere­bély János —, azok nevét írták föl, akik értenek az aratáshoz. Hárman jöttünk Kiskőrösről, a negyedik srác halasi. Azt se tudtuk, hol van Zákányszék. — És most már? — Otthon vagyunk, jő a kaja... Közben megérkezett Vass Imre ágazatvezető, akik az aratás menetéért felelős. — Miért kellettek a ka­tonák? — Sok a gépünk, kevés rá az emberünk. Szerződést kö­töttünk, a pénzt ott kapják a teljesítmény alapján Már előre kiszámították, mennyivel emelkedik majd a zsold, hiszen civilben Vere­bély János, Horváth Sándor, Papp Sándor és Kiss József is aratott már géppel né­hányszor. — Mit kap, aki jól arat? — Prémiumot. A szállí­tóknál minden háromezer mázsa után. A kombájno­soknál, ha kevés szemet szór el, akkor adunk plusz-pénzt — informál az ágazatvezető. — Ellenőrzik a munkál? — Naponta megnézzük a tarlót és szólunk, ha valami nem stimmel. Kisebb hibák adódnak, de jegyzőkönyvet még nem kellett fölvenni. Ami akkor szükséges, ha az arató többször elengedi a füle mellett a figyelmez­tetést. A zákányszéki közösség­ben — ha az idő engedi -­ma kezdik a búza aratását. Évekig tartó, lendületes fejlődés után kisebb-nagyobb megtorpanás jellemzi az újí­tómozgalmat — állapították meg a Minisztertanács csü­törtöki ülésén. Igaz ugyan, hogy ma már kétszázezres az újítók tábora —, a hetvenes évek elején még százezren sem voltak — ám az utóbbi két évben megcsappant az újítókedv. 1977-ben még 132 ezer javaslat érkezett az újítási irodákba, tavaly viszont már ötezerrel keve­sebb; s a hasznosított újítá­sok száma is kétezerrel csök­kent. Különösen az ipari ága­zatokban szembeszökő a visz­szaesés. Akad olyan gép­ipari nagyvállalat, ahol egyetlen év alatt harminc százalékkal csökkent a be­nyújtott javaslatok száma. Az átmeneti visszaesés a vállalati érdekeltség és az újítómozgalom ellentmondá­I sos kapcsolatából fakad. A vállalatok ugyan hosszú tá­von érdekeltek az újítások hasznosításában, ám rövid távon legalább ennyire nem érdekeltek azok anyagi el­ismerésében. Az újítási dí­jak kifizetése ugyanis a bér-, illetve részesedési alap­ból történik. A hasznos öt­letek, javaslatok pénzbeni elismerése gyakorlatilag a vállalati kollektíva bér- és jövedelemforrásait szűkíti. Anyagi elismerés híján vi­szont — érthetően — lany­hul az újítási kedv is. Pe­dig a vállalatok tisztában vannak azzal, hoíy fejlő­désük egyik 'lényeges belső tartaléka éppen az újító­mozgalom. Ezt bizonyítja egyébként a tavalyi — nem túl erős év — statisztikája is: 1979-ben hetvenezer újí­tást vezettek be a gyakor­latba, s ezek csaknem négy­milliárd forinttal gyarapítot­ták a vállalatokat. Az el­lentmondás parsze nem első­sorban azoknál a vállalatok­nál látszik igazán, amelyek gazdasági nehézségekkel küz­denek, s a kis nyereségük okán kicsi a bérfejlesztési, il­letve részesedési alapjuk. Az erőforrások szűkös vol­tának tulajdonítható az is, hogy a vállalatoknál számos esetben indokolatlanul mel­lőzik az újítások bevezeté­sével kapcsolatos gazdasági számításokat. Terjed az a gyakorlat, hogy inkább esz­mei díjjal jutalmazzák az újítókat. A gazdasági szá­mítások nélkül díjazott ja­vaslatok arányára jellemző, hogy tavaly száz újítás kö­zül már hetvenhétnek az ak­tájára írták, hogy „eszmei­leg díjazott". Ezzel voltakép­pen kényelmességre, az újí­tásokkal kapcsolatos fele­lősség elhárítására, és persze pénzbeni megtakarításra tö­rekednek a vállalatok. Az újítások hasznosításá­val összefüggő, és ráadásul népgazdasági vetületű gond az újítások vállalatok kö­zötti áramlása. Jóllehet, az utóbbi három év alatt négy­száz újítás helyett már több mint hétszáz hasznosítható ötletet adtak át a vállalatok más gyáraknak, a megvaló­sított javaslatoknak még mindig csak egy százaléka kerül gyárkapun kívülre. Ez megint csak a vállalati ér­dekeltség hiányára vezethető vissza. A jelenlegi tapasztalatok azonban még nem elegendő­ek ahhoz, hogy az újító­mozgalom rendszerét meg­változtassák. Most arra van szükség, hogy pontos kép rajzolódjon ki az év elején hatályba lépett új szabályo­zó rendszer tényleges ha­tásáról. A nagy kérdés nem­csak az, hogy miképpen, de az is, hogy milyen mér­tékben hatnak az új sza­bályozók az újítások iránti vállalati igényre, és a dolgo­zók újítókedvére. Ezért a Minisztertanács állásfoglalá­sának értelmében már a kö­zeljövőben sor kerül a sza­bályozó rendszer tényleges hatásának feltérképezésére. E vizsgálat eredményeinek is­meretében kerülhet majd sor az újításokkal kapcso­latos szabályozás korszerű­sítésére. Az újítók gondjai­nak, elképzeléseinek továb­bi megismerését szolgálhatja az újítók és feltalálók V. országos tanácskozása is, amelyet 1981. második felé­ben hívnak össze. II Művelődési Minisztérium céljáról, feladatáról Báláznak Zákányszéken — Most nem aratnak a gépeink, mert az árpa le­járt, a búzát meg hétfőn kezdjük — mondja Bata István brigádvezető, a rúzsai Népszabadság Tsz tarlóján. A fogatasokat, a szalma­liordókat irányítja —, de ismeri a téesz többi teen­dőit is. — Nyári legeltetésre szok­tunk idehozni marhákat — mutat az út menti karámra, ahová a kazlat rakják — s azok alá lesz a szalma. Ha az anyaszéna is bekerül, rögtön kihajtjuk ide a csor­dát. Közben Papp Szilveszter jobbról. Simán Sándor meg balról löki a szalmatéglákat a kocsira. Ábrahám Imre alig győzi kápkodni azokat. Rakja, sorolja, tapossa a bálákat. Amikor váratlanul megindul a két ló a kocsi­val, mérgesen rájuk szol: „Hej, Csinos, Bogár, rosszab­bak vagytok, mint a két kévehányó ..." Akik persze erre csak somolyognak. Nem is munka az olyan, ahol ne 1,csipkednék." egymást a társak. A két rúzsai, a puszta­mérgesi és az öttömösi ter­melőszövetkezet szakembe­rei megállapodtak, hogy segí­tenek egymáson, ha az ara­tás úgy kívánja. A mikro­körzetben *a munkabérekben is megegyeztek. Egy hektár árpa és búza betakarításáért 1100, míg a rozsért 1300 forintot fizetnek egységesen. Tarifát szabtak a bálázásra, tarlóhántásra, tárcsázásra is. Ettől függetlenül a gazda­ságok igyekeznek a maguk elejéből learatni. * A magtárakban gyűlik az idei termes. Aránylag jol fizettek az árpaföldek. A Csongrád megyei Gabonator­galmi és Malomipari Válla­latnál nincs fönnakadás az átvételnél, idejében fölké­szültek. Kenyérnek valóból még nem vittek — még kós­tolót sem a gazdaságok —, de előreláthatóan több gond­juk lesz vele, mint az el­múlt esztendőben volt. Ak­kor ugyanis nagyon kevés termett — sajnálatukra. Mert a „van"-tól sose fél­nek úgy az emberek, mint a „nincs"-től. A gabonaior-. galmisok is jól tudják, bú­zából sohasem sok a sok. A jó gabona — aranyat ér. Mindnyájunknak bíztató, hogy a főpróba — az árpa aratása — jól sikerült. Az emberek, a gépek állták a próbát. A város környéki termelő­szövetkezetek homokos par­celláin és a szegedi járásban többfelé kasza alá. érett a búza. A mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezetben és Mórahalmon, a Homok­kultúra Szakszövetkezetben a tagok földjein a kombáj­nok „kóstolják" a gabonát. A takarmánybúzát vágják. A kenyérnek való gabonát még érleli egy kicsit a nap, s utána megkezdődhet az étkezési búza aratása. A legfontosabb nyári mun­ka neheze... Majoros Tibor A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az államigaz­gatás ésszerűsítését szolgáló átfogó törekvések értelmé­ben törvényerejű rendeletet alkotott a Művelődési Mi­nisztérium létrehozásáról. Az új minisztérium az oktatási és kulturális tevékenység ál­lami irányításának. illetve felügyeletének egységes köz­ponti szerve. Feladata az ok­tatási és kulturális ágazat egymásra épülő, egymást ki­egészítő tevékenységének ösz­szekapcsolása, a kultúra tár­sadalmi szerepének növelése, az oktatással szemben ta-, pasztaiható, egyre fokozódó i népgazdasági és társadalmi igények jobb kielégítése, va­lamint a művelődés és a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés teljesebb összhangjának meg­' teremtése. E törekvésnek felel meg a Művelődési Minisztérium fel­adatköre, amely felöleli és egységes államigazgatási rendszerbe foglalja a közok­tatást, a szakmunkásképzést, a felsőoktatást, az iskolarend­szerű felnőttoktatást és to­vábbképzést, a posztgraduá­lis képzést, a kulturális ne­velést és a közművelődést. Hatáskörébe tartozik a mű­vészetek támogatásával, fej­lesztésével összefüggő állami feladatok ellátása, a kulturá- j lis és oktatási rendszerbe il- I leszkedö tudományos kutatás, I valamint az állami vezető­képzés szervezése, irányítása. Munkájához tartozik a nem­zetközi kulturális és oktatási kapcsolatok tartalmi irányí­tása, az e kapcsolatok fenn­tartását, fejlesztését szolgáló államközi egyezmények vég­rehajtásának megszervezése és a — részben — koordiná­lása is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt művelődéspolitikai céljaink eredményes megva­lósítása, az oktatáspolitikai, közművelődési és művészet­politikai határozatok végre­hajtása során jelentkező új feladatok megoldása érdeké­ben a minisztérium a koráb­biaknál nagyobb mértékben épít a felügyelete alá tar­tozó intézmények önállóságá­ra. A tanácsi irányítás sa­játosságainak figyelembe vé­telével tart kapcsolatot az intézményhálózat tevékenysé­gében érdekelt állami és tár­sadalmi szervekkel. Az egy­séges szervezetben jelentősen növekszik a koncepciók ki­dolgozására alkalmas szerve­zetek és tanáésadó testületek szerepe. Előtérbe kerülne) az elemző-tervező, valamin az elvi-politikai irányítás szolgáló, a szervező és felit gyeleti tevékenységet egy« sítő szervezeti formák. Korszerű, kényelmes Az orvos-egészségügyi elő­írásokat is figyelembe veszik a Kontakta Alkatrészgyár­ban a vezérlőtermek és disz­pécserközpontok pultrend­szereinek építésében. A KONTASET műszerváz- és -pultrendszer minden rész­egysége a kezelőszemélyzet kényelmét szolgálja. A Mo­dul rendszerű vezérlőaszta­lok pultjai süllyeszthetők, székei dönthetők. (MTI) Augusztus 20-án: Szegedre látogatott a Béketanács főtitkára Dr. Kovács Béla. az Orszá­gos Béketanács főtitkára teg­nap Szegedre látogatott. A Hazafias Népfront megyei bizottságán felkereste Mol­nár Sándort, a népfront me­gyei bizottságának titkárát, akivél a megyénkben rende­zett májusi béke- és barátsá­gi hónap tapasztalatait, vala­mint a mozgalom következő országos és megyei feladatait beszélte meg. A Béketanács főtitkárát a megyei pártbizottságon fo­gadta dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára is. Gazdag program az firpád-emlékmíínél A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, valamint a Csongrád megyei tanács a hagyományokhoz híven, idén is Ópusztaszeren, a Nemzeti Emlékparkban rendezi meg az augusztus 20-i, alkot­mány napi ünnepségek me­gyei eseménysorozatát. Eb­ben az évben is változatos, színvonalas program várja az Ópusztaszerre látogatók sokaságát, a munkás-paraszt találkozó résztvevőit: az ün­nepi nagygyűlés után a Ma­gyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének ének­kara, tánckara és zenekara ad műsort, délután pedig a Skála-áruház rendez nagy­szabású divatbemutatót — budapesti művészek fellép­tével. Délután 2-től rende­zik meg a szokásos lovas­bemutatót. Az érdeklődők jó néhány népművész munká­it is megtekinthetik. Az alkotmány napi, egész napos programra megtör­téntek a megfelelő előké­születek. Több vendéglátó­ipari egység büféi, laci­konyhái várják majd az ün­neplőket, s a Volán 10-es számú vállalata ezúttal is különbuszokat indít Szeged­ről Ópusztaszerre'. Alkotmá­nyunk, az idei új kenyér és 1. István király ünnepén te­hát minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy az Arpád­emlékmühöz zarándokló ez­rek nyugodtan, felszabadul­tan és örömmel ünnepelhes­senek, szórakozhassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents