Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

4 » Péntek, 1980. július ÍT. postaláda társszerzőnk ctz olvasó éves. jókora komondor kutyáját. A békesség kedvéért megválna a szeretett ebtől, ha gondoskodó, jó gazdát találna számára. Névtelen társszerzőnk arról panaszkodik, hogy a Maros utcában is sok a kutya, póráz nélkül csatangolnak, tönkreteszik a virágágyásokat, bepiszkolják a lépcsőházakat. Az utcanevekről Apró magánügyek helyett — melyek közlésétől szintén nem zárkózunk el — ezen a héten igen sok közérdekű észrevételt fogalmaztak meg levélíróink. Örömmel böngészik ezeket a sorokat a szerkesztők. Jó előre gondolva a Postaláda több tízezer olvasójára. Hiszen egy-egy ilyen levél bárkinek tanulságul szolgálhat, vagy közelebb visz közös gondjaink megoldásához. Szívesen közöljük a város közlekedésével kapcsolatos észrevételeket, csakúgy, mint a kutyatulajdonosoknak szánt emlékeztetőt, vagy egy rosszul végződött játék tanulságait. K. P. most olvasta Nemeskürty Istvánnak a 48-as szabadságharcról szóló könyvét, melynek címe: Kik érted haltak, szent Világszabadság. Az író egy helyütt megjegyzi: sajnos többet tudunk egy futballcsapat tagjairól, mint az aradi vértanúkról. „Nagyon szépen ír Mészáros Lázárról, a Magyar Honvédség megalapítójáról. De hozzáteszi: az utókor még egy utcát sem nevezett el róla." Ez a megjegyzés adta a tollat K. P. kezébe: „Mielőtt utcát neveznek el Szegeden az illetékesek, olvassák el ezt a könyvet. Talán találnának benne olyan egyéniségeket, akikre méltón emlékezhetne egy-egy utca. így talán az utókor is kíváncsi lenne, ki is az az ember, aki ezt kiérdemelte." Veszélyes tréfa Röviden Otromba vicc volt. amiről — talán hasonló tréfás kedvű emberek okulására — Csányi László ír levelében. Nem közli velünk, pontosan hol történt a szomorú eset, de talán nem is ez a fontos a történetben. Az ötlet a brlgádvezetőhelyettes agyában született és nagyszerűnek látszott. Esztergálni kell egy akkora darab vasat, ami pontosan illeszkedik egy mosóporos dobozba és azután azt megfelelő időben Kovács kartárs. a műhelyíőnök útjába helyezzük. Kovács kartársról ugyanis mindenki tudta, hogy fiatal korában Igen jó focista volt, és még ma sem mulasztja el, hogy az útjába kerülő kavicsba vagy papírcsomóba bele ne rúgjon. Nemegyszer látták már; kisebb kerülőt is tett azért, hogy egy-egy könynyebbnek ígérkező tárgyat elegáns rúgással elmozdítson a helyéről. A brigád egyik tagja soha nem tapasztalt szorgalommal látott a „mű" elkészítéséhez. Talán egy motor vezérlőtengelyét nem készítik Ilyen precízen. A tömör vas milliméternyi pontossággal Illeszkedett az öltözőből hozott mosóporos dobozba. Aznap délben a fiúk igyekeztek az ebéddel. hogy mielőbb visszatérjenek a műhelybe. Fél egy előtt öt perccel a doboz már ott kínálta magát a műhelyfőnök szokásos útvonalában. A fiúk mind az ablaknál álltak. Aztán jött Kovács kartárs. Észrevette a szépen felállított dobozt és az arca szinte felragyogott a nagyszerű rúgás lehetőségétől. Lopva szétnézett, majd finom, szinte nőies mozdulattal lépést váltott, aztán még egy sasszé és hatalmasat rúgott a dobozba. Eddig a történet derűs része. A többi már nem ilyen vicces. Kovács kartárs táppénzen van. Eltörött két lábujja. A fiúkra nem haragszik az otromba tréfáért, s habár Jóllehet egy életre leszoktatták a rugdolódzásról, kérdés, hogy ilyen áron megérte-e? Névtelen panaszosok írják: előfordult az egyik bérletpénztárnál, hogy a kombinált bérlet ára ellenében egy járműre szólót adtak a gyerekvásárlónak. Mindez akkor derült kl. amikor a trolin 50 forintra büntették a végeredményben vétlen gyereket. Vásárhelyi olvasónk, aki egy majdnem balesetben végződő jelenet tanulságait elemzi, szintén nem fedi föl saját kilétét, csupán — eléggé „sportszerűtlenül" — a szabálysértő autó rendszámát közli velünk. Kerékpárutakat a kerékpárosoknak! Dicséretes példák Furcsaságok úton, úttesten „Nem akartam névtelen levelet írni, mégsem szeretném, ha nevem és címem esetleg megjelenne a lapban. Bárki megírhatta volna ezt az esetet a 60—80 utas közül" — kezdi levelét T. J.-né. akinek olvasható, szép írásáért külön köszönetet mond az összeállítás szerkesztője. Július 1-én. a GF 22—08 rendszámú, délután negyed 5-kor a Bartók Béla térről induló, 45/A számú járaton, utazott olvasónk. A végállomástól elindulva a gépkocsivezető köszöntötte az utasokat, majd mindvégig érthetően közölte a megállóhelyeket is. S ami valamennyiüket kellemesen meglepte, a Hámán Kató utcai iskolánál a következőket hallották: „Minden kedves utasunknak munka utáni jó pihenést és jó egészséget kivártok." Ezért mond köszönetet levélírónk az autóbusz vezetőiének, aki „volt olyan szerény, hogy a nevét nem árulta el, hisz amint mondta, csak a munkáját végezte." Sashegyi Tiborné, a hatytyastelepi általános iskola vezetője szintén köszönő sorokat juttatott el hozzánk. Az iskola és az óvoda Ifjúsága, valamint a nevelők nevében mond köszönetet a Hódmezővásárhelyi Közű tépitő Vállalat Fülöp Árpád vezette Hunyadi János szocialista brigádjának, valamint Gémesi Andrásnak, hogy munkájukkal hozzájárultak az óvoda és az iskola környékének szépítéséhez. Kezdetben volt a kerék. Azután lett a kerékpár, majd az autó. Két súlycsoport. Az erősebbé lett a győzelem, az út. amelyről a kerékpár, a „mostohagyerek" lassanként teljesen leszorult! Pedig: a kerékpár a nemzetek nagy feltáratlan kincsei —mondotta egy nagy amerikai államférfi! Tudjuk, a Benelux Államok. Belgium, Hollandia. Dánia a tömeges kerékpárforgalmáról nevezetes. A holland királynő is kerékpározik. Jugoszláviában is már külön kerékpárutak vannak. A kisgyermek első vágya: a kis gyermekkerékpár, az ifjúság még kerékpározik a járdán, de utána már leszoktatják őket. a felnőttek számára tiltott lesz mind több út. városban és azon kívül. A dolog így túl egyszerű! Az autók és a lassú járművek közös úton nem járhatnak, tehát a kerékpárt kitiltjuk! De hát akkor hol közlekedjenek a kerékpárosok? Egy adat csupán: csak Hódmezővásárhelyen 40 ezer kerékpár vanl Tudván tudjuk, nem lehet máról holnapra külön kerékpárutakat készíteni! De a szakemberek számára nyitva az út. hogy száz ötlettel megoldást, ha mást nem. Ideiglenes megoldást találjanak arra, hogy a kerékpározók száma ne csökkenjen! Hogy ne legyen kénytelen soksok ember lemondani a biciklizésről, hogy ne kelljen számolniuk az életve széllyel. Hiszen tudunk felmutatni Szegeden tartott városrendezési ankétról kiadott szakkönyvet, amelyben e sorok írója rajzolta a Kossuth Lajos sugárút tervezett keresztmetszetét, külön kerékpárúttal. Mindezt 1934. évből. Tehát nem ma kezdtük, mint megannyi mást! Tudom, kicsit elfogult vagyok. Két unokám van, 10 évesek, őket is féltem, magam is 60 éve kerékpározom. De rajtunk kívül még kétmillió, vagy még több ember kerékpározik, itt Magyarországon! B. J. építészmérnök Szalontai Imre nyitott ízemmel jár a világban, s föltehetően gépkocsival. Az alábbiakban közöljük szegedi észrevételeit, amelyek közül az egyik valóban csak furcsa, a másik énnél jóval több: balesetveszélyre hívja föl a figyelmet, „A parkolóhelyen levő jármüvekért őrzési felelősséget nem vállalunk" — hirdeti a szabályt a kis papírfecni. közismert nevén parkolócédula, amelyet minden további nélkül megkapunk, ha autónkkal és motorkerékpárunkkal beállunk a fizető parkolóhelyre, s az ott buzgolkodó egyenruhás bácsinak leszurkoljuk az érte járó forintokat, azaz a parkolásra szánt Idővel együtt emelkedő forintokat... Mit lehet ehhez hozzátenni? Talán csakanynyit, hogy az autósoknak és motorosoknak nincs mitől félniük: járművüket nem lopja el senki. A szabály ugyanis ezúttal annyira észszerűtlen, hogy létezésére nemcsak ők nem gondolnak, hanem valószínűleg, az autó. és motortolvajok sem..." Olvasónk nem akart hinni a szemének, amikor először fölfedezte, hogy a Csongrádi sugárút nagy forgalmú. veszélyes útkereszteződésében nincs fölfestett gyalogátkelőhely. Talán véletlen mulasztás, gondolta, amelyet hamarosan pótolni fognak! Csakhogy nem ez történt: halálos gyermekbalesetről terjedt el a hír. Néhány hét elteltével ismét elgázoltak ott egy kisgyereket, szerencsére ő életben maradt. Vajon mikor festik oda a zebrát? Nem kellene sokáig várni, az útkereszteződés közelében bölcsőde, óvoda és Iskola is van! Válaszol az illetékes Kutyabajok K. F.-nek sokat köszönhetnek azok a városlakók, akik nap mint nap szenvednek mások kutyaimádatától. Az állatszeretet önmagában nem elítélendő tulajdonság. Sőt!... Csakhogy környezetünkre, embertársainkra is tekintettel kell lennünk, miközben kedvenc állatunk javát szolgálnánk. Annál is inkább, mert ezt rendeletig szabályozza. „Újszegeden, a Tisza árterén többször találkoztam olyan kutyatulajdonosokkal, akik póráz nélkül futtatták kutyájukat az ártéren" — kezdi levelét K. F. Mivel olvasónk jól Ismeri az ebtartásra vonatkozó rendeleteket, okosabbnak vélte, ha megírja lapunknak, mintsem minden alkalommal személyesen hívja fel a kutyatulajdonosok figyelmét a szabályokra. A Szeged megyei városi tanács 4. 5 1973. számú rendeletében ez áll: Közterülten az ebet biztonságos pórázon kell vezetni. Ebet szabadon futtatni csak az e célra kijelölt területen lehet: a körtöltés egész területén. Újszegeden a (volt) Bertalan emlékműtől északra eső töltésszakaszon, és a Tisza-töltésnek a Lenin körúton kívül eső belterületi ártéri részein. Szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az. aki ezeket az előírásokat nem tartja be. ismételt vagv súlyos esetben a szabálysértési hatóság elrendelheti az eb elkobzását Kozák Józsefné (Csongrádi sugárút 19.) arra kér bennünket, legyünk segítségére a lakók és közte kialakult viszály megszüntetésében. Olvasónk IKV-házban lakik, és szomszédai nem szívlelik a körülbelül egyAz Óvoda — tanyán címmel május 30-án megjelent írásra dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese válaszolt: „A szóban forgó telefont korábban leszereltük. Ismételt felszerelését a halasteleki óvoda részére az ásotthalmi iskola kérte februárban a Csongrád megyei Távközlési Üzemtől. A szerelés várható költségéről — amely kb. 40 ezer forint —, valamint a 30 ezer forint belépési díjról az üzem értesítést küldött. Az iskola — a költségek ismeretében — az állomás felszerelését nem rendelte meg. A cikk megjelenését követően az Iskola Igazgatója ismételten kijelentette, hogy a szükséges pénzösszeg hiányában nem kéri az állomás bekap.csolását." Június 25-i számunkban Magatartások címmel megjelent cikkre dr. Kriván Lajos, a Delta Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese küldött választ: „A pedagógus napi kedvezményes vásárt vállalatunk szervezte. Sajnáljuk, hogy a pedagógusokból a vállalatunk által beindított akció ilyen érzéseket váltott ki. Elnézést kérünk tőlük. de úgy érezzük, hogy elnézést kell kérnünk minden magyar nőtől, édesanyától és a gyermekestol is, mivel nekik is szerveztünk nők napjára, anyák napjára, gyermeknapra, ballagásra engedményes vásárokat, Igaz, hogy ezt nem vették rossz néven. Szeretnénk tisztázni egy fogalmat is; az időszakos engedményes vásárok mindig első osztályú árukkal indulnak. Hibás. selejtes árut csak leértékelni lehet és az mindig végleges." Június 20-án Gyorsszolgálat. óh címmel jelent meg észrevétel a Postaládában, melyre Balogh Artúr, az AFIT XI, számú autójavító vállalat igazgatpja válaszolt: „A cím bizonyos félreértést sejtet. Üzemeinkben az elmúlt években valóban bevezettük a gyorsszolgálati tevékenységet. Célja, hogy a kisebb hibával beérkező gépkocsik várakozási Idejét csökkentsük. A tevékenységet ellátó műhelyeket a szükséges eszközökker szereltük fel, jól képzett szakembereink pedig igyekeznek munkájukat ügyfeleink megelégedésére végezni. Nem tartozik feladataink közé a helyszíni kiszállás. A ZX 84—72 rendszámú gépkocsi tulajdonosának észrevételét azonban, melyben a helyszíni zavarelhárítás, a műszaki segélynyújtás hiányát panaszolja. részben megértjük. Vállalatunk éppen ezért tervezi, hogy a műszaki feltételek megteremtése után szolgáltatási választékát ilyen feladatok ellátásával is bővíti. Jelenleg azonban az üzemen kívüli javításokat méa nem tudjuk vállalni. E feladatokat országos és megyei szinten egyaránt a Magyar Autóklub helyi szervezetei látják el. az Ismert és becsült „sárga angyalok"-nak nevezett szolgálati gépkocsikkal. A konkrét esetet kivizsgálva megállapítottuk, hogy az üzem mentőgépkocsija és anyagbeszerző gépkocsija — mellyel a vontatást elvégezhettük volna — vidéken volt. Figyelembe véve azonban, hogy — a levél írója szerint — autója az üzemtől 250 méterre romlott el, ügyfélszolgálatunknak még ilyen körülmények között is meg kellett volna keresnie a segítségnyújtás módját. Ennek elmulasztásáért ügyfelünk szíves elnézését kérjük. A hasonló esetek elkerülése érdekében levelünkkel egy időben intézkedtünk, s az említett szolgáltatás bevezetéséről a sajtó útján ügyfeleink részére későbbi időpontban tájékoztatást fogunk adni." Huszadrangú kérdés? címmel adtuk közre egyik bútorvósárló levélírónk panaszát július 4-1 összeállításunkban, amelyre Dunai Pálné, a Domus Áruház vezetője küldött Igen alapos választ: „A vevő a vásárlást követő napon valóban megjelent panaszával áruházunkban. Ekkor már a panaszügyekkel foglalkozó helyettes vezető a szállítótól értesült a Stylus ülőgarnitúra hibájáról. Az áruházunkban helyet kapó, de a szállítást önállóan bonyolító Volánkirendeltség képviselője ugyanis már a reklamálást megelőzően elmondta, hogy — tapasztalatlanságból — a könnyebb szállítás érdekében a garnitúrát szétszedték. Ez a bútor olyan konstrukció. hogy gyárilag szerelték össze, utólag azt károsodás nélkül szétszedni, és ismét összeállítani már nem lehetséges. A fentiek alapján ezért tudta látatlanul is megállapítani az áruház vezetőhelvettese, hogy a kár szállítás közben keletkezett. Ettől függetlenül — mivel a kár rendezése valóban nem a vevő feladata — előírásszerűen foglalkozott a vásárló panaszával és — tekintettel arra, hogy a reklamálás 'dópontjában már nem volt a raktáron ebből a garnitúrából — felajánlotta a teljes vételár visszafizetését, vagy más típus vásárlásának lehetőségét. A vevő azonban ragaszkodott — és ehhez joga van — az általa megvásárolt bútorhoz. Emiatt kiküldtük az áruház asztalosát, aki megállapította, hogy a garnitúra javíthatatlan, a fém vázszerkezet oly mértékben károsodott, hogy azt ki kell cserélni. Ezt követően jött el az az Időszák. amelyre a vásárló azt írta. hogy nem történt semmi, pedig ezen idő alatt próbáltuk a garnitúrát gyártó ceglédi Stylus K tsz-nél elérni, hogy diszpozíción felül a reklamált bútort — a vásárolt szövettel — kivételesen szállítsa le Szegedre. Ezt azonban a ktsz más irányú elfoglaltsága, részben a kérdéses szövet hiánya miatt nem tudta elvállalni. Ezután megpróbáltuk más Domus áruháztól. Illetve a BÚTORÉRT árudiszponense által, végül pedig a Delta Kiskereskedelmi Vállalat több boltjából beszerezni az árut. sikertelenül. Időközben a Volán képviselőie is megtekintette a meghibásodott bútort, és a kárt magára vállalta. Ilyen előzmények után a Volán nevében a gyártótól megrendeltük a hibás fém vázszerkezetet. Utánajárásunk eredményeként megállapítottuk, hogy ilyen váza a 8 napon túli garanciális javítást végző Komfort Szolgáltatóipari Szövetkezet bútorjavító részlegének sincs. A ktsz ezt a megrendelést (amelyet később a Volán írásban is megerősített) háromhetes szállítási határiövei vállalta el. Erről értesítettük a vásárlót is, aki — érthetően — sokallta a vállalt szállítási határidőt, és kérte a gyorsabb ügyintézést az akkor éppen az áruházban tartózkodó másik helyettes vezető hölgytől, aki elkérte a számlát. A Volán a javítás elvégzésével a Komfort Szolgáltatóipari Szövetkezetet bízta meg. Képviselőjük — még a vázszerkezet megérkezése előtt — szemügyre vette a hibás bútort, és kérte a számlát ugyancsaK az ügyintézés gyorsítása érdekében. Ez azonban ekkor már hasonló célból az áruház másik vezetőhelyettesénél volt. Ugyanezen a napon az áruház zárása előtt körülbelül fél órával megjelent a vásárló és a számIát visszakérte. Ekkor már csak az a helyettes vezető volt bent, aki a számlát nem tudta viszszaadnl, fölajánlotta, hogy másnap postázza címükre. Valószínű, hogy az akkor támadt indulataik hatására írták le a panaszosok, hogy a jelenlevő helyettes vezető úgy nyilatkozott, hogv semmi köze az egészhez. Ilyen kijelentés ugyanis sem a jelzett üggyel, sem más reklamációval kapcsolatban nem hangzott és nem is hangozhat el. A cikk megjelenése idejében már a vásárló lakásán volt az értesítés, mely szerint a vázszerkezet megérkezett és július 7-én (hétfőn) a javítást elvégzik. Úgy gondoljuk, a fentiekből is kitűnik, hogy — bár a kár okozója a Volán volt és azt el is ismerte —. a reklamáció rendezésében mégis folyamatosan és segítőkészen közreműködtünk, időbeni alakulását állandóan figyelemmel kísértük, mert magunkénak éreztük. A cikk címének kérdésére válaszolva: mind eddigi magatartásunkat, mind pedig további céljainkat figyelembe véve valljuk, hogy a jogos vásárlói kifogások intézése számunkra nem huszadrangú. hanem elsőrendű kérdés volt és marad is.". összeállította: ' Chikún Ágnes