Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

2 Péntek, 1980. július lf. Havasi Ferenc hazaérkezett Prágából # Budapest (MTI) Csütörtökön, tegnap hazaérkezett Prágából Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, aki Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 8—10. között látogatást tett a csehszlovák fővárosban, Gustáv Husák. a CSKP Központi Bizottságának főtitkára fogadta Havasi Ferencet. Havasi Ferenc megbeszéléseket folytatott Josef Kempnyye1, a CSKP KB elnökségének tagjával, a KB titkárával. A látogatás során vélemény- és tapasztalatcseréket folytattak a népgazdasági tervezés és irányítás időszerű kérdéseiről, a szocialista építőmunka feladatairól, különös tekintettel az MSZMP XII. kongresszusa és a CSKP XV. kongresszusa határozatainak végrehajtására. Áttekintették a két testvérpárt és ország kapcsolatait s kifejezték készségüket a barátság és a sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésére. Havasi Ferenc megtekintette a Te* Hostivar Szerszámgépipari Üzemet, ahol a helyi párt- és gazdasági vezetőkkel találkozott A megbeszélésen részt vett Kovács Bélel, hazánk prágai nagykövete. Szocialista országok újabb javaslata • Bécs (MTI) Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 243. plenáris ülését. A brit nagykövet elnökletével folyó tanácskozáson Ny. K. Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel és ismertette a bécsi tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szocialista országok kompromisszumokat tartalmazó javaslatát. A szocialista országok azt javasolják, hogy a ténylegesen meglevő haderők létszámát alapul véve — az első szakaszban — a Szovjetunió 20. az Egyesült Államok pedig 13 ezer fővel csökkentse csapatainak létszámát. Magyar-jugoszláv kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi kapcsolatai évek ota kiegyensúlyozottan. s egyenletesen fejlődnek. A folyamatos politikai kapcsolatok, a két ország vezetőinek rendszeres eszmecseréi ösztönzően hatnak az együttműködés valamennyi területére. Kádár János és Joszip Broz Tito 1977-es találkozója, a két ország miniszterelnökének 1976-os eszmecseréje, a szövetséges köztársaságok képviselőivel lezajlott kormányszintű találkozók megfíatfiróZtált, gazdagították az együttműködés területét. Rendszeresek a pártközi kapcsolatok, s mind szélesebb körű az együttműködés a társadalmi L-e tömegszervezetek között is. Minden területen dinamikusan fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Az 1976—80-as évekre szóló árucsere-forgalmi egyezmény másfél milliárd dolláros előirányzatát döntően már az elmúlt esztendő végére teljesítették. A szolgáltatásokkal együtt 1980-ra több mint 600 millió dolláros árucsere-forgalommal számolnák. Nőtt a határ menti forgalom értéke ls: tavaly összesen meghaladta már a 24 millió dollárt. Az örvényes államközi megállapodásokban biztosított lehetőségek további előrelépést is kínálnak, egyebek között, újabb megállapodások köthetők a termelési együttműködés területén. A magyar— jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság idei, Belgrádban megtartott ülésszakán részletesen megvi-sgálták a hosszú távú együttműködési megállapodások végrehajtását, és a — kölcsönös érdekeltség alapján — újabb egvezmények kötésének. illetve a meglevők bővítésének lehetőségeit E körbe tartozik a Rába és a Dinara vállalat közötti járrnűkooperáció fejlesztése, a vasúti járműipari együttműködés fellendítése. a Zasztava gépjármű-kooperáció megteremtése, a könnyű- és vegyipari kooperáció bővítése. Széles körűek és gazdagok a kulturális kapcsolatok is. A kulturális vegyes bizottság fórumán rendszercsen megvitathatják az Időszerű kérdéseket. Az idén írták alá a három évre szóló új munkatervet, amely lehetőséget biztosít a kulturális együttműködés tartalmas fejlesztésére. Élő a kapcsolat a két ország írószövetsége között, s külön munkaterv alapján erősödnek a tudományos akadémiák munkáját összekötő szálak. Sokoldalúak az oktatási kapcsolatok, az idén írták alá például az iskolai bizonyítványok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt Fejlődik a rádió, a televízió, az újságíró-szövetség, a hírügynökségek közvetlen együttműködése. A közelmúltban módosították az 1963-ban megkötött konzuli egyezményt, még teljesebb körű védelmet biztosítva a két ország állampolgárainak. (MTI) CARTER—HUA ESZMECSERE Jimmy Carter amerikai elnök csütörtökön reggel viszszaérkezett az Egyesült Államokba Tokióból, ahol részt vett Ohira elhunyt japán kormányfő gyászszertartásán, és találkozott Hua Kuo-feng kínai miniszterelnökkel. SCHMIDT—D'ESTAING MEGBESZÉLÉS Bonnban csütörtökön délután megkezdődtek a hivatalos francia—nyugatnémet kormánykonzultációk. Ebben az évben immár másodszor kerül sor hasonló csúcstalálkozóra, az előző fordulót feb* Boltnyitás Szegeden! * Boltnyitás Szegeden! * A DELTA KERESKEDELMI VÁLLALAT július 11-én 10 órakor nyitja SZEGEDEN. A CSONGRÁDI SUGARÚT 108. SZAM ALATT (308-AS ÉPÜLET. VÉRTÖ MELLETT) barkácsműhellyel bővített ÜJ, ÖNKISZOLGÁLÓ barkácsbolt játl Nyitva: naponta 10 órától 18 óráig, szombaton 8 órától 13 őráig. X* KERESKEDELMI \ALLALAT * Boltnyitás Szegeden! * Boltnyitás Szegeden! * ruár elején Párizsban tartották. A konzultációk Giseard D'Estaing francia köztársasági elnök és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár négyszemközti találkozójával kezdődtek. A megbeszélés napirendjét illetően Bonnban annyit közöltek, hogy Giscard D'Estaing és Helmut Schmidt mindenekelőtt tájékoztatta egymást azokról a tárgyalásokról, amelyeket Varsóban, illetve Moszkvában Leonyid Brezsnyevvel folytatott. SZAKSZERVEZETI KONFERENCIA A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének VI. szakmai konferenciája csütörtökön befejeződött a SZOT Rózsadombi üdülőjében. A zárónapon jóváhagyták hat új kereskedelmi szakszervezet felvételét a nemzetközi szövetségbe, amelyek tisztségviselőit is megválasztották. SZOVJET—OLASZ PARTTALALKOZŐ Moszkvában befejeződött a találkozó a Szovjetunió Kom munista Pártja és az Olasz Kommunista Párt képviselői között. A találkozón szovjet részről Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borisz Ponomarjov, a PB póttagja, a KB titkára, Mihail Zimjanyin, a KB titkára és Vagyim Zaglagyin, a KB póttagja, a KB nemzetközi osztály vezetőjének első helyettese, olasz részről pedig Giancarlo Pajetta és Paolo Bufalini, az OKP vezetőségének tagjai, valamint Renzo Gianotti, a KB tagja vett részt. A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Jumzsagijn Cedenbal elvtársnak. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének; Zsambin Batmönh elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. a népi forradalom győzelmének 59. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és szívélyes jókívánságainkat küldjük Önöknek ás a testvéri Mongólia népének. A magyar nép nagy figyelemmel kíséri a mongol dolgozó nép országépítő munkáját és őszinte örömmel tekint nagyszerű eredményeire, amelyeket marxista—leninista élcsapata, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével elért a szocializmus építésében. A Mongol Népköztársaság békepolitikája aktív részét képezi annak a harcnak, amelyet a szocialista közösség országai és a világ haladó erői folytatnak a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséért, az enyhülési folyamat elmélyítéséért és az egyetemes emberi haladásért. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság diplomáciai kapcsolatai felvételének 30. évfordulójáról történt megemlékezés évében örömmel állapíthatjuk meg. hogy azok az eredmények, amelyeket kétoidalú kapcsolatainkban elértünk, nagyszerűen példázzák szacializmust építő országaink testvéri barátságát, a szüntelenül fejlődő és egyre tartalmasabb együttműködésünket. Ez egyaránt szolgálja népeink és közös ügyünk, a szocializmus javát. Nemzeti ünnepükön kívánjuk Önöknek és a testvéri mongol népnek, hogy újabb kimagasló eredményeket érjenek el a Mongol Népi Forradalmi Párt VII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, a VI. ötéves terv teljesítésében, hazájuk felvirágoztatásában. a szocialista közösség egységének erősítésében, a népek békéje és biztonsága ügyének szolgálatában. • Apró Antal, az országgyűlés elnöke az évforduló alkalmából táviratban köszöntötte Nyamin Luvszancsültemet. a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa. a SZOT. a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte a mongol partnerszervezeteket. KeM-Murépa, hazánk (4.) Á nemzeti mozgalmak politikai szakasza A térség népeinek többségénél a múlt század derekára kialakult az a nemzeti kultúra, amelyben a modernizált, vagy frissen megteremtett Irodalmi nyelv és a művészetek elsődleges funkciója a nemzeti célok szolgálata volt. Így fokozatosan létrejött és a társadalom szeles rétegei között is elterjedt az etnikai azonosságon alapuló modern nemzettudat. A folyamat kiteljesedéséhez azonban kevés volt az önkéntes társadalmi szervezkedés, meg keliett nyerni az állam támogatását és közreműködését. Az adott politikai keretekben ez legföljebb úgy volt elképzelhető, ha az egyes nemzeti csoportok területi önkormányzatra tesznek szert. A nemzeti ébredés kulturális szakasza így törvényszerűen egy politikai szakaszban folytatódott. 1848 tavaszán a belső társadalmi és politikai feszültségek, a hatalomnak az engedmények és a merev ellenállás között váltakozó politikája és a külső példa robbantotta ki a népek forradalmi föllépését. A liberális jelszavakat hangoztató megmozdulások elsődleges célja a polgári politikai és társadalmi berendezkedésre való áttérés gyors megvalósítása volt. A minden összehangolás nélkül, egy időben jelentkező hullámmal szemben a hatalom tehetetlen volt, mindenesetre gyors engedményekkel próbálta lefékezni a forradalmi lendületet. A pánikból fölocsúdva a manőverezés mellett kezdtek előtérbe kerülni a katonai eszközök. A németországi mozgalmak kifulladása és tehetetlensége, Radetzky osztrák tábornok itáliai sikerei és a prágai megmozdulás leverése a nyár végére megteremtette az általános ellenforradalmi föllépés lehetőségét. Egyedül Magyarországon végződött e kísérlet első menete kudarccal, s a dinasztiával való — nem keresett — szembekerülés természetszerűleg radikalizálta a célokat és a politikát. Az európai és a magyar forradalom hatására ugyanekkor nemzeti és társadalmi követelésekkel álltak elő Magyarország nem magyar népei is. önálló nemzetként való elismerést és területi autonómiát igénylő programjuk nehezen volt összeegyeztethető a magyarok nemzetfogalmával és állameszméjével, amibe a mindenkire kiterjedő szabadságjogok belefértek, de a külön nemzeti jogok nem. A bécsi udvarnak mindenesetre jól jött a magyarok hátában támadt zendülés. A közép-európai nemzeti mozgalmak veresége csak ideiglenes lehetett. A tőkés fejlődés folytatódása és kiterjedése, az ebből fakadó belső társadalmi változások és a nemzetközi helyzet módosulása rövidesen újabb kísérletekhez, a nemzeti átalakulásért vívott küzdelem újabb fordulójához vezetett. 1859 és 1871 között megoldódott az olasz és a német egység ügye, ha nem is az ideális (forradalmi, demokratikus) formában. Ez közvetlenül érintette a közép-kelet-európai térséget, elsősorban az itt ható nemzetközi erők megváltoztatásával. Egyes nemzeti mozgalmak, legalábbis rövid távon, előnyösebb helyzetbe kerültek (például a magyarok). mások — csehek, lengyelek — nehezebb föltételekkel találták magukat szemben. A korábban is létező orosz fenyegetéshez hozzálársult a német terjeszkedés vagy asszimilálás veszélye, s az érintett kisebb népekben mindez erősítette a nagyobb államkeretbe tartozás mellett szóló érveket. Az 1860-as években nagyjából az is eldőlt, hogy ez a keret nem a dunai konföderáció lesz (amivel ugyan sokan kacérkodtak, de kellő határozottsággal egyetlen nép vagy mozgalom sem állt ki mellette, s különösen a hatalmon levők nem), hanem a megformált szerkezetű, alkotmányos külsőt öltő Habsburg-monarchia. Az 1867-es kiegyezés három erő; a dinasztia, az ausztriai németek és a magyarok politikai elitjének a kompromiszszuma volt, de a többi kilenc nép. és azoknak a határokon túl élő rokonai ls elfogadható kiindulópontnak tartották a dualizmust saját nemzeti érvényesülésükhöz. A következő évtizedekben valamennyi kelet-közép-európai nép csalódott várakozásaiban, mert még korlátozott nemzet}^ céljai sem valósultak meg. lülÁTÍg azonban a politikai helyzetükkel, súiyuk^áj.tí 'elégedetlen nemzeti vezetőrétegek nem adták föl a belső szerkezeti reform, az adott kereteken belüli jobb érvényesülés reményét. Határváltozásról, teljes önállóságról legföljebb álmodozni lehetett, hiszen az évtizedek óta szilárdnak mutatkozó államrendszerben a német, az orosz vagy a Habsburg-birodalom fölbomlása és a bennük élő népek szabaddá valása legföljebb valamiféle általános európai háború esetén látszott elképzelhetőnek, ' A legkedvezőtlenebb helyzetben élők, így talán a németországi lengyelek és mindenképpen a Balkán török járom alatt élő népei, viszont várták a fölszabadulást hozó háborút. A nemzeti újjászületés a délszlávoknál ment végbe a legkésőbb, de náluk igen széles népi bázisa lett a nemzeti mozgalomnak, mert a szociális, vallási és nemzeti téren egyaránt erős törökországi elnyomás szinte semmi teret sem kínált számukra az érvényesülésre. Fölkelésük ered ménye 1878-ban Törökország jelentős visszaszorulása lett: Szerbia, Monteneg"ro és Románia elnyerte a teljes függetlenségét, Bulgária egy része ténylegesen függetlenné vált (formálisan csak 1908-ban). A Balkán teljes fölszabadulása csak 1912—13-ban következett be, amikor a bolgárok, szerbek és görögök — Oroszország aktív közreműködésével — félretették egymás közti ellentéteiket, szövetkeztek az oszmán hatalom ellen, s az eredmény a harcmezőn is megmutatkozott. Ugyanekkor azonban a nacionalizmus természetének másik oldala is megmutatkozott: a közösen kivívott siker után a zsák-' mány elosztásán össze !s vesztek a győztesek, és Bulgáriát közös erővel (Románia támogatásával) jelentős mértékben megcsonkították. Előrevetítette árnyékát, hogy a nemzeti fölszabadulás önmagában még nem hozza meg a békét és nyugalmat, könnyen válik új konfliktusok forrásává. Jeszenszky Géza (Folytatjuk.) V 4