Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

2 Szerda, 1980. július 9. Afganisztánban fokozatosan normalizálódik az élet Sajtótájékoztató a DÍVSZ delegációjának afganisztáni látogatásáról 0 Budapest (MTI) A DÍVSZ messzemenően támogatja Babrak Karmai kormányának az ország, a nép felemelkedését szolgáló politikáját, szolidáris Afga­nisztán népével és ifjúságá­val. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség — amelynek tagja az Afgán Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség (ADISZ) is — e meggyőző­dését juttatja kifejezésre ez év őszén, amikor is Afga­nisztánban nemzetközi szoli­daritási konferenciát szer­vez — jelentette be Barabás Miklós, a haladó és demok­ratikus ifjúsági szervezete­ket tömörítő világszövetség főtitkára kedden a szervezet székházában tartott sajtó­konferencián, Ezt követően, a francia, az NSZK-beli, a Sri Lanka-i és a magyar új­ságírókból álló DlVSZ-dele­gáció tagjai számoltak be személyes tapasztalataikról. Az Afgán Demokratikus If­júsági Szövetség meghívásá­ra nemrég 8 napon át ismer­kedtek a társadalmi fel­emelkedésért küzdő ország életével, munkájával. Ellentétben a nyugati saj­tó rémhíreivel, az ország fővárosában és vidéken is fokozatosan normalizálódik a helyzet, alapvetően békés és nyugodt a légkör — hang­zott el a sajtókonferencián. Jóllehet, mindmáig nem ha­gyott fel az imperializmus, a nemzetközi reakció az or­szágba küldött ellenforradal­mi bandák támogatásával. A delegáció két kabuli ke­rületben is megszemlélte a Pakisztánban kiképzett el­lenforradalmi csoportok „müvét": felrobbantott kór­házak, iskolák, megrongált olajfinomítók maradtak utá­nuk, Módszereik a naciona­lista és vallási érzelmek szi­tásából, az erőszak és a nyilt fenyegetés legkülönbö­zőbb formáiig terjednek. A közelmúltban több mint 2 ezer iskolás gyereket kellett kórházba szállítani azért, mert ételükbe mérget kever­tek, s előfordult az ls, hogy mérges gázzal árasztották el iskolák környékét. Az afgán forradalom el­lenségei oktalan és közönsé­ges bűncselekményekkel olyan kormányprogram meg­valósítását igyekeznek fékez­ni, amely az emberek javát, a békés építőmunkát szolgál­ja. A kabuli kormány és az ország forradalmi erői éppen azon fáradoznak, hogy a világ 5 legszegényebb orszá­ga közé soroH Afganisztán élete gyökeresen megváltoz­zék. A lakosság 90 százaléka analfabéta, ezért azt terve­zik, hogy 10 éven belül ezt az állapotot megszűntetik. Ma már az oktatás ingye­nes, A gyárakban, üzemek­ben szervezett tanfolyamo­kon felnőtt fejjel sajátítják el az írás-olvasás tudniva­lóit a munkások. Nagy erő­feszítéseket tettek a járvá­nyok leküzdésére. Az egész­ségügyi kormányzat a lakos­ságot ingyen látja el gyógy­szerekkel, s a falvakban egészségügyi központokat hoztak létre. A látogatás alkalmat kí­nált arra is, hogy meggyő­ződjenek arről: a fokozato­san konszolidálódó helyzet részleges szovjet csapatkivo­nást tett lehetővé az ország területéről. A delegáció, amely talál­kozott az afgán párt- és ifjúsági szervezet, a külön­böző Intézmények és tár­sadalmi szervezetek képvise­lőivel, tanúbizonyságot szer­zett arról is, hogy az Afgán Népi Demokratikus Párt, az Afgán Demokratikus Ifjú­sági Szövetség nagyra érté­keli a DÍVSZ állal eddig nyújtott, támogatást. A küldöttség kifejezésre juttatta: a DÍVSZ és a vi­lág haladó ifjúsága a jövő­ben is aktív, cselekvő szoli­daritásáról biztosítja az af­gán népet a szuverenitásért, a forradalom vívmányainak ímegőrzéséért, a nemzeti demokratikus fejlődés érde­kében vívott forradalmi har­cában. Kelet-Európa, hazánk (2.J Á nemzeti ébredés kora Az Alpoktól és az Elbá­tól keletre fekvő területe­ken a XVIII. század végén a társadalom több mint 90 százaléka még az agrárné­pességhez tartozott. A földet művelő parasztok jobbá­gyokként kötelesek voltak földesuruknak munkával, termékkel, esetleg pénzzel adózni. Sokuknak még job­bágyi földtulajdona sem volt, ezek cselédként, ré­szesművelőként dolgoztak a nagybirtokosok majorsága­in. Az országok politikai és társadalmi vezető ereje a (vagyon és pozíció alapján persze korántsem egységes) nemesség volt, a maga ki­terjedt előjogaival. A hosz­szú időn át idegen uralom alatt élő népeknél ez a ré­teg nyelvében és kultúrájá­ban mindinkább elkülönült, vagy más etnikumúakkal töltődött föl (Csehország, ro­mán fejedelemségek), a bal­káni szláv népek esetében pedig teljesen el is tűnt. A városi polgárság Nyugat­Európához képest számban és vagyonban csekély volt, gyakran külföldi bevándor­lók, telepesek leszármazot­taiból (főként németekből) állt, s mindez rányomta bé­lyegét politikai érvényesülé­sére. A nemesség hegemó­niáját egyetlen tényező fé­kezte, de az mindjobban: az unalmát a társadalom életének minden szférája fö­lé kiterjesztő erősödő köz­ponti hatalom, az osztrák császár, az orosz cár és a porosz király abszolútizmu­sa, az uralkodók és környe­zetük által kiépített állam, ez a racionális-bürokratikus erőszakszerv. A fölvilágosodott abszo­lutizmus úgy próbálta meg­honosítani és saját szolgá­latába állítani a Nyugat­Európában elterjedő gaz­dasági, technikai és szerve­zeti újdonságokat, hogy eközben a társadalom hie­rarchiája mit se változzék. Ez azonban mór csak azért sem volt lehetséges, mert a megszülető kapitalizmus ipari találmányaival együtt, sőt, azokat sokszor meg­előzve, a francia forrada­lom hármas eszménye, a szabadság — egyenlőség — testvériség gondolata is be­tört Európa középső részé­be. Valóban forradalom, mondhatnánk utópisztikus volt ez a program, olyany­nyira, hogy egészében nem is valósulhatott meg. Pers­pektívája azonban annyira lelkesítő, mozgósító volt, hogy ahol gazdasági és po­litikai föltételekkel lehető­séget nyújtottak, ott néhány év, vagy évtized alatt gyö­keresen átalakult az állam és a társadalom. Az átalakulást Irányító hármas jelszó fő hordozója Nyugat-Európában a polgár­ság volt, ő vezette a régi rend elleni harcot, de szö­vetségesként, bázisként az összes alárendelt helyzetben élő társadalmi csoportot fölhasználta. E szövetség SZOVJET KÖZLEMÉNY A teheráni szovjet nagy­követség sajtóattaséja közle­ményt juttatott el a Pars hi­vatalos iráni hírügynökség­nek. Értesülések szerint a Szovjetunióval szemben el­lenséges beállítottságú ele­mek provokatív cselekmé­nyeket szándékoznak végre­hajtani a Szovjetunió tehe­ráni nagykövetsége ellen, és esetleg egészen a nagykövet­ség megszállásáig hajlandók elmenni. Az ilyen tettek cél­ja a Szovjetunió és Irón jó­szomszédi kapcsolatainak megrontása. A nagykövetség felhívja az iráni külügymi­nisztérium figyelmét arra, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a fenn­álló veszély elhárítására. A VÖRÖSKERESZT DÖNTÉSE A Nemzetközi Vöröske­reszt és az ENSZ gyermek­segélyezési alap határozatot hozott, hogy felfüggeszti élel­miszersegélyek szállítását Thaiföld Kambodzsával ha­táros keleti területeire, me­lyeket menekülteknek álcáz­va polpotista erők tartanak kezükben. EURORAKÉTAK A belga szocialisták to­vábbra is követelik —, s a Brezsnyev—Schmidt találko­zó eredményei csak megerő­sítik álláspontjukat —, hogy a kormány halassza el a dön­tést az „eurostratégiai" raké­ták belgiumi elhelyezéséről. EGYEZMÉNY A Szovjetunió és Vietnam közösen aknázza ki a Dél-Vi­etnam parti vizein található kőolaj- és földgáztartaléko­kat — erről írtak alá megál­lapodást a Moszkvában nem­rég lezajlott magas szintű szovjet—vietnami tárgyalá­sok során. Konzultáció a békére nevelésről 0 Budapest (MTI) A békére nevelés időszerű kérdéseiről és magyarországi feladatairól rendeztek ked­den konzultációt több orszá­gos szerv. Illetve intézmény képviselői, az Országos Bé­ketan&cs titkárságának kez­deményezésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában. Kovács Bélának, az OBT főtitkárá­nak a megnyitója után Mlk­lósvári Sándor, az Országos Pedagógiai Intézet főigazga­tója tartott vitaindítót. A résztvevő szakemberek áttekintették azl általános és a középiskolai tantervekben szereplő, a békére neveléssel kapcsolatos tematikát. Meg­állapították, hogy az oktatá­si intézményekben átfogóan és tantárgyanként is konkré­tan foglalkoznak a kérdés­körrel. Az alapműveltség lényeges részeként olyan Is­mereteket nyújtanak, ame­lyek képessé teszik a tanuló­kat az emberiség fejlődésé­nek. korunk eseményeinek, a valódi összefüggéseknek a megértésére. Megalapozzák, fejlesztik a tudományos vi­lágnézetet, a cselekvő szocia­lista hazafiságot és proletár internacionalizmus, a szocia­lista értékrendet és huma­nizmust. A fórum résztvevői állást foglalása szerint a pe­dagógia e nagyon fontos területen az érdekeltek még szorosabb együttműködésére van szükség. Ugyancsak le­szögezték: a nemzetközi fó­rumokon is erőteljesen kép­viselni kell a békére neve­léssel kapcsolatos szocialista elveket, s a magyarországi gyakorlatot. Kína—India Közeledés és hátrálás az enyhén szólva kérdéses­nek tűnik. Egyfelől amiatt, mert az indiaiak régóta úgy érzik, hogy de facto India hétfőn, az első nem szocialista államként elis­merte a Kambodzsai Népköztársaságot Ennek az esemény­nek — tekintettel az indokinai helyzet bonyolultságára — világpolitikai súlya van. Annál inkább, mivel alapvetően befolyásolhatja a kínai—indiai kapcsolatokat Peking szov- szövetség jött létre Kína, jet- és Vietnam-ellenes stratégiájában ugyanis középponti Pakisztán és az Egyesült Al­szerepet játszik a bukott Pol Pot-rezsim felszínen tartása, lamok között, a többi között Az indiai lépés épp ezt a pekingi törekvést keresztezi. Kína és India Ázsia, s mezte Ázsia két vezető ha­egyben a földkerekség két talmának kapcsolatát, legnépesebb állama. ösi, « nagy múltú civilizációjuk A kínai vezetés közben India-ellenes éllel. Másfelől itt van Északkelet-India két államának. Assamnak és Tripurának a kérdése. A helyzet ott kétségkívül rob­banásveszélyes. a szepara­tista tendenciák az indiai aITa' állam egységét veszélyezte­zó hatást avakorolt a konti- ho®y a maga elöldézett fe" tik A Far Eastern Econo­szültséget némiképp enyhít- mlc Review cimű 1Ó1 érte­se. de az 1962-es haboruban fiült hoagkongi hetilap nem­tórvénytelenül elfoglalt in- rég ezt írta: „új-Delhiben diai területek sorsáról még jókora zavart keltett a pe­tárgyalni sem volt hajlan- kingj rádió beszámolója a% dó. Amikor 1978-ban hata- északkelet-indiai zavargá­lomra került Morardzsi De- sokról A haTlgnem nem­szai Dzsanata kormanya, egyszerűen a szepara­Peking az idős, szovjetelle- tisták támogatásként érté­mégsem volt_ háborítatlan. ^^T^X Sny tott a kapcsolat tendenció- mtézkedései bírálatának, zus felújítására. A kísérlet PeklTlg 1977 azaz Indira a nemzetközi politikában ls Gandhl választási veresége függetlenségét. Jó idete úgy ritkának számító groteszk- 6ta tartózkodott az indiai tűnt. hogy — a társadalnu- séggei hiúsult meg: a Dzsa- események bírálatától" — gazdasági rendszerek külön- nata-kormány külügymi- jrta a jap Vagyis rózsás jö­bözősége ellenére — politi- niszterét, Vadzspajlt (16 év nern kecsegtet az a kai előtörténetük hasonlósá- után az első magas rangú világpolitikaila^ azonos sú­ga és antiimperialista beál- indiai politikus Kína föld- Jyd felek közti tárgyalás, lítottságuk eredményeként jén) abban a pillanatban aho] az egylk igényeit elő­hívták meg Pekingbe, ami- adván bedugja fülét, ami­kor a kínai csapatok elözön­lötték Vietnam északi ha­az emberiség kultúrtörténe- .. f, tének becses része, kisugár tobb klsérletet tett nens egészére. Kapcsolataik szinte egyidősek állami lé­tükkel. Manapság kevesen tudják, hogy az olyan föld­rajzi kategóriák, mint pél­dául Indokina, a két nagy kultúrkör találkozásának kereszteződése. A krónikák tanúsága szerint viszonyuk A két állam a második világháború után nyerte el egészséges kapcsolatot épí­tenek majd ki egymással népeik és Ázsia egészének javára. A híres bandungi tártérségét. Vadzspajl ma­értekezleten 1955 áprilisé- ga úgy nyilatkozott annak ban a szocialista kínai ál- Idején, hogy pályafutása lam küldötte, Csou En-laJ, sprán ennél súlyosabb meg­s a tőkés úton haladó de- aláztatásban soha nem volt kor a másik beszélni kezd Győrt Sándor eszmei alapjául a közös nyelvet beszélők, közös te­rülettel és kultúrával ren­delkezők összetartozását és természetes egységét hirde­tő nemzeti gondolat (kevés­bé szép nevén: nacionaliz­mus) szolgált, gazdasági bá­zisa pedig a kialakuló egy­séges nemzeti piac volt. Eu­rópa középső és keleti felé­ben a polgári nemzetállam kialakuláséhoz nem volt ele­gendő a régi társadalmi válaszfalak föllazítása, és a fönnálló állami keretek meg­hódítása. A nyugat-európai polgárságtól kölcsönzött programot összhangba kel­lett hozni a kelet-európai ag­rártársadalmi realitással; egyesíteni kellett a polgári, a különféle indítékokból ugyancsak változást igénylő nemesi és a paraszti érde­keket. Még nehezebb föl­adatot jelentett az etnikai és a politikai határoknak a kö­zelítése, lehetőleg fedésbe hozása, hiszen ez lényegében véve a soknemzetiségű bi­rodalmak fölszámolását igé­nyelte. A birodalmakat ösz­szetartó nem lebecsülendői erőket úgy kellett legyőzni, hogy Európa többi hatalma a folyamatot tudomásul ve­gye, tétlenül szemlélje, s ne próbálja saját hatalmi érde­kei, terjeszkedése szolgálatá­ba állítani. A napóleoni háborúk, az Európát újjárendező 1815-ös bécsi kongresszus után Kelet-Közép-Európa népeinek politikai elhe­lyezkedése a következőkép­pen alakult. A balti népek és a finnek a cári birodalom alattvalói voltak. A lengye­lek háromfelé osztva éltek Oroszország, Poroszország és a Habsburg-birodalom ke­retében. A román nép zö­me a török szultán szuve­renitása alá tartozó, de mind erősebben orosz befo­lyás alatt álló Havasalföld és Moldova fejedelemségben tengődött, dfe egyharmaduk a Habsburgokat uraló Er­dély és Magyarország lako­sa volt, illetve közvetlenül az Orosz Birodalomhoz tar­tozott (Besszarábia). A bol­gárok és (1830-ig) a görö­gök teljesen a török Porta kezében voltak, míg a szer­beknek sikerült korlátozott autonómiára szert tenni. A magyarok, horvátok, csehek, szlovákok, szlovének és ru­szinok (mai nevükön kár­pát-ukránok) teljes egészük­ben, a már említett lengye­leknek és románoknak, va­lamint az olaszoknak, ukrá­noknak és a szerbeknek egy része (az osztrák örökös tar­tományok németjeivel együtt) a Habsburgok égisze alatt élt, különböző fokú belső önállósággal rendelke­ző, de az etnikai határokat teljesen figyelmen kívül ha­gyó történelmileg kialakult tartományokban, országok­ban. Láthatjuk, tehát, hogy a XIX. század elején a tér­ség népei önálló állammal nem rendelkezve, egy vagy több, tőlük nyelvileg is ide­gen állami-birodalmi keret­ben élve jutottak a polgári nemzetté válás, korabeli szóhasználattal a nemzeti ébredés korszakába. Jeszenszky Géza (Folytatjuk.) mokratikus India megbízót- része, ta. Nehru — koruk kiemel­kedő politikai személyiségei együtt fogalmazta meg a Az Üj-Delhiben a közei­békés' egvmás mellett élés múltban végbement hatalmi , vallással raarhuzamosan ?e­öt alapelvét. váltással párhuzamosan ?e king ismét célozgat a párbe­Mindez gyökeresen meg- 8zéd újrake2désére. Nyuga változott a fcmai kulpohti- t, tudósitók fontos mozza­kfPak « 1980-as evekben natként értékellk> hogy KL bekövetkezett fordulatával. húsz év után {2ben Amióta Peking politikája- kópviseItette magát egv nak uralkodó vonása a India narnzetí ünnepén ren­szovjetellenesség. a Moszk- d fogadáson. A párbe­vával Jó viszonyt ápoló In dia „az ellenségek" egyre i^get látszott "'""erósTten! tí,.— T.V.A I* T«S aj írért szédben való pekingi érde­bővülő listájára került mind agresszívabbá váló kínai politika 1962-ben a háborúig feszítette a két ország viszonyát. Ezt. köve­Hua KuO-feng és Indira Gandhi belgrádi lanácsko* zása. sőt, a tervek S2erlnt. a kínai diplomácia feje szeptemberben Üj-Delhibe tőén több mint másfél év- látogat. 1 tizedes fagyhullám jelle- Hogy lesz-e folytatás? — Angolai katonai sikerek • Luanda (ADN) egységek felszabadították Az angolai népi hadsereg Mongua és Evale Járási (FAPLA) vezérkara és a székhelyeket, majd július el­nemzetvédelmi minisztérium sején ellentámadásba len­közleményben jelentette be, dűltek. Ennek nyomán az hogy az angolai fegyveres invázlós „apatok az angolai erők felszabadították az or- , ,, . , szág déli tartományait a dél- teruletek elhagyására keny­afrikai katonai megszállás szerűitek. A dél-afrikai egy­alól. ségeket veszteségek érték Az angolai erők heves har- mind emberéletben, mind eokat vívtak a behatolt dél- hadifelszerelésben, afrikai csapatokkal, különö- A vezérkari közlemény sen Mulemba város (Cunene szerint azonban a fajüldöző tartomány) körzetében: a rezsim változatlan heves­pretóriai alakulatok ittren- séggei folytatja a légi táma­dezték be főhadiszállásukat, dásokat angolai célpontokéi­Június 28-án, a FAPLA- len. «

Next

/
Thumbnails
Contents