Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
2 Szerda, 1980. július 9. Afganisztánban fokozatosan normalizálódik az élet Sajtótájékoztató a DÍVSZ delegációjának afganisztáni látogatásáról 0 Budapest (MTI) A DÍVSZ messzemenően támogatja Babrak Karmai kormányának az ország, a nép felemelkedését szolgáló politikáját, szolidáris Afganisztán népével és ifjúságával. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség — amelynek tagja az Afgán Demokratikus Ifjúsági Szövetség (ADISZ) is — e meggyőződését juttatja kifejezésre ez év őszén, amikor is Afganisztánban nemzetközi szolidaritási konferenciát szervez — jelentette be Barabás Miklós, a haladó és demokratikus ifjúsági szervezeteket tömörítő világszövetség főtitkára kedden a szervezet székházában tartott sajtókonferencián, Ezt követően, a francia, az NSZK-beli, a Sri Lanka-i és a magyar újságírókból álló DlVSZ-delegáció tagjai számoltak be személyes tapasztalataikról. Az Afgán Demokratikus Ifjúsági Szövetség meghívására nemrég 8 napon át ismerkedtek a társadalmi felemelkedésért küzdő ország életével, munkájával. Ellentétben a nyugati sajtó rémhíreivel, az ország fővárosában és vidéken is fokozatosan normalizálódik a helyzet, alapvetően békés és nyugodt a légkör — hangzott el a sajtókonferencián. Jóllehet, mindmáig nem hagyott fel az imperializmus, a nemzetközi reakció az országba küldött ellenforradalmi bandák támogatásával. A delegáció két kabuli kerületben is megszemlélte a Pakisztánban kiképzett ellenforradalmi csoportok „müvét": felrobbantott kórházak, iskolák, megrongált olajfinomítók maradtak utánuk, Módszereik a nacionalista és vallási érzelmek szitásából, az erőszak és a nyilt fenyegetés legkülönbözőbb formáiig terjednek. A közelmúltban több mint 2 ezer iskolás gyereket kellett kórházba szállítani azért, mert ételükbe mérget kevertek, s előfordult az ls, hogy mérges gázzal árasztották el iskolák környékét. Az afgán forradalom ellenségei oktalan és közönséges bűncselekményekkel olyan kormányprogram megvalósítását igyekeznek fékezni, amely az emberek javát, a békés építőmunkát szolgálja. A kabuli kormány és az ország forradalmi erői éppen azon fáradoznak, hogy a világ 5 legszegényebb országa közé soroH Afganisztán élete gyökeresen megváltozzék. A lakosság 90 százaléka analfabéta, ezért azt tervezik, hogy 10 éven belül ezt az állapotot megszűntetik. Ma már az oktatás ingyenes, A gyárakban, üzemekben szervezett tanfolyamokon felnőtt fejjel sajátítják el az írás-olvasás tudnivalóit a munkások. Nagy erőfeszítéseket tettek a járványok leküzdésére. Az egészségügyi kormányzat a lakosságot ingyen látja el gyógyszerekkel, s a falvakban egészségügyi központokat hoztak létre. A látogatás alkalmat kínált arra is, hogy meggyőződjenek arről: a fokozatosan konszolidálódó helyzet részleges szovjet csapatkivonást tett lehetővé az ország területéről. A delegáció, amely találkozott az afgán párt- és ifjúsági szervezet, a különböző Intézmények és társadalmi szervezetek képviselőivel, tanúbizonyságot szerzett arról is, hogy az Afgán Népi Demokratikus Párt, az Afgán Demokratikus Ifjúsági Szövetség nagyra értékeli a DÍVSZ állal eddig nyújtott, támogatást. A küldöttség kifejezésre juttatta: a DÍVSZ és a világ haladó ifjúsága a jövőben is aktív, cselekvő szolidaritásáról biztosítja az afgán népet a szuverenitásért, a forradalom vívmányainak ímegőrzéséért, a nemzeti demokratikus fejlődés érdekében vívott forradalmi harcában. Kelet-Európa, hazánk (2.J Á nemzeti ébredés kora Az Alpoktól és az Elbától keletre fekvő területeken a XVIII. század végén a társadalom több mint 90 százaléka még az agrárnépességhez tartozott. A földet művelő parasztok jobbágyokként kötelesek voltak földesuruknak munkával, termékkel, esetleg pénzzel adózni. Sokuknak még jobbágyi földtulajdona sem volt, ezek cselédként, részesművelőként dolgoztak a nagybirtokosok majorságain. Az országok politikai és társadalmi vezető ereje a (vagyon és pozíció alapján persze korántsem egységes) nemesség volt, a maga kiterjedt előjogaival. A hoszszú időn át idegen uralom alatt élő népeknél ez a réteg nyelvében és kultúrájában mindinkább elkülönült, vagy más etnikumúakkal töltődött föl (Csehország, román fejedelemségek), a balkáni szláv népek esetében pedig teljesen el is tűnt. A városi polgárság NyugatEurópához képest számban és vagyonban csekély volt, gyakran külföldi bevándorlók, telepesek leszármazottaiból (főként németekből) állt, s mindez rányomta bélyegét politikai érvényesülésére. A nemesség hegemóniáját egyetlen tényező fékezte, de az mindjobban: az unalmát a társadalom életének minden szférája fölé kiterjesztő erősödő központi hatalom, az osztrák császár, az orosz cár és a porosz király abszolútizmusa, az uralkodók és környezetük által kiépített állam, ez a racionális-bürokratikus erőszakszerv. A fölvilágosodott abszolutizmus úgy próbálta meghonosítani és saját szolgálatába állítani a NyugatEurópában elterjedő gazdasági, technikai és szervezeti újdonságokat, hogy eközben a társadalom hierarchiája mit se változzék. Ez azonban mór csak azért sem volt lehetséges, mert a megszülető kapitalizmus ipari találmányaival együtt, sőt, azokat sokszor megelőzve, a francia forradalom hármas eszménye, a szabadság — egyenlőség — testvériség gondolata is betört Európa középső részébe. Valóban forradalom, mondhatnánk utópisztikus volt ez a program, olyanynyira, hogy egészében nem is valósulhatott meg. Perspektívája azonban annyira lelkesítő, mozgósító volt, hogy ahol gazdasági és politikai föltételekkel lehetőséget nyújtottak, ott néhány év, vagy évtized alatt gyökeresen átalakult az állam és a társadalom. Az átalakulást Irányító hármas jelszó fő hordozója Nyugat-Európában a polgárság volt, ő vezette a régi rend elleni harcot, de szövetségesként, bázisként az összes alárendelt helyzetben élő társadalmi csoportot fölhasználta. E szövetség SZOVJET KÖZLEMÉNY A teheráni szovjet nagykövetség sajtóattaséja közleményt juttatott el a Pars hivatalos iráni hírügynökségnek. Értesülések szerint a Szovjetunióval szemben ellenséges beállítottságú elemek provokatív cselekményeket szándékoznak végrehajtani a Szovjetunió teheráni nagykövetsége ellen, és esetleg egészen a nagykövetség megszállásáig hajlandók elmenni. Az ilyen tettek célja a Szovjetunió és Irón jószomszédi kapcsolatainak megrontása. A nagykövetség felhívja az iráni külügyminisztérium figyelmét arra, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a fennálló veszély elhárítására. A VÖRÖSKERESZT DÖNTÉSE A Nemzetközi Vöröskereszt és az ENSZ gyermeksegélyezési alap határozatot hozott, hogy felfüggeszti élelmiszersegélyek szállítását Thaiföld Kambodzsával határos keleti területeire, melyeket menekülteknek álcázva polpotista erők tartanak kezükben. EURORAKÉTAK A belga szocialisták továbbra is követelik —, s a Brezsnyev—Schmidt találkozó eredményei csak megerősítik álláspontjukat —, hogy a kormány halassza el a döntést az „eurostratégiai" rakéták belgiumi elhelyezéséről. EGYEZMÉNY A Szovjetunió és Vietnam közösen aknázza ki a Dél-Vietnam parti vizein található kőolaj- és földgáztartalékokat — erről írtak alá megállapodást a Moszkvában nemrég lezajlott magas szintű szovjet—vietnami tárgyalások során. Konzultáció a békére nevelésről 0 Budapest (MTI) A békére nevelés időszerű kérdéseiről és magyarországi feladatairól rendeztek kedden konzultációt több országos szerv. Illetve intézmény képviselői, az Országos Béketan&cs titkárságának kezdeményezésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Kovács Bélának, az OBT főtitkárának a megnyitója után Mlklósvári Sándor, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója tartott vitaindítót. A résztvevő szakemberek áttekintették azl általános és a középiskolai tantervekben szereplő, a békére neveléssel kapcsolatos tematikát. Megállapították, hogy az oktatási intézményekben átfogóan és tantárgyanként is konkrétan foglalkoznak a kérdéskörrel. Az alapműveltség lényeges részeként olyan Ismereteket nyújtanak, amelyek képessé teszik a tanulókat az emberiség fejlődésének. korunk eseményeinek, a valódi összefüggéseknek a megértésére. Megalapozzák, fejlesztik a tudományos világnézetet, a cselekvő szocialista hazafiságot és proletár internacionalizmus, a szocialista értékrendet és humanizmust. A fórum résztvevői állást foglalása szerint a pedagógia e nagyon fontos területen az érdekeltek még szorosabb együttműködésére van szükség. Ugyancsak leszögezték: a nemzetközi fórumokon is erőteljesen képviselni kell a békére neveléssel kapcsolatos szocialista elveket, s a magyarországi gyakorlatot. Kína—India Közeledés és hátrálás az enyhén szólva kérdésesnek tűnik. Egyfelől amiatt, mert az indiaiak régóta úgy érzik, hogy de facto India hétfőn, az első nem szocialista államként elismerte a Kambodzsai Népköztársaságot Ennek az eseménynek — tekintettel az indokinai helyzet bonyolultságára — világpolitikai súlya van. Annál inkább, mivel alapvetően befolyásolhatja a kínai—indiai kapcsolatokat Peking szov- szövetség jött létre Kína, jet- és Vietnam-ellenes stratégiájában ugyanis középponti Pakisztán és az Egyesült Alszerepet játszik a bukott Pol Pot-rezsim felszínen tartása, lamok között, a többi között Az indiai lépés épp ezt a pekingi törekvést keresztezi. Kína és India Ázsia, s mezte Ázsia két vezető haegyben a földkerekség két talmának kapcsolatát, legnépesebb állama. ösi, « nagy múltú civilizációjuk A kínai vezetés közben India-ellenes éllel. Másfelől itt van Északkelet-India két államának. Assamnak és Tripurának a kérdése. A helyzet ott kétségkívül robbanásveszélyes. a szeparatista tendenciák az indiai aITa' állam egységét veszélyeztezó hatást avakorolt a konti- ho®y a maga elöldézett fe" tik A Far Eastern Econoszültséget némiképp enyhít- mlc Review cimű 1Ó1 értese. de az 1962-es haboruban fiült hoagkongi hetilap nemtórvénytelenül elfoglalt in- rég ezt írta: „új-Delhiben diai területek sorsáról még jókora zavart keltett a petárgyalni sem volt hajlan- kingj rádió beszámolója a% dó. Amikor 1978-ban hata- északkelet-indiai zavargálomra került Morardzsi De- sokról A haTlgnem nemszai Dzsanata kormanya, egyszerűen a szeparaPeking az idős, szovjetelle- tisták támogatásként értémégsem volt_ háborítatlan. ^^T^X Sny tott a kapcsolat tendenció- mtézkedései bírálatának, zus felújítására. A kísérlet PeklTlg 1977 azaz Indira a nemzetközi politikában ls Gandhl választási veresége függetlenségét. Jó idete úgy ritkának számító groteszk- 6ta tartózkodott az indiai tűnt. hogy — a társadalnu- séggei hiúsult meg: a Dzsa- események bírálatától" — gazdasági rendszerek külön- nata-kormány külügymi- jrta a jap Vagyis rózsás jöbözősége ellenére — politi- niszterét, Vadzspajlt (16 év nern kecsegtet az a kai előtörténetük hasonlósá- után az első magas rangú világpolitikaila^ azonos súga és antiimperialista beál- indiai politikus Kína föld- Jyd felek közti tárgyalás, lítottságuk eredményeként jén) abban a pillanatban aho] az egylk igényeit előhívták meg Pekingbe, ami- adván bedugja fülét, amikor a kínai csapatok elözönlötték Vietnam északi haaz emberiség kultúrtörténe- .. f, tének becses része, kisugár tobb klsérletet tett nens egészére. Kapcsolataik szinte egyidősek állami létükkel. Manapság kevesen tudják, hogy az olyan földrajzi kategóriák, mint például Indokina, a két nagy kultúrkör találkozásának kereszteződése. A krónikák tanúsága szerint viszonyuk A két állam a második világháború után nyerte el egészséges kapcsolatot építenek majd ki egymással népeik és Ázsia egészének javára. A híres bandungi tártérségét. Vadzspajl maértekezleten 1955 áprilisé- ga úgy nyilatkozott annak ban a szocialista kínai ál- Idején, hogy pályafutása lam küldötte, Csou En-laJ, sprán ennél súlyosabb megs a tőkés úton haladó de- aláztatásban soha nem volt kor a másik beszélni kezd Győrt Sándor eszmei alapjául a közös nyelvet beszélők, közös területtel és kultúrával rendelkezők összetartozását és természetes egységét hirdető nemzeti gondolat (kevésbé szép nevén: nacionalizmus) szolgált, gazdasági bázisa pedig a kialakuló egységes nemzeti piac volt. Európa középső és keleti felében a polgári nemzetállam kialakuláséhoz nem volt elegendő a régi társadalmi válaszfalak föllazítása, és a fönnálló állami keretek meghódítása. A nyugat-európai polgárságtól kölcsönzött programot összhangba kellett hozni a kelet-európai agrártársadalmi realitással; egyesíteni kellett a polgári, a különféle indítékokból ugyancsak változást igénylő nemesi és a paraszti érdekeket. Még nehezebb föladatot jelentett az etnikai és a politikai határoknak a közelítése, lehetőleg fedésbe hozása, hiszen ez lényegében véve a soknemzetiségű birodalmak fölszámolását igényelte. A birodalmakat öszszetartó nem lebecsülendői erőket úgy kellett legyőzni, hogy Európa többi hatalma a folyamatot tudomásul vegye, tétlenül szemlélje, s ne próbálja saját hatalmi érdekei, terjeszkedése szolgálatába állítani. A napóleoni háborúk, az Európát újjárendező 1815-ös bécsi kongresszus után Kelet-Közép-Európa népeinek politikai elhelyezkedése a következőképpen alakult. A balti népek és a finnek a cári birodalom alattvalói voltak. A lengyelek háromfelé osztva éltek Oroszország, Poroszország és a Habsburg-birodalom keretében. A román nép zöme a török szultán szuverenitása alá tartozó, de mind erősebben orosz befolyás alatt álló Havasalföld és Moldova fejedelemségben tengődött, dfe egyharmaduk a Habsburgokat uraló Erdély és Magyarország lakosa volt, illetve közvetlenül az Orosz Birodalomhoz tartozott (Besszarábia). A bolgárok és (1830-ig) a görögök teljesen a török Porta kezében voltak, míg a szerbeknek sikerült korlátozott autonómiára szert tenni. A magyarok, horvátok, csehek, szlovákok, szlovének és ruszinok (mai nevükön kárpát-ukránok) teljes egészükben, a már említett lengyeleknek és románoknak, valamint az olaszoknak, ukránoknak és a szerbeknek egy része (az osztrák örökös tartományok németjeivel együtt) a Habsburgok égisze alatt élt, különböző fokú belső önállósággal rendelkező, de az etnikai határokat teljesen figyelmen kívül hagyó történelmileg kialakult tartományokban, országokban. Láthatjuk, tehát, hogy a XIX. század elején a térség népei önálló állammal nem rendelkezve, egy vagy több, tőlük nyelvileg is idegen állami-birodalmi keretben élve jutottak a polgári nemzetté válás, korabeli szóhasználattal a nemzeti ébredés korszakába. Jeszenszky Géza (Folytatjuk.) mokratikus India megbízót- része, ta. Nehru — koruk kiemelkedő politikai személyiségei együtt fogalmazta meg a Az Üj-Delhiben a közeibékés' egvmás mellett élés múltban végbement hatalmi , vallással raarhuzamosan ?eöt alapelvét. váltással párhuzamosan ?e king ismét célozgat a párbeMindez gyökeresen meg- 8zéd újrake2désére. Nyuga változott a fcmai kulpohti- t, tudósitók fontos mozzakfPak « 1980-as evekben natként értékellk> hogy KL bekövetkezett fordulatával. húsz év után {2ben Amióta Peking politikája- kópviseItette magát egv nak uralkodó vonása a India narnzetí ünnepén renszovjetellenesség. a Moszk- d fogadáson. A párbevával Jó viszonyt ápoló In dia „az ellenségek" egyre i^get látszott "'""erósTten! tí,.— T.V.A I* T«S aj írért szédben való pekingi érdebővülő listájára került mind agresszívabbá váló kínai politika 1962-ben a háborúig feszítette a két ország viszonyát. Ezt. köveHua KuO-feng és Indira Gandhi belgrádi lanácsko* zása. sőt, a tervek S2erlnt. a kínai diplomácia feje szeptemberben Üj-Delhibe tőén több mint másfél év- látogat. 1 tizedes fagyhullám jelle- Hogy lesz-e folytatás? — Angolai katonai sikerek • Luanda (ADN) egységek felszabadították Az angolai népi hadsereg Mongua és Evale Járási (FAPLA) vezérkara és a székhelyeket, majd július elnemzetvédelmi minisztérium sején ellentámadásba lenközleményben jelentette be, dűltek. Ennek nyomán az hogy az angolai fegyveres invázlós „apatok az angolai erők felszabadították az or- , ,, . , szág déli tartományait a dél- teruletek elhagyására kenyafrikai katonai megszállás szerűitek. A dél-afrikai egyalól. ségeket veszteségek érték Az angolai erők heves har- mind emberéletben, mind eokat vívtak a behatolt dél- hadifelszerelésben, afrikai csapatokkal, különö- A vezérkari közlemény sen Mulemba város (Cunene szerint azonban a fajüldöző tartomány) körzetében: a rezsim változatlan hevespretóriai alakulatok ittren- séggei folytatja a légi támadezték be főhadiszállásukat, dásokat angolai célpontokéiJúnius 28-án, a FAPLA- len. «