Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

Szerda, 1980. július 9. 3 Somogyi Károlyné felvétele A szegediek kedvelt sélalietyc volt mindig a Tisza-part, a hangulatos Móra park, a klinikák előtti csendes fasor a vasárnapi séták színhelye ma is. A két hid közötti szakasz most új színekkel, látnivalókkal bővült, a lépcsős rakpart, a rondella, az új Szőke Tisza idegennek ós nekünk is szép, új városképi részletet nyújt Egés Iszség- és család­védelem, véradás Vöröskeresztesek a téeszekben Rendszeresen tájékoztatjuk ság. Egy-két kísérlet után zösen megvizsgálja az egész­olvasóinkat az üzemekben, föl is adják a reményt, ségre ártalmas mdnkahelye­iskolákban, lakóterületeken Nem úgy a mihályteleki Üj ket, és javaslatokat tesznek tevékenykedő vöröskeresztes Élet Tsz: ott évente hat-hét az egészségügyi előírások aktivisták munkájáról. A felvilágosító előadást ren- betartására, termelőszövetkezetek alap- deztek, általában 260—270 A családvédelem központi szervezeteiről régen szóltunk, ember részvételével. helyet foglal el a vöröske­s valahogy a Vöröskereszt A mezőgazdasági nagy- resztes téesztagok tevékeny­vezetősegének figyelmét is üzemek egészségügyi ellátása ségében. Különösen az idős­elkerülte az utóbbi időben: kielégítő, több szövetkezet- korúak gondozásának van­vajon hogyan folyik a me- nek üzemorvosa is van. Jó nak szép hagyományai a tógazdasági dolgozók egész- néhány munkahelyen meg- szövetkezetekben: Szeged ségügyi nevelése, részt vesz- szervezték már a dolgozók mezőgazdasági üzemeinek nek-e a szűrővizsgálatokon, tüdőszűrését, a kiskundo- területén nincs elhagyott, jeleskednek-e a véradásban? rozsmaiak pedig javasolták, magatehetetlen, idős téesz­Egyáltalán: milyen a téeszek- rendszeresítsék a nők rák- tag. ben a Vöröskereszt szervezeti szűrését is, valamennyi A véradók felkutatásakor elete. Pedig, mint a Voroske- téeszben. - kiderült, a téeszekben bő­reszt szegedi vezetőségének legutóbbi Ülésén kiderült, a látványosabb A tisztasági mozgalom ven vannak olyan emberek, azonban nemigen népszerű akik szívesen adnának vért. a téesztagok körében. A Valószínű a szervezés hiá­város egyéb, líSSStei melíetf mt- »Tiszta mezőgazdasági üzem" nyosságaival magyarázható, alapszervezetei mellett met- mozgaIomban egyedül a Mó- hogy 1978-ban a hét téesz­tan KapnatnaK szot a teeszeu ra Ferenc Tsz vett részt. Sze- bői csupán 260-an, egy évvel vöröskeresztjei is rencsére ez nem jelenti azt, később 240-en jelentkeztek A legutóbbi ket év mun- hogy a többi munkahelyen véradásra. A tagok létszá­Kaja aiapjan eu.esme.t er- elhanyagolják környezetüket: mához viszonyítva elenyé­tekeies szerint — na a tej- brigád vállalásokból nem szően alacsony ez a szám: lesztesre föltétlen szükség is hiá lk rend és a tiszta. 62 százalék. az üzemi dol­va" ~' nerr} teltek el f'1®6:^ ság megőrzése sem. gozóknak 35-40 százaléka nélkül ezek az esztendőit. véradó! A város hét mezőgazda- A Vöröskereszt kiveszi ré- .. sági termelőszövetkezetének szét az élelmiszer-feldolgo- Hasznos volt a Voroske­mindegyikében működik z.ással vagy árusítással fog- reszt varoS1 vezetőségének alapszervezet. A szőregi Ti- lalkozó szövetkezetekben a ez a fölmérésé, niszen a hia­sza—Maros-szög Tsz-ben higiéniai ellenőrzésekből is. nyossagok ismerete leneto­1973 óta tevékenykednek Helyes például a Tisza- seöet ad a téeszekben levő vöröskeresztes tagok", jelen- Maros-szög Tsz-nek az a alapszervezetek munkájának leg 62-en. A mihályteleki gyakorlata, hogy a vörös- javitasara — es egyebek Uj Élet Tsz alapszerve'zete kereszt-titkár, u balesetvé- kozott —• a veradas rejtett 1962-ben látott munkához, delmi előadó és a növény- tartalékainak föltarasara is. 15 emberrel, ma 85 a tagok védő szakmérnök évente kö- Ch. A. száma. A tápéi Tiszatáj Ts: Az időtényező H áromszor hosszabb ide­ig tart egy új anyag kibocsátása a hazai textiliparban, mint a hason­ló technikai felszereltségű francia vállalatoknál. Egyet­len példa arra, milyen bő­kezűen bánunk azzal, ami egyre inkább * döntő lesz a termelésben: az elhatározás­tól a megvalósításig terjedő idővel... Némi többletráfordítás árán, a tervezettnél korábban kezd­ték meg a vasút egyik vona­lának villamosítását. Az így megnyert idő értéke tízezer tonna gázolajéval egyenlő, s ez többszöröse annak, amit a hónapok megkurtítása az eredeti összegen felül köve­teit. Franklin két és fél év­százada leírt véleménye — az idő pénz — szállóige lett, ám mint általában az ilyen bölcsességekkel történni szo­kott, sokan vannak, akik em­legetik, s kevesen, akik be­tartják. S miért tennék ezt, ha környezetük nem tudatja velük újra meg újra: az idő jelentős értékké formálódik a termelésben. A környezet: az érdekeltség és az ösztön­zés bonyolult hálózata. Ügy véltük, s a tapaszta­latok is azt látszottak iga­zolni, hogy bővében vagyunk az időnek. Olyannyira gaz dagon buzgó forrásnak tet­kintettük, hogy különösebb töprengés nélkül toldottuk meg az eredetileg is hosszú határidőket újabb hónapok­kal, esztendőkkel. Ha a gyártmánynak csak a kísér­leti példánya készül el ad­digra, amikor a tömegterme­lést kellett volna megkezde­nünk, azt mondtuk, annyi baj legyen. Közben azonban a világ nem méltányolta ezt a ráérősségünket; ment előre a maga sebességével. A mozgási ritmusok e különbözősége végül szembeszökővé lett. Olyan tényekkel, adatokkal kényszerültünk például szembenézni, hogy az ipar­ban a törtnapi hiányzásoi? tizenegyezer dolgozó munka­idejét teszik ki; a gépek, be­rendezések kihasználtsága most már évek óta 1,2 mű­szak, némi javulás csupán a nagy értékű, nagy teljesít­ményű eszközöknél van, mert ott a korábbi 1,5—1,6 he­lyett eléri az 1,8—1,9 műsza­kot; az építés szakipari munkáinak időigénye már a tervezéskor kétszerese, tény­legesen pedig a háromszoro­sa az osztrák építőiparban tapasztaltnak. Mindössze maroknyit emel­tünk ki a tények közül, ám az esetek különböző jellege figyelmeztet arra, szinte nincs olyan területe a ter­melőtevékenységnek, ahol szorosan elszámoltatnának az idővel. Illetve: a gyárak, a vállalatok egy része for­málisan ügyei arra, hogy a munkaidő letöltött legyen, ám arra már kevés figyelem jut, mivel telt az a munka­idő. S az sem általános, hogy mélyrehatóan elemezzék a termelőhelyek a veszteség­időket, azaz föltárják az okokat, s ismeretükben lépé­seket tegyenek megszünteté­sükre. Veszteség a törtnapi hi­ányzás, az igazolatlan mu­lasztás, a szervezetlenségből következő állásidő, de meny­nyivel nagyobb teher mind­annyiunk vállán a fejleszté­sek rossz előkészítése, lassú megvalósítása miatt bekö­vetkező kár, jobb esetben a haszon elmaradása. Mennyi­vel értékesebb idő vész el akkor, amikor terméketlen vitákba fullad hónapokon át a kooperációs partnerek kapcsolata, mint amikor a fél műhely igazolásért áll sorba a vasútállomáson, mert késett a vonat, s erről a húsz percről papír kell... Ez utóbbi sem mellékes, azaz nem kizárásos alapon te­remthető meg az idő becsü­lete, hanem a fontossági sor­rendek tiszteletben tartásá­val. Hiba lenne ugyanis elfe­ledkezni a következőről: szá­mítások és vizsgálatok azt mutatják, hogy a munkaidő­nek veszteségként kezelt ré­sze a vállalatok többségénél a felületi jelenségek megra­gadása és összegezése! Nem tartalmazza tehát a nagy veszteségforrásokat, az érin­tettek még utólag sem elem­zik a gyártás- és gyártmány­fejlesztésnél bekövetkezett időbeli késedelmek okait, s azok hatását az értékesítés­re. U gyancsak kívül kerül a figyelem sugarán a döntési mechanizmus időigénye, holott az itt elil­lant heteket, hónapokat már semmiféle bűvészmutatvány­nyal nem sikerül visszacsa­logatni. S mindez nemcsak a közvetlen termelésre, hanem az irányításra is igaz, pedig ott megkétszereződhet, há­romszorozódhat az idő érté­ke. Nem egyforma tehát ilyen értelemben egy hónap és egy hónap, s ez ró nagy felelősséget az idővel gazdál­kodókra. S felelősségük ak­kor sem kisebb, ha azt állít­ják, azt tanúsítják: nem gazdálkodók ők, hiszen telik az idő magától, sem siettet­ni, sem visszafogni nem le­het. Ami igaz. Telik az idő magától, ám az, hogyan, mi­vel telik, rajtunk fordul meg, s így alakulhat át ugyanaz az időmennyiség nyereséggé vagy veszteséggé. Lázár Gábor hároméves alapszervezeté be 35 mezőgazdasági dolgozó kérte fölvételét, 44-en vö­röskeresztesek a Móra Tsz­ben, és mindössze 20-an az algyői Rákóczi Tsz-ben, no­ha ott már 12 éves múltra tekinthetnek vissza a tagok. A két legidősebb alapszer­v ezet, a kiskundorozsmai József Attila Tsz-é és a Fel­szabadulás Tsz-é: huszonhat, illetve huszonöt esztendő tapasztalata áll a mintegy negyven vöröskeresztes mö­gött. A számok arról vallanak, hogy szinte mindenütt szük­ség van a „tagtoborzásra", s ezt célul is tűzték ki az alapszervezetek. Annak elle­nére, hogy a mezőgazdasági munka sajátosságai, a mun­kahelyek szétszórtsága meg­nehezíti ezt, akár az együt­tes, rendszeres testületi mun­kát. Az -utóbbi két évben jó néhány példa is adódott arra, miként lehet leküz­deni ezeket a speciális ne­hézségeket A legtöbb he­lyen sikertelenek az egész­ségügyi előadások, a szerve­zők arról panaszkodnak, alig gyűlik össze a hallgató­* A„35 év szabad hazában" vetélkedő zárója Sorsolás július 11-én — Értékes nyeremények Hónapokig tartott az MHSZ „35 év szabad hazában" ve­télkedő sorozata, amely há­rom évforduló, hazánk fel­szabadulása, a győzelem nap­ja, valamint a Varsói Szer­ződés létrejöttének 25. év­fordulója tiszteletére indult és gyorsan népszerűvé vált országszerte. Mint ismeretes, a honvédelmi, hazafias gon­dolatokat, érzéseket, nem utolsósorban ezzel összefüg­gő politikai ismereteket érin­tő vetélkedösorozat annak a rejtvényújságnak a megfej­tésével kezdődött, amelyet megyénkben tíz és fél ezren vásároltak meg. Az akció most következő zárója — a klubokbeli, a városi-járasi, majd a megyei vetélkedők után — az ajándéksorsolás lesz július 11-én, délután. Erre az eseményre sokan várnak érdeklődéssel, hiszen megyénkben is több mint öt­ezer megfejtés érkezett az MHSZ-klubokba. Országosan pedig nyilvánvalóan ennek sokszorosa: a megfejtők kö­zül sorsolják majd ki most a szerencsés nyerteseket, A díjakat is érdemes említeni: a fődíj Lada személyautó, további díj: kétszemélyes utazás á Szovjetunióba, rész­• vételi jegyek hazai üdülőkbe, lehetőség arra. hogy a nyer­tes díjtalanul megszerezze a gépjárművezetői jogosítványt az MHSZ-ben. Vagyis: indo­kolt az érdeklődés, a vára­kozás. Az ajándéksorsolást nagy­szabású honvédelmi juliális keretében rendezi a Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett MHSZ országos köz­pontja a csepeli ifjúsági parkban, pénteken 15 órai kezdettel. A látványos nyá­ri szórakozást ígérő rendez­vényen természetesen lesz honvédelmi program: kiállí­tás a szövetségről, hazánk védelméről, a szocialista or­szágok életéről, kapcsolatá­ról, a honvédelmi techniká­ról. És könnyűzenei koncert is lesz. fellép a Rockwell és a Hobó Blues Bend. Matematikusok vándorgyűlése Kedden megkezdődött Sal­gótarjánban az MTESZ Bo­lyai János Matematikai Tár­sulatának négynapos Rátz László matematikai vándor­gyűlése. Ezek a matematikatanári összejövetelek immár két év­tizedes múltra tekintenek vissza. Elsődleges céljuk, hogy alkalmat adjanak az ország minden tájáról érke­zett résztvevőknek a mate­matikai nevelés tartalmi és módszertani problémáinak meg v itatására. A vándorgyűlésen osztják ki az idei Beke Manó-díja­kat. Ezenkívül az összejöve­tel hagyományos programjá­hoz tartozik a honismeret ápolása. Ez alkalommal Sal­gótarján és környéke törté­nelmi ós művészeti neveze­tességeivel ismerkednek a résztvevők. Vendég a Vajdaságból Vasa Mility, a- Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottsága El­nökségének tagja kedden megyénkbe látogatott, hogy a termálenergia, a termálvíz hasznosításának gazdasági és technikai kérdéseit, megyénk ez irányú tapasztalatait ta­nulmányozza. Reggel a rösz­kei határátkelőhelyen dr. Végh Gyula. az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese és Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa kö­szöntötte, a jugoszláviai ven­déget. Szegeden, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságán dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta a délelőtti órákban, és tájé­koztatta a megye gazdasági és politikai életéről. A meg­beszélésen részt vett Papdi József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Berta István, a Szeged városi párt­bizottság titkára. Vasa Mility ezután az új­szegedi Odessza városrészt kereste fel. ahol Prágai Ti­bor. a Szeged megyei város tanácselnökének általános he­lyettese és Kovács Miklós, a Szegedi "Városgazdálkodási Vállalat igazgatója tájékoz­tatta arról, hogy milyen ta­pasztalatai vannak a termál­energiának a lakótelep fűté­sére történő felhasználásá­ban. majd Takács Antal, a szegedi Vízművek és Fürdőlí Vállalat igazgatója számolt be a termálvíz gyógyászati hasznosításáról és megtekin­tették az újszegedi termál­fürdő-komplexumot. Délután a jugoszláviai ven; dég a szegedi Felszabaduló) Termelőszövetkezetet keres­te fel, ahol Árendás György, a szövetkezet elnöke fogadta és tájékoztatta a termálener­gia mezőgazdasági hasznosí­tásának helyi tapasztalatai­ról, majd megtekintették a tsz termálenergiával fűtött üvegházát. A vendéget egésznapos programja során elkísérte Papdi József, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára. Vasa Mility. az esti órák­ban visszautazott Jugoszlá­viába. Budapestre érkezett az Angol Központi Bank kormányzója Gordon Richardson, az An- folytat a Magyar Nemzeti gol Központi Bank (Bank of Bank vezetőivel a két bank Engiand) kormányzója Ti- kapcsolatait érintő, illetve a már Mátyásnak, a Magyar kölcsönös érdeklődésre szá­Némzeti Bank elnökének mot tartó nemzetközi pénz­meghívására kedden hazánk- ügyi kérdésekről. ba érkezett, Tárgyalásokat (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents