Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

Vasárnap, 19S0. július 6. lf Magyar őstörténet — szocialista nemzeti tudat Róna-Tas András őstörténetünk komplex kutatásáról Vigasz (Mondák, legendák, művészi ábrázolások keresik-kutatják őstörténetünk alakjait, eseményeit. Szinte egész történelmünkben kimutatható az öskeresés makacs kényszere, az őshazakutatás jölföllángolá igényei, a magyarságtudatot hamis legendákkal bizonygató romantikus teóriák, az „örök magyar szellemi alkat," a „magyar néplélek" fogalmakba tuszkolt ideológiák. A magyar őstörténet iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen megnőtt E bonyolult kérdéskörnek felszínre kerülése két forrásból is táplálkozik. Részint a szocialista nemzeti tudat kialakításának tudományos alapokon nyugvó fejlődése és gazdagodása követeli meg a problémakör tisztázását, részint a magyar őstörténet kutatásával foglalkozó mind több tudományos eredményt fölmutató publikációk, konferenciák reflektorozzák e témakört. A Magyar Tudomány — követve az elmúlt év tavaszán Szegeden megrendezett magyar őstörténeti tudományos ülésszak eredményeit és problémafelvető gondolatait — teljes májusi számát a magyar őstörténet komplex kutatásának szentelte, több tudományág legfrissebb kutatási eredményeit gyűjtötte csokorba. Szegeden lassan ,komoly hagyományai lesznek az őstörténeti kutatásoknak, 1973ban itt alakult meg az az őstörténeti munkaközösség, mely az ez irányú kutatásokat koordinálja. Vezetője, Róna-Tas András, « nyelvtudományok doktora, a József Attila Tudományegyetem professzora. — Mindenekelőtt az őstörténeti kutatással kapcsolatos néhány elvi kérdést szükséges tisztázni. Ahogy a magyar nép története része az egyetemes történelemnek, ugyanúgy a magyar őstörténeti kutatások szerves részei az egyetemes történeti kutatásoknak. Figyelembe kell venni, hogy a magyar társadalom alapvető átalakulásának korszakában átalakulóban van nemzeti tudatunk is, s kétségtelen, hogy a magyar nemzeti hagyomány, a magyar őstörténet ismerete a szocialista nemzeti tudat eleven tényezője és integráns része. Mi társadalomtörténeti problémaként fogjuk fel a magyarok őstörténetének kutatását, elemzését, s kirekesztünk minden tudománytalan, tehát káros nézetet. Az elmondottakból egyértelmű, hogy a társadalmi, gazdasági folyamatok elemzése marxista történelemszemléletből táplálkozik és nemzetközi méretű tudományos munliálkodást igényel. Mindez feltételezi az eredeti forrásokból való ónálló kutatómunkát, (Az eddig is nyilvánvaló volt, • hogy az őstörténettel foglalkozó kutatómunkában szerves egységben találkozik a történész, a nyelvész, a régész tevékenysége. Az azonban az utóbbi évek eredménye. hogy részt kértek és kaptak ebben a tevékenységben a természettudományok válfajai is. Ugyanakkor nemcsak a különböző tudományágak együttmunkálkodását feltételezi az őstörténeti kutatás, hanem a nemzetközi munka koordinációját is.) — A magyar őstörténet kutatása eddig is támaszkodott a történeti természettudományok néhány eredményére. így régebbi tartózkodási helyeink megállapításához fölhasználta a paleobotanikát; a gazdaságtörténeti elemzések alapoztak az archeozoológia. az archeobotanika és a paleoklimatológia adataira, örvendetes, hogy egyre több természettudósunk kapcsolódik be a magyar őstörténeti kutatásokba, hiszen az anyag ugrásszerűen gyarapodik, új metodikák jelennek meg., s mindezek maé'ar őstörténeti szempontú értékelése csak a különböző tudományágak együttműködésével lehetséges Említhetném még a fizikai antropológia. az éremtan vagy a történeti térképtan új adatait, de azt hiszem így is egyértelmű, hogy a magyar östörténet kutatása előtt sem áll más feladat, mint minden más tudományág előtt: új tények, adatok feltárása, feldolgozása. Eredményeink között első helyen kell megemlítenem azt a szemléletváltozást, mely az őshaza kutatását fölváltotta az egyetemes történeti vizsgálódásba ágyazott magyar őstörténet-kutatással. Intenzív munkát folytatunk az új anyagfeltárásban, hihetetlen mennyiségű régészeti anyag birtokába jutottunk az utóbbi években. A társtudományok is egyre több értékes adattal szolgálnak, a nyelvészek például régi török nyelvekre vonatkozó újonnan előkerült anyagot elemeznek, az utóbbi években egyre-másra kerülnek elő sajátos rovásírásos emlékek, melyeknek megfejtési kulcsa bizonyára a közeljövőben kezünkben lesz. Nemzetközi kapcsolataink igen szélesek, elsősorban szovjet kollegákkal. Ennek az egyszerű oka, hogy a magyar őstörténet topográfiája a mai Szovjetunió Volga és Ob-Irtis közötti területére esett. A kapcsolatok élénkek, elevenek, rendszeresek. A közelmúltban egy hónapig tartózkodott itt a kazáni egyetem egyik docense, de kapcsolatban állunk a Volga-vidék köztársaságainak kutatóbázisaival. különösen a csuvas. a tatár és a baskír autonóm köztársaságok tudósaival. Ez a kapcsolat nem formális, nem turisztikai jellegű, s nem korlátozódik erre a földrajzi területre. A szovjetmagyar együttműködés keretében konkrét témákban dolgozunk együtt moszkvai és leningrádi kutatókkal. A többi szocialista országgal is erőteljes az együttmíjködés, nemrégiben a Bolgár Tudományos Akadémia delegációja járt nálunk, akikkel konkrét munkaprogramot dolgoztunk Id, de például még mongol tudósokkal is együttműködünk. A nem szocialista országok közül török és finn kutatókkal a legélénkebb az együttmunkálkodás, s ez természetesen következik témánk jellegéből. Nemrégen NSZK-beli kollegák jártak nálunk, én pedig az Egyesült Államokban voltam előadókörúton. (A Magyar Tudomány őstörténeti számának szerzői ícözött sokan vannak szegedi tudósok, kutatók. Köztük nemcsak a JATE oktatói, hanem más intézményben dolgozók, is. Ez egyrészt utal arra, hogy Szeged a magyar őstörténeti kutatások bázisa, részint arra, hogy a JATE mellett más tudományos műhelyek is részt 'kérnek és vállalnak ebből a munkából, sőt arra is, hogy a Szegedi őstörténeti Munkaközösség gondol a kutatói utánpótlás nevelésére is.) — Szegeden először valósítottuk meg több tudományág aktív együttműködését. A bölcsészkar hét tanszéke mellett a természettudományi kar antropológus kutatói és számos más intézmény munkatársai is bekapcsolódtak a magyar őstörténet elemzésébe, így például a Móra Ferenc Múzeum, az egyetemi könyvtár, de említhetném a számítóközpontot, amely például egy török szótári anyag számítógépes feldolgozásában működött közre. Aktív és gyakorlati együttműködésünket kiadványok, cikkek, publikációk, tanulmányok, tudományos ülések bizonyítják, a folyamatos munkát pedig az, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság hat esztendeje megalakult őstörténeti munkabizottsága eredményesen tevékenykedik. Az egyetemi kutatóhely egységben integrálja a kutatást és az oktatást, az országban egyedülálló őstörténeti speciálkollégiuma. Ezzel nemcsak a bölcs észoktatás színvonalát tudjuk emelni, nemcsak a kikerülő hallgatók látókörét szélesítjük, de lehetőségük van az utánpótlás nevelésére is. így tudja betölteni a Szegedi őstörténeti Munkaközösség koordináló szerepét: van egy hely az országban, ahol koncentrálódik minden, őstörténettel foglalkozó kutatási téma, eredmény, módszer. T. L. — A főnök azt üzeni, hogy holnap nem kell bejönnöd. Kígyóbűvölők Kígyóbúvölők, kígyótáncoltatók még ma is élnek szerte a világon. Ezeknek a furcsa, lélegzetelállító és 'bizony nemegyszer végzetes szerencsétlenséggel végződő mutatványoknak a hazája elsősorban a távoli India, de élnek kígyóbűvölők például Amerikában is, ahol kobrák helyett az ott honos nem kevésbé veszélyes mérgű csörgőkígyókkal végzik mutatványaikat. A kígyóbűvölőket mindig és mindenütt a titokzatosság fátyla lengte körül és senki sem tudta biztosan, hogyan képesek úrrá lenni a veszedelmes mérgű nagy hüllőkön. Persze akadtak szép számmal, akik az „egyszerűbbmegoldást választották és kitört Hunyadi István Bóklászó vének ablakból Csöndes folyó legyen verseid csobbanása. engedd az ifjúságnak a parttalan dühöt Totyogó bácsikák — elnézem ablakomból — nedoves. hunyorgó szemmel kisérik a hűlő napot amint árnyék-hegyekbe fordul. Megérzik, minden óra jutalomjáték s a látvánv csakis értükvaló. A függönyt összerántják talán már holnap, nem irgalmaz idő. Ám ami fogható, még egyszer körbejárják, míg hírül adja távol a tülkölő halót zuhogó víz neszét széles lapát kavarja, míg süket csöndbe bágvad. kilúgozza felejtés. Ti drága öregek. írjátok képszalagrn az elveszíthetőt mit rozzant jelfogó elkaphat, szétsügároz. ha Ittlét engedi, aztán forduljatok nem-látnató utakra. Csiki László „Ujjé, a ligetben nagyszerű..." Kinyílt a trombita-virág, iószagúak a himnuszok — láthatja, engem aki lát tavaszi kedvem mint buzog. Egy perc még. s itt az öröklét, meglelem benne helyemet — .kitöltőm szünete öblét amelytől teljes nem lehet Csak én hiányzom — Mint a köd. Csak én vagyok, és mini a szél. A köd. amelyik összeköt A szél. amelyik szétbeszél. CSÖND — NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELEI méregfogú kobrával végezték mutatványaikat, de ezek mellett a „kontárok" mellett mégiscsak az igazi kígyóbűvölők voltak azok, akik méltán arattak borzongással vegyes ámuiatot és csodálkozást egyedülálló művészetükkel. A kutatók eleinte nem voltak tisztában azzal, hogy valóban évezredes művészetnek a szemtanúi, vagy csupán ügyes szélhámosok valamiféle trükkjeiről van szó. A dolog nem vottkönynyű, hiszen a kigyóbűvölés tudománya igen hosszú múltra tekinthet vissza és már a Biblia w említést tesz róla. Az a vélemény, hogy a zene, a furulyaszó tartja valamiféle bűvöletben a kígyókat, az újabb vizsgálatok tükrében nem bizonyult helytállónak, és tulajdonképpen nem is része az idomításnak. Legfeljebb az amúgy is izgatott nézők „elbűvölésére" szolgál. Ezt a feltevést kísérletekkel is igazolták. A kígyók szemét leragasztották és közvetlen közelükben különböző fémtárgyakat ütögettek össze, amivel iszonyatos zajt csaptak. Az állatok egyáltalán nem reagáltak erre, teljesen nyugodtak maradtak, de amikor csak a leggyengébben is hozzáértek ahhoz az asztalhoz, amelyen feküdtek, azonnal öszszerándultak, összetekeredtek, és igyekeztek védekező állásba helyezkedni. Egészen más a helyzet azonban az idomító által ugyancsak folyamatosan végzett kar-, test- ée lábmozdulatokkal. Ezt soha nem hagyják el az indiai kígyóbűvölők, de lényegében ugyanezt teszik azok az indiánok is, akik Amerikában csörgőkígyókkal mutogatják magukat. A kosárból vagy dobozból ki tekergő kígyó nem tudja levenni a szemét az ide-oda hajladozó, karjaival ritmikusan imbolygó emberről, és a kutatók véleménye szerint bizonyos mértékig hipnotizálhatók is ily módon. Mások szerint viszont a legtöbb idomító „trükkje" egyszerűen abból áll, hogy jóllakatja állatait, melyek így teljesen ellustulnak, és miután már hozzászoktak az előadáshoz, és a földön körben üldögélő emberek látványához, szinte gépiesen csinálják végig az egészet, s közben valószínűleg alig várják, hogy iámét a kosár sötét, biztonságos mélyére húzódhassanak vissza pihenni. Az idomítónak csak arra kell vigyáznia. hogy mindig ugyanazokat a megszokott mozdulatokat végezze és így ne ingerelje, hanem inkább elzsongitsa. megnyugtassa az előtte hintázó állatot 8. E. )