Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

Vasárnap, 19S0. július 6. lf Magyar őstörténet — szocialista nemzeti tudat Róna-Tas András őstörténetünk komplex kutatásáról Vigasz (Mondák, legendák, művészi ábrázolások keresik-kutatják ős­történetünk alakjait, eseményeit. Szinte egész történelmünkben ki­mutatható az öskeresés makacs kényszere, az őshazakutatás jöl­föllángolá igényei, a magyarság­tudatot hamis legendákkal bi­zonygató romantikus teóriák, az „örök magyar szellemi alkat," a „magyar néplélek" fogalmakba tuszkolt ideológiák. A magyar őstörténet iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen meg­nőtt E bonyolult kérdéskörnek felszínre kerülése két forrásból is táplálkozik. Részint a szocia­lista nemzeti tudat kialakításá­nak tudományos alapokon nyug­vó fejlődése és gazdagodása kö­veteli meg a problémakör tisz­tázását, részint a magyar őstör­ténet kutatásával foglalkozó mind több tudományos ered­ményt fölmutató publikációk, konferenciák reflektorozzák e témakört. A Magyar Tudomány — követve az elmúlt év tava­szán Szegeden megrendezett ma­gyar őstörténeti tudományos ülésszak eredményeit és problé­mafelvető gondolatait — teljes májusi számát a magyar őstör­ténet komplex kutatásának szen­telte, több tudományág legfris­sebb kutatási eredményeit gyűj­tötte csokorba. Szegeden lassan ,komoly hagyományai lesznek az őstörténeti kutatásoknak, 1973­ban itt alakult meg az az őstör­téneti munkaközösség, mely az ez irányú kutatásokat koordinál­ja. Vezetője, Róna-Tas András, « nyelvtudományok doktora, a Jó­zsef Attila Tudományegyetem professzora. — Mindenekelőtt az őstörté­neti kutatással kapcsolatos né­hány elvi kérdést szükséges tisz­tázni. Ahogy a magyar nép tör­ténete része az egyetemes tör­ténelemnek, ugyanúgy a magyar őstörténeti kutatások szerves ré­szei az egyetemes történeti kuta­tásoknak. Figyelembe kell venni, hogy a magyar társadalom alap­vető átalakulásának korszakában átalakulóban van nemzeti tuda­tunk is, s kétségtelen, hogy a ma­gyar nemzeti hagyomány, a ma­gyar őstörténet ismerete a szo­cialista nemzeti tudat eleven té­nyezője és integráns része. Mi társadalomtörténeti problémaként fogjuk fel a magyarok őstörténe­tének kutatását, elemzését, s ki­rekesztünk minden tudományta­lan, tehát káros nézetet. Az el­mondottakból egyértelmű, hogy a társadalmi, gazdasági folyamatok elemzése marxista történelem­szemléletből táplálkozik és nem­zetközi méretű tudományos mun­liálkodást igényel. Mindez felté­telezi az eredeti forrásokból való ónálló kutatómunkát, (Az eddig is nyilvánvaló volt, • hogy az őstörténettel foglalkozó kutatómunkában szerves egység­ben találkozik a történész, a nyelvész, a régész tevékenysége. Az azonban az utóbbi évek ered­ménye. hogy részt kértek és kap­tak ebben a tevékenységben a természettudományok válfajai is. Ugyanakkor nemcsak a különbö­ző tudományágak együttmunkál­kodását feltételezi az őstörténe­ti kutatás, hanem a nemzetközi munka koordinációját is.) — A magyar őstörténet kuta­tása eddig is támaszkodott a történeti természettudományok néhány eredményére. így régebbi tartózkodási helyeink megállapí­tásához fölhasználta a paleobota­nikát; a gazdaságtörténeti elem­zések alapoztak az archeozooló­gia. az archeobotanika és a pale­oklimatológia adataira, örvende­tes, hogy egyre több természet­tudósunk kapcsolódik be a ma­gyar őstörténeti kutatásokba, hi­szen az anyag ugrásszerűen gya­rapodik, új metodikák jelennek meg., s mindezek maé'ar őstör­téneti szempontú értékelése csak a különböző tudományágak együttműködésével lehetséges Említhetném még a fizikai antro­pológia. az éremtan vagy a tör­téneti térképtan új adatait, de azt hiszem így is egyértelmű, hogy a magyar östörténet kuta­tása előtt sem áll más feladat, mint minden más tudományág előtt: új tények, adatok feltárása, feldolgozása. Eredményeink kö­zött első helyen kell megemlí­tenem azt a szemléletváltozást, ­mely az őshaza kutatását fölvál­totta az egyetemes történeti vizs­gálódásba ágyazott magyar ős­történet-kutatással. Intenzív mun­kát folytatunk az új anyagfeltá­rásban, hihetetlen mennyiségű régészeti anyag birtokába jutot­tunk az utóbbi években. A társ­tudományok is egyre több érté­kes adattal szolgálnak, a nyel­vészek például régi török nyel­vekre vonatkozó újonnan előke­rült anyagot elemeznek, az utób­bi években egyre-másra kerül­nek elő sajátos rovásírásos emlé­kek, melyeknek megfejtési kul­csa bizonyára a közeljövőben ke­zünkben lesz. Nemzetközi kap­csolataink igen szélesek, elsősor­ban szovjet kollegákkal. Ennek az egyszerű oka, hogy a magyar őstörténet topográfiája a mai Szovjetunió Volga és Ob-Irtis közötti területére esett. A kap­csolatok élénkek, elevenek, rend­szeresek. A közelmúltban egy hó­napig tartózkodott itt a kazáni egyetem egyik docense, de kap­csolatban állunk a Volga-vidék köztársaságainak kutatóbázisai­val. különösen a csuvas. a tatár és a baskír autonóm köztársasá­gok tudósaival. Ez a kapcsolat nem formális, nem turisztikai jel­legű, s nem korlátozódik erre a földrajzi területre. A szovjet­magyar együttműködés keretében konkrét témákban dolgozunk együtt moszkvai és leningrádi kutatókkal. A többi szocialista országgal is erőteljes az együtt­míjködés, nemrégiben a Bolgár Tudományos Akadémia delegá­ciója járt nálunk, akikkel konk­rét munkaprogramot dolgoztunk Id, de például még mongol tudó­sokkal is együttműködünk. A nem szocialista országok közül török és finn kutatókkal a leg­élénkebb az együttmunkálkodás, s ez természetesen következik té­mánk jellegéből. Nemrégen NSZK-beli kollegák jártak ná­lunk, én pedig az Egyesült Ál­lamokban voltam előadókörúton. (A Magyar Tudomány őstörté­neti számának szerzői ícözött so­kan vannak szegedi tudósok, ku­tatók. Köztük nemcsak a JATE oktatói, hanem más intézmény­ben dolgozók, is. Ez egyrészt utal arra, hogy Szeged a magyar őstörténeti kutatások bázisa, ré­szint arra, hogy a JATE mellett más tudományos műhelyek is részt 'kérnek és vállalnak ebből a munkából, sőt arra is, hogy a Szegedi őstörténeti Munkaközös­ség gondol a kutatói utánpótlás nevelésére is.) — Szegeden először valósítot­tuk meg több tudományág aktív együttműködését. A bölcsészkar hét tanszéke mellett a természet­tudományi kar antropológus ku­tatói és számos más intézmény munkatársai is bekapcsolódtak a magyar őstörténet elemzésébe, így például a Móra Ferenc Mú­zeum, az egyetemi könyvtár, de említhetném a számítóközpontot, amely például egy török szótári anyag számítógépes feldolgozásá­ban működött közre. Aktív és gyakorlati együttműködésünket kiadványok, cikkek, publikációk, tanulmányok, tudományos ülések bizonyítják, a folyamatos munkát pedig az, hogy a Szegedi Akadé­miai Bizottság hat esztendeje megalakult őstörténeti munkabi­zottsága eredményesen tevékeny­kedik. Az egyetemi kutatóhely egységben integrálja a kutatást és az oktatást, az országban egyedülálló őstörténeti speciálkol­légiuma. Ezzel nemcsak a böl­cs észoktatás színvonalát tudjuk emelni, nemcsak a kikerülő hall­gatók látókörét szélesítjük, de le­hetőségük van az utánpótlás ne­velésére is. így tudja betölteni a Szegedi őstörténeti Munkaközös­ség koordináló szerepét: van egy hely az országban, ahol kon­centrálódik minden, őstörténettel foglalkozó kutatási téma, ered­mény, módszer. T. L. — A főnök azt üzeni, hogy holnap nem kell bejönnöd. Kígyóbűvölők Kígyóbúvölők, kígyótáncoltatók még ma is élnek szerte a világon. Ezeknek a furcsa, lélegzetelállító és 'bizony nemegyszer végzetes szerencsétlenséggel végződő mu­tatványoknak a hazája elsősor­ban a távoli India, de élnek kí­gyóbűvölők például Amerikában is, ahol kobrák helyett az ott ho­nos nem kevésbé veszélyes mér­gű csörgőkígyókkal végzik mutat­ványaikat. A kígyóbűvölőket mindig és mindenütt a titokzatosság fátyla lengte körül és senki sem tudta biztosan, hogyan képesek úrrá lenni a veszedelmes mérgű nagy hüllőkön. Persze akadtak szép számmal, akik az „egyszerűbb­megoldást választották és kitört Hunyadi István Bóklászó vének ablakból Csöndes folyó legyen verseid csobbanása. engedd az ifjúságnak a parttalan dühöt Totyogó bácsikák — elnézem ablakomból — nedoves. hunyorgó szemmel kisérik a hűlő napot amint árnyék-hegyekbe fordul. Megérzik, minden óra jutalomjáték s a látvánv csakis értükvaló. A függönyt összerántják talán már holnap, nem irgalmaz idő. Ám ami fogható, még egyszer körbejárják, míg hírül adja távol a tülkölő halót zuhogó víz neszét széles lapát kavarja, míg süket csöndbe bágvad. kilúgozza felejtés. Ti drága öregek. írjátok képszalagrn az elveszíthetőt mit rozzant jelfogó elkaphat, szétsügároz. ha Ittlét engedi, aztán forduljatok nem-látnató utakra. Csiki László „Ujjé, a ligetben nagyszerű..." Kinyílt a trombita-virág, iószagúak a himnuszok — láthatja, engem aki lát tavaszi kedvem mint buzog. Egy perc még. s itt az öröklét, meglelem benne helyemet — .kitöltőm szünete öblét amelytől teljes nem lehet Csak én hiányzom — Mint a köd. Csak én vagyok, és mini a szél. A köd. amelyik összeköt A szél. amelyik szétbeszél. CSÖND — NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELEI méregfogú kobrával végezték mu­tatványaikat, de ezek mellett a „kontárok" mellett mégiscsak az igazi kígyóbűvölők voltak azok, akik méltán arattak borzongás­sal vegyes ámuiatot és csodálko­zást egyedülálló művészetükkel. A kutatók eleinte nem voltak tisztában azzal, hogy valóban évezredes művészetnek a szem­tanúi, vagy csupán ügyes szél­hámosok valamiféle trükkjeiről van szó. A dolog nem vottköny­nyű, hiszen a kigyóbűvölés tudo­mánya igen hosszú múltra te­kinthet vissza és már a Biblia w említést tesz róla. Az a vélemény, hogy a zene, a furulyaszó tartja valamiféle bűvöletben a kígyó­kat, az újabb vizsgálatok tükré­ben nem bizonyult helytállónak, és tulajdonképpen nem is része az idomításnak. Legfeljebb az amúgy is izgatott nézők „elbűvö­lésére" szolgál. Ezt a feltevést kí­sérletekkel is igazolták. A kígyók szemét leragasztották és közvet­len közelükben különböző fém­tárgyakat ütögettek össze, amivel iszonyatos zajt csaptak. Az álla­tok egyáltalán nem reagáltak er­re, teljesen nyugodtak maradtak, de amikor csak a leggyengébben is hozzáértek ahhoz az asztalhoz, amelyen feküdtek, azonnal ösz­szerándultak, összetekeredtek, és igyekeztek védekező állásba he­lyezkedni. Egészen más a helyzet azonban az idomító által ugyancsak fo­lyamatosan végzett kar-, test- ée lábmozdulatokkal. Ezt soha nem hagyják el az indiai kígyóbűvö­lők, de lényegében ugyanezt te­szik azok az indiánok is, akik Amerikában csörgőkígyókkal mu­togatják magukat. A kosárból vagy dobozból ki tekergő kígyó nem tudja levenni a szemét az ide-oda hajladozó, karjaival rit­mikusan imbolygó emberről, és a kutatók véleménye szerint bizo­nyos mértékig hipnotizálhatók is ily módon. Mások szerint viszont a legtöbb idomító „trükkje" egy­szerűen abból áll, hogy jóllakat­ja állatait, melyek így teljesen ellustulnak, és miután már hoz­zászoktak az előadáshoz, és a föl­dön körben üldögélő emberek lát­ványához, szinte gépiesen csinál­ják végig az egészet, s közben valószínűleg alig várják, hogy iá­mét a kosár sötét, biztonságos mélyére húzódhassanak vissza pi­henni. Az idomítónak csak arra kell vigyáznia. hogy mindig ugyanazokat a megszokott moz­dulatokat végezze és így ne inge­relje, hanem inkább elzsongitsa. megnyugtassa az előtte hintázó állatot 8. E. )

Next

/
Thumbnails
Contents