Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

4 Kedd. 1980. július í: Érték, realizmus - vizuális kultúra Egy időszerű tanulmánykötetről A marxista esztétika realizmuskoncepciója az egyen, lőtlen fejlődés jegyében ala. kUl. Volt idő, amikor senki sem tudta pontosan, mit is jelent ez a fogalom a képzőművészetekben, noha pedánsan meghatározták: miként alkossanak a művészek. Azután szerencsésen elfelejtettük a tételes követelményeket, s a művészeti gyakorlattal párhuzamosan egyfajta „parttalanság" alakult ki az esztétikai, kritikai életben. Igaz, tpvábbra is éi-vényben maradt a realizmus. a pártosság és a népiség kategóriája, ám a szakmai fórumok jó része valamiképpen megkerülte. elhallgatta ezeket a kérdéseket. Talán közel volt még a dogmatizmus árnyéka, egyszersmind a fogalmak tartalma, érvényességi köre is alaposabb tisztázásra várt. És mi tagadás: lényegében most is itt tartunk. A közelmúltban megjelent „A realizmus a képzőművészetekben" című tanulmánykötet mindenesetre tárgyilagosabb, korszerűbb alapokat és körvonalakat teremtett a realizmus értelmezéséhez, majdani kimunkálásához. Egy széles körű kutatási program és eszmecser^ áll a dolgozatok hátterében, ám a kiadvány gondolati anyaga korántsem intézményes-hivatalos jellegű. Jobbára egyéni álláspontokat képviselnek a szerzők, s az elvi, módszertani rokonságok ellenére is nyilvánvaló nézeteltérésekkel találkozhatunk. A terminológiák használatáról vagy a művészeti ágazatok valóság tükröző lehetőségeiről például megoszlanak a nézetek, viszont a szocialista realizmus felfogása, területenkénti használhatósága már egységesebb képet mulat. Ismét hangsúlyt kap, hogy ez a fogalom valójában az alkotások módszerére, világszemléletére vonatkozó minőséget jelent, miként az is kiderül, hogy a realizmus, pártosság és népiség tartalma konkrétabban csak az autonóm műfajokban vizsgálható. Ezt teszi egyébként Rényi András elméleti szintű írása, valamint Aradi Nóra és Neuberger Róbert gyakorlatiasabb jellegű dolgozata, míg Hanta János s Ernyev Gyula tanulmánya az építőművészet, illetve iparművészet, ipari formatervezés elvi és praktikus kérdéseit elemzi. Főként a konkrétabb vizsgálódások a kötet leghasznosabb, legérdekesebb részei. Azok a fejezetek, amelyekben egy-egy művészeti ágazat vagy műfaj jellemzése és értékelése az utóbbi évtizedek társadalmi, kultúrpolitikai változásaihoz kapcsolódik. Gondoljuk csak meg: erre az időre esik az iparművészet és az ipari formatervezés lendületes előretörése, az avantgardnonfiguratív törekvések művészetpolitikai. esztétikai elismerése stb., egyszóval vizuális kultúránk szemléletbeli, funkcionális átformálódása. S hol van mindehhez művészetelméletünk fejlettsége. a kritikai, ismeretterjesztő munka minősége, hatásfoka? Világos például, hogy köznapi tárgyaink mellett elsősorban a köztéri alkotások nyilvánossága a legjelentősebb, és az utóbbi időszakban számos kiemelkedő. jó mű született ezen a területen. A művészeti kritikák többsége viszont továbbra is különféle kiállításokra koncentrál, pedig éppen az előbbi alkotásokon lehetne a legszerencsésebben kimutatni a pártosság, a népiség és a realizmus megtestesülését. Maga a műfai. a közösségi rendeltetés szinte megköveteli a „termékeny pillanat kitágítását", ami egyben kortárs képzőművészetünk legelementárisabb tartalmi-formai problémája. Aradi Nóra tanulmánya érzékelteti a legmarkánsabban ezeket a gondokat és ellentmondásokat. noha összességében úgy látja: a magyar művészet lépést tart a valósággal. Más kérdés, hogy ez a valóság többnyire kimarad az elmélet és a kritika látószögéből, s marad csupán az alkotó-alkotás viszonya, netán a közön, ség szempontjai. Holott valóságelemzés. valóságismeret nélkül a művek értelmezése és közvetítése is csorbát szenved, hiszen az egyik legfontosabb vonatkoztatási alapról van szó. De az is kérdéses, hogy a kritikák minőségi, milyenség! türelmetlensége miért emelkedik éppen a szocialista tendenciájú törekvések láttán. Mintha a konvenciók gyökeres felszámolása, a formai ötletek csillogtatása nagyobb megbecsülést és figyelmet kapna, mint a közösségi tartalmakat kutató művészet. Káros, megtévesztő tendencia ez. mert akarva-akaratian a képzőművészet ideológiamentességét akarja elhitetni, szentesíteni. Persze a korszerűség elNyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár hétfőn Hajdúszoboszlón i endezte a nyereménybetétt ünyvek második negyedévi, s >rrendben 116. sorsolását. A húzáson a június 2H-ig vól1 tt és a sorsolás napján !(irgalomban levő nyeren lénybetétkönyvek vettek r 'szt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal. az 1960 második negyedévi átlagbetétjüknek * számok mellett feltüntetett gsazalekát nyerték. ifl ;> 046 055 ÜK 4 096 103 142 23« 247 380 437 K in 8 <0 f 8 so 446 2a 25 475 35 100 603 50 50 627 50 25 666 25 250 666 25 25 762 25 50 806 100 25 843 25 26 935 26 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OPT-flók, postahivatal vagy takarékszövetkezet július 18-tól fizeti ki. méleti és gyakorlati értelmezése csupán a festészeten belül is sajátságos képleteket produkál. Ebben a témakörben mozog Neuberger Róbert dolgozata, amelyben az alföldi és vásárhelyi piktúra helye, értékelése is hangsúlyos szerepet kap. Elismeri a szerző, hogy egy jelentős kultúrtörténeti korszak. jó néhány kdrszákos és színvonalas mű van az alföldi centrum tarsolyában, viszont a „korszerű realizmus mai modellje" címke már nem illik Vásárhelyre, hiszen az ország képzőművészetében nem jelent többet, mint bármely más képzőművészeti csoportosulás", Ugyanakkor Kondor Béla magasrendűen elkötelezett művészetére apellál, egyszersmind a tanulságot ls megfogalmazza: „Ha úgy látjuk. hogy a mai magyar képzőművészetben — szigorú mércével mérve — értékes szocialista realista alkotást alig-alig találunk, nem okvetlenül szükséges mércénket a közepes „realisztikus" müvek színvonalára leszállítani." Vitathatónak érzem ellenben Neuberger Róbert tematikai megszorítását, hogy a „virágcsendélet" és a szocialista művész nem fér össze, mert a progresszív festészet példatára többszörösen megcáfolja ezt. Sajnálom végezetül, hogy pusztán szöveggyűjtemény maradt ez a változatos, hasznos tanulmánykötet. Hiányzik belőle a felidéző, felfrissítő képanyag; a kiadvány tartalmi törekvéseit reprezentáló szelektív öszszeállítás. Hogy máshol is utánanézhetünk a szóban forgó műveknek? Igaz. Csakhogy a szó és kép közvetlen egymásra utaltsága éppúgy meggyőzőbb, hatásosabb, mint a művészetelmélet, és a művészeti gyakorlat termékeny kapcsolata. (Kossuth Könyvkiadó.) Sznrojni Pál Molnár C. Pál életműve Kiállítás Csepelen, emlékház Battonyán tér és idő alakzataiból magyar és itáliai tájakon járva. Két dolog találkozott ezen a kiállításon — a csepeli közművelők országosan példát ösztönző ötlete és Molnár C. Pál nagyvonalúsága. Az történt, hogy 1979 szeptemberében adták át a Rákosi Művészeink Itália Iránti tand-I illusztrációkban érzévonzódása régi, amit nem- keljük. Valósághűség jellemcsak Ferenczy István újabb zi Battonyai viharját, a buszobrászatunkat nyitó olasz- dal építkezésekről festett soországi utazása jelez, hanem rozatát. Bizonyos díszletszeid. Markó Károly, Barabás rűség jellemzi itáliai tematiMiklós itáliai sorozata, me- kájú képeit, s ez teszi érthelyet Ferenczy Károly, Csont- tővé szimbólumait. A számváry Kosztka Tivadar, Egry talan „Angyali üdvözlet" József, Aba Nóvák Vilmos változat sok finomságot tar- Endre úti új iskolát ahol még képei követték. Sokkal több- talmaz, kiemelkedik erőtel- abban a hónapban képzőműről van szó, mint arról, hogy jességóvel „Caesár halála", a két világháború között lé- „Se™esta romjai" és a „Tatártezett a magyar festészet ró- járás". Ez utóbbi egy g'>mai iskolája. Művészetünkre molyba sűrűsödve érzékeltefolyamatosan hatott Itália, ti a népvándorlás utolsó hulösszefüggő műemlékeivel, lámaként tömegbe verődött mediterrán életérzésével. sereget. Festői jelenetekben Mindezt elöljáróban csak örökítette meg Mátyás király életének epizódjait a dorozsmai szélmalmot, a valóság számtalan történését. Szinte festői vallomásnak, dök példája nyomán "életé- ars poeticának hangzik, amit nek jelentős részét arra szen- a csepeli kiállítás katelte, hogy a battonyai, al- talógusának előszavában földi motívumok mellett hangoztat: „Minden esemény folytassa a magyar festészet természetes, minden törtéItália-felderítését. Molnár C. nés meggyőző és magétól ér- is jelentős gesztus, hogy BatPál 1894-ben született Batto- tetődő. A művészet művelet, tonya tanácselnök-helyettese, nyán, most ünnepelte .86. átélés..." E felismerés jeazért jegyeztem meg, hogv érzékeltessem Molnár C. Pál (M. C. P.) vállalt hivatásának lényegét, aki e nagy elővészeti beutalót tartottak. Ez sorozattá bővült — azóta a gyerekek és a felnőtt közönség egyaránt láthatta Metykó Gyula, Mattioni Eszter, Kapicz Margit, Istokovits Kálmán, s ezúttal Molnár C. Pál alkotásait. Molnár C. Pál Csepelen, itteni térlatnak a megnyitásán ajánlotta fel életművének tekintélyes részét Battonyának, szülőfalujának. A Budapesten élő battonyaiak nevében Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte a Mestert, baráti szavakkal méltatva. Az születésnapját. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte, Svájcban, Franciaországban fejezte be 1924-ben. Meghatározó fontosságú volt életében 1923 —31. között a római ösztöndíj, mely képzeletét serkentette. Ettől kezdve képeit bemutatta Budapesten, Itáliában, Franciaországban és Amerikában. Olaszországban háromszor nyert aranyérmet — Párizsban 1939-ben Grand Prlx-vel tüntették ki. Töretlen erővel alkot immár hat évtizede. Stílusa összetett, számbaveszi a reneszánsz örökséget, a magyar realizmus Munkácsytól Rudnay-ig terjedő tiszta forrásait — ezt a gazdag hagyományt ötvözi szürrealista elemekkel. Minden képén másmés arányban. Ez adja, ez biztosítja festői egyéniségét, belső szabadságát, mely min aig a műre összpontosítva válogat a szükségletnek megfelelően az eszközökből. Ezt érzékelhettük pár éve szegedi tárlatán is. A közelmúltban rendezett csepeli kiállításán összegezhetjük festészete értékeit. Bravúros rajztudását a Ros Palotai Béla bejelentette a gyében alkotott Molnár C. Molnár C. Pál-gyűjteimény Pál egész életében, s megörö- építését községükben. kitett számtalan egységet a K. S. Megfiatalítják az ezeréves pannonkafiai várat Nagyszabású felújítási még elvégezni. Gondos termunkák, tatarozási munkák vezéssel több éves progkezdődtek a pannonhalmi ram készült, amelynek alapvárban. Magyarország és ján 1964-ig 40 millió forinEurópa e páratlan műem- tot fordítanak kormányhitelleki együttese a következő bői a felújításra, tatarozásra, években megújul, megszé- A jelentős összeg nagyobb pül. A tengerszinttől 300 részét a tetőszerkezet javíméter magasra kiemelkedő tusára, a csatornahálózat, a dombon épült várat az idő vízelvezetők további korvasfoga alaposan megtépáz- szerűsítésére, s a vár külső ta. A gondokat először a tatarozására fordítják, barokk ebédlő falának megrepedése jelezte néhány évvel ezelőtt. Hosszas vizsgálatok alapján derült ki, hogy elavult a csatornahálózat, víz szivárgott a falakba, ez okozta a repedést, A csatornahálózat legsürgősebb javítási munkái megtörténtek. De .már akkor világossá vált, hogy egész sor halaszthatatlan munkát kell Agyagpala-termelés ' A? Eszt Szovjet Szocia- tonna agyagpalát termel, és lista Köztársaság agyagpa- jtt működik a világ két legT^'ln* rSmLS ^ p ven te több, mint 30 millió elektromos erőműve. HÁZASSÁG Éh-man László és Bala'on Bsu* t* r Mária, Rajacl Józs- f é.i P-iíael iurzs.bat, Vwjaa Árpád Lajos és őw>bó Piwwtes aaferieue. dr. Mayer látván és ár. iiivéssz Márta, Terhes József és Gottó® Ildikó, Bagó István és Fúria a Ilon®, Rfcffaá Lássló és Takács Pinofika, Mészáros László és KQBiivpniacü Észter, bzánüia Isfvióin József és László Eras >tet, Győri Sándor Ferenc és Röffner Aranka Katalin, Vairga János Iinre és Kollányi Mária Márta, Török Ernő és Gál Éva, Ho-rváth András és Négyökrű Ágnes, Molnár József Béla és Árva Erzsébet, Barna László és Kun-Szabó Erzsébet Mária. Pesti öezső és Nyilasi Judit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Tasniády-Szeőcs Sámuelnek és Kormányos Ilonának Zollán, Szántó Péter Józsefnek és Trenka Ibolyának Péter Zsolt, Patkó Sándornak és Sinkovios Magdolnának Gsilto Nikolett, Nagy Sándornak és dr. Marosi Zsuzsannáinak Caibriella, pataki Tibornak és Terhes Juliannának Róbert, Hajdú Jánosnak és Tóth Katalinnak János, Csamamgó Lászlónak és Kiss Máriának Péter, Rimay István Kálmánnak és Volter Klára Magdolnának Tímea Anna. dr. Szilágyi István Gézának ég dr Bod Margit Zsuzsannának Viktória, Pálinkás Mihálynak ég Baikota Margitnak Mihály, Fehér Jánosnak és Bakos Etelka Erzsébetinek Eszter Erzsébet, Márki Imrének és Rózsa Zguzgwnnánal? Szabolcs Imre, Szép Jánosnak és Vjgp Gyöngyinek Ágnes, Merhej Pouadnak és Laczik Irén Piroskának Raulla, Pintér Imirének és Páka Erzsébetnek Riehárc( Imre, Iforváth Csabának és Juhász Márta Ágnesnek Viktória BmeSBécsi Sándornak és Izsák Juditnak Szilvia Judit, Baikaity Józsefnek és Táborosl pózába Máriának Norbert József. Ábrahám Imre Gézának fes Vane. ki Piroslk'áí,,a:'í Andrea, Nagy Lajosnak és Abrahám-Furus Máriának Zoltán, Oyúrasi Pálnak és Szfema Magdolnának Salán, Gejdár Mihálynak és Csavaa Klára Juliannának Mihály, Szaibó Jánosinak es üoinntxiri Erih ám Csorba Ferencnek és Komócsin Ilonának Katalin, Csáky Taniásato; és Cera Ágnes Erzsébetnek Balázs, Switóaidári Mártamniale és Beretka Erzsébetnek Márton, Palásti Jánosnak és Béroesl Ibolya Irmának Judit,, -, ., Nagy Lós-nmak e» Ultscn Eva j tonai varjellege. A műemlékegyüttes igen zsebet juUMMMbwk Ágnes, Mas-1 P'.cses része a bazilika, ra Imrének és pókány Tertz-1 amelynek töt nek Szabolcs tara, Vsi-v® MI A vár építése az előző évezred végén kezdődött meg. A vár, illetve a kolos-. tor együttesének mai formája 950 év alatt alakult ki. A török időkben Pannonhalmát végvárrá alakították át, s a harcok során az épületek jelentős károsodást szenvedtek. A ma is álló barokk épületeket az újjáépítés során emelték. A külső várövezet tornyai a millennium* évében a vajdahunyadi váréhoz hasonló új sisakot kaptak. A vár külső tornyait közvetlenül a második világháború előtt lebontották, ezzel teljesen megszűnt Pannonhalma kamielynek törtépete a tizenKaiwuc doarra, csúcs imre i*. M„ N»eV"kitaa kfIr ó, í harmadik századig vezethető gS" * ' Az ekkor épült tempJ Jlfh és Marta Zsuzsannának Kdlar.d i lomot a későbbi századok^CSf^ás ^ehST-Oteteu -jban többször átalakították. Magdolnánál Eszter, sebők ím- HALAI OZAS Legjelentősebben Mátyás kimének és Gubioza Ibolyának Sági József, Fodor Imre, Csa- ! rzjy uralkodása ideién 1472 Csilla. Balázs Sándornak gs nyi AiwaL Imre , Csapna! Kíván, j között változtatták Akljn Máriának Mariann, Róvó Kovács Árpad Gyula. Tmh Jó- , Kozon vaitoziattUK Istváranaik és Szalai Györgyi Zááf. Olajos Lajos, goós lu. .- meg építészetileg. Ekkor BlaIlonáiMUc István Gábor Sándor- né Matat! Erzsébet. Bagi 8 u-j , „ J»k és Szabó Magdolnának Sán- (tór. Ágoston Istvánná EMÜa Má" | kították at kesogotlkus stlcjor. Haris Lászlónak és Nemes rte. Eollmer Ata® 1 eil-v;a'' lusúra. Lényegében Máriának László, Bakó János Praak Anna Terézia. Molnár | . Józsefnek és Molnár Margitnak Jánosné Pálinkás Matild, Kecs- 1 Erzsébet, Budai Zoltánnak és keméu Gáspár, Tóth József, Román Editnek Alexandra, Sza- Varga Imréné Farkas E; . bet, bó Pál Zsoltnak és Takács Er- Pinelli Imre, SIe»ák Jappsné zsébet Irimának Gábor Kon- Barnáth Mária. Pataki Ferenc, dász Istvánnak és Balog Margit- Bálint László, dr, Savamya Fenaik Csaba, Szűcs Lászlónak és renc' Kálmafői János. Lakita Juhász Margitnak Péter László, Mihályné Sulyok Veronika. 8aSzeies Sándornak és Vladi- vianya Sándor, Szabó Faionc^i' szaívlyev Vericának Péter Milán, Ormándi Eszteir, Tóth Jözsefné Návai Lászlónak és Hia Margit Hklm Katalin, GardI Istvánné Mártának Balázs, Kelemen Mi- Cserven Ilona, Sallai Istvánné hálynak és Bitó Araokának Simon VéHénla, Volford Imre. Norbert Mihály, jamihrik Lajos Mátok Mértemmé Nyári Rozália, Józsefnek és Hevesi Irénnek Tóth Imréné Töráosik Róza, Zsolt Laios, Balázsa Andrásnak sándomé Kis Margit, örés Horvát-Varga KataMninak At- dög Géza. Szűcs János, Pejrotils, Márkus Attil® Mihálynak és Vtts s.aimlta. Ballá Jénosné lpa«» Vezér Anikónak Qrsajya Anita. Franciska, Magyart József pál, Kucal Kázmérnak és Bán Erika Karai Györgyné Sövényházi JuIlonána'k Erika Szonja, Miklós- Manina. Haj ka Katalin, Szécsi Fe-' Balog Tibornak és Berta Klára- renc. Takács Istvánné Máté Ernák Tibor. Kiss István János- zsébet, Herényi Mihály, Barna pak és Deák Évának Edina, Istvánmo Gémes Maria, Jó JóBújdos Sándornak és Yáirga Ho- zsefné Borosa^ íren, Vórgg Jónának Krisztián. ~ Száraz zsofné Csillag Etelka, Nagy JáGyorgyinek és Ladányi Mártának nosnes Ve.reb Piroska. Dóczi FeGyoi'gy Sjtucs Isttánirtak és r®!)?, Bozókt MiJiály, Kaszt KáVass Margitnak Gábor, Igaz raiypé Balogh Roaália. Patak AnAndrásniak és Pesti Etelkának 1®4< Vas Lászlóbá Révész Rózsi, András Zsolt. Rávéss Pálnak és János. Dós® Mihályné KiTörök Erzsébetnek Bernadett, 0&Qf Maria, Mása Gyula. Sisak Zopskár Ottó Károlynak és Mihályné Gémes Miria. Lénárd Tresz Mártának Anikó. Bepko Mihalyne S/rntó Ilona, Sinos Jánosnak és Ábrahám Ilonának Bal. Rausá Antal, AGz Huaope „ ,. .. „ , . Cserveny Ilona, Msgünv JóZsolt, Varga Jenő Ferencnek eg zsefne Molm ,r Eá'zseböt, Vetni Kpunócsin I'bolyÁnak Eriká, József meabalt. napjainkban is ebben a formában láthatják a Pannonhalmára látogatók. Tíz év óta itt rendezik a nagy siHerű orgonakoncerteket. A vár környékének rendezése, az arborétum bővítése is tovább tart, Egyebek között a műemléki környezetbe illő kerítés és támfal épül a vér és az arborétum körül. Citromfák A kazahsztáni Anűizs&n szovhozban újabb, eitramféléket termelő üvegházat ad. tuk át a rendeltetésnek. A zöldségtermelő állami gazdaság néhány éve sikerrel foglalkozik a citrommal is. Magns terméshezamú fajtát telepítettek.