Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

5 Kedd. 1980. július í: Az ifjúságért egeszseges Tudományos konferencia kezdődött Szegeden A serdülő fiatalok egész- jelenleg nem mentes a gon- ségüket megőrizniük a fia­ségügyéről rendezett tudo- dóktól a serdülő korosztály taloknak, a munkában, a mányos ülést a Fodor József egészségügyi ellátása. Ezért közéletben, és a magánélet­Iskolaegészségügyi Társaság, üdvözölhető minden olyan ben. r, Pedagógusok Szakszerve- tanácskozás, amely javasla- Dr. Kaposvári Júlia, a Fo­zete, a Vöröskereszt, a KISZ taival segíti az orvosok, pe- dor József Iskolaegészség­KB, az Egészségügyi Szer- dagógusok, szülők eredmé- ügyi Társaság elnöke, a Ma­vezők Egészségnevelési Szö- nyes egészségnevelő mun- gyar Vöröskereszt főtitkár­vétsége és a Csongrád me- káját. A tanácskozás mint- helyettese beszédében vissza­gyel KÖJÁL tegnap, hétfőn egy 300 résztvevője között emlékezett a legutóbbi, két az MTA biológiai központjá- az ország különböző egye- éve Miskolcon megrendezett ban. Az elnökségben helyet temeiről érkezett orvosolt, konferenciára és értékelte foglalt dr. Koncz János, az pedagógusok, egészségügyi az azóta jelentkező gyakor­MSZMP megyei bizottsága- szakemberek hallgatják meg iati hasznát is. A szegedi nak titkára, dr, Petri Gábor a két szekcióban megtar- tanácskozás résztvevőinek egyetemi tanár, a SZOTE tandó előadásokat. A ta- aiTa hívta föl a figyelmét­sebészeti klinikájának veze- nácselnök-helyettes végül ahhoz, hogy 2000-ben egész­tője, országgyűlési képviselő, eredményes munkát kívánva séges felnőttek vegyék át a dr. Kelemen Borbala, az megnyitotta a tanácskozást, társadalom építését. már Egészségügyi Minisztérium Dr. Koncz János egészség- most munkálkodnunk kell osztályvezetője, dr. Köpf politikai kérdésekről szóló gyermekeink védelmében. Lászlóné, a KISZ KB titka- előadásában hangsúlyozta Egészségügyi, gazdasági szak­ra, Fabula Andrásná, a Pe- az egészségügyi és a társa- embereknek csakúgy, mint öagógus Szakszervezet orszá- dalmi körülmények minden- a pedagógusoknak. Ezután gos képviselője, dr. Boda kori összefüggését. A jövő- átnyújtotta a Fodor József­Domokos egyetemi tanár, ben az egészséges életmódra emlékérmet az ügy érdeké­gyermekgyógyász szakfőor- nevelés folyamatában na- ben kiváló munkát vésző vos, dr Berencsi •György gyobb figyelmet kell szen- orvosoknak: dr. Ory Imré­egyetemi tanár, a SZOTE felni ezeknek a történelmi r,ek, az Egészségügyi Minisz­iárványügyi tanszék veze- elemeknek. tórium főosztályvezetőjének, tője, dr. Zalányi Sámuel A továbbiakban vázolta dr. Gáspár Mártának. a egyetemi tanár, a SZOTE egészségügyünk eddigi fej- Baranya megyei KÖJÁL szervezéstani intézet veze- lődéséh Az életkörülmé- oszrtálvvezetőjének, dr. Ju­tője és dr. Zsigó Margit, a nyekben elért vívmányok- í.ász Károlynak, a Pedagó­megyei KÖJÁL főigazgató ról, a lakások rohamos k Szakszervezete mun­főorvosa is. gyarapodásáról szólva el- , tJ , , _ ,, ,„., , . Dr. Rózsa József, a megyei mondta, emögött mintha cl- favédelmi felugyelojenek es tanács vb egészségügyi osz- maradtunk volna az egész- dr. Kismartoni Beának, az •ályának vezetője üdvözölte séges életmódra neveléssel. Országos Csecsemő- és Cyer­a megjelenteket. Szabó G Azért Is fontos ez a tudo- mekegészségügyi Intézet or­Lászlo, a megyei tanacs el- rrunyos tanacskozas, mert , „ „ . ., , ­nökhelyettese a konferen- fórumot ad különböző szak- vosanak. Dr. Remenyik Lasz­eia jelentőségéről szólt, területek képviselőinek, hogy lóné, a szegedi gedói általa­Egyebek között elmondta: elmondják, miként kell egész- nos iskola tanára a Kiváló Munkáért kitüntetést vet­Babák, tápai viseletben Részlet a kiállításról A tápal díszítőművész évnyit haladtak ebben az év­szakkör alig néhány évre ben, szorgalmukon túl nagy­visszalekintö közösségét Mol- ra értékelhető a tiszta hi­iidr Imréné tanár vezeti — telesség". Nemrég az egész egyre több sikerrel. Főként csapat Palóeföjdön járt, hogy az utóbbi esztendőben, hí- kézközelben tapasztalhassák, szen taglétszámuk harminc, jó úton haladnak-e. Ered­korösszetételük változó. Tá- ményeik javarésze most a pai asszonyok és lányok, tápai művelődési otthonban r.kik hajdan gyékényt szót- látható kamara kiállítás ke­tik, most meg szebbnél-szebb retében. Ugyanitt már a jö­mintákat sikerítenek vász- vő évre mutató darabok is nukrg. helyet kaptak, közöttük a Az első esztendőkben — tápai babák. Feslett, régi mint minden kezdőt — őket nagyanyámok ruháinak még­is a túlszínezett, szemet maradt darabjából készültek kápráztató kalocsai, s más, a .szoknyák, a testhezállók, főként romantikusan kjta- Csipkeanyagot némelyek Iáit, dús virágdíszü munkák csehszlovákiai kirándulás al­erdekelték. Most viszont már kaiméval szereztek, babát kikristályosodó, egy-egy meg Pesten csináltattak. Van etnikai tájra koncentráló az itt századele.ii jegyespár, a egész közösség. Molnárné ki- 8ö-as évekből való „setyera", váló pedagógus, szerencsés mellette csinos menyecske, kézzel, megfelelő szakmai tu- karján pólyás babával, meg •fással bánik „öreg déák.iai* itt van az „Obrád Tócika", val'", Hetente egyszer jár- „Szörző Mariska", „Ida nő­nek össze közös foglalkozás- ném, mög a Jóska sógorom", ra, de munkájuk nagyrészót — szóval a közel harminc otthon végzik. Ebben az baba tökéletesen mutatja a esztendőben a Palócföld leg- tápai viselet közel százados rzebb népi motívumaiból ké- hagyományait. A kiállítás fzítették „vizsgadarabjaikat", . OD • , . amelyek neves zsűri előtt -111"1115 lul»us te' kaptak megfelelő osztályra- Hinthető meg, naponta 14-től tok Véleményük szerint „öt 19 óráig. te át. ' A két és fél napos konfe­rencián előadások hangza­nak el a fiatalok testi és szellemi fejlődéséről, az is­kolai munkavédelemről, az iskolaegószségugy szervezési kérdéseiről, . az egészséget károsító szokásokról és egyéb egészségnevelési témákról. Gyufán az A negyedik gyulai nyári évadjóra készülő Universitas együttes megkezdte Teleki László Kegyenc című szomo­rújátékának próbáit. A vár­színház vendégeként Gyulán immár rendszeresen vendég­szereplő Universitas július 15-től nyoleszor adja elő a Katona Imre rendezésében színre kerülő Teleki-dara­bot, a volt megyeháza udva­rán. Az Universitas gyulai cik­lusa 1977-ben Kosztolányi Dezső Szörny című művének bábfeldolgozásával kezdő­dött, s ezzel a produkcióval később több külföldi feszti­válon is sikert arattak. A Szörny után Madách Imre Ci­vilizátora, majd tavaly Pető­fi Sándor Tigris és hiénája következett. A Kegyenc mos­tani műsorra tűzésével az Universitas folytatja hagyo­mányát: életre kelteni az egyáltalán nem, vagy csak ritkán játszott magyar drá­mai műveket. Szegeden, mától Nyitnak a napközis táborok Alig fejeződött be a taní­tás, néhány szegedi általá­nos iskolában már új cso­portok fogadására takarítot­tak, rendezkedtek, szépítet­mek felügyeletéről, sza­bad idejének tartalmas el­töltéséről gondoskodnak. Mind az öt iskola (a Tarján 3-as számú, a Szirmai Ist­ték a környezetet. Mától, jú- ván, az Odessza 2-es számú, lius 1-től ismét benépesül­nek a nyári napközis tábo­rok, ahol ezen a nyáron a városi tanács vb művelő­désügyi osztálya kellemes, kulturális időtöltést, tartal­mas programokat biztosít minden jelentkező szegedi kisdiáknak. Az idei szünidőben öt ál­talános iskolában és a Mak­koserdőben berendezett tá­borban, összesen 1130 gyer­a Rózsa Ferenc sugárúti és a Gagarin általános iskola) viszonylag új létesítmény, ahol a tárgyi feltételek, a kellemes környezet Igen kedvező teret nyújt a tábo­rozó pajtásoknak. A ren­dezett sport- és parkosított udvarok, fürdőmedence, a környező liget, játszóterek, a szabad levegőzésen kívül arányos testedzést, kulturált játékot, szórakozást is bizto­sítanak. A makkoserdei „Napsugár" tábort tovább korszerűsítet­ték. Megvalósult a hideg­meleg vizes, 3 részes sza­bad tusoló, a pvc-burkolatú ebédlő, bővült a szabadtéri játékállványpark. i A táborok vezetését idén is több éves tapasztalattal rendelkező nevelők vállalták, akik mellett gyakorló pe­dagógusok és főiskolások lát­ják el a rajvezetői felada­tokat. A tábori munkater­vekben változatos, tartal­mas, sokszínű programokat ajánlottak fel a közművelő­dési intézmények, társadal­mi szervek, a moziüzemi vállalat és az MHSZ. A veszprémi találkozó A tizedik veszprémi tévéta­lálkozó szervezői, szerkesztői, rendezői részben ellenálltak a csábításoknak, mindannak, amire a jubileumi alkalmak általában késztetnek mind­annyiunkat Az ilyenkor szo­kásos, hangzatos program — „az összegező visszatekintés és a jövő" — nem vált az események kizárólagos ren­dező elvévé, de azért volt al­kalom beszélni idevágó té­mákról. A másik évfordulós betegség. a „mindenáron ket nemigen látunk, de van azért az éves termésben mű­vészi érték. Van néhány, mesterségbeli tudással, jól megcsinált, szuverén rende­zői koncepciót sugárzó alko­tás (mint a fődíjas Bacsó Péter-film, a Sértés). leg­több a középszer, és van né­hány egészen rossz, minden kreativitást nélkülöző, fölös­legesen bemutatott munka. Talán eme evidenciák (meg is toldhatjuk sorukat azzal, hogy középszerű, sőt újat" eróltetettsége is sze- rossz művek sokasága, „üze­rencsésen elkerülte a talál- mi költség" nélkül nemigen kozót. mindazonáltal akadtak születhet valódi érték) miatt újszerű elemek az egyhetes fordult jóval nagyobb figye­programban. Például: a ko- lem a versenyen kívüli bemu­rábbi évek gyakorlatától el- tatókra. Előbb azonban még térő módon vált televíziós egy szót a „Balatoni szél" eseménnyé a fesztivál; a versenyműveket most a leg­szélesebb közönség is meg­nézhette, még egyszer, és egyidősen az elbírálásukra hivatott zsűrivel. Ilyenfor­mán ki-ki megmérhette az elmúlt évi „termést", a szó-­rakoztató és a drámai mű­vek sorából (ebben a két ka­tegóriában zajlott az idei verseny), a nézők is választ­című műsorról. Nehéz mér­legelni. hogyan hatott a gá­la. mint tévés produkció. A veszprémi fesztiválpalota kö­zönségére mindenesetre az újdonság erejével, hiszen si­került mindvégig titokban tartani, mire készül a műsor­vezető-szerkesztő, Vitray Ta­más. Azután a kellemesség érzete következett, hiszen ugyancsak „kitett magáért". haltak maguknak tetszőt és létrehozott egy európai sti­lum tetszőt. lusú és színvonalú esztrád­Erről a múlt heti televíziós műsort, a Magyar Televízió műsorról, a találkozó ver­senyfilmjeiről a zsűri is meg­alkotta a veleményét. ki­fejezte az egyenes adásban közvetített, szombati díjki­osztó gálaünnepségen a di­jakkal és a zsürielnök. Hu­szár Tibor szavaival. Ki tudja, a zsűrinek a díjazás reprezentatív gálaestjét (sze­eedj művész, Gregor József operaénekes képviselte a műfajt). Mindemellett az él­mény ereje volt a legerő­sebb; hitem szerint valódi te­levíziós élménnyé is vált, vagyis a nézőkre is elemi erővel hatott Mezei Mária sal kifejezett értékítélete drámai légkörű szereplése. egyezik-e a nézőkévei? A 2. műsor heti adásainak nyil­vánvalóan az volt a legfőbb értelme, mint általában az ismétléseknek: ami érték születik tévósműhelyekben, azzal mennél többen gazda­godjanak- És máskor is meg­lorlént már, hogy ismételten adásba kerültek olvan mun­kák, amelyeknek egyáltalán nem lenne helyük a képer­nyőn. Következésképpen: nagy meglepetések nem ér­hették ezen a héten sem a nézőtábort, sem a fesztivál résztvevőit. Eleve nyilván­való volt. hogy elementáris hatású, eredeti remekműve­Megjelent a Szegedi Ünnepi Hetek míisoriíizeie 'A korábbi évek gyakorla­tának megfelelően idén is a pesti Műsor különszáma a Szegedi Ünnepi Hetek mű­sorfüzete, mély a napokban került a standokra szerte az országban. A 96 oldalas, szí­nes borítóval ellátott kiad­vány javarészt természetesen a szabadtéri játékok bemu­tatóihoz ad érdekes írásokat, interjúkat, portrékat, rövid darabelemzéseket, de be­számol a kiegészítő ren­Szeged • változó arculatáról, s közli az ország más sza­badtéri vállalkpzásajnftk programiét, A hagyományokhoz híven kedvében jár a fejtörő já­tékok híveinek is: a szabad­téri játékok témaköréhez kapcsolódó keresztrejtvény melleit idegenforgalmi totó invitál megfejtésre au­gusztus 80-jg, amikor is a he­lyesen tippelők között szí* dezvényekröl, képet rajzol nes televíziót sorsolnak ki. egy gazdag értelmű parado­xonnak eme különleges meg­testesülése. Ag „erőszakos szeretet" drámai diadala, a véghetetlen emberi erő állt elő. opálos ragyogásban. A jubileumi fesztiválon megta­pasztalhattuk, mi lehet az a „televíziós katarzis", Ami nem kei-ült adásba: Fiatal Művészek Stúdiója el­nevezés mögé bújtattak né­hány szokatlan témáiú film bemutatóját, Alkotóikat — Kern András. Várkonyi Gá­bor, Gém György, Radó Gyu­la — nem az életkoruk, ha­nem a témaviláguk sorozza egy táborba; s. ez — a vetí­tések tanúsága szerint — jót tesz nekik. Rernélhetőep egyszer nagyobb nyilvános­ságot kapnak valóságunk kritikus jelenségeit fölmuta­tó filmjeik, melyek címét azért írjuk le. hátha megma­radnak addig is a nézők em­lékezetében: Modell-film, az ember megalázottságárói; Szirtes Ádám-portré arról, hegv „Én soha nem akartam taínász lenni"; Oroszlánszáj — pszichológiai krimi. Mar­guerite Duras nyomán. Az Ősbemutatók sorozatban lá­tott művek viszont egészen biztosan képernyőre kerül­nek. s ezzel járnak bizonyos tanulságok a jövőre nézve is. Légióként, hogy egyik évről a másikra megint nem vál­tozik gyökeresen semmi: re­mekművet nem láttunk, jobb sorsra érdemes, tehát fontos témájú, de menet, közben el­rontott filmet igen. András Ferenc bőbeszédű, ritmust tévesztett alkotása ilyen, a Legnagyobb sűrűség közepe. És láttunk munkát, amelyről nehéz elhinni, hogy alulmúl­ható (Felvidéki Juditét, aki két rendezéssel is jelentke­zett a fesztiválon, nehéz a döntés, de talán a Gyü­mölcsoltó boldogasszony ős­bemutatóján lehetett többet mérgelődni). Nem közvetítették termé­szetesen a szakmai vitákat sem. egyiken a szórakozta­tásról volt szó Zappe László kritikus előadásában, a má­sikon az utóbbi három év tévéjátékait és -filmjeit Agárdi Péter irodalomeszté­ta sorolta három csoportba. Úgymint: a hétköznapiság­élményből, a perifériatémák­ból született müvek, a múlt­idéző. történeti témájúak és a közéleti konfliktusokat fel­dolgozó. direktebben politi­záló alkotások. ..Adáson kívül" voltak to­vábbá mindenféle beszélge­tések; külföldiekkel a vétel­re ajánlott műsorokról, al­kotókkal a szándékaikról és a realitásokról, nézőkkel ar­ról, hogy mit szeretnek és mit nem. kritikusokkal arról, hogy mit kellene szeretniük. S mindenkinek beszélt Szi­netár Miklós a zárszóban körülbelül arról, hogy a té­vé. a műsor olvan, amilyet megérdemlünk. Veszprémben sok jele volt, hogy aligha­nem igaza van. A K. veszprémi tévétalál­kozón a zsűri fődi.iát: Borsos Miklós Balatoni szél című szobrának bronzmását a drá­mai kategóriában a Sértés című tévéjáték kapta (ren­dezte Bacsó Péter), valamint a Kiálts, város! (rendezőj Hajdufy Miklós). A szóra­koztató kategóriában az Egy. millió foltos hangjegy (ren­dezte: Molnár György). Veszprém tanácsának külön­díját a Fürdőigazgató című tévéjátéknak ítélték (Várko­nyi Gábor rendezte). A zsű­ri különdíjait kapták: Esz­tergályos Károly. Csehov Cseresznyéskert című drámá­jának tévéváltozatáért. Ne­mere László a Prolifümért. Bednai Nándor a Diszkó, diszkó című műsorért, Biró Miklós a Bolondok kvártélya című film operatőri munká­jáért, Szabó Sándor. Kovács Nóra a Kiált*. -város I-bgn. Gálvölgyi János több szóra­koztató filmben, Suka Sán­dor a Sértés egvjk epizódiá­ban nvújtott alakításáért. A közönség díiát a Használt koporsó című tévéjáték nyer­te és a Diszkó, diszkó című paródiaműsor. Sulyok Erzsébet /

Next

/
Thumbnails
Contents