Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

6 Péntek. 1980. július 4. a Előkészületek Szegedi Ipari Vásárra Rekordszámú jelentkező — Külföldiek r négy országból — Uj pavilonnal bővül a vásár A Szegedi Ipari Vásárt az idén július 18—27. között rendezik meg. Az előkészü­letek első szakasza lezárult. A vásár igazgatóságán el­mondták, hogy rekordszámú kiállító érkezik. Több mint 250 hazai vállalat, szövetke­zet, kereskedelmi szervezet és intézmény vesz részt a Szegedi Ipari Vásáron. A nagy érdeklődés is bizonyít­ja, hogy a szegedi vásárt megkülönböztetett figyelem kíséri, hiszen igen jó lehe­tőséget kíqál e találkozó az ipar, a kereskedelem és a közönség számára, hogy szá­mot adjanak egymásnak, be­mutassák új termékeiket a gyártók, és véleményt kér­jenek a kereskedőktől és a fogyasztóktól. A kiállítók között ott van­nak a legnagyobb hazai iparvállalatok: az Orion és a Videoton, a Magyar Ká­bel Művek, az Egyesült Ve­gyiművek, az EVIG, az Üvegipari Művek öt üveg­gyára, a Finomkerámia­ipari Művek hét híres gyá­ra. közöttük az Alföldi Por­celángyár és a Majolika­gyár, a Zsolnay-gyár s itt lesz a Pécsi Kesztyűgyár, a Pécsi Bőrgyár és sok más ismert cég. Az ország min­den tájáról képviseltetik magukat a kiállítók, a leg­többen Budapestről érkez­nek. A szegedi vásáron ter­mészetesen nagy számban bemutatkoznak a helybeli és a környékbeli vállalatok: a megyéből összesen 66 kiállí­tó érkezik, közöttük a vá­sárhelyi Metripond Mérleg­gyár, a HÓDGÉP. a Hódi­köt, a szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a Ké­ziszerszámgyár. a Minőségi Cipőgyár, az Universal és a Medikémia ipari szövetke­zetek és mások. A Szegedi Ipari Vásár ko­rábban is szívesen látta ki­Az új kiállítási csarnokot könnyűszerkezetes elemekből szerelik össze a Csomiép dolgozói állítói között jugoszláviai testvérvárosának, Szabadká­nak bemutatkozását, s ezzel elősegítette a határ menti árucsere bővítését, a keres­kedelmi és gazdasági koope­ráció növelését. Az idei vá­sárra 78 jugoszláviai kiállí­tó jelezte érkezését. Első alkalommal mond­hatják el a szegedi vásár rendezői, hogy igazán nem­zetközi jelleget kapott a ki­állítás, hiszen a jugoszlávo-­kon kívül itt lesznek Szeged szovjetunióbeli testvérváro­sának, Odesszának képvise­lői is. A vásári katalógus­ban hatvanöt odesszai vállalat nevét jegyeztették be, amiből arra lehet követ­keztetni, hogy a nagy ten­gerparti varos iparának, ke­reskedelmének szinte teljes keresztmetszetével találkoz­hatnak a vásár látogatói. Finnországból Turku, Sze­ged testvérvárosa hét kiál­lítót indít útnak, s 40 négy­zetméteres területen a vá­ros élelmiszer- és műszer­ipara, valamint idegenfor­galma mutatkozik be. Len­gyelországból Lódz mutatja be könnyűipari termékeit, elsősorban a város hagyo­mányos textilgyárainak új­donságait hozzák Szegedre. A Marx téri vásárváros ebben az esztendőben is to­vább bővül. A vásárhelyi > Csomiép egy 750 négyzet- j méter alapterületű új kiállí­tási csarnokot épít a nagy ! C pavilon mellé könnyűszer­kezetes elemekből. A Szege­di Ipari Vásár hivatalos saj­tótájékoztatóját július 17-én tartják, majd az ünnepélyes vásárnyitásra július 18-án délelőtt 10 órakor kerül sor, a nagyközönség számára délután kettőkor nyitják meg a vásár kapuit. Haltelepítés a Tiszába A szegedi halászszövetkezet kezdeményezése Július 12-től Nemcsak az élővilág ap­róbb változásait érzékelő-ér­tékelő biológusok, hanem a természetes vizek halfauná­ját ismerő halászok is meg­figyelhették az állomány csökkenését, illetve a kör­nyezeti hatásoknak kevésbé ellenálló fajok visszaszoru­lását. s a nagyobb tűrőké­pességűek viszonylagos el­szaporodását. az előbbiek ro­vására. A halállomány át­rendeződése mutatja, hogy a hazai folyók biológiai egyensúlya ..felbillent". A halászok hálóiba. varsáiba évről évre kevesebb nemes hal akad. s mint dr. Balázs László szakállatorvos, a Ti­sza Halászati Termelőszövet­kezet főagronómusa elmond­ta. a Csongrád megyei élő­vizekben. a Tiszán. Körösön, s a Maroson is csak egyféle módon lehetséges a termé­szetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt káros helyzet megváltoztatása: hal­telepítéssel. A szövetkezet vezetőségé­nek kezdeményezésére az idén a szakemberek három halfajjal kezdtek szaporítá­si-telepítési kísérleteket. Ko­ra tavasszal a Tiszába 200 ezer, a Marosba pedig 100 ezer csukalárvát (úgyneve­zett állócsukát) helyeztek ki. Az akció második lépése­ként tegnap délelőtt a sző­ve; kezethez tartozó Tisza­szakaszba a mindszenti rév­nél hatezer előnevelt kecse­get. engedtek útjára. Az 1 — 1.5 gramm súlyú 5—6 centi­méteres példányokat a szarvasi Haltenyésztési Ku­tatóintézetben nevelték. Dr. Jaczó Imre vezetésével. a tenyészanyagot — az ikrát adó és a megtermékenyítésre alkalmas egyedeket — a té­esz halászai fogták a Maros­ban. Miután ívási időszak­ban tilos fogni a kecsegét, a szakmailag nagy feladatot je­lentő munkát csak áz Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal engedé­lyével végezhették el. Ez az első alkalom, hogy mesterségesen szaporított, előnevelt kecsegét, telepítet­tek a Tiszába. Ez azért is érdekes, mert az ország ke­, csegezsákmányának csupán 5 százalékát adó Dunába már az 50-es években — ugyancsak dr. Jaczó Imre kí­sérletei alapján — telepítet­tek ebből az értékes nemes­halból. A szegedi halászati szövet­kezet vezetői a jövőre gon­dolva kezdték meg a mester-' ségesen szaporított halivadék telepítését. A csuka és a ke­csege után a harcsa követ­kezik. Az élővízi haltelepítés fo­lyamatos lesz, ugyanis jö­vőre a ponty következik, ugyanakkor a szarvasi inté­zettel való együttműködés si­kerét bizonyító előnevelt ke­csegébő! is évente mintegy 20 ezer darabot engednek út­jára a Tiszában és a Körös­ben. A szegediek kezdeménye­zése követendő. I. Zs. Bélyegek az űrrepülésről A Magyar Posta bélyeg­blokkal is megemlékezik a szovjet—magyar közös űrre­pülésről. A 20 forintos blokk Cziglényi Ádám grafikusmű­vész tervei alapján többszí­nű ofszetnyomással az Álla­mi Nyomdában készült. 299 ezer 300 fogazott és 8300 sor­számozott, fogazatlan pél­dányban. A bélyeg keretén Interkoz­mosz felirat, a közös űrre­pülés az Interkozmosz emb­lemája és az indulás, május 26. napja látható. A bélyeg Farkas Bertalan és Valerij Kubászov űrsisakos arcké­pét, valamint a Szojuz—35 —Szaljut—6—Szojuz—36 űr­komplexumot ábrázolja. Az űrbélyegblokk — amely értékküldemények bérmen­tesítésére nem használható fel — július 12-én kerül for­galomba. Árusítását decem­ber 31-én megszünteük. érié let A XII. kongresszus ismétellen nagy meggyőző erővel tanúsította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt munkastílusának meghatározó, jellemző vonása a nyitottság. A kongresszus — nyu­godtan mondhatjuk — lényegében az egész nép előtt zajlott le. tanácskozásai, megál­lapításai hozzáférhetőek voltak a széles társadalmi nyilvánosság számára. S ez nem ritka, kivételes megnyilvánulás volt. ha­nem a párt egész tevékenységét átható tö­rekvés. tendencia érvényesülése. Mégis olykor azt lehet tapasztalni, hogy a pártélet szintjein „lefelé" haladva ez a nyitottság mintha nem érvényesülne min­denütt hasonló egyértelműséggel. „Azt tud­juk — hallható olykor a pártonkívüliektől —. hogy mit tárgyalt a kongresszus, vagy a megyei pártértekezlet, a megválasztás után azonnal értesülünk a párt országos és megyei vezető szerveinek összetételéről, ve­zetőik személyéről, de az már sokkal ke­vésbé ismert, miről tárgyalt az alapszer­vezeti taggyűlés, vagy a választás során kik kerültek a helyi pártvezetőségbe." El­gondolkodtató észrevétel ez, s nem tanul­ság nélkül való. Valljuk meg. akad még pártszerv és pártszervezet, ahol él bizonyos hajlam a titkolózásra, a pártszervezet belső életé­nek. állásfoglalásainak valamiféle miszti­kus ködbe burkolására..Régi idők tovább­élő hagyománya ez olvan viszonyok köze­net.te. amelyek között az ilyenféle gyakor­latnak már hosszú ideje nincs semmiféle létjogosultsága. Hiszen a párt tagjai és a párton kívül állók ma mindenhol közös nolitikai célok megvalósításán fáradoznak, küzdőtársak az együttes érdekeket szolgá­ló cselekvés folyamatában. A nyilvánosság époen ezért ma minden munkaterületen. vagy lakóhelyi egységben a pártszervezet életének természetes közege kell. hogy le­gyen. Joggal jegyezte meg valaki egy e té­mával foglalkozó tanácskozáson: ..Nem le­het jó az az. alapszervezet, amelynek mun­káját, életét, nem ismeri a környezete, amelyről úgy beszélnek a többiek: sose tudjuk, miről tárgyalnak ezek a taggyű­lésükön." Természetesen nem arról van szó. mint­ha a nyilvánosságnak nem lennének e te­rületen is ésszerű határai. Az előbb idézett felelős pártmunkás szavaival szóivá: ..a pártnak nincsenek a nép előtt titkai, de vannak csupán a szervezet tagjaira vonat­kozó belső ügvei". Valóban, a párt nem titkol el semmiféle tervet, elhatározást, döntést, amelv a nép. a tömegek sorsát érinti. Ugyanakkor mint minden más szer­vezetnek, a pártnak is vannak olyan belső ügyei, amelyek általában nem tartoznak a kívülállókra. Ilyenek például a belső fe­gyelmi ügyei, amelvek nyilvánosságra ho­zatalában maga a párt szervezeti '•szabály­zata jelöl ki meghatározott korlátozásokat. Ám az ilyen belső ügyek köre napjaink­ban igencsak szűk. s semmiképpen sem szolgálhatnak a pártélet titkoba burkolá­sának indokául. Hadd tegyük azonban azt is hozzá, hogv azért a part belső életének efféle misztifi­kálása távolról sem általános jelenség. A ssaga legtöbb helyen a pártszervezet a legke­vésbé sem fél a nyilvánosságtól, ellenke­zőleg, nagyon is benne él működési terü­letének mindennapos közegében. Talán ép­pen ebből adódik olykor a probléma: ab­ból kiindulva, hogy mindennapos tevé­kenysége révén a pártszervezet munkája jól ismert az emberek előtt, nem tartiák szükségesnek annak valamiféle külön meg­ismertetését. a tájékoztatásról való gondos­kodást. Való igaz. a pártszervezet munkájáról semmi sem mondhat többet, mint ha ja­vaslataival. kezdeményezéseivel, ellenőr­zéseivel. a kommunisták személyes fellé­péseivel. folyamatos politikai tevékenysé­gével állandó és eleven részese a munka­vagy lakóhely mindennapi életének. Tö­rekvéseire. állásfoglalásaira, elhatározásai­ra mindenekelőtt ezen az útón derülhet fény. A cselekvésben érvényre jutó nyi­tottság a legfontosabb, ez tanúskodik a legátütőbben arról, hogy az illető párt­szervezet nem önmagába forduló, zárt kö­zösség. nem valamiféle „titkos szekta", ha­nem a többieket megnyerve és felsorakoz­tatva akar munkálkodni a közösség egé­szét szolgáló elhatározások valóra váltá­sán. A pártszervezet életéről szóló tájékoz­tatás megszervezése ennek csak kiegészí­tője lehet. Kiegészítője, de egyben szerves belső része is. mivel ez a tájékoztatás ma­ga is hozzátartozik áz eleven mindenna­pos politikai munkához. Ezért nem elegen­dő csupán a spontán kisugárzó hatásra ha­gyatkozni, hanem indokolt célirányosan és szervezetten gondoskodni a pártszervezet életének bemutatásáról, az ilyen irányú tá­jékoztatásról. S zámos lehetőség, módszer áll ehhez rendelkezésre, a szóbeli és írásbeli eszközök sokféle formája haszno­sítható ebben. A párttitkár, a vezetőségi tagok a helyi közélet különböző fórumain érdemben szólhatnak a pártszervezet állás­foglalásairól. A tömegszervezetekben. a különféle társadalmi mozgalmakban tevé­kenykedő párttagok ugyancsak nagy szere­pet tölthetnek be a tájékoztatásban. A legfontosabb mégis a pártonkívüliekkel folytatott mindennapos szóbeli eszmecsere, amely ezernyi módot kínál annak megis­mertetéséhez. mivel foglalkozik az adott időszakban a pártszervezet. De élni lehet az írásos formulákkal is. nem utolsósorban a méltatlanul mostoha sorsra jutott fali­újságokkal, amelyeket alkalmi ünnepi megemlékezések helyett inkább friss, ele­ven helyi tájékoztatóanyagokkal kellene megtölteni. S a vállalati, üzemi, szövetke­zeti lapok, híradók is helyet adnak-adhat­nak nemcsak a helyi irányító pártszerv. hanem az alapszervezetek élete, munkája bemutatásának is. Az emberek akkor követik a pártot, ha tud.iák. mit akar, milyen céloKat tűz ki, min dolgozik, fáradozik. Nemcsak orszá­gos méretekben igaz ez. hanem helyileg is. A oártélet nyilvánossága, a jó tájékoztatás ezért a' politikai munkának fontos, tartál­mi jelentőségű kérdése. Gyenes László Hazánkban készül Szél Sovasvit orlások Külföldön fiatalok százez- érdeklődnek a vitorlás spor­rei repülnek nyaranta a sze- tok iránt. A Lenfonó- és lek szárnyán, a vizek.hátán. Szövőipari Vállalat, felismer­Víz, szél van nálunk is, a széllovas mégis olyan ritka, mint a fehér holló. Pedig eh­hez az egészséges vízisport­hoz nem kell más, mint né­hány négyzetméter vitorla­vászon és egy „talpalávaló". Amióta a Balatonról és a folyókról kitiltották a mo­torcsónakokat, egyre többen fiz MSZMP Bács-Kiskun negyei bizottságának Illése Július 3-án ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei bizottsága. Tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság 1980. június 24-i üléséről. A pártbizottság érdemei­nek elismerése melleit — belügyminiszterré történt ki­nevezése miatt — felmentet­te első titkári beosztásából dr. Horváth Istvánt. A megyei pártbizottság el­ső titkárává dr. Romány Fáit, a Központi Bizottság tagját választotta meg. Az ülésen részt vett és telszólalt dr. Korom Mihály, a Politikai 3izutíság tagja, a Központi Bizottság titkára, j valamint Baranyai Tibor. a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. ve az igények kielégítésében rejlő kedvéző gazdasági lehe­tőségeket, az idén megpró­bálkozott a vitorlavászon elő­állításával. Az új termék gyártását néhányé hónappal műanyag ezelőtt a Csillaghegyi Szövő­gyárban kezdték meg. A sportolásra alkalmas vi­torlavászon minőségét szigo­rú nemzetközi szabványelő­írások határozzák meg. Csil­laghegyen sikerült e követel­ményeknek megfelelő minő­ségű vásznat előállítani. A Lenfonó- és Szövőipar^ Vállalat nem elégedett meg csupán a vászon előállításá­val. Tabi kempingcikkgyá­rában a napokban kezdték meg az első széllovasvitor­lák konfekcionálását. A mű­anyagcsónak-talp előállítá­sára — kooperációs partner­; ként — a Győri Műanyag­ipari Szövetkezet vállalko- | j zoll. Az idei szezonban a ; Triál megrendelésére 200 j széllovasvitorlast készítenek. A jövő nyár elején több mint 5 ezer kerül a hazai üzletekbe. ! fi Kolumbiai KP küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására június 25.—július 3. között látoga tást tett hazánkban a Ko lumbiai Kommunista Pár pártmunkásküldöttsége Gon­zalo Arcúa, a párt országos oktatási tanácsa tagjának vezetésével. A delegáció megbeszéléseket folytatott az MSZMP KB külügyi, agitá­ciós és propagandaosztályán, a Társadalomtudományi In­tézetben. a Politikai Főisko­lán, a Hazafias Népfront or­szágos titkárságán és ellá­togatott Vácra. A küldöttség az agitációs és propagandamunka, a párt­oktatás, a kulturális és mű­velődéspolitika tapasztalatait tanulmányozta. Magfizika Az ötödik magyar magii­'"'"""—július 7—11. az MTESZ Eötvös Lóránd Fizikai Társu­lata a Technika HazaJ>an. zikai 'találkozót > j között rendezi

Next

/
Thumbnails
Contents