Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

6 Péntek. 1980. július 4. Bővül a magyar-szovjet gazdasági és műszaki együttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) nek, ezen a területen is bő­vítik a termelési kooperációt. A nehéz- és szállítógépek gvártásában már eddig is több gyártást és az értékesítést egyaránt. Vagyis, komplex megállapodásról van szó az eddigi gyakorlattal szem­ben, amikor az együttműkö­dés különböző fázisait rész­gyártásszakosítási megállapodások szubályozták. elsősorban a szovjet bányá­szat részére szállít mélyfú­ró-, nagy nyomású és in­jektáló gumitömlőket, a szovjet partner sokféle mű­szaki gumitermékkel látja el hazánkat. A másik vegyipari meg­állapodás az 1975-ben kö­tött gyógyszeripari szakoso­dást hosszabbítja meg, és bő­víti. A következő tervidő­szakban a két fél, több mint. háromszorosára növeli a szakosodás alapján szállított „ urukra „ forgácsoló, 28-féIe kovácso- "SSTttí '""SStííltotikif zovjct ipar hajókomplettáló ló, 23-féle öntödei, fi-félefa- s™t fél az ant.bioüku­megmunkáló gép, többfajta ™k' a fáídalomcsnWtóka mérőszerszám és -műszer gyártására vállalkoznak. A vitaminok és a, vérpótló ké­szakosított termékek aránya ' «ftmény«k csoportjában osz­a szerszámgépforgalomban szesen 30"fele gyógyszert eléri a 80—90 százalékot. egyezmény volt érvényben, most újabb szakosításokra kerül sor. A munkamegosz­tást továbbfejlesztve, hazánk az atomerőművi berendezé­sek három, a kohászati be­rendezések nyolc termékcso­portjára, ezenkívül kétféle portáldalu fejlesztésére és gyártására szakosodik. A A korábbinál nagyobb súlyt kap a szerszámgépipari vál­lalatok közötti közvetlen együttműködés is. A magyar vállalatok nyolcféle fémfor­gácsoló, négyféle kovácsoló és kétféle hidraulikus be­rendezés gyártására, a szov­jet vállalatok 64-féle fém­íömotorok és dízelgeneráto­rok, ezenkívül többféle vas­úti pályafenntartási gép, emelő- és szállítóberendezés és kohászati gép szakosított gyártására vállalkozott. A magyar orvostechnikai ipar hat termékcsoportból 13­féle, a szovjet partnerek hét termékcsoportból 34-féle be­rendezés gyártását vállalták a munkamegosztás alapján. Két vegyipari egyezményt is aláírtak. Az egyik a mű­szaki gumicikkek gyártássza­kosításáról és kooperációjá­ról 1973-ban kötött meg­állapodást hosszabbítja meg 1981-lg öt, 1990-ig pedig to- a következő öt évre. Eszerint vábbi tíz KGST-szabványt dolgoznak ki az orvosi mű­szeriparban, néhány terüle­ten pedig a két ország kü­lön is egyezteti szabványait. Az autóipar a magyar­szovjet gazdasági együttmű­ködésnek egyik leggyorsab­ban bővülő területe: e szak­ágazat termékeiből a most záruló tervidőszakban az elő­ző öt évhez képest másfél­szeresére nőtt, s az idén vár­hatóan eléri a 2,7 milliárd rubelt az áruforgalom. A szakosodás és a kooperáció a most aláírt jegyzőkönyv sze­rint tovább bővül. Az együttműködés hosszú távú fő irányait rögzítő jegy­zőkönyveken kívül az ágaza­tok képviselői tíz egyez­ményt, illetve jegyzőkönyvet is aláírtak, amelyek korábbi egyezményeket meghosszab­bítanák, klbővftenek. Ezek szoros összhangban vannak a hosszú távú ágazati főirá­nyokkal. s részleteiben is megfogalmazzák a munka­megosztásból eredő kötele­zettségeket. A tíz egyezmény közül nyolc a gépiparban irá­nyozza elő a műszaki együtt­működést, a kooperációkat és a szakosítást. A járműiparban két Idén lejáró egyezményt hosszab­bítottak meg, illetve bőví­tettek. Az egyik a késztermé­kek szakosított gyártását szolgálja: hazánkban autó­buszok, a Szovjetunióban te­hergépkocsik, személyautók, motorkerékpárok, mopedek, kerékpárok és targoncák ké­szülnek, s e termékből köl­csönösen szállítanak egy­másnak. Ezekből az árukból és pótalkatrészeikből 1981 és 1985 között várhatóan több mint kétszer akkora forgal­mat bonyolítanak le, mint a most záruló tervidőszak­ban. A másik járműipari egyezmény a fő- és részegy­ségek szakosított gyártását szolgálja: a magyar ipar a hátsó futóművek, a szov­jet fél a kardántengelyek különböző típusait gyártja a kölcsönös igények alapján. A vegyipari gépgyártásban három meglevő egyezményt bővítettek: megállapodtak a festőberendezések, a mű­trágya- és egyéb vegyi cik­keket csomagoló berendezé­sek, valamint a gumi- és műanyag-feldolgozó gépek kölcsönös szállításában. Egyezményt írtak alá az élelmiszeripari, továbbá a kereskedelemtechnikai be­rendezések gyártásának sza­kosításáról is. A szerszámgéplparl együtt­működésről most aláirt egyezmény magában foglal­ja a kutatásfejlesztést, a mindkét fél folytatja a jól bevált szakosítás szerinti szállításokat. Magyarország gyógyszer szállít hazánkba, míg Ma­gyarország Ifi-féle ideg- és szívgyógyászati szert, fájda­lomcsillapítót. és chamoterá­piás készítményt exportál szovjet partnerének. A kö­vetkező öt évben a Szovjet­unióba exportálandó magyar gyógyszereknek mintegy 30 százalékát szállítják a ki­bővített szakosítási egyez­mény keretében. Dér Endre 9. Konsztantyin Kafusev vidéki látogatásai Konsztantyin Katusev, a óriási — 80 négyzetkilomé­Szovjetunió Minisztertaná- ter kiterjedésű — teherpá­csának elnökhelyettese, a lyaudvar egyes részlegeit, magyar—szovjet gazdasági Konsztantyin Katusev és és műszaki tudományos Marjai József záhonyi láto­együttműködési kormányközi gatása a kora esti órákban bizottság XXV. ülésszakán ért véget hazánkban tartózkodó szov­jet delegáció vezetője Mar­jai József miniszterei nök-he­helyettes kíséretében csü­törtökön délelőtt ellátogatott a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárába. A gyár központjában Fiák László vezérigazgató fogadta és tájékoztatta a vendége­ket az 5300 munkást foglal koztató magyar csapágyipar munkájáról. Többek között elmondta, hogy 28 esztendő­vel ezelőtt szovjet segítség­gel kezdődött meg hazánk­ban a csapágygyártás, s szov­jet tervek alapján és műsza­ki segítséggel fejeződött be nemrégiben a rekonstrukció. Ennek eredményeként a ko­rábbinál jóval nagyobb mennyiségben jobb minőségű termékeket tudnak előállíta­ni. 16 gördülőcsapágy típust a KGST-n belüli kooperáció keretében egyedül a magyar csapágyipar gyárt. A tájékoz­tató után a vendégek meg­tekintették az előkészítő és a szerelő üzemrészeket. A városban tett látogatás a debreceni kollégium megte­kintésével fejeződött be. Ezt követően Konsztantyin Katusev és Marjai József Zá­honyba utazott. A vasutas­településen Urbán Lajos, közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár köszöntötte őket, majd Rigó Zoltán, a MÁV záhonyi üzemfőnök6égének vezetője számolt be nekik e fontos csomópont csaknem hétezer dolgozójának mun­kájáról. Mint elmondta, csúcsidőszakban naponta 50 ezer tonna áru fogadásáról és átrakásáról gondoskodnak: félóránként indítanak az or­szág különböző vidékeire egy-egy szovjet Importból származó anyagokkal megra­kott szerelvényt A tájékoztatást kővetően a vendégek megtekintették az Üdvözli! táviratok # Budapest (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Jimmy Carter elnököt. Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött Jimmy Car­ternek. az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából. A szovjet államfő táviratban arra kérte Cartert, hogy „ad­ja át az amerikai népnek a szovjet nép üdvözletét és jó­kívánságait". Daderocsölkentési tárgyaiások # Bécs (TASZSZ) A közép-európai haderő­és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások 242. plenáris ülé­sét megtartották csütörtökön Bécsben. felfrissített adatokat a szo­cialista országok kezdemé­nyezésére a felek kicserél­ték, azt tanúsítaná, hogy a Kelet is központi kérdésnek fogadta el a számadatok kér­Ernst Jung nagykövet az dését. Ezzel szemben a szo­NSZK delegációjának veze­tője, azt próbálta bebizonyí­tani, hogy a bécsi tárgyalá­sok központi kérdése a két katonai csoportosulás fegy­veres erőinek létszámproblé­mája. — Jung értelmezése sze­rint az a körülmény, hogy a cialista országok úgy vé­lik, hogy az első, maid a második szakaszban végre­hajtandó csökkentések mér­tékének eldöntéséhez meg kell határozni valamennyi teljes jogú részvevő csapa­tainak számadatait. Szovjet—vietnami megbeszélések 9 Moszkva (MTI) lyek megoldásán az SZKP és Csütörtökön a moszkvai a Vietnami KP, a szovjet és Kremlben baráti találkozót a vietnami nép fáradozik, tartott Leonyid Brezsnyev, Hangsúlyozták, hogy nagy az SZKP Központi Bizottsá- jelentőséget tulajdonítanak gának titkára, a Szovjetunió annak a moszkvai megálla­Legfelsőbb Tanácsa Elnök- podásnak, amelynek értel­ségének elnöke, Alekszej Ko- mében a két ország együtt­szigin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Le Duaw­nal, a Vietnami KP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rával, Pham Van' Donggal, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának tagjával. a kormány elnökével és Ngu­yen Lommal, a Vietnami KP KB titkárával, a kormány el­nökhelyettesével. A tárgyalófelek tájékoztat­ták egymást a két ország belső fejlődéséről és azokról a fontos feladatokról, ame­működik a geológiai feltá­rásokban, valamint Vietnam köolaf. és földgázkészleténen kiaknázásában. A nemzetközi helyzetet érintve Leonyid Brezsnyev a többi között aláhúzta: a kulcskérdés jelenleg az eny­hülés megóvása. A megbe­szélés résztvevői véleményt cseréltek a délkelet-ázsiai déli kontinentális talapzata helyzetről. NSZK-korBáflyoyilalkizat 9 Bonn (MTI) cellár Helmut Schmidt el­Láíoeatásunk elérte a moncioUa: a szovjet veze­„Latogatásunk elérté a tókkel folytatott tárgyaláso­celjat. A szovjet vezetőkkel kon egyetértettek abban. folytatott tárgyalások a béke hogy a Helsinkiben megkez­ügyét szolgálták — hangsú- dett folyamatot tovább kell lyozta a Bundestag előtt vinni, s ezzel összefüggés­csütörtökön felolvasott kor- ben síkraszálltak a madridi rnánynyilatkozatban Helmut értekezlet sikeres megrende­Schmidt nyugatnémet kan- zése mellett. Sz^áiff ímriévset Csak én beszéltem neki arról, ho­gyan kell földet művelni, trágyázni, milyen bokrokat érdemes ültetni, ko­sarat miből és hogyan érdemes fonni, a vasalót miképp kell kezelni, mit ér­demes főzni nyáron és mit érdemes főzni télen, milyen mosóporral mos­sunk. hogyán kell egy nagylánynak tisztálkodnia ... Ezekről a kérdések­ről külön, neki beszéltem csak. hogy jobban megértse. Spha nem kérdezett, de láttam a szemén, mindent elrak­tároz. A múltkoriban láttam egyszer, a külsejére nem sokat adott most sem. férfiruha volt rajta, a haja sző­kén és simán lógott apró, vörös füleit betakarva, darabos, nagy csontú arca szelídnek hatott, a kicsi, aki a baba­kocsiban feküdt, tiszta volt és neve­tett. amikor fölé hajoltam. „Eérlhez mentél?", kérdeztem, ő intett a feié­vel, majd mély hangon tette hozzá: „Katona a férjem." Naeyon a lelkem­re ült ez a mondat, mert tudtam, hogy boldog ez a kis nő. aki az Iskolában az életet akarta tanulni. — Amikor ezeket mondtam Babának, mindvégi? bólogatott és megjegyzésként csak ennyit, szólt: — Ezek a kislányok biztosan átdol­gozzák a nappalokat, frissen ébred­nek. nem úgy. mint egyes ragadozó férfiak. Baba sj^me lázasan csillogott, és dehogyis hagyta magát rábeszélni ar­ra. hogy maradjon még egy egészen kicsit. Nagy szemüvege mögé húzó­dott. tőlem is hátrált, mire én el­kezdtem. nem Is tudom, hányadszor az életben, ismételgetni, hogy rrleny­nyire nagyra becsülöm őt. amiért ilyen megtörhetetlenül megmaradt a családja mellett és kiránthatja Gézát a posványból. Baba élénken, ideges­finoman. hangosan búcsúzott tőlem kintről, egy-egy intéssel adva tudtom­ra hogy most már mind a ketten megfeledkezhetünk arról, hogy barát­nők vagyunk. Természetesen ezt csak felajzott képzeletem tolmácsolta, mi­vel mindvégig bennem vibrált volt férjem szugaesztív lénve. „Mint a vadállat, vethette magát arra a sze­rencsétlenre". gondoltam magamban, és természetesen azt a fiatal lányt sajnáltam, akit zsákmányként kezelt a férjem, egy igazgató ilyenre nem vetemedhet, bár ha meggondolom, hogy Babán kívül nem volt egyetlen nőtanár sem abban az iskolában... (Én is dolgoztam ott vagy két hóna­pot. abban a gimnáziumban, és fe­gyelmivel jöttem el onnan, illetve, megkért az igazgató, hogy mondjak föl, s akkor megúszom egy egyszerű „felmondott" beírással a munka­könyvbe, mivel állandó „kicsapongó életmódom" nem kívánatos minta a felnövekvő nemzedék előtt.) (A fér­jem. mint igazgatóhelyettes, ezt hogy tűrhette?! Már akkor sem értettem.) Mivel megalázónak tartottam bi­zonyítani feddhetetlen életemet, beadtam lemondásomat. egyben felmondtam annak a színész­nek. aki már évek óta albérlőként lakott nálunk, és akinek a társasági életvitelünket köszönhetjük, aki meg­tanított engem meglátni a művészet­ben és az ember szerepét, feloldást és feloldozást találtam a tőle kölcsön­zött szemléletben, amiben olyan tö­kélyre tettem szert, hogy férjem ki­csapongásával már nem önmagam be­csapására törekedtem. Inkább min­dent túl akartam élni, s előfordult, hogy az otthon elfogyasztott italozás után a színésszel feküdtem le. A fiaim akkor is az anyáméknál voltak, jó helyen, hétvégeken látogattuk meg őket. idegesen átadva csókjainkat és csokoládéinkat, s már akkor ott fa­lun. a gyerekeink körében arra gon­dolva. hogvan fogunk egymással „megbeszélni" olyan dolgokat, ame­lyekről a kisváros már hosszú idő óta regél, de közöttünk még nem került sor ezekre a témákra. Volt albérlőnk, a színész hatására küldetésként, fogtam föl az életet, de nem Baba módján, aki férje árnyé­kaként vélt „kiteliesednt". ha^em mint a valamikor Ibsen-figura. Nóra szemlélete szerint: saját legbensőbb kiteljesedésének a missziója élt ben­nem ... Csak éppen nem tudtam Nóra titkát, amit most már tudok, most már azonban kötve hiszem, hogy lesz erőm megvalósítani: tulajdonképpen az ember jobbik éniének a megvaló­sítása kell. hogy cél legyen előttünk. Abban a nillanatban. amikor Baba elment tőlünk, még nem ismertem lobbik énemet, ma meg már azon az állásponton vagvok: mint. én — meg­szűntem már létezni, felbomlófélben vagyok, amorf állapotban, s valame­lyes tartást csak a Fiú kölcsönöz, ide­ig-óráig ... Nehéz lenne megjelölnöm azt a pillanatot, amikor fölismertem tigriskarmainak nyomát az említett kislányon. Ahogy Baba elment tő­lünk, valami megváltozott Elhittem ugyanis, hogy az iskola igazgatóia megbecstelenítette a kislányt és tud­tam. hogy a férjem fényképezte őket „Ezért kellett tehát eljönnöm nekem abból az iskolából" — ismertem fel helyzetemet és amikor a férjem be- v jelentette: — Elköltözünk Szajánból — felléle­geztem. — Fényesék is elköltöznek ... — Tudom — morgott szárazon a férjem vacsora közben (nem tudom, előzően mikor fordult elő, hogy itt­hon. együtt vacsoráztunk, még sze­rencse, hogy anyám töltött tyúkot küldött az egyik ismerőssel), és rend­re beszámoltatott: mit tudok Fénye­sékről. szóba hozta az igazgatóját is. s azt mondta pontosan így mondta: — Mindent magára vállal. Érted?! Mindent! Nem értettem, csak másnap, ami­kor óriási cikk jelent meg az igazga­tóról a helyi napilapban. A lány (lá­nyok) neve nem volt feltüntetve, csak az. hogy az igazgatót bíróság elé fog­ják állítani. A város fel volt zúdul­va. egyesek tudni vélték: az egész ta­nári kar benne van a buliban, ám az újságírót lefizették, ne írja ki a ne­vüket. illetve, csak azt írja meg. kit hová helyeznek ... Az én férjemet egv. aránylag na­gyobb városba helyezték, s ezt én úgy értékeltem: valószínű nem volt sem­mi káros jelentősége a férjem szerep­lésének. hiszen az új helyen sokkal jobb anyagi helyzetbe kerültünk, a gyerekek (a nagyobbik fiú) ősszel is­kolába megy. alkalmunk lesz gyakor­ló iskolába adni. vagy egv olyanba, ahol idegen nyelvoktatás is indul. A férjem egy kisvárosi gimnázium he­lyett egv nagyváros gyakorló gimná­ziumának tanára lett a saiát. szakját fogja tanítani, 14 heti óraszámban, szemben a szajáni iskolai 28 órával (igazgatóhelyettes volt már öt éve). Igaz, az első hetekben a fizetésben némi visszaesés jelentkezett, de ha elvállalia az ifjúsági klub vezetését, amire kezdettől biztatták, ezerhárom­száz forinttal több a bevételünk. A továbbiakban csak erről az oldalról igvekeztem a témához közeledni... Ám a ml életünkben — satnos — a bajok mélyebb gvökerűek voltak. Az anyaei konszolidáltság nem hozott megoldást... (Vége.) *

Next

/
Thumbnails
Contents