Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

4 Kedd, 1980. július 29. Bergengócia a Fehér-tónál van Igen, semmi kétség: egy hétig igenis a Fehér-tónál, egészen pontosan a kettőshatári alkotóházban található Bergengócia, a maga élő valóságában. Legalábbis jó néhány szegedi általános iskolásnak. Az Ideérkezőt már az udvaron meglepetések érik: óriási hétfejű sárkány tekereg a szélfúvás ritmusára, már amennyire damilláncai engedik. Az első helyiségbe lépve pedig meg is nézhetjük Bergengócia térképét. Tartományaival együtt: itt van Vonal- és Szinország, a Fénykirály birodalma, Plngpongócia, a Sötétség birodalma és így tovább. Majd egy pillantás a napirendre: teljesen „táborszerű". Ébresztővel, indulóval, tábortűzzel, takaródéval. Időnként megjelenik egy-két élő bábu, például Ákom és Bákom, máskor Csupakóc. Most is. Be is mutatkoznak. Három fiatal népművelő — a Bartók Béla Művelődési Központból Pacslka Emília, a Móra Ferenc Múzeumból Szekeres Ferenc, az Ifjúsági Házból Trabalka István — gondolt egy nagyot: a múzeumi matinék sorozatban és néhány más, elsősorban a napközistáborokban rendezett foglalkozásaikból létrehozott itt egy vizuális tábort, tizenhat 8—12 éves gyereknek. Az alapvető cél: naponta két „nagy" és számtalan apró, alkalmi foglalkozáson elsajátíttatni a vizualitás ábécéjét a kisdiákokkal. Akkor, amikor erre legfogékonyabbak, s oly módon, amely leginkább megfelelő életkoruknak: a lehető legjátékosabban. Egyben pedig az önállóságot és az alkotókészséget igyekezvén maximálisan kihasználni, fejleszteni. A látogató Jön-megy, nézelődik, közben megtudja, hogyan lehet Móra Ferenc A didergő király című meséjének segítségével megismertetni gyerekeket a hideg és meleg színek különbözőségeivel. Továbbá, hogy a tündérek jellemét színekből kiválaszthatják a gyerekek. (A látogatón egy pillanatra átvillan: milyen jó lenne, ha a felnőttek jellemét is ruháik színe alapján azonnal tudni lehetne...) Vonal- és Színország nyelvét beszéli itt mindenki: pontokat, vonalakat, színkontrasztot, optikai csalódásokat, perspektívahatúst vizsgál — úgy, hogy jóformán észre sem veszi. Akom és Bákom időnként zenével illusztrálja a látnivalókat: ami szemmel, az füllel is érzékelhető, felfogható, s főleg megkülönböztethető. Szó van még a komplementer színekről, arról, hogy „bújjunk a színek „mögé", hiszen rejtőszínek az állatvilágban is vannak, továbbá hogy a többszólamúság vagy a kánon a zenében mind-mind megfelel valamiféle vizuális törvényszerűségnek. És így tovább. Rengeteg illusztráló„anyag", festékek, rajzok, táblák, egyebek az egyik szobában. Igen nagy szükség van rájuk, hiszen az ifjú táborlakók olykor előre elkészített mesefigurákat választanak ki valamilyen célra, a foglalkozásokon pedig mindig, mindent láttatni kell. Például azt is, hogy kalandos úton miként indulnak együtt a királyfival a Sötétség birodalmába, hogy visszaszerezzék a gonosz (tehát ennek megfelelő színű tündár által elvarázsolt királylányt, Vonal- és Színország királyának gyermekét. Mindehhez igen sok „cucc" szükségeltetik. Melyekért kisebb részben a gyerekek, jóval nagyobb részben — a fiatal népművelők felelősek. Persze, az 6 esetükben nem is beszélve még „igazi" felelősségről, időről, energiáról és hasonlókról. Ebéd utáni éneklés a napsütéses udvaron. A környezet „indiánosabb" már nem is lehetne: körös-körül „préri", arra erdő, emitt mező, kukoricaföld-dzsungel. Adám, a sárkány, kedélyesen bólogat hét fóliafejével utánunk, az alapszíneket egybegyűjtő zászló vidáman csattog a szélben. Vizuálisan. D. L. Rési folyómedrek — öntözésre Novoszibirszki tudósok ta- rek természetes csatornáknulmányozták a szibériai ként használhatók a száraz folyók egymillió évvel ez- déli országrészek vízellátáelőtti mederrendszerét és az rában. Áz adott lehetőség öntözőcsatornák tervezésé- kiaknázásával Jelentós raegvel kapcsolatban arra a takarítás érhető el Szibéria gyakorlati következtetésre és Közép-Ázsia vízgazdálkojutottak, hogy a régi med- dásának átalakításában. üAZASSAO Ohyczy T.nmús és Csnr06 Zfw RKttWK, CKilU'k Luatíé é» Tátrai MArla, Koilár Károly éa Petrovlcs JlUifumá, LoikBjtos Lásrtó és Horváíih Judit, Tart Lűszlő és TeBtesWU Éva, Berta István éa Fodor Évei Julianna, Méaaáros Attila László m Mészáros-Nagy Zsuzsanna, Ba4o0h János és Juhász ZsuwMmme, vecaemyés András és BatJOi TKUtoó. Sánta József éa Hégely Gahnbolla, Vártconyl Lajos és Julhász Márta, Kasza Antial és Lantos Erzsébet. Pwjkó Sándor és Farkas Erzsébet Anna, Orünivialld László éa Leskó Ilona, Szabó Józoef és Asztalos Éva Judit, Bárányt András és Laliké Erzsébet. Bzrtfll TatvAn éa Cslazir Ilona, Vér László és 81rokl Edit, Bodó Károly Ferenc és Sünön Mária DŰUcó, 9dki János es Kormos Borna, Pataky István és Gombos Kamid in. Nógrádi Lajos és Vörwiki Mária, Majláth Lajos és Borbély Hona, Tóth SATIdor és Kiss Eartor, Bolgár István és Kocsis Am'inikia Julianna háznsaágoi kötöttek. S/.tl I.ETE3 Nógrádi Tllbor l.stvutnraw* és Sztlcsl Erzsébet Márlánaik Tibor. Süli JéMDWk és ZéOcény Éva Zsuzsannának Éva, Haiti Rudolf J.lroosniíiik és Judlik Juliannának Andrea, Bcraodék: Viktornak éa rtr. Jonoy Ildikó KlAránaik Adrién Péter, Kúrám Istvdn Józsefnek és Barna, Irén Ágnesnek Anett, JéSA-Szíxbó Jdnoenak és vtneze MiRitiUtoak Bernadett KrtMJtíirnw Németh Jánosnak éa Tanács Ilonúnialk Gabriella, Budai Istvánnak és Pnpp Annának Árpád István, Btodk Béla Ká»mdranoik éa Mpp AnnAraak Roland Béla, Varga Bélának és Zár (tart EsummninAnsik Zwuewrw*. Mészáros Hmróniek és Szűcs Magiiolmiánalk Dániel, SzdMdsi Sándornak éa Kovács Katalinnak Róbert, KOtrocBÓ Péternek é« Zslgó Erikániaik Cstlla, Zombori Józsefnek ég Varga Zsófiának József, Födi Istvánnak és Fürtön Mániának Róbert, Petényi Zoliimnak és Oláh Ágnes Juditnak Zoltán, TtVtti Péter Ferencnek és Perezirayiáík Klára Bertának; Endre Sándor, Simon Gyuldnak és Kns»Wm Verica SzteratlnAnaik Krisztina, Rozsnyal János Antalnalk és Tóth Ilonának János, Rácz Nándornak ós Berakó Arainkárnak Melinda, Oáti ZolitAnnak éa Hartal Évának Adáim, Gyula Bogdán Gábornak ós Góiborrbolyoinaik Oúbor, Bnmókl Fcrencmek és Ftaiitór Piroskának Zoltán, Gál Zoltán Gcrgelyinck és Fekete Irénnek János, Szelják Jánosnak és Hegedűs AMoo Ildikónak Balázs, UJtuízl Istvánnak és Czutor Zsuzsannának Zsuzsanna Mónika, Németh Imrónek és Kántor Ibolya Tloraánalk Lívia Ibolya, Xáfony Lószüió AndrA.sn.vk és Schlhidit Rozáliának László, Kovács Lászlónak és Kerepes Ildikónak László Zoltán, Nagy Istvánnak és Tóth Zsuzsannának Henrietta, Dobár Tibor Istvánnak és Dóim Mária Kaiallraraak Mónika., Császár Istvánnak és Kiss Mária Évének Tibor, Be ke József Immének és Sehüszler ménnek Ágnes Margit, Etával Bélának: éa Gomboe Erasébetiniek Családi események KrlsBttoa Adirierau Tímár Péter Erzsébetnek Katalin; Szabó Lajos Lászlónak éa Kószó Agneb Máriának Lajoa, Gyarmati Sándornak és Berta Zsuzsannának Péter, Szigeti Pálnak éa Dobrotka Judit Ilonának Judit Éva, Bakos Tibornak és Váradi Ibolyának Tibor, Négy litvánnak és Kozák Juliannának Norbert, Lóval Sándornak éa Máriás Juliannának Dániel, Oláh Sándor Lászlónak és Orabcdl Katalinnak Orsolya Katalin, Becsei Györgynek én Papp Júliának Pálnak éa Petretoanics Máriá- Gellért nevű gyermekük azünalc Péter, Farkas Józsefnek és letett. Horváth Erzsébetnek Józeef Attila, Zelel Istvánnak és Horváth HALALOZA9 Hegyes János, papp Sándor, SAm Katalinnak Balázs, Sándor Türöcilk Sándorné Kobeia Ve. ü-tvAranailt és Szili Anikó Eresé- ronika, betraok Gábor. Sutus Vincének és Lajosné Szekereg Imre, Tóth Éliás Rozália, lUda Kováca írén Ilonának Péter. Frá- Imre László, dr. Zombori Jeuönyó iatvánnak és írokövl Kata- "ó Gergolyfl Katalin. LOlinmak Lavante, Juhász Márknak v.» éa Viaaa MÁriának Olga, Kovács zsef Katalin, Szegvári Pál, JudiKk Sándor, JóLOAntalnalk és Vass Izabellának vászi Imréné rnrAka? , Asn~ Alttal, Daróczd Istvármaik és VLnezo Edikóiniaik Rita. Gyevikt Jánosnaik és dr. Szauter HUciának Zsófia, Papp Jánosnak és Mosonyi Amdiroaa Máriánk Zsófia, na, Markstélner Antelné Kovács Irma, Bakos Sándor Józscmé Varga Jolán, Velrö József Árpád, Rócz János, AbrnhAm Andrásné Mlkló3 Etelka, Szalai Mihály, 3:lntlta Islvánné Rári és Baikos Roziállának n0Sj eEabó Istvdn, Zsótér An.... —a -a.. _ tolní varga Mária, Molnár Józsefné Miklós Mária, Pask.il Átiámné Ordögh Mária. Hanga! éa Lórtncz Anna, Hajdú Antalnű Joó F.ielErikia Irénnek Erika, Eene Jó- ka 8ebö ZsulBanria, Varga Já nefliek és Bakoc Rozáliának^— ^ - - - * • Zsófié. Sisak József Jártasnak és Kiss Margitnak Ildikó, Fülöp László Mihálynak 4* Tűrök BM1-HHRHB kának Ágnes. Mezei Józsefnek Emil, Dánlel Jánosné l'ordl Máéa Polgár Klára Erzsébetnek na, Lovász Lajos József, űoracz Anett Klára, Molnár Lajosnak éé István, Kovács Imiér.é Vldaoa Czókua Katalinnak Dóra Katalin, Irén, dr. Forszász Aladár AnAsztalos Sándor Ferencnek és tal, Bodonl Sundorné Kozák Ilona, Vasas István, Bárkányi József, Hugyecz Pál, VilOiv István Ferencné Turi Mária, MaKatalin, kal LS.xióní Kristó Jusztina, ** °r" Széli István, Mihály Lajos. Tóth Németh Ella Editnek Ella Edit, Bujdos! László Istvánnak Vincze Katalinnak Gergely Sándornak _ _ mándl noná Katalinnak Kata- Jiri<>sné kazinczí Veronika, Un, Tuszmger Ernőnek és KáP Tarjányi Agostonné Szabó Franmún Évának Ernő, Vastag An- ciglla czirók Andrásné Farkat tálnak _ és^ Ungár^ Mariann Wk- Apainiloa, peták Józseéraé Sebőik ... ...J.,.,. juliarmai Kiss József, vamcsok .rózseffié Strankie Aloysda, Taindarl Józsefbe Zádori Valéria, dT Tolnai Miklósnó SebeczM Ilona, Nagy Sándor, P-angrácz Korszerű irányítás a téeszekben tórlának Antal, Kormos András, maik éa Laczi Aimétoiiaik Bernadett, Tumal Lajoeraaik ós Laj'loó Rózsa MáriáBak Csilla Mária. Bragl Zoatán lmrónak és Börcsök Máriának Cra. oT"irraé'"aífflbó "Breiébet, Bokor , ' ZOAtá!2rz ,!S Péter, Nagy Gáspáirraé Gulyás ter Mária Amáliának • Gábor Zoltán, Kocsis aándornek és ^^ in,egtwlW' Balogh Klára Erikának Tamás Attila, Sutka Istvánnak és Sisák Erzsébetnek Árpád, Pokász Sándornak és Hangos Mária Teréziának Zoltán, Szerencsés-Fekete Istvánnak és Szécsi Máriának Andrea. Vllics Antalnak és Murvai Évának Árpád, KissAlbert Gézának és Bznbó Erzsébetnek Géza, Kiss Zoltánnak és Gazdag Mária Magdolnának Pé. ter. Hegyi Zoltánnak és Laczi Erzsébetnek Szilvia; Molnár Pálnak és Dimovlcs Ilonának Fái, Lakatos Gézának és Biemek Máirláraaik Diána, Csányl Antalnak és Török Juliannának Oábor, Füzesi Károly Istvánraalk ós Stiimpl Valériának Hanna Szilvia, Balogh Sándornak és Kura Ilonának Péter, nioos Gézának és Buha Editnek Klaudia Edit, Kocsis Gézának és Tiszai Erzsébetnek Zita Éva, Balogh Józsefnek és Németh Gizellának Helga, Komlósi Ist. vannak és Molnár Arankának Katalin Anett, Széosl Gézának és Balogh Annamáriának Adám, Sándor Pálnak és Váradi Máriának Alexandra, Szabó Nándornak és dr, Sunon Sarolta A magyar mezőgazdasági nagyüzemek termelési színvonala mintegy másfél évtizedes rohamos fejlődéssel megközelítette, egyes ágazatokoan elérte a világszinvonalat. A gyors fejlődes alapját a nagy teljesítményű gepek, korszerű fajták és a különböző vegyi anyagok, gyomirtó és növényvédő szerek tömeges alkalmazása tPtte lehetővé. A mezőgazdasági termékek exportja jelentős bevételi forrás hazánkban, a mezőgazdaság fejlődése nem állhat meg. A művelhető földterület azonban nem növekszik. A beruházásokat a gazdasági egyensúly érdekében a mezőgazdaságban is korlátozzák. A műtrágyák ára növekszik: egy Dizonyos hataron túl a felhasznált vegyi anyagok költsége nagyobb, mint amennyivel a termést növelik. A mezőgazdaság legnagyobb tartalékai a vezetőszervező munka színvonalának emelésében vannak. Az irányító munka jelenlegi színvonaláról ós a továbblépés lehetőségeiről készített tanulmányt nemrég dr. Szeberényi Sándor, a Csongrád megyei TESZÖV közgazdasági osztályvezetője. • A mezőgazdasági munkaszervezet korszerűsítése a hatvanas évek végén vált időszerűvé, részben a korszerű technológia bevezetése miatt, részben azért, mert az új gazdasági mechanizmus által biztosított nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is rótt a nagyüzemek vezetőire. A közös gazdaságok kétféle irányítási modellt, illetve ezek kombinációját alkalmazzák. A területi felépítés kerületekre, üzemegységekre osztja a gazdaságot. így kevésbé áttekinthetők az egyes ágazatok gazdaságossági mutatói, nehezebb rugalmasan alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz vagy a szabályozó rendszer módosításához. Megállapítható, hogy bármelyik üzemi szervezet csak a helyi feltételekkel összhangban működik megfelelően. Ez a legkorszerűbb irányítási modellre, az ágazatok szerint felosztott üzemszervezetre ls vonatkozik. Az ágazati Irányításnak feltételei vannak: az egyes ágazatok vezetése speciálisan képzett szakembereket Igényel. Szükséges továbbá, hogy a gazdaságban kevés ágazat, nagy mennyiségben, korszerű feltételek közt termeljen. így érvényesülhetnek az ágazati irányítás előnyei, a termelés műszaki és pénzügyi oldala szervesen összekapcsolódik. Az egyes ágazatok vezetői önállóan dönthetnek a műszaki fejlesztésről, döntő szerepet kapnak az ágazati tervezésben, az ágazatok kisebb-nagyobb pénzügyi önállósága közvetlen érdekeltséget teremt a hatékonyabb gazdálkodásra, a munka szerinti elosztás érvényesítésére. Az ágazatvezetőknek tehát egyrészt nagy tudású mezőgazdasági szakembereknek kell lenniük, másrészt kicsit közgazdásznak, és az emberekkel bánni tudó, )ó vezetőknek. Bizonyos fejlettségi szinten felül pedig az információk tárolásának és feldolgozásának gépesítésére is szükség van. Csongrád megyében a termelőszövetkezetek tíz százaléka területi, húsz százaléka ágazati, hetven százaléka pedig kombinált irányítási rendszerben dolgozik. Rendkívül kevés a közgazdasági végzettségű szakember: az egész megyében mindössze 26 közgazdász vagy számviteli főiskolai diplomával rendelkező szakember dolgozik a termelőszövetkezetekben. (Országos felmérés szerint a közgazdasági szakismereteket fokozottan igénylő állásokban a foglalkoztatottak 86 százalékának csak középiskolai végzettsége van.) Külön gond a szakemberek letelepítése: nem szívesen mennek, gyengén gazdálkodó, városoktól messze eső gazdaságokba. A vezetés különböző szintjein eltérő mélységű és más-más csoportosítású információk szükségesek. A felső vezetők nem élnek kellően azzal a lehetőséggel, hogy operatív kérdésekben nagyobb önállóságot biztosítsanak a középvezetőknek, saját Idejüket, energiájukat pedig hosszú távú tervezésre, ellenőrzésre fordítsák. Ebben persze közrejátszik az is, hogy a közvetlen irányítók gyakran nem rendelkeznek kellő szakképzettséggel, a termelési folyamatok regisztrálását pedig pontatlanul végzik. Baj van az információk gyors továbbításával is: a gyakorlatban ma még többnyire olyankor'jutnak el a megfelelő értesülések a döntésre hivatott vezetőkhöz, amikor mér nincs mód a közbeavatkozásra. • A további teendőket általánosságban úgy fogalmazhatnánk: folyamatos, rugalmas alkalmazkodás a változó feltételekhez. össze kell kapcsolni a hatékonyság növelését a vezetők és beosztottak anyagi érdekeltségével. Javítani kell az információ-visszacsatolás rendszerét, az egyes döntési szintek információellátását. Pontosan kell meghatározni a döntési jogköröket és a személyi felelősséget. Folyamatosan felül kell vizsgálni a munkanormákat, biztosítani az elvégzett munkák minőség szerinti értékelését Az irányító szervek feladata a megfelelő szakemberek képzése és elhelyezése, a területi aránytalanságok mérséklése. Lényeges, hogy a termelés szakmai és közgazdasági oldala az érdekelt vezetők szemléletében is közeledjék egymáshoz. A munkaszervezésben, hatékonyabb irányításban rejlő tartalékokat ugyanis csak így lehet kihasználni. T. I. Hétköznapok Néma fölvilágosítók Diéta az epekő ellen Az angol orvosok arra a rövid idő alatt 25 kilogramkövetkeztetésre jutottak, mot kelett fogynia, hogy a felesleges kilóktól Kilenc hónap elteltével 19 való megszabadulás, a szi- kilogrammal csökkent testgorú diéta segíti az epekő- súlya. Kiderült, hogy az vek felszívódását. epehólyag már normálisan Az orvosi gyakorlat iga- működik, a hat milliméteres zolja ezt a megállapítást, átmérőjű kő eltűnt, az epe Egy 41 éves, 88 kilogramm koleszterin tartalma jelensúlyú asszonynak májpana- tektelen. Ujabb kilenc hószal voltak. A vizsgálatok naP elteltével az asszony kimutatták, hogy epehólyag- me£ újabb 6 kilogrammot jában kő van. A kórháztól fogyott. A májpanaszok nem irtózó asszonynak szigorú újultak ki. A fajdalmai okozó kő koleszterinből állt. diétát ajánlottak, nem fo- Az adm esetben a kövérgég gyaszthatótt többet napi járult hozzá ezen anyag fo1000 kalóriánál. .Viszonylag kozott szekréciójához. Ritkán jár Szegedre, aki a következő történetet elpanaszolta: Idős rokonaimat látogattam meg Szegeden, június 23-én. Egy napot töltöttem náluk, másnap a reggeli, pesti gyorssal akartam hazaindulni. Csakhogy este jutott eszembe, nem tudom pontosan, hány órakor indul a vonat. Fél 8 volt, amikor leszaladtam a sarki telefonfülkéhez, és először tárcsáztam a MÁVpályaudvar felvilágosításának számát, a 10-906-ot. Foglaltat jelzett. Csakúgy, mint a huszonnyolcadik kísérletem után. Föllapoztam a MÁV többi telefonszámát, mérgemben sorba tárcsáztam valamennyit, amelyikről föltételeztem, hogy a vonal túlsó végén választ tudnának adni érdeklődésemre. Természetesen senki nem vette föl este a kagylót. Elképzeltem, hogy a fölvtlágosításra hivatott hölgy vagy férfiú, a se vége, se hoszsza kérdésekre válaszol órákon át. Már-már sajnáltam szegényt, amikor rájöttem, ennyi idő alatt a gyors valamennyi utasát fölvilágosíthatta volna. Elképzeltem azt is, hogy szilt® választottjával turbékol órákon át, de ekkora rosszhiszeműség miatt elszégyelltem magam. Talán elromlott a készülék? Lássuk csak: Pontosabb postai telefonszámok. Hibabejelentő: 03. Zord férfihang: honnan tudjam, hogy rossz-e a telefonjuk? „Netán, ha tárcsázná, abból kiderülne" — mondtam. Megtette. És közölte: „Mellé rakták a kagylót De hogy szándékosan, vagy véletlenül, ki tudja." Erről hát lemondtam. Tíz óra már javában elmúlt, gondoltam, rendelek reggelre egy taxit Mondom a hölgynek, hova kérném, és mondom, hogy a reggeli gyorshoz kellene kiérnem. Mikor is indul? — kérdeztem. „Azt magának kell tudnia" — hangzik a kétségtelenül ésszerű válasz. Majd közli velem, hogy különben sincs a reggeli órákra, esetleg hainali 4 és fél 5 között tud küldeni taxit. Megköszöntem. Néhány újabb kísérlet után éjfél körül kerültem ágyba. Háromórás rokoni beszélgetéssel szegényebben, de egy szomorú szegedi tapasztalattal gazdagabban utaztam el másnap. Az üzlet az üzlet A minap neves szegedi frólsmerősöm jött velem szemben az utcán, miközben többeket ámulatba ejtett zsonglörmutatványával. Jócskán akadt nézőközönsége, hisz a Belváros kellős közepén „fitogtatta" ügyességét: konzervesüvegekből épített toronnyal egyensúlyozott a városellátó üzletétől a posta irányába. „Mit csinál, az istenért, el ne ejtse!" — kockáztattam meg az óvatos figyelmeztetést, abban a hitben, bohókás kedvében reszkírozza meg ,ezt a három drága konzervet. Vesztemre szóltam, mert mindaz, ami a kereskedelmet illetné, az én nyakamba zúdult. No, szerencsére nem babfőzelék és székelykáposzta, hanem szavak formájában, melyeket ezúttal némi finomítással továbbitok a címzetteknek: „Hova fejlődik" már nálunk a kereskedelem? Odalökik az ember elé az árut, vigye, ahogy tudja. Nem kívánom én, hogy ingyen házhoz szállítsák, amit vettem, még azt se, hogy reklámszatyrokkal ajándékozzák meg a vásárlót, aki éppen ebbe az üzletbe tért be. De legalább a pénzemért vehetnék egy műanyag zacskót, ha szükségem van rá. Igaz: nem mindenkinek fő napi programja a vásárlás, amelyre előre fölkészül. Van, aki igyekszik úgy megszervezni a nap 24 óráját, hogy mindenre jusson ideje: s így lótásfutás közben tér be az útjába kerülő boltba. Csak azért ne vásároljon, mert nem hozott magával szatyrot? „Üzlet" az Ilyen üzlet? Chtkán Ágnes