Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

5 Kedd, 1980. július 29. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK IX. Művelödéselméleti Nyári Egyetem. Előadások ma délelőtt 9 órától. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Tóth Valéria szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájában. Csótl Péter iparművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben. Farkas Pál szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán. Hermán Lipót emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A legszebb nyomdaipari termékek 1979. évi országos versenyének díjnyertes darabjaiból rendezett könyvkiállitás az MTESZ Csongrád megyei székházában (Kígyó u. 4.). Papp György grafikusművész kiállítása a szentmihályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Régi magyar könyv — a Somogyi Könyvtár ritkaságainak bemutatója. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó ntca 4.). A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Szegedi Galéria; Lucsképgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; „Vasvirágok"; Móra-emlékszoba; „Tűzön-vizen keresztül él Szeged". A Feketeházban: „Szeged felszabadításától az ország felszabadításáig". Befejeződtek az ifjúsági napok Az ariyag bűvöletében Szobrok, faplasztikák, nyomdai termékek A választott anyagok szeretete és azok sajátos törvényei határozzák meg annak a három kiállításnak műveit, melyek a napokban nyíltak meg az ünnepi hetek rendezvényeként Az elmúlt év; nyárt tárlat fődíjas szobrászának, Tóth Valériának, a Vásárhelyen élő művésznek jórészt terrakotta alkotásai látnatók a közművelődési palota Kupola Galériájában; Csáti Gábor faplasztlkáiból és használati tárgyaiból a Képcsarnok Gulácsy Lajos Terme rendezett bemutatót; a hazai nyomdák legszebb elmúlt évi termékeit pedig a Technika Házának előcsarnokában láthatják az érdeklődők. Tóth Valéria mondta egy vele készített beszélgetés során: „Én leginkább az agyagot szeretem, az engem ert hatásokat ennek az anyagnak segítségével tudom a leghatásosabban térbeit formává alakítani." Csótl Gábor így fogalmaz Választott anyagáról: „A fa elő anyag, úgyis kell közelíteni hozzá. Munka közben egyre többet elárul magáról, de ismernünk kell a struktúráját, hol sűrűsödnek az évgyűrűk. A megmunkálás során mintegy beszélgetés alakul ki közöttünk. és csak ilyen bensőséges kapcsolatból születik Jó mű." Egyik kiváló tipográfusunk Idézte Idős mesterét egy Interjúban: „Igaz, hogy egy hamutartó is lehet szép, de a legszebbe is csak a cigaretta hamuja kerül. viszont a könyvbe belefér az egész világ." Agyag. fa. papír és nyomdai technológia. Anyagok, módszerek, alkotói folyamatok — a művészi megvalósítás eszközei. A ..hogyan" tárulkozik föl a kiállításokon. Tóth Valéria a klasszikus szépségeszmény őrzője, újrafogalmazó ja. Annak a Iliinek követe, hogy rohanó, géplesedő, eltárgyiasuló világunkban a művészet közvetítő kapocs lehet ember és ember között;' a szépség, a harmónia olyan sziget, ahol feltöltődhetünk, ahol érzéseinket kiteljesíthetjük, emberi mivoltunkat megvalósíthatjuk. Emberközpontú művészet az övé, s nemcsak azért, mert egyetlen témája az ember. Ez a figurativitás túlmutat a külső burkon, emberi tartást, szobrászi tartalmat is kifejez. A klasszikusan szép lányalakok nemes metszésű arcai, leomló hajkoronájuk, finoman erotikus testük, hullámzó drapériáik harmóniaigényének, szépségeszménvének megnyilvánulásai. A Földanya. a Lány kendővel, a Nyugalom, a Tükröződés, a Gyötrődés, a Napfényre várva mind-mind ennek a kifogyhatatlan emberközpontú alapállásnak nagyön szép plasztikai megnyilvánulásai. Több alakos kompozícióiban részint az anya és gyermek összetartozását, eltéphetetlen kapcsolatát jeleníti meg, így az Aggódás, a Sziget és a Béke csendje című szoborban (ez utóbbit Székkutason kőbe faragva láthatjuk). A férfi és a nő viszonyát két szoborban fogalmazta meg, a Szerelmespár és a Fiatalság kútja című alkotásokban (ez utóbbit rövidesen Szegeden állítják fel). Pszichológiai érzékenységé^ portréiban — Nóra, Bea, Ildikó. Yvett — követhetjük nyomon; a kissé szomorkás és együttérző Irónia a Bohócok pihenője című alkotásán érhető tetten; játékosságra való hajlamát pedig a Tengeri szellő. a Hinta, a Játék, a Kislány nyúllal című szobrai példázzak. Legkedveltebb szobrászi anyaga, az agyag mellé gyakran választ természetes. szinte ellenpontként szereplő posztamenst, követ vagy márványt mint például a Tengeri szellő, a Kövön guggoló című szobrában, de épít a környezeti hatásokra is, például a két kútfigura megformálásánál gondolt a majdan megvalósuló mű vízmedencéiére, annak tükröző, hullámzó hatásaira. Jól illik; Tóth Valéria munkásságára a mottóként választott Michelangelo-idézet: „Am ha a mű a Szépet / megörökíti: hogy sokáig éljenj boldog szívvel szobrát is szépre vésem." Csótl Gábor a fa bűvöletében éL Készítsen használati tárgyakat — a ma oly divatos tálakat fűszertartókat, edényeket —. dekoratív domborműveket vagy szoborértékű, körbejárható plasztikákat kemény és következetes szellemi és fizikai munkát végez. Ismeri és tiszteli választott anyagát a fát, tudja, mit lehet és kell vésni, faragni. Illetve építeni, selymes puhaságú fenyőből, amorf rajzolatú dióból, görcsös körtéből, vöröses eperből. S azt is tudja, hogyan kell és lehet mai módon korunk és kör-' nyezetünk igényeihez és lehetőségeihez idomítani Afrika kultikus kultúrájának motívumait a magyar népművészet elemeit hogyan éleszthetők új iá ezek arányrendjei, ritmusképletei. Edényei a régi paraszti élet tárgyainak formavilágát élesztik újjá. A készletek egyszerűsége, anyagszerűsége a korszerű és esztétikus étkezési kultúránkat is elősegítheti. A domborművek és reliefek egy része a pozitív és negatív formák játékára, a fény-árnyék hatásokra épít. Geometrikus és amorf motívumok váltják egymást — Jórészt.a lebontás, faragás-vésés módszerével készültek. Van azonban néhány munka — Repülés, Siratófal, Kapcsolat —, melyek mozaikszerű építkezéssel születtek. Geometrikus térelemekből — kockákból, hengerekből, kúpókból — alakította W ezeknek a dekoratív dom-. borműveknek plasztikus felületét. Legnagyobb Igényű alkotásai szobrok, plasztikai jelek. Ezeken az átírt, jelszerű plasztikákon tudta leginkább megvalósítani az őst kultúrák motívumainak átmentését. A Szépek szépének asszonyi Jelformája, az Anyaság szimbóluma. a Földidő a múlt és a jövő végtelenségébe nyúló íve gondolati precizitást és pontos formai megvalósítást mutat. A formát, a plasztikát Csóti Gábor bontja ki, a rajzot, az erezetek felületi szépségét, a fa nemes anyaga adja hozzá. Nemrégiben, az ünnepi könyvhét idején, a kiadók sorakoztatták föl legsikerültebb termékeiket, legszebb könyveiket három szegedi kiállításon. Most a könyveket előállító nyomdák mutatják be az elmúlt évben díjazott termékeiket. Szinte ugyanazokat a könweket láthatjuk a kiállítás polcain, amelyeket két hónappal ezelőtt. a mostani bemutató mégis fejlődő nyomdaiparunk mind igényesebb tevékenységére Irányítja . figyelmünket. A könyvek, bélyegek, poszterek, folyóiratok, naptárak lemezborítók, alkalmi kiadványok, csomagolóanyagok, reklám- és propagandacikkek, mind-mind egy korszerű technikai bázis és egy felkészült szakembergárda munkáját dicsérik. Lehetne sorolni a szebbnél szebb termékeket. A legfontosabb tanulság mégis az, hogy a nyomdaipar egyre demokratikusabban kezeli kiadványait, s a szép és igényes tömegkönyv mellett a többi nyomdaipari termék is ötletes, szép. színvonalasabb. Tan dl Lajos Windsor és Sevilla Az angliai Windsor korabeli házsorait, cégéres Térdszalag kocsmáját, az éjszakai park holdfényes fáit álmodta a dóm előtti színpadra Verdi Falstaff cimü operájához Varga Mátyás Kossuth-díjas érdemes művész. Másik idei feladatául Bizet Carmen című operájához készített színpadképet. A spanyolországi Sevilla bikaviadalainak arénáját építette a dóm színpadra, ebből a hangsúlyos és állandó térből választotta le Pastia kocsmáját, a csempésztanyát, a felvonások helyszíneit. A művész — aki 1936 óta alkotótársa a Szegedi Szabadtéri Játékok produkcióinak — kérésünkre rajzolta le a két nyári szabadtéri operaszínpadképét, a Falstaff windsori házsorát és a Carmen csempésztanyáját. „Tavaly mintha többen lettek volna". „Csak tudnám, honnan került ide ez a sok rendetlen külsejű fiatal ?" „Örülök, hogy vége a felfordulásnak !" „Micsoda programok milyen kitűnő hangulat! Egy percig sem unatkoztam." Természetesen sokféle magánvéleményt lehetett hallani az idei 14. Szegedi ifjúsági Napokról. Ezeittói hol erre, hol arra billen a gyorsmérleg nyelve. De maradjunk talán mégis azoknak az ítéleténél, akik teljes egészében vagy egy jelentős szakaszában előkészítették, lebonyolították az eseménysorozatot. A KISZ Szeged városi bizottsága mind a három napon jelentős részt vállalt a rendezésben. — A cél az volt, hogy minél több lehetőséget adjunk a városba sereglett fiataloknak a művelődésre és a szórakozásra — mondta Novákné Halász Anna, a KISZ városi bizottságának első titkára. — Évek óta arra törekszünk, hogy gazdag és színes produkciók kerüljenek műsorra. Ne csak a könnyűzene legyen számottevő. A 14. SZIN-en előre léptünk Irodalmi színpadok, népművészek is eljöttek az Ifjúsági Ház hívására. Ennek köszönhető, hogy nemcsak diszkózenét lehetett hallani a Tisza-parton. Ezrek és ezrek mehettek az ifjúsági klubokba is. Az ifjúsági napok sikeréért a rendezésben részt vevő valamennyi intézmény, vállalat munkáját elismerés illeti. A KISZ városi bizottsága és az Expressz Utazási Iroda együttesen sem tudná biztosítani az ifjúsági napok jelenlegi színvonalát, ha nem építene az intézményi, vállalati KISZ- és pártbizottságok valamint az Ifjúsági Ház közreműködésére. Mint a megnyitó beszédben is elmondtam, az ifjúsági napokat társadalmi összefogással rendezzük meg. Nemcsak az a körülbelül 300 KISZ-es fiatal tevékenykedik, akik a karneváli élőképeket elkészítik, hanem azok is, akik aktívan bekapcsolódnak a játékos és sportvetélkedőkbe, segítenek a rendezés különféle mozzanataiban és lelkesedésükkel hozzájárulnak a jó hangulathoz. A KISZ KB közelmúltban hozott határozata is foglalkozik a fiatalok szórakozásának megfelelő rangra emelésével. Azzal, hogy az ifjúsági napokat megrendezzük, ml évek óta ezen munkálkodunk. Lénárt Béla, az Expressz Ifjúsági ' és Diák Utazási Iroda szegedi kirendeltségének vezetője: — Az Idén kevesebb kollégiumban, munkásszállóban tudtunk szállást biztosítani, viszont nem voltak olyan szervezett csoportjaink, amelyek csomagokkal járták volna a várost El tudtuk helyezni az érkezők poggyászát. Olyan sem akadt, akinek Csongrádra, Makóra kellett volna visszautaznia éjszakára, összesen 4 és fél ezer személynek biztosítottunk szállást és étkezést. Pénteken délután két különvonat is befutott Szeged állomásra, egyenként körülbelül másfélezer utassal. Több különjáratú autóbuszra is számítottunk, továbbá Bács és Békés megyéből egy-egy napra is utaztak ide fiatalok. Probléma nélkül sikerült biztosítanunk a tömeges étkeztetést. Jól működött az információs szolgálat. Sapkákat, trikókat és jelvényeket is elegendő mennyiségben lehetett kapni. Kiállta a próbát a városi tömegközlekedés. S még egy érdekesség: egyetlen panasz sem érkezett a szálláshelyül szolgáló kollégiumokból Ezek szerint még egy tükröt sem törtek el... Az Idei SZIN, úgy tűnik, példa lehet a következő évekre. A gazdag eseménysorozatból talán a dzsesszfeszttvál volt a legegységesebb, s a legkönnyebben figyelemmel kísérhető. Dandó Péter, aki a zárókoncerten a Kőszegi • együttesben basszusgitározott, a következőket mondta: — Tavaly, amikor először rendeztek dzsesszíesztivált a szegedi ifjúsági napokon, nemigen tudtuk, hogy .milyen rendezvényre jövünk, csak annyit, hogy játszani fogunk. Meglepődtünk, mert ilyen nagy fesztiválra nem számítottunk. Az Idén már úgy jöttünk, hogy hoztuk magunkkal a kellemes emlékeket ls. Mondhatom, a rendezés olyan, hogy sok hazai és külföldi dzsessztalálkozóéval felveheti a versenyt. Avatott fülű a közönség. Egy számot a nem túlságosan ismert — legalábbis mi azt hittük, hogy kevesek által hallott — lemezfelvétel alapján is üdvözöltek az első taktusok után. Többféle irányzatot is hallhattunk a fesztiválon. A Christer Boustedt Quartett nevű svéd zenekar például hagyományos stílusban játszott. Pontosan, korrekt módon. Aztán a Pege-együttes, a tőlük megszokott, heves temperamentummal. A rendezés fogékonynak mutatkozott az újra. Érdekességszámba ment a jam sesslon, ezen a többi dzsesszzenész mellett Szakcsl Lakatos Bélával is játszhattam. A koncertezésnek ez a sajátos formája úgy zajlik, hogy a színre lépők egyike bemondja valamelyik nóta címét, s mindannyian azt Játsszák. Kottából vagy emlékezetből, de előtte nem próbálják Össze a számot. Ezen a fesztiválon az ilyen produkciót ls értékelte a közönség. J. E. Közélet, munka, a társas kapcsolatok kultúrája Előadások a nyári egyetemen Az előadók más elfoglaltsága miatt a tervezettől némileg eltérően alakult a művelödéselméleti nyári egyetem programja. Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója péntek helyett tegnap, hétfőn tartotta meg előadását, amelyet nagy érdeklődéssel kísért a hallgatóság. Az idei kurzus központi témájához (Érték és kultúra) adott átfogó jellegű, az eligazodást segítő ismereteket — az érték fogalmának sokOldalú elemzésével. Harsányi Ernőnek. az MSZMP kecskeméti oktatási igazgatósága tanszékvezető tanárának előadásában ugyancsak tegnap hallhattak a közművelődési szakemberek a társadalmi tudat változásairól. Minthogy értékelő kultúránkat a társadalmi gyakorlat alakítja, a nyári egyetemen természetszerűen sok szó esik életünknek közelmúltbeli, és ma is zajló átalakulásairól, a változások tudatformáló, értékrendet alakító hatásairól. A szocializmusról , mint értékről, a politikai érték fogalmáról a közéleti kultúra mai színvonaláról szintén a hétfői előadásnapon beszéltek. László Bencsik Sándor tegnap délután a munkások életmódjának változásairól vezetett vitát. Ma, kedden a munkához való viszonyunk, a szocialista munkakultúra jellemzése lesz a téma, az előadó: dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Szegedi szakemberek foglalkoznak a családi élet változásaival, valamint a nyelv kultúraközvetítő és értékmegőrző szerepével ls. Az előbbi témáról dr. Horuczi László, tanszékvezető egyetemi docens, az utóbbiról dr. Deme László tanszékvezető egyetemi tanár beszél.