Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

Péntek', 1980. július 25. 3 Szovjet fokonzul megbeszélése Szegeden Csütörtökön Szegedre látogatott a Szovjetunió debreceni konzulátusának vezetője. K. I. Ivanov és a délelőtti órákban megbeszélést i'otytatott dr. Komócsin Mihállyal. az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával és Szabó Sándorral, a Csongrád megyei tanács elnökével. A megyei pártbizottság székházában tartott megbeszélésen a többi között értékelték Csongrád megye és Odessza terület testvéri együttműködésének helyzetét. a kapcsolat továbbfejlesztésének feladatait. A főkonzul a megyei vezetők társaságában délután megtekintette a Szegedi Ipari Vásárt, ahol a vendégeket dr. Csikós Ferenc, Szeged Nagy örömére létrejött ez ron jelenlevő odesszai megyei város tanácsának a kapcsolat, és ma már gaz- szakemberek elismeréssel vb-titkára, a vásár igazgató dag hagyományokra tekint nyilatkoztak a Szegeden tanácsának elnöke fogadta, vissza. A magyar—szovjet szerzett tapasztalataikról, és kalauzolta a kiállítási barátság értékes megnyil- nemcsak bemutathatták micsarnokokban. vánulási formája volt két lyen termékeket gyárt-. a A termékbemutató meg- évvel ezelőtt az a termék- testvérváros ipara, hanem tekintése után K. I. Ivanov bemutató, amelyet Csongrád megismerkedhettek a Csor.gfőkonzul a többi között el- megye rendezett Odesszá- rád megyei gyárak, üzemek mondotta, hogy mindig ban. Most viszont viszonzá- termékeivel is. Korábban nagy szeretettel látogat sul az odesszai üzemek nem ismerték a Szegedi Szegedre, ahol a magyar— termékeit mutatják be a Ipari Vásár jellegét, az idei szovjet barátság konkrét Szegedi Ipari Vásáron. A tapasztalatok alapján a jömegnyilvánulási formáival jövőben is mindent el kell vőben már sokkal szervetalálkozik. Sok évvel ezelőtt követni, hogy tovább fej- sebben kapcsolódik majd az a Szovjetunióban töltött be- lődjön ez a testvéri barát- odesszai kiállítás is a Szeosztása következtében sze- ság, és az odesszai vállala- ged; iparj vásár árubemumélyesen is foglalkozott a tok rendszeresen részt ve. , . szegediek kérésével. hogy gyenek a szegedi ipari ter- tatojahoz- A íokonzul az testvéri kapcsolatokat te- mékbemutatón. esti órákban visszautazott remthessenek Odesszával, Elmondotta, hogy a vásá- Debrecenbe. Tárgyalások, látogatások A Csongrád megyei vezetők tanácskozása a főkonzullal. A Csongrád megyei államigazgatási. tanácsi munkával ismerkedett csütörtö- László, kön délelőtt a Spanyol KP zottság Valencia Tartományi Bizottságának küldöttsége, amely több nap óta tartózkodik megyénkben Sándor, a megyei elnöke a kora délelőtti órákban fogadta és tájékoztatta a delegáció tagjait a gyár és Húsipari Vállalat az MSZMP Csongrád mevezérigazgátója, Tápai gyei bizottságának első tita vállalati pártbi- kára. titkára és Mucsi Ezt követően a megyei László, a KISZ-bizottság KISZ-bizottságon Bódi titkára fogadták, és tájé- György, a KISZ Csongrád koztatták a gyár életéről, megyei bizottságának első Szabó Az üzemrészek megtekinté- titkára tartott tájékoztatót, tanács se után a küldöttség tagjai- Megyénk gazdasági, politikai nak véleményét Ernest és kulturális életének rövid Garcia. a Spanyol Kom- bemutatása mellett szólt a munista Párt Központi Bi- megye ifjúkommunistáinak különböző tanácsi testüle- zottságának tagja tolmá- tevékenységéről, s vázolta tek. a tanácstagok tevékeny, ségéről. A megbeszélésen jelen voltak Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkácsolta. A valenciai KB fő- Lódz és Csongrád megye iftitkára elismeréssel nyilat- júsági kapcsolatainak alakukozott a látottakról, majd lását. bővítésének lehetséges több kérdést intéztek a vál- területeit is. lalat vezetőihez, a pórtélét A délutáni program gyárra, Szabó Jánosné és Szabó gyakorlati tapasztalataival, látogatással kezdődött. G. László, a megyei tanács elnökhelyettesei. A vendégeket az államigazgatási túl a társadalompolitikai célkitűzések, a településfejlesztés és ebben a helyi tanácsok szerepe és döntési és az ifjúsági törvény vég- Szegedi Ruhagyárban Kiri rehajtásával kapcsolatban. Szilveszterné. a pártbizottság „ ,.._ Délután a vendégek titkára és Koczkás Tibor, a tevékenységen Gyárfás Mihály kíséretében gyári KISZ-bizottság titkára megtekintették a 21. Sze- fogadta a lengyel vendégegedi Nyári Tárlatot. ahol ket. majd Lőrmez Lajos műTrogmayer Ottó. a Móra szaki-gazdasági tanácsadó Ferenc Múzeum igazgatója tájékoztatta a lengyel ifiúkommunistákat a gyár élejoga érdekelték. Kérdéseket kalauzolta őket. tettek fel nemcsak a városi hanem a falvak lakóinak életkörülményeivel, a kereskedelmi ellátással kapcsolatban is. Több napos Csongrád megyei tartózkoA valenciai küldöttség ma téről. Budapestre utazik. Mint arról már tegnapi lapunkban beszámoltunk, szerA gyárlátogatás után a lódzi delegáció megtekintette a Szegedi Ipari Vásár kiállításait, majd a program a dásuk során tapasztalatokat da este megyénkbe érkezett Fegyveres Erők Klubiában szereztek a mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés eredményeiről, s az iránt érdeklődtek, milyen formában nyilvánul meg a tanáa Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség lódzi tanácsáfejeződött be. Gazdaságunk az év derekán S

ok évtizedes, a gyakorlatban igazolódott tapasztalat, hogy a gazdálkodás első félévi adatai, kiegészítve egyéb információkai — például az ipar rendelésállományával, a pénzügyi helyzet jellemzőivel a mezőgazdasági termésprognózisokkal — a gazdasági folyamatok második félévi alakulását is előrevetítik, lehetővé teszik, hogy a népgazdasági terv megvalósulására, a teljesítés mértékére következtessünk. Az első félévi gazdálkodást két tendencia érvényesülése jellemezte; A pozitív irányú abban nyilvánult meg. hogy a terv első számú gazdaságpolitikai célja, a külgazdasági egyensúly javítása hónapról hónapra s a félév egészében a tervezettnél is kedvezőbben alakult. Megtörtént az. amire rég volt példa: egy rövid időszakon belül az I. negyedévben — szerény mértékű, inkáb csak jelképes, aktívum is létrejött a nem rubelelszámolású kereskedelem egyenlegében. Ez ugyan a későbbiek során eltűnt, de a június 30-i mérleghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a tervezettnél, a passzívum mértéke. összege rendkívül alacsony. Van azonban ennek a kedvező mérleghelyzetnek. a külgazdasági egyensúly javításában elért eredménynek egy olyan negatív vonása is. amelyet más körülmények között hajlandók lennénk „szépséghibának" tekinteni, jelen esetben azonban nem. mert a belgazdasági folyamatokhoz kapcsolódik. Az idei népgazdasági terv a külgazdasági egventsúlv javítását arra építi, hogy a nem rubelelszámolású import néhány százalékkal csökken, a kivitelé pedig igen erőteljesen. legalább 10—11 százalékkal növekszik. Az első félévi egyenleghelyzetre ezek az összetevők a tervezettől eltérően hatottak, a kivitel kisebb mértékben emelkedett, míg a behozatal nagvobb mértékben csökkent. Márpedig nyilvánvaló. hogy az egyensúlyi helyzet biztonságosan és folyamatosan csak az export dinamikus növelésével javítható. Az első félévi gazdálkodás negatív jellegű tendenciája, a belgazdasági folyamatokban, a termelésben mutatkozott. Az építőipari termelés kisebb mértékű csökkenése még -összhangban van a tervvel, amely ezt a beruházások mérséklésével párhuzamosan számításba vette, előirányozta. Az ipari termelés csökkenése viszont á tervvel ellentétes jelenség, mert a tavalyinál valamivel alacsonyabb belső felhasználás közepette a külgazdasági egyensúly javítása mindenképpen megkívánja az ipari termelés növelését. Az objektív szemléletű értékelés aligalig talál olyan támpontokat, tényeket, amelyek segítségével a hazai gazdasági életben eddig nem tapasztalt jelenséget elfogadhatóan értelmezhetné. Az ipar , évkezdeti rendelésállománya ugyan máiproblémákat és gondokat jelzett, egyebek között azt, hogy a rendelésállomány nem elegendő a termelés tervezett növeléséhez. Az első félévben leginkább az tűnt szembe, hogy az ipar átlagánál mindig erőteljesebben fejlődő ágazatok — például a gépipar, a vegyipar — termelése is viszszaesett, míg az e tekintetben kevésbé „élenjáró" ágazatok — például építőanyagipar, textilruházati ipar, élelmiszeripar — állóképesebbnek bizonyultak. Bár az ipari termelés stagnálását a tervezettnél alacsonyabb exportnövekedési dinamika is magyarázhatja — tehát az. hogy a szabad kapacitásokat nem sikerült exportra konvertálni, felhasználni —. úgy tűnik, hogy a termelésben tükröződő ipari magatartásnak mélyebben rejlő okai is lehetnek. Gondoljunk csak arra. menynyi mindent tételeztünk fel. „vártunk el" egyrészt a szabályozóváltozásoktól, másrészt az új árrendszertől, a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzéstől. A szabályozóváltozásokhoz való alkalmazkodásban már van némi gyakorlata az iparnak, a gazdaságirányításnak pedig abban, hogy a várható hatásokat felmérje, kiszámítsa. A január elsejei módosításokhoz ezúttal a termelői árrendszer gyökeres változása, új alapokra való helyezése és új ármechanizmus társult. Feltételezhető, de még nem bizonyítható, hogy az ipar termelési és értékesítési magatartását, gazdálkodását részben már az „elvárt" hatások alakították. (Az a tény, hogy az alapanyag-termelő iparokban javult a jövedelmezőség, a feldolgozó iparokban pedig az élelmiszeripar kivételével csökkent, a legnagyobb mértékben éppen a gépiparban és a vegyiparban. Nincs viszont még adat arra vonatkozóan, hogy az azonos ágazaton belüli jövedelemkülönbségek az egyes vállalatok magatartását, termelését miképpen befolyásolják.) 'iolvasható az elmondottakból, hogv az ipari termelés alakulását s főként annak okait nem tudjuk tényekre. bizonyítékokra támaszkodva megítélni. minősíteni. Ami bizonyos, az viszont nem megnyugtató: az ipari termelés előreláthatóan éves szinten sem követi, közelíti meg a tervelőirányzatot, következésképpen az előirányzott idei gazdaságnövekedés sem valósul meg. E tekintetben csak a mezőgazdaság teljesítménye javíthatja a kilátásokat, de semmiképpen nem ellensúlyozhatja, pótolhatja az ipar tervtől való elmaradását. Az is valószínűsíthető, hogy a mezőgazdaság jó terméseredménye az év derekán a kedvező külgazdasági egyenleghelyzet fenntartásához, javításához is tevőlegesen hozzájárulhat. Garamvölgyi István K Kényszerpihenő után Ismét dolgoznak az aratók Üjra táblába álltak a gé- paprikaföldeket, kárt tett eddig csak a felét vágták le pek a határban. A hét eleji még a talponálló gabonában a 813 hektár aratnivalónak. vihar csak rövid időre ál- is. Az igazsághoz tartozik, lítotla meg a munkákat. A Most már nehezebb a h°gy szívesen adnak homoki gazdaságok földjei- dolguk az aratóknak, mint at kombájnokat a kornvezo nek, ahol kevesebb jég eddig. Nemcsak azért mert gazdaságok, mert a tápéiak esett, nagyon jót tett az esö. vizesebb — nyúlósabb — a földjei nem a legsimabbak. Ha nem is vastagon, de búza szára, hanem, mert Sok a hepe-hupa, „összemegáztatta a talajt. Fel- sok kalász a földre hullott, vágták" az olajosok a tabüdültek a kukoricák, életre s több munkába kerül a be- Iákat, sajnos itt-ott meg kaptak a zöldségek. A vá- takarítása. Emiatt a szo- drótköteleket, vasdarabokat ros környéki gazdaságokban kottnál lassabban haladnak is hagytak, amelyek aratássajnos nagyobb kárt okozott a zivatar. Elverte a jég a munkájának nak küldöttsége A lengyel vendégeket — Jerzy Marczewskit. a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szö.ók irányító szerepe ebben v^ ^tanácsának ela munkában, általában a szövetkezetek iráavításában. A mezőgazdasági üzemeknőkét, Andrei Peczakot. a harcer szövetség és Ryszárd Dudzinskit, az épitőtábori brigádok lódzi parancsnokben szerzett tapasztalataik helyetteseit. Grazyna Wilkocalapján nagy várakozással kát és Anna Celebant. a dolgozó fiatalok tekintettek a spanyol vendégek a szalámigyári látó- lódzi bizottságának gatás elé. A' valenciai kom- tegnap délelőtt a szövetsége tagjait megyei munista vezetőket Bálint pártbizottság épületében foLászló. a Szegedi Szalámi, gadta dr. Komócsin Mihály, Havasi Ferenc Sálogatása Szolnok megyéken Havasi Ferenc, az MSZMP és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, társadal mj helyzetéről, életéről. A Központi Bizottság titkára ezt követően Martfűt .... ,. kereste fel. Ott először a megyei partbizott- Tisza Cipőgyárat> maid az Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára csütörtökön Szolnok megyébe látogatott Szolnokon, ölést tartett a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. tások középtávú tervének elkészítését az év végéig. Módosította a kormány — a pénzügyminiszter A kormány jóváhagyólag TOT elnökének előterjesztétudomásul vette Veszelin se alapján — a mezögazdaGyuranovicsnak, a Jugoszláv sági termelőszövetkezetek Szocialista Szövetségi Köz- kölcsönös támogatási alaptársaság szövetségi végre- játról szóló rendeletet. Az új hajtó tanácsa elnökének ha- szabályozás elősegíti a terzánkban tett hivatalos baráti melőszövetkezetek biztonsáság székházában, Andrikó jdén elkészülő növényolaj Miklós első titkár fogadta, gyárat látogatta meg. látogatásáról szóló beszámolót. Megbízta az illetékes szerveket, hogy az elvi megállapodások végrehajtásához szükséges intézkedéseket a maguk területén tegyék meg. Tárgyalt a kormány a közigazgatás fejlesztését megalapozó kutatásokról, és feladatként jelölte meg a kutagos gazdálkodását. Módot nyújt új kölcsönös, önkéntes támogatási formák alkalmazására és lehetővé teszi országos alap létrehozását is. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Állami Tervbizottság és a gazdasági bizottság 1980. II. félévi munkatervét. (MTI) a kombájnok. A ledőlt, összekuszált gabonát szinte lépésről lépésre „rágják". Amint azt tegnap a mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezetben tapasztaltuk, a gépeket is jobban igénybe veszi a nehezebb munka. Némelyik kombájn hoszkor könnyen tönkre tehetik a drága gépeket. A szegedi téeszek — a tegnap reggeli állapot szerint — eddig 4062 hektáron aratták le a búzát. Az összterület csaknem 70 százalékán. A szegedi járásban előbbszabb-rövidebb időre állni re tartanak a gazdaságo' kényszerült a búzaföld szé- több tarlót hagytak mágus lén. A szerelőknek adott után az arató-cséplőgépek, munkát. mint a városiak. A búza A Felszabadulás Termelő- aratása jól halad, a hászövetkezet befejezte az romnegyedén már túljutotaratást. Több mint ezer tak. A homoki szövetkezehektár gabonaföldet .borot- tek levágták tobb mint 7 váltak" simára a kombáj- ezer hektár kenyérnek való nok. A hét eleji eső előtt gabonát. A jó részét levágták a gabo- forráskút!, a s amint felszikkadt bálás tyai sándorfalvi, kisteleki. a téeszekben v+te felé közeleg az aratás. nának, a föld. a maradékkal is vé_ Ha a hét végén nem üt geztek. A bálázók folyama- be valami rendkívüli idö:átosan haladnak, az óriás rás. a város és a járás orias géppel szeinek többségében szalmatekercseket ,, , ,,,.,.,, , tarba szallitiák a gab" rakjak kazalba. A Csongrád megyei ' A tápéi Tiszatáj Tsz-ben bonaforgalmi és Malom; -i egy kicsit elmaradtak. Ke- Vállalat átvevőhelyeire 'ovés a gépük, s később is lyamalosan érkezik a kéért be a búza. mint másutt, nyérnekvaló. Éjszaka is átA szomszédos közösségektől veszik a termést Több gazszeretnének kölcsönkérni daságtó] a szerződött menykombájnokat. hogy hama- nyiség fölötti árut is átverabb learassanak. Ugyanis szik.