Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

\ Csütörtök. 1980. Iiílius 3. Átadták a forgalomnak a fel­újított komáromi Dooa-hidat Szerda délelőtt felavatták aszfalt szőnyeggel boritot­ts délután 15 órakor átadták ták. A felújítással lehetővé u forgalomnak Komáromban vált, hogy súlyosabb jár­u hazánkat Csehszlovákiával művek, így kamionok is összekötő felújított Duna- közlekedjenek a komáromi 1 ídat. A magyar és a cseh- —komárnói Duna-hídon. szlovák útügyi szervek meg- (Hosszabb ideig a híd egyes bízására magyar kivitelező elemeinek elégtelen müsza­vállalatok dolgoztak a fo- ki állapota miatt csak sze­lyarn feletti fontos átkelő- mélygépkocsik vehették hely felújításán és megerő- igénybe a folyam feletti át­sitésén. Kitűnő minőségben kelőhelyet.) és határidőre végeztek a ....... .. , , nagyszabású munkával. Töb- A fe!u]:tas osszeget fele bek között kicserélték a kö- fele aranyban fedezte a ket 7ös híd pályaelemeit és új ország. (MTI) Magyar és finn fiatalok együttműködése Elutazott hazánkból a finn küldöttség Szerdán, tegnap elutazott vezet további együtlmükö­bazánkból a Finn Központi clésének lehetőségeit, a uem­Szociáldemokrata Ifjúsági zetközi ifjúsági mozgalom Szövetségének — Jorma aktuális feladatait. A iinn Hergholm elnök vezette — vendégek látogatást tettek a küldöttsége. Háromnapos DÍVSZ székházban, a MOM­magyarországi tartózkodó- ban, a szentendrei müvész­suk során tárgyalásokat telepen. Fogadta a delegá­folytattak a KISZ KB dele- ciót Berec2 János, az gációjával, amelyet Maróthy MSZMP KB külügyi osztú­László, az MSZMP Politikai ]yánák vezetője, valamint Bizottságának tagja, a KISZ B bú Jánn. ,illnpli K-n „i.-A cn-ir, uaraoas janos, az. Aiiann Bizottság titkára KB első titkára vezetett. A megbeszéléseken meg- Ifjúsági vitatták a két ifjúsági szer- is. (MTI) Csokoládéban ­gyógyszer A Magyar Édesipar Sze­rencsi Csokoládégyára és a Borsod megyei vezető kórház traumatológiai osztálya együttműködési szerződést kötött a legyengült, súlyos állapotban levő betegek szó­mára készülő csokoládé gyártására. A csokoládé — amely tulajdonképpen félig csokoládé, félig orvosság­koncentrátum — a gyors megerősödést segíti A Borsod megyei vezető kórházban és rendelőinté­zetben az új készítmény ha­tását már hónapok óta fi­gyelemmel kísérik. Ha a ta­pasztalatok minden szem­pontból kedvezőek lesznek, akkor a Szerencsi Csokolá­üégyárban készült újfajta csokoládéból — amely ke­reskedelmi forgalomba nem kerül — mas kórházak is kapnak. (MTI) Új filteres tea „Interkozmosz" néven új filteres teával jelentkezett a piacon a COMPACK Ke­reskedelmi Csamagoló Vál­lalat. Az új teakeverékből naponta ötszázhúsz kilo­grammot dolgoznak fel kor­szerű gépsoron. A vágóhídon Á csarnokból gőz ömleng, gázpörkölő robaja, tálcák csattogása hallik. Az előtér­ben kampókra akasztott, fél­bevágott disznók körül zsí­ros kötényes, föltürt inguj­jas legények serénykednek. Látszatra hatalmas az össze­visszaság az idegennek. Az ott levők viszont tudják a dolgok menetét. * — Mindennap ilyen — mondja Joó Sándor, a do­rozsmai vágóhíd vezetője. Közben még odakanyarít egy gőzölgő sonkát a mérlegre, majd pakolja a többihez a tátott szájú 1 kiskocsiba. Ez­után kitöltik a papírt és máris indul a friss hús a szegedi boltokba. — Saját üzleteinket lát­juk el, a városon kívül még a környező falvakba is kül­dünk. Például Röszkére, Deszkre, Zsombora. — Mi készül itt? — Ügymond teljes verti­kum. Nemcsak hús, töltelék­és füstölt áru is. — Mennyit vágnak éven­te? — Általában 6500 sertést, 3500 birkát és 2 ezer mala­cot, 4—500 bárányt. — Honnan veszik? — A disznókat a saját szakcsoportjaink tagjaitól, a Sejtések és bizonyosságok E gy közhellyel akartam ány miatt. A pesszimista: alig akad köztük olyan, aki kezdeni ezt az írást, igen, csakhogy e nyers- valamilyen formában ne tet­Már majdnem leko- anyagkészletek egyre nehe- te volna föl önmaga szá­pogtam gépemen azt a mon- zebben és drágábban kiak- mára ezeket a kérdéseket, s datot, hogy: „A változások názható helyeken vannak: válaszolt is rá többnyire korában élünk" — amikor mocsarakban, őserdőkben, mindenki önmagának, beál­elkezdtem gondolkodni egy netán politikailag instabil, litottsága, jelleme, ismeretei fogalom, a „változás" értei- válságos területeken, vagy s hangulata szerint. Ám jó­mén. S ezek után magam egyre nagyobb mélységben, szerével inkább csak az el­sem tudom, van-e valamiféle Ki tudja, mikor lesz rentábilis ső kérdésre. S mivel a „ho­megkülönböztetett értelme egyáltalán lehetséges a ki- vá vezetnek e változások?' így jellemezni napjainkat: aknázásuk. S rentábilis kérdésére inkább csak sej­a változások kora. Mert hát, lesz-e egyáltalán nyersanya- tések, semmint bizonyossá­minden valamirevaló vál- gokkal meglehetősen pa- gok alakulhatnak ki az em­tozás a maga természete zarló módon bánó világunk- berben, egyre többször ta­szerint valami újat hoz lét- nak és gazdaságunknak. Az lálkozni a lemondó beletö­re a világban. S bár nap- optimista: akkor is, bősége- rődéssel (úgysem lehet en­jainkban is kétségkí- sen ismerünk olyan, nem nek jó vége), vagy a maga­vül valami új szü- túl gazdag lelőhelyeket, ás- bízó nemtörődömséggel (úgy­letésének, a vajúdásnak va- ványokat, amelyekből sokféle is hamarosan helyére bil­gyunk tanúi, olykor szen- szükséges nyersanyagot elő- len majd a világ). Végül vedő alanyai, annyiban sem- állíthatunk. Mindez csak' mindkét típusú magánsejtés miképpen sem újdonság szá- energia kérdése... A pesz- ugyanazzal az eredménnyel munkra az ilyen időszak, szimista: hát éppen ez az! jár: fölösleges a második hogy az utóbbi fél évszá- Az energia. Egyre drágáb- kérdéssel, a „mit követel tő­zadban szinte mást sem tett bak az energiahordozók, lünk?" kérdésével foglalkoz­a világ körülöttünk, mint fogynak az ismert készle- nunk, mert 1. nincs mit ten­éppen a változások korát él- tek. Lassanként a legfejlet- nünk, 2. fölösleges bármit is te, olyan gyermekként, mint tebb országok sem bírják az tennünk... akinél a pubertáskor - min- iramot, eladósodnak az olaj- Azt hiszem a sejtések e den ismert es sejtett valsa- piacon Lehet, hogy nehany M típutón nincs is mit m"al - evtize- ev múlva olajra oly ehes mai csodalkoznunk) mert évti­techno ógiankat sem tud- zedek kétféJ beidegződésén juk folfutem! S akkor hol _lnnillnnIr a7 ,imri% fRnt gával egyetemben dekig elhúzódik. Mégis, annyiban kétségte­lenül újdonság számunkra az marad a feilődés' Az oo- alaPulnak- az "úgy»s fönt marad a fejlődés. AZ op döntjk eJ„ g a >fönt úgyjs éppen átélt és folyamatban t,mista; a lej, oaes ?Ppe" az (jól) döntik el" megszoká­invn változás hncv _ Wn- energiatakarékos_ _ agazatok- _J, ' p .. . . * a levő változás, hogy — lega lábbis az utóbbi húsz évben — aligha zajlottak a világ­ban olyan, a mostanihoz ha­sonló átalakulások, ame­lyeknek annyira kevéssé lát­hattuk előre végét és ered­sán. Pedig ' éppen abba a korba léptünk, amikor egy­ban a leggyorsabb, a leg­kil'ejezettebb manapság, nem re többet számitanak lenf. annyira mennyisegi mint in- hozQtt döntések az ért'elme. kabb.minőségi, amely előbb- sen váUalt n;agatartásfor. utóbb a tárgyi fogyasztasra mák . t az öneáuóság a koncentralo, nagyon ener­élet­ményeit, mint a jelenleginek. gla" f„afyaf ff^áthntto ­M„_; KÍ- - __ módunkat is atformalhatja. De Mert bár a kezdeteket — az energia- és nyersanyag­árak robbanásszerű emel­kedését, a cserearányok rom­lását — többé-kevésbé ma már valamennyien jól is­merjük, azt ma még nem­igen sejti senki, hogy pon­tosan hová vezetnek majd e világméretű folyamatok, s még kevésbé azt, hogy a változások milyen reakció­kat várnak el, sőt követel­nek meg tőlünk mindennapi munkánkban, hogy meg­tarthassuk, vagy éppen nö­velhessük is reálértékben azámított nemzeti jövedel­münket. No meg az olaj sem drá­kezdeményezőkészség, vagy a kockázatvállalási hajiam. hát hogyan döntsünk bármiben is, ha nem ismer­™rl*k: lük a „hová" kérdésére kor már rentábilis verseny' társa lehet például a csepp­választ? Vagyis éppen az a fix pont hiányzik itt is, folyósított szén A pesszi- :;min;k hiányában'Archimé mista: versenytársa? Soka desz sem mozdíthatta ki világot sarkaiból. V gjon valóban hiány­zik a fix pont? A me­chanika értelmében ta­lesz az még. Mert ha ár­ban évek múltán verseny­képes is lehet, mekkora be­ruházásdkat, mekkora struk­turális változásokat igényelne mindez a világon. Márpedig ián igen. Egyben azonban a fúziós energiára húsz- mégis bizonyosak lehetünk: harminc, vagy akár ötven a változás folyamatosságá­éven belül aligha számítha- ban. Nem, nem fog elérkez­tünk ... ni az „aranykor", amely­természetesen ben„ "W?1™ M indez csak amolyan vélet­lenszerű töredék a Mint minden változások­kal terhes kor, a mostani időszak is kérdéseket állít z°tt és elhangzó és a változatlanság idősza­ka. S ha tudjuk, hogy ép­, .,„ ..,.„„ „,.„„„ pen a változás az, amit bi­hová? kerdesre elhang- zonyosnak és örökkévalónak . , . . , oPtjmis- tekinthetünk fölgyorsult éle­a számunkra. Az pedig, hogy ta es pesszimista szakjos- tünkb akkor naivitásnak értelmesen irányíthassuk sor- latok ellentmondásos^ vüa- hat a végeredményt kutat_ tatni a sort, hiszen véle­ményünk sokféle lehet, ám bizonyosságot, akár pro, akár sen cselekedhetünk úgy.hogj kontra, aligha szerezhetünk n ,ehot- Wrl,CTaI De hát bizonyosságok nel­sunkat e változások köze­pette, nagyrészt azon mú­lik, hogy helyesen ismerjük-e föl az alapkérdéseket, s főlismerjük-e azokat egyál­talán, azután pedig azon, végeredményt nunk. Hiszen akkor a fl tendenciák ismeretébeh már cselekedhetünk, s értelme­alakítjuk a bennünket é» Hús, Dorozsmáról — Haragszik az állatokra? már a gyártó emberek dol­— Nem én, de ha dédel­ga. Perjési Mihály és Tajti többit, a birkákat malaco- getjük őket> 'nem keresünk f^^^kT mlg Tsíit kat a megbízott felvásárló semmit. savat, a nurna meg a sajt szerzi be a piacokon, vásóro- ' lzet­kon. nlés Géza kiskocsin tol egy _ Más lesz, mint a többi — Van haszna a vágóhíd- nagy tepsi meleg tepertőt, s bolti áru? hogy legalább megközelítően kül hogyan'válaszolhatunk a munkánkat meghatározó sza­máSÍk' mindennapjaink bályozórendsZereket, s öm m rajuk. Napjaink ket alap- szempontjából talán még m ',„,, 'f .' „ „« kérdése alighanem az. ami f ,„bb kérdésre arra magunkat. Mert, eppen a* már szerepelt az előzőek- rontosaDD Kerclesre' arra' emberi, a gazdasági, s nem ben: Hová vezetnek ezek a hogy milyen reakciókat kö- utolsósorban a2 ezeknek a változások? Milyen reakció- vetelnek tőlünk azok a vál­kat követelnek tőlünk? Az tozások, amelyek mibenlété­első, a „hová vezetnek?" „ , kérdésére kellene mindenek- ro1 meg csak"csak rendel" __ __ „ előtt válaszolnunk, hogy tezünk megbízható ismere- amelyek révén ^ tehe_ azután a megszületett vá- tekkel, ám eredményeikről tünk­inkább csak sejtésekkel? nak? a többiek szó nélkül elállnak Joó Sándor válaszol: — Tavalyelőtt 24 millió fo- az útjából. Bent a hatalmas _ valamivel. Nem sokkal, rint volt a bevétel, tavaly kondérban zsír pezseg. Ami- mert jobban járunk ha a 27, idén 32-re számolunk. A kor visszaér lapatnyi fozo- hűsi t utánozzuk. Ugyanis nyereségünk az elmúlt évben kanállal megkeveri. Kiderül n tudunk velük verse­-7on f^Kinf «r>if amit a beszed közben, hogy nvol­szféráknak a belső mozgá­si lehetőségeit befolyásoló az, politikai rugalmasság nyezni, jobbak, speciálisab­bak a gépeik, szebbeket — Mégis mi a különbség? — Kicsit háziasabbak, csí­pősebbek, fokhagymásabbak ízhez az egy zokott városi szájnak. Majoros Tibor 700 ezer forint -volt, amit a beszéd közben, hogy nyol már az idén az első negyed- cadik éve dolgozik a vágó­évben elértünk hídon Segédként, disznóhaj- ^rtaMkTmint mi — Hogyan sikerült ez? tokent kezdte, most mar bar­— Változott a vágási súly milyen hentesmunkát meg­és így jobban tudjuk tartani csinál. az országos normát. Az épület végén szinte pil- "a mi portékáink A vágóhíd sohasem tartó- lanatok alatt kifordítanak M-ho ce)m ' - . zott a keresett munkahelyek egv disznót a bőréből. Ami- 1Nena ez sem arx közé. Sokan mennek, sokan kor fönt a7 emelvényen fü­jönnek. Főleg a nehezebb — löncsípik az árammal, meg­a „szagosabb" — munkán szelidül és elkókad. Áthalad váltiák egymást az emberek. a kopasztón, aztán az aszta­lfj. Fácz Gábor szurkáló lon megpörkölik. Ocskó Já­és kábító — hat éve dolgo- nos és Király Csaba keze zik a nehezénél. Az ó dolga, utan mar szép világosbarna hogy a fogóval megszédítse az áflat Bozóki Mihály meg­az állatot. A birkanyúzásról nyúzza a fémvályúban, Vass beszélgetünk. Tibor meg Kószó Ferenc ki­— Csak a paraszt nyúzza fordítja a bőréből. Lefejtik a a birkát, a hentes siftöli. szalonnát, ketté vágják, szét­majd kibontja, bunyózza a bontják a görgön, kampón copakot. Megkezdi a lábánál lógó disznót. A hosszú asztal és ököllel veri le a bundá- végénél Mészáros József táb­lát. nem késsel fejti — ma- iázó vágja szeletekre, csí­gyarázza a fiatalember. kozza a szalonnát. A tölobi lasz alapján hozzákezdhes­sünk a második kérdés meg­oldásához. Csak az a kér­dés: mennyire ismerjük a választ az első kérdésre? Választ nagyon sokat ol­vastam az utóbbi néhány év­ben, de igazán megnyugta­tót egyet sem. Így aligha­nem az a leginkább prak­tikus, ha röviden ismertetek néhány optimista és pesszi­mista jóslatot. Az optimista: óriási föltáratlan nyers­anyagkészletek vannak még a világon, teljesen fölösle­ges aggódnunk egy valódi válságot hozó nyersanyaghi­Hivatásomnál fogva az alkalmazkodni tu­dósnak a világban egyre in­sok" kább felértékelődő készsé­féle emberrel találkozom és beszélgetek, s úgy érzem, gere. Szávay István Tegf*&$rf,alaf@k öt napon át tartózkodott olasz vendégek Baranya és a TOT meghívására ha- lest megyében tanuhná­zánkban Giuseppe Avolio nyozták a téeszek munká­elnök vezetésével a mintegy iát> s haszno> tapasztalato­kat szereztek. A vendégek 600 ezer földbérlő és állat­tartó érdekképviseletét el­.látó Olasz Paraszt Szövetség szerdán elutaztak Budapest négytagú küldöttsége. Az ről. Magyar —szingapúri közös vállalat Évente 100 ezer tonna pvc- kiszolgálhatják vevőiket, s port, 20 ezer tonna polipro- útnak indíthatják a tőlük pilént' exportál a világ kü- vásárolt árut: 8—10 ezerton­lönböző országaiba a Che- na nyérsgumit. molimpex. 1978 óta egyik A tárgyalások során kide­vásáriójuk a világ harmadik rült: 1982-ben nagy petroké­legnagyobb kikötőjének, Szin- miai beruházást helyeznek gapurnak egyetlen műanyag üzembe a városban. Megelő­földolgozó cége, a Singa- zendő a konkurrenciát tett pore Polymer is. ajánlatot a Chemolimpex és yA csendes-óceáni és délke- a Borsodi Vegyi Kombinát a let-ázsiai térségben ezen kí- Singapóre Polymernek: ala­vül is számos vevője van pítsanak közös vállalatot a külkereskedelmi vállalatunk- műanyagfeldolgozáshoz szük­nak. Ezért határozták el. séges segédanyagok, stabili­hogy a szingapúri céggel kö- zátorok előállítására. A rész­zösen központi raktárt építe- letes tervek még az idén él­nék. Így rövid határidővel készülnek. I

Next

/
Thumbnails
Contents