Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

4 Csütörtök, 1980. július 3. Egyenlőség m gyakorlottal Régi eszme: évezredek óta hirdetik, de minden korban mást értettek rajta. És koronként is: külön voltak az elmélet, a vallási filozófiai, a jogi gondolkodás betűhegyei és külön a gyakorlat, kizsákmányolással, erőszakkal, jogfosztással. Díszes, szép szónoklatokkal a felszínen, bikacsökös pribékekkel és az értékrend manipulálásával a mélyben. Isten és a törvény előtti egyenlőség tömjénszagú ideái és megcsúfolt gyakorlata után mit hozott vajon az űj egyenlőség kora, a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista társadalom? Ellenségeink sem vitathatják, az egyenlőtlenség legkirívóbb formája, a termelőeszközök magántulajdonából eredő kizsákmányolás megszűnt a •zoclalista országokban. Hivatalos állásfoglalásaikban sem tagadják országunk vezetői, hogy a társadalmi egyenlőség gyakorlati megvalósításában még vannak tennivalók. E harc árán. Magára vessen, szítésébe kerül egy mezőgazaki lemaradt! Meg az apjá- dasági segédmunkás mégoly ra vagy az ükapjára! tehetséges gyerekének elérni azt a tudásszintet, felnőtt fejjel beleszokni azokba a viselkedési normákba, értékrendbe, amit egy egyetemi Amit leírtunk, a magán- tanár gyereke az anyatejjel tulajdonban gyökerezett. A szív magába. Több energiáfőbb termelési eszközök jába kerül, de elérheti. Az magántulajdona több mint igazi esélykülönbség a köharminc éve megszűnt eb- zépszerűeknél észlelhető: egy ben az országban. Ml a közepes tehetségű érteimiséhelyzet ma az egyenlőség- gi gyereket a különórák, hágel? Miféle egyenlőséget zi könyvtár, értelmiségi körpróbálunk elérni azonkívül, nyezet, jó kapcsolatok előbbhogy a termelőeszközökhöz utóbb vezető pozícióba Jut7 való viszonyunkban már tatnak. Fizikai dolgozók hatöbbé-kevésbó egyenlőek sonló képességű gyereke iegvagyunk? Például a szűk- feljebb szakmunkás lehet. ségletek kielégítésének egyenlő lehetőségét. Kezdve attól, hogy senki ne éhezzen, mindenkinek legyen hol laknia, biztonságban élhessen, dolgozhasson, beleszólhasson a saját sorsát érintő döntésekbe, egészen az életmódra, a szabad idő eltöltésére, a kulturális értékek elsajátítására vonatkozó szükségletekig. , Noha megvannak még az egykori osztályok maradváE A Duna meósai Négyszáz kilométer hoszszan kanyarog nazánk területén a kontinens második legnagyobb folyója, a Duna. Partjai sűrűn lakottak. Az ország lakosságának egyharmad része Duna-vizet fogyaszt. Nem lehet tehát közömbös számunkra. hogy milyen tiszta. Az Észak-duezelőtt volt. Egyes értékek hatványozod tak. A Duna vize sajnos már szennyezetten érkezik hazánk területére. Minősége sokat romlik a legfelső szakaszon, a Német Szövetsegi Köztársaság területén, m vid Ausztriában. Csehszlovákiában. A Rajkánál évek óta vizet előállítani. Egy bizonyos szint fölött többe kerül a szennyezett víz utólagos kezelése, mint a tiszti, óművek megépítése. Győrött, a vizek városában Is sokasodnak a gondok. Hiába folyik át a városon- három folyó — a Rába, a Rábca és a Mosonínántúli Vízügyi Igazgatóság működő vízminőségjelző ál- Duna — mégis gyakoria* a Az esélykülönbség nem- ; csak rétegek, hanem generá- j ciók között is fennáll. Akik i az ötvenes, hatvanas évek- j ben fiatalon vezető beosztáslaboratóriumának munkatársai nemcsak a saját 140 kilométer hosszú szazaszukon foglalkoznak a Duna vizének tisztaságával. hanem az egész magyar s-akasz szennyező gócait figyelemmel kísérik. Tízévi vizsgálódás adatait összegezték most. A Duna hazánk felszíni vízkészletének a 70 százalékát adja. Amellett, hogy a magyar lakosság harmada Duna-vizet fogyaszt. az ipari víz fele is a folyóból származik. Ezt tetézi az évről évre bővülő mezőgazdasági vízhasznosítás. Távlatban ped.ig még a Tisza völgyének öntözésére Is jutna víz a Dunából. Ezért is aggasztóak a tapasztalatok. A Duna vizének minősége a 400 kilométeres magyar szakaszon tíz év alatt eszlomás műszerei nemegyszer halpusztulások. amelyek a megengedettnél nagy >bo. szintén a víz minőségénei; káros szennyeződést érzékel, romlására figyelmeztetnek tek. Győrnél, a Komár <m Az észak-dunántúli magyar megyei iparvidéken. Buda- nagyváros ráadásul még küpesten, majd a főváros alat- lünleges helyzetben is van. ba, amilyenre kiképezték. Egyelőre kivétel ez alól a mezőgazdaság, ahol a vezetők generációváltása miatt A Duna árhullámai betódulnak a győri Duna-ágoa, ahol emiatt megreked a csatornák hordaléka. nem érvényesül az öntisztulási folyamat. A bécsi, a pozsonyi és a budapesti tisztítóművek építését a huszonnegyedik órában kezdték meg. Számolni keli azzal is, hogy — az iparosítással, az urbanizác'ó fejlődésével — folyamatosan keletkeznek új szennyező gócok. Ezért Európa második legnagyobb folyóia minőségének megőrzése állandó és folyamatos feladatot jelent nekünk, magyaroknak és valamennyi Duna menti népnek. országnak, zalékkal romlott. A szennye, remteni. Ugyanakkor a víz- Ez a legfőbb tanulsága a zettség azonban nem egy- ügyi szakemberek kimutit- győri szakemberek tízéves szerűen csak 50 százalékkal ták. hogy szennyezett vízből vizsgálatának, magasabb, mint tíz évvel egyre drágábban lehet Ivó- Cs. I. ti folyószakaszon azután újabb tisztátalan víztömegek kerülnek a mederbe A tízéves magyarországi vízgazdálkodás egyértelműen a szennyezés növekedésének mielőbbi lassításé \ majd megállítását sürgeti. Ez elsősorban a szennyvíztisztítók építésévei érhet)el. Osztrák, csehszlovák és magvar területen is kezdődjek ilyen beruházások. Bécsnél jelentós kapacitású víztisztító berndezéseket helyeztek Üzembe. Ez várható a közeljövőben Pozsonynál és Budapestnél is. A tisztítóberendezések költségesek. Nem könnyű az ba kerültek, adott képesség- j tendőnként. átlagosan 5 szó- anyagi fedezetüket megtelel, tudásszinttel, azok ma is' . . — ott ülnek. Ma több tudással, esetleg nagyobb tehetséggel is hosszú várakozás után jutnyai. társadalmunk rétegző- {jat _valaki_ olyan beosztásdósét ma már jobban kifejezi a képzettség és a munkaLehet azonban vitatni az megosztásban elfoglalt helyegyenlőség gyakorlaütartal- egy-két évvel az államvízs-i mát és ennek ertelmezesétól ioKent az aitaianos iskolának táenzelnök lehet va- . függően eltérően megítélni epk deklarált célja az elté- ««tan ^tT t m^or, ' az egyes társadalmi jelen- rő szociális helyzetből adó- ^ibol. öt-tiz ev múlva * ,ov~s . u , . ' , - dó különbséaek meeszünteté- azonban bizonyára ott is val- j légeket. Abwolút «0*iü&. öó i^^meté- tozik majd a helyzet. ••• . , iSSt"'' meTpróSk a — fiSUTÍSrcUwi Vató- ..A nemek közti esélyegjren-|természetesen jó pár éve - ez volt az or- takarmanyra. Marnak azért társadalomra kényszeríteni átmenetileg is csak totális terror árán tehették, végül pedig csúfosan belebuktak a kísérletbe. Nem véletlen, hogy a legradikálisabb egyenlősRési kísérletek primitív földműves-társadalmakban mennek végbe: már a technikai munkamegosztás alacsonyabb fokán sem valósítható meg a társadalom tagjainak teljes egyenlősége. Minél fejlettebbek a termelőerők. annál sokrétűbb, i¥8fieEüi@zi!É állattartás Minél kevesebb abrakot gyen mondva — akkoriban, szokjanak rá ideje előtt a tetnek — természetesen jó pár éve — ez volt az or- takarmányra. Márcsak azért 1 sáebanWCsa^ádiUIGáborVa'^ lőségen'ís"van "miriftvíteni. IW észerű határon belül — szágos irányzat. Sok helyütt is, mert a tejet el lehet adni, " Ladányi János— amiért Ezt a statisztika „igazításé- 1 annal jobban megéri az ál- sokan, így a pusztaszeriek, a az is pénzt hoz a konyhára. S ...,,* ' VNL" NOM LOHAT MU^MSNI A l&ttartás Nem azért mintha haksiak a tánéiak látiákenvalójában nem szünteti meg ,vai.. V61? leket megoldani. A a társadalmi különbségeket, különbség okai az extenzív sőt felerősíti őket azzal, hogy termelésnövelés, amely nagy lefordítja az érdemjegyek, az tömegben juttatta munkához iskolai értékrend nyelvére. a szakképzetlen nőket, a bioA vád igaz, mégis anakro- loglai adottságok, a családi nisztikusan hangzik ez most. szokások merevsége, amely a | kevesebb abrakot tegyenek amikor minden felelős nyi- hazi munkát ma is foként a í az állatok elé. Évről évre latkuzat a hatékonyság foko- n6k feladatává teszi, és a \ drágábbak letek a tápok, s zását emlegeti. Hiszen haté- szolgáltatások elmaradottsa- j többe került a tartás ig_ kony gazdaságot csak a mun- ga- amelynek következtében | kamegosztás racionális meg- ez a házi munka arány tála iattartás. Nem azért, mintha baksiak, a tápéia'k látják en a szénától vagy a silótól job- nek a kárát ma Is. A tejpótló tápszerek, amelyeket a legfiatalabb rend„ „„„ A tények makacs dolgok, szer a BOSCOOP hoz forgaml"t_.a, " " Í L m6.S Előbb-utóbb jobb belátásra lomba, a röszkei, a deszki, a bírták a gazdaságokat, min- szőrégi, a dorozsmai tédenki igyekezett kiutat ke- eszekben szép eredményeket resni. Voltak olyanok, akik hoztak. Átlagosan 600—801 fölszámolták az állatállo- forint értékű takarmányt mányt, mások átépítették az spóroltak borjanként, körülistállókat, hogy szecskával, belül 28 forint volt egy kimezőgazdaság szenázzsal, silóval keverve logramm borjúhús takarbnn híznának a jószágok, a táptól. A kényszerűség vitte rá a gazdaságokat, hogy A magyar bonyolultabb munkamegosz- ^^ szervezésével irányítók és nul sok 100136 ^ fáradságba I az elmúlt évtizedben sok ta- adagolják az abrakot. Vol- mányköRsége, kevesebb, Irnm'íl : l.-QT-rY-. i t-.tr oloinonircirtóf írvi 4-nlr 4 „ nn-ml-./dr n mint <1 mortiroi A 41 n rí Altion .. kerül. tasra van szükség. A munkamegosztás pedig kiemeli és szerephez Juttatja az egyének közti genetikai külágos elkülönítésével lehet karmany alapanyagát im- tak ojyanok Is, amelyek a mint a megyei átlag, ötvenA képzettség és az ehhez i portálta. A világpiacon ezért szomszédba mentek jó ta- öt napos koruk után már teremteni." Ellenkező esetben kapcsolódó pozíciók meg- ; kemény valutával kellett fi- nácsért. Csatlakoztak külön- nem itatják tejjel a borjaa társadalmi érdek a külön- szerzése a jövedelmeken át j zetnle. Mindez pazarlásnak böző rendszerekhez, s a kat. (Ezt a technológiát a böző egyéni és csoportérde- az életmódig, a kulturális j is felfogható, mert fölösleges maguk tapasztalatához föl- BOSCOOP agráripari szőkék anarchiájába fullad. így igényekig és lehetőségekig j azért pénzt adniuk a gazda- használták mások ismereteit, vetkezeti közös vállalat és is Üj kísérleteztek ki a alakultak. Adva volt az „ősi gyázzák, följavítják a legelőket. Mert volt időszak, amikor gazdaságok sorai lönbségeket az egyes ernbe- viszont törvényszerűen ' ter. meghatározza az emberek j .ságoknak, amit maguk eiiero repess * ' , , _ melődik újra az esélyek helyzetet A megszerezhető í meg tudnak termelni. Lehet, hogy az oskö- egyenlőtlensége. Vezető és pluszjövedelmek módost ta- • megoldásokat zösségben, amikor az előte- értelmiségi családok gyerme- nak valamit ezen, de hatá- ' íymtett javak a fiziltai kei nehezen behozható előny- suk nem mérhető a társaszükségleteket is alig fedez- nyei indulhatnak az irányító dalmi környezet és a képzettlék. megközelítően azonos pozíciók megszerzésére. Az séS meghatározó szerepéhez, körülmények közt éltek az esélykülönbség nem a ki- Mindezek együttesen sem emberek. Az osztálytársa- emelkedóen tehetséges gyere- hasonlíthatók az osztályküdalmakban azonban minden keket érinti legerősebben, lönbségekhez. Bár kedvezőturalkodó osztály szembeke- Bár a vezető értelmiségi kö- len jelenségekről van szó, i ült az egyenlőség-egyenlőt- rökben — a korábbi évtize- megjelenésük szükségszerű lenség kérdéskomplexurná- dek helyes kiválasztódása gazdaságunk és társadéival. Az egyenlőtlenséget — következtében — arányaiban munk adott fejlettségi szintmár csak a hatalom megtar- js több az átlagosnál tehet- jén. Dramatizálni őket — főtása végett is —, meg kel- ségesebb gyerek, nincs ma leg a gazdasági gondok islett magyarázni. jogosnak olyan társadalmi réteg, ahon- meretében — egyelőre nem kellett feltüntetni. Célrave- nét kiemelkedő képességgel érdemes, ám oda kell figyelzetőbb volt azonban az ne lehetne bárhová eljutni, ni, esetleges növekedésüket, egyenlőség bizonyos aspek- Igaz — és ez máris fékezi a fejlődést gátló megmerevetusait kiemelni, és fel- mobilitást —, hogy összeha- désüket meg kell akadályozljasználni az egyenlőtlensé- sonlíthatatlanul több erőfe- ni. Tanács István << « , u z i* — NSZK-beli Salvana-WerEgyik ilyen lehetőség volt , , közösen doleozta ki a továbblépésre a BOS- ke , . , Wigozta kl. ' 4 • „t ,Z A korai leválasztáshoz szukkutatók, társulások ze^öz^vluiathőz csLt séges tejpöt10 borjútápezer Adva volt az „ősi lakoznf ahonnan telie. tZ a BIOGÁL Gyógyszergyárként" hogy több kukon-' ZiZZoZZ kapTak * a ban késZÜ1> ' cat, arpa^yetnek^ megtra- pénzükért a téeszek. A sza- A nagyobb borjak tartása"" " iav' " porodásbiológiától a tehe- hoz fölhasználják a melléknek takarmányozásáig mintermékeket, a sörtörkölyt, a di.in.ui s aiunoaS™ Burai j.... aHtnk reronlrt A 1 bct. hagyták elgazosodni a lege- S^bb rendszeT détmf- malátaC8Írát és a szárított gyarországi kirendeltsége repaszeletet es a novenyma már 27 üzemet fog össze iParl zsírt- A rendiszer szaka megyében. Tízezer borjú tanácsadói a helyi adottsátakar- gondozáséból vállalnak részt, gokhoz igazodva íríák előaz etetési technológiát. Mintát gek ellensúlyozására és elfedésére. Isten előtt mindenki egyenlő, s ha az egyik ember mégis egész életében nyomorog és robotol, a másik az adott kor luxusiparának és a gondtalan semmittevésnek minden élvezetében megmártózhát, az csak az ö kifürkészhetetlen, de feltétlenül igazságos akaratából van így. Ez ellen pedig gyarló földi embernek nemcsak tilos, de nem is érdemes hányakoznla. A vállalkozás szabadsága minden embert megillet, proletárnak lenni nem kötelező, a meggazdagodás útja mindenki előtt nyitva áll. Csak ügyesség, intelligencia kell hozzá. És tőke. Amit egykét generáció után -nemcsak megszerezni, hanem örökölni is lehet. Ahogyan a tőkétlenséget, a minimálisra zsugorodó esélyeket is. Mindezt verseny, küzdelem, löket, feltörték a lucernatáblákat, kevesebb silót vetettek, mondván, a jövó útja az abrakoltatásé. Elébe öntik a hízónak a mányt és az gyarapszik. Csak tápetetésre alkalmas istállókat építettek. Teljesen elfelejtették a szálas takarmányokat. Mentségükre leA fordító: komputer A nemzetközi együttműkö- dat fordítása. A berendezés ter lehetőségei e téren még dés széles körű információ- képernyője sajátságos szó- korlátozottak, úgyhogy a cserét kíván, -ennek során tárrá alakul át... fordítások minősége igen köcikkek, műszaki tájékozta- — A szótár a képernyőn zepes. Most különleges progtók, katalógusok százait kell csak egy része a nagyszabá- ramok készülnek, melyek rélefordítani. sú kísérleti munkának, me- vén a komputer nemcsak arA moszkvai Informelektro \yf intézetünk tudósai foly- ra lesz képes, hogy lefordítIntézethen eeveriülálló kf tatnak — mondja Nyikolaj sa ezt vagy azt a szót, hasérlet túlvik' rnüszaki ázöve- Osztapenko osztályvezető, a nem arra is, hogy nyelvtalEíéS * sar,udomán,o,t tandl- ,2sz*rzrs st-gi .-gevtt. — Különféle nyelveken siker e téren a nyelvtudósok ... A kijelző berendezés írt, óriási mennyiségű anyag- és matematikusok érdeme, világoskék képernyőjén ki- gal megbirkózni; ez még ki- Munkájukat nagyra értékegyúl a felirat: „Kérem, je- tűnő szakképzettségű fordí- lik Szovjetunió-szerte éskülgyezzék a szöveget." A be- tők hadának is meghaladja földön is. ^ rendezés kezelője megnyom- az erejét. De segítségükre A nyelvészek megszerkeszja a billentyűket és a kép- jöhet az elektronikus számi- tik a fordításhoz szolgáló ernyőn megjelenik a francia tógép. A mi kísérletünknek szótárakat és szabályokat, mondat, s a komputer rögtön az a célja, hogy megtanítsuk melyeket az elektronikus sorban felírja minden egyes a komputert nyelvtanilag ki- számítógép megjegyez, a szónak a fordítását. Ujabb fogástalanul lefordítani az matematikusok pedig megtagombnyomás és a képernyőn elektronika tárgykörébe tar- nítják a gépet, hogyan kell újabb sor tűnik fel; a mon- tozó szövegeket. A kompu- ezeket használni. fejőgépeket javítanak, tö- ^^^^ technológiát, megtakarmá ny-tomesztési vesznek a szarvasmarhák körzet alakítására biztatják bendőjéből, véréből és ana partnereiket. Tanácsok nak aIaPÍán javasolják, homellé az úgynevezett kivite- gyan állítsák össze a takarlezési lehetőséget Is megte- mánytremtik. Tápszert forgalmaz- A technológia betartása érnak, gépeket vásárolnak, az deke a téeszeknek is, hiistállókat szerelőbrigád jár- szen „saját zsebükre megy a ja. játék". Százezer forintos Egyik bevált javaslatuk az részjegyet váltanak a tagok alig három éve működő ~ ennyit fizetnek be, indurendszernek, hogy korán láskor & a rendszer nyerekell elválasztani a borjakat ségéből év végén részelnek, az anyjuktól. Külföldi pél- A BOSCOOP tavaly például dák is bizonyítják, kevesebb 30 ezer forintot fizetett viszállat hullik el, hamarabb, gyorsabban rászoknak a borjak a szálas takarmányra, meghíznak. A lényeg: ne értékes tejen nevelkedjen a kisborjú, hanem tápszeren, ettől ugyanis megnyúlik, kitágul a bendője, nagyobb kot etettek és több tejet fej korában többet eszik, gyor- tek. Mindenütt, ami egy. sabban hízik. Ezek a tápok aránt előnyös szövetkezet ingerlik a kis jószágokat, nek és népgazdaságnak, hogy csak egynek-egyenek, M. T. sza. Ha valamelyik gazdaság időközben meggondolná magát — kiléphet a rendszerből, visszakapja a pénzét. Eddig Ilyen eset nem fordult elő — kevesebb abra-