Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

Csütörtök, 1980. július 24. 3 II spanyol pártdelegáció Szentesen Mindenekelőtt a helyi tanácsi munka, valamint a magyar paraszti élet elmúlt húszévi alakulása iránt érdeklődtek spanyol vendégeink tegnap Szentesen, A valenciai pártküldöttség Ernest Garcia vezetésével a városi tanácsnál tett látogatást Kíséretében volt dr. Komócsin Mihály. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. Szívélyes köszöntő után Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a helyi gazdasági, társadalmi fejlődésről és a pártmunka néhány kérdéséről. Ezután Csorba György városi tanácselnök rövid áttekintése következett a várospolitika, a tanácsi munka főbb területeiről, a kommunális fejlődésről, amelynek legfrissebb adata az, hogy a most záruló ötéves tervciklusban a tizenháromezer családot számláló helységben a lakosság egyhetede költözött új lakásba. Ernest Garcia kérdésére a tanácselnök részletesen ismertette az iskolahálózat helyi rendszerét, az általános és a középiskolai oktatás-nevelés mai körülményeit. Ezután a látogatók a megyei és a városi vezetők társaságában a húsz éve alakult és azóta minden évben eredménnyel zárt Árpád Tsz-be hajtottak, ahol Lanlos Gergely párttitkár. Szabó László elnök, valamint Lóezi János elnökhelyettes, kertészeti ágazatvezető tájékoztatta őket. Néhány órás beszélgetés kezdődött a paraszti világ alakulásáról hazánkban. A spanyol kommunistákat a szövetkezeti mozgalom magyarországi tapasztalatai behatóan érdekli. Miután meghallgatták az igen jól gazdálkodó szentesi tsz vezetőit az eredményekről, a vendégek az alakulás körüli viszonyokról kértek részletesebb tájékoztatást. Amint Anlonio Martin Rillo elmondotta: a mezőgazdasági szövetkezetekről még nincs tapasztalata a Spanyol Kommunista Pártnak. Különösen azzal a kérdéssel foglalkoznak a spanyolországi, valenciai parasztok is, hogyan alakult az élet a tsz-ek megalakulása után. A földtulajdon miként változott? Ki ma a föld birtokosa? Honnan ered a tagok jövedelme? A szentesiek elmondták, hogy ma is vannak új belépők. évente mintegy ötvenen. A látogatók kérdése: ezek az új tagok, ha nem hoznak magukkal földet, termelőeszközöket. akkor is azonosak a jogaik a régi tagok jogaival? Jose Sorianó, a delegáció harmadik tagja elmondotta: náluk az alakuló szövetkezetekbe sok kisparaszt. lép be és kevés nagygazda. Ám ezek a nagyobbak földeik nagysága szerint tartanak igényt a jogokra. a beleszólásra és a részesedésre is. Ilyen és még számos hasonló kérdés megbeszélése közben a látogatók megnézték az Árpád Tsz állattenyésztő üzemét, beszélgettek Piti János brigádvezetővel és Fekete Sándor tehenészszel, aki tájékoztatta őket arról, hogy húsz éve lépett be a tsz-be. édesapjának hét hektár földje volt. azon már jól megélhettek. de most még jobb, hiszen például tavaly közel 80 ezer forintot keresett. A szívélyes vendéglátás után a spanyol delegáció vezetője elismerő szavakat írt az Árpád Tsz vendégkönyvébe. maid a küldöttség Csongrádra utazott, ahol dr. Szucsán Sándor városi pártbizottsági első titkár és Nagy Imre tanácselnök helyismertetőjét hallgatta meg. Végül rövid séta során ismerkedett a Körös-toroki várossal Spanyol vendégeink ma szegedi program részesei lesznek. Áthúzott árcédulák Újdonságok az építkezőknek Szakemberek tárgyalásai 5ZEBSDI IPflHI VÁSÓR A Szegedi Ipari Vásárnak immár hagyományos színfoltja, hogy az építőipari szervezetek sokoldalú bemutatót rendeznek. Törekvésük dicsérendő, hiszen hazánkban az építkezési kedv egyáltalán nem mérséklődött, inkább nő. Az idei vásáron több építőipari nagyvállalat, ipari szövetkezet mutatkozik be. A Marx téri. részen látható a két évvel ezelőtt fölépített tetszetős családi ház, amelyet az idén kissé átalakítottak. Üj térelválasztó elemeket és burkolatokat kapott a belső tér. s igen praktikusan alkalmazták a nádbofítást is. Az Építéstudományi Tájékoztatási Központnak állandó kiállítási területe van. ahol a legkorszerűbb terveket ajánlják az építkezőknek, s ingyenes szaktanácsadó szolgálat is az érdeklődők rendelkezésére áll. Harmincnál több cég jelentkezett a vásárra, közöttük olyan országos hírű nagyvállalatok, • mint a Finomkerámiaipari Művek több ismert gyára, a DÉLÉP, a Fémmunkás Vállalat, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, a Tégla- és Cserépipari Tröszt, a Koszig Vállalat, a tervező vállalatok és szövetkezetek, a CSOMIÉP Vállalat, erdészeti és faipari cégek, üveggyárak és panelgyártó vállalatok. A tegnapi napon szakmai tárgyalásokat tartottak az építő- és építőanyag-ipari szakemberek, majd az Alföldi TÜZÉP Vállalat a sajtó munkatársait tájékoztatta tevékenységéről. Szép Károly igazgató elmondta többek között, hogy Bács, Csongrád és Békés megye területén számos lerakatuk, telephelyük van, s az ellátást tüzelőanyagokból és építési anyagokból állandóan javítják, bár nem mindenben és mindenkor zökkenőmentes a kínálatuk. A hétvégi házakat, nyaralókat fa helyett más, alkalmas anyagokból gyártják, az építkezésekhez pedig olyan újfajta és kiváló hőszigetelő és burkolóanyagokat kínálnak, amelyek révén jelentős energiát, fűtőanyagot takaríthatnak meg az építkezők. Érdekes színfoltja a vásárnak, hogy több praktikus hétvégi házat, vikendépületet mutatnak be. Az Alföldi TÜZÉP kizárólagos forgalmazója az „Alföld" és a „Kecskemét" elnevezésű hétvégi házaknak, amelyek építési engedély nélkül öszszeszerelhetők. Szép Károly igazgató azt is elmondta, hogy az építő- és építőanyagipar, valamint a forgalmukat segítő kereskedelem a Szegedi Ipari Vásárt igen alkalmasnak találja arra. hogy egymással kapcsolataikat bővítsék és az építeni szándékozó fogyasztókkal találkozzanak és fölmérjék igényeiket. Az ipari vásár tegnapi programjában szerepelt az élelmiszeripar magyar és jugoszláv szakembereinek eszmecseréje. A szekcióülést Regőczy István. a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója vezette. A tegnapi napon már a nyitás utáni percekben üdvözölhették az ötvenezredik látogatót. akinek a vásár igazgatósága ajándékkal kedveskedett. Igen nagy forgalmat bonyolítanak le azok a kiállítók, akik saját maguk, vagy szegedi kereskedők közreműködésével árusítják bemutatott termékeiket. Csupán érdekességként adjuk közre a hírt hogy a Szegedi Kéziszerszámgyár kombinált anya- és csőfogójából öt nap alatt 1700 darabot vásároltak meg a látogatók, holott az országos forgalom évente nem szokott több lenni ötezer darabnál. H

ányszor elmondjuk a naponta használt megálapítást: piacról élünk — s ha valamikor, a jelenlegi életszínvonal-viszonyok közepette különösen fontos, hogyan is élünk a piacról, magyarán, hogy jövünk ki a pénzből, mire menynyit költhetünk. Érthető hát ha a korábbinál alaposabban szemügyre vesszük az árakat — ha másért nem, hátha emelkedtek, s gyors fejszámolással áttekintjük, mit nyerünk, ha ezt, vagy amazt az árucikket vetetjük le az eladóval. Számolunk és figyelünk. Mostanában az áthúzott árcédulákra még _ jobban, mert mert egyre inkább megtanuljuk, a „régi ár" — „új ár" szópárokkal nem valamiféle bóvli-elsózó akciót álcáznak. hanem valóságos árcsökkentést hirdetnek. méghozzá tisztességes árukínálatban. Centrum hétfő, régi „ismerősünk". Csütörtöki vásár végig a Kárász utcán, új de megkedvelt akció — a kereskedelmi „tömegnyomort", és a helyenként vitatható színvonalú kiszolgálást leszámítva —, s egy másik, a szerdai vásár egyes egyes ruházati üzletekben, mind-mind a (szegedi) köztudatba épülő kedvezményes vásárlási lehetőség azoknak, akiknek a piros X-szel időlegesen érvénytelenné tett árcédulák látványa feltételes reflexként elindítja számolókedvüket. De sorolhatnák a kereskedelem legkülönfélébb ágazataiban aikalmazott időleges árcsökkentéseket, a tévéakcióban adott ajándékantennától a négyszáz forintos .cserejutalmon" át a külföldi bab konzervig, olcsó lekvártól a ribizkedzsemig vagy akár a harminc százalékkal olcsóbb fotópapírokig. Olcsó de mihez képest? Ez utóbbinál például az a fotóamatőr, aki az időleges árleszállítást hírül adó plakáttól buzdítva olcsóbban akart kedvenc hobbijához nyersanyagot begyűjteni, csalódottan vette tudomásul, hogy a fizetésnél ugyanazért a most éppen leszállított áru papírért többet fizetett, mint amennyit pár hónappal előbb, az akkor még teljes árban kínált áruért. Á kedves vevő ugyanis nem vette észre, hogy a két vásárlása között volt egy százszázalékos áremelés. így aztán a kedvezménye csupán az volt, hogy 70 százalékkal vehette drágábban 100 helyett. Azóta meg új hírt kapott; olcsóbb lesz a fotópapír, mert a hozzá használt ezüst ára csökkent. Végül, ha már nem is arra figyel, mi lesz mihez képest mennyi, egyet mindenképp megtanul: mozognak az árak, ha a gazdasági, kereskedelmi körülmények ezt szükségessé teszik. Hogy még egy kis időre a fotónál maradjunk, azt is tudjuk, hogy a váci gyár hírül adta, igyekszik kivédeni a további anyagármozgásokat, s nem változtatja a korábbi drasztikus mértékben a fogyasztói árat. Vállalja a kockázatot, mármint" a továbbit. Kockázati alap ... így nevezik azt az összeget a kereskedelem szakemberei, amelyet nagyrészt az „áron alul" adott cikkek támogatására fordítanak, s lényegében a vállalat pótolja azt az összeget saját kasszájában, amelyet az ilyen-olyan árleszállítási akcióban elveszít. Vesztes tehát nem lesz, mert az érvényes rendelkezések értelmében kötelező a kockázati alap képzése, azaz bármennyire jól szolgálta is vásárlóit, akik pedig mindent megvettek volna a teljes áron, mégsem takaríthatja meg saját zsebre, más célra ezt az összeget. Akkor tehát költse arra, amivel mindkettőnk — eladó és vásárló — érdekeit szolgálja. Ruha-cipő-ügyben rendszeres nyári, téli vásár ... Erre a Komplett Ruházati Vállalat például tavaly 8 millió 846 ezer forintot költött, az idén csak 5 millió 994 ezret — az árváltozások miatt. Nyilvánvalóvá válik maholnap, hogy a téli—nyári vásárok, szezonvégi kiárusítások — bár jó árut kínálnak — veszítenek a jelentőségükből, s épp emiatt rendeződött át, bővült ki az évközi olcsóbbáras akciók köre, s ezekre eddig a vállalat 2 és fél milliót költött, év végéig pedig ez az összeg eléri az öt milliót. Ennyit takarítunk meg az „X-es árcédulák" jóvoltából Igaz ugyan, hogy a vásárok, kiárusítások idején olcsóbbá tett áruk (nagy többségükben) nem csökkent minőségük miatt kínálják magukat jó pár forinttal kevesebbért, de az is, hogy kurrens cikket, slágerárut soha nem sorolnak be a vásárlásra csábító 20—30—40 százalékkal leszállítottak közé. Elkel az magától is. És itt álljunk meg egy pillanatra, mielőtt ellentmondásba keverednénk. Az ugyan természetes, hogy keresett portéka nem veszít az árából, viszont az időszakos árleszállításba bekerülhet bármelyik, ma minden gond nélkül forgalmazott áruféleség. E

lég, ha csak több van a kelleténél raktáron. Így fordulhat elő például, hegy a Kiváló Áruk Fóruma jelvényt viselő húskészítmény az egyik boltban 10 forinttal, egy másikban 13-mal vesz ki kevesebbet a vásárló zsebéből, mint a harmadik üzletben eredeti „kiváló" áron adott társa. Hogy az ilyen felszaporodott raktárkészletek mennyire a kereskedő túl optimista tervezésének, vagy esetleg a vásárló ítéletének következményei, nem mindig dönthető el egyértelműen. Az azonban bizonyos, egy áthúzott árcédula a pult mindkét cl&alán figyelmeztet —, s mindkettőnknek egyformán hasznot hoz. Nekünk egy kis költségkímélést jelez, nekik azt, hogy gyorsabban ürül a raktár, nő az áru forgási sebessége. Igriczi Zsigmond ázott Csongrád megyéből a iiipr pari A Bolgár Kommunista Párt társadalomtudományi akadémiája tanárainak és hallgatóinak 14 fős csoportja tegnap tovább ismerkedett megyénkkel. A kora délelőtti órákban a vendégek a Szegedi Kábelgyárba látogattak, ahová elkísérte őket dr. Csonka István, a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője, Sebestyén Ferencné. a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Szetei József, a Csongrád megyei Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára. Itt Tombácz József, a gyár igazgatója és Kálmánfi Pál, a gyár pártbizottságának titkára tájékoztatta a vendégeket a gyár dolgozóinak munkájáról, a szocialista brigádmozgalomról és a közösségi életről, majd a vendégek meglátogatták a gyár műhelyeit. Kora délután kirándulással folytatódott a program, a bolgár küldöttség tagjai — dr. Sebe Jánosnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében — az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékparkban ismerkedtek hazánk történetével. dr. Trogmajer Ottó, a megyei múzeum igazgatója kalauzolta a vendégeket történelmünk jelentős eseményeinek helyszínén és ismertette az ott végzendő régészeti és néprajztudományi munkát Ezt követően a vendégek Baksra, a Magyar—Bolgár Barátság TermelőszövetkeMagyar-román tárgyalások Somogyi Károlyné felvétele A mintaház és építőanyagok a kiállításon Eredményes tárgyalások befejeztével a magyar küldöttség hazaérkezett Bukarestből a magyar—román belkereskedelmi munkacsoport üléséről. A tanácskozásomon Molnár Károly és Dumitru Petrescu belkereskedelmi miniszterhelyettesek vezetésével áttekintették az 1980. évi belkereskedelmi választék- és határ menti árucsere helyzetét. Az ülésen megállapították. hogy a magyar—román belkereskedelmi kapcsolatok hosszabb idő óta összességében eredményesen fejlődnek. Erre az esztendőre is mintegy 800 millió forint értékben kötöttek már árucsereszerződéseket. s még további lehetőségei vannak a belkereskedelmi szervek közötti forgalom növelésének. A jelzések szerint az idén a kétoldalú együttműködés keretében csaknem egymilliárd forint értékben vásárolunk román fogyasztási cikkeket, a többi között csillárt, kozmetikai és háztartásvegyi árukat, ajtó- és ablakkereteket. valamint különféle konzerveket, műanyag háztartási cikkekért, konfekcióés kötöttárukért, lábbeliért, játékokért, kempingcikkekért cserébe. Az ülésen munkaprogramot fogadtak el az 1981—85. évekre szóló együttműködési megállapodás kidolgozására. (MTI) zetbe látogattak, ahol a George Dimitrovról elnevezett klubban tiszteletükre baráti találkozót rendeztek. Ezen, részt vett dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Szabó Lajos, a szegedi járási pártbizottság titkára. Fodor István, a szegedi járási hivatal elnöke. Fülöp Vincéné, a községi pártbizottság titkára, valamint Székesi Béla, a községi tanács vb titkára. Váczi Józsefné dr., a termelőszövetkezet elnöke és Herpai Mihály, a termelőszövetkezet pártbizottságának titkára fogadta a vendégeket, majd tájékoztatták őket a mezőgazdasági nagyüzem termelési eredményeiről és a tagok magyar—bolgár barátságot ápoló tevékenységéről Üzemlátogatás során bemutatták a termelőszövetkezet üvegházait, tehenészetét, és megtekintették a közsés közelében levő nagyrévi kompátkelőt és környékét. A bolgár társadalomtudományi akadémia küldöttségének 2 napos látogatása tegnap befejeződött, és a vendégek visszautaztak Budapestre.