Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

Csütörtök, 1980. július 24. 3 II spanyol pártdelegáció Szentesen Mindenekelőtt a helyi ta­nácsi munka, valamint a magyar paraszti élet elmúlt húszévi alakulása iránt ér­deklődtek spanyol vendé­geink tegnap Szentesen, A valenciai pártküldöttség Er­nest Garcia vezetésével a városi tanácsnál tett látoga­tást Kíséretében volt dr. Komócsin Mihály. az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, valamint Gyárfás Mi­hály, a megyei pártbizott­ság titkára. Szívélyes kö­szöntő után Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizott­ság első titkára adott tájé­koztatót a helyi gazdasági, társadalmi fejlődésről és a pártmunka néhány kérdésé­ről. Ezután Csorba György városi tanácselnök rövid át­tekintése következett a vá­rospolitika, a tanácsi munka főbb területeiről, a kommu­nális fejlődésről, amelynek legfrissebb adata az, hogy a most záruló ötéves terv­ciklusban a tizenháromezer családot számláló helységben a lakosság egyhetede költö­zött új lakásba. Ernest Garcia kérdésére a tanácselnök részletesen is­mertette az iskolahálózat he­lyi rendszerét, az általános és a középiskolai oktatás-ne­velés mai körülményeit. Ez­után a látogatók a megyei és a városi vezetők társasá­gában a húsz éve alakult és azóta minden évben ered­ménnyel zárt Árpád Tsz-be hajtottak, ahol Lanlos Ger­gely párttitkár. Szabó László elnök, valamint Lóezi János elnökhelyettes, kertészeti ágazatvezető tájékoztatta őket. Néhány órás beszélgetés kezdődött a paraszti világ alakulásáról hazánkban. A spanyol kommunistákat a szövetkezeti mozgalom ma­gyarországi tapasztalatai be­hatóan érdekli. Miután meg­hallgatták az igen jól gaz­dálkodó szentesi tsz vezetőit az eredményekről, a vendé­gek az alakulás körüli vi­szonyokról kértek részlete­sebb tájékoztatást. Amint Anlonio Martin Rillo elmon­dotta: a mezőgazdasági szö­vetkezetekről még nincs ta­pasztalata a Spanyol Kom­munista Pártnak. Különösen azzal a kérdéssel foglalkoz­nak a spanyolországi, valen­ciai parasztok is, hogyan alakult az élet a tsz-ek meg­alakulása után. A földtulaj­don miként változott? Ki ma a föld birtokosa? Hon­nan ered a tagok jövedelme? A szentesiek elmondták, hogy ma is vannak új be­lépők. évente mintegy öt­venen. A látogatók kérdése: ezek az új tagok, ha nem hoznak magukkal földet, ter­melőeszközöket. akkor is azonosak a jogaik a régi ta­gok jogaival? Jose Sorianó, a delegáció harmadik tagja elmondotta: náluk az ala­kuló szövetkezetekbe sok kis­paraszt. lép be és kevés nagygazda. Ám ezek a na­gyobbak földeik nagysága szerint tartanak igényt a jo­gokra. a beleszólásra és a részesedésre is. Ilyen és még számos ha­sonló kérdés megbeszélése közben a látogatók megnéz­ték az Árpád Tsz állatte­nyésztő üzemét, beszélgettek Piti János brigádvezetővel és Fekete Sándor tehenész­szel, aki tájékoztatta őket arról, hogy húsz éve lépett be a tsz-be. édesapjának hét hektár földje volt. azon már jól megélhettek. de most még jobb, hiszen például ta­valy közel 80 ezer forintot keresett. A szívélyes vendéglátás után a spanyol delegáció vezetője elismerő szavakat írt az Árpád Tsz vendég­könyvébe. maid a küldöttség Csongrádra utazott, ahol dr. Szucsán Sándor városi párt­bizottsági első titkár és Nagy Imre tanácselnök helyismer­tetőjét hallgatta meg. Végül rövid séta során ismerkedett a Körös-toroki várossal Spanyol vendégeink ma szegedi program részesei lesznek. Áthúzott árcédulák Újdonságok az építkezőknek Szakemberek tárgyalásai 5ZEBSDI IPflHI VÁSÓR A Szegedi Ipari Vásárnak immár hagyományos szín­foltja, hogy az építőipari szervezetek sokoldalú bemu­tatót rendeznek. Törekvésük dicsérendő, hiszen hazánk­ban az építkezési kedv egy­általán nem mérséklődött, inkább nő. Az idei vásáron több építőipari nagyvállalat, ipari szövetkezet mutatkozik be. A Marx téri. részen lát­ható a két évvel ezelőtt föl­épített tetszetős családi ház, amelyet az idén kissé át­alakítottak. Üj térelválasztó elemeket és burkolatokat kapott a belső tér. s igen praktikusan alkalmazták a nádbofítást is. Az Építéstu­dományi Tájékoztatási Köz­pontnak állandó kiállítási területe van. ahol a legkor­szerűbb terveket ajánlják az építkezőknek, s ingyenes szaktanácsadó szolgálat is az érdeklődők rendelkezésére áll. Harmincnál több cég je­lentkezett a vásárra, közöt­tük olyan országos hírű nagyvállalatok, • mint a Fi­nomkerámiaipari Művek több ismert gyára, a DÉLÉP, a Fémmunkás Vállalat, a Fejér megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a Tégla- és Cserépipari Tröszt, a Ko­szig Vállalat, a tervező vál­lalatok és szövetkezetek, a CSOMIÉP Vállalat, erdésze­ti és faipari cégek, üveg­gyárak és panelgyártó vál­lalatok. A tegnapi napon szakmai tárgyalásokat tartottak az építő- és építőanyag-ipari szakemberek, majd az Al­földi TÜZÉP Vállalat a saj­tó munkatársait tájékoztat­ta tevékenységéről. Szép Károly igazgató elmondta többek között, hogy Bács, Csongrád és Békés megye területén számos lerakatuk, telephelyük van, s az ellá­tást tüzelőanyagokból és építési anyagokból állandóan javítják, bár nem minden­ben és mindenkor zökkenő­mentes a kínálatuk. A hét­végi házakat, nyaralókat fa helyett más, alkalmas anya­gokból gyártják, az építke­zésekhez pedig olyan újfajta és kiváló hőszigetelő és bur­kolóanyagokat kínálnak, amelyek révén jelentős energiát, fűtőanyagot taka­ríthatnak meg az építkezők. Érdekes színfoltja a vásár­nak, hogy több praktikus hétvégi házat, vikendépüle­tet mutatnak be. Az Alföldi TÜZÉP kizárólagos forgal­mazója az „Alföld" és a „Kecskemét" elnevezésű hét­végi házaknak, amelyek építési engedély nélkül ösz­szeszerelhetők. Szép Károly igazgató azt is elmondta, hogy az építő- és építőanyag­ipar, valamint a forgalmu­kat segítő kereskedelem a Szegedi Ipari Vásárt igen alkalmasnak találja arra. hogy egymással kapcsolatai­kat bővítsék és az építeni szándékozó fogyasztókkal ta­lálkozzanak és fölmérjék igényeiket. Az ipari vásár tegnapi programjában szerepelt az élelmiszeripar magyar és jugoszláv szakembereinek eszmecseréje. A szekcióülést Regőczy István. a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója vezette. A tegnapi napon már a nyitás utáni percekben üd­vözölhették az ötvenezredik látogatót. akinek a vásár igazgatósága ajándékkal kedveskedett. Igen nagy for­galmat bonyolítanak le azok a kiállítók, akik saját ma­guk, vagy szegedi kereske­dők közreműködésével áru­sítják bemutatott termékei­ket. Csupán érdekességként adjuk közre a hírt hogy a Szegedi Kéziszerszámgyár kombinált anya- és csőfogó­jából öt nap alatt 1700 da­rabot vásároltak meg a lá­togatók, holott az országos forgalom évente nem szokott több lenni ötezer darabnál. H ányszor elmondjuk a naponta hasz­nált megálapítást: piacról élünk — s ha valamikor, a jelenlegi élet­színvonal-viszonyok közepette különösen fontos, hogyan is élünk a piacról, magya­rán, hogy jövünk ki a pénzből, mire meny­nyit költhetünk. Érthető hát ha a korábbi­nál alaposabban szemügyre vesszük az ára­kat — ha másért nem, hátha emelkedtek, s gyors fejszámolással áttekintjük, mit nyerünk, ha ezt, vagy amazt az árucikket vetetjük le az eladóval. Számolunk és figyelünk. Mostanában az áthúzott árcédulákra még _ jobban, mert mert egyre inkább megtanuljuk, a „régi ár" — „új ár" szópárokkal nem valamifé­le bóvli-elsózó akciót álcáznak. hanem valóságos árcsökkentést hirdetnek. még­hozzá tisztességes árukínálatban. Centrum hétfő, régi „ismerősünk". Csü­törtöki vásár végig a Kárász utcán, új de megkedvelt akció — a kereskedelmi „tö­megnyomort", és a helyenként vitatható színvonalú kiszolgálást leszámítva —, s egy másik, a szerdai vásár egyes egyes ruháza­ti üzletekben, mind-mind a (szegedi) köz­tudatba épülő kedvezményes vásárlási le­hetőség azoknak, akiknek a piros X-szel időlegesen érvénytelenné tett árcédulák látványa feltételes reflexként elindítja számolókedvüket. De sorolhatnák a kereskedelem legkü­lönfélébb ágazataiban aikalmazott időle­ges árcsökkentéseket, a tévéakcióban adott ajándékantennától a négyszáz forintos .cserejutalmon" át a külföldi bab kon­zervig, olcsó lekvártól a ribizkedzsemig vagy akár a harminc százalékkal olcsóbb fotópapírokig. Olcsó de mihez képest? Ez utóbbinál például az a fotóamatőr, aki az időleges árleszállítást hírül adó plakáttól buzdítva olcsóbban akart kedvenc hobbijához nyersanyagot begyűjteni, csalódottan vet­te tudomásul, hogy a fizetésnél ugyanazért a most éppen leszállított áru papírért töb­bet fizetett, mint amennyit pár hónappal előbb, az akkor még teljes árban kínált áruért. Á kedves vevő ugyanis nem vette észre, hogy a két vásárlása között volt egy százszázalékos áremelés. így aztán a ked­vezménye csupán az volt, hogy 70 száza­lékkal vehette drágábban 100 helyett. Azóta meg új hírt kapott; olcsóbb lesz a fotópapír, mert a hozzá használt ezüst ára csökkent. Végül, ha már nem is arra fi­gyel, mi lesz mihez képest mennyi, egyet mindenképp megtanul: mozognak az árak, ha a gazdasági, kereskedelmi körülmények ezt szükségessé teszik. Hogy még egy kis időre a fotónál ma­radjunk, azt is tudjuk, hogy a váci gyár hírül adta, igyekszik kivédeni a további anyagármozgásokat, s nem változtatja a korábbi drasztikus mértékben a fogyasztói árat. Vállalja a kockázatot, mármint" a továbbit. Kockázati alap ... így nevezik azt az összeget a kereskedelem szakemberei, amelyet nagyrészt az „áron alul" adott cikkek támogatására fordítanak, s lénye­gében a vállalat pótolja azt az összeget sa­ját kasszájában, amelyet az ilyen-olyan ár­leszállítási akcióban elveszít. Vesztes te­hát nem lesz, mert az érvényes rendelke­zések értelmében kötelező a kockázati alap képzése, azaz bármennyire jól szol­gálta is vásárlóit, akik pedig mindent meg­vettek volna a teljes áron, mégsem taka­ríthatja meg saját zsebre, más célra ezt az összeget. Akkor tehát költse arra, amivel mindkettőnk — eladó és vásárló — érde­keit szolgálja. Ruha-cipő-ügyben rendszeres nyári, téli vásár ... Erre a Komplett Ruházati Válla­lat például tavaly 8 millió 846 ezer forin­tot költött, az idén csak 5 millió 994 ezret — az árváltozások miatt. Nyilvánvalóvá válik maholnap, hogy a téli—nyári vásárok, szezonvégi kiárusítá­sok — bár jó árut kínálnak — veszítenek a jelentőségükből, s épp emiatt rendező­dött át, bővült ki az évközi olcsóbb­áras akciók köre, s ezekre eddig a válla­lat 2 és fél milliót költött, év végéig pedig ez az összeg eléri az öt milliót. Ennyit ta­karítunk meg az „X-es árcédulák" jóvoltá­ból Igaz ugyan, hogy a vásárok, kiárusítá­sok idején olcsóbbá tett áruk (nagy több­ségükben) nem csökkent minőségük miatt kínálják magukat jó pár forinttal keveseb­bért, de az is, hogy kurrens cikket, sláger­árut soha nem sorolnak be a vásárlásra csábító 20—30—40 százalékkal leszállítot­tak közé. Elkel az magától is. És itt álljunk meg egy pillanatra, mi­előtt ellentmondásba keverednénk. Az ugyan természetes, hogy keresett portéka nem veszít az árából, viszont az időszakos árleszállításba bekerülhet bármelyik, ma minden gond nélkül forgalmazott áruféle­ség. E lég, ha csak több van a kelleténél raktáron. Így fordulhat elő példá­ul, hegy a Kiváló Áruk Fóruma jel­vényt viselő húskészítmény az egyik bolt­ban 10 forinttal, egy másikban 13-mal vesz ki kevesebbet a vásárló zsebéből, mint a harmadik üzletben eredeti „kiváló" áron adott társa. Hogy az ilyen felszaporodott raktárkészletek mennyire a kereskedő túl optimista tervezésének, vagy esetleg a vá­sárló ítéletének következményei, nem mindig dönthető el egyértelműen. Az azonban bizonyos, egy áthúzott árcé­dula a pult mindkét cl&alán figyelmeztet —, s mindkettőnknek egyformán hasznot hoz. Nekünk egy kis költségkímélést jelez, nekik azt, hogy gyorsabban ürül a raktár, nő az áru forgási sebessége. Igriczi Zsigmond ázott Csongrád megyéből a iiipr pari A Bolgár Kommunista Párt társadalomtudományi akadémiája tanárainak és hallgatóinak 14 fős csoport­ja tegnap tovább ismerke­dett megyénkkel. A kora délelőtti órákban a vendé­gek a Szegedi Kábelgyárba látogattak, ahová elkísérte őket dr. Csonka István, a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője, Sebestyén Ferencné. a megyei pártbi­zottság munkatársa és dr. Szetei József, a Csongrád megyei Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára. Itt Tombácz József, a gyár igazgatója és Kálmánfi Pál, a gyár pártbizottságának titkára tájékoztatta a ven­dégeket a gyár dolgozóinak munkájáról, a szocialista brigádmozgalomról és a kö­zösségi életről, majd a ven­dégek meglátogatták a gyár műhelyeit. Kora délután kirándulás­sal folytatódott a program, a bolgár küldöttség tagjai — dr. Sebe Jánosnak, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjének kíséretében — az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékparkban ismerkedtek hazánk történetével. dr. Trogmajer Ottó, a megyei múzeum igazgatója kalau­zolta a vendégeket történel­münk jelentős eseményei­nek helyszínén és ismertette az ott végzendő régészeti és néprajztudományi munkát Ezt követően a vendégek Baksra, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetke­Magyar-román tárgyalások Somogyi Károlyné felvétele A mintaház és építőanyagok a kiállításon Eredményes tárgyalások befejeztével a magyar kül­döttség hazaérkezett Buka­restből a magyar—román belkereskedelmi munkacso­port üléséről. A tanácskozá­somon Molnár Károly és Dumitru Petrescu belkeres­kedelmi miniszterhelyettesek vezetésével áttekintették az 1980. évi belkereskedelmi választék- és határ menti árucsere helyzetét. Az ülésen megállapították. hogy a magyar—román bel­kereskedelmi kapcsolatok hosszabb idő óta összességé­ben eredményesen fejlődnek. Erre az esztendőre is mint­egy 800 millió forint érték­ben kötöttek már árucsere­szerződéseket. s még további lehetőségei vannak a belke­reskedelmi szervek közötti forgalom növelésének. A jelzések szerint az idén a kétoldalú együttműködés ke­retében csaknem egymilliárd forint értékben vásárolunk román fogyasztási cikkeket, a többi között csillárt, koz­metikai és háztartásvegyi árukat, ajtó- és ablakkere­teket. valamint különféle konzerveket, műanyag ház­tartási cikkekért, konfekció­és kötöttárukért, lábbeliért, játékokért, kempingcikke­kért cserébe. Az ülésen munkaprogra­mot fogadtak el az 1981—85. évekre szóló együttműködé­si megállapodás kidolgozásá­ra. (MTI) zetbe látogattak, ahol a George Dimitrovról elneve­zett klubban tiszteletükre baráti találkozót rendeztek. Ezen, részt vett dr. Sebe János, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Szabó Lajos, a szegedi járási párt­bizottság titkára. Fodor István, a szegedi járási hi­vatal elnöke. Fülöp Vincé­né, a községi pártbizottság titkára, valamint Székesi Béla, a községi tanács vb titkára. Váczi Józsefné dr., a termelőszövetkezet elnö­ke és Herpai Mihály, a termelőszövetkezet pártbi­zottságának titkára fogadta a vendégeket, majd tájékoz­tatták őket a mezőgazdasá­gi nagyüzem termelési ered­ményeiről és a tagok ma­gyar—bolgár barátságot ápoló tevékenységéről Üzemlátogatás során bemu­tatták a termelőszövetkezet üvegházait, tehenészetét, és megtekintették a közsés kö­zelében levő nagyrévi kompátkelőt és környékét. A bolgár társadalomtudo­mányi akadémia küldöttsé­gének 2 napos látogatása tegnap befejeződött, és a vendégek visszautaztak Bu­dapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents